Magyarország az egy ilyen tév még mindig

nyilván ez is változhat TV és közösségi

média függő ország.

>> Üdvözlöm! Ez itt a Concord podcast, egy

műsor, ahol a Concord munkatársai minden

héten alaposan megmondják véleményüket

pénzről, gazdaságról, politikáról és

mindarról, amit egy Concordos nem

hagyhat szó nélkül. Tartson velünk!

A Concord podcast mostani adásban a

magyar reklámpiac, picit helyesebben

fogalmazva a magyar média és

reklámköltések,

illetve a teljes kommunikációs struktúra

lesz a fókuszunkban. Mai vendégem Novák

Péter, a Magyar Reklámszövetség elnöke.

Én Jó nap Richd vagyok. Szia Péter!

>> Szia Ricsi! Nagyon-nagyon örülök, hogy

itt vagy.

>> Elmondom a hallgatóknak, hogy olyan

>> 35 éve ismerjük egymást, és

>> és egy héttel ezelőtt tartottunk is egy

ilyen felvezető megbeszélst, hogy miről

szeretnénk ebben a podcastben beszélni.

És ott én feltettem neked egy kérdést,

ami nagyon elgondolkodtatott, és azt

mondtad, hogy hú, ez egy jó kérdés volt,

én bele is vágok. Ezt szerintem egy

ilyen kőkeményen belevágunk a közepébe.

Az elmúlt 10-15 évben szerinted mi

kínozta meg jobban a magyar

reklámszakmát?

A NER által egyre jobban a saját maga

felé lejtő pálya, vagy pedig a Facebook,

Google hirdetési duopóliumnak a

szétterjedése a digitális térben, a

teljes világban? Ez tényleg nagyon jó

kérdés, és talán még ilyen módon én nem

is hallottam ezt a kérdésfeltevést,

merthogy ezt általában úgy szoktuk

nézegetni, hogy mik azok a globális

trendek, illetve mik azok a helyi

jellegzetességek, amik befolyásolják ezt

a reklám és médiaiport, vagy

befolyásolták.

De ahogy föltetted a kérdést, szerintem

az még sokkal élesebb, úgyhogy tényleg

ezért abszolút köszi. A szálozzuk ezt

szét. A globális platformok térnyerése

az körülbelül olyan 20 éves időtávra

tehető. Tehát nagyságrendileg 20 évvel

ezelőtt indult el itt Magyarországon is

az a lehetőség, hogy a globális

platformokon lehessen hirdetéseket

elhelyezni. Tehát van egy ilyen fajta

különbség, hogy az egyik az cirka 20 év,

a másik az idő idézőjelben csak 16 év.

És az utóbbinak a ner elmúlt 16 évéből

talán a legutolsó 10 év volt igazán

durva a reklámism iparra. Bár azt hozzá

kell tenni, hogy ugye 2010-ben

az első igazán érintett iparág így az

akkori újvilág kapcsán az a médiaipar

volt, hiszen a médiatörvénynek ugrott

neki akkor akkor frissen hatalmat átvevő

kormány. Tehát annak az előszelét már az

iparágnak ez a része érezhető, hogy

valami nagy változás lesz.

Hogyha abból a szempontból nézzük, hogy

melyik gyógyítható,

akkor az a helyzet, hogy a globális

trendeket nem tudjuk megváltoztatni,

tehát azokkal valahogy együtt kell élni,

és nyilván ezeknek a platformoknak van

egy elég összetett szerepe, vagy talán

erről is lesz pár szó.

>> Mindenképpen szeretném, ha kifejtenénk.

>> Viszont az, ami a reklám és médipara

történt az elmúlt 16 évben, az

gyógyítható. Tehát én arra számítok,

hogy azok a defektek, vagy az a piaci

befolyásolás vagy torzítás, ami az

elmúlt 16 évet, 10-15 16 évet

jellemezte, tehát er kapcsán, az viszont

megváltoztatható.

Az sem lesz egyszerű, hiszen hogyha itt

nézegetjük az ebben érintettek körét,

akkor lesz ami gyorsan megváltoztatható.

Viszont lesz egy olyan rész, ami ami

szerintem nagyon-nagyon fájdalmas és

hosszú lesz. Az ami gyorsan az

az az, hogy az állam felturbó

túlturbózta magát költésileg, tehát túl

sokat költött az állami szféra. Ebbe

beleértve egyébként az állami

vállalatokat is. Ez mondjuk azt, hogy

egy gyors döntés. Szerintem itt éves

szinten lehet egyébként 100 milliárdot

fogni. A másik, hogy volt ugye egy, vagy

van egy egy köztév, és ott is van egy

nagyon-nagyon magas költség. Ezen

szintén lehet változtatni. Második gond

az volt, hogy és az mondjuk szintén akár

egy 100-ast is jelenthet.

Másik az az volt, hogy amit elköltöttek,

azt ugye nem fair módon költötték el.

Tehát a közbeszerzéseknél a döntés az

nem volt objektív szakmalapú, illetve

utána a pénzek elküldtése szintén nem

volt sem teljes mértékben szakmalapú,

sem objektív, sem transzparens, satöbbi,

satöbbi. Ezeken gyorsan lehet

változtatni.

És akkor jön a jön a következő kérdés,

hogy ha mindezek megváltoznak, akkor

igazából eljön a kánaán, boldogság lesz.

És két szempontból biztos, hogy nem. Az

egyik az az, hogy ha az

államlecsökkentés szerintem le kell

csökkenteni a költését, akkor jóval

kisebb lesz egyébként a magyarországi

reklámköltéseknek a mennyisége, de

szerintem ekkor fogunk a normális

szintre kerülni. Másik oldalról viszont

pedig azok a globális trendek, amelyek

20 éve itt vannak, azok azok továbbra is

itt maradnak velünk. Tehát ilyen

szempontból, hogyha hosszútávú hatás

szempontjából nézzük, vagy a jövőt

illetően nézzük, hogy melyiknek volt

nagyobb hatása, melyikkel nehezebb

megküzdeni, akkor azzal, ami velünk fog

maradni, és ez pedig a globális

platformok hatása a lokális

reklámiparra, médiaiparra.

>> Na, akkor kezdjük el ezt szépen

kibontani. Rögtön becsüljük meg ennek a

magyar reklámpiacnak, a magyar

médiapiacnak, vagy a teljes magyar

kommunikációs piacnak a méreteit.

Itt a YouTube-os nézőinknek ki is fogunk

rakni. különböző ábrákat, hogy ezek így

szemléletesebbek is legyenek. Hol tart

jelen pillanatban ez a piac?

>> Kezdjük azzal, hogy az, amit reklámoknak

nevezünk köznyelvű formában, és

egyébként sokkal könnyebb így elnevezni

egyetlen egy szóval, az nagyon-nagyon

sok mindent takar. Ezt általában két

részre szoktuk bontani. Médiaköltésre,

tehát ez azt fedi le, hogy mennyi pénzt

költenek azért, hogy a különféle

reklámüzenetek valahol a médiában

megjelenjenek. A másik része a nonméia

költés, az pedig a különféle mondjuk

azt, hogy reklámoknak, de ezek lehetnek

események, PR tevékenység, direkt

marketing tevékenység, marketing

kutatások, mi egymás. Tehát ezeknek a

nonmédia szolgáltatásokra költött

forintokat jelenti. És ez a kettő

együtt, a média, illetve a nonmédia

együtt adja ki a kommunikációs költést.

A tavalyi évben az elsőre, tehát a

médiaköltésre, vagy általában ezt a

nemzetközi szakirodalomban is

leegyszerűsítve reklámköltésnek szokták

mondani. Ez körülbelül olyan 415

milliárd Ft volt.

