Sziasztok! A mostani videóban a Magyar

Tőzsde nemzeti bajnokjelölt cégei közül

fogunk csemegézni, amelyek közül több,

így a Forg Opus nagyokat zakóztak

mostanában, és hát nem volt nehéz

párhuzamot vonni a Nerhez köthető

tőzsdei cégek áfolyamalakulása

és a legfrissebb választási közvédelmi

kutatások között. Esett a Tiborsohoz

köthető Gránit bank is, Wberels is. Az

NBA banknak nem kellett esnie, mert az

már jó régóta lejtőn van. Hát ugye

normál esetben egy választás egy jól

működő a piaci versenyre fit cégnek nem

kéne, hogy befolyásolja az árfolyamát.

Hát egy jó vállalatnak tök mindegy, hogy

ki kormányozza az országot. Oké, most a

történelem során látott szélsőségektől

vonatkoztassunk el, és tételezzük

[horkantás] fel, hogy nem mazettum fog

belovagolni. Amennyiben egy kapitalista

országba a politikai széljárás nagyban

befolyásolja egy cég profitabilitását.

Hát akkor egyből felmerül a kérdés, hogy

ezek a cégek így mennyire fittek a

versenyre. Ha teljes magyar tőzsdét

nézzük, pontosabban a Book Index

összetevőit, akkor a top 4 OTP M

Richter, Telekom 4-es fogat, az elviszi

a teljes index majd 93%-át.

Hát a többieknek ezekhez képest picike a

súlya, és az is jól látszik, hogy egy

9,s fél milliós ország belső piacára

fókuszálva. Hát nem lehet nagyot

gurítani. Az igazán sikeresek azok

nemzetközi babérokra törnek. Aki a

nemzetközi piacokon sikeres, az biztosan

tudja, érti, mi az a verseny, és nyerni

is tud ebben a versenybent. Az OTP egy

regionális multi. Az adózott eredmény

23%-a jött Magyarországról 2024-ben. A

Richichtter szétexportálja a világot. A

legnagyobb piaca most az USA. Ugye a MOL

is egy regionális multi kihívás, hogy a

politika azért mindig is beleszól

mindenhol az energetikába, aminek van is

létjogosultsága, de hát minél ketebbre

járunk, annál erősebb ez a beleszólok a

dologba jelenség. És hát mi elégetre

vagyunk ehhez. hogyha az öreg Warren

Buffett fejéhez valaki egy revolvert

tenne, és kényszerítené az öreget, hogy

na most magyar részvényt kell

vásárolnod, mondjál valamit, akkor vajon

melyiket venné az öreg? Hát nyilván csak

olyat nézne, amelyek ugye nemzetközi

piacok fele is nyitottak, mert ugye a

magyar piacedési lehetőségei azért elég

szűkkereteketnak.

