Biztonsággal lehet állítani, hogy a

történelem

ezt nem igazolja vissza ezt a fajta

optimizmust, hogy az ilyen típusú

átalakulásnak és birodalmi logikák

szabadáradásának Magyarország nyertesévé

szokott válni, mert nem szokott

nyertesévé válni, azért mert a nyers

előpolitikát érvényesítő nagyhatalmaknak

nem szövetségeseik vannak, hiába

tetszelgünk mi most ebben a pózban még,

hanem csatlósaik lehetnek, vagy pedig

megszállt országai. Ez a két üzemmód

van.

Ez a 3harmad, a mi választásunk, a 24.hu

politikai újságíróinak kibeszélő műsora.

Jankovics Márton, Kernner Zsolt van

valamit Nagy József a 3hadban.

Hallgatóinkat, nézőnket kérjük írjani a

kérdéseket a napirend után 33kukac 24.hu

címre, aztán ha van rá keret, kérjük

fizessenek erre a 24 extrára. Továbbá,

aki még nem tette, iratkozzik fel a

24.hu YouTube csatornájára. És még egy

közlendő. Jövő szernálán indul új

eseménysorozatunk, melynek címe a szemt

a szemtanúk, amikor a fotós mesél.

Alcíme pedig az, hogy a 24.hu

fotóportereinek történetei. Jegyek még

kaphatók a 24.hu jegyvásárlási oldalán.

Az első szeanszon Bászegi Rebeka

beszélget Mohos Mártonnalonnal és Szajki

Bálinttal. És azt az égető kérdést

próbálják majd megválaszolni, hogy vajon

60 pusztán vagy Mongóliában könnyebb

antilopot fotózni.

Amúgy ez elég zseninek tűnik, hogyha

izé, merthogy szerintem az egész magyar

sajtóban nekünk vannak a legjobb

fotósaink és iszony jó

>> legjobb antil fotósai

>> abból mindenképpen

>> természetfotó és politikai fotó egyszer

ez a gyönyörű

>> erre én is eltervezek menni mert engem

is érdekel feltéve hogy a elfelejtettem

szólni de nagyon kis erről és hogy ha

nem osz be az napra le ügyeletre

>> jó mondjuk azzal a testmagassággal

amivel mohos és szajki kolléga

rendelkezik onnan minden mindent sokkal

könnyebb fotózni

>> na szóval mindez január 14-én a hetedik

kerületi Hásfa utcai Ison kulturális

központban fog megtörténni.

És akkor most a mi dolgunk a mai adásban

én szívem szerint azon vekengtem volna

Venezuela apropójá, hogy az igazság és

az igazságosság világszerte vesztőre áll

az érdekkel és az erővel szemben. És

nagyjából odajukadtam volna ki, hogy

meglehet már megint Orbán Viktornak van,

illetve lesz igaza. Ő az, aki odamegy,

ahol a labda lesz egyenesen a

Szovjetunióban, és minket is visz

magával. Ez rászfújtja. De hát akkor ezt

sajnos ezt a témát ezt offolnom kellett,

merthogy tegnapi chatelésünkben Kernel

kolléga megosztotta velünk azt, hogy ő a

Pál Zsomborra közös podcastjában a

földosztásban már kibeszélték mindazt,

aminek köze van Venezuelához, és akkor

így az olvasókat, hallgatókat, nézőket

ezúton irányítom át abba abba a

podcastba. Bár azért mi

>> nem maradt mondomó

>> azért van van fogás. Most befele jövett

a villamos. meghallgattam azért a vé

végén, mármint hogy az a része, hogy

Magyarországra ez hogyan fog hatni, az

talán még a levengőben maradt, hogyha

erre még van kedvünk és Kernner Zsolócán

erre három barokkos körmondatot és

hasonlót eredelemben, Marci pedig 30

mondatot, akkor valószínűleg

>> ezzel is foglalkozhattunk. Na de azért

ne maradjunk külpolitizálás nélkül, és

induljunk onnét, hogy a külp

külpolitikában vajon mire számíthatunk,

számíthatnánk a kormányra kerülő

Tiszától.

Ennek a témának borzongató keretet ad a

december végén a Rajter szemléző,

illetve ferdítő, Mondin szemléző,

illetve ferdítő 160 milliárd Ft

közpénzből működő magyar köztévő

híradójának tudósítása. Nem tudom

láttátok-e,

>> ez már ilyen magyar Péteres mondat volt

egyébként. Még három településne bele

kellett volna írnod, és

>> ja, hát azért én picikét öregebb vagyok,

idősebb vagyok, mint a Magyar Péter.

Tehát kéretik a Magyar Péter hosszú

mondataira azt mondani, hogy nagykák

volt sokos a mondatok.

>> Szóval annyira nem jó.

idézném akkor a híradómnak a a

tényleg borzongató mondatát, vagy hírét,

vagy tudósítását. Én először azt hittem,

hogy ezt mesterséges intelligenciával

kreálta valaki, de nem, ez így

elhangzott,

>> de de természetesen se,

>> de van mesterséges intelligencia

bemondója is már a köztévének, úgyhogy

sose tudhatod.

>> De hogy ezt komolyan komolyan van

gondolva, a writers szerint kitörhet a

már harmadik világháború, amelyben kulc

szerepe lehet Magyar Péternek. A

Mandiner szerint a brit hírügynökség egy

elképzelt forgatókönyvet tett közé a

világháború jövő jövő áprilisi

kitöréséről. Az ugye most április.

Eszerint ha Magyar Péter kerülne

hatalomra, akkor már nem a béke pártján

állna Magyarország, így nem lenne, aki

megfékezi a háború párti erőket. Mondja

ugye ezt a köztév. Szóval a kérdés az,

hogy külpolitikában vajon mire

számíthatnánk a kormányra kerülő Magyar

Pétertől?

És elége-e mondásnak, külpolitikai

mondásnak Magyar Pétertől, a Tiszától az

a három állítás, hogy vissza az EU-ba

marad a kerítés és a határon túli

magyarok a mi szívünkben is, mi szívünk

is a közepén laknak.

>> Szerintem a világháborúról beszélünk

először, mert ez egy, hogy mitől robban

ki világháború és mitől nem. Ugye a

venezes részekbe tényleg nem akarunk

nagyon belemenni, de meg a Monroevbe,

Don Revbe és egyéb izékbe, de hogy

ezeknek következménye, konkrét

következménye az volt, hogy a

Venezuálából menekülő árnyékflotta,

amelyik olajat csempészett ki a a

szankciók ellenére, menetközben orosz

zászlóra váltott, és így orosz tanker

hajókká váltak, amelyekből kettőt az

Egyesült Államok elfogott. a brit

tengerészet segítségével az egyiket

Európa mellett

ez olyan szintű megalázása

Oroszországnak, hogy ez egyébként egy

kicsit alul énekelt dolog, de hogy pont

pont ez a akkor mikor a Trump arról

beszél, hogy nem nincs szüksége nemzeti

jogra meg ez egy olyan vagy nemzetközi

jog nemzeti nemzeti ese, de előbb a

nemzetközel kell szépen sorba haladni. A

hogy nincs szükség a nemzetközi jogra,

mert itt az erő dominál, az egy olyan

virágképet feltételez, amiben

remél Putyin szemszögéből remélve az

következhet, hogy akkor őket is békén

hagyják, és egyenlő partnerként fognak

velük beszélni. Neki körülbelül az

elmúlt három évtizede ment rá arra, hogy

hogy

Oroszországot abba a nagyhatalmi

státuszba meg nagyhatalmi tisztelethez

vigye vissza, ami szerinte jár

Oroszországnak,

és amit nem feltétlenül mutat meg

erőben. Oroszország most anélkül fogták

el a orosz hajó, orosz zászl alatt

hajózó tankereket, hogy bármiféle

következményre számítottak volna az

oroszoktól, és nem is lett bármiféle

következmény. Tehát, hogy hogy a ez egy

tök ez egy nyílt konfrontáció volt két

atomhatalom között. Erővel elfogtak egy

orosz zászla alatt lévő hajót. És hát

hogyha ez nem tudja kirobbantani a

harmadik világháborút, akkor lehet, hogy

Magyar Péter se képes rá. Bár sokszor

albecsültük már Magyar Péter

képességeit, úgyhogy

>> igen. És ez azért az elég magas polcra

helyezi Magyar Pétert abban, hogy kulcss

szereplője lehet bármilyen típusú

világpolitikai esemény. Ilyet korábban

magyar vezetőként csak Orbán Viktor

tudhatott magának. az, hogy most ez a

világbéke vagy a világháború ezt a

jelentőségét tulajdonképpen nem

csökkenti.

