Sziasztok! Extra adásainknál már

megszokhattátok, hogy néha olyan

vendégeket hívunk, akik nagyon más

szemszögből figyelik a mi tőzsdei és

gazdasági világunkat. Egy-egy jó GDP

adat halván nem az öröm járja át őket,

hanem hanem bosszankodnak

és meglehetősen szkeptikusak a fejlődés

szó hallatán is.

Mai vendégünk is sokszor meglehetősen

érdekes és kívó gondolatokat fogalmaz

meg.

Talán az egyiket idézném, ami a az

adásnak a címe is egyben.

Azt mondja, hogy a biológus számára az,

hogy a boltban mindent lehet kapni, az

borzalom.

Ezt a beszélgetést talán nem azért

érdemes meghallgatni, hogy a végén

eldönthessük, hogy kinek van igaza,

hanem szerintem inkább azért, hogy

challengeeljük a saját világunkat, saját

gondolatainkat

és egy-egy meglepő kijelentés kapcsán

így lamentálgassunk el a a a dolog

felett. Szerintem jó intellektuális

élmény lesz. A legutóbbi adásunkban

50-60 éves úgynevezett tőzsdei

dinoszauruszokat hívtunk el beszélgetni.

Most még inkább visszamegyünk az

evolúcióban, ugyanis a mai vendégünk 91

éves. Életkorára való tekintettel nem a

stúdióba vettük fel ezt a beszélgetést,

hanem szíves invitálását elfogadva

elmentünk Vilmos otthonába, és ott

vettük fel az adást. Ennek sajnos lettek

kellemetlen műszaki következményei.

Ezért lehetséges az, hogy csak szóban,

tehát csak hanganyag lesz a a erről a

podcast beszélgetésről.

Egyébként a beszélgetést azt még

tavasszal vettük fel a választások

előtt. Hosszú és érdekes beszélgetés

lett, ezért két részre szerkesztettük.

Az első részben próbáltuk meg azokat a

gondolatokat így összefoglalni, amik

közvetve közvetlenül kapcsolódnak a

gazdasághoz és a tőzsdéhez. Akit

kizárólag ez a terület érdekel, annak

szerintem csak talán az első részt

érdemes meghallgatni. A második hosszabb

rész elbe sokkal inkább a társadalom

működésével

a társadalom működése és a gazdaság

távoli asszociációival foglalkozik.

Tehát azt a részt azt talán azoknak

ajánlom, akik akiknek nem áll messze

mondjuk a az ausztrál

kutyáknak a táplálkozási szokása a mai

AI elosztási problémáival, hogy mi az

összefüggés szerintem ki fog derülni a

beszélgetésből.

Tehát még egyszer a felvétel speciális

műszaki probléma miatt elnézést kérek és

vágjunk bele, hallgassuk meg, nézzük meg

a beszélgetést. A pénz, a etológiai

szempontból a pénz az egy

jelképes dominancia.

Tehát amikor

valaki azt mondja, hogy menjek neki

segíteni

és segítek, és ezért kapok

most mindegy, hogy mi mi miben

megtestesítve

valamennyi pénzt.

Ez azt jelenti, hogy

én a saját dominanciámat alávetettem az

övének. Ő dirigált, megcsináltam, amit

mondott, és ő a saját domináciája egy

kis részét nekem adta, ezért cserébe.

Tehát ezt elcseréltük a munkát

dominanciára. a domináciával én mehettem

tovább, és más valakivel

dolgoztathattam, vagy vehettem valamit

rajta. Na most ez egy rendkívül hatékony

elképzelés volt arra, hogy a a

dominancia az egy biológiai

jelenség, biológiai alapjai vannak.

És hogyha elhiszed, hogy ez átadható

ilyen egyszerűen, ugye ehhez rendkívül

nagy jó indulat kell. Egy egy

csimpáczoknál

az erő számít a dominancia lényegének.

Az, hogy

egy papírszelet formájában átadod a

dominanciád egy gyengének, ez nem

létezik azért, mert az gyenge és meg

lehet verni. Amikor ugye a Homo

erectusban megjelent az a hihetetlen

erős szociális kötődés, hogy a gyengét

nem verjük meg, hanem ugyanúgy kapja az

ennivalót meg mindent, mint a többi.

Akkor e erre a biológiai alapra könnyű

volt azt ráépíteni, hogy a dominancia az

osztható, adható, vehető

mindenféle. És ez nagyon jól működött,

amíg kicsi volt a létszám. Amikor nagy

lett a létszám,

milliárdos.

