Sziasztok! A mostani videóban a

szárnyaló memóriagyártókat fogjuk

megnézni, amelyek sok 100%-ot ugrottak

pár hónap alatt, és ennek ellenére simán

lehet, hogy nem fog összeomlani az

árfolyamok a közeljövőbe. Az utólagos

okoskodást annyira nem szeretem, ezért

most is a jövővel is fogunk foglalkozni.

Meg ez az egész egy ilyen szuper

izgalmas, tanulságos sztori, ami arról

szól, hogy miként lett egy ilyen

sokszereplős, állandóan változó

iparákból egy olyan piac, ahol három

elég jól bebetonozott szereplő

uralkodik, és széles a váráról

körülöttük. Az új belépőknek szinte

lehetetlen, vagy legalábbis bazi nagy

kihívás velük szembeszállni. Ez a három

nagy memóriagyártó pedig nem más, mint a

Samsung, az SK Hix, ez a kettő koreai

cég és az amerikai Microm. Ez a három

cég elviszi a piac 90%-át, hogyha valaki

meg tudja törni a három nagy uralmát és

belépni a piacra negyedik nagyként,

akkor az a kínai CXMT lesz. Erről majd

még beszélünk. Tehát mi a túrónak kell

nekünk ez a sok memória? Ennyire már a

számítástechnika hőskorában szükség volt

rájuk, mert hogy a processzor gyorsan

kiszámol mindent, de amit gyorsan

kiszámolt, azt nem tudja tárolni, amíg

felhasználja. És hát erre a tárolásra

szükség volt. Mindenféle mágneses

megoldásokkal próbálkoztak, és hát

lényegében az Intel találta fel a 70-es

években a ma is használt memória ősét,

és a kezdetben az amerikai gyártók Intel

Texas Instruments uralták a piacot.

Kettő fő memóriaatípus van, és a

mesterséges intelligencia szuperciklus,

amit átélünk, hát ezekre eltérően hat,

de mind a kettő iránt növeli az igényt.

Van a dram, ami a laptopodban RAM néven

fut, ami azokat az adatokat tartalmaz,

amivel a processzor éppen dolgozik. Ha

kikapcsolod a gépedet, akkor ezek az

adatok törlődnek. A másik nagy csoport a

NAND, vagy Flash Memória, ami az SSD,

vagy a pendrive-od, ahol képeket,

videókat tudsz tárolni, és ezek

kikapcsolás után is megmaradnak. A három

nagy memória gyártó árbevételének nagy

részét a dram adja. És itt a Micron

tortáját látod éppen. Az Intel a 70-es

években a drammal az összes ilyen

mágneses, hasonló céltszolgáló eszközt a

nyugdíjba küldte, de a 80-as évekre a

japán cégek, Toshiba, Hitacsi kiütötték

az amerikaiakat, olcsóbban gyártották a

memóriát. Az Intel ekkor egy

merstratégia váltása átállt a processzor

gyártásra, de aztán a 90-es években a

japánok alól meg a koreaiak húzták ki a

szőnyeget. Ekkor jött fel a koreai

Samsung és a Hyundai. Utóbbiból vált ki

az SK Hix, ami pont most csinálta meg az

amerikai tőzsdén a legnagyobb nem

amerikai cég tőkeemelését. 26,5 milliárd

dollár értékben bocsátotta ki új

részvényeket. És már a Samsung is

gondolkozik az amerikai tőzsdire

lépésen. De visszatérve a három cégünkre

és a várárokra körülöttük itt hosszú

évtizedekig ez a memória egy ilyen

alacsony marsú termék volt, ahol vagy 40

cég harcolt egymással, az új belépők

sokszor kicsinálták a régieket, de ez

így elkezdett megváltozni. A 2000-es

években a három nagy elkezdte

felvásárolni a megrogyant

versenytársakat, és az utóbbi 10 évre

hát lényegében hárman maradtak, miközben

a memória gyártás az egyre komplexebb

feladat lett, és egy ilyen memória gyár

felépítése a manapság már így 30

milliárd dollártól indul, és a

jövedelmezőség eléréséhez szükséges

mérethatékonyságot, tehát egy új

belépőnek bazi nehéz megugrani, valamint

a gyártáshoz szükséges szabadalmak, noh

hát java részt ugye a három nagynál

vannak. Tehát lényegében a

mérethatékonyság és az egyre komplexebb

gyártási folyamat jó mély várárkotás ott

a három nagy memóriagyártó köré. Hát

aminek most learatják a gyümölcsét

rendesen, ilyen szépen nő a három cég

egy részvényújtó profitja negyedéves

alapon, ami a memóriagyártás nehézségét

illeti. Hát a chipgyártás is egy roppant

összetett komplex feladat. Ezt is kevés

cég tudja nagy volumenbe csinálni. Ugye

Taiwan, Semi, Samsung is, az Intel, de a

memóriagyártás az olyan, mintogyha ezt a

nehézséget még valamilyen fekete

mágjával megfűszereznénk. A Micron

vezérigazgatója mondta egy interjúban,

hogyha le leégne a jelenlegi

legfontosabb idahoi üzemük, akkor annak

ellenére, hogy sok ezer szabadalmuk van,

sok évtizedes gyakorlat van mögöttük,

hát minden bizonnyal nem tudnának

felépíteni egy új üzemet, ami ugyanolyan

hatékonysággal tudna működni.