Viszont fontos hozzátenni, hogy ez

reálértéken számolva csak most, tehát a

tavalyi évben érte el a 2019-es szintet.

hogyha a teljes kommunikációs költést

nézzük, tehát média és nommédia együtt,

ez nagyságrend olyan 760 milliárd Ft.

Viszont ez ennek ennek az összessége még

nem érte el reáltéken a 2019-es szintet.

4,5%-kal még alatta vagyunk. Tavaly volt

már valamekkora növekedés a médi

de azért azért nem lehet teljes

mértékben boldog a boldog igazából ez a

ez az iparág. már csak azért sem, mert

hogyha viszont 25 éves időtávra nézzük,

akkor azt lehet látni, hogy a egyébként

világszerte igaz ez a ez a trend, hogy a

nominális GDP-hez viszonyítva ez a

bizonyos média költés vagy köznyelvű

formában reklámköltés, ez egy ez

nominális GDP, ez viszonyítva

folyamatosan csökken.

Valahol Magyarországon olyan olyan fél%

alá esett le.

>> Minek a kárára csökken ez? Tehát azért

én azt látom, hogy a figyelemért

folytatott világháború viszont extrém

mértékűvé nőtt az elmúlt 20-25 évben az

embereknek a digitális

tartalomfogyasztása és az egyéb szintén

nőtt és a a világ jóléte is

szintugrásokon mentált nagyon-nagyon sok

helyen. Akkor mi eszi meg ezt a tortát,

vagy mi csökkenti, mi zsugorítja össze a

reklámköltésnek a tortáját? Tényleg

nagyon fura a képlet, mertogy

átlagemberként, fogyasztóként ugye azt

érezzük, hogy egyre több és több

reklámmal találkozunk. Ennek nyilván az

egyik oka az, hogy egyre több médiát

fogyasztunk, tehát egyre több időt

töltünk olyan módon, ami

médiafogyasztást is jelent egyben. Ugye

100 évvel ezelőtt ez ez kevesebb mint

egy óra volt, most már több mint 10 óra.

Egészen brutális ez a ez a fajta

változás. néztem ilyen számokat és

gyakorlatilag az ember az süllyed el a

digitális térben, tehát ez van mellé. És

nekem emiatt furcsa, hogy hogy ez a piac

mint miért zsugorodik egy kicsit.

>> A választ nem tudom. Tehát én is

nagyon-nagyon szeretném azt megtudni,

hogy ez a nominális GDP-hez viszonyított

arány, ez miért változik? A magyarokra

fogok mondani pár magyarázatot, de az,

hogy globálisan ez miért így alakul, ezt

nem tudom. Úgyhogyha van bárki, akinek

van erre makro megfejtése, azt küldje el

nekünk. Lehet, hogy a hatékonyság javul.

Egyébként

>> köze lehet annak valahogy a GDP

összetételének valam úton, módon biztos,

hogy van egy hatékonysági

képlet is, és még azt is melléem tenni,

hogy az is lehet, hogy az adatok

valamiért félrevezetik az embert.

>> Vagy hogy a közösségi médiának azok a

direkt hatássai, amik esetleg kijönnek

ingyen a legnagyobb nyerteseknek, a top

influencereknek, az már egy másik

csatornába folyik be. És egyébként ha

ezt megpróbálnánk valahogy összerakni,

akkor kijönne mégis egy növekedési szám.

>> Elképzelhető, évről évre nő egyébként

világszerte a reklámköltés,

ugye párhuzamosan a médiafogyasztás

növekedésével,

és az is változik, hogy kik azok a

szereplők, akik a legnagyobb nyertesei

ennek a ennek a növekedésnek.

De hogyha Magyarországra fókuszálunk,

akkor azért azt hozzá kell tenni, hogy a

ahogy ebben az adásban is sokszor

elhangzott, azért az elmúlt néhány évben

a magyar gazdaság az inkább köhögött

sem, mint száguldott, tehát egy helyben

topogott. És nyilván a gazdaság

növekedésével van egyfajta korrelációja

a reklámköltéseknek is, mert azon belül

nyilván leginkább a fogyasztás

háztartási fogyasztás változása az ami a

legdirektebb hatással van a

reklámköltésekre. Legalábbis a számokból

ezt lehet megnézni. Az nem biztos, hogy

ez egy korreláció, de hogy van valami

kapcsolat együtt nő, akkor ölhetően a

másik is. Egyik csökken fogyasztás,

akkor minden bizonnyal esni fog

reklámköltés is. Magyarországnak pedig

van egy olyan jellegzetessége,

sok más hozzánk hasonló fejlettségű

állapotú európai országhoz képest, hogy

a magyarországi médiaárak, tehát a annak

a költsége, hogy fajlagos költsége, hogy

mennyibe kerül elhelyezni egy reklámot

valamelyik médiatípusban, ez

alacsonyabb, mint a hozzánk hasonló

országokban.

Ezt részben magyarázza csak a hazai

fogyasztásnak a fogyasztási képességnek

a gyengesége. Vannak olyan iparági

történelmi okok is, amik különféle

médiatípusoknál huzamosabb ideig eléggé

letolták a az árat.

És ennek az eredőjeként alakult az ki,

hogy egész egyszerűen ugyanazoknak a

céloknak, mondjuk az, hogy szakmagy

eléréseknek a a teljesítéséhez nem

muszáj annyi médiát, tehát

reklámelhelyezésig

vásárolni.

I illetve ezekkal pontosabban ez ezek a

költségek ezek ezek alacsonyabbak.

Úgyhogy elméletileg

a jövő az majd azt kellene, hogy

jelensek, hogy ez hogy ez változzon.

Tehát ezt egyszer egy egyok fogyasztók

fogyasztási képessége, háztartások

képessége. A másik pedig hely

jellegzetességek.

Egyszerűen alacsonyabbak az árak. Bár az

elmúlt időszakban, elmúlt két-három

évben már azért elindult egy egy

valamiféle árnövekedés, de mi koránt sem

tartunk ott, hogy megközelítenénk

bármely hozzánkasson ország országnak az

ilyen típusú árszintjét. Nézzük meg

akkor ezt a 415 milliárd Ftos

médi tortát, ahol a digitalizáció és a

digitális költések aránya az évről évre

ugye nő. Jelen pillanatban ilyen 56%-nál

tart a arányaiban. Én néztem, hogy

2019-ben ez még 44% volt, és nyilván itt

permanens és folyamatos növekedést

látunk.

>> De hogy néz ki ez a struktúra? Mikre

megy el ez a 415 milliárd Ft ma

Magyarországon? Igen, ez a 415 milliárd

Ftra tehető költés, ugye ez média költés

a legnagyobb részét, ahogy mondtad te

is, ma már a digitális teszi ki

egyébként. Ez 2025-ös adatok egyébként

2015-ben lett a legnagyobb, mondjuk azt,

hogy tortaszelete ennek a költésnek a a

digitális. És nyilván ez nulláról indult

valamikor a 90-es évek második felében.

Nemzetközileg csak, hogy egy

összehasonlítást tegyünk bele a kapcsán,

hogy ez a 55-56% ez most sok vagy kevés.

a globális előrejelzések, és ez

általában a globális alatta a Kínán

kívüli világot kell nézni, vagy mondjuk

ez a ez a nyugati gazdasági kör

itt valahol elemzőtől függően valahol

olyan 65-70%-ra teszi a digitálisnak az

arányát.

