Sziasztok! A mostani videóban a legbelső

félelmeinkről fogunk beszélni, és arról,

hogy ezek hatására miként kerülnek

villámgyorsan lejtőre az árfolyamok, ami

aztán gyorsan összezuhan, az ugye lassan

állt talpra, mert a hitet, a bizalmat

felépíteni mindig nehezebb, mint romba

dönteni valamit. Igazából ez a videó

kettő részből áll. Az első részben

iránozónk Irán kapcsán beszélünk a

félelmeinkről. Aztán a második része,

majd a következő videóban át a

mesterséges intelligenciától fogunk újra

rettegni, ha már félelem. Hát az igazi

kemény ütés az a Black Swan, a fekete

hattyú hatás, amikor valami igazán

váratlan dolog történik, aminek a hatása

kiszámíthatatlan és ezért nagy

bizonytalanságot okoz, aztán meg utólag

jól meg lehet magyarázni, hogy miért

történt, de még előtte, hogy azért

rendesen felfordulást okoz a kérdés,

hogy a mostani iráni háború az lehet-e

ilyen fekete hattyú hatás? Hát szerintem

nem. A piacok is meglepően stabilak. A

pániknak egyelőre semmi nyoma. Oké, a

forhinton rántottak egy nagyot, erről

majd beszélünk. Az olajára emelkedik, de

hát ha grafikóra nézel, azért nem tűnik

olyan borzasztó nagy katasztrófának. És

kutyafüle ahhoz képest, amikor mondjuk a

90-es években az iraki háború idején

15-ről 40 dullára ugrott az árfolyam.

