Megdupplázódott az agytérfogata a Homo

erektusznak, és kialakult a

zsákmányrablás.

Az a módja, hogy egy tömegbe

egy barátságos

egymáshoz kötődő

közösséget alkotó lény lett belőle. És

akkor

>> de nehéz volt egyébként megtanulni nem

utálni egymást. Hát ez szelekció, tudod,

a azokat ugye ö a

a természetbe lehet találni dögöt, ami

ritka, mert rögtön jön valaki és

megeszi. Tehát a gyümölcseevésről

áttérni, ez egy hosszú folyamat, hosszú,

hát evolúciós rövid néhány száz,

akik elkezdenek egyre több húst enni, de

még gyümölcsöt is esznek.

Azok előnybe jutnak, akik húshoz jutnak,

majd gyorsabban nőnek és erősebbek.

És

aki

rájön arra, hogy már olyan közel van

egymáshoz, hogy zsákmányrablása képes,

aki nem elég

fürge és nem kötődik eléggé a többihez,

és nem egyszerre mennek, annak nem

sikerül.

Ö és azok marad,

>> hogy annak nem adnak. Ö [nevetés]

>> annak nem ad nem, mert hogy nem

együttműködő.

>> Hát

ez nem így megy. Azok

keveset

>> keveset zsákmányolnak és feltehtőek nem

is osztják el rendesen. És ezek ezek a

csoportok kihalnak. Azok maradnak meg,

amik relatíve

>> ezt jól teljesítik. És akkor e ez egyen,

bocsánat, egyenes úcak a revolúcióba

arra, hogy

egy összetartó csoport legyenek.

Egyébként a ma is él a világon a leg

szociálisabb lény, ami nem az ember,

[torokköszörülés]

hanem a afrikai vadkutyák.

afrikai vadkutyák

csoportban élnek, együtt vadásznak. A

vadászati sikerük az 80-90%

szemben az összes többadozó 20-30%-ával

a

elmennek

egy Ralfahim vagy nőstény vezetésével

elmegy a csoport viszik a a fiatalabb

tehát már nagy, de még fiatal

kölyköket is és

néha bivajukat is megtámadnak. Tehát

nagyon nagy testű állatokat

támadnak meg, mert rendkívül hatékonyan

tudják ezeket megölni, és utána

először engedik, hogy a fiatalok

egyenek.

Ez egy nagyon lényeges dolog. Utána

amikor azok jól aktak, akkor a felnőttek

telezabálják magukat.

szó szerint tehát többet esznek, mint

amire szükségük lenne élettanilag és

akkor hazakoccognak.

Nincs agresszív a evés közben, tehát

mindenki eszik, de semmi

még minimális agresszió sincsen.

Semmilyen agresszió nincs. És akkor

hazamennek és otthon várnak a laktáló

nőstények, a

kisebb kölykök, az öregek és a betegek.

És akkor megindul egy táplálékelosztás,

ami úgy történik, hogy két kutya szembe

áll, és akinek több van, az egy kicsit

az a másiknak. Lehet, hogy az, aki most

kapott a következő szembeállással valaki

mással,

ő ad annak, mert annak még kevesebb van.

És ez körbemegy egy fél óráig, és fél

óra alatt a nyomortartalmak teljesen

kiegyenlítődnek.

Tehát már akkor nem tudnak egymásnak

adni, mert mindenkinek egy formá

és

ugye ez hát a hangják osztanak még így

el táplálékot. Ez a tökéletes

táplálékelosztás. Ha keveset hoztak

mindenki éhes. Ha eleget hoztak mindenki

jól, akkor ott

otthon semmiféle agresszió nincs. Tehát

rendkívül sok ilyen kapcsolati érintés

van közöttük, de agresszió gyakorlatilag

nincsen.

Ö az csak az alfák szaporodnak. A

egyéb nőstények, ha sok gyerek,

sok kölyök születik, akkor áterhesek

lesznek, és ők is szopatnak. Ühüm.

>> Ami egy megint egy fantasztikus dolog.

És egymás a csoportok egymást nem

támadják meg, ha találkoznak más

csoporttal. elkerülik

ez a a tökéletes szociális

kötődés és együttlét ennél ennél

magasabb rendű már nem lehet, mert mert

nincs min javítani. Na most a

Homoerektusz az

ehhez nagyon közel volt.

Lehet, hogy el is érte. Ugye a tábláékot

el kell osztani, a hímek mentek

zsákmánytrabolni, mert a terhes anyák

nyilván erre nem legalkalmasabbak.

Tehát és két millió évig éltek.

olyan 300-500

példányba,

tehát

változóan, de az össz létszám az ilyen

alacsony volt. És

a lényeg az, hogy

ugye tökéletesen megoldó a táplálék

elosztás, mert másképp egy ilyen kis

csoport, ugye egy 10-20 felnőtt és

néhány gyerek

másképp nem marad fenn. Szabályozták a

létszámot,

ezt lehet tudni és nagyon jól elvoltak.

Aztán Afrikába leágazott egy olyan ága,

amelyik kezdett nyelvet használni. Ugye

ez érthető volt, mert ahhoz, hogy

zsákmány rablásra össze tömörítsd, és

legyen egy alfa, egy vezető, és a

többiek engedelmeskedjenek neki. Ez

egyébként a vackutyáknál úgy van, hogy

lehet videókat látni, ahol az alfák

középen is indenek valakinek, hogy

menjen.

>> Az a politika,

>> nem politika. E ez a

a, hogy is mondjam, a k térkijelölés és

szabályozás az, hogy tökéletesen hajtsák

végre azt, amit az Alfa elképzelt.

És

nincsen benne,

hogy is mondjam, ez egy tökéletes

rendszer. Na most a Homo Electusznak

nem voltak fegyverei, nem volt angyara,

nem voltak erősai, és a karja sem volt

elég erős a lándzsához.

A Homo Sápien ugye kés 2 millió év múlva

2 millió év múlva

amikor leágazott akkor egy 100-200 év

múlva már nyilat használt lándzsát a a

karjai megerősödtek

beszélt képzelődött

azon már a mi történetünk a lényege

ennek az hogy kt millió év alatt

bizonyos tulajdonságból rendkívül

erősen

genetikailag

rögzülnek.

Tehát az, hogy párkapcsolat, barátság,

közösség,

ez ezen a nyelvi szint alatt tökéletesen

fixálódott. Amikor elkezdtek beszélni a

homo homo sapiens, szapiensek,

akkor ugye az történt, hogy a

a beszéddel annak két funkciója.

nyelvnek két funkciója volt. Egyrészt

a a viselkedésszabályozás,

tehát az, hogy könnyebb megbeszélni,

hogy hova megyünk és miért, és ehhez

kell 50 szó, nem kell egy nyelv.