Van néhány ország itt Európán belül is,

amelyik hozzánk hasonló nagyságrendű, és

ezek a globális trendek általában

egyfajta időugrást is mutatnak

számunkra, tehát hogy hol fogunk tartani

néhány év múlva. Magyarul ez a tekintsük

56%-nak, ez biztos, hogy évről évre

néhány százalékponttal még fog

növekedni, hogy elérünk-e globális

átlaghoz vagy sem, az egy másik kérdés,

de kábé nulla a valószínűsége annak,

hogy ez ne növekedjen.

>> Ha azt kell megkérdeznem, hogy mik azok,

amik relatíven még jobban tartják

magukat százalék-os arányban

Magyarországon, akkor mi az, ami még

jobban tartja magát a a

old schoolabb struktúrákból, vagy az old

schoolabb csatornák közül? Valójában ez

a ez a média silonkénti felbontás, ez

már önmagában egy ilyen old school

történet. Szerintem egyre inkább azzá

fog válni.

Ugye digitális csatorna,

televízió, természetesen ez a ez a

második legerősebb. A tavalyibben volt

egy trónfosztás, vagy legalábbis a a

harmadik helyre felkerült a közterület,

utána sajtó, rádió, illetve mozé. hogyha

kivesszük ebből a képletből a

közterületet, ahol ugye nincs

tartalomszolgáltatás, vagy legalábbis

tipikusan nincs tartalomszolgáltatás,

a többiben viszont van, akkor azt lehet

látni, hogy a tartalomszolgáltatók

bár valamelyik médiasóból érkeztek, de

egyre inkább médiasó független

tartalomdisztribúcióra

kényszerülnek, vagy képesek. Tehát az,

amit előállítanak, mondjuk egy

hagyományosan tévéss társaság, azt már

nem csak a televízió képernyőén

keresztül juttatja el a felhasználókhoz,

vagy nem csak lineáris módon juttatja

el, hanem különféle más módokon, például

a digitális csatornák sok egy egy vele

keresztül is ezeket eljuttatja. Ugyanúgy

az, ami régen print volt, az nagyon

onlán vált. És hát különféle rádiókat is

lehet már nem csak a hagyományos

szórásban, hanem hanem mondjuk azt, hogy

digitális formában is nézni. Úgyhogy ha

volna rá mód, akkor sokkal inkább valami

más nézetet kellene kitalálni ez a

hagyományos felosztás, hogy online vagy

digitális tév közterlet sajt satöbbi.

Egyelőre ez az, ami elfogadott mindenhol

a mindenhol a világon. Most ezek közül

pedig igazából majd tiszta képet

szerintem sokkal inkább a 2026-ot most

2027-es évben fogunk látni, amikorra már

hát lecsökken az a fajta, jelentősen

lecsökken az az állami költés, amem

eddig szólt, hiszen ez még a tavalyi

évben benne volt ezekben a ezekben a

számokban. Egyébként kérdésedre

konkrétabban válaszol, tehát a tév az az

picit növekedett. Igazából a tév-nél azt

nagyon fontos elmondani, hogy

Magyarországnak két fő jellemzője van

Európa többi országához képest. Egyik a

nagyon magas tév fogyasztás, tévénnézés,

aminek egy icipici éves csökkenése van

ilyen százalék pont, de korán sem annyi,

mint Európa más országaiban. A másik

pedig a nagyon erős közösségi

médiafüggés. Tehát Magyarország az egy

ilyen tév, még mindig nyilván ez is

változhat TV és közösségi média függő

ország. Pont.

>> Tehát akkor a tév még relatív erősebb

tudott így maradni Magyarországon más

összehasonlítható országokhoz képest. Ez

főleg az idősebb korosztálynál van

dominánsan meg, vagy a fiatalok is

jobban rácsatlakoznak erre, mint más

országokban? Itt válik el az, hogy ha a

tartamakról beszélünk, akkor mást

választ kell, hogy adjak, mint magáról a

csatornákról, hiszen igen, inkább az

idősebbekre jellemző az, hogy több órát

töltenek, tehát minél inkább megyünk

felfelé a korfán, annál több időt

töltenek el televíziózással.

Minél megyünk lejjebb, annál kevesebbet.

És körülbelül ennek a fordítottja

igazyja a digitális média használatára.

Tehát a fiatalabbak több időt töltenek,

az idősebbek kevesebbet. És egyébként ez

ügyben nagyon sok változás volt az

elmúlt akár négy-öt évben is, tehát

covidtól kezdődően. Az idősek azok

sokkal jobban rákaptak a digitális média

fogyasztására. Szerintem az elmúlt egy

év az még még egyet dobott ezen. Viszont

az is igaz, hogy a fiatalok fogyasztanak

tévéss társaságok által előállított

tartalmakat vagy a mondjuk hagyományos

tében, a lineáris tévében, vagy

valamiféle digitális disztribúciós

csatornán és megoldáson keresztül. És

éppen ezért válik szerintem egyre

fontosabbá az, hogy a content, illetve a

disztribúciós csatornák sokszínűségét

egybenézzük, mert lehet, hogy vannak

olyan koroszt, sőt nem is lehet, hanem

biztos, hogy vannak olyan korosztályok,

ahol az előállított tartalomnak

túlnyomót többségét nem a hagyományos

lineáris tévében fogyasztják el a nézők,

hanem ilyen digitális csatornákon

keresztül, és egyre inkább errefelé tart

a világ is. És a magyarországi ebben

érintett tartalomszolgáltatók is

egyébként az elmúlt években nagyon sok

pénzt, beruházást tettek abba, hogy ők

is képesek és átalakították a

kommunikációs struktúráikat is, hogy

képesek legyenek digitális csatornákon

is disztributálni ezeket a ezeket a

termékeket, tartalmakat. Ráadásul ez

azzal is együtt járt, és szerintem ez

egy nagyon-nagyon pozitív fejlemény,

hogy ahogy a tartalomszolgáltatói piac

többi részére is igazzá vált az, hogy

már nem csak a reklámból éltek, ez ilyen

tévéss társaságokra is igaz, hiszen ők

felépítették azt a lábukat, ami egy

ilyen ami egy ilyen D2C-nek nevezhető,

tehát ilyen direct customer

modellnek nevezhető, amikor ők

fizettetnek különféle ö

lineáris tartalmak, vagy csak digitális

csatornákra előállított tartalmakért,

tehát streaming szolgáltatásokat

vezettek be.

>> Tehát keresztbe ment a verseny, mindenki

versenyez a másik csatornáján is a

nézőért és a figyelemért.

>> Abszolút sokkal nagyobb a kavalkád, mint

volt 10-20 évvel ezelőtt. És egyébként

még egy még egy nagyon fontos dolgot itt

hozzá kell tenni, hogy hogy az amikor a

reklámköltésekről beszélünk, akkor

valójában

ezzel párhuzamosan a médiaiparról is

beszélünk. Ugye két két két dolog itt

nagyon fontos. Az egyik az az, hogy ha

egészséges a reklámipar, akkor

egészséges tud lenni a médiaipar és

fordítva. Egy egészséges médiai sokat

segít abban, hogy egészséges legyen a

reklámipar.

És hogy a médiaipar bevételeinek még

mindig cirka, hogy nagyságrendel 60%-át

reklám hozzá.