Oké, de van itt még egy fontos téma, ami

a lehetséges jövő megértéséhez

szükséges. Hát ezek a memória termékek

mind lényegében árutőzdei termékek,

felcserélhetőek. Egy Samsung memória

helyett, használhatsz Micront, és simán

működni fog a kety Nvidia most

jelentette be például nemrég, hogy az új

Rubin chipje mindhárom nagy

memóriagyártó termékével elérhető lesz.

Az azonos helyettesíthető termékek

piacának kereslet, kínálat függvényében

hát ciklusok alakulnak ki. És ez nagyon

jól látszik a zöld Micron profit

hullámzáson. Jobbra az a hatalmas nagy

hegy, az a jövőbeni várt profit. Ha cég

bruttó marzsait nézzük, hát akkor is

ugye jól látszik ez a ciklikus

hullámzás. És az is, hogy most extrém

magasságokban van a cég profitabilitása,

és hogyha a korábbi sablonok

ismétlődnek, akkor most bizony lejtmenet

jön. Hát lényegében erre alapozta a nagy

sortos Michael Burry a Micron

shortolást, eladást. Hát bármielőtt ugye

vakon követnéd Burryt, ő gyakran

rövidtávú kereskedéseket folytat, és az

is simán lehet, hogy csak opciókkal

játszott. De a lényeg, a minket érdeklő

izgalmas kérdés az az, hogy a régi

sémákat követve most a ciklus lefele

tartó ága jön-e, amit ugye egyrészről a

komótosan, de mégis csak épülő új

kapacitások belépése okoz, valamint a

magas árak miatt csökkenő kereslet.

Avagy most valami olyan szuperhullám jön

a memóriagyártók piacán, ami a szokásos

ciklusokat hosszabb-hosszabb évekre

elnyújtja, és még az emelkedő részben

vagyunk. Ebben az esetben hát alsó

hangon tartás lehet a jelszó. A

memóriagyártók ciklikusságát erősíti,

hogy az új modellek érkezésekor hát a

gyártásnap fel kell készülniük. Ilyen új

modell öt-nyolc évente érkezik. Hát ez a

gyártás átállítás ezért sok-sok milliárd

dollár. És ez rontja ilyenkor a

profitabilitást, és hát ez is hozzájárul

ahhoz, hogy itt időnként hullámvölgyek

vannak a profitabilitás tekintetében.

Felmerülhet jogos kérdésként, hogy mi a

fenér gyártja mindegyik memóriagyártó

ugyanazt a terméket, hát pontosabban

ugyanolyan tulajdonsággal bíró

termékeket. Minden találja ki a Samsung,

hogy csak az Nvidiának valami specko

memóriaterméket gyárt, ami így sokkal

jobb az autó chiphez. Hát azért, mert az

Nvidia ezt nem feltétlenül vásárolná

meg. Ugye jó a piaci szereplőknek, hogy

van verseny a gyártók között, és több

helyről beszerezhetik ugye a

nélkülözhetetlen memóriát. A memória

termékek fejlesztése is kicsit így

furcsán történik. Van egy szervezet,

aminek a tagjai memóriagyártók,

chipgyártók, ugye, akiknek a termékei

kommunikálnak a memóriával is. Persze a

végfelhasználók, Apple, Amazon és a

többiek t itt okoskodnak, mérnökök

beszélgetnek, vitatkoznak, konzultálnak,

szavaznak és eldöntik, hogy pontosan

milyen paramétereknek kell megfeleljen

az új memória, milyen elektromos

tulajdonsága legyen, milyen felépítése

ezek ezek után meg ezek alapján a

Samsung meg a Micro meg az SKNX így

visszavonul és kitalálják, hogy ezt

milyen módon tudják a leghatékonyabban

végrehajtani és legyártani. aztán meg

felpörgetik a gyártósorokat.