A

j másik az a ez a viselkedendi

szabályozás meg az, hogy na ez függ ez

meg ö

>> koordináció és a valóság leírása

>> de minimálisan ugye arra gondolj most

egy nyelvnek 1 millió szó van a ragozó

alakkal együtt ez nyilván nem lett

rögtön, hanem volt egy periódus, amikor

a szavak csak annyian voltak, amennyire

éppen szükség volt. [zihálás]

És akkor a a

nagy ez igazából nem hozott nagy

fordulatot. A nagy fordulatot azt

hozzést

is el lehet mondani. Ugye minden állat

képzelődik, mert anélkül nem tud

megérni. Tehát egy egér ül az egérjukba.

és hal valami külső zajt, akkor el kell

képzelje, hogy az egy macska, és akkor

nem megyek ki, vagy

csak a szél zörög, és nyugodtan

kimehetek. Tehát minden

gerinces állatnak a képzelődése az egy

alaptulajdonsága a gondolkodás mellett.

De ugye nem tudja megosztani,

tehát hiába van ott még öt másik egér,

nem tudja elmondani, hogy ő azt képzeli,

ugye a macska is lehet, hogy neki van

igaza, és hogyha

>> [nyögés]

>> rá tudná őket beszélni, akkor várnának,

ha nem tudja rábeszélni, akkor meg

megeszi őket a macska. Tehát az

elképzelés az rendkívül fontos. Na most

az embernél ugye ez a korai periódusban

megjelent

és

amikor a kis csoportok

elkezdtek nőni párhuzamosan a nyelv

kiterbe ijeszésével és az elképzelések

elmesélésével.

Tehát az, hogy egy történetet mesélek,

ugye abban a az ugye valóságos lehet,

hogy megtörtént, de a mesélés során ugye

kiegészíti az ember

[horkantás] hogy hatékonyabb legyen. Ez

ősi tulajdonság. Tehát már itt az

elképzelés egy kicsit játszik. Amikor a

mondák ered keletkeznek,

ott is az elképzelés

korlátozza van azzal, hogy egy olyan

eredetet vázolj fel, ami arra sarkal,

hogy a csoport az

tetre kész és buzgó legyen, mert olyan

ősökkel rendelkezik. Tehát itt is a

elképzelés, itt már ugye lötyög a

valóság és a elképzelt dolog, de van egy

korlát, hogy van funkciója a mondának

az, hogy összetartsa a csoportot.

Aztán jön a következő lépés. Ugye ezek

nagyon sikeres

ö

társadalmak vagy szociális

egységek voltak. És akkor

a megjelenik az, hogy nagyobb lesz a

létszám, mint amennyit a biológiai

tulajdonságok alapján lehet

kontrollálni. Tehát ugye a együtt élsz

20 emberrel,

ha szavadnán, akkor

éjjel nappal együtt vagytok, és meg

tudjátok szerezni a táplálékot. Az azt

jelenti, hogy a szagát, a tapintását, a

beszédét, a szokásait,

mindent átveszel és tudsz, és

mindenkiről tudsz mindent.

És ez

ez egy nagy összetartóerő. Tehát egy Lee

nevű amerikai

antropológus két évig élt a Bushmanó

között, és

nagyon szépen leírta, hogy azok

még egy ilyen társadalom, ahol

fantasztikus dolgokat a legtöbb dolog

amit csinálnak, ugye miért ilyen napi

elfoglaltság

felosztást, hogy mond munka,

jellelemszerzés,

beszélgetés, alvás satöbbi, és a

legnagyobb időt a beszélgetést teszi ki.

De hát ez a beszélgetés ugye ez ez

szociális kötődés, tehát mindenről

beszélnek. Ott megy egy felhő, milyen

szép. Ott mozog a bokor, hátha van most

valami. Tehát

a

artó erő az, hogy

mindenki mindenkiről tud. a vezető az

haz

valamit tenni kell, és mondani, hogy ki

mit csináljon, akkor abszolút pontosan

tudja, hogy kire mit lehet rábízni, mert

hiszen együtt élnek, 30-40 éve volt

ideje

mindenkit megismerni. Na most

[nevetés] a következő fázisban elkezdtek

olyan nagy csoportokat több 100 több

1000

több 10000 több szez

olyan csoportokat elképzelni

amelyekben ezek a biológiai kapcsolatok

hiányoznak mert túl sokan vannak 5000

embert nem tud személyesen ismerni de az

az ide az az elképzett és, hogy ők a mi

testvéreink és mi egy,

azt ki lehet dolgozni és el lehet

fogadni, és lekopik róla az összes

biológia tulajdonképpen. És ez egy

kulturális

absztrakció,

hogy ezekkel együtt vagyunk.

Ezzel egy időben, amikor ez megjelenik,

akkor tűik fel a

elosztásnak a problémája. Ugye a kis

csoportokban,

ahogy a vadkutyáknál

mindenki kapsz a megszerzett

javakból, tehát az elosztás, szociális

elosztás az tökéletes,

amikor az absztrakt társadalmak

megjelennek. Tehát amikor csak egy

elképzelés alapján gondolom, hogy a azok

is tudok tartoznak, akkor egyben

megjelenik egy belső megosztás is. Az,

hogy

most csinálunk valamit, és miután én

találtam ki, nekem abból több jár. Nekem

lehet több. Ezt el kell képzelni és meg

lehet valósítani és megindul a

társadalmakba az elosztás

egyenlőtlensége.

Ezzel ez körülbelül

5000 évvel ezelőtt

találnak először háború okozta

sérült csontok kat

>> [nevetés]

>> eltemetve.

Tehát úgy gondolják, hogy a ezek az első

kiscsoportok azok békések voltak. Ezt

lehet onnan tudni, hogy lányokat

cseréltek több 1000 kmes

távolságban, mert azt

a genetikai homogenitás az nagyon ártott

volna. Nekik valahogyan rájöttek, hogy

ezt

ki kell kerülni, és a lágyok mindig

máshonnan jöttek.

De abszolút békések voltak és

létszámszabályozók.

Amikor megugrott a létszám, az egy

kulturális elképzelés alapján

5000 éve kitalálták, hogy a nem csak úgy

lehet megszerezni, hogy megcsináljuk,

hanem úgy, hogy elvesszük másoktól. Ez

egy kulturális elképzelés. És ha ezt egy

jó vezető, jó rábeszélő képességgel

elmondja egy csoportnak, hogy ezek

tulajdonképpen

nem a mi törzsünk, nem a mi embereink,

hanem ezek idegenek, most odamegyünk és

elvesszük a csónakjukat meg a

holmijukat, mert az milyen remek

mulatság.