Akkor

miről is van szó? arról, hogy a javakat

már nem egyenlően osztjuk el,

hanem ennek a dominanciának a

függvényében, és maga a dominancia

aktuális értéke is teljesen bizonytalan,

mert ugye, hogy a pénz értéke mennyi, az

sok mindentől függ. Tehát

igazából ö a javak természetes biológiai

alapú elosztása helyett megjelenik egy

elképzelés, ami azt mondja, hogy ha én

javaslok valamit és azt megcsináljátok,

nekem több jár belőle. Az ember úgy

működik, hogy vannak vezetők jól

rábeszélő képességgel,

és vannak a alárendelési képességgel

rendelkező tömegek és a a kettő együtt

nagyon hatékony. De ha megnézed a Orbán

rendszerének tökéletes példája, hogy van

egy ember, aki mindenhez ért, mindent

tud, mindent jobban tud, és mindent akar

irányítani, és aztán van két millió

ember, aki azt mondja, hogy ezt

tökéletes és csinálom.

Tehát ez nem tűnt el ez a fajta

vezető alárendelési készséggel

rendelkező tömegnek a

kapcsolata. Ö a pénz ugye ez

megkönnyítette ezt a

jöv

a javak elosztásának

egy ilyen

új módiját amikor nem mindenkinek jár

egyformán

különböző elképzelések alapján különböző

mértékben részesülnek a jaokból

>> a a korábbi

közössági elméletek, amik egy

homoikuszra épültek, mint axumra, azok

az elmúlt pár évtizedben azért nagy

csapásokat szenvedtek, egyszerűen annál

az oknál fogva, hogy

az emberek rá, hát a közvetasztok is

rájöttek arra, amit egyébként az emberek

nap mint nap érzékeltek, hogy hát ez a

homboly ökonomikus, a mindig

racionálosan cselekvő ember, ez ez ez

nem a valóságnak egy szelete. És nyilván

az erre épülő elméletek azért komoly

hiányossággal küzdenek. És hát a

pszichológusok hozták be ezt a

korlátozott racionalitású embert, mint a

Kánemán és a Taller. És ugye így

megjelent a viselkedési közgazdaságtan,

ami a mai közgazdaságtanra sokkal-sokkal

jobban hat, mint korábban. És kvázi ugye

a közgazdászok mellett ennek a

szakmának, vagy ennek a tudománynak a

formálásában megjelentek a

pszichológusok, és hát gondolom, hogy az

etológusok. Tehát

ma ezért azt gondolom, én ugye nyilván

nem érzem annyira finoman a

különbségeket a pszichológia és az

etológia kapcsán, de de úgy tűnik, hogy

a mai működő közgazdaságtban ezek a ezek

a ezek a ez ezek a tudományok ezek

nagyon nagyon keményen be vannak

csatornázva. És hát akkor ha etológiáról

van szó, akkor jó helyen vagyunk. A

>> csak annyit, hogy mert nagyon egyszerű

megérteni a pszichológia és etológia

közti különbséget.

Ezt még a Timbergen Nobedias etológus

nem ezért, hogy ezt a kettőt

megkülönböztesse, hanem a viselkedés

megértéséről

tartott egyszer egy nagyon fontos

beszédet, ami azóta a etológia egyik

oszlop lett. Az, hogy a viselkedést

megértsük, először le kell írni, tehát

hogy látod, hogy mit csinál.

>> Ühüm. De ahhoz, hogy igazán megértsük,

az eredetétől fel kell vázolni azokat a

változásokat, amelyek odavezettek, ahol

most van. És ez az etológia dolga, ez

egy evolúciós gondolat,

hogy csak akkor érthető meg egy

viselkedés. Nem, akkor az nem elég, hogy

leírod, hogy milyen, és kitalálsz

mindenféle elméletet, hogy miért pont

úgy, hanem az a fontos, hogy lásd a a

keletkezése történetét, ami sokszor egy

evolúciós történet, ugye amiről én

meséltem két millió éves.

azzal meg lehet érteni a kettővel

együtt, tehát a pillanatnyi helyzettel

meg az odavezető utal. És a pszichológia

a pillanatnyi helyzetről

beszél, az etológia a pillanatnyi

helyzethez vezető útról.

>> Jó, mert ez egy komplex tudást ad.

>> Igen, mert a kollégám a Zsolt szokott

tőled idézni. Nem tudom, hogy egyébként

ez egy kitalált idézet, vagy vagy csak

jól hangzik, merthogy én gondoltam, hogy

te azért a tőzsdéhez annyira nem értesz.

De ugye van ez a mondás, ami még talán a

koronavírus idején hangzott el, és

legalább most megerősíted, vagy

cáfolott, hogy hát én nem értek a

vírusokhoz, de jól ismerem a vírusokkal

foglalkozó szakemberek gondolkodását. Ez

ez valahovan elhangzott.