>> Hát meg akkor már tényleg a természetes

intelligencia hiányát próbáljuk meg

pótolni azzal, hogy hogy nézzük már át

egyébként, hogy hol van konfliktus ezek

között a nagy hatalmak között, és hogy

ezt milyen módon rendezték. Venezuela

egy orosz támogatással működő rezsim

volt. Orosz kínai és

iráni támogatással működő rezsim volt,

amikor bementek az amerikaiak pillanatok

alatt. Erről hosszabban beszélünk a

földosztásban, nem akarok nagyon hosszan

belemenni, de hogy a legfejlettebb orosz

hadi technikát pillanatok alatt intézték

el az amerikaiak, amikor Szíriában

megbukott a a rezsim egyébként hosszú

bombázások után, oda oda Putyin ugye

katonákat küldött meg, vadászgépeket. A

Hzbollát a az oroszok aktívan

támogatták.

Hegyiakban ők biztosították azt a békét

gyakorlatilag a határokon. Semmi nem

történt ezek után. Tehát számos olyan

konfliktus volt, ami egyébként nem

fordult harmadik világháborúban a két

ország között. És én jelen pillanatban

is kicsit közelebb nagyobb esélyt látok

egy amerikai iráni konfliktusra, mint

mint arra, hogy Amerika és Oroszország

között bármilyen konfliktus legyen. Van

egy csomó szakirodalom, ami egyébként

nagyjából arról szól, hogy a amikor az

oroszok atomról beszélnek, akkor az

azzal a saját gyengeségüket biztosít

vagy bizonyítják. Hogyha te egy ijesztő

atomhatalom vagy, akkor neked nem kell

arról beszélned, hogy egy ijesztő

hatalomhatalom vagy. Ez ugyan, tehát ez

a klasszikus amerikai show donel, hogy

mutasd meg és ne beszélj róla. Ha te

nyertes vagy, meg ha erős vagy, akkor

nem kell arról beszélned, hogy erős

vagy, mert mindenki tudja, hogy az vagy.

Az oroszok akkor beszélnek a a saját

atomhatalmukról, amikor azt érzik, hogy

hogy nem veszik elég komolyanet, meg nem

elég erősek. És szerintem itt itt

érdemes egy kicsit a ezt az egész

atomháborút a a külpolitikában

persze aztán ha atomháború lesz, akkor

majd jókat nevetünk azon, hogy most

miket mondtam. De

>> szerintem akkor már nem kell fogalkodni,

nem kell mentegetőznö Zsolt abba az

>> Igen. Ez pont ez olyan szintű kockázat,

mint amit Orbán vállalt Trám

támogatással, hogy

>> igen

>> veszteni nehéz rajta.

>> De egyébként ez az orosz befolyásztés,

tehát azzal, hogy ugye Ukrajna mennyire

leköti az energiájukat, ez már korábban

más példákon is beindult. Ugye ott

Azerbajdzsán és Áményország kapcsán vagy

a szíriai helyzetben, hogy ahol korábban

az oroszok úgy léptek fel, mintogy

valamelyik felett van egy egy rezsimet

ők támogatásukról biztosítanak, és a

kisujújukat nem tudták, vagy nem akarták

megmozdítani ezekben a helyzetekben,

amikor ott

veszélybe került a az a szituáció, vagy

az a státuszo, ami nagyjából

addig tartott, de én visszatérnék kicsit

így a magyar választási kampányba

>> igen ahhoz képest, hogy arról beszéltem,

hogy nem beszélünk Venezőról, mert

Zsoltka fö kibeszélték örülök, hogy

mégis csak beszéltünk róla.

>> Szóval Magyar Péter térsz vissza, ha jól

értem.

>> Hát Magyar Péter ez meg Orbán Viktorhoz,

tehát ahhoz a választási kampányhoz, ami

itt zajlik, és hogy annak a

szempontjából mit jelent, mert az

természetesen, hogy mi lesz, hogyha a

kormányra kerül a Tisza, egy csomó

tekintetben

nem tudjuk. Ez majd kiderül, ha ha ez

megtörténik.

És hogy azt meg azt sem ebből

kifolyólag, hogy milyen lesz akkor a

világ, és milyen külpolitikát fog

folytatni. Azt arról lehet beszélni

szerintem, hogy mit mondanak és mit nem

mondanak erről a szereplők, mind a

kormányon lévő Orbán Viktor, mind pedig

az ellenzékben lévő Magyar Péter és a

Tiszapárt. És szerintem ez elég érdekes

dilemmákat vett fel, merthogy ugye Orbán

Viktorról tudjuk, hogy semmiről se

beszél szívesebben, mint külpolitikáról.

Kifejezetten nehezére esik, amikor

valamilyen Magyarország határain belül

lévő témáról kell beszélnie. Most már

mióta elindult a podcast és média

offenzívája

a nyár óta, azóta persze kénytelen ilyen

témákról is beszélni, de láthatóan nem

okoz neki különösebb örömet, ha csak ez

hacsak nem a fociról van mondjuk szó.

Ellentétben az

>> abban is kevés öröme van mostanában.

>> Abban is kevés öröme van, de az legalább

lázba hozza.

viszont a világpolitikai megfejtései,

azokat pedig nagy kedvvel továbbra is

nagyon hosszan kifejtve, és

sokak számára nagyon nagy meggyőző

erővel ezzel, hogy Orbán Viktornak igaza

lesz, ő már előre megmondta, hogy

alakulnak a dolgok, és egyáltalán ő ugye

politikai tényezőként tud feltűnni ebben

a nagy játszmában. És

szerintem az egy érdekes felállás, hogy

még még sokszor tényleg azt látjuk, hogy

bár a Fidesz igyekezett az elmúlt egy

évben is többször offenzívába átmenni

mondjuk a magyar belpolitikai témákban,

azért legtöbbször mégis reaktív maradt,

vagy futott kicsit a történések után és

a Magyar Péterék vagy a Tisza

tematizációi után, és azokat próbálta

valahogy elferdíteni, átkeretezni,

kivédeni.

A külpolitikában egyértelműen fordított

a helyzet. Ott mindig Magyar Péter

reagál arra, ha úgy érzi, hogy most

Orbán Viktor túlzottan reflektorfénybe

kerül valamilyen világpolitikai esemény

kapcsán. Mondjuk a túlsványosi beszéd,

ami ugye egy nagyon kalkulálható dolog,

hogy ott minden évben Orbán elmondja a

nagy világ megfejtését, arra

rászervezett egy olyan székesfehérvári

rendezvényt és beszédet Magyar Péter,

amibe talán addig szokatlanul

bőven vagy

nagy terjedelembe kitért arra, hogy ő

hol képzeli el Magyarországot, és

elmondta ezt az alapvetően ilyen

nyugatos

stabil szövetségi rendszerben

van a helyünk, és nem szabad ezt ezt a

veszélyes hintapolitikát űzni, amit

Orbán Viktor csinál. És legközelebb

pedig, amikor így hangsúlyosabban kicsit

visszatért erre, az pedig Orbán Viktor

amerikai útja volt, amire ugye teljes

kommunikációs arsenállal influencer

hatesttel megtámogatva, kegyenjárattal

megtámogatva ment ki és érkezett vissza

Orbán Viktor.