De hogyha itt minden ilyen szépen,

flottul, szabályozottan működik, akkor

mi okozza ezt a most hirtelen támadt

memória őrületet, ugye memória hiányt,

ami Ilonmas szerint is már kétségbejtő,

zavaró, és hát többen jelezték, hogy ez

így nagyon nem jó, mert nyilván a

hiányba emelkednek az árak. Nyilván hát

ez is a mesterséges intelligencia

számájára írható. A számítás technika

történetét nézzük, akkor az főleg a

csippek lassúságáról szólt, hogy ettől

szenvedett mindenki. De most az Nvidia

grafikus csípjei a számításokat gyorsan

ledarálják, miközben az adatoknak

ide-oda kell pakolgatni, és a memória

chipek azok lassítják a dolgot. Ki is

találták erre a megoldást, a nagy

sávszélességű memóriát, amit

kifejezetten adatközpontoknak építenek,

és lényegében 12-16

egymásra pakolt ilyen dram memória, ahol

a szilikonlapokat vékonyítják és több

1000er hajszánál sokkal vékonyabb

lyukakat fúrnak át rajtuk, amit

kitöltenek részzel, hogy a memóriák azok

kommunikálni tudjanak egymással, és ezt

az egészet rápakolják a processzorra,

hogy még közelebb legyen, és minél

gyorsabb legyen minden. Igen ám, de hát

egy ilyen memória gyártása az minimum

háromszoros időráfordítás a gyártó

részéről. Az ára meg úgy ötszörös

egységenként ugye a normál dramhoz

képest, de az AI adatközpont építőknek

kell ez, mint egy falat kenyér is simán

megveszik. A Micron árbevétele

negyedéves alapon ilyen szépen robbant,

miközben a kiszállított memória

mennyiségük az egyszer együvekedést

mutatott állítólag. Tehát az áremelkedés

meg a még szofisztikáltabb és drágább AI

memóriagyártás áll az árbevétel robbanás

hátterében. Itt a Hix és a Micron top

vevőinek a változását láthatod. Hát az

AI-ra előtt meg utána. És bizony az

Nvidia meg a felhő szolgáltatók azok

határozottan az első helyre léptek. Az

adatközpontok a teljes dram memóriaigény

50%-át tették ki 2025-ben. Ez pár éve

30% volt, és 2030-ra már így 60% lesz a

várakozások szerint. A nagy igény hatás

ára, a Drum memória ára csak 2026-ban

130%-kal ugrott. Ugye szegény Apple is

emelte az árait. És a Huget Packart

szerint, aki a világ harmadik legnagyobb

PC gyártója, a memória alkatrészek ára

most egy laptop árának a 35%-át teszik

ki. Korábban ez 15% volt. A várakozások

szerint sok elektronikai termék, tév,

mobiltelefon árát emelni fogják majd a

gyártók, vagy már most is emelték a

szárnyaló memória árak miatt. Ugye ez

így 26 második fele meg 27, amikor

időszerű lesz. Hát ez az úgynevezett

memóriainláció, vagy ez lesz. De

miközben a tomboló igények hatására

drágulnak a termékek? Itt ugye két

ciklust is látunk egyszerre. Ugye van a

dram memória, a szuperciklus, amiről

ugye eddig főleg beszéltünk, az erről

szól, de ott a másik a NAN, aminek

szintén szárnyal az ára. Ilyen a

pendrive-ot például, és hát ez is az

AI-hoz kapcsolódik, mert az egyre több

adatot azt tárolni kell valahol. Tehát

ebben is nagyobb, erre is nagyobb igény

van. Itt is látunk szárnyaló

árfolyamokat, lás szdisk, de itt hat

nagy cég van a porondon, és könnyebb a

kapacitást bővíteni. A gyártási folyamat

is egyszerűbb. A chipgyártáshoz ugye

szilikonlapok előállításában segétkező

Lam Research egyik vezetője mondta,

hogyha egy ilyen NAND, vagyis

kikapcsolás után nem törlődő

memóriagyárat dramra vagy RAM memória

gyárra akarja valaki változtatni, az

olyan mintogyha egy kőművesekkel svájci

órát szeretnél összeszereltetni. Tehát a

cég körüli várkot keresed, akkor ne

ezekre a nandos memóriagyártókra

fókuszáljál. Itt ugye sokkal könnyebb az

újbelépők dolga. A három nagy

dramgyártó, Micron, Samsung Electronics

és az SK Hix az, ahol a széles várárok

van. Nyilván hát piszkosul sokat ment

mindegyik, de hogyha az egy év múlva

vált eredményekkel számolunk, akkor

enyik se nevezhető drágának, sőt inkább

olcsónak. A nagy kérdés persze, hogy a

keresletkínálat hogyan változik, illetve

a piaci szereplők körében milyen

változás fortyog. A memóriagyártók

általában háromszor átgondolják, hogy

növelik-e a kapacitást, ugye a ciklikus

bizniszök miatt és a magas költségeik

miatt, de most azért épít mindenki

2027-ben a Micronnak és az év második

felében, 202 második felében az SK

Hix-nek is lesz új gyártókapacitása,

ahol megkezdik a termelést, és 2028-ban

még több kapacitás fog belépni a

rendszerbe. Aztán meg sok 100 milliárdos

hosszútávú tervei vannak mindenkinek.