>> Igen, ez elhangz. Na hát akkor most

ugyanezen a logikánál fogva azt

gondoltuk, hogy hát B most te nem értesz

a tőzsdéhez, de értesz azokhoz az

emberekhez, vagy jól érted azoknak a

gondolkodását, akik a tőzsdén

spekulálnak és ezért ezért gondoltam,

hogy hát ezt akkor dobjuk fel ezt a

labdát.

>> Igen, egyetértek.

>> Szóval, hogy viselkednek,

>> hogy hogy viselkednek ezek a ezek az

emberték, akik ott a tőzsdén adnak és

vesznek, mit csinálnak ők? Előbb mondtam

el.

>> Igen, tudom, tudom, tudom. Nem mondtad,

hogy domináci dominanciát adnak vesznek.

Tehát az, amikor

összeadunk pénzt bizonyos nagy

műveletekre, ez ez belefér a

az abba, amit eddig elmondtam, amikor

engedélyezik a spekulációt,

akkor megnyitnak egy olyan teret, ahol a

javak elosztása mögött

spekuláció van. E ez nagyon messze van a

ö

hogy is mondjam? Képzeld el a

homo erectuszt, amikor

elzavart egy kardfogú tigrist egy

szarvastetem elől, és akkor úgy osztanák

el, hogy

van akinek jár, van akinek

spekulatív alapon

k ki

is mondjam

valamilyen trükkel, pénzfeldobással

döntik el, hogy ma kap-e enni vagy nem.

>> Figyelj, hadd dobjak fel egy törthetet,

Vilos, és akkor erre jól tudsz reagálni.

Ami szerintem kapcsolódik, de a

tőzsdéhez is, meg ahhoz, amit mondtál,

hogy hogy

nekem régóta mániám, hogy azért a

tőzsdőnek az egyik nagyon-nagyon fontos

szerepe érdekes módon a buborékok, tehát

a tőzsdegi buborékok létrehozása, mert

annak egyébként átételesen nagyon komoly

hatás van a reálgazdaságra. Miről van

szó?

megjelennek különböző hiedelmek időről

időre, amelyeknek általában van valami

reálgazdasági alapjuk. Mondok valamit,

hogy mondjuk AI. Jó, tehát most éppen mi

van, hogy hogy AI, hogy az AI meg fog

változtatni a világunkat. Jön egy

aranyszínű ruhába öltözött ember, aki

megváltoztatja a világunkat, örökké

fogunk élni. Jön az AI, aki

megváltoztatja a világunkat, mindent

automatizálni fog. Ebbe bele lehet hinni

és elképesztő mennyiségű pénzt be lehet

rakni a tőzsdén keresztül azokba a

vállalatokba, akik ezt a világot

megteremtik.

És aztán időről időre kiderül, hogy hát

nem lettünk hallhatatlanok,

sokat változott a világ, de nem lehetett

annyi pénzt keresni rajta. Azok az

emberek, akik ezt a hiedelmet elhitték

és berakták a pénzüket, azok egy kicsit

szegényebbek lettek, de valójában azok a

szakrális építmények azok pedig ott

maradtak, amiket egyébként ebből a

pénzből létrehoztak. És valójában

egyébként a vasúthálózatunk így jött

létre a 19. században, amikor az emberek

belehittek, hogy mindenhol vasút lesz,

és a vasúton rengeteg pénzt lehet

keresni. általában elbukták a pénzüket,

de ugyanazokat a azok a vonatok azok a

világ sok részén ugyanazokat a

vasútvonalakat használják, amit akkor

kiépítettek, vagy ugye az IT forradalom

a 2000-es évek elején, ami szintén egy

ilyen őrült nagy narratíva volt. S,

bocsás meg, csak azért, mert 91 évesen

gyakran elfelejtem, amit szeretnék

mondani, és fontos

a az egyik dolog,

hogy

ugye

elképzelésekről

van szó.

Na most az elképzelések két nagy

csoportra osztatók. Az egyik

szükségletet elégít ki. szükségletekről

szól.

Ami a szükséglet pontosan úgy definiál,

hogy minden olyan

anyag,

folyamat, cselekvés, ami ahhoz kell,

hogy egy ember megéljen és szaporodjon,

az a szükséglet kategóriába tartozik. A

másik kategória a vágy. Tehát vágyok egy

jachttra.

Az nem kell ahhoz, hogy szaporodjak és

megéljek, hanem az egy más dolog.

Mindenki vágyódhat valamire,

űrhajóra,

másik bolygóra, településre. Ugye a

szükségleteknek

van egy határa, és az pontosan

megfogalmazható, hogy a ha egy

elképzelést előterjesztesz, hogy az a

szükséglet kategóriába tartozik, vagy a

vágy kategóriába.