és és akkor ismét megerősítette ezt,

hogy ez a hintapolitika milyen

veszélyes, és hogy nekünk egy

kiszámítható nemzetközi szerződéseken

alapuló nyugati beágyazottságba kell

maradnunk és részt vennünk. És hogy

szerintem az a nehézség mondjuk a Magyar

Péter szempontjából a külpolitikában egy

egyrészt az, hogy nyilván mivel nem vagy

kormányon, ezért sokkal nehezebb

tényezőként feltüntetni magadat ebben,

hogy ebben az egész dologban, miközben

Orbán Viktortól az, ami nem nagyon

elvitató, hogy őt ha nem is meghatározó

tényezőként kezelik, tehát nem olyan

módon, mint akinek

az ország sújából fakadóan befolyása

lenne ezekre az eseményekre, de

mindenképpen

beszélnek róla a nagyhatalmak vezetői

pozitívan beszélnek róla és ugye ilyen

békekonferenciák merülnek fel budapesti

színhellyel

fogadja Fehérházba a Trump satöbbi

satöbbi. Tehát hogy mindenképpen úgy

tűnik fel, mint aki ebbe egy egy

egy

része van ebben az egészben, és

Brüsszelbe pedig vívja a kőkemény

harcokat a magyar szuverenitásért.

Tehát egyrészt ebből a szempontból

sokkal nehezebb ezt ellenzékből bármit

mondani ebben a kérdésben, aminek súlya

is van. Másrészt pedig

az a nehéz, hogy ebből a szempontból,

hogyha hogy épp az a főtétje szerintem

ennek a választásnak, erről már

decemberben is beszéltünk

kampányszempontból,

hogy elhiszik-e a magyar választók Orbán

Viktornak azt, hogy ennek a döntésnek a

tétje valójában külföldön van, nem pedig

a magyar határok között, vagy pedig

elhiszik azt a magyar péteri történetet,

vagy a Tisen által elmondott történetet,

hogy itt alap alapvetően a magyar

belpolitikai a magyar kérdésekről, a

közszolgáltatások minőségéről, a magyar

állam működéséről, hogy az hogyan fordul

a magyar állampolgárok felé és mit tud

felé nyújtani. Alapvetően ezekről van

szó, és csak másodsorban arról, hogy

most

>> maradunk-e az EU-ban például

>> maradunk-e az EU-ban, hogy Brüsszelben

mi történik, ezek is fontos kiegészítő

kérdések, de itt van tétje a

választásnak. És hogyha ő elkezdené

nagyon erősen prezentálni, vagy

elfogadni azt a kihívást, vagy

meghívást, hogy ő akkor elkezdjen

ugyanilyen terjedelembe külpolitikai meg

nagy világelemzéseket folytatni, akkor ő

maga is azt az érzetet keltené, hogy

márpedig itt Orbán Viktor játszóterén,

most értsük így, ilyen retorikai

játszóterén ebben a nagy világpolitikai

meccsben zajlik. A a ahol Orbán

Viktornak többszörös előnye van.

Egyrészt, mert mint említettem, ő van

döntés az opozícióban, ő tárgyal ezekkel

a szereplőkkel, akár szeretik őt, akár

nem, akár éppen konfliktusban van velük.

Másrészt pedig Orbán Viktor azért

tényleg az évtizedek alatt felépített

magának egy ilyen nagyon erős brendet

arról, hogy ő érti ezeket a dolgokat,

neki van rálátása, ő előrenéz, lát ezen

a pályán. Az már egy másik kérdés, hogy

hogy azért lehet arra utaló jeleket is

találni, hogy ez nem biztos, hogy jól

olvassa mindig ezeket a dolgokat, vagy

hogy olyan jól olvassa ezeket a

dolgokat, mint ahogy mint ahogy ő ezt

mutatja magáról. Szóval szerintem

szerintem ez egy

ilyen kampány szempontból meg retorikai

szempontból ez egy érdekes kihívás, és

hogy a azért lesz az előttünk álló

hónapok meg ez az egész világ

felfordulás, ami ilyen ilyen

pillanatokban, amikor történik mondjuk

egy ilyen venezuelai részben várt

részben váratlan beavatkozás,

hogy ha az az érzet erősödik, mint ahogy

ugye a 2022-es választás, akkor is nem

sokkal korábban tört ki a háború a

szomszédban, és ez nagyon erősen

rányomta a bélyegét a választási kampány

hajrájára is, függetlenül attól, hogy

ilyen szétesett állapotban volt addigra

az ellenzék.

Az most is, hogyha erősödik az

>> közben Kerner Zsolyomra akkorákat korog,

hogy elnyomjavovicson

magasan szárnyaló gondolatait, de

reméljük, hogy nem hallatszik be a az

adásba. De hogyha behalatszik, akkor az

még jobb, mert akkor négyen voltunk itt,

három fej meg egy gyomor. Tehát hogyha

az áprilisi várhatóan áprilisi

választásokig

tovább erősödik, vagy annak a közvetlen

megelőző időszakában nagyon olyan

események történnek, amik nagyon

felerősödik ezt az érzetet, hogy itt

tényleg egy

elképesztően nagy világrendetlenség van,

amibe egyszerűen,

ha nem is eltörpülnek, de de

mindenképpen

ennek a csatolmányaivá válik az, hogy

egyáltalán Magyarországon a

az életszínvonal fenntartása hogyan

lehetséges, vagy az elemi biztonságunk

fenntartása hogyan lehetséges, mert

megkérdőjeleződnek azok a keretek, amik

amiket mondjuk adottnak vettünk eddig,

vagy még még ha maguk hát, hogy mondjam,

töredezettségében is, de még mindig

fennállónak gondolunk, akkor az

szerintem az orbáni kampány vagy orbáni

retorika

Máára hajthatja ott a vizet.

>> Azért

ugye itt az az volt az ő fejlítás, hogy

nehezebben beszél kőpolitikáról a Tisza.

Szerintem nem is akar kőpolitikáról

beszélni. Ez ez a kérdés, tehát hogy

kell többet mondani annál, hogy hogy

vissza vissza az EU-ba határon túli

magyarok fontosak számunkra

>> és hogy marad a kerítés? Kellene többet

mondani.

>> Hát mihez az a kérdés? Tehát, hogy

ahhoz, hogy választás

>> választási győzelemhez?

>> Lehet, hogy nem. Tehát lehet, hogy ennyi

elég, de nem is ez a tehát itt az egy

érdek nem is az, hogy kell, hanem hogy

kihatározza meg azokat a kereteket, hogy

miről beszél. Tehát hogy

>> ugye azt láttuk, hogy amikor Emanuel

Macron Magyarországra jött, akkor nem

csak Orbán Viktor ült le, hanem Magyar

Péterrel is leült. Az, hogy ez nem

történik meg mindenki mással, és hogy a

magyarral nem pozon a külföldi vezetők,

az nem a külföldi vezetők döntése, hanem

a Tiszá. Tehát, hogy ott a Tiszások

döntenek úgy, hogy háttérben

beszélgetnek ezekkel az emberekkel.

>> Ezt tudod, vagy gondolod?

>> Ezt tudom.

De egyébként nehéz is más magyarázatot

találni, hiszen van hozzáférésük és

tudunk létező kapcsolatról egy csomó

külföldi vezető felé, de azt a

keretrendszert azt

azt Orbán Viktor határozza meg, hogy ki

beszélhet Magyarországon külpolitiká

egyébként egy csomó mindenben, tehát

hogy a politika tereit azokat alapvetően

az orbáni gondolatvilág határozza meg.

Ki politizálhat, ki nem? Ugye a ez az

egyik kedvenc témám, hogy ez például a

Török Gábor baszogatása mögött is

elnézést, hogy ez a rendszer nem

tolerálja azt, hogyha valakinek önálló

politikai tekintéje van, azt a

tekintélyt minden áron el akarja venni

tőle. Ez nem csak a Törög Gábor

egyébként, a zsidai Viktor is ugyanez.