És itt az a jó hír egyébként, hogy van

már 40% cirka, ami nem reklám. És ez

azért fontos, mert ezzel sokkal

egészségesebb lábakon tud állni a

médiipar,

hiszen nem csak reklámbevétele van a

tévnek, nem csak

terjesztési bevétele van, megvan a

sok-sok lába ugyanúgy a sajtónak, megvan

a sok-sok lába a digitálisnak. Az elmúlt

években előtérbe kerültek különféle

különféle támogatási formák, különféle

előfizetési formák. Van, aki elment az

események szervezésébe, van, aki

mercsöket árusít és még hosszan lehetne

sorolni, hogy rendkívül sokféle bevételi

struktúrára kellett átállniuk. És ez

viszont, és akkor visszakanyarodok az

első kérdésedre, ez amiatt is fontos

volt, mert két nagyon erős

torokszorításban volt a piac. részben a

nemzetközi platformok, részben pedig a

NER. És ez valószínűleg fel, tehát ezt

az icipici pozitívumot bele merném

látni, hogy ez felgyorsította a túlélési

ösztön

>> és a nehéz körülmények

>> és a nehéz körülmények együtt, tehát

rossz gazdasági körülmények

>> és már beszéltünk a másik két dologról

is. Ezek egyszerűen kényszerré tették

azt, hogy fejlesszenek.

nagyon-nagyon nehéz, tényleg ilyen

szempontból nagyon nehéz gazdasági

körülmények között, hiszen egyébként a

fogyasztókra sem számíthattak olyan

mértékben, mint egy booming piacon, ahol

sok különféle célokra elkölthető

jövedelmük lenne. Bár oké, volt valami

el jövedelemnövekedés, de de nagy

valószínűséggel nem médiafogyasztásba,

vagy médiafogyasztás finanszírozásba

teszik bele az emberek. Hál istennek

ezen a területen sok olyan fejlesztés

indult el, ami új alapokra helyezte a

médiaiparnak a stabilitását,

és bízom benne, hogy ez beszélünk a

jövőről, de ez ez azért sok pozitívumot

fog jelenteni a jövőre is. Mindenesetre

jelenleg így néz ki ez a képlet, hogy

hogy ahogy végigbeszéltük reklámtorta

kapcsán, de szót kellett ejteni a egyéb

bevételekről is, hiszen ez alapozza meg

azt a stabilitást, amire mindenkinek

szüksége van. Említetted ezt a két

technológiai behemmóot, akik

nagyságrendileg úgy most vannak ott,

hogy a kettejük éves nettó eredménye az

a magyar GDP-nek megfelelő szám. Tehát

úgy nagyjából egyenlőséggjelet tehetünk

ekközé. Ugye az Alpha és a Metaplatforms

lánykori nevükön Google és Facebook.

Hogy élted meg, vagy hogy élte meg a

reklámszakma ezt az elmúlt 20 évet?

Mennyire volt ez domináns? Mennyire hat

ki ez a magyar reklámpiacra,

médiapiacra? elképesztően felforgatta,

hogy ezek a cégek ma már az alfabet

cirka 300 milliárd dollár

reklámbevétellel bír, a meta az cirka

200 milliárd dollár reklámbevétellel.

20 évvel ezelőtt Gyömetának nagyság

rendeleg nulla lehetett, és nem sokkal

több volt a Google-nek, a Alfabetnek.

Rendkívül sok szempontból lehet

vizsgálni azt, hogy őket minek minősítik

a lokális piacok. Ugye egyszerre barát

és egyszerre ellenség. ellenségnek akkor

szokták vagy olyan szempontból szokták

minősíteni, hogyha első ránézésre az,

hogy ők ebből a reklámköltési tortából

nagyobb és nagyobb szeletet vesznek ki.

Tavaly évben ez kicsit több mint 1ad

ilyen 36%-ra lehet tenni azt, hogy

ezeknek a globális szereplőknek a teljes

415 milliárd Ftból mennyi lehetett a

részaránya. És egyébként simán benne van

a pakliban, hogy ennél egy picit több.

Tehát az első ránézésre ez azt mutatja,

hogyha egy 100%-ból egyre nagyobb a

serjük, akkor biztos valamit elvesz. De

közben az is igaz, hogy olyan alacsony a

küszöb, hogy ezeket a reklámeszközöket

lehessen használni. minden bizonnyal

nagyon sok olyan vállalkozás elkezdett

költeni ezen a piacon, akinek előtte nem

nagyon volt erre lehetősége.

Úgyhogy az, hogy ennek mi az egyenlege,

elvesz vagy hozzátesz, nagyon nehéz,

nagyon nehéz megmondani. Nagy

valószínűséggel azért több lehetett az

Elvesz típusú.

És ennek egyébként az is az oka, hogy a

médiafogyasztásból is egyre többet

vettek el. És a reklámileg ilyen

szempontból viszonylag egyszerű, mert a

hirdetők követik a fogyasztókat. Tehát

ahova mennek, hogyha van egy ház és a

nagy buli az nem tudom konyhában van,

akkor oda kell mennie a férfiaknak és

nőknek is. Ha pedig levonulnak a nem

tudom kerthelységbe, akkor mindenki

nyilván inkább odatrekszik, ahova ahova

ahova nagy tömeg. Ö és közben ez ez volt

az egyik, tehát volt egy ilyen

pénzáromlási történet, a másik viszont

az, hogy meghonosítottak olyan

technológiákat, amelyek előtte nem

léteztek a piacon, vagy korán semmilyen

fejlettségi szinten léteztek. Tehát az,

hogy adatalapon tudnak célozni és tudnak

reklámokat elhelyezni, ezzel biztos,

hogy egy új szintre emelték a teljes

reklám és média gazdaságot.

És nem csak ezt tudták nyújtani, hanem

azt is, hogy különféle más digitális

tartalmaknak a disztributálásába is

beléptek a képbe. Tehát ahogy már a

kereső is egyfajta ilyen disztribúciós

motor volt, YouTube egyértelműen azzá

vált, és ez utóbbi években tényleg a

legnagyobb kihívójává vált a lineáris

tévéss tartalomszolgáltatásnak. Vannak

is országok, am már erősebb, mint a mint

a tévénézés.

és úgy tűnik, hogy ez a fajta képesség

ez tovább tovább erősödik,

de nem csak erre a két szereplőre

érdemes egyébként kihegyezni a nagyoknak

a felsorolását, hiszen más szereplők is

vannak. Ugye a média vagy ilyen online

platformok világából leginkább ugye a

Tiktokra szoktunk gondolni, de hogyha

egy ilyen globális longta nézünk, akkor

itt még van öt-h olyan további cég, akik

egyébként Magyarországon is valamekkora

játékosok.

>> Kicsit tovább menve mondtad is ezt, hogy

hogy ugye ez a kettős nyomás, ez azért

kemény körülmények között egyre növelte

a nem klasszikus

bevételeknek az arányát. Térjünk át egy

kicsit a nonmédiatortára,

hogy ezt hogy képzelje el a kedves

nézőnk, hallgatónk, hogy

>> hogy néz ki ez a nagyjából 350 milliárd

Ftos másik torta.

>> Igen. Nyilván hogyha nincs mit

elhelyezni a médiában reklámként, akkor

nem lesz médiaköltés. Tehát valakiknek

először ki kell azt találni, hogy mi

legyen az az üzenet, mi legyen az a

kreatív, amit egyébként majd fizetett,

vagy talán te nem fizetett formában

eljuttatnak a szakértők a a

fogyasztókhoz. És nyilván ebbe

beletartoznak ugyanúgy a különféle

direct marketing aktivitások,

beletartoznak a vállalati események a

megszervezése, vagy ugyanúgy különféle

PR aktivitások is. És mindezek

összessége, tehát a kreatív ügynökségek,

média ügynökségek, digitális

ügynökségek, PR ügynökségek, event

marketing ügynökségek és még

hozzácsapjuk a direkt marketing

aktivitásokat, mé média vagy marketing

kutatást. Mindezeknek az összessége az,

ami a nonméia tortát jelenti.

