Így kereskednek a hedge fundok - HOLD Minutes
116 segments
Én hzon éve töltöttem néhány évet a
bridgewternél. Már akkor hát nem tudom
50-60 nmnyi szerverszobánk volt nyers
adatokra.
Hatchfundokat talán úgy lehetne
jellemezni egyszerűen, hogy kötöttségek
nélküli erősen spekulatív stratégiákat
futtató alapkezelők. Miben különbözik
egy HCHFAN egy tradicionális
alapkezelőtől?
Egészen más a jogi struktúrája.
tőkeáttétkorlátok, mások a
kockázatkezelési rendszer. Azt gondolom
talán a legegyszerűbb a stratégiákat
szétbontani, hogy a döntéshozatal az
szisztematikus vagy diszkrecionális. Mit
jelent ez? A döntéseket egy portfólióelő
hozza meg, vagy modellek? A legtöbb
hatchfund nyilván lebontható ebbe a két
szegvenscsbe. Hogyha példát kellene
mondani a kvantitatív szisztematikus
hatchfundokra, akkor a Bridgewalter
jutna eszembe abszolút, vagy egy dia.
Modellek által kezelt stratégia.
Nincsenek portfólió menedzserek. A
kockázatot nem egyedi szereplők
vállalják és döntenek se a stratégiáról,
se a pozíciómenedzsmentről, se a
kockázatkezelésről.
Nem egy vagy néhány ember dönt. Ezek
szisztematikus döntéshozatalok.
Ezek modellek által vannak végrehajtva.
Az egész folyamat automatizált és
szisztematikus.
Nincs manuális szubjektív eleme a
döntéshozatalnak.
Hát emlékszem annak idején, és én hve
töltöttem néhány évet a Bridgewalternél,
már akkor hát nem tudom 50-60 nmnyi
szerverszobánk volt nyers adatokra.
Óriási infrastruktúra igénye van a
kvantitatív, szisztematikus
stratégiáknak. A másik nagy fiók, a
diszkrecionális,
amit mindannyian ismerünk, mert a magyar
abszolút hozamú szegmens, azt hiszem,
szinte mindegyike, az diszkrecionális. A
portfóli kezelők szubjektik döntésén
alapuló stratégia. A portfólió kezelő
kutat, elemez, a stratégiát ő futtatja,
ő hajtja végre általában, ő advesz.
Tehát az egész egy szubjektív
folyamatnak a vége. Ezeket hívták,
szokták fekete doboznak hívni, mert
tényleg minden a portfólió kezelőn
múlik, ezért érdemes megismerni azt a
portfólió kezelőt, aki a döntést
hozzáadott alapba. Olvastuk néhányan,
biztos olvastátok a a Market Wizards
nevű bibliát. Tele van tipikus
diszkacionális menedzserekkel. Hát kik
kik ezek Sorostól elkezdve a Jacken
Milleren át Paul Tudo Jones satöbbi. Ők
ők azok a nagy traderek amelyek
diszkrecionális stratégiát futtatnak a
70-es0-as évekbe. Ha nem a stratégia,
hanem eszközosztály
vagy eszköz fókusz szerint bontjuk le
ezeket a hatch stratégiákat, akkor el
tudunk menni egy olyan irányba, hogy
long részvény.
Ez jellemzően szisztematikus,
fundamentális alapokon nyugó.
El tudunk menni olyanba, hogy kredit,
tehát vállalati kötvény, even driven.
Átevezhetünk a másik
szegmensrezközalapon
a global makro vagy CTA. Global makro
stratégia, amit én is és Palomárban
futtatok, azok alapvetően globális
termékekre fókuszálnak,
a liquidebb termékekre.
Egy CTA az egy tipikusan
szisztematikus
statisztikai modelleken alapuló,
jellemzően trendkövető stratégiák. Ezek
nagy volatilitású,
nagy kockázatú,
de jellemzően nem korreláló stratégiák
ezek sem. Miben különbözik a holdkezelő?
Egy egy Hedgefunról, ha már arról
beszélünk. A Holdalapkezelőnek
az elsődleges stratégiája a longly
részvény stock picking, tehát a részvény
kiválasztás fundamentális value alapon,
és ezen belül feltörekve Európa. egy
nich szegmense a részvénypiacoknak.
Kevésbé követett nagy globális
benchmarkoknak egy kis szeletét
képviselő részpiac. Mindent tudnak a
kollégák ezekről a cégekről. Szoktam
erről beszélgetni, hogy amit én
csinálok, az egészen más globál
makrégia, ahol globális termékeket adok,
veszek. Szinte lehetetlen minden kő alá
benézni, amikor eg globál makrégiát
menedzsel az ember, mert nem lehet
feltérképezni
egy devizának a teljes
keresletkínálatát, vagy vagy egy
kötvénynek, vagy az árúpiac kicsit
könnyebb, de most szembeállítva a holdas
csapattal, tényleg ők mindent tudnak
ezekről a cégekről, szó szerint minden
kő alá be tudnak nézni. [zene]
>> [zene]
Ask follow-up questions or revisit key timestamps.
A videó a fedezeti alapokat (hedge fundokat) tárgyalja, főként a döntéshozatali mechanizmusuk (szisztematikus vagy diszkrecionális) és eszközosztályok szerinti különbségeik alapján. Bemutatja a kvantitatív, szisztematikus stratégiák (mint például a Bridgewaternél alkalmazottak) hatalmas infrastruktúra-igényét, szembeállítva azokat a szubjektív, portfóliómenedzser-központú diszkrecionális alapokkal (például Soros alapjaival). Az előadó saját globális makró stratégiáját is összehasonlítja egy feltörekvő európai részvényekre fókuszáló "Hold" alapéval, kiemelve a piaci ismeretek mélységének különbségeit.
Videos recently processed by our community