Sziasztok! A mostani videóban megint

mesterséges intelligenciázni fogunk. A

kínaiak az új Kimi K3 nyelvi

modelljükkel rárúgták az ajtót

Amerikára. Újra jönnek a szokásos

félelmek, hogy jaj te jó ég, akkor nem

kell annyi adatközpont, nem kell ennyi

csip, mert ezek a kínaiak hatékonyabbak,

és akkor mégis lufiban vagyunk, meg jön

a világvége, meg hasonlók. De ezeknek a

félelmeknek megint nincsen sok alapjuk,

csak hogy ne izgulj, ezt most az elején

elmondom, de ettől még sok minden

változni fog. És a jövőben izgalmas

mesterséges intelligencia csaták jönnek.

Szóval ez a Kim K3, az új szupersztár,

mesterséges, intelligenciás nyelvi

modell, a kínai Moonshot nevű 2023-on

alapított startup cég új terméke. A

Monshot a hongkongi tőzsdére készül

éppen. Jelenleg 50 milliárd dollár

értékeltségen kaptak egy kis friss

tőkét. És ez egyből felveti a kérdést,

hogy oké, hogy a kínai cégek olcsóbbak,

de ér-e az Entropic 1000 milliárd

dollárt, hogyha ez a mohot 50 milliárd

dollárt ér? Mindenesetre az új kínai

termék az kapó. A Moons napi árbevétele

ötszörösére ugrott állítólag, amióta

július 17-én kijöttek ezzel az új

csodával. Amúgy ilyen 300 millió

dolláros éves árbevételük lehetett ezt

megelőzően. Az alapító Zilin korábban

dolgozott a Metaánál és a Google-nél is,

és amerikai egyetemre is járt. Szóval a

tudás egy részét Amerikából szipkázta

el. Hát a konkurens Entropic szerint

ennél azért többről van szó. Erről majd

még beszélünk. Ez a Ján különben egy

nagyon zeneszerető ürge kedvenc albuma,

Dark Side of the Moon a Pink Floytól. A

cég neve is innen jön. Hát eredetileg

Dark Side of the Moon volt. Aztán

gondolták, hogy ez egy túl sötét. Legyen

inkább Moonshot, az jobban hangzik. Az

irodaházukban a nagy tárgyalók nirván a

Queen meg Radio Head néven futnak. A

Kimi előfizetési [torokköszörülés]

csomagok azok az Adjo, Andante és a

moderátor néven szerepelnek. Hát milyen

olaszos azért ennek a kínai nyelvnek a

csengése, nem? Visszatérve a Monségre, a

Kimi hát szerényen azt állítja az új

termékről, hogy hát követik a nagy

amerikaiakat, az Entropicot meg a chat

GPT-t, de Isten igazából hát szinte

azonos teljesítményt nyújtanak, de

mindenképpen egy kategóriába fociznak,

ami hatalmas lépés a kínai modellektől

és mindezt harmad áron teszik az

amerikai csúcsmodellhez képest. Ha az

Entropic és az Open AI már tőzsdei cég

lenne, hát akkor erre mondjuk azért egy

20-30%-ot zuhant volna az árfolyamuk

szerintem. Ehelyett hát ugye a

csipgyártókat és a felhőszolgáltatókat

kalapálták, oké csak egy napig. Tehát

ennek így sok értelme nem volt, hogyha

ugye a verseny fokozódik és a piac

olcsóbban jut jó AI modellekhez. Hát ez

a világon mindenkinek jó. chipgyártókat,

felhő szolgáltatókat, szoftver cégeket

beleértve, és persze mindent valamilyen

módon AI-t felhasználó embernek meg

vállalatnak is jó. Hát kettő cégnek

biztosan nem jó, az Open AI-nak meg az

Entropicnak. Ha még jobban berobbannak a

kínai nyíltforráskódú modellek, még

többet akarnak belőlük, akkor még több

csipke kell, még több adatközpont.

Szóval ezek a félelmek azért így kicsit

túl vannak lihegve. Szerintem több mint

egy éve a Kimi konkurens szintén nyílt

forráskódú Deep Seek érkezés is ugye

felszakadta Amerikát. Abb az volt a

show, hogy sokkal olcsóbb tud lenni. De

hát azt azért kiderült, hogy mégis csak

Java részt Nvidia chippeken tréningezik.