Ez az elmúlt néhány évben, öt-h évben

egy kicsit összességében csehebb

alakult, mint a médiaköltés.

>> Ezt néztem a számokat, és itt a YouTube

nézőinknek ezt ki is tesszük. Tehát itt

itt itt nagyobb volt a covid utáni

visszaesés és az abból való felpattanás

is sokkal nehézkesebb, mint a

médiaköltéseknél.

>> Így van. hiszen egy nagyon nagy szeletét

teszik egyébként ennek a vállalati

események kőre, ami nyilván a Covid 2021

ez rendkívül mértékben megütötte. Utána

volt persze egy nagy visszapattanás, de

úgy tűnik, hogy ha csak ezt a hat évet

nézzük, tehát 2019-től 2025-ig tartó

időszakot, akkor a nonmédia költései a

vállalatoknak az nem növekedett olyan

mértékben, mint a médiaköltésük. Tehát

az, hogy eljuttassák a reklámüzeneteket,

arra próbáltak picit többet fordítani.

Reál értéken, hogy már szó is volt.

Elértük a 2019-es szintet.

>> Itt is láthatjuk azt, hogy az offline

világot kicsit kóstolgatja, nem is

kóstolgatja, hanem zabálja fel az online

világ, tehát hogy inkább a digitális

csatornák felé mozdulnak az emberek, és

egyre nehezebb az élő eseményeket

megszervezni. Nagyon sokszor találkozom

ezzel személyesen.

>> Szerintem ez ez az elmúlt hat évben így

nagyon sokat változott, hiszen 2020-21

óe, tehát 21-ben volt egy nagy

visszapattanás ilyen szempontból, hogy

úristen, de jó lesz végre találkozni, és

az hozta a reneszánszát a különféle

eseményeknek, így a vállalati

eseményeknek is. De az, hogy az elmúlt

három- három és fél évben gazdaság

stagnálta, marketing büdzsék nem nagyon

növekedtek, ott olyan döntéseket kellett

hozni a cégeknek, amely

úgy tűnik a számok alapján, hogy inkább

úgy döntöttek, hogy a nonmédi költést

nem növelik annyira, mint a mint mint a

médiaköltést. És ennek egyébként az

egyik mondjuk az, hogy áldozata az

esemény marketing volt, ez tavalyi évben

legalábbis nem nagyon tudtak növekedni,

sőt igazából igazából csökkentek. És

mond és nagyon fontos, hogy ebben

nincsenek benne az állami események,

nincsenek benne a sportesemények, tehát

ez kifejezetten a vállalati szférát

szférát jelenti, miközben azért a

személyes találkozóknak

a az az emberi élő szónak egyre nagyobb

a keletje és egyre nagyobb a kultúrája.

Tehát ez a fajta kettősséget lehet

látni, hogy több időt töltünk digitális

eszközökön, de közben felértékelődnek a

személyes kapcsolatok, fizikai személyes

kapcsolatok és ezeknek az ápolása is.

Úgyhogy nem gondolnám azt, hogy

leáldozóban lenne ez a ez a rész. Majd

meglátjuk, hogy jövő gazdasága hogy

alakul, és akkor ez milyen

átrendezéseket fog hozni. a reklám és a

médiapiacnak a gazdasági prosperitáshoz

viszonyítható hatását nézve ezt ki

tudnád fejezni valahogy. Tehát, hogy

nyilván, hogyha prosperitás van, vagy

nagy a bizalom a gazdaságban, akkor

nyilván a reklámköltés, vagy a

médiaköltés, vagy a teljes kommunikációs

költés az az nőni tud.

Hogy hogy figyeltétek meg? Hogy láttátok

ezt az elmúlt 15, 20-25 évben? Ezek hogy

alakultak? Szerintem ha valakinek azt

mondjuk, hogy 63, akkor biztosan tudja,

hogy miről van szó. Reklám médiiparban a

hathoz arányszám az, ami legjobban

kifejezi azt, hogy a

reklámra költött 1 Ft az 6 Ft-ot hoz

valamilyen módon is csatornákon

keresztül a gazdaság teljesítményéhez.

Ez alapján szoktuk azt mondani, hogy a

reklámozás az a gazdaság motorja, vagy

ilyen szteroidja.

segítője multiplikátor hatással bír.

Nyilván kapitalizmus nem képzelhető el

reklám nélkül.

Érdekességként, ha nincs kapitalizmus,

attól még lehet reklám, sőt van is, volt

is Magyarországon is láttuk ezt.

Úgyhogy a jó menő, prosperitással bíró

gazdaságot egy picit még jobban fel

tudja gyorsítani, hanem sok-sok ágon

keresztül innováció, kreativitás,

munkahelyeket hoz létre, és szerintem

legalább ennyire fontosak a számokkal,

legalábbis forintálisan nem kifejezhető

dolgok.

És itt visszacsatolnék arra, hogy hogy

szemben az elmúlt néhány évvel máshogy

is másra is lehet használni a

kommunikációt, hiszen önmagában a

reklámozásnak, kommunikációnak nem csak

az a célja, hogy profitot termeljen akár

topline szinten, bevétel formában, vagy

atomline szinten, profit formában, vagy

a kettő között ugye egy cégértéknek,

cégértéken belül a márkaértéknek

bizonyos elképesztően nagy súlya és

szerepe van, hanem bizony van társadalmi

és kulturális szerepe, hatása és

felelőssége is.

És azért próbáltam csak az előbb átkötni

arra, hogy tényleg a reklámozásnak

milyen hatása van, mert az elmúlt

években ennek a negatív

használatát is láttuk, tehát ezt ezt az

eszközt lehet rossz célokra is használni

és rosszul használni. És ez volt az, és

itt visszakötnék a legelején tett

felsorolásom, egyik felsorolásom második

pontján, amikor arról beszéltem, hogy

ugye a a globális platformok vagy er

melyik rövidtáv, hosszú táv mit, hogy

lehet orvosolni. Most a kommunikáció

olyan olyan erős

alternatív világokat, vagy a világra

adott magyarázatokat is el tud helyezni

az emberek fejében, aminek a

megváltoztatása nem lesz gyors. És ez a

ez ez lett volna az az a másik pont,

hogy a kommunikációnak az egy nagyon jó

példa volt az elmúlt néhány év, hogy

nagyon nagy ereje van, fel tud építeni

és tud rombolni is, de olyan szinten tud

rossz hatással lenni nem valós dolgok

folyamatos súlykolásán keresztül az

emberek gondolkodására, amit viszont

gyorsan nem lehet megváltoztatni. És

éppen ezért, és azért fontos azt

elmondani, hogy nem csak gazdasági

hatása van a kommunikációnak, hanem

társadalom és kulturális is. És én

nagyon bízom abban, hogy a következő

években

vállalatok szintjén is, mert az állam

szintjén egyértelmű, hogy köteleződne. A

vállalatok szintjén is nagyobb hangsúlyt

fog kapni a társadalmi szerepe.

Nagyon-nagyon sok mindenre

fogják tudni szerintem újra alkalmazni a

vállalatok, amikre az elmúlt néhány

évben leszoktak róla. 2000-20 között még

volt néhány olyan eset, amikor

beleálltak társadalmi kérdésekbe.

És ezt nem fogjuk forinttal mérni, sem

topline, sem bottom line, hanem sokkal

inkább egy sokkal inkább ez arról szól,

hogy mi az a márkakép, amit te kis

szeretnél alakítani magadról az emberek

számára, hogy mi az a felelősség, amit

te felvállalsz azzal kapcsolatban, hogy

a környezetünk, a világunk legyen jobb.