>> Meg a zsákmányrab rablóknak ez azért nem

volt egy ilyen, hogy mondjam, nagyon

meglepő dolog, nem?

>> Igen, igen, de ez egy kultúra. Tehát

ugye itt a amíg nem volt nyelv, add ez

szóba se jött, mert össze kellett

tartani, és mindenki a saját csoportját

ismerte, és ahhoz genetikailag,

biológiailag bzódott a társaihoz, amikor

egy absztrakció része vagy, tehát magyar

vagy és az összes magyarra te társad.

Az összes magyar fele hülye, a másik

felenek meg egyéb bajai vannak.

Úgyhogy ugye ezt mikor észleled a

mindennapi életben, hogy mostan kivel

találkozol,

és közben hát tudod, hogy ez a te

nemzeted ugye az is egy relatívan új

találmány, hogy van nemzet, mert igen a

kisközösség kis

nagyobb kisközdösségek

uralták egy országot, és nem számított,

hogy az egyik német, a másik magyar, a

harmadik

francia.

Mindenkinek megvolt a maga területe, nem

voltak nagyon szaporák.

és

elvisel, tehát tudták, hogy a

szomszédfalubba

németek laknak, és jó viszonyban

lehettek vele. Ög az, amikor ezt

ellenségnek tekintjük és és harcolunk

ellene, az kultúra. Az egy rábeszélés

arra, hogy mi is különbek vagyunk,

jobbak ezek nagy az orruk és

szörnyedéznek késik mindig áskálódnak

ellenünk, és legjobb őket kiirtani.

Ez kultúra.

Na, a

[sóhajtás] lényeg az, hogy

ugye a mezőgazdaságun

keresztül jutottunk el a modern

társadalomba. Mezőgazdaság az több

1000er év alatt alakult ki, mert

kercekből főleg a nők

tevékenysége során jelent meg. És az

az volt vele a probléma, és ma is ennek

az átkait nyögjük, hogy a halászvadász

csoportok kicsik voltak, elegendő

területük volt és létszámot szabályoztak

azért, mert a csoport ha túlságosan,

gyorsan, nagyra nőtt, akkor

>> de ezt egy ők szabályozták, vagy a külső

kör

>> ők szabályozták Erre nagy irodalma van,

hogy egyrészt szabályozták a

szoptatással, tehát négy-öt évig

szoptattak, és azalatt nem

termékenyültek meg, és néha agyon

csapták a lánycsecsemet. Ühüm. Tehát

legkülönbözőbb voltak növény,

gyógynövények, minden volt,

szabályozták, de ez a szabályozás ugye

nem volt tökéletes. Időnként mégis

nagyok lettek, akkor ketté váltak és

elmentek és

az két fele, de nem

nem harcoltak egymás ellen. Ez csak a

akkor jelenik meg, amikor a a

elképzelések

társadalmasítása

megjelenik, tehát te mindent

elképzelhetsz, és ezzel semmi baj nincs.

Amikor egy kis csoportot rábeszélsz

arra, hogy ezt az elképezelést

valósítsuk meg,

>> a víziókat, ugye? [nevetés]

Igen, akkor van probléma, mert

nem mindig lehet tudni, hogy az az

elképzelés az annak milyen

következményei vannak, hogyan

befolyásolja a szociális életet, tehát

mit tudom én, elképzelték, hogy a hintó

helyett autó legyen ebbe. Az autó volt a

lényeg, tehát az, hogy automatikusan

megy, nem lóviszi, hanem magától. Ez egy

remek elképzelés volt. Azt nem képzelte

hozzá, hogy úthálózat kell,

benzinkúthálózat kell, olajlepárló kell,

olajkút kell és az olajat szállító

teherautó meg hajó is kell. Ugye ez

utána jött, következett az autóból.

Van egy híres történet, ugye akár igaz,

akár nem jó pofa, hogy a Ford, amikor a

Tmodellt

felfuttatta, és

több szez kocsi már elment, akkor

megbízott két

egyetemi tanszéket, hogy becsüljék meg,

hogy 20 év múlva hány autó lesz az

országban. És az egyik 60 milliót

mondott, a másik 70-et. És akkor a Ford

nem akarta kifizetni nekik a

kialakkott összeget, hogy ekkora

valóságot még nem hallott. Hát hol lesz

annyi sok főr?

>> [nevetés]

>> Igen. Na ugye tehát [torokköszörülés]

amikor keletkezik egy találmány, akkor

az, hogy milyen mellékhatásai vannak,

hogy mit mik

ezt az ember nem tudja [torokköszörülés]

jól kezelni még most se. Ö amikor aajm

János a komputer

belépett, akkor arról volt csak szó,

hogy bizonyos tudományos számításokat

gyorsabban meg lehet csinálni.

És az, hogy az a komputer 50 év múlva

beszélni fog

és tanácsokat ad, és kirúgnak

sok száz ember a munkahelyéről, ez nem

volt benne. Erre nem csak ott a

Najmannak eszébe nem jutott, hogy

mindenkinek lehet komutere, mert a

komputer az egy nagy hatalmas tudományos

dolog, aminek ott van a helye az

intézetben, hogy gyorsítsa a számítást.

Aztán lett belőle ami lett, hogy ott ül

mellette és

>> én annyira bonyolult a világ, hogy a

legokosabb embere se képes felmérni a

tettei következményeit.

[torokköszörülés] Nem.

Igen. Na most a

a utolsó példám ebben a témában, hogy

ott van a

fúziós energia,

ömlik bele a pénz, és nem tudjuk, hogy

megvalósítható-e.

Ugye Najman János

hagyatékában

volt egy leírás.

sejtautomatákról

szólt.

Most a részleteit nem mondom, lényeg az

volt, hogy csinált sejt, tehát egy

több tulajdonságú sejt

kapcsolódott másokk a struktúrák

keletkezhettek

és

min és ilyen generációkban a

tulajdonságok alapján megváltozott a

struktúra. Tehát azt mondtad, hogy itt

van egy sejt, és ha mellette

párhuzamosan van egy másik, az a

következő generációban elpusztul,

vagy kettővel arrébb megy. Tehát

lehetett ilyen különböző szabályokat

kockáspapíron is lehet ilyet csinálni,

csak az nem olyan bonyolult, mint a

Najmané volt. És ebből ő kihozta azt,

hogy

tud csinálni egy

önreprodukáló szerkezetet is sejt

automatákból, meg egy univerzális

konstruktor. Tehát ha előre megmondod,

hogy milyen szerkezetre van szükséged,

akkor ki lehet találni, hogy hogy kell

elindulni apró kis szerkezetből, hogy

oda eljuss

leírva. Aztán a az egyik barátjának

adták oda ezeket a papírokat, akkor ezt

ő leközölte nagyon rendesen, és akkor

nekiestek a sejtautomatáknak,

és kiderült, hogy

hát ez egy nagyon izgalmas dolog, mert

nem kell 67 tulajdonsága legyen a

sejteknek elég, ha kettő van, és hogy

akkor is működik.