a top négyesből a telekomot egyből

kiszórná, mert hogy az irtó

eszközintenzív tárgközlési szektort

alapvetően nem szereti. Hát nagy

növekedés nincs. Az eset esetek

többségében a lényegi hozamod az az

osztalék lesz. Az olaj tetszik neki, de

ez a barátság Adri vezeték körüli

huzavonal kicsit elvenni a kedvét. Ha

meg megneszelné, hogy a Mol még egy

fociapatot is vett így jó kedvébe, akkor

azt mondaná az öreg, hogy hát ilyen

menedzsmenttel köszönöm szépen, nem

akarok együtt dolgozni. Bár a MOL idei

közel 300 milliárd Ftos profitjához

képest ez a 20 milliárd, amit idén az

utéra költ, ez apró pénz, de hát akkor

is felmerül a kérdés, hogy hát tényleg

nem volt jobb helye ennek a pénznek. És

akkor még ugye a stadionról nem is

beszéltünk. Szóval maradna a Richter és

az OTP-ját, a kisebbeket már csak a

likviditás meg a kisebb közkézhányad

miatt se tudná megvásárolni. nemzetközi

vizeken versenyez még a Wáber és a

Glosterár bevételének jelentős része is

külföldről jön, de túl sok cég él ebben

a 9,s fél milliós lavorban, ami ugye

kevés a nagysághoz, ugye gyakran hallani

ezt a nemzeti bajnok kifejezést, amikor

egy kis állami hátéllel így csudacégeket

építenek, ezeknek mostanában Kína a

nagymester, ahol egymás után nőttek ki

ezek. Huawei, Xiaomi, CAT, BYD, DJI is

hosszú a lista. Ezeket általában a

különböző tartományok még induláskor

megtámogatják ugye az öt éves tervnek

megfelelően és így országosan akár több

100 robotgyártó cég tartol mondjuk el és

az a néhány, aki megmarad, az azért tud

kiemelkedni, mert hogy innovatívak, jó

terméket gyártanak, tehát irtózatosan

nagy versenybe tudnak győzni, aztán

persze az olcsó és jó termékekkel

szétexportálják a világot. A legelső

ebben a sportban még az 50-es években,

mármint hogy a nemzeti bajnok létrehozás

sportban japán volt. A prioritásokat

határoztak meg. Acélutó, hajógyártás,

bankok köré szerveződő vállalatcsoportok

tolták a bizniszt, kaptak kedvező állami

hiteleket, és elvárás volt, hogy a

technológiát a japán cégek tovább

fejlesszék, és hát persze exportra

termeltek. A kóreaiak aztán még

tudatosabban csinálták ezt. A 70-es

években exportkótákat kellett

teljesíteni. Ez volt az állami támogatás

feltétele. Exportálni meg hát úgy szart

általában nem lehet. Na, ezzel szemben,

hogyha a két magyar nemzeti bajnok

aspiránst, az Opus meg a Forage-t

nézzük, akkor inkább azt látjuk, hogy a

nagy versenyt, mint az exportpiacokat,

azt inkább elkerülik, és inkább a kvázi

monopóliumokat, kevés szereplős, újbépők

előtt korlátos piacokat szeretik. Ilyen

a távközlés, közműszolgáltatás,

ahol akár a védelmi ipar, vagy az állami

építkezési tendereket is ide

sorolhatjuk. És persze ezen cégeknél az

árbevétel is hát eléggé magyar fókuszú.

Szóval mi olyan védett magyar bajnokokat

pátyolgatunk eddig, nem azt a

vadkapitalista vonalat követjük, és

ezért eddig tényleges innovációt se

sokat látunk ezeknél a cégeknél. A Forg

esetében különben látunk egy kis kevéske

nemzetközi árbevételt. A cég történetét

jellemző sorozatos felvásárlásoknak

köszönhető ez, míg 2022-ben vásárolták

föl a Telenor Albániát meg Montenegrott.

Észak-Makedóniában meg frekvencia

pályázaton indultak és nyertek. Mik

voltak az egyetlen indulók? A cég

működése a tervek szerint háromában fog

állni. Van az IT infrastruktúra

kiépítés, üzembetartás. Itt lényegében

minisztériumoktatási

hivatal, meg hasonló állami szervek

adják az ügyfelek döntő többségét. Oké,

versenyszféra is ott van. Az MBH bank

személyében, az is ügyfél. Itt különben

a tuajnosok között átfedések vannak, és

ez már tisztára olyan, mint a japán vagy

a koreai megoldás, csak az organikus

növekedés még hiányzik a cég életéből.

Van távközlési ágazat, itt megvették a

Vodafone, a Digit. Ez a mobil távközlési

piac három szereplős. Van verseny, de

azért nem az a gyilkos verzió. Ha jól

csinálják, akkor mindhárman megédegélnek

békébe. Hát negyedikbe lépő pedig nem

lesz. Az üzlet harmadik lába, amit még

2025-ben is farítsáltak, az a védelmi

szektor. Ők ezt űr és védelmi szektornak

hívják. Itt van egy együttműködés a

német rá metállal, aki a technológiát

adja, a Forg meg egy kicsit

összeszerelést tesz bele, meg hát a

magyar államat hozza, mint vevő. A ry

metal a 25% tulajdonrészt is szerzett a

For G-ba. A többi a kevés közkézhánya, a

diászai gellért cége, illetve a

legnagyobb tulaj az egy magántőke alap.

Hogy ki van pontosan mögötte, azt nem

tudjuk. Amennyiben érdekel a

befektetések tőzsde izgalmas világa és

globális befektetési portfóliót

szeretnél kialakítani, akkor az április

15-én is tartoló. Sikeres befektető

tőzse tanfilam neked szól. Irány a

bencebalás.hu oldal. De visszakanyarodva

a magyar a szabjára, ez a hadiar a Forá

Ginál még a jövő biznise. Árbevételt

alig termel. Az árbevétel 81%-át a

telekomszektor tett le az asztalra 2025

utolsó negyed évébe. Ugye itt a

sorozatos felvásárlásokkal növekszik a

cég. A sok felvásárlást meg hát

legtöbbször hitelből finanszírozták. A

hosszú lejáratú adósságok növekednek. A

cég kifejezetten nagy adósságot visz a

hátán. Csak a hosszú lejáratú

kötelezettségek azok kétszeresen

meghaladják a saját tőkét.