A mostani az sokkal nagyobb durranás,

mert most csúcsminőséget hoztak a

kínaiak jobb áron. Igaz a Kimi 3hoz

képest? Az amerikai top modellek kétszer

gyorsabbak, tehát háromszor annyiba

kerülnek. Ár most a nagy érdeklődés

miatt felment a Kimiára is. Így kábé

végeredményben. Most per

pillanatállítólag ott vannak az amerikai

modellek, hogyha az árazás meg a

teljesítmény nézed. Most még nem tudjuk,

hogy a Kimi 3-at milyen csipeken

tréningezték, de általánosságban

elmondható, hogy Kína nem fér hozzá a

csúcstechnológiához.

Egy top Nvidia chipu 20%-kal gyorsabb,

mint egy Huawei, és a kínai az 30%-kal

több energiát zavál. Szóval az amerikai

top laborokhoz képest a kínaiak így

két-három évvel korábbi technológiát

használnak. A nehezebb körülmények hát

leleményessé tették őket. A kínai

mérnökök új utakat, eljárásokat találnak

ki. A Kimi 3 vagy Kimi K3 összesen 2,8

milliárd paramétert tartalmaz. Ezért

Kína eddigi legnagyobb modellje. A

modellgyártó közléséből a Bloomberg

által összeállított adatok szerint a Kim

K3 ezek töredékével dolgozik, amikor egy

feladatot végrehajt. Tehát sokat tud, de

hatékony, amikor valamit csinál, és

ebben a hatékonysági mutatóba veri az

egész piacot. A képen a magasabb arány

[horkantás] azt jelenti, hogy egy-egy

feladat végrehajtásakor a modell teljes

paraméter számához képest kevesebb

paraméter aktiválódik, így a

működésszámítás igénye az alacsonyabb

tud lenni. Ez azt jelenti, hogy az

évonalbeli amerikai AI modellekhez

képest hát hasonló eredmény eléréséhez

kevesebb számítási kapacitásra van

szükség a kínaiaknak. A kínaiak a

technológiai hátrány tömörítettebb,

pesterséges intelligencia szoftverek

fejlesztésével küzdik le láthatóan

sikerrel, bár a rossz nyelvek szerint a

jogilag elég zavaró, tehát inkább

tiltott desztiláció trükkét is bevetik,

amikor a saját új modellt fejlettebb,

jellemzően mondjuk egy ilyen entropic

csúcsmodell választvain tanítják be. A

nagy modell sok jó minőségű választ,

levezetést készít. A kisebb modell pedig

ezekből meg megtanulja utánozni a nagy

modell tudását. Gondolkodás minthet. Az

eredmény pedig az lesz, hogy a kisebb

modell olcsóbban, kevesebb számítási

kapacitással tud működni, miközben a

teljesítménye az megközelíti ugye a

nagyobb modellét. Gyakorlatilag

ledesztilálják a nagy modell tudását,

innen jön ez a név. Visszatérve a mi

kiminkre, mivel itt egy bazi nagy

modellről beszélünk, 2,8 milliárd

paramétert kell a memóriába

beletuszkolni. A Kimika 3 nagyjából 1,4

TB-nyi memóriát foglal el. Hát a modell

futtatásához azért nagy

memóriakapacitású,

AI processzorokból álló rendszerre van

szükség, például az Nvidia Blackwell

chipjeire. Szóval a Kimi sikere az így

jó hír a memóriagyártóknak, amelyekről

múlt héten beszéltünk, de jó hír

lényegében a chipgyártóknak is, meg

persze a felhelvő szolgáltatóknak is.