És hogyha egy ilyen ugye mikor már volt

komuter egy nagy térben, mondjuk négyzet

alakú sejtek vannak két tulajdonsággal

és írsz szabályokat, hogy következő

generációban hogy változhatnak meg,

akkor kiderül, hogy a legtöbb az eltűnik

idővel, tehát átalakul egy egyre kisebb

lesz, és eltűnik, mások nőnek és és több

1000 generáció alatt megismétlik a a

körüket.

És ami a legizgalmasabb volt, és ami

sajnos nem került nagyon aány

figyelme központjába, hogy kiderült,

hogy vannak olyan struktúrák, amelyek

működnek,

nagy konstrukciók, de nincs megelőző

struktúra,

tehát nem tud keletkezni abban a

rendszerben,

>> ha már létezik, akkor tehát

kívülről be lehet enni, de belül nem tud

keletkezni. Ez egy nagyon-nagyon

fontosabb gödellel, hogy most lehetne

itt mit beszélni. Lényeg az, hogy ezeket

elnevezték édeni struktúráknak,

és és hát nagyon rámentek, és hát

kiderült, hogy ez tulajdonképpen a

tudomány

természettudományokban

ez egy nagyon fontos

felismerés

lehet, mert

az, hogy elképzelsz a jövőben valamit

szociális rendszert, politikai

rendszert, gépet, fúziós erőművet.

Ezek struktúrák, amiket elképzelhet,

nagyon komplikáltnak. És akkor a az,

hogy ezek előállíthatók apró

elemekből, idővel,

vagy ezek édeni struktúrák, azt előre el

kéne dönteni, mert hogyha édeni

struktúra, akkor nem vezetsz hozzá út,

és nem érdemes vele foglalkozni.

Mert akkor egy fantázia és nem valóság.

Tehát a fúziós energia, ami egy

fantasztikus ötlet és sok mindent

megoldana,

de nem tudta még senkit bizonyítani,

hogy [horkantás]

>> te mire tippelszeni struktúra a fúziós

erőmű. Most nyilván tudjuk, [nevetés]

csak hogy tippelj.

Én nagyon

én nem vagyok fizikus, de azt gondol

hajlok arra, hogy az, mert ugye már 40

éve dollár milliárd

1000er dollár milliárdokat

öltek bele, és igazából nem

>> Ühüm.

>> Nincs áttörés.

>> Ember vagyok, ember vagy és ehhez a

szőnszőtt fajhoz tartozom. Tudomásul

veszem, hogy az evolúció ügy működik.

Ezt hozta létre. ezt a szőnszülöttlet,

az élőhelyét elpusztító háborúzó fajt.

És akkor azt írta fel, hogy nem vagy te

túl szigorú a a az emberrel. És azért

teszem fel ezt a kérdést, mert ahogy én

így felületesen látom, azért a fajok

többsége az az betölti a rendelkezésre

álló helyet, és általában ebbe csak

külső körülmények korlátozzák. Tehát

pongyol pitypang, ha lehet repülni 5

kmre, akkor nem mondja, hogy én azt nem

kolonizálom azt a azt a mezőt, vagy a

vagy a vagy a szövőlepke. Nem áll meg az

erdő felénél, hogy én már nem zabálom le

az erdőnek a másik felét, hanem van

táplálék, amíg van gyakorlatilag

erőforrás.

>> Szerencsére a

bioszfé mások vagyunk, tehát mi

rosszabbak vagyunk.

>> Igen. A bioszféra

a bioszféra nem úgy működik, ahogy te

gondolod. A bioszféra az egy rendkívül

szigorúan szabályozott rendszer.

Kalóriára pontosan meg lehet mondani,

hogy egy adott területen

mennyi ragadozó, mennyi csúcsragadozó,

mennyi növényevő, mennyi fűnövény

lehet, mert hogyha

ezek nem stimmelnek, akkor valaki kihal.

Tehát ha

nincs elég növényi táplálék, akkor a

növényevők elpusztulnak, akkor utána

ragadozók satöbbi. Ezek kilengések

vannak, tehát

felszaporodnak

néhány évre, egyik vagy másik.

Aztán összeik.

Ezt az ökológia rendkívül jól ismeri,

tanulmányozza és tud benne gondolkodni.

Az ember az kilépett a bioszférából, azt

hiszi, hogy kilépett.

és ugyan ezer szállal kötődik hozzá, de

létrehozott olyan

formákat, amelyek nem tartoznak ebbe a

szabályozó rendszerbe. Tehát épít

házakat tömegével, és ha megnézed a

földet, akkor már a jó részében utak és

házak vannak. Ha megnézed egy várost,

akár Budapestet,

hát e e nem bioszféra, [nevetés]

ugye? Ez ez nem is egy szféra, ez egy

úthálózat meg

épületek.

Ennek semmi köze a biológiához, de

belekényszerítesz egy biológiai

élőlényt, az embert, akinek levegőkkel

mozgás

közösség

táplálék, hogy ebben a külső fixált

merev, a evolúciótól független

tárgyi

valóságba kényszerül érni.

Az, hogy a fejében mit [torokköszörülés]

gondol róla, az szabályoz. Nem azt

gondolja róla, hogy milyen szar, és hogy

nem így kéne élni, hanem

érni kellene 70000

példányban az egész bolygón, és akkor

milyen jól meglennénk.

Mert aki nem születik meg, annak nem

fáj, hogy nincsen. Tehát az, hogy sokan

vagyunk, annak csak hátrányai vannak.

Úgyhogy

>> én írtam most egy könyvet, májusban fog

megjelenni, ami erről szól, a arról

szól, hogy

mi az a egyik lehetséges

változat arra, hogy az emberiség hosszú

távon megmaradjon. Lényegében ez a

70000-es populáció, aki lemond arról,

hogy felforgassa a bioszférát, együtt a

kell, hogy éljen a bioszférával, és

akkor és az emberi tulajdonságainak azt

a részét, amelyek nem ártalmasak a

környezetre.

filozófia, matematika, ének,

közösségi elfoglaltságok, ezeket

megtartsa, de semmi olyat ne legyen

autója, repülője, jachttja, űrhajója,

mert azt

romlásba viszi.