A vágyak egy része megvalósítható, de

már nem mindenki számára. Tehát a 10

milliárd embert már nem lehet egy

közösségnek tekinteni, ami hogyha ö

szeretne valamit, akkor majd mindenki

megkapja erről. Ettől már messze

vagyunk. ö néhány embernek a vágyait is

ki lehet elégíteni. És akkor mondhatjuk

azt, hogy az egyik serkendője ennek a 10

milliárdos populációnak az, hogy azt

mondjuk, hogy igazából mindenki vágy

teljesíthető elvben, hát igyekezzen.

Ö ez ugye egy nonszensz, mert nem

lehetne 10 milliárd embernek űrhajója,

izéje, ö jachttja, vagy

különösebben más szerkezete. Tehát ez

eleve egy megtévesztés,

de

a azt a pszichológiai igényt, hogy

valami

valahogy ahhoz a néhány emberhez

csatlakoz, aki akinek tényleg meg ki

megépítették a vágyait.

Ugye ez egy nagy felhajtóerő, és ez ez

bizonyos értelemben összetartja ezt a

társadalmat.

De ez egy fals dolog, mert vág a vágyak

végtelenek,

nincs korlátjuk és nincs felső határ. És

belemenni egy olyan dologba 10 milliárd

emberrel és egy ilyen pici bolygóval,

ami végtelen fellet tart, az őrültség.

Ez az egyik. A

másik van egy

jól használt és sokat használt jelzó

haladás.

Hogyha megnézzük, hogy hogyan

keletkezett ez a fogalomy haladás. De ez

úgy keletkezett, hogy még az ipari

forradalom előtt, de de közvetlenül

előtte

a nem tudom én gazdák

nak lett hat-nyolc gyereke, abból

megmaradt egy vagy kettő,

mert a gyerek halandóság rendkívül nagy

volt, és nem volt probléma, hogy

ki kapja a földet, az kapja aki aki

megmaradt, és ő lesz a következő

generáció.

És ez nagyon jól működött. Aztán

javultak az életkörülmények, és a hatból

már három-négy is megmaradt.

akik nem kaphattak a földből, mert kis

földdel nem lehet semmire menni, az

egyik fogja kapni a földet, és a másik

háromnak

hát ki kell találni valami

elfoglaltságot,

és megjelennek azok a

foglalkozások,

szolgáltatások, amiket azok az emberek

csinálnak, akik igazából fölöslegesek,

de csak úgy tudnak részesülni a

javakból, hogyha ez A rendszer működik.

Tehát amikor egy műkörmös hölgy

Leonardo képet fest a hölgyek körmére,

ennek az égvilágon semmi értelme.

Illetve az az egyetlen értelme, hogy ő

így részesül a javakból.

Tehát

nem a amit csinál, nem az fontos, az

teljesen érdektelen. Az az érdekes, hogy

csak úgy juthat a javakból, ha valami

olyat csinál, amit a köz a a emberiség

elfogad, mint a hozzájárulást

és a javakból való elosztásban

részesíti. Na most tehát ez az egész

haladás koncepció, ez egy nagy átverés,

mert ez egy kényszer arra, hogy egyre

több

munkalehetőséget

adjunk, mert különben nem tudjuk a

javakat elosztani. mögött az áll, hogy a

javak elosztásának a problémája a

feudalizmussal, kapitalizmussal

teljesen rossz irányba ment. Tehát el

eltért attól az optimális szociális

rendszertől, amit a afrikai vadkutyák és

a homo erectusz

hozott létre.

És egy elképzelés alapján történik a a

javak elosztása, ami hihetetlen

egyenlőtlenségekhez

és a meg olyan megszaladásokhoz

vezet, hogy amit haladásnak nevezünk,

ami még több embert, még több fölösleges

tárgyat eredményez. Tehát egy biológus

számára az, hogy mindent lehet kapni, ez

borzalom.

A szükségletek

kielégítésére

kellene koncentrálni, és a

képzeletet, azt a ártalmatlan formában,

filozófiába, matematikába,

ritusokba kellene kiélni, és nem

megvalósítható

dolgokban. Van egy kollégám, aki ezt a

podcastot viszi, és ő szokta

ijesztegetni az embereket mindenféle

furcsa gondolattal, ami sokszor könnyen

cáfuló, de őnek egy nagyon fontos

mantrája, hogy hát

hogy ő a befektetések során mostannak

van értelme, vagy nincs, azt most

felejtsük el, hogy ő arra törekszik,

hogy ő az érzelmeket kizárja. Tehát,

hogy ő hogy amikor ő a gazdasági

tevékenységeit végzi, akkor ő robot

üzemmódba akar kapcsolni, és a az

érzelmeket

háttérbe szorítani. Mit üzensz neki?