Azok az emberek, akik önálló tekintélyel

alkotnak véleményt politikáról, azokat

megpróbálják beletolni valamelyik

táborba, mert önálló tekintén nem

létezhet ebben. A politika az egy

kormánytól függő dolog, vagy ellene

vagy, vagy mellette vagy. Ugyanez van a

külpolitikával is. Ha te külföldi

vezetőkkel pozolsz, akkor mérlegelned

kell azt, hogy ebben a politikai

rendszerben az mit üzen rólad. Egyrészt

azt üzeni, hogy te komolyan vehető ember

vagy, akivel szóbáln a külföldi vezetők

is. Másrészt azt üzeni, hogy te a

külföldi segítségre szorulsz. És ezt az

önellentmondást egyébként a Fidesz

remekül kezeli, hogy annak ellenére,

hogy ő vádol folyamatosan külföldi

segítséggel

mindenkit gyakorlatilag, aki elindul

vele szemben, nézzük meg, hogy kik

támogatják őt. Tehát az Egyesült Államok

elnöke, Orbán Viktor támogatja,

Oroszország elnöke Orbán Viktor

támogatja, Kína elnöke Orbán Viktor

támogatja. Tehát, hogy a világ

legnagyobb hatalmainak a a vezetői azok

mind az Orbán mögötte állnak. sugározza

külföldi segítségre szorulz, hogyha

leházfotózkodni.

>> Hát az orbáni vidékép az az sugározza.

Igen. És nyilvánvalóan Magyar Péter is

osztja vajon? Tehát ő is azt gondolja,

hogyha ő nem csak a Macronnal ül

leeszélgetni nyilvánosan.

>> Hát ő sokkal kitettebb ennek, mivel azt

a narratívet próbálja ráépíteni teljes

gőzerővel a kormánykommunikáció, hogy ő

egy külföldi be ugye ez amit Zsolt

szerintem ez egy sikeres narrativ. az

állítás csak ugye nem csak politikai

jellemzőknek nem lehet önálló tekintélye

vagy autonómiája ebben a a ner politikai

terében, hanem nem létezhet rajta kívül

autonóm politikai párt sem. Ez ez ugye

az egészkampány erre épül, hogy azért

ugye már régóta egy, mint ahogy Orbán

Viktornak így mindenre kialakulnak egy

idő után az ilyen bevett mondatai. A

gazdasági ügyekkel nem foglalkozom az

egyik. A másik pedig az, hogy azért nem

vitatkozom Magyar Péterrel, mert mert a

gazdáival vitatkozom, mert egyszerűen

nem autonóm szereplő, nem lenne értelme

vitatkozni vele, hiszen ő úgyis csak azt

hajtja végre, amit Brüsszelből üzennek

neki. És ez a kialakul ez a faék

egyszerűségű

dolog. És teljesen igaza van a Zsoltnak

szerintem abban, hogy abszolút van egy

ilyen józam, veszélyérzet vagy

mérlegelés ebből a szempontból, hogy

szándékosan nem beszélni külpolitikoról.

Én csak azt a dilemmát vetettem föl,

teljesen egyetértve ezzel, hogy hogy ha

ez a belpolitikai fókusa a választók

közzetének is megmarad Magyarországon,

amire abszolút van jó esély, akkor akkor

az inkább tehát az az jutalmazza majd

ezt a stratégiát, de hogyha mondjuk abba

az irányba tartanának a dolgok, amit nem

látunk előre, hogy még

még

zavarosabb események történnek, és még

jobban szétzilálódik ez az egész

keretrendszer, amit amiben a

Magyarország is benne van, és

felértékelődnek emiatt ezek a

külpolitikai víziók, és Orbán Viktor

ebben betöltött szerepe, akkor az az

viszont ez nehezebbé válik ez a típusú

>> van azért ez

>> hallgatás ezen a téren. Szóval az, hogy

Orbán ez ez egy része az, hogy miről

lehet beszélni, meg ki kellet pozolni,

ez a kommunikációs része a

kőpolitikának. A következő adás előtt

reggelizni fogok megígérem. És akkor nem

fordul elő ez

>> én rendekül szórakozom a gyomorásod.

Van még fön pár szeretett bundás kenyér,

ha gondolod felfutok észok meg talál

késő. Ki tudja mi lenne abból a

gluténérzékenyként, hogyha mostné

bundás kenyeret enné popin de ebbe az

irányba ne vigyük el a az a bookshow

podcastnak a a területet. De hadd

kanyarodjak oda vissza.

>> De várjál még, mert itt itt várjál m

megpróbál, hogy telekorogja a stúdió.

>> Ezútal megpróbálok én is beszélni,

>> ami tőlem szokhat, hogy harcolni kell.

>> Ez egészen Orbán Viktor ez az elnyomott

a az elnyomott tejhatal 60%nál tartasz.

Jó, azt akartam mondani, hogy az amiről

beszélnek az egy keretrendszer, de az

nem feltétlenül a valóság ezzel

kapcsolatban. És itt azért az Orbánnak

az évvel elejzetközi sajtótájékoztatón

elmondott

meséje arra, hogy merre halad a világ,

az fúha a a földosztás egyik részéhez a

Bogár Zsolt szeretettszerkesztőnk és

szeretett tisztelt és fél szerkesztőknek

arra kötelezett, hogy meghallgassam a

tölgyesi interjút a a Partizán a

legutóbbit,

ahol Tölgyesi Péter elmondta a

külpolitikai jogfejtéseit a világról,

ami egy kicsit olyan volt, mintogy egy

évvel ezelőtti

Orbán interjút hallgatnánk arra, hogy

merre halad a világ. És egy kicsit azt

érzem, hogy mindenkiben megrögzült ez,

hogy a liberális demokrácia vége itt itt

ennek a világrendnek, nemzetközi rendnek

mindennek vége. Trump mindent felülírt.

De hogy nézzük már meg, hogy mi

történik. Tehát ennek ú nagyobb esélyt

látok arra, hogy az elkezője történik

éppen, mint amiről most beszéltünk. És

az Orbán arról beszélt ezen a

sajtótájékoztatón, a liberális világnak

vége a nemzetek kora jön. tegyük félre

azt, hogy ez nekünk jó-e, mert egyébként

nem jó. Tehát Magyarországnak a

liberális világrend vége nem jó. Egy

ekkora méretű országnak és ilyen

elhelyezkedésű országnak nem jó az,

hogyha nincsenek nemzetközi

szövetségesei, hogyha a világ nem egy

felülről meghatározott

jogszabályokon alapuló rendre alapul,

mert akkor az erősebb kutya kutyának van

igaza. Az erősebb kutya addig

nyújtózkodik, ameddig a takarója éér.

>> És

és akkor még az ágat is húzzuk, és bármi

lehet egyébként belőle. Tehát azért

>> jobb jobb jobb egy Brüsszel, mint holnap

egy Putyin.

>> Igen. Jobb majd duró holnap egy ma duro.

Na mindegy.

Szóval, hogy hogy egyébként nem jó

nekünk, de hogy az, amit Venezuelában

csinált a Trump, a az nem egy nem

feltétlenül egy politikai erőből

következik. A az ilyen típusú

külpolitikai hazárdírozások legalább

részben politikai gyengeségbe jönnek.

Valami nagyot akar mutatni az elnök. Mi

volt erre a reakció a szenátusban?

megszavazták azt, hogy kongresszusi

felhatalmazás nélkül további katonai

lépéseket nem vihet véghez Venezuela

ellen. Ugye szenátusban,

ahogy a képviselőházban is szűken, de a

republikánusoknak van többsége. Az, hogy

ezt megszavazták, az azt jelenti, hogy

még a republikánus párt szenátoraiak egy

része sem volt elégedett azzal, ami most

történt, és arra szavaztak, vállalva a

konfliktus Trump Trumppal, aki már nekik

is ment egyébként, azért, hogy

korlátozzák a végrehajtó hatalomnak a a

hatalmát. Tehát, hogy pont az van, hogy

Amerikában egyébként van egy van egy

létező és és egyre erőteljesebb

ellenreakciót rám kormány lépéseivel

szemben. Két másik esetben is egyébként

a megszavazták a közben az amerikai ez

mind tegnap volt egyébként egy elég sűrű

kongresszusi nap volt. Megszavazták azt,

hogy három évre meghosszabbítják azokat

a az egészségbiztosítási támogatásokat,

amiknek a a sorsa miatt állt le több

mint egy hónapra az amerikai kormányzat,

mert a Trump nem támogatta azt, hogy

ezeket megszavazzák, és ezekre igent

mondtak.

napirendre vették a Trump első két

vétójának a felülírását, amihez pont nem

lettek megen, mert ahhoz kétharmados

szavazás kérd. Ez azt jelenti, hogy

ahhoz rengeteg republikánusnak kellett

volna átszavaznia, de önmagában az, hogy

na, hogy szavaztak arról, és több

republikánus igennel szavazott arról,

hogy a Trump vétóit felülírják, az azt

jelzi, hogy itt van a törés, eddig

lehetett úgy elmenni, hogy jön a félidős

választás az Egyesült Államokban, és a

képviselőknek egy részének azt kell

mérlegelnie, hogy segít-e nekik az

újraválasztásukban az, hogy Donald Trump

mellett állnak, vagy nem. Tehát, hogy

az, hogy a Trumpnak egy ilyen mindent

ütő ilyen ilyen faltörőként látjuk a

szerepét, az az nem feltétlenül igaz,

hogyha mögé nézel, akkor ott egy csomó

minden más van mögötte. Van mögötte egy

tök erős politikai vita. Ráadásul olyan

összetett viták vannak mögötte, hogy az

egyik

venezuelánál a korlátozásra szavazó

képviselő, Susan Collins, ő a main

republikánus szenátor. Main egy

alapvetően demokraták felé hajló állam.