>> [torokköszörülés]

>> Figyel, de mondjuk egy épület, csak

mondtad mondjuk a városokat, hogy a az

épületek azok nem csupán tehát a

biológiai korlátozó tényezőknek, tehát

törekvés arra, hogy ezeket a biológiai

korlátozó tényezőket így meghackelje az

ember, és ugye egyelőre úgy tűnik, hogy

egyébként ezek

>> Igen, de ez egy naiv dolog, hogy azt

ezeket meg lehet hosszú távonú. Persze,

persze. Én nem azt mondom, hogy ez

sikerül, csak hogy valójában mit csinál

az ember, az tehát próbálja ezeket a

külső korlátozó tényezőket a maga módján

ígiktatni, de hogy ez nem természetes,

vagy nem ezt csinálja a többi faj?

>> A nem természetes az, hogy nem

szabályozza a létszámát.

Ugye ha megnézed a görbét, az így megy

fel. Ez nem természetes. Ez mindig

összeomláshoz vezett az ember. Ez

természetes, nem? Tehát mondjuk a a

nyulak vagy a rákcsálok, tehát tehát

ugye

>> hát a leg természetes az, hogy a nagy

összeomonlás néhány évtizeden belül

bekövetkezik, akkor egyetért. Hát én

csak azt mondom, hogy ugyan tehát hogy

én csak azt látom, hogy ugyanazokat a

görbéket látjuk, amit egyébként így a

>> Igen, de ez biológia és ha az ember

olyan nagyon büszke rá, hogy ő

meghaladja a biológiát, akkor az első

dolga az lett volna, hogy a létszámát

szaporozza, szabályozza, és élhető

körülményeket teremtsen. Ehelyett

capaporodik, mint a nyű. egyébként azt a

arra azt te mivel magyarázod, hogy ugye

azt látjuk, hogy ahol igazából gazdag

társadalmak vannak, mert ugye te sokat

beszéltél Afrikáról ott a

népességrobbanásban,

de úgy mintogyha azt látnánk egyébként,

hogy a gazdag társadalmak egy jelentős

részében pedig most leesett félre, de

ugye a újságcek így aposztrófáják, hogy

demográfiai probléma van, hogy azt

láttuk itt az elmúlt pár 10000 évben,

vagy pár ezer évben, hogy amikor

egyébként úgymond haték, hogy tehát hogy

több erőforrást állított elő a a mondjuk

az ember, akkor mindig gyakorlatilag

népességgel ezeket a lehetőségeket,

ezeket így tehát belenőtt a

lehetőségekbe. És most itt vagyunk a az,

>> bocsás meg, itt van a tévedom, de most

[nevetés]

>> fordítva előbb szaporodott, aztán

teremtett a szaporulatnak lehetőséget.

Ez nagy különbség.

Nem úgy történt, hogy megjelentek.

Nem történt meg az, hogy a a javakat

egyenletesen osszuk el, mert olyan sok

van. A javakat kisajátították.

Szó sincs nézd meg, ami itt történt

Magyarországon. Létre kell hozni egy

magyar tőkés osztályt. Létre is hozták 3

millió nyomorgó ember árán. Nem az

történt, hogy a a [nevetés] a

kapitalizmusból eredő többlet javakat

úgy osztjuk el, hogy egy Dániához

hasonló vagy valamilyen normális

demokrácia épül fel. Nem. A legdurvább

módon létrehoztak egy gazdag réteget, és

ennek az ára 3 millió szegény.

A szeg a uniós szegénységi

>> mérések szerint 3 millió van a a mély

nyomorban Magyarország. De ez egyébként,

mert én arra gondoltam, hogy azért a

történelem nagy részében ugye most tehát

az alapvető szükségekelégítéséről

volt szó, tehát hogy é halnak az

emberek, megfagynak az emberek és ahogy

egyébként a gazdaságuk egy kicsit nőtt,

úgy abban a pillanatban, hogy volt egy

kis mozgásér ugye nőtt a népesség

és ugye de most hagyjuk is, hogy ez most

így hogy ty ez a probléma. Értem. Csak

most nagyon érdekes, hogy elméletileg

rövid távon

tovább tudna nőni a népesség a fejlett

országokba, és mégis azt látjuk, hogy

egyébként az népesség elkezdett

összehúzódni, hogy

hogy

hogy ez egy

lehetséges, hogy van valami

beépítettővédelmi mechanizmus így az

evolúcióba, hogyha egy faj túl sikeres,

külső körülmények nem tudják korlátozni

rövid távon, akkor akkor akkor Akkor

belép valami algoritmus, ami elkezdi

magát.

>> A ökológia két típusát ismeri a

fajoknak. Az egyik nem tudja szabályozni

a létszámát,

mondjuk a

póckok

északi országokban négy

[torokköszörülés] évenként

megtiszszerződik a számuk, aztán

összeomlik, nem találnak helyet,

megeszik a ragadozók

és

tizeddére csökön a populáció, aztán újra

kezdenek egy négy éves ciklust. Sok

ilyen faj van. Aztán vannak olyan fajok,

akik szabályozni képesek a létszámukat,

és ezt meg is teszik. A japánok

csináltak ilyen kiséreteket, kis

szigetekre makákó majmókat telepítettek.

És

átták őket vízzel,

élelemmel adli.

Ö

a mi az ad

ö

>> libitu

>> libitu ez libát akardon nagyon de az

hülyeség na és akkor az történt hogy egy

kis szigeten

néhány év alatt 4-500 majom lett ami

so akkor megjelentek olyan viselkedés

formák amelyek a szaporodást

megállították a fiatal hím címek

bandákba szerveződtek,

és megerőszakolták a nőstényeket, és

megölték a kőkeiket.

meg a legdurvább dolgokat csinálták, és

visszaszorították a populációt egy

bizonyos szintre, de azon a szinten

maradt. Megcsinálták ezt patkányokkal

is. Az nagyon érdekes volt. Az első

kísérletben csináltak egy nagy patkány

várost, amiben mindenki elérhet minden

helyet.

Tehát ilyen alagútak, csövek vannak

benne, de minden átjárhat.

És akkor ugye ott is a adlibidum adnak

enni, inni, iszonyúan elszaporodnak és

egy bizonyos szaporulat fölött ugyanez a

jelenség megjelenik. elkezdik a

nőstényeket üldözni, megeszik a

kölyköket és megáll a létszám egy

bizonyos szinten. Aztán megcsinálták

azt, hogy bizonyos csöveket

lezártak, és csak egybejáratuk volt.

Ö, és akkor az történt, hogy ilyen

idősebb öreg patkányok befeküdtek a cső

elejére. A saját nősténjeiket beengedték

meg a kőkeiket, de nem, és azokat

megvédték.

És ez sokkal nagyobb

létszámot

eredményezett, de ezt a hely korlátozta.

Tehát nem az, hogy megölik egymást,

hanem az, hogy nincs több hely.

>> Tehát ott ott te azt gondolod, hogy hogy

ott a zsúfoltság okozta

vagy stressz vá?