>> Vannak szükségletek is, vannak vágyak.

Hát ezen gondolkodjon el.

>> Jó. Az érzelmek nyilván a vágyakat

befolyásolják, tehát teljesen

teljesen más irányba viszik a

gazdaságot, mint a racionalitás. A

gazdaság nem racionális. Hát ez olyan

volna, mintha azt mondod, hogy a

társadalom racionális. Hát milyen egy

racionális társadalom? A akkor

szabályozzuk a születések számát,

kiosztjuk, hogy ki kinek a párja. egyen

reggel, este, és aludjon sokat, és aztán

termeljen annyit, hogy ki lehessen

osztani a táplálékot. Ez egy racionális

társadalom, ez nem kell senkinek. Ebben

nincsenek ritusok, nincsenek szokások,

nincsenek

vágyak, nincsenek elgondolások. Az ember

nem ilyen. Tehát

racionalitást lehet vinni egy gép

szerkesztésébe,

de még abba sem, mert ugye van a a

nem a Najman János, hanem a másik

jaj istenem,

mondjál egy filozófust

Amerikából

aki foglalkozott azzal, hogy miért nem

lehet tökélet es autómotort csinálni.

Tehát ugye tudjuk, hogy a 66%os

energiaáltalán

hatásfokkal lehetne autót csinálni.

És most tartunk olyan 27-nél,

azt hiszem. És hogy a autóervezés az nem

úgy működik, hogy ismerjük a

szerkezeteket, a természet időzéljel

bevet, mert szerintem nincsenek

törvényeit, és annak alapján

kiszámoljuk, hogy mi az ideális motor,

és akkor azt megépítjük, és 66%-kal

működik. Nem, ez egy illúzió.

Van az autó úgy, ahogy van most 27%-kal,

és akkor az egyik lukat egy kicsit

nagyobbra csinálják, egy csapot

más irányba fordítanak, és akkor nézik,

hogy hány százalékkal változott a

teljesítmény. Ha romlott, akkor ezek

hülyeségek. Ha 2%-kal vagy 1%-kal

javult, akkor ezt megtartják, és megy a

következő. Tehát

a pója

ez egy nagyon híres

cikk volt, amiben ő ezt megírta, hogy

a

lássuk be, hogy ez ez nem időkérdése,

vagy nem véletlen,

hogy nem tudunk

nem tudjuk racionálisan kiszámolni

ezeket a általunk vágyott szerkezeteket.

Mert mert nem nem így működik a világ.

Tehát

a világ úgy működik, hogy állandóan

változnak dolgok és a változások

kölcsönása újabb változásokat hoz létre.

és azt megjósolni, hogy ugye itt a

édeni struktúrák azt megjósolni, hogy

milyen lépéseken keresztül vezet oda út,

az arra semmiféle eszközünk nincs. Tehát

valószínűleg egy 66%-os

hatásfokú automotor az nem egy édeni

struktúra, ahhoz vezet út. De ezt az

utat nem tudjuk kiszámolni, hanem

>> próbálkozzun,

>> hanem próbálkozunk és mindennel így

vagyunk. Atombombát is így fedezték fel.

Tehát ez

>> de az evolúciós ilyen hogy próbálkozik?

Van, aki sikerül, van aki nem sikerül.

így tökéletesen.

>> Na, ezért hülyeség a racionalitással

többet foglalkozni, mint amennyire

szükség volt. Tehát nyilván a mindennapi

életben

szükségem van a racionalitásra. Nem

ugrok le a emeletről, mert tudom, hogy

akkor baj van. Hát a racionálisás az egy

használható gondolkodás, de nem

nem erre.

hogy

elképzelt

struktúrák

hozz vezessön. A

embernek nagyon fontos volt

hogy a csoportja

véleményét

fogadja el. Ugye a

modern időkben azt hiszik, hogy

rendkívül nagy tudásunk van különböző

területeken.

Valójában nem tudásunk van, hanem

hiedelmeink vannak. Ugye a most

visszamegyünk az ősidőkbe, jött valaki,

hogy

evett finom gombát és másnap meghalt.

Akkor a közösség tudta, hogy az egy

mérgező gomba volt, és az bekerült a

közös tudásba. Aztán jött egy ember,

hogy ő látott egy ilyen és ilyen halat,

amit senki más nem látott. Elmesélte,

senki nem látta.

Jó, ő látta, nem hitték el. Aztán jött

másnap két-három ember, hogy ők is

látták, és szép lassan a közösség azon

része, amelyik soha nem látta ezt a

halat, mégis elhitte, hogy van.