Szóval 2027-ben a piac még biztos

keresleti lesz, és még ez a hiány is ott

lesz, de közben jönnek az új cégek, akik

ugye meg akarják törni a három nagy

üzleti modelljét, és szakítanának a

felcserélhető azonos memória gyártással

és helyette feladatra szabot,

közvetlenül a chipre épített memóriával

próbálkoznak. Az Nvidia is fölvásárolt

egy ilyen céget, vagy részesedést

szeretett benne 20 milliárd dollárért.

Ugye ez a Grock, valamint ott van a

kínai CXMT, ami mindent megtesz, hogy

Kínának is legyen memória gyártója. És

hát lévény ez ott egy ilyen stratégiai

fontosságú dolog. Általában, hogyha

valamire nagyon rápörögnek, az eddig

össze is jött és sikerre vitték a

dolgot. Legalábbis én úgy arra fogadnék,

hogyha egy ilyen nagy negyedik belépőnek

összejön a dolog, akkor ez a kínai cég

lesz. A kínaiak árbevétele is szárnya,

most már a profit is. A knohout

cégfelvásárlásokkal,

például a Infineonak a korábbi

memóriagyártóját, azt ők vásárolták fel.

Ez ahhoz fontos licenzeket szereztek,

valamint hát emberek átcsábításával is

próbálkoznak, főleg Tajvárról. Bár

Tajván már ezt igyekszik korlátozni. De

hát mindezek ellenére az igazán

komplikált, ugye egymásra épülő AI

memória chippek terén, a kínaiak azok

így kettő generációval le vannak maradva

a koreaiak meg a Micron mögött. Ez azt

jelenti, hogy így 10 év a hátrányuk. Bár

más területen azért ezek egész gyorsan

ledolgozták. Szóval jönnek az új

technológiák, miközben a meglévő

memóriás cégek a gázpedálra léptek. Ugye

beruházásaik vannak, felpörgetik a

termelést, és ott van egy komoly kínai

feltörekvő is, aki hát szintén ugye új

kapacitással lép be a rendszerbe, mégis

hát egyre több micron vevő, fix

hosszútávú, ami általában öt éves

szerződés lent. Szóval ilyen hosszútávú

szerződést kötnek a mostani magas

árakon, ami arra utal, hogy a vevők nem

arra számítanak, hogy a memóriárak azok

gyorsan össze fognak zuhanni. A kereslet

az optimisták szerint még hosszú évekig

20% körüli növekedést fog mutatni évről

évre. Tehát ez alapján a piaci

ciklikusság az biztosan megmaradt, csak

most egy nagyon elnyúló szuperhullámban

vagyunk, és abszolút nem biztos, hogy ez

a teteje. Még az biztos, hogy én

memóriagyártót itt most nem vennék, de

akinek van, az szerintem nyugodtan

tartsa még hosszabb távra mindenféle

ciklusokkal együtt. Ugye az emelkedő

hosszútávú trend az a ciklokusság

ellenére meg fog maradni szerintem.

Legalábbis hát én a saját Micron és

Samsungommal kapcsolatosan ezt csinálom.

Ülök rajtuk egyelőre, legalábbis erre a

következtetésre jutottam. Ez a Michael

Burry, biztos okos pacák, de a mániákhoz

kapcsolódó, ráadásul erős fundamentumok

hátán emelkedő és nem drága részvény

áresésére. Én nem javaslom senkinek a

spekulációt. Ez a legnehezebb oldala

ennek a kereskedés biznisznek. valamint

hát most ezek a memória részvények így

elvitték a fényt a többi AI kötődésű

részvénytől, de ez az AI sztori,

mesterséges intelligencia sztori

folytatódik, valamint az USA gazdasága

is bomba formában van, ami miatt még ez

az Irán se tudja, hogy milyen

felzargatni a befektetőket. Szóval a

lényeg az, hogy hát azért vannak itt

különben még mindenféle pozitív jelek a

a folyamatosan jelenlévő sötétfelhők

ellenére, és ami ilyen izgalmas sztori

számomra, hogy egy ilyen verseny sok

versenyzős piacból egy kvázi monopólium

nőtte ki magát itt a memóriagyártók

szerint így pár évtized alatt, ami így a

cégek körében történő változás terén

szerintem egy ilyen szuper izgalmas,

szép sztori. És hát ugye ezek a

memóriagyártók.

Na, ennyi fért a mostani videóba. Egy

kicsit így kinyitottuk a memóriagyártók

világát. Köszönöm szépen a figyelmet. Ha

tetszett, segítségedre volt lák,

megosztás, feliratkozás, valamint várom

a kommenteket szeretettel. Köszönöm,

hogy itt voltál. Sziasztok! Yeah.