>> Ez e ez a majmok egy csomó faj van,

amelyik szabályozza

a létszámát. Tehát amikor túl sokan

vannak, akkor vagy elverik a falából,

tehát nem tudom én lovak,

vagy elverik a falából

a fölösleget, vagy valamilyen módon

megölik, tehát

rengetegféle szabályozás van, és vannak

fajok, ahol nincsen. Ennek az a

evolúciós jelentősége, hogy a ha egy

területet gyorsan kell benépesíteni,

mert mondjuk az éghajlati változások

olyanok, hogy időnként totál kiszárad,

és

>> akkor jönnek az elsők, és 10 évre megint

nagyszerű. akkor a

azt

ezeknek a fajoknak, akik korlátlanul

tudnak szaporodni, azoknak egy nagy

lehetősége arra, hogy gyorsan

elfoglalják

a

azok a helyek, amelyek relatíven

stabilak,

ott vannak a szabályozó fajok, akik a

saját létszámukat tudják szabályozni.

Vannak a pályonérfaj, tehát ugye például

nem tudom a mire vagyunk allergiásak.

Rengetegen Magyarországon a

parlagfűtetve ugye a mezőgazdaságban is,

tehát hogyha van egy parlag, akkor ott a

leggyorsabban futó leggyorsabban ír,

mert ugye a parlagot meg kell szüntetni,

mert az biológiailag ez egy nem

kívánatos

esemény. És egyébként a a fejlett

őrült nagy

zsfoltsággal bíró országokba, városokba

látható demográfiai hanyatlása szerinted

ennek feletthető meg, amiről te

beszéltél mondjuk a tehát ez a biológiai

dekadencia, ez ez ez úgy ugyanezt látjuk

most bizonyos emberlakta helyeken, vagy

ez más?

ezen nagy vita van

demográfusok között, akik azt mondják,

egy része azt mondja, hogy hülyeség az

egész, a másik része azt mondja, hogy

ahol a 70 éves az átlagéletkor,

ott megáll a növekedés és nem

exponenciális lesz, hanem s alakú. ami

az s alak az ilyen, és a fölső rész az

nem nő, vagy nagyon lassan.

Ugye a kínaiak megpróbálták ezt

mesterségesen elérni és 30 évig be

betiltották a

>> az egyke politika, hogy több gyereket,

és most vannak kétségbe esve, mert

elfelejtették a korfát. Tehát ugye egy

társadalom akkor működik jól, ha minden

minden életkorú

emberből megfelelő van. Tehát van elég

dolgozó ahhoz, hogy az üregeked

eltartsa.

hogyha egy-két csinálsz, akkor átmeneti

következő 30 évben ott lesz a rengeteg

öreg, akit el kellene látni, és nagyon

kevés fiatal lesz, aki ezt meg tudja

tenni. Tehát ez a ez most a kínaiak

legnagyobb problémája. Nem lehet, ugye a

politikusok azt hiszik, hogy tudomány

nélkül is lehet mindenféle baromságot

csinálni, de nem meg kellene kérdezni

időnként, hogy az jó-e vagy nem

függetlenül a politikától, de ez se

teszik, és nem is várjuk tőlük, hogy

tegyék.

>> Azért vár, azért várjuk, azért vár nem,

de várjuk, [nevetés]

>> reménykedjünk. Ö, tehát az elképzelhető,

hogy beáll egy s alakú görbe, de a

bolygó annyira tönkremegy, hogy

alkalmatlan lesz eltartani ezt a

populációt is hirtelen vagy fokozatosan,

de egyre lejjebb kell, úgy menjen. Ö

egyszer olvastam egy nagy tanulmányt

arról, hogy mi az igazi probléma.

Most a [nevetés]

élelmiszerek

termelése az nagyjából olyan, hogy pont

elég

a a 9 millió milliárd embernek. Ö ezzel

az a baj, hogyha kiesik 30%, mert jött

egy új vírus, vagy valami történt,

amitől

ugye monokultúrák vannak, ezekkel bizony

előfordulhat, hogy 30%

nem terem, akkor

akkor vége a világnak, mert akkor kiesik

a következő évre 30%-nyi

jelem, és akkor megindul a harc a

élelmére, a vízér. Ö

>> ez egyébként nem nem felhető meg annak a

nem tudom 1801-ben jelent meg annak az

angol demográfusnak a az ilyen akkor

ugye egy

sötét jóslata, amiben gyakorlatilag ugye

akkor egy milliárdan éltek a földön és

akkor megjósolta, hogy mivel a az

emberiség létszáma ő demográfus volt és

nagyon jól látta, hogy

hogy megy fel a népesség, hogy a

agrárszektor nem fog ezzel lépést

tartani, és ő a 19. századot

gyakorlatilag ilyen éségháborúknak meg

ilyen élelmiszerszerző háborúknak a a

rémképével festette le. Azt mondja

nagyon-nagyon érdekes volt, hogy hogy

hiába nőtt mondjuk 1 milliárdról 8

milliárdra a népesség

200 év alatt, én ugye megnéztem a a az

agrár termékeket

>> hát József Attila idején már két

milliárd ember kötözít, és azóta az nem

olyan régen volt, és most már kilenc. Én

nem tudom, tudod, nagyon érdekes. Én

nincs erről véleményem, csak ugye

magukat tényeket rakom egymás mellé,

hogy hogy ugye volt ez a jóslat.

Ez ez nagyon nagy hatású volt. Tehát

egyébként mind a mai napig kis nyilván

ez egy ilyen mászlói szükség dolgot

érinti, de megnéztem a 200 éves gabon

grafikonokat a tőzsdén, de nagyon-nagyon

érdekes, ugyanebb az időszakba

reál értékbe, tehát az inflációval

kiigazítva 75%-ot esett szinte az összes

nagy gabonának az ára, a búzát, a

kukoricát és a rizst beleértve. Tehát

egy egyszerűen nagyon nagyon érdekes.

Csak azt akarom ezzel mondani egyébként,

hogy a nem az én véleményem, de hogyha

hogy a hogy az emberiség, hogyha egy

kicsit így optimistán néz a jövőbe, és

az élezési válságot jelen pillanatban

nem az első számú problémáként kezeli,

annak nagy valószínűság az oka, hogy az

elmúlt 200 évben ezt a egészen

brutálisan, gyorsan növekedő népességet

tudta élelmezni. Úgy, hogy az élelmiszer

egyre olcsóbb lett reál értékbe.