Ugye ez ősidőkben erre egy erős

szelekció

ült. Ha valami rosszat

rossz hiedel, egyéni hiedelemből vált

közösségi hiedelem, akkor az

kiszelektálódott az a csoport. Ha

hülyeségeket csináltak, akkor de a ha

csak téves hiedelmek voltak, de

nem ártottak, az nem szelektálódik ki

olyan könnyen. Tehát nem tudom, vannak

statisztikák, hogy az Egyesült

Államokban hányan hiszik el, hogy a

ember az állatok közül emelkedett ki, és

olyan 20-30%.

Tehát a

az, hogy az emberek mit hisznek el ilyen

nagy csoportban

az nagyon összetett

dolgoktól függ. Ha most visszamegyünk

mondjuk 100 évet, akkor azt mondjuk,

hogy vannak nagy közösségek, amelyek

ugyan lazák és érvényes rájuk, amit én

mondtam, hogy nem ismerjük minden

tagukat, de odatartozunk, és ha a belső

információlást

megszervezik,

akkor a közösség tagjai elhiszik azt,

amit egy jehovista közösség mondjuk

elhiszi azokat a tanokat, amiket

Jehovisták elhisznek.

Egy mérnökökből álló közösség elhisz

bizonyos tendenciákat, bizonyos

módszerek előnyét, hátrányát,

függetlenül attól, hogy ő tapasztalta

volna vagy bizonyította volna, de a

közössége így tartja, így csináljuk 20

éve. Jó, természetesen elhiszed. Amikor

mész az egyetemre, akkor nem ellenőrzöd,

hogy az a sok hülyeség, amit hallasz, az

igaz-e, hanem elhiszed. És aztán már a

Kina való életben derült ki, hogy hát ez

se egészen úgy volt, az se egészen úgy

volt. Abból összeraksz valamit, és

amikor te adsz elő az egyetemen, akkor

már egy más dolgot adsz elő. Tehát az

emberi tudás az nem tényeken alapszik,

hanem hiedelmeken. Az emberi közösségek,

ha kialakulnak, azokra jellemző a közös

hiedelem,

az, hogy közös akciókat hajtanak végre.

az, hogy együtt építik a szociális

rendszerüket, tehát részt vesznek,

mindenki részt vesz abba, hogy ki legyen

a vezető, ki legyen a

alatta lévő és mit csináljanak, és

hűséges a a

csoportjához.

Ugye az az emberek életüket áldozzák

adott esetben egy-egy csoportére. Ennek

is nagy irodalma van. A háború az egy

ilyen dolog, hogy oda kell menni és

élett áldozni sokszor önként alva, mert

elhiszed, hogy a csoportod érdeke ezt

kívánja. Tehát ez a négy dolog tart

össze egy közösséget.

Közös akció, közös hiedelmek, közös

szociális szerkezet és hűség.

Ez a modern időkben, amikor túl sok lett

az ember, akkor felbomlott,

és megjelent, hogy az egyén

felmagasztóása.

Ugye a modern időkben azt mondjuk, hogy

az egyén a csúcsa a társadalomnak, és

az a fontos, hogy neked minden jó

legyen. Nem azt mondjuk, hogy fogadd el

a közösséged hiedelmeit, mert nincs

közösséged. Keress magadnak olyan

hiedelmet, ami ami a legjobb és ami

elfogadható.

Nem azt mondjuk, hogy vegyél részt a

közösségünk

tevékenységébe, munkájába,

hanem azt mondjuk, hogy keress olyan

helyeket, ahol jól érzed magad, és ahol

érdemes csinálni, és

és csináld meg magad.

A

szociális rendszer ugye kívülről kapsz

szociális rendszereket. A ősi

közösségben lehetett változtatni a

szociális rendszeren apró dolgokat. Ha

elmész egy gyárba, üzembbe,

egyetemre, bárhova, ott egy fix

rendszer van, amit valaki kitalált, és

neked alá kell vetned magad. Hogyha

elmész egy gyárba, és nem veted alá

magad, a rendszerek kirúgnak. Tehát a

szociális rendszer kívülről jön. Ö és

egyáltalán nem biztos, hogy jó, mert

valaki kitalálta, és nem biztos, hogy ő

olyan nagyon ért hozzá, tehát bizonytal,

de te elfogadod, mert ott kapod a

fizetésed.

Hűség ugye hát közösséged nincs. Ehhez,

nem lehet szükséges. Kihez lehet

szükséges? Saját magadhoz.

>> Légyű magadhoz. Igen.

Azt jelenti, hogy egy személy, hogy az

egyén, amit olyan nagyon

felmagasztalnak, és azt hiszik, hogy az

egy elkülönül dolog, az az egy tévedés.

Egyszemélyes csoportok

vannak. Tehát a az, amit egyénnek

magasztaltak, az valójában egy

egyszemélyes közösség, amiben minden

jellemzője a közösségnek megvan, de

minden vissza van fordítva egyénre, egy

darabra.