2025-ben a kamatfizetési kötelezettségek

csak picit voltak kisebbek, mint a cég

működési eredménye. Korábbi években ez

fordítva volt. Ezért volt akkor

veszteséges a cég. Ugye itt a kockázat

az, hogy a legatyásodott költségvetés az

így mekkora védelmi kiadásokat bír el

majd a következő években. Vannak aláírt

szerződések, de ez a korábbi

árfolyamszárnyalás itt, amit

tapasztaltunk, az mindenféle

csudavárásról szól, hogy Magyarország is

növeli a hatikiadásokat, mint sok

EUszág. És hát lehet ebből kevesebb

lesz, és az is lehet, hogy egy más

kormányzat már mondjuk tendert ír ki, és

nem veszi meg így csukott szemmel a forá

zsihaditechnikát. Szóval itt tényleg van

politikai kockázat a For számára. Nem

véletlenül korrigált ekkorát, bár előtte

meg sokat szárnyalt, az is igaz. És a

magas adósság miatt a lassítás itt akár

veszélyes is lehet a cég számára. Amúgy

a két Neres kategóriába dugott bankot, a

Gránitot meg az MBH-t, hát elvileg nem

kéne, hogy zavarja a választás

eredménye. A Forg esetében a magas

adósságon túlmenően nekem még gondom

velük, hogy ez az állandó akkvizíciókkal

szerzem meg a szükséges tudást. Ez nem

egy könnyű út. Kevés az a cég, akik

ilyen felvásárlásokkal csudát tudnak

összerakni. Ilyen a több mint 1000

szoftver céget felvásárló amerikai vagy

kanadai constellation szoftver. illetve

a chipgyártó broadcom is ilyen. Bár ezek

azért lassabban haladtak, mint a Forg,

és jellemzően úgy 25 év alatt léptek

akkor át, mint mi magyarok. Nehéz az

eltérő vállalati kultúrákat úgy

összerakni, hogy minden flott működjön.

Hát az elmúlt évek alatt én elégséges

bizonyítékot még nem láttam a Forg

részéről ez nekik sikerülni fog. A

felvásárlások így alapvetően nagyobb

eséllyel értékrombolók, semmin teremtők,

legalábbis Amerikába. A másik bajnok

jelölt az Opusis holding struktúrában

működik. Több egymáshoz nem kapcsolódó

tevékenységet visznek. A25-ös fél éves

jelentés alapján ez volt a divíziók

árbevétel megoszlása. A legnagyobb az

energia. Hozzájuk tartozik a tigáz és a

titáz. Aztán jön a sárga építőipar. Ugye

az Opusé például az ikonikus Mészáros és

Mészáros Zrt. 51%-a. Hát itt azért ugye

állami megrendelések adják az árbevétel

döntő részét, esetleg a sárga turizmus

részhez kapcsolódó szállodákat újítják

fel. Az élelmiszeriparal szürke, ott

azért minden bizonnyal tényleg van

verseny. Az Opus a Hunges Hotelsen

keresztül birtokolja a szállodákat, így

a hotel businessmenkönben kevésbé

szokványos. Az ingatlanbirtoklás és az

üzemeltetés el szokott várni egymástól.

Hát nem akarnak a hotelláncok sok

milliárdos ingatlanvagyon csücsülni,

ugye ez rontja a megtérülést a tőkén.

Hogyha az Opusnak az adósságok utáni

kamatfizetést a cég működési

eredményéhez mérjük, akkor egy ilyen

3,6-os szorzót kapunk. Vagyis az

eredmény 3,6szan fedezi a kamatfizetési

kötelezettségeket. Hát egy ilyen sima

közmű szolgáltatónál ez egy ilyen

elviselhető számom, ugye egy magas szám,

de itt azért más üzletágak is vannak. A

cég szabad cashfowt alig termel,

pontosabban amit megtermelnek, azt el is

költik egyből. annak nem néztem utána,

hogy ez csak ugye minden felújítás, vagy

hogy konkrétan mi, de simán el tudom

különben képzelni, hogy felújítása megy

el nagy része, mert minden tevékenységük

az eszköz intenzív, állandóan gépeket

kell cserélni, javítani, épületeket

karbatartani, satöbbi. Szóval a

politikai változások a Forg esetében a

védelmi iparrendelését,

az OPUS esetében meg az építőipari

bevételeket kérőjelezheti meg. Az

adósságok magasak mind a két cég

esetében. Itt nem nagyon fél bele a

lassulás. Én a magam részéről továbbra

se nyúlok egyik céghez sem. Egyszerűen

nem ugorják meg az én minőségi

kritériumaimat.

És mindkettő esetben különben szerintem

indokolt az áresés, hogyha így valaki

ilyen politikai változást vizionál.

Legalábbis én ezt gondolom ezekről a

cégekről. Hát szerencsére olyan nagy a

világ, annyi más vállalat van. Meg hát a

magyar tőzsdén túl is van élet, hogy

mindenki tud magának mindenféle tőzsdei

[torokköszörülés] céget vásárolni. Ezt a

két céget én meghagyom nektek. Ennyi

félt a mostani videóba. Köszönöm szépen

a figyelmet. Ha tetszett segítségedre

volt, akkor lák, megosztás,

feliratkozás, valamint várom a

kommenteket szeretettel. Köszönöm, hogy

itt voltál. Sziasztok. M.