Ráadásul úgy egyébként, hogy a mai

mezőgazdasági termékek részét már nem

esszük meg, hanem ipari célra használjuk

fel. Tehát egyébként nagyon-nagyon

érdekes, hogy vannak olyan kutatások,

hogy a megtermelt élelmiszernek

gyakorlatilag a felemegy élelmezési

célokra, mert az egy része elveszik a

földeken a pazarlás miatt, mert ugye

olyan alacsonyak az árak, hogy nem éri

meg túlságosan nagy beruházásokat

csinálni, hogy csökkentsük a men a a a

veszteséget. Azt ugye van egy nagyon

erős túlfogyasztás,

van egy nagyon erős pazarlás és van egy

nagyon erős ipari felhasználás. Tehát

vannak olyan elméletek, és elég jól meg

vannak alapozva, hogyha egyébként

drágább lenne az élelmiszer. Hadd

mondjak egy példát, hogy biztos, hogy a

a a nagyanyáink, vagy neked akkor már

csak az édesanyád, amikor leesett 1900

nem tudom 20-ban egy szelett kenyér,

akkor akkor akkor lehajolt, felvette,

megsog és megette. Ma amikor leesik

valami kis élelmisz

>> kenyeret nem dobunk ki. Igen, dobunk. De

úgy nem mindegy, hogy egy családi

háztartásb az élelmiszerre fordított

kiadása össjövedelemnek a 60%-át teszi

ki, vagy mondjuk 9%-át, mint ma az

USAban.

>> Más dimenziókban beszélünk.

A mondok egy példát. Kínába a

sivataggal, határos területen

vannak ilyen olyan részek, amelyek

azért

nem homok van, hanem fű.

És

vannak farkasok és vannak rákcsálók

és

a falkasok nyáron

a rákcsálókat eszik.

És a kínaiak

oda akartak telepíteni nagyobb

városokat, és ezért kiirtották a

farkasokat, mert

időkn télen néha megtámadták a

háziállatokat.

Ennek az lett az eredménye, hogy

elszaporodtak a rákcsálók, tönkretették

a füves részt, és egy ilyen szállópor

lengiben most azokat a városokat. Senki

nem tudja, hogy mit kéne csinálni, és

élhetetlenek, de ott élnek, mert az

ember rendkívül alkalmazkodó képes. Az a

probléma, hogy a különböző tudomány

művelői nem találkoznak. Tehát te most

beszélsz arról, hogy mennyi élelmet

lehetne csinálni. Ez igaz. Az a kérdés,

hogy az az élet, amit ezzel az élelmel

fel lehet tartani, hogy az kell-e nekünk

kell nekünk Magyarországon

napi 5-6 óra televízió nézés, mert ez az

átlag, ami szörnyű, azt ebbe az átlagban

ugye én is benne vagyok a fél órámmal,

és

>> benne van az is, aki 12 órát nézi.

Az emberi élet értelme. Ugye ezt

előadása végén szokták újabban kérdezni,

hogy mi az, mit gondolok az emberi élet

értelméről. Hát nem azt, hogy idióta

televíziós adásokat nézek, mert valahogy

az nekem nem jön be. Ö, tehát

biztos, hogy rengeteg

megoldása van a

emberiség

is mondjam, létre fenntartásának.

Ö

most rengeteg háború van, hogy még nem

tört ki atomháború, az egy ilyen

hiedelem csoda, mert azt ugye ennek az a

története, hogy a valamikor a 60-as

években, ha jól emlékszem, a amerikai

stratégák elkezdték mondani, hogy jó,

jó, hát nem nagy atomháborút nem kell

csinálni, de

ilyen kicsit néhány kilótornás bombákkal

egy-egy parancsnokságot

elpusztítani, az rendkívül jól jönne

a hadseregnek.

És mikor már több cikk jelent meg, hogy

igazából a kisatombombákat nyugodtan

lehetnefeljebb néhány ezer évig nem

megyünk arra, és ez egy kis terület, ez

nem érdekes. És akkor a amerikai és az

orosz fizikusok

tartottak egy köszönöm szépen. tartottak

egy konferenciát Moszkvában, ahol

bevezették, akkor

szellőztették meg a nukleáris tél

fogalmát.

A nukleáris tél ugye azt mondja, hogy ha

elkezdődik az atomháború, mindenki

kilövi a meglévő

készletét, és ez gyakorlatilag a bolygót

elpusztítja.

Ezt a koncepciót a konferencia előtt 20

évvel egy fizikus megírta a Physical

reviewban, az a legjobb fizikai földet,

és kiderült, hogy rosszul számolt és

megcáfolták, hogy ez

lesz két napig sötétség, de nem lehet a

bolygót az azzal a mennyiséggel

nem lehet elpusztítani, meg ne képzel

Jék azt, hogy az utolsót is kilövik,

mert hazaszaladnak megnézni, hogy a

gyerek még éle-e. Tehát az első néhányat

természetesen kilövik és tönkretesznek

egy csomó dolgot. De de aztán leáll a

háború, mert értelmét veszti, mikor

vissza is lőnek.

De ezt mindenki tudta, de a fizikusok

abba egyeztek, az amerikaiak és a

oroszok, hogy csak úgy lehet megállítani

ezt az őrültséget, ha azt mondjuk, hogy

nukleáris tél elpusztítja a bolygót, és

ezt mindenkinek mondják, írják,

>> tehát kvázi tabukat hoztak létre.

>> Ez ez bejött, és azóta ezt elhiszik. Ez

nem igaz, de nagyon jó, hogy elhiszik,

mert tulajdonképpen még nem

nem használtak egyszer se.

Hogy ez meddig tartható fenn? Ezt nem

lehet tudni. Tehát ugye itt jönnek az

érzelmek egyéb dolgok, meg a

racionalitás,

ugye, hogy a racionalitás azt mondaná,

hogy

ne csináljuk

de lehet egy olyan

szörnyű helyzet, amikor valami

elmebeteg, mint a Putyin,

mégis csak elindítja, és akkor ugye

lezajlódik egy

népességfelezés.

Hát akkor meglátjuk, hogy mi lesz. Lehet

egy olyan verzió, hogy mindezt

megússzuk, a háborúk gyakorlatilag

elmúlnak egy bizonyos tömörség mellett

ez valószínű.

És akkor egy ilyen olyan létet, aminek

semmi köze a

ahhoz a értelmes emberi élethez, amit

mondjuk 100 évvel ezelőtt elképzeltek,

hanem lehet élni egy kocká, beton

kockába is kapsz enni.

Most ez mire jó?

Tehát ugye az, hogy sokan vagyunk, az

miért jó?

Aki nem születik meg, annak nem

hiányzik. Tehát

aki megszületik, annak meg rengeteg

problémája van. Ha kevesebb ember

születik, akkor a annak lehet

jó normális élet. A normális élet az,

hogy a biológiai tulajdonságait

tudja érvényesíteni, és ehhez olyan

kultúrát rendel, ami ezt ebben nem

akadályozza meg. Így tudnám

megfogalmazni.