Egy közösség lehet két ember, négy

ember, 100 ember, 1000 ember és lehet

egy ember is. Ebben az állapotban

vagyunk most.

Az emberbe állandóan van egy törekvés

arra, hogy valamilyen közösség tagja

legyen. Ez a legjobb hívószó. A

vállalatok ezért találják ki, hogy ők

közösségek. Na most egy közösségben nem

fizetnek és

nem rúgnak ki. Tehát ez egy a legnagyobb

átverés, amikor egy vállalat azt mondja,

hogy mi egy nagy alkotóközösség vagyunk,

és mindenki részt vesz benne. És milyen

jó. Ez egy süket duma, ami nem igaz, és

kátrékony is, mert nem közösségek, mert

aki nem dolgozik úgy, ahogy mondták, azt

kirúgják. A aki nem alkalmazkodik ahhoz

a belső szociális rendszerhez, amit

létrehoztak, azt kirúgják. Tehát ez nem

egy igazi közösség. Ez csak a azt a

vágyat, ami minden emberben biológia

alapon megvan, hogy tartozzon valakihez

valahova, azt használja ki a saját

céljairól. Egy utolsó kérdés az AI-ról,

hogy most tételezzük fel, hogy az AI egy

jelentősen

hatékonyabbá teszi még ezt az egyéket is

nagy élhat hatékonyen, hogy mindent elő

tudunk állítani és tegyük fel, hogy a

közgazdálászok tudom, hogy ez nagyon

erős feltételezés, de valamilyen az

elosztást azt megoldják, mert ugye régen

ugye a társadalomnak a 60%-a kellett a

mezőgazdaságba dolgozzon, hogy a

100%-nak legyen kajája. ugye 2%

előállítja az élelmiszert. Aztán az

emberek átmentek az iparba dolgozni. Ma

az ipar, a dolgozók 10-15, tehát a

dolgozók 10-15%-a ellát minket minden

amire szükség van. Az emberek átmentek a

szolgáltatásokba, és most ugye az AI

pont ezeket a szolgáltatásokat próbálja

automatizálni. Tehát keletkezik egy

csomó jövedelem, amit elméletileg, ha

sikerülne valamilyen normális módon

elosztani, akkor az emberek lehet, hogy

egy olyan helyzetbe kerülnének. Most nem

menjünk bele, hogy eznek milyen

valószínűsége, hogy egyébként rengeteg

idejük van, és egyébként az alapvető

életfunkciókat nyilván egy sok az

általadi

kívánatosnál tartott sokkal magasabb

színmon, így bizonyos szinten el tudják

vagy ki tudják elégíteni. És akkor itt

mindenkinek lenne sok ideje,

>> bocsánat, de akkor itt csak elfelejtem,

ne haragudj.

Az embernek a sok ideje van, az egy

nagyon veszélyes dolog, mert az ember

egy rendkívül aktív lény. Ha nincs

valami értelmes cél,

amiért dolgozhat, akkor rombol.

Ugye minden társadalomban megjelentek

azok a

eszközök, viselkedés formák, amelyek a

fölösleges

emberi tevékenységet lekötik, hogy ez a

rombolás ne következzen be. Megnézed

Indiába, ami szegény ország, a

meditáció, jóga, a legkülönbözőbb

britusok, a fiatalok nagy részét hosszú

időre lekötik, mert nincs rájuk szükség.

Itt ez a rohadt televízió, ami most köti

le az emberek nagy részét, mert különben

kimennek az utcára, felborgatják az

autókat vagy teheneket, és abból baj

lesz. Egyszer voltam Havajban Etológiai

kongresszuson, és akkor mindig nézem a

helyi televíziót, mert az nagyon

érdekes.

És a helyi televízióban az volt, hogy a

városközpontban volt valami zűr, és ott

állt egy csomó négatalember,

és

hát szóval valami nem volt világos, hogy

mi történt. És egy azt lehetett a

televíziób látni, hogy egy rendőr

ráüvölt az egyik feketére.

Go home watch TV.

Ő pontosan tudta, hogy mire való a tév.