Irán kapcsán, hogyha valami válság van,

mindig is így most is a hormozis szoros

a sarkallatos pont. a tanker megy az

olaj, vagy a csefolyósított gáz, a nagy,

öbölülbeli kitermelőktől Szaudarábiából,

Emirátusokból, Kuvaitból, Katárból,

akkor ez mind ugye az öblön keresztül

hajózik ki ezen a szoroson keresztül. Az

iráni forradalom idején 79-ben lett

először forró a téma, akkor a CIA egy

jelentésében törékeny életvonalnak írta

le, és mind a mai napig, hát a szoroson

keresztül hajózik a világ

olajfelhasználásának 20 és

csefolyósított gáz felhasználásának

szintén kb. 20%-a ez az ábra a tengeri

szállítás terén mutatja a hormozi szoros

szerepét. De mára már azért csővezetékek

is kiépültek. A szaúdiak napi 5 millió

hordót tudnak eljuttatni a

vöröstengerhez és az emirátusok is napi

másfél millió hordót el tud juttatni

vezetéken a szaroson túlra. És csak az

egyik oka annak, hogy a nagy olaj és

csepfolyós gázrobbanás az elmaradt és én

arra tippelnék, hogy így igapálni itt

abszolút nem lesz. Szemben a 70-es90-es

évekkel az USA már nettó exportőr, ugye

a palaolajforradalom az nagy változást

hozott az elmúlt években az amerikai

kitermelésben. Hát Venezuálát is rendbe

vágta át rám még az év elején a nagy

iráni olajvásárlónak, Kínának is van

vagy négy hónapnyi tartaléka. Meg

alapvetően azért az idei év az arról

szólt, hogy túl Kínált van az

olajpiacon. Hát egyelőre a nagy tűzjáték

az ezért maradt el. A gáz terén az

európai árak azért kilőttek, de messze

vagyunk. nagyon a 2022-es ukrán háború

kiterése korlátott csúcsoktól. Itt is

sokat változott a helyzet. Ugye azóta

Amerika felpörgette az LNG exportot, a

japánok is újindítottak nukleáris

erőművet, meg alapból az öbb államokból

származó olajnak ugye a 90%-a

az ázsiai piacokra megy, de főleg hát

olaj esetében azért globális piacról

beszélünk. Ha fölmegy az olaj árfolyama,

akkor mindenhol felmegy. Ugye a gáz az

így sokkal inkább lokálisabb piac. Akit

mélyen érint a válság, azt különben

kína. Hát tavaly a csefolyós gázuk

30%-át Katárból importálták, de közben

most már azért ők is több gázt tudnak

beszerezni az oroszoktól. Pakisztán

viszont tényleg gondban lehet. Állítólag

a csefolyós gázbeszerzés 99%-a tavaly

Katárból jött, most meg hát nehezen

jönnek a hajók. De sajnos Pakisztán akár

félkézen is állhat. A globális

tőkepiacokat az se fogja zavarni. Szóval

a Pakisztán okozta válság az nem lesz

itt egyelőre. Bár az kicsit igaz, hogyha

mondjuk a katári csepfolyós gáz az

hosszú-hosszú hónapokig nem tudna piacra

kerülni, akkor tényleg kialakulhatna

olyan gázárhelyzet Európába, mint ami

22-es ukrán háború idején volt,

legalábbis okos emberek szerint. A

tengelszoros forgalma az mindenesetre

visszaesett, ugye a hajóknak extra

háborús biztosítást kell kötniük, már ha

van biztosító, aki ezt bevállalja. Ez a

háborús biztosítás eddig a

szállítmányérrtékének így 0,1%-a volt.

Most ilyen 0,51%

között van valahol. Vagyis a biztosítási

díjnak az 1000 része az több mint

ötszörösére ugrott. Irán persze

erősködik, hogy nem enged át senkit a

szoroson, de hát vélhetően egyre

kevesebb eszköz, egyre kevesebb rakéta

van a kezükben, hogy sikerrel

végrehajtsák. Az 1980-as évekbeli

irak-iráni háború alatt az amerikai

haditengerészet kísérte át a hajókat. a

szorosom. Sok kereskedő úgy véli, hogy

hasonló fog történni, vagy legalábbis

ezt várták. És Trump hát már mondott is

olyat, hogy gyerekek mindent megoldunk,

a kellivédelmet biztosítunk az áthaladó

hajóknak. A JP Morgan olajipari elemzője

szerint, hogyha az a hormozi szoros több

mint 25 napig zárva tartana, vagy zárva

maradna, akkor a közelkeleti termelőknek

el kéne kezdeni a kitermelésüket

leállítani. Bár egy ilyen olajkút az nem

olyan, mint egy vízcsapot, csak úgy el

lehet zárni. Bár megjegyzem, pont ezen a

helyen tényleg van olyan minden ezt meg

lehet csinálni, de nagyon sok esetben,

hogyha elzárod, akkor nem biztos, hogy

ez ugyanúgy újra be fog indulni. Amit

most látunk, odajár emelkedés. Hát az a

fő exportőrök természetesen jól járnak

élőkön az oroszokkal. A fő importőrők

élőkön Kínával pedig rosszabbul. Hát

ráadásul Kína ugye duplán megszívta,

mert korábban diszkontáron vette az

iráni olajat. Hát most az se működik.

Ugye Irán a negyedik legnagyobb OPEG

kitermelő. napi 3 millió hordót

termelnek ebből más5él millió hordó az

export ez kábé így a teljes globális

felhasználás más5él%-a

Magyarország is a vesztesek padjára

került egyrészlő amikor ilyen

geopolitikai feszültség van akkor a

dollár erősödni szokott a feltőleg fődi

devizák azok pedig gyengülni kis

dollárerő most is volt és a forint is

gyengült egy nagyot a látványos

forintgyengülés mögött most elsősorban

az energiakitettségünk állt amit ugye

tetéza a barátság ákőolaj vezeték

leállása, ami Irán nélkül is kihívás,

mert hát Európában nekünk sikerült a

legkevésbé leválni az orosz energiáról.

Bár most ugye jöttek olyan hírek, hogy

lehet, hogy mégis újra indul ez a

vezeték. Amikor így rakéták repkednek

valahol, akkor erősödni szokott az

arany. Ez most meg is volt, de például

az amerikai 10 éves államkötvény hozzama

az emelkedett, tehát nem áramlott a pénz

a biztos menedékben, pontosan nem a

hosszútávú állampapírba. Valami pinc

azért ment a dollár felé, merthogy

erősödött a dollár, de vélhetően a rövid

lejárató állampapírokat merték csak

venni, és a bitcoin is stabilizálódott,

sőt meg is indult egy kicsit fölfelé,

mint az arany. Bár itt sokkal inkább az

állhat a háttérbe, hogy a technológiai

részvények is jól muzsikáltak. Hát ugye

energia kell a szerverekhez, de

közelkeleti olajhoz semmi közük nincsen.