És ezt lehet például kommunikációs

eszközökkel is kifejezni, aminek

természetesen valamilyen úton, módon

kell, hogy legyen hatása vállalatok

megítélésre, vagy egy termék

megítélésére, a márkának az erősítésére,

és nagyon el lehet szúrni.

Az elmúlt egy-két évvel az elszúrásról

is szólt bizonyos tekintetben.

>> Említetted ezeket az emberek fejében

megjelenő alternatív univerzumokat, amik

amik nagyon elterjedtek szerte a

világban és

>> és itt a reklámszakmának is ebben

meglévő potenciális károsító

lehetőségeit és hatásait. Mit tud tenni

ezért mondjuk a reklámszakma, hogy ennek

minél kisebb legyen az aránya az ilyen

típusú kommunikációknak? Lehet-e tenni

egyáltalán valamit, vagy ez egy

túlzottan ilyen naív felfogás lenne

2026-ban?

>> Szerintem 2026-ban, legalábbis 2026

áprilisa után már ez nem lenne szabad,

hogy naiv felfogás kérdésfeltevés

legyen, hanem kutya köttelessége

szerintem mindenkinek átgondolni azt,

bármit is művelt az elmúlt években itt a

rendszer kapcsán, akár semmit, akár akár

benne volt, hogy ez így jó jó volt-e

vagy sem. És arra kell törekednie, hogy

a lehetőleg idealistában próbálja meg

felrajzolni azt a hozzáállását a

jövőnkhöz,

hogy az, ami ezen az ideális jón kívül

esik, azt ne vállalja el, mondjon rá

nemet. Tehát szerintem ennek a szakmának

most az lesz a felelőssége, hogy olyan

javaslatokat tegyen, ami tényleg

társadalmilag hasznos, és ez lehet

üzleten keresztül is férjétés, tehát

üzleti dolgok is lehetnek egyébként

hasznosak az emberi emberek számára.

Abszolút. Egyébként ez ugye a fő célja

ennek az egész eszköztárnak.

De igenis nemet kell mondani azokra a

megbízásokra

amelyekre adott esetben az elmúlt x

évben, és ez nem csak az elmúlt 16 év

lehet, az elmúlt 30 35 év 45 évben igent

mondtak, mert tényleg egy jobb világot

kell teremtenünk. És most itt van nem

csak az álmodozás ideje, meg a naivitás

ideje, meg az idealizmus ideje, hanem a

hanem az aktivitás ideje is. Tehát afelé

kell terelgetni minden megbízót, és

házon belül az üdőségeknek is szerintem

így kell eljárni, és ugyanúgy a médiának

is meg kell próbálni a lehető legjobbat

kihozni a saját magából, hogy utána a

lehető legjobbat tudja kihozni az

emberekből. A világ nem változott meg,

tehát 13-án ne 4-én ugyanúgy voltak

surmók az utakon,

nem lett minden sokkal jobb. De most van

arra egy lehetőség, hogy

megpróbáljunk a lehetőleg

korrektebb közösségi emberként

viselkedni abban a környezetben, ahol

ahol éppen ahol éppen mondjuk. Szerintem

ebben a reklámozásnak, bármely

formájának és a kommunikációnak

elképesztően a szerv van, és ez ebben

dolgoz iparági szereplőnknek pedig pedig

szintén, hiszen az még egyszer nem

engedhető meg, hogy a nem csak a

politikai kommunikációs térben, hanem az

az sem engedhető meg, hogy a gazdasági

kereskedelmi kommunikációból kivesszenek

azok a társadalmi témák, ami egyébként

kivesztek az elmúlt években. És ez

szerintem egyébként egy nagyon jó

üres teret jelent számos olyan

vállalatnak, aki mer és hajlandó ismét

bejönni ilyen témákon keresztül is

kommunikációs térbe.

>> Érzékeltek-e valamilyen zsizsgést,

valamilyen pozitív vibe-ot ezzel

kapcsolatban, hogy a kommunikáció

lehetőségei kinyíltak sokak számára,

akik esetleg mondjuk csendesebbek voltak

eddig?

>> Ugye az egész reklámi kommun médiai

kommunikál tektonikus mozgások vannak

most. Tehát itt a megbízók szintjén ugye

állam felfordult, óriási változások

lesznek és most csak a kommunikációs

tevékenység államállalatok szintjén

abszolút, ügynökségek szintjén abszolút,

és média média cégek szintjén is. És

közben ezzel párhuzalamosan pedig igen

nagyon sok beszélgetés folyik arról,

például nálunk is a reklámszövetségen

belül is, hogy hogy fog kinézni a jövő

marketing most a marketing szót reklám

helyet használva. Mennyiben kell ezt

jobban társadalmi és kulturális

eszközként is kezelni és felelősséget

hangsúlyozni, és erről egyre többet

fogunk mi is beszélgetni.

Nyilván nagyon sok

közösségben cégnél folynak a múlt

kapcsán, múltnak a feldolgozása, akár

tevőlegesebben volt valaki, akár nem,

hogy itt ezzel egyáltalán mit kell mit

kell kezdeni. És nekem úgy tűnik, hogy

most sokkal, de sokkal több olyan

kreatív energia szabadul fel, amiket

amiket, hogyha jó irányba tartunk, akkor

az igenis hozzá fog jár hozzá fog

járulni a gazdasági növekedéshez is,

illetve a közgondolkodás átalakításához

is.

>> Fogalmazható-e meg az a fajta dolog,

hogy itt javulhat a reklámszakmának a

társadalmi felelősségvállalása is? Tehát

ez a társadalom állapotához egyrészt

így árulhat hozzá. Másrészt, hogyha

a különböző gazdaságba vetett bizalom

javul, akkor pedig ez a multiplikátor

hatás is bejöhet, amit említettél. Tehát

az anyagi része is a hatszoros

szorzóval, mert ahogy így fejben

számolgattam, 120-130 milliárd Fttal

nagyobb költés. Nyilván ezt nem lehet

egyik napról a másikra megoldani. Az

nagyjából 1%-kal növelni tudná a GDP-t

is, hogyha így nézzük. Így van. E pont

ez a két dolog fog valószínűleg legis

nagyon bízom benne megtörténni. Egyrészt

a reklámnak fogyasztóférő megítélése.

Tehát most azt vissza kell állítani,

mert nem ha megszűnik és megszűnt a

rossz célra való használat, akkor akkor

ez soha többen ne kerüljön elő. És

hogyha a kreativitás szintjén, a

bátorság szintjén is többre leszünk

képesek, és szerintem a képesség megvan,

csak nagyon bátor döntések kellenek

megbízók részéről, illetve ügynökségek

részéről is, amelyek valójában nem olyan

bátrak, csak bátornak tűnik, akkor

változhat az az annak az egyik része,

ami amit amit mondtál. És hogyha beindul

a gazdaság, akkor tényleg képes lesz

annak a felgyorsítására a következő

évben. Ez utóbbi nyilván nem egyik évről

a másikra fog megtörténni, de már 27-ben

pislákolhat, 28-29-ben pedig még

erőteljesebb növekedés is akár várható

az elemzések szerint. Mennyire érhetőek

el az emberek egyáltalán még reklámokkal

vagy megfelelő kommunikációval? Mert én

azért nagyon-nagyon sokszor azt

tapasztalom, hogy a figyelemért

folytatott világháborúban vagyunk immár

évtizedek óta, és hiába van ez a napi 10

órányi teljes médiafogyasztás, itt

nagyon-nagyon nehéz a figyelmét megfogni

az embereknek. Mik azok a praktikák,

technikák, amivel még itt át lehet ütni

ezt a dolgot?