Ezt már az előbb beszéltük. Sőt, hogyha

ugye mesterséges intelligencia a kínai

konkurencia miatt olcsóbb lesz,

felgyorsítja az elterjedését, hát akkor

megint csak odajukadunk ki, hogy több

csipp és több adatközpont kell az Open

AI-nak meg az Entropicnak, meg hát

piszkosul fel kell kötni a gatyát, meg

mindenkinek, aki ugye ezt a két nagyot

üldözi, ami a kínai chippek magasabb

energiafelhasználását illeti, hát

nyilván ezzel Kínában nincsen gond,

szemben Amerikával, ahol lényegében a

gyorsabb adatközpont építés legnagyobb

gátja az energia hiánya meg másodsban a

chippek hiánya. Különben ezért nem kell

félni buboréktól, mert nem tudnak annyit

építeni, hogy most egy gyorsan egy

buborékot fújjanak. Szóval Kínába

energiából van töménytelen. Olyannyira,

hogy a kínai kormány korlátozza az AI

vállalatok által fizetendő

villamosenergia díját, hogy versenyelőny

biztosítson számukra. Az állam az ország

legnagyobb adatközpontjainak

villamosenergia költéseit 50%-ba

támogatja, hogyha kizárólag kínai

chippeket használnak. A legújabb állami

AI program, a 2025-ben indított AI Plus,

az célozza, hogy a mesterséges

intelligencia, a gazdaságba, a

társadalomba, mindenhova beépüljön. Már

az általános iskolások is programozást

tanulnak, meg AI modelleket állítanak

össze. Az egyetemeken már régóta

nyomják. Hát a világ mesterséges

intelligenciájához kapcsolódó

szabadalmainak nagy részét azért úgy

kínaiak jegyzik, pontosabban az új

szabadalmakat. Ez a tudás nyilvánul meg

az előbb emlegetett ugye hatékonyabb

modellekben is. Amerikába jelentős

részben a kockázati tőke áll a

mesterséges intelligenciafejlesztések

mögött. Kínába ezek súlya nem olyan

nagy. A központi törekvéseknek

megfelelően a helyi önkormányzatok

támogatott AI parkokat hoznak létre ott

a kínai startupok tőkéhez, a modellek

betanításához szükséges hatalmas

adatmennyiséghez

és akár garantált állami

megrendelésekhez is juthatnak, hogyha

jól muzsikálnak. Cserébe teszik, amit

üzennek nekik felülről, hogy segítsék

az, hogy az AI mindenhova eljusson, hát

nem a profit lesz az első. Ami a

vékonyabb marsokat illeti, az igaz, hogy

a fentről odaszólás nélkül is nehéz

lenne árakat emelni. Hát olyan gyilkos,

sokszereplős verseny van Kínában.

Biztosan véletlen, de hát érdekes

egybeesés, hogy a Kimi három modell

érkezésével együtt egy AI konferencián

Kínában a népek barátja Szelnök is

felszólalt, és a mesterséges

intelligenciát ígért mindenkinek.

Elérhető áron. Ugye a geopolitikai erő

az soha nem azok oldalára áll, akik

kitalálnak valami új technológiát, hanem

odahúz, ahol ezt a gazdaságban, a

legszélesebb körben tudják elhinteni. No

hát ez a célja Kínának, és eddig jól

állnak. Állítólag a kínai cégek 40%-a

használ valamilyen formában AI-t. Az

USÁban ez csak 19%.

A Kimi 3 meg a legtöbb kínai modell

nyílt forráskódú, letölthető, saját

szerveren futtatható, módosítható és

továbbfejleszthető, hogyha úgy akarod. A

felhasználó jobban ellenőrizheti az

adatokat és a működést. A zárt AI

modellek ugye a fejlesztő szolgáltatásán

keresztül érhetőek el. A modell

paraméterei nem tölthetők le. A működést

és az árat a szolgáltató, chat GPT, Open

AI Cloud ellenőrzi. Általában a

piacvezető az mindig zárt forráskódú.

Lásd Apple és ugye az ő támadó nyílt

forráskódó Android. Igaz már 15 éve több

androidos telefon van, mint iPhone, de a

sztori az így indult. A nyílt forráskódú

is keres persze pénzt. Mindenféle

alkalmazásokat, rendszereket adnak el,

ami támogatja a modelljüket. De mondjuk,

ha egy magyar bank saját zárt rendszert

akar, akkor vesz egy rakadt szervert,

rátölti mondjuk az új Kimi 3-at, veszt

vesz a Monson még egy kevés

szolgáltatást, hogy minden jól működjön,

aztán már zöld a lámpa, működhet egy

saját zárt rendszerük, senki nem fér

hozzá az adatokhoz. A kínaiak nyílt

forráskód iránti vonzalma, tehát ugye

egyrészről a technológiai hátrányuk

miatt van, a nyílt forráskód közös

fejlesztéseket tesz lehetővé. Hát nekik

ugye hatékony rendszereket kell

kitalálniuk. Nyilván szeretnék, hogyha

az Amerikán túli világ az ő

szoftvereiket és majd az ő kínai

rendszereiket meg hozzá egyszer kínai

csipeket használna, valamint így tudják

elhinteni az olcsó AI-t ugye a kínai

cégek számára. A Bloomberg szerint már a

kínai GDP 17%-a az AI kötődésű, bár ebbe

mindent a szükséges energia előállítását

is beleszámítják, és a kínai GDP-t is

érdembe emelik az AI beruházások, mint

ahogy ezt Amerikába is látjuk. És mivel

a kínai nyíltforráskódú modellek sokkal,

de sokkal olcsóbbak, mint egy top

amerikai modell, ezért egyre több cég

amerikai cégek is, főleg az AI-t

fejlesztő cégek, tehát hogy a gazdaság

szempontjából legfontosabb cégek, szóval

egyre többen használnak kínai open

source modelleket, sőt mára ugye a

népszerű open routeren keresztül

elérhető nyílt forráskódó nyelvi

modellek terén Amerikában is a kínaiak

vezetnek. É én is ugye az AI

próbálkozásaim során ezt az open routert

használom, és én is majibabának egy

régebbi Q modelljét is nystölöm. Nem a

legokosabb, de hát alig ketyeg a

dollárszámláló, amikor használom. Persze

az Alibaba is kijött azóta egy újabb

modellel. Most mindenki erről a ki miről

beszél, de hát közben Amerikában is

történnek izgalmas dolgok. A Meta kijött

egy zárt mesterséges intelligencia

nyelvi modellel, a Mo Parkkal, és hát

Zuckenberg árversenyt indított, mert ez

egy jó képességű, nem csúcs, de

kifejezetten olcsó modell. Kijött a

SpaceX a Grock 4.5-tel, ami más szerint

kétszerűen hatékony, mint az elődy és az

új Google Gemini 3.6 Flash az 17%-kal

kevesebb tokent használ, és Semeltman is

visszavágta a GDP 5.6 árát 25%-kal.

Szóval nagyon elindult valami, és ez a

valami ez egy éres éles árverseny. A

rendszerek egyre hatékonyabbak, miközben

egyre olcsóbbak. Okos emberek olyanokat

mondanak, hogy három éven belül tizedére

eshet vissza az éelvi modellek ára,

miközben az igény irántuk százszorosára

fog növekedni. Ezek olyan bazi nagy

számnak tűnnek, de hát olyan alacsony

még a penetráció, hogy szerintem simán

lehetséges. Szóval a lényeg, hogy egyre

több jelmutat abba az irányba, hogy a

nyelvi modell [torokköszörülés] az

lényegében egy árutőzdei termék, egy

commodity lesz hasonlóképpen, mint ahogy

eml a memória chipek. A nagy

konkurencia, könnyű helyettesíthetőség,

ugye igazából annyira nem jó a cégeknek.

Nem is új gondolat, különben Szemeltman

már egy éve is mondott ilyet, hogy ez a

várakozása. A pénzt majd az ezekre épülő

programokon, rendszereken fogják keresni

a cégek. Az Open AI is egyre több

alkalmazást kínál, mert ugye van

memóriája is a chat GPT-nek, tanul

felismeri a felhasználót, ami mondjuk

egyből nehezebbé teszi a váltást, meg az

új AI ketteréjük, amit Johnny Ive

tervezett, ugye idén év vége fele

mutatják be, hát annak a sikere is

nagyon fontos lesz majd az Open AI

számára, hogyha sikere lesz. Közben

persze hát a politikusok is egyre több

helyen szabályozni akarják ezt az AI-t.

Az amerikai félidős meg a 28-as

elnökválasztásnak is ez lesz az egyik

témája. Meg sokan például az Entropic

lobbizik azért, hogy a nyílt forráskódú

kínai modelleknek keresztbe tegyenek

Amerikába. Sokszor ezek ugye burkolt,

kevésbé burkolt támogatást kapnak, meg

hát ugye lopnak az amerikai modellektől

is. Ugye ezt előbb beszéltük, ez a

destiláció.

Szóval lenne alapja egy ilyen

korlátozásnak, de hát nem igen van olcsó

amerikai nyíltforráskódú modell, tehát

igazából így saját iparáguknak is

keresztbe vágnának. Ha van eszük,

engedik a versenyt, engedik, hogy

csökkenjenek az árak, és mondjuk így

stratégiai területeken ott a kínai

modelleket korlátozzák. Szóval én a

verseny covidoltásból annak idején én

nem akartam kínait, de nyelvi modellén

lényeg, hogy jó legyen meg olcsó legyen.

Teljesen mindegy nekem melyik országból

érkezik. Szóval én örülök a versenynek,

ezzel mi fogyasztók csak jól járunk.

Közben sok tőzsdei cég is, akik jó

helyen vannak és van várárok köröttük.

Lásd például a Google eredménye az

szuper lett. Na, ennyi fért a mostani

videóba. Köszönöm szépen a figyelmet. Ha

tetszett, segítségedre volt. Lák,

feliratkozás. meg megosztás és hát várom

a kommenteket szeretettel. Köszönöm,

hogy itt voltál. Sziasztok!