Mivel tudsz nyerni, illetve mely

területeket üt meg a magas olajár? Hát

nyilván az olajcégek, a kitermelésben

érintett cégek azok emelkednek, de ez

már java rész megtörtént. Lehet, hogy

most már későn kapcsolsz az alternatív

energiás cégeknek, zöld energiás

cégeknek is jó a magas energiár, bár a

magasabb árszintek tartóságát illetően

lehetnek bennünk kérdőjélek. Hát ezek a

mai fiatalok már egy rendes konfliktust

sem tudnak kirobbanti. Már a megyében a

80 éves Trump meg ez a 86 éves Hamit,

ezt így fiatalnak vesszük. Utób már nem

is élüye. Ami viszont biztosan nem

szereti a magas olajárat, azok a

légitársaságok, vegyipari cégek meg a

műtrágyártók.

Most jót ez az AI cégeknek és a

szoftveriparnak is, mert hát semmi

közükhez a geopolitikai feszültséghez. A

kérdés, mi lesz most? Mennyire húzódik

el ez a csetepati? Az iráni rezsim az

egy ilyen furcsa hibrid rendszer, ahol a

legfőbb vezető az a vallási vezető az

Aatollal, akit most kiiktattak, és

mellette ott van a katonai vezetés. És

hát utóbbi irányban az így két részre

oszlik. Van a katonaság és a forradalmi

gárda. Utóbbi a jelentősebb gazdasági

hatalma is van, és akár kihívója is

lehet a vallási vezetésnek. Ebben az

esetben ugye a vallási vezetést egy

ilyen racionálisabb katonai diktatúra

váltaná fel, amivel különben így

valószínűleg jobban járna a világ. Ez a

gyakorlatban úgy nézhet majd ki, hogy

minden bizonnyal megválasztják az új

ajatólak, hogy csak úgy kisebb lesz a

szerepe, és a forradalmi gárda irányítja

majd a háttérből, vagy legalábbis

megkísérlik ezt. De ami nekünk fontos,

minél tovább tart ez a feszültség, és

minél tovább nehézkes az olaj és a

gázszállítások kijutása az arab öbölből,

annál tovább maradhat magasan az

olajára, ami inflációfokozó hatású. Ha

lenne egy gyors tűzszünet, visszaesne az

olajár 65 dollárra, akkor semmi hatása

nem lenne az egésznek. Egy elhúzódó,

főleg verbális adókapok, oké, néhány

rakéta is belefér, de mindenesetre

tartós feszültség, hát okosellemzők

szerint 80 dollár környékére

ragaszthatja az olajat, ahol már lenne

enyhe inflációs nyomás. Ha pedig

fokozódik az olajrétesítmények elleni

támadás, a kablón megellemzői szerint

108 dolláros olajárat is elképzelhetünk.

No, itt már lenne inflációs hatás. Ez az

olajár már 1%-kal megdobná például az

európai inflációt, ami újra ugye 3%-hoz

kerülne közel. És itt a jegybankoknak is

már ugye el kéne gondolkozni a világ

folyásáról, vagyis akár kamatot is

emelnének, amit aztán Trumpon el akar

kerülni. Bár az az egész kalamajka

különben Amerikát érinti a legkevésbé.

tekintettel a félidős választásokra.

Trump pár héten belüli lezárásban és az

iráni rendszer meggyengítésében az

érdekelt utóbbi ja rész meg is történt.

Nem kell neki teljes rendszerváltás,

rezsimváltás. Támnak elég, hogyha egy

ilyen pragmatikusabb vezetés lép az

ajatollak helyébe vagy mögé. Ezt meg az

iráni rendszer maga is kitermelheti

neki. Lényegében Venezuela esetében is

beért ezzel. És ha így lesz, akkor

mindenki lenyugszik, és megy tovább

minden előre, és újra inkább a

mesterséges intelligenciától

retteghetünk majd. Ezeket a félelmeket a

következő videóban éljük át. Ha nincs

megnyugvás, akkor az emelkedő

energiaárak miatt elmaradhat az USA

kamatcsökkentés, amit a piac vár, és ez

tényleg mennyekkentheti az április óta

tartó szárnyalást. Az elmúlt

évtizedekben különbözek a geopolitikai

játszmák hát nem terhelték meg a

piacokat. Hogyha most ez mégis

megtörténik, hát akkor az tényleg egy

kicsit ilyen feketeú hatás lenne. Ezt

majd meglátjuk. Addig is ne felejtsd,

hogy március 18-án kezdődik a tőzsde

tanfolyam. Ha többet akarsz tudni a

befektetésekről, akkor ott a helyed.

Ennyi félt a mostani videóban. Ha

tetszett segítségedre volt, akkor lák,

megosztás, feliratkozás. Köszönöm a

figyelmedet és ne felejtsd a

kommenteket. Köszönöm, hogy itt voltál.

Sziasztok. M.