>> Tényleg egyre nehezebb. Tehát önmagában

a 10 óra is már azt jelenti, hogy nagyon

nagy a verseny a percekért, a

másodpercekért. Mindannyian ugye azt

érezzük, hogy egyre több reklám jelenik

meg, tehát ebből a magas reklámzajból

kitűnni még sokkal nehezebb.

És

nyilván a fogyasztók részéről is van, az

emberek részéről is van egyfajta,

mondjuk azt, hogy fásultság, adott

esetben reklám kerülés. Közben azt nem

lehet mondani, hogy ne lennének olyan

reklámok, vagy olyan jellemzőkkel bíró

reklámok, amik ne ütnének. Hát én biztos

vagyok benne, hogy majdnem minden ember

fel tud sorolni néhány olyan reklámot,

amit igen szeret, sőt meg akár olyat is,

amit néha visszanéz. Egyszerűen megnéz

újra, mert annyira annyira annyira ütős,

annyira szereti.

>> Én egy-két szuper bowlossal vagyok így

személyesen. Minden évben megnézek

egy-kettőt, meg megmutatom a fiatalabb

kollégáknak, mert van egy-kettő parádés.

>> Így van. És nyilván a szuperbólok azok

tényleg a csúcskategóriának a egy nem

tudom én ezreléke 100zreléke valami.

>> Igen. Hát szerintem az a legnagyobb

verseny még mindig a világreklám

szakmájában, hogy ott ott abban a

koncentrált figyelemben villantani

lehessen valamit.

>> Igen. És ezért ott tényleg mindent

beleadnak. Több kevesebb módon ez

sikerül és tényleg ott ikonikus reklámok

születnek. Ö igazából, hogyha egyet

hátralépünk, akkor két olyan folyamat

zajlódik le, amit amit valahogy valahogy

kezelnie kell minden marketingesnek. Az

egyik az az, hogy egyre inkább

automatizálódik ez az egész reklámvilág.

A másik pedig az, hogy azért ezekkel az

eszközökkel igazából kreatívan márkát

építeni nem lehet.

Úgyhogy ez az adatalapú és nagyon-nagyon

technológia

driven eszközrendszer

felé tart a világ, de ez nem lesz képes

rezonálni olyan mértékben az érzelmekre

a az emberi

emberi részére ennek az egésznek, amire

viszont a márkaépítésnek a hagyományos

kreativitáson, innovativitáson múló vagy

alapuló eszközrendszere vagy

megközelítése képes. Úgyhogy miközben

megyünk el egy ilyen nagyon ö kicsit

ilyen kicsit ilyen ilyen ilyen

robotizáltnak tűnik az egész, nem? Tehát

algoritmusok, automatizmusok satöbbi.

>> Csapatsportoktól kezdve egy csomó minden

adatvezérelt világnak nyilvánvalóan itt

vagyunk. Igen. És itt is ez jelen van,

de igazán erős márkákat ezeken az

eszközökön hosszú távon jelenleg úgy

tűnik, vagy évek úgy tűnik, nem lehet

felépíteni.

>> Hogy lehet akkor 2026-ban felépíteni?

Tehát a hosszútávú márkaépítésnek

hogyan működik a jó receptje?

>> Tehát az AI az megjelent nyilván ebben

az iparágban is.

>> Ez lett volna egy kérdésem, de akkor ezt

fejtsd is ki közben. Ez ez jöhet is erre

a válasz.

Valamikor olyan öt-h évvel ezelőtt már

széles körben elérhetővé váltak a

globális platformokon, akkor ilyen

algoritmikus megoldásoknak nevezték,

azok az automatizmusok, amelyekkel a

mondjuk azt, hogy a kampányoknak a

finomhangulását elvégezte a gép. Most

egyszerű is valahol, tehát elvégezte a

gép. Utána bejött az a pluszt tudás,

hogy már a kreatívokat is, tehát amivel

konkrétan találkozunk reklámok, azokat

sem kell egyesével különféle

méretmutációkban, variációkban

előállítanom. Ezt is a gép elvégezte.

És afelé tart igazából a a világ, hogy

hogy ez még még sokkal még sokkal

szélesebb körben, még még sokkal

szélesebb körű képességekre ez képest.

De most nem mennék bele, majd lehet,

hogy később visszatérünk erre a erre a

témára. A rövidtávú célok elérésére,

tehát értékesítés, hozzuk a negyedéves

számokat. Ezek az eszközök abszolút

alkalmasak. hiszen olyan adatalapú,

azonnal reagáló, rezonáló

finomhangolásokat tudnak elvégezni,

amelyekkel a rövidtávú célokat lehet

teljesíteni.

>> Bocsi, közbe kell kérdeznem, a reklámban

is, a reklámszakmában is egyre jobban

felülírják a rövidtálú távú célok, a

hosszútávú célokat? Hogyne, hogyne.

>> Tehát az adatvezéreltség mellé ez is

bejött itt ebben a világban is.

>> Absolút, abszolút. Miközben tehát ezek

ugyanazok a cégek, vagy nagy része,

amelyek a pénzpiacokon negyed évente meg

vannak méretve. Ugyanazok a driver, ezek

szépen lecsorognak

a marketing tevékenységükre is, miközben

nagyon-nagyon hosszútávú

elkötelezettséggel is bírniuk kell

azoknak, akik márkát építenek, hiszen

akkor lesz egy cég stabil alapokon

nyúvó, hogyha nagyon erős a márkája és

nem nem nagyon bicsaklik meg.

Természetesen kell hozzá sok minden

egyéb is, de gyenge márkával,

hosszútávon nagy bizist tuti nem lehet

építeni. Erős márkával bíró, pedig még

az ilyen-olyan üzleti kilengéseket is

egyébként elbírja, vagy vagy átsegít

rajta.

>> Tehát mi kell akkor a hosszú távon

meglévő erős márkaépítéshez?

>> Biztos, hogy kell a fogyasztók részéről

egy bizalom, biztos, hogy kell a márka

részéről egy hitelesség.

És biztos, hogy kell egy olyan

konzekvens és konzistent építkezés,

amiket nem csak, sőt én azt gondolom,

hogy nem adatalapon, vagy nem ezek a

típusú algoritmukus adatalapon kell

végezni, vagy lehet végezni, hanem hanem

bejön az emberi kreativitás, innováció

olyan dolgokat kell tudni előállítani,

amelyekre az AI nem képes.

Nyilván itt jöhet milliárd komment, meg

majd jön az agi meg nem tudom sok

minden. Én inkább azoknak a a véleményét

osztom, akik azt mondják, hogy az emberi

elme kreativitása

az a későbbiekben is sokkal többre lesz

képes, mint bármi, amit amit amit ilyen

szuper intelligenciának hívunk,

nevezünk. És szerintem ennek az

alkalmazása az a későbbiekben is kell

ahhoz, hogy erős márkákat tudjunk

építeni. Úgyhogy itt itt ennek a

kettőnek egy fura fura keveredése lesz a

adattudós és a szociológus.

vegyes felvágottja a tudomány és a

művészet, ami egyébként a van egy nagyon

jó definíció 2020-as30-as években magyar

mondjuk azt, hogy tankönyvekben is

leírták, hogy igazából a reklám az a

tudomány és a művészetnek az ötfözése,

üzleti célok szolgálatába állítása. És

most lehet, hogy egy kicsit jobban

eltolódott a figyelem és a képességeknek

a a tárháza inkább ez a ez a ez a számok

adatok felé, de attól még ez a még ez a

és nyilván az egész mögött valamilyen

szinten szinten tudomány van, de akkor

is ez valahol művészettudomány

>> és társadalomtudomány valahol és az

egész mögött társadalomtudomány

>> akármennyire is próbáljuk az Excel

táblázatokba ezt bekergetni és

megcsinálni ott ezzel.