>> Akkor nem hiszel abban, hogy vagy

egyébként nincs rá idő, tehát beszéltünk

arról, hogy látunk bizonyos ilyen

demográfiai változásokat a magas GDP

országokba. Ö hát tegyük fel, hogy

mondjuk ez egy létező mintázat, de egy

csomó országban, ahol meg egyébként még

ellentétes demográfiai folyamatok

vannak, nem gazdagodnak annyira gyorsan,

hogy egyébként ez mondjuk a föld

népességet kellő időbe szabályozza.

Tehát lehet, hogy két jelenségnek az

eredőjét látjuk most. Vagy egyébként ez

a jelenség, amit most látunk, amiről

beszéltünk előbb, ez a hanyatló

demográfia bizonyos helyeken, ez ez ez

egy ilyen véletlen, vagy ez egy vagy ez

egy ilyen rendkívül

>> ez csak a az s alakú, tehát az

exponenciális helyett az s alakú

szaporodási görbét

alapozza meg, ami azt jelenti, hogy egy

nagyon magas szinten állandóan

újratermelődik az emberiség, aminek

semmilyen ilen észszerű

oka nincsen már hogy

ez egy olyan állapot ami nem normális

és az ember benne van és nem lehetne

elmagyarázni egy más

létszámban

egy nagyobb bioszférával ugye a Wilson

nevű amerikai szoció ológus küzdött

azért, hogy 30%-át adják vissza a

bioszférának.

Sok konferencián sikerült összehívni, és

mindenki lelkes volt. De amikor

[nevetés] arra került sor, hogy az ő

területén is, akkor abból kiszállt.

Ühüm.

>> És nem lehet, nem adták vissza a 30%-ot.

Igazából a föld felét kéne legalább

visszaadni. olyan egy-két milliárd

emberrel még el lehetne menni.

kérdés, hogy ugye ebben a ekkora

tömegben a propaganda már nem úgy

működik, mint a kis tömegbe. Tehát egy

egész világot átfogó propagandát nem tud

valaki csinálni.

Mert túl nagy a létszám, ami azt

jelenti, hogy a világ részei mindig

egymás ellen fognak dolgozni, mert a

propaganda

nyelv kultúra függő

és

nem lehet egy globális propagandát

létrehozni, amivel ezeket a problémákat

el lehetne meg lehetne oldani. Ö ha nem

lehet, ha ragaszkodunk a nagy

populációhoz, akkor vagy egy silány

életet néhány generációra

ö konzerválunk, amíg a bolygó teljesen

tönkre nem megy. Vagy lesz egy nagy

összeomlás, ahogy sokan várják meg

mondják. Ne én abban nem hiszek nagyon,

mert az ember

ennél

reziliensebb és ö sok sok olyan

biológiai. Tehát én emlékszem

'4-ben, mikor a háború végetért, az

oroszok bejöttek,

nem volt vízvillany, gáz. ö élelmiszer.

És akkor a lakosságban teljesen új

tulajdonságok jelentek meg, tehát

elkezdtük osztani a eldugott

ennivalót.

Tehát nem tudom én a mi házunkban,

Mosztár utcában volt egy

gazdagabb hölgy, akit mindenki után már

gazdag volt, és egyedül élt, és úgy is

viselkedett, mint egy gazdag ember. És

amikor ez az állapot bekövetkezett,

akkor a kecskésnél sorba járt a többi

lakót, és mindenféle ennivalóval meg

mindennel megajándékozta. És akkor én

figyeltem és a ugye akkor én már 10 éves

voltam

hogy a a családnak a kapcsolataiból

mindenhonnan

kiderült, hogy mindenkinek kell enni és

félre eldugtak dolgokat, de

megosztották,

ami egy teljesen számomra akkor egy

teljesen meglepő és új jelenség volt,

hogy

relatív

Nem barátok, nem összejáró emberek,

hanem csak jó ismerősök

is tudták. Ha nekik van, akkor abból

adnak a

relatíve ismerősnek is.

>> Tehát kérdezett helyező megjelent a

szolidaritást.

>> Igen. Tehát

ezért nem lehet kiszámítani, tehát itt

lehet hőzöngeni a nagy összeonlásról.

Ö de én

nem ismerjük annyira az embert, hogy

bármit mondjunk arról, hogy mi lesz

akkor, ha ez bekövetkezik. Emlékezz

vissza, hogy a

mondták, hogy a Szovjetunió összeomlik,

mert semmit nem lehet kapni. Én akkor

mentem egy hónapra Moszkvába egy szakmai

látogatásra,

és hát kiderült, hogy egyszer nem úgy

működik, ahogy az újságírók látják.

Valóban a kiraggatók üresek, tehát ilyen

óriási

10 mes gyönyörű nyugati típusú kirakatok

voltak. és alatta kavics

és egy ilyen farmerszerű

cegnadrág odatéve

ami mindenkinek volt. Ugye a vásárlás az

nem úgy történt, hogy neked kellett

valami.

az ottani ismerőseim,

tehát megkapják a fizetésüket, akkor nem

elmennek megvenni azt, amire szükségük

van, hanem elmennek megvenni, ami

kapható,

és akkor azt megveszik, hazik és akkor

elkezdődik a csere bele, ki mihez

jutott, és

van egy ilyen második

kereskedelmi réte,

amiben a

javakat egy az egyben cserélik,

mert a rendszer fölül nem működik

rendes.

>> Tehát a nagy szociálisban meglék a pici

kapitalizmus, vagy a pici piacgazdaság.

Nem kerestek r, tehát nem úgy történt a

hogy keresnek rajta, hanem hogy nekem

vettem három bőröndöt erre keres

>> és kellett egy farmer, és akkor az egyik

bőröndére cseréltem egy farmert,

>> és működött a gazdaság. Ugye a híres

történet a hogy feladnak egy zsidó

fiúnak egy hízott libát.

október

Leningrádból, tehát nyugatról

Leningrádba,

és áprilisban kap egy friss hízott libát

Leningrádba.

Így működött a rendszer.

>> Ühüm. Tehát

nem veszett el, friss maradt, de

többször cseréltött valószínűleg.

>> Ühüm.

>> És tele voltak ilyen történetekkel,

tehát

egészen másképp működik a a az emberi

társadalom, akkor ha szükségállapot

van, mint ahogy elképzelik róla. És hát

szükségállapot fele megyünk azért, és

ezért nem lehet kiszámítani, hogy mi

lesz. Meg a szükségállapotokat

meg lehet tartani hosszú ideig. Tehát ha

a ha emlékszel, a koncentrációs táborok

borzalmasak voltak, és az emberek mégis

túléltek rengetegen.

Ö azért, mert az ember hihetetlenül

adaptív.