Tehát Susan Conin régóta így kifelé

kacsingat. Ő az egyetlen republikánus

valszeg, aki ezt meg tudja nyerni.

Azzal, hogy ő szembement a Trumpal, majd

a Trump keményen belekötött, azt fogja

valószínűleg elérni, hogy mainben amúgy

van egy elég jó jelölt a demokratáknál

is, hogy ő lesz a szenátor és még jobb,

még többet vesz itt a saját többségéből.

Tehát, hogy olyan belső konfliktusokkal

kell egyébként küzdenie, amik pont a

demokrácia és a politika visszatérését

jelzik. És hogyha nagyobb távon nézzük,

akkor a szeptember 11-ét terrortámadás

alapvetően alakította ezt azt, ahogy a

virágpolitikája működik.

Az utána lévő években ugye két év

különbséggel két országot szálltak meg

az amerikaiak, a buskormányzat

iszonyú erősnek tűnt, tehát hogy

megdönthetetlennek tűntek akkor és hogy

az a világ jön, amit a neukonok

csinálnak és hogy odamegyünk, rendet

rakunk. Ö Venezához némiképp hasonló

módon egyébként ugye Irakban is volt egy

Mission accomplished felirat, ami előtt

pózolt a fiatalabelnök, majd aztán 20

évvel később kiderült, hogy ez mégse

complicedd annyira ez a mission. Szóval,

hogy hogy és ez a fiaskó, amibe

belekergették magukat, ez

több mint 10 éves távon, de kinyírta azt

a típusú republikánus pártot, ami volt.

Tehát, hogy a Trumpnak a tókapásai most

ugye a Mineszotai ügy, az ami az

Amerikában. És most szerintem erről tök

fontos beszélni, mert az, hogy az Orbán

mit mond a a politikáról, az függ attól,

hogy az Egyesült Államokban mi történik,

hogy ő jól olvassa a helyzetet. És

Mineszotában az Ice ügynökei agyon

lőttek egy 37 éves kisgyerek és anyát.

Szerintük el akarta gázolni a az ICE

egyik ügynökét. A videókon nem így

tűnik. Iszonyú kegyetlenséggel reagál rá

a kormányzat. És JD Vens olyan beszédet

mondott, ami így elképzelhetetlen volt

bármelyik korábbi tisztuselőtől, de még

a Trump kormányzat tisztviselőjétől

is.

Van ez a típusú ellenreakció az amerikai

politikában. azért élnek túl tovább a

demokráciák és a liberális demokráciák,

meg a köztársaságok, mert képesek az

önkorrekcióra ellentétben a

diktatúrákkal. És az önkorrekció az nem

szép, meg nem kényelmes, meg meg nem

rövid, de van.

És abból, amit az első Trump évből

láttunk, én ezt így egy fél évvel

ezelőtt megírtam már, hogy az, amit

látunk, az nem biztos, hogy annyira

következményekkel ter lesz Amerikában,

merthogy rendeletekkel kormányoz, és nem

olyan erős, mint amilyenek mutatja megát

ez a kormányzat.

Ez az ellenreakció, lehet, hogy pont ezt

a típusú vonalat, amiről most Orbán meg

van győződve, hogy a világban domináns

lesz, meg Tölgyesi Péter meg van róla

győződve, hogy a világban domináns lesz,

lehet, hogy ez ki fogja nyírni, tehát

hogy nem tudjuk valójában, hogy mi

történik. Én ezzel maximálisan

egyetértek a Zsoltnak ezzel a

diagnózisával, hogy így hosszútávon

nézve ezek így teljesen szétporlathatnak

ezek a nagyon meggyőzőnek tűnő ilyen egy

irányba tartó világmagyarázatok, amik a

jelen pillanatból indulnak ki. Én csak

egy másik időtengelyen

elemezgedtem ezt. Az pedig mondjuk egy

választási kampány időmértéke, ami

szerintem már egy teljesen másik

történet, mert ott az aktuális közérzet

befolyásolja, az pedig nem veszítik

tekintetbe azt, hogy mi lesz 20 év

múlva. Ha búst hoztad példánál, hát

tényleg mekkora befolyásoló erő volt az,

és mennyire,

hogy mondjam, eltolta Amerikát is

tényleg ebbe az ilyen biztonsági

államirányába. meg milyen

következményekkel járt globális

politikára nézve is, teljes térségek

szempontjától kezdve a repülő a repülés

átalakulásáig mennyi mindent befolyásolt

a és persze az

>> Magyarország hatbal lépéséig egészen

>> Magyarország hatba lépéséig tehát ilyen

szver egészen komoly szuverenitási

kérdések is

felmerültek de hogy de hogy az a lényeg

hogy ez egy abszolút hosszútávon a nagy

képet nézve De teljesen igaza van a

Zsoltnak, és tök jó is, hogy ezt

elmondta, hogy hogy

hogy nem érdemes elfogadni ezt

alaptézisként, hogy azt, amit most

a a jelenlegi pillanatban

erőviszonyokként érzünk, hogy ez annyira

állandó lesz, vagy ez az csak ebbe az

irányba haladnak majd a dolgok, hiszen

még egy, ne felejtsük el, nem kell

visszamenni egészen a régi republikánus

párt vagy a bus világcsendőr éráig, meg

a globális terrorizmus ellen vívott háb

boróig, hanem mondjuk egy öt évvel

ezelőtt a George Floyd tüntetésekkor meg

mondjuk úgy érződött,

>> egy mérföldre volt onnan, ahol most

megöl,

>> ami egyébként szintén Minneapolisban

nagyon közel zajlott ehhez, és egy

gyújtópont volt, meg eleve akkor még más

volt a kulturális közhangulat, és akkor

ez az egész Black Lives Matter történet

meg az ehhez kapcsolódó minden ugye a

WKnak béjegzett

hát politikák identitáspolitikák

iszonyatosan erősek és befolyásoló

tényezőek voltak. Annyira erősek voltak,

hogy aztán ez a demokratáknakkat

kísértette is a 2024-es választáson.

Amal Haris, hanem is ambaukott bele

2024-be, mert más tényezők is voltak a

tojására, az infláció és satöbbi. De ha

de az biztos, hogy nagyon nehez

magyarázkodásra kényszerítette az, hogy

miket mondott a George Floyd utáni

2020-as

demokrata előválasztási kampányban, ahol

egymást túllicitálóan kellett ilyen

identitáspolitikai állásfoglalásokat

tennie, meg a transzjogok tekintetében

is állásfoglalást tennie.

>> Igen. Még a következő választáson is

hatása lesz, mert a valószínűleg esélyes

gevin newsom ugyanezt csinálja. ezt

csinálta tehát, hogy a demokraták most

érzik azt, hogy abb a nagy v pillanatban

elmondott akkor a pillanatnyilag

politikainak

racionálisnak tűnő kampánymondataik,

azok máig kísértik őket. A

republikánusok korábban tapasztalták ezt

majd megmondjuk ezzel a nagy globális

terrorizmus elleni háborúval, hogy ez

aztán még a saját republikánus

szavazótáborukon belül is mekkora

elégedetlenséget és szembefordulást

váltott ki. nem csak a

demokrata oldalon.