Tehát ugye menj haza és nézd a tévét-t,

mert akkor nem randalírozol és nem

borít. egyébként a a már említett

szakrális építmények piramisok meg azok

a meg amit te is mondtál ott az

indiánoknál nem lehet egyébként hogy

azok a régi közmunkaprogramok valamily

ilyen célokat szolgáltak hogy ott az

emberek csináljanak valamit

>> abszolú hát egyrészt ezt másrészt a a az

elképzelések megvalósítása tehát az

hogyha elhitetem veled hogy én egy nagy

mágus vagyok és hosszú ideig fogok élni

és akkor neked is milyen jó lesz Ha

követed a a ritusokat

ez történik az emberi ugye a első

periódusban, ami több százig a

homoerektusszal több millió évig tartott

olyan tulajdonságokat vett fel, amelyek

ebben a absztrakt elképzelések világában

is megnyilvánul, de de egész különös

formákat öl. Tehát 3000 éve, most már öt

lassan

a plusz kettőt hozzátesszük. Az

egyiptomiaknak

már egy szervezetállamuk volt. Volt

fáraó,

voltak parasztok és voltak katonák. És

ugye a kaconák mentek és az adót

behajtották. Az a parasztnak az volt a

boldogsága, ha el tudod dugni a

nyívonád,

hogy ő is megél, mert a fáraó

környezetének kellett a jólét

biztosítani. Tehát az az ember, akkor a

világ még üres volt, szabad, el lehetett

volna menni, de az ember nem az a típus,

aki elmegy és keres egy olyan helyet,

ahol békén hagyják, hanem hozzá tud

formálódni a legkülönbözőbb elnyomó és

álisan

rendezett rendszerekhez. Ö ez a

ez a nagy baja. Ha ha nem ilyen lenne,

akkor agresszív lenne,

sokkal kisebb létszámmal

élne. Az agresszivitás kiiktatása hozta

létre ezt a állapotot, ami nem tudjuk,

hogy hova vezet egyébként. Olvastad a

jövő minisztériumát. Igen, igen, igen,

igen.

>> Na hát ugye az egy kísérlet, ez egy

rendkívül jó science fiction erő. Én sok

science fiction könyvet olvastam,

mindegyik különbözik és mindegyik

ragyogó.

Ő a kapitalizmus keretei között próbál

megoldást keresni, és remek ötletei

vannak az egésszel. Ugye az ember egy az

egyben nem fogadja el, de sok

olyan jó ötlet van, amit ha meg lehetne

csinálni, ha lenne egy olyan globális

hatalom, amelyik e ezt szabályozná

és kikényszerítené, akkor

ez például egy élhető megoldás. De az a

kérdés, hogy létrejöhet-e egy ilyen

hatalom, ez a ez részben biológia, hogy

a 10 milliárdból

létrejöhet-e egy olyan propaganda

hálózat, amiot

egységesen tudja, egységes viselkedés

tudja késztetni. Ha ez nem jön létre,

akkor kisebb adagokban egymás ellen

fordulnak, és más szenári,

>> mert ha jól veszem ki a szabadidat,

akkor szerinted egy olyan globális

hiedelem lenne lenne szükség, ami sokkal

jobban figyelembe venni, mint az

ökoszisztémánknak a a hogy mondjam, az

adottságait meg a meg a

sérülékenységeit.

És azt is, ha jól veszem ki a

szavaidból, akkor vigyázzunk a

vágyainkkal, mertogy nem vagy optimista

a sok idővel magára hagyott emberek

hogy mondjam,

viselkedésével kapcsolatban.

Tehát ami esetleg, hogyha előkerülne

mondjuk egy alapjövedelem, ami egy csomó

ember számára rengeteg időt biztosítani

úgy, hogy az alapvető szükségleteiket

egy bizonyos szinten ki tudják

elégíteni,

>> az nem mellék. Ühüm. Tehát elfoglaltság

kell és

>> tehát de az kell, de nem elég. Ugye a a

én én abban különbözők a azoktól, akik

az alapjövedelmet szeretnék, hogy ők nem

törődnek vele, hogy aztán utána mi lesz.

Én meg azt gondolom, hogy az az egyik

feltétel, hogy legyen egy alapjövedelem.

A másik feltétel, ugye a felszabaduló,

hogy is mondjam, szabadidőt, a energiát,

azt versenyekkel,

>> színházzal, mozival, tévével

mindenféle

módon ugye elsősorban az oktatáson

keresztül ezt lehetne befolyásolni és

lehetne erősíteni, és akkor egy egy

bizonyos populációt így azért meg lehet

tartani.

De ha ez nem történikünk, csak

alapjövedelem lesz, az borzasztó lesz.

>> Szóval nem szabad az embereket magukra

hagyni az alapjövedelem a sok idejükkel,

mert

>> leisszák magukat, ledrogozzák magukat.

Az egyik legrosszabb

scenárió, ami ami jöhet, ha a

foglalkoztatást

abbahagyja.

>> Jó. Most akkor egyezzünk meg abba, hogy

a közgazdaszok megpróbálják megos

megoldani az elosztási problémákat. A

pszichológusok meg a zetológusok meg

oldják meg az időgazdálkodási

problémákat. Jó. És

>> nagyon szépen köszönöm a

>> majd az AI megoldja.