>> Igen. Igen.

>> Két kérdést tennék fel. egy önzőt és egy

nem önzőt. Az önző kérdésem az, hogy

mint újfajta eszköz, egy podcast

mennyire szolgálja egy adott entitásnak

a hosszútávú brendépítését szerinted ezt

hogy látjátok most? Ez volt az önző

kérdésem. Valójában a podcast az egy

nagyon-nagyon régi formátum,

tehát egy, ma már azt is mondhatnánk, a

digitális világ egyébként rövid

élettörténetén belül egyébként egy

hosszú múltra néz vissza, csak az

elmúlt, nem az elmúlt, az első jó néhány

év az döcögős volt. Nem voltak meghozzá

azok az eszközök, meg azok a terjesztési

platformok, és azok az ikonikus figurák,

akik utána berobbantották.

Én nagyon-nagyon hiszek a podcast

formátumban a maga szabadossága miatt,

vagy a szabadabban fogyaszthatósága

miatt.

És szerintem sokkal több időt fog tudni

nyerni majd a médiafogyasztásban is,

annál, mint ahol jelenleg tart.

Láthatóan egyre több vállalat

is évek óta ezt nagyon ügyesen

alkalmazza, és ki tud merészkedni olyan

területekre, ami előtte nem volt a

corporate kommunikáció része.

>> Nekünk ez szerelemprojektként indult

abszolút egyébként, és annyira

szerettük, és annyira jó volt, hogy hogy

ezzel így nagyon happy vagyunk mind a

mai napig.

>> Ha ez éveken keresztül tud működni,

akkor biztos, hogy kell egy nagyon

komoly szerelemfaktor a gyártók

részéről. És tény egyébként, hogy ezzel

a szolgáltatás típussal például a

vállalatok belépnek tartalomszolgáltatói

piacra. Tehát ez az egész digitális

világ azt mutatja, hogy a régi szerepek

azok átalakulnak. Beszéltünk mindenki

minden nyomul. Új szereplők lép lépnek

be, és oké, ti a médiaipar része

vagytok, de a reklámiparnak ilyen

szempontból nem vagytok része.

Csodálkoznék, ha azzá válnátok. Ö de

médiumnak abszolút része vagytok ti is,

illetve illetve mások is. Tehát

szerintem ebben még bőven van bőven van

kakaó és bőven van felfutás. Inkább az

egy kis nehézség, hogy ez a hogyan

nevezzelek kérdés. Tehát ez ezek

podcastnak indultak, de ma már ezek

sokkal inkább vodcastok. nem csak

podcast platformokon van terjesztve,

hanem a legnagyobb videós platformokon

is. Úgyhogy igazából ez egy ilyen audio

vizuális vállalati vagy nem vállalati

tartalomszolgáltatási

tengerbe került bele. És ezzel ti

valahol a legnagyobb

tartalomszolgáltatókkal versenyeztek. Ti

is vagy bárki más, aki aki ilyen típusú

dolgot indított. Nagyon régen volt egy

egy

user generated content elnevezés 15

évvel ezelőtt kábé egy picit több

koncepció, hogy majd belépnek a

fullamatőrök a tartalomszolgáltatói

piacra. Mondjuk azt, hogy ebből lettek

az influencerek kis kis utánérzéssel.

Bejönnek a félprofik, nevezzük ezt

szintén bizonyos influencerek már egyből

ott kezdtek, hogy hogy azokká váltak. És

ugyanúgy szerintem a vállalatok is

valójában ezeknél a félprofi szín, régen

félprofi színeknél léptek be, hiszen a a

körülmények azok sokkal jobbak voltak,

mint mondjuk amikor valaki privátba

elkezdte ezeket csinálni. Tehát van egy

ilyen utóérzés bennem, hogy ez a több

mint 15 évvel ezelőtt megjelent

user generated content revivalt élünk

most, de sokkal profibb körülmények

között és sokkal több embert elérő

módon. Úgyhogy ez szerintem nem csak,

hogy felerősödött, hanem ennek ennek

nagyon nagy őés lesz. És akkor jöjjön a

nem önző kérdés, amit nagyon sokszor

felteszek a vendégeinknek, hogyha ma

lennének fiatalok, vagy egy mai

fiatalnak milyen tanácsot tudnál eladni,

aki most gimnazista vagy egyetemista

hallgatja, vagy nézi ezt az adásunkat,

és ő egy vérprofi kommunikációs

szakember szeretne lenni a négy éve

tartói korszakban. Mik lennének a

tanácsaid neki? Milyen képességekre

tegyen szert? Mire fókuszáljon?

említettem már ezt a kettősséget a

algoritmikus, a algoritmusok

automatizálás

működése és erősödése kapcsán, ami

ráadásul egyre inkább elfuthat, és egyre

többet lehet erről olvasni, és egyre

több eszköz is áll rendelkezésre,

autonóm marketing és autonóm reklámozás

lesz a jövőben. Szerintem meghaladjuk

most itt a időbeli korlát mélyen

belemegenjünk, de ez erre szerintem

nagyon-nagyon figyelni kell autonom

marketing, autonom reklámozás, mint ami

minden, amit eddig csináltunk, az egy

pici szelete lesz annak, amire képesek

lesznek a mondjuk az, hogy a gépek.

Ergo, én azt mondanám, hogy gépírók és

gépértők kellenek. Tehát legyél te az,

aki írja a jövőt, és ezeket a mondjuk

azt, hogy gépeket, étoolokat,

algoritmusokat, mi egymást írja,

befolyásolja, fejleszti. légy gépértő

is, hogy tudod, hogy ez hogy fog működni

a a jövőben. De ez kevés, hiszen amiről

szó volt, az ugye ebben az iparágnál

maradva a márkaépítés kreativitás,

kreatív innovációnak a fontossága és

igazából az ember lelkének és

érzelmeinek az értése. És ez a másik

olyan tudás, hogy légy egyben

pszichológus, szociológus,

társadalomtudós,

emberekkel jól kommunikáló valaki. Tehát

inkább a cichéhez vagy a érzelmekhez

értő valaki, de közben a rációhoz is

értő valaki. Úgyhogy ha valaki dönteni

akar, akkor döntsen kettő között. Ha

valaki viszont egy ilyen holisztikus

tudással szeretne kijönni a piacra,

akkor legyen mind a kettő. Tehát

maradjon meg ugyanaz a tudás, mint aki a

tábortűznél ült és ott mesélte a

történeteket. Ugyanezzel a tudással

rendelkezni kell a digitális korban is.

>> Így van. Ebben hiszek.

>> Szerintem legyen ez az árszavunk. Akkor

Péter, nagyon szépen köszönöm ezt a mai

beszélgetést.

>> Köszönöm szépen, Ricsi.

>> YouTube hallgatóinkat arra szeretném

megkérni, hogy iratkozzatok fel a

Concordsoport YouTube csatornájára,

jelöljetek be az értesítéseket, rengeteg

jó fajta tartalommal készülünk nektek.

Podcast hallgatóinkat pedig arra kérném,

hogy iratkozzatok fel Apple és Spotify

csatornáinkra. Írásainkat pedig

olvassátok a concordblog.hu. Otth