Szóval, hogy ezek tud fordulni a

széljárás és azt, amit most ilyen egy

irányba tartó, elrendelt, predesztinált

irányának érzünk a világnak, ez ez tud

változni. Csak az a kérdés, hogy egy

olyan távon, ami pár hónapot jelent és

egy magyar választási kampányt jelent,

ebbe mik fognak történni még a

>> Marci ugye amelletérve, hogy lesz-e

vibeshift Tatabányán áprilisig ez a

kérdés. Igen.

>> És ebből szempontb szerintem tök

releváns, hogy egyébként kell-e mondani

a valójában bármit a tatabányaiak

megnyeréséhez a Magyar Péternek

>> a külpolitikáról.

>> A külpolitikáról nem feltétlenül. Tehát

szerintem ő jobban lövi be azt a hogy

van-e erre igény. Szerintem nagyobb

igény van arra, hogy az ország Ha

elfogadjuk alaptézisnek, azokat, amiket

én általában elfogadok alaptézisnek,

hogy a magyar választók egyébként nem

nem hülyék, hanem az racionálisan

szavaznak a saját érdekeikre. Öltalában

ami egy kicsit szembe megy a általában

az ilyen féla autóiterrendszerek

értelmezésével. Én erre azt gondolom,

hogy ez addig nem tudjuk, hogy ez egy

féla autóeter rezsime-e, ameddig nem

lesz vége valójában, mert hogy a

domináns pártrendszerek azok

többféleképpen érhetnek véget, és

nagyjából a végetérésük jelzi azt, hogy

milyen típusú domináns pártrendszerek

voltak. azért az eddigi választásokkal

elég erős eredményivel elég erős

korrelációt mutattak mindig a a

befektetési vagy a a a gazdasági bizalmi

indexek meg reálbérák növekedés. Ezek

most egy kicsit ellenkező irányba

mutatnak és ezért is nehéz eldönteni a

helyzetet. Bizalom indexek alacsonyan

vannak, Rábérek viszont növekednek az

összes tendenciá alapján. De hogyha azt

fogadjuk el, hogy ezek a döntőek, hogy

mit gondolnak az emberek a saját

élethelyzetükről,

akkor ott egy külpolitikai állítása

fontos. és az, hogy mi lesz az Európai

Unióval, mert valójában gazdasági

szempontból egyedül annak van

jelentősége, hogy mi kapunk-e

forrásokat, vagy nem.

Azt szeretném, hogyha arról beszélnénk

hosszabban, hogy akkor mire is

számíthatunk Magyar Pétertől, hogyha

kormányra kerül külpolitikában. De akkor

egy előző kérdésre még egy előző témára

még hadd kérdezzek rá még egyszer,

mielőtt rá rátérnénk, hogy akkor ne

temessük a az eddigi nemzetközi jogra a

területek sérthetetlenségére vonatkozó

világrendet, és ne rettegünk attól, hogy

jön egy ilyen új monopoli kapitali,

amiben tényleg az van, hogy akinek több

pénze, nagyobb bábuja van a a

közös táblánkon, az az szép elfoglal

maga mellett mindenkit, aztán a végén

marad néhány nagy nagy, és azok

egymásnak esnek. Vagy ez egy csak

tényleg egy ilyen egy ilyen ilyen

butaszorongás, ami ami megtámadja az

embert, amikor látja, mit csinálnak az

oroszok Ukrajnával, mit csinál most

Putyin Venezuelával,

mivel fenyegeti Dániel Rolland kapcsán,

és így tovább.

>> Az én állításom az pont az, bocsánat,

megpróbálom gyorsan, hogy hogy eddig se

ez volt a kérdés, mert abban a

világrendben, ami a második világháború

óta létezett, ugyanúgy az erősebbek

döntöttek. Az a kérdés, hogy hogyan

befolyásolták az eseményeket, és ebből a

szempontból a mostani világ egy kicsit

visszatér a 19. századhoz. Másik világ a

Brötzonc világrendben kialakult egy

amerikai érdekek által dominált

világrend, ami nemzetközi jogra alapult,

de a nemzetközi jogot nem, tehát nincs

olyan, hogy világkormány, ami garantálja

nemzetközi jogot. Erről volt egy érdekes

vitám a papatir a kollégánk is.

Nemzetközi jogot az garantálja, aki be

tudja tartatni a jogi döntéseit. És hogy

hogyha nemzetközi jogot azt tudja

garantálni, hogy az Európai Unió be

tudja tartatni a saját területén belül

az országai között, ha a nemzetközi

jogot azt garantálja, hogy hogy ott van

Amerika, aki be fogja azt tartatni,

akkor van nemzetközi jog, ami egy

kevésbé direkten operáló

rendszer, mint az, hogyha mindenhova

anyahajókat küldené. Sőt, én azt

mondanám, hogy hatékonyabb és olcsóbb

rendszer is, de hogy valójában eddig is

ugyanúgy voltak domináns szereplők ezen

a rendszeren belül, csak máshogy

érvényesítették az érdekeiket.

Nem vagyok, nem tudom, hogy ezt temetni

kell ennyi. Ezt szerintem nem tudja

senki. Én alapvetően mindig pozitív

voltam a a köztársaságokkal és a

liberális demokráciákkal kapcsolatban.

Pont azért, mert szerintem van

önkorrekciójuk, ezért többet, több

esélyt adok ezeknek a túlélésére, mint

bárki más.

De de hogy itt igazából nem a

nagyhatalmi játék változott meg, hanem a

nagyhatalmi játéknak a formája változott

meg. Igen, de ez azért egy elég jelentős

változás tud lenni szerintem, hogyha ez

valóban, ha nem is végérvényessé válik,

mert ugye pont arról beszélünk, hogy

soha semmi nem végérvényes.

De a történelemben sem, de hogy ha ez a

mód megváltozik, és hogy ez egyáltalán

nem üdvözlendő Magyarország számára,

vagy az ilyen típusú kisebb országok

számára, amiről ugye maganak Orbán

Viktornak vált egy ilyen visszatérő

motívumává a beszédeiben, hogy hát

Magyarország mindig is kiszolgáltatott

volt az elmúlt 100 évben. Folyamatosan

védő pénzügyi védőpajzsokra van

szükségünk. Tehát ő maga deklarálja

ennek a hogy mi mennyire kitettek

vagyunk minden nagy szuverenitási

küzdelmünk és harcunk mellett. Na most

ebből a helyzetből

látványosan örülni annak, hogy egy olyan

világrend felé haladhatunk, amiben a

Zsolt által emlegetett nemzetközi jog és

szerződések helyett ilyen látványosan

megnövegetett birodalmi étládgyal bíró

nagy hatalmak nyers elő erőpolitikája

fogja inkább meghatározni azt, hogy

hogyan alakulnak a dolgok. öö és már a

látszatára sem igyekeznek ügyelni annak,

mondjuk Amerika se jelen pillanatban

annak, hogy ez hogyan illeszkedik

bármilyen nemzetközi jogba, vagy hogyan

szolgálja

a világ más országaiban élők érdekeit,

merthogy America first. Ez ez számomra

semmilyen szinten nincs elmagyarázva

mondjuk az Orbán Viktori világképben

sem, meg az egész Fidesz kommunikációban

sem. Tehát erre én még meggyőző

mélyreható magyarázatot vagy annak még a

kísérletét se hallottam, hogy ez miért

lenne jó. Tulajdonképpen ugye van ez a

konnektivitás elmélet, hogy mi majd

mindenkivel jóban leszünk és és

mindenhol lefölözzük az előnyöket és

ügyesen pozicionálva

nyertesei nyertesei leszünk ennek az

átalakulásnak. Sőt, mi leszünk a

legnagyobb nyertesei, mert ugye mi a mi

azt természetesen Orbán Viktor ismerte

fel először ezt az alakulást akkor,

amikor ennek még csak mindenféle

előhínökei és jelei voltak.

De ha minimális történelmi ismeretei

vannak valakinek, akkor azt azért

biztonsággal lehet állítani, hogy a

történelem

ezt nem igazolja vissza ezt a fajta

optimizmust, hogy az ilyen típusú

átalakulásnak és birodalmi logikák

szabadáradásának Magyarország nyertesévé

szokott válni, mert nem szokott

nyertesévé válni azért, mert a nyers

előpolitikát érvényesítő nagyhatalmaknak

nem szövetségeseik vannak. hiába

tetszelgünk mi most ebben a pózban még,

hanem csatlósaik lehetnek, vagy pedig

megszállt országai. Ez a két üzemmód

van, és az a különbség pontosan a

szövetséges és a csatlós között, hogy az

egyik partnerként van kezelve, mégha

mégha nem is arány szimmetrikus a a az

erőviszony, de de számíthat az ő

szuverén akarata és szava abban a

helyzetben, és hivatkozhat elvekre és

normákra és egyebekre. A csatlósi

viszony pedig ilyen nem létezik, vagy

igazodik, vagy el van söpörve. És ennek

erre a magyar történelem elképesztően

gazdag tárházzal tárházt biztosít, hogy

ezt ezen elmélkedni lehessen. Szóval,

hogy

>> plán oroszki orosz kitekintésben,

>> sőt a tehát, hogy érted Magyarország

most ott ül egy asztalnál, ahol

megszavazhat, nemmel szavazhat valamire,

amit Németország és Franciaország

csinálni akar. Ez az egyetlen rendszer,

amiben ezt megtehetjük. Ha itt nyers erő

van, akkor mi befolyásolni fogjuk tudni

azt, hogy mit akar Németország

Franciaország. És most ott tűnünk egy

asztalnál, ahol ugyanolyan szavunk van.

Közös döntéseket ugyanúgy

befolyásolhatjuk. Más kérdés, hogy ezt

úgy elinfláltuk, hogy most már valójában

nem annyira van közös szavunk, de hogy a

rendszerből adódóan egyébként közös

szavunk lenne. És egyébként még

bocsánat, még egy utolsó gondolatot

ehhez hozzáfűzni, hogy amire én szintén

nem látok semmilyen magyarázatot, de de

javítsatok ki, hogyha ti hallottatok

ilyet, mondjuk Orbán Viktortól, hogy azt

elmagyarázni, hogy

hogy az, hogyha tehát tehát hogy oké,

védjük Magyarország szuverenitását a

brüsszeli

egységes európai vagy Egyesült Európai

Uniót

létrehozni akaró és az akaratát

rákényszerítő erőközpont ponttal szemben

van ez a történet, de hogy amúgy

folyamatosan arról beszélünk, hogy

Európa hogyan jelentéktelenik el a

világszínpadon, és hogyan válik egykori

tényezőből egy ilyen mindig a történetes

történések után szaladó, gyengélkedő,

bénázó

ex hatalommá, de hogy abban a típusú

szuverenitisták által ö

átalakított

teljesen a a és a és teljesen a nemzeti

szverenista logikák mentén újra belső

konfliktusok

vagy hogy mondj törésvonalakat

létrehozó Európában. Tehát, hogy na azt

akarom mondani, bocsánat, összefoglalom

jobban, hogyha

mi semmiképpen nem akarjuk, hogy Európa

közös fellépéssel tudja érvényesíteni az

akaratát, mert úgy érezzük, hogy az

elveszti a mi nemzeti szuverenitásunkat,

akkor milyen utat látunk arra, hogy

Európa tényezőként megmaradhasson a

világszínpadon? Én erre magyarázatot

kormányoldalról soha nem hallottam.

>> Ez tök fontos. És egyébként ezt még

kiegészíteném azzal, amit Marci mondt,

hogy nagyon sokat tudunk arról, hogy

Európának milyen korlátai meg problémái

vannak.

Miközben egy olyan világképben élünk, a

Orbán Viktori világképben, ahol Kína és

Oroszország stabil és erős országok, az

Egyesült Államok ledózerol mindent. Ugye

az amerikai belpolitikai kihívásokról

már beszéltem, de Kína kihívásai, tehát

hogy ezek ezek az ország, tehát nem az

van, hogy hogy Németország szenved és

mindenki más tök jó helyzetben van.

Amorin

megdönthetetlenek érezte a saját

hatalmát és és gyakorlatilag a korábbi

megszokásoktól

függetlenül egy harmadik ciklusra is

jelöltette magát és gyakorlatilag

tejhatalom diktátorrá nevezte ki magát

Kínában

akkor azt érezte hogy leszámolhat a

kínai texektorral

megszorogathatja kínai tőkét és az

ingatlanpiacot a öt évvel később olyan

helyzetben van Kína biztos, hogy ez a

korábbi kínai álom, ami arról szólt,

hogy lehet, hogy iszonyú sokat kell

dolgozni, és lehet, hogy nincsen az a

típusú társadalmi szabadsága, ami

egyébként nyugod megvan, viszont

pontosan tudhatod azt, hogy évről évre

jobban fogsz élni és látványosan jobban,

mert olyan gazdasági növekedés volt az

elmúlt öt-h évtizedben, amire soha nem

volt példa az emberi történelem során.

És hogy Kína növekedik még, de nem így,

nem ebben a tempóban. Szóval, hogy hogy

nem biztos, hogy az a kínai szerződés,

ami megvan a a saját állampolgáraikkal,

az annyira annyival stabilabb, mint

egyébként a liberális demokráciákban. És

pont azért, mert nincsenek önkorlátozó

meg önjavító tényezői az ilyen típusú

demokráciáknak. A kínai állam annyival

bölcsebb egyébként. Szóval, hogy ez is

egy tök összetett kérdés, mert hogy

vannak nagyon bölcs oldala is annak,

ahogy kezelik ezeket a dolgokat. Tehát,

hogy nagyon nagyon figyelnek

egy autokrácihoz képest arra, hogy

milyen folyamatok mennek belül, és

megpróbálják ezeket valamilyen

önkorrekcióval javítani, de hogy ez

mégse ugyanaz, mintogyha egyébként le

lehetne váltani ezeket az embereket.

Oroszországban

úgy néz ki, mint egy ország, ami sokkal

erősebb haderővel rendelkezik, mint az

Európai Uni, de hát hadigazdaság van.

Tehát pontosan nem tudjuk egyébként azt

se, hogy mekkora részét költik a teljes

költségvetésüknek hadiokra, de úgy

nagyjából a fele körül lehet a fele,

érted? Tehát az Egyesült Államok mekkora

részét költ költségvetésnek

madik kiadásokra? 3%-ot.

>> És annak a 3%-nak 3% GDP az annyi, mint

olaszországi.

>> Tehát még az EU-val sem összevethető

>> a GDP. Igen, de itt is össz

>> annak is a felét elköltik

és

>> Igen. Viszont ha vásárő parításon nézed,

Oroszországban minden szolgáltatás és

áru olcsóbb, merthogy sokkal több van

belőle, akkor egyébként meg a legerősebb

Európában. Tehát, hogy hogy azért itt is

vannak eltérő értelmezések, tehát hogy

nem lehet azt se kimondani, hogy

egyébként ez egy Európa harmadik

gazdaságánál kisebb ország, mert

egyébként, hogyha azt nézed, hogy mennyi

tankot kell legyártani, meg mennyi

eldobható drónt kell legyártani, akkor

lehet, hogy jobb, mint bármelyik európai

ország. De egy olyan korról beszélünk,

amikor a világ összes legmodernebb

csípjét olyan litográf gépekkel állítják

elő, amiket egy darab hollandcég állít

elő. Tehát az ASML egyedül ők csinálnak

olyat, amiben a legmodernebb csipeket

lehet. Exportkontrollokat vezettek be

erre a cégre Amerikába, Kínába. A

kínaiak folyamatosan azzal villognak,

hogy le tudják gyártani a saját modern

csipéket. Semmi nyoma annak, hogy ezt

nagy mennyiségben tényleg meg tudnák

tenni és tényleg a legmodernebbeket. Az

oroszoknál szó sincs erről. Tehát, hogy

konkrétan be kell valahogy csempészni az

országba azokat a csípeket, amik a

tényleg fejlett haditechnikához

kellenek. Ezekről nem is beszéljünk.

Ezzel csak azt akarom illusztrálni, hogy

a világ az nem feltétlenül úgy néz ki,

mint ahogy Orbán Viktor fejéből kinéz.

És ennek következményei vannak arra

nézve is, hogy mi történik akkor, hogyha

mondjuk Orbán Viktor nyáram. Szerintem

egy tök jó kérdés és a Marci is

fenyegette ezt az egészet, hogy

>> akkor fussunk ide, hogy mi történik

akkor, hogyha Orbán Viktor nyer a

külpolitikában, és válaszoljunk arra az

alapkérdésre és ahonnan elindultunk,

hogy mi történik akkor, hogyha a

külpolitikában, Magyarország

külpolitikájában, hogyha Magyar Péter

nyer.

>> Vár most bele belekergettem magunkat egy

zsákutcába, hiszen nyilván nagyon nehéz

erre válaszolni. Az a baj, hogy ez a

jóslás kategória

szerintem, hogy nyilván az Orbán Viktor

része az kevésbé, hiszen ő azért egy

hatalman lévő tizen most már több mint

másfél évtizeden hatalmon lévő

miniszterelnök,

akinél látjuk, hogy alapvetően hogyan

megy ez a külpolitika, még ha ugye ebben

vannak óriási fordulatok is, tehát hogy

mondjuk terjedt az a kép

mosolygós kép Maduro és Sártó

készfogásáról, ahol közösen állunk ki a

nemzeti szuverenitásért, most már nem

pontosan

Így beszélünk a Maduro rezsimről, amit

narkoállamok bukása fölött mi is

örömködünk. Ö, szóval, hogy ennek látjuk

ennek a pálfordulásait ennek a

külpolitikának, de de azt látjuk, hogy

egyértelműen

ö abba az irányba tart, hogy nem hisz az

ilyen típusú

multilaterális vagy ilyen nemzetközi

szervezeteken és szerződéseken alapuló

nemzetközi normákban, illetve addig nem

hisz, amíg úgy érzi, hogy ez az ő

mozgásterét korlátozza. Tehát szerintem

azért még az is egy érdekes fordulat

lesz most egy picit. Ez Gellert kap ez a

gondolat, hogyha mondjuk esetleg

a Fidesz elveszíti a választásokat és

megtörténik egy kormányváltás, akkor az

a fene nagy illiberalizmus, ami eddig

jellemzett mindent, és kinevette az

összes jogvédőt és a mindenféle ilyen

emberi jogokat, meg jogi normákat meg

mindenfélét, az csak egy ilyen

libernyák, huncutságént söpört le az

asztalról. Az hirtelen szerintem óriási

jogvédelem és és liberális visongás,

hogy a szakkifejezést

ö

>> Sőt, ez már részben most is van

egyébként, amit mondasz, mert hogy ugye

amellett, hogy mi nem, tehát szétesik az

EU, nem hiszünk a nemzetközi jogban,

ugye most épp egy bírósági ítéletet

perlünk, ami önmagában egy ilyen abszurd

dolog, illetve annak a végrehajtását

pereljük valójában, de hogy hogy

valójában azért a Fidesz, hogyha saját

érdekében áll, akkor akkor szereti a

nemzetközi jogot, meg az EU-s jogot,

például 122-es paragrafus, amivel a

vétónkat elvonták, ott azért vége lett a

jogrnek Orbán szerint és Európában,

miközben egyébként ezek olyan dolgok,

amiket ugyanúgy megcsinálunk különleges

jogrendekkel Magyarországon. Tehát ez

történik é évek óta Magyarországon, hogy

a hat különbözőféle különleges joggrend

van, meg veszélyhelyzet, az ugyanaz,

mint amit most csinálták. viszont

szerintem arra tehát és egyébként ezt,

hogyha időben is, tehát hogy már ilyen

történeti jelleggel is ki lehet bontani,

hogy ugye Orbán Viktor kérte a TAS

segítségét 2007-ben,

amikor

amikor úgy érezte, hogy őt politikailag

jogi eszközökkel a kormány meghurcolja,

és a TAS ebben segítségére is sietett.

ezeket a típusú jogvédőszervezeteket,

aztán pedig nem olyan sokkal később egy

évtized leforgása alatt már Soros

Hálózat, magyar szuverenitást aláásó

ágensiként kezdte üldözni. Szóval, hogy

na ezzel csak azt akarom szemléltetni,

hogy iszonyatosan megvált tud változni

az, hogy egy adott politikai erő

ellenzékből

közelíti-e meg ezeket a kérdéseket, vagy

pedig immár hatalmi helyzetből

viszonyul-e hozzájuk, ahol amit addig

akár szövetségesként vagy nagyon fontos

védőhálóként és eszközként érzékelt, az

hirtelen egy zavaró tényezővé válik, ami

nem jelenti azt, hogy minden politikus

pontosan ugyanolyan típusú retorikai meg

világnézeti változáson megy át, mint

mondjuk Orbán Viktor ment át ezekben a

kérdésekben, mert léteznek különböző

utak meg habitusok meg egyebek. De azt

megjósolni, hogy mi történik, egy

politikai közhatalmat még sosem bíró

szereplőből, hogyha az elnyeri ezt a

közhatalmat, és valamennyire stabilan

stabilizálni is tudja ezt a hatalmát.

Erre azért szerintem tényleg a jóslás

kategória bármit mondani.

>> Szerintem a a kebé legiztosabb, amit

lehet erről az egészről állítani, ez az

EU-hoz való viszonyunk. Ö, veszek az

orbánék nyernek, akkor nagyon durva

önkorrekció nélkül folytatódik ez a

lassú kipörgésünk az EU-ból. Kirakni nem

lehet senkit, az EU- kilépni lehet.

>> Magától szétesik, mondja Orbán Viktor

egyébként,

>> de nem fog szétesni. Tehát ilyen

nincsen, hogy szétesik. Ez egy olyan

jogi rendszer, ahol az európai kontinens

legnagyobb és legfontosabb gazdaságai

olyan szorosan kötötték össze a saját

életüket, joggrendszerüket,

gazdaságokat, kereskedelmüket, hogy ezt

nem lehet nem lehet a Papszilard

volt

podcast kollégánk

és továbbra is

ez remek kollégánk

csinált egy interjút a Wolfgang

Münhaval, aki egy nagyon szkeptikus

gondolkodó az EU-val szemben. Én nagyon

szeretem az írásait, de erre azt a

Partizánon érdemes megnézni, erre ő is

azt mondta, hogy ilyen nincs. Tehát,

hogy ez egy ez egy kibogozhatatlan

összeolvadás, és ráadásul egy olyan ok

van mögötte, ami ami nem ért véget, hogy

ezek volt birodalmak, amiknek szembe

kellett néznie azzal, hogy egyedül már

nem elég erősség ahhoz, hogy birodalmat

alkossanak, közösen kell birodalmat

alkotniuk. Ha az van, hogy közösen se

elég erősek, akkor az egyetlen megoldás,

hogy még közösebben kell. Tehát nincs

olyan megoldás, hogy az EU-nak vége meg

az EU szétesik magától. Olyan megoldás

van, hogy az EU egy több körös, több

sebességes valamivé verik. Erről tök

régóta beszélünk. A ami látszik már most

látszik, tehát hogy már most nem

probléma az, hogy nem 27-en írunk alá

következtetéseket a tanácsülés alól,

hanem az a norma, hogy 26-an plusz

Magyarország. meg, hogy hogy van a ez a

Coalition of the Willing, meg hogy van

megerősített együttműködés, amiben

Magyarország nélkül csinálnak meg

dolgokat ezek az országok. Ha ez lesz a

norma, akkor errefele fogunk menni, hogy

mi egy ilyen peremszereplővé leszünk az

egész Európai Uniónak.

Aztán meg azt vesszük észre, hogy lehet,

hogy ez már nem is hoz annyit, és akkor

lehet, hogy már nem akkora katasztrófa

kilépni. Most egyébként még bő egy

évtizedig biztos, hogy ilyen gigantikus

katasztrófa lenne nekünk ott hagyni az

EU-t. A briteknek azért van gazdasága,

Magyarországnak nincs az EU-kívő

gazdasága.

>> A Brexit példátlanul bátor döntés volt.

Egyébként Orbán Viktor méltