Kinek a bulija Venezuela? És a grönlandiak hova álljanak? | 24.hu
426 segments
De hogyha ezt megpróbálnák tök nyíltan
elfoglalni katonai erővel,
akkor tényleg [zene] vége lenne a
NATO-nak. Tehát szerintem ez igaz, hogy
akkor hogyha egy másik NATO tagországnak
a a területét erőszakkal megpróbálja
elvenni az Egyesült Államok, akkor
[zene] vége annak a világrendnek, ami
eddig volt. Ez nem győzelem, de főleg
nem gyors győzelem. viszont, hogyha az
amerikák komolyan gondolják, és nekem
inkább ar ez tűnik valószínűlegnak a
jövőre nézve az, hogy egyébként Grönland
[zene]
legyen az ő kezükben, de hogy
Grönlandnak is jobb lenne, hogyha az ő
kezükben van, ami szerintem egy olyan
állítás, amin egyébként érdemes
elgondolkodni, főleg [zene] a
grlandiaknak mondom nekünk nem jobb.
Akkor nem [zene] Dániától kell megvenni
Grönlandot, hanem irgalmatlan mennyiségű
pénzt költeni Grönlandra. Tehát akkor
tényleg még egy radarállomás, még 5000
katona, azokról lehet azt mondani is,
hogy Európát védik vele. Rengeteg
bizniszt [zene] vinni oda, építeni a
kereskedelmet. Tehát, hogy azt, ahogy
egyébként a Donald Trump előtt
birodalomként működő Amerika
birodalomként működött, tehát hogy pont
azt kéne csinálni ahhoz, amit eddig
csináltak, és nem ezt a típusú ilyen
nyílt fenyegetőzést, ami nyilván ez a
nagyon [zene] begyőzelmezett amerikai
fehér háznak a trollkodása, akik így
[zene] borz, tehát hogy ez a mozgalom,
ez a maga mozgalom, ez ilyen, hogy ők ők
ezek trollok részben és szeretik, hogyha
sírnak a lépség.
Ez a földosztás, a 24.hu külpolitikai
podcastja. [zene]
Benne a világ Magyarország felől nézve.
>> Ez a földosztás a 24.hu műsora a
világról és benne Magyarországról, vagy
ahogy mi szeretjük mondani és nézni,
Magyarországról és körülötte a világról.
Egyben ez az első olyan része a
műsornak, amit ugyan a minket YouTube-on
követők is egészen hosszan tudnak
élvezni, de teljes egészében a 24 extra
csúcs csomagjárnak előfizetői
tekinthetnek meg a 24.hu felületén
keresztül. Mellettem Kernel Zsolt,
külpolitikai újságírónk, én pedig Pály
Zsommor vagyok az újság egyik
szerkesztője.
És mintogy ígértük, hogy és a műsor
alacíme is tartja, hogy felőlünk a
világ, mindent igyekszünk a világ
legfontosabb országa az a sajátunk felől
néznie. A mai adásra nézve például az
ambíciónk, hogy önérdekből megbeszéljük,
hogy létezik-e még az a fogalom, hogy az
USA szövetségese-e, vagy ilyen országok
nincsenek legtöbbé, illetve, hogy rá
fog-e menni Grönlandra a NATO, mert
akkor egy egyre éhesebbnek tűnő
Oroszországgal a szomszédunkban
kifejezetten kellemetlen 2030-as évek
elé nézünk. De előtte kezdjük azzal az
országgal, aminek a nevét az elmúlt öt
napban többször mondták ki, mint az
elmúlt öt vagy 50 évben Venezuelával. És
csupa nehéz és talán be is
fejezhetetlen, megválaszolhatatlan
kérdésem van evvel kapcsolatban, de
kezdjük ott, hogy szerinted
mi történt? Elmondom az alapját, és
akkor evvel egyből föl is fogok venni
egy pozíciót avval, hogy milyen szavakat
használok.
Január 3-án az történt nekünk délelőtt
ottani idő szerint éjszaka, hogy az
Egyesült Államok különleges egységei
elrabolták az ország államfejét és a
feleségét, és eközben 70 halottat
is ejtettek, miközben az elnököt őrző
létesítményt támogatták, akik nem
kizárólag venezuelilak voltak, hanem
voltak közötti kubai katonák és
titkosszolgák is. abból, hogy valakit
kubai titkos szolgák védenek, miközben ő
maga nem kubai látjíteni, hogy
valószínűleg tényleg nem
Jézus következő inkarnációját vitték el
Venezuelából.
És arról sokat fogunk beszélni, hogy
ennek mi a jogi keretezése, és tényleg
az elrabolták-e a megfelelő szó, de hogy
az egész a a venezuelai drog szállítónak
gondolt hajók lövöldözése, a tankerek
vizekre nem engedése, és az egész
Venezuelával kialakuló helyzet, az
szerinted miért állt elő? Miért
állította elő az Egyesült Államok? Miért
pont ott? Miért nem Ukrajnára feszülnek?
Miért nem Gázára feszülnek? Miért nem
tudtak tudtak valami konfliktú zónát
keresni maguknak, ha gondolnak? Ehhez
képest úgy néz ki, mintha csináltak
volna még egyet, mert nincs elég.
>> Ühüm. Ez tök érdekes kérdés egyébként az
elején rögtön a határozott
értékválasztásra szó használatoddal
kapcsolatban, a New York Times-nak volt
egy nagyon érdekes cikke saját magukról,
ami ugye minden újságíró számára a
legérdekesebb cikkek általában. ö arról,
hogy hogy készítették el a különböző
fizikai példányoknak a címlapját, miután
ugye ez hajnalban kitört, és akkor
hajnali három-kor azt hiszem összeült
online a címlapszerkesztő gárda, akik
elkezdtek vitatkozni, és ott tök nagy
vita volt arról, hogy milyen szót
használjanak például és a
hogy melyiknek nincsen, tehát hogy van
amelyiknek
van jogijelentése, mint a letartóztatták
például van, amelyiknek ugye ilyen más
politikai konnotációi vannak, mint az
elrabolták, és akkor ők is azt hiszem
elfogták, vagy a captured vagy a a
seased volt, amit
>> Igen. Kábé ilyen elkap megfel
>> semleges semleges fogalmakon.
Miért nem Gáza meg miért nem Grönland?
És akkor innen visszafele el tudunk
indulni. Nincs olyan ember a szűken vett
Trump adminisztrációban, akiknek akinek
ezek ennyire fontosak lennének.
szerintem egy
nagyon alulérd alul énekelt szereplője
ennek az egész mostani eseménysorozatnak
a Marco Rubio. Ö korábbi adásokban
beszéltünk arról, hogy milyen ilyen
külpolitikai csoportok vannak az
amerikai republikánusok között, akiknek
mind különböző érdekeik vannak, és hogy
a a Marco Rubio, az egy sok szempontból
hagyományos republikánus
politikus, ő egyébként egyszerre
külügyminiszter, nemzetbiztonsági
főtanácsadó, nemzeti archívista és ott
ezek szerint hamarosan Latin-Amerika
alkirálya. De mert hogy a ezt a
feladatot is ő kapta meg, hogy a
venezuelai
eseményeket menedzselje.
Ő ő ugye elindult Donald Trumpal
szemben, lesz értelme annak, hogy miért
indulok kicsit hátrébbról.
És Donald Trump viszony egyszerűen
megnyerte. Itt kapta meg a Little Marco,
vagyis Kis Marco becenevet, mert hogy
egy kis méretű emberről van szó. Donald
Trumphoz képest mindenképpen, akit ugye
tök sokáig azzal gúnyolt a Trump
nyilvánosan, hogy nem, hogy ideges volt,
és hogy két kézzel itt a vizet az egyik
vita közben, az ásványvizet. Így és
akkor a Trumpnak voltak olyan beszédei,
ahol konkrétan azt üvöltözte, hogy
Little Marco, és közben így locsolta az
ásványvizet a közönségre.
Innen azért nehéz visszajönni, de a neki
sikerült, és mindezt úgy, hogy már az
első trum ciklus alat elkezdett
közeledni hozzá, de a kezét nem engedte
el akkor se, amikor a a Trump háttérbe
szorult nagyon a ugye a az elvesztett
választás, vagy hát szerintünk
elvesztett szerinte nem választás után,
és viszonylag stabilan bedolgozta magát
az ilyen latinamerikai és spanyol ajkó
államokkal kapcsolatos tanácsadásban,
mert hogy Marco Rubio ő egy kubai
származású republikánus Miamiból, és
mint ilyen gyakorlatilag az egész életét
arra tette föl, hogy a kubai, venezuelai
és egyéb laton rezsimeknek a
megbuktatását célozza meg közép- és
Dél-Amerikában. És Venezuela érdekli őt,
vagy Venezuela érdekli őt, mint egy
láncszem a Kuba felszabadítása felé,
ugye, hogy bonyol dolgokat egy mondatban
foglaljunk össze. Nagyjából az az
elmélete, hogy az egyik dolog, ami
egyben tartja Kubát, hogy lényegében
ingyen kapnak olajat Venezuelából.
Cserébe például azért, hogy a kubai
titkoszolgálat segít a pucsokat
megakályozni Venezuelában, és hogyha ezt
a
nem is egy kockát kiveszik a dsenga
aljáról, akkor Kuba hamarosan dől. Hát
ez a tipp, hogy hogy a valódi ok az
valójában a venezuelai lépés mögött ez
lehet. Ugye úgy néz ki most a Trumpnak a
környezete. Azt hiszem erről is
beszéltünk már, hogy nagyságrendekkel
kevesebben csinálnak külpolitikát
Amerikában, mint korábban. Tehát ugye a
nemzetbiztonsági tanács, aminek elvileg
tanácsadóként a vezetője, az egy olyan
szerv volt, amiben több tucatnyi ember
benne ült, és az volt a lényege, hogy
mindenkitől bekérjék az ilyen szakértői
véleményeket arról, hogy ha lépünk
valamit külpolitikában, akkor mi fog
történni utána. ez gyakorlatilag
funkcióját vesztette. Ugye Biden alatt
ez egyébként teljesen jól működött, meg
hagyományosan is ez egy működő modell
volt.
És ez egy fontos szerep, de hogy most
azt látjuk, hogy van kábé öt-h ember a
Trump körül, akiknek politikai hatalma
van, főleg külpolitikában, akik
befolyásolni tudják valamilyen módon. És
a
ez is fontos ahhoz, hogy Rubio miért
csinálja ezt. Tehát, hogy a
hogy ezek az emberek meg tudják győzni
valamennyire a Trumpot, de ahhoz, hogy
meggyőzzék a Trumpot, ahhoz a Trumpnak a
gondolkodásmódját és az
érveléstechnikáját is át kell venniük.
És
Rubio, amellett, hogy egy hagyományos
republikánus, a tök látványosan az
ukrajnai béketárgyalásokba is
belevetette magát, és akkor kezdett el
kicsit Oroszországtól jobban elfordulni
a a Trump kormányzat, ahol ugye a két
főtárgyaló Witkov meg a a Kusner, ők
üzleti érdeket néztek, nem külpolitikai
vagy politikai érdeket néztek, és hogy
hogy itt névleg azzal lehetett meggyőzni
a Trumpot, hogy Venezuela saját állítása
szerint ott van a világon a legnagyobb
föld alatti olajkészlet. És azt lehet
tudni, hogy a Trump a
ez meg megint egy hosszabb ez az ilyen
hogyan alkalmaz birodalmi lépéseket
Donald Trump, de hogy azt szereti,
hogyha hogyha biznis van a dologban, meg
lehet vele
erőforrásokat szerezni, leve egy 80 éves
ember, tehát nyilvánvalóan nem a ritka
földfémekre fog koncentrálni ilyenkor,
hanem az olajra, ami a az ő ő egész
élettartalma alatt az egyik legfontosabb
erőforrás volt a világban. És én ezért
írtam erről egy cikket is, és ebben
írtam egy félmondatot arról, hogy
valószínűleg ez az világon az első olyan
katonai lépés, ahol az olaj megszerzése
a a fedő sztori. Tehát hogy ugye
mindenhol máshol az volt mindig, hogy az
összes küls elmélethívők azt mondták,
hogy hova ment be Amerika az olaj miatt
valójában, miközben emberi jogi és
külpolitikai szempontokat soroltak föl.
És most simán lehet, hogy ez az első,
ahol fordítva van, mertogy a hogy azt
gondolta Rubio, hogyha meg tudja győzni
arról, hogy ez az olaj megszerzés, ez
egy tök jó biznis, a Trumpot, akkor a a
Trump hajlandó lesz megbuktatni
Venezuela rezsimét, amivel onnantól
nyomásgyakorlással el lehet érni, hogy
Kuba is utána bukjon. Itt ugye a
Trumpnak egy csomószor visszajönnek
ilyen félmondatokban azok, amiket
mondhattak neki a körz, tehát amiről
meggyőzték.
És itt amikor elkezdett a venezuelai
beavatkozás után országokat fenyegetni,
akkor itt Kubár úgy hivatkozott, mint
ami összedől magától. És ez pont az elv
egyébként, amit legtöbben a Rubiónak
tételeznek föl, hogy akkor a venezuelai
támogatás nélkül a kubai rezsim az össze
fog dőlni, ami vagy igaz, vagy nem,
hiszen a kubai rezsim azért sokkal
történelmi és régebbi meg, hogy a
venezuelával kapcsolatban föl szokták
mondani, hogy ugye a Savizmo előtt ott
létezett
demokrácia,
meg vannak emléke, de úgy hangzanak a
mondatok, hogy a az öt hosszú
demokratikus múltra tekint vissza
egészen az 50-es évek végétől, mintogyha
az a 40 év, ami kiutott Nekik az
>> hát meg egyébként távolatban olyan sok
volna, de hát persze vannak országok,
ahol lehajolnánk 40 év folyamatos
demokráciá,
>> hiszen mint Magyarország igen. Hiszen a
Savizmo az eleve azért született meg,
mert volt ez az egyik kedvenc
szóképződményem a parti archátus a
pártrendszerek együttműködésére, ami a
sávizm megelőző venezői rezsimekre
vonatkozott.
Na de lényegében amikor alkirányként
vezetted fel Rubiót, akkor azt mondtad,
hogy kapta ezt a feladatot, de akkor te
igazából azokhoz tartod, akik azt
mondják, hogy ez Rubió bulia. Ő tudja,
hogy őt valójában mi mozgatja ebben az,
hogy fölszabadítsa a szüleinek a
szülőhzáját. Meg a számára is annak
gondolt Kubát, de az olajon keresztül
adta el Trumpnak, aki ebből a a az
olajig ismeri a gondolkodást.
Minden bul trambulia. Tehát, hogy a
másik vonás ennek a szűk kör által
mozgatott külpolitikának Amerikában az,
hogy minden döntés Trump döntése.
Meg tudod győzni arról, hogy neki mi az
érdeke ebben, de nincsen és ebből sok
szempontból politikai felelősség sincs a
másik oldalon, hiszen Trump dönt, és ez
a saját
magát felépített rendszer. Ugye a
legveszélyesebb hely, ahol lehetsz a
világon, az a Trump és a kamera közötti
tér. És ezt mindenki, aki a
környezetében sikeresen funkcionál,
érti, hogy időnként meg kell aláznod
magad, és furcsa érvekkel kell
meggyőznöd arról, hogy csináljon
dolgokat. De de az viszont működik,
hogyha valakit kompetensnek lát, és úgy
látja, hogy elintéznek dolgokat, akkor
arra feladatot bíz. És itt még egy
dolgot egyébként kiemelnék ebből a szűk
külpolitikai eritből. Ugye itt
beszéltünk már arról, hogy vannak a
hagyományos rendőrök, akikhez tartozik a
Rubio, és akik szerint Amerikának
szerepet kell vállalni a világban.
Vannak az izolacionisták, akiknek erege
van a külföldi szerepvállalásokból,
ehelyett befelé fordulnak és megoldanák
Amerika problémáit. És van egy harmadik
csoport, amiak átvedésem van mindenki
mással, akik szerint ez az egész nem
fontos, hanem Kína fontos, mert a
geopolitikai verseny korában élünk. Ö az
izolacionistáknak, akikre a ez a maga
mozgalom épített egy ilyen háború
ellenes vonalat, az egyik legfontosabb
arc arca az JD Vens Zalának. Hol van JD
Vens? Tehát, hogy pontosan lehetett
tudni, hogy mielőtt elkezdődött ez a
venezuelai rajtaütés, Jay V hazament
színszinetébe a házába, és ott online
videokonferencián keresztül így követte
ezeket a dolgokat. De hogyha róla
valamit lehet tudni, az egyrészt az,
hogy
ő mindig az lesz, aminek szerinte a
politikai követelmények szerint lennie
kell. Tehát hogyha azzal lehet nyerni,
hogy ő fasiszta, akkor fasiszta lesz. Ha
azzal, hogy never trumper, akkor az
lesz. Nincsenek ilyen szempontból
határozott gerincei az ő politikájának.
Bármit el tud árulni. A
és itt azért van egy és ez egy hosszabb
dolog, amerre én például szeretnék
elmenni. Nem tudom, hogy te tervezed-e,
hogy a hogy miért vannak ezek a lépések
a nagy amerikai külpolitikában,
de hogy van egy verseny azért a 80
lassan 80 éves Trump örökléséért. És
ebből a szempontból szerintem tök
érdekesen kirajzolódik ez a két vonal,
hogy most a neokonok nyertek, Rubio
megkapta, amit akart, látszólag sikeres
volt, de a korábbi
ilyen demokráciaépítés meg államépítési
tapasztalatokból azt lehetett levonni,
hogy azért lehet, hogy ez egy-két éven
belül nem lesz népszerű. És hogy ki az
ember, aki nem akar rajta lenni a
képeken a venezbéli rajtaütésről, és az
JD Vens, tehát hogy ő csöndben van,
nincs rajta a képeken, eltűnt, nem
vállalja a felelősséget.
ebből a szempontból tehát, hogy most
nincs politikai felelősség a döntésért,
de a jövőre nézve politikai számonkérés
lesz azért, hogy ez hogy alakult, és a
számonkérést pedig nagyon szeretnék a
Rubió féle vonalra rátolni.
A az, hogy ez hogy alakult, annak van
két vetülete. Az egyik az, hogy azt
csinálta az amerikai hadsereg, amiben
jobb napjain hagyományosan erősnek
mondható, hogy egy fókuszált, precíz,
csak általáuk kivitelezhető művelettel
megszerezte az elnöki párt ahelyett,
hogy beleragadt volna egy végtelen
konfliktusban, aminek nem látszik a
végén, hogy hogyan lesz
országüzemeltetés. De ami az egyik
szempont lesz, ahonnan ez megveszítélve
egy kett 10 év múlva, az az, hogy mi
történik utána Venezuelával, és ezen
azért időzünk el egy kicsit.
Ask follow-up questions or revisit key timestamps.
A videó a 2019-es venezuelai politikai válság hátterét és az Egyesült Államok beavatkozásának lehetséges okait vizsgálja. Kiemeli Marco Rubio szenátor szerepét, aki hosszú távú célja Venezuela rezsimjének megdöntése, ami szerinte Kuba bukásához is vezethet. A beszélgetés érinti Donald Trump külpolitikáját, amely gyakran az üzleti érdekekre és az erőforrások megszerzésére összpontosít, különösen az olajra. Felvetődik a kérdés, hogy az USA beavatkozása az olaj megszerzésének fedőtörténete lehet-e, szemben a korábbi háborúkkal, ahol az olajat használták ürügyként az emberi jogi szempontok mögé bújva. Az adás kitér a Trump-adminisztráció szűk külpolitikai körére és az esetleges öröklési harcokra is.
Videos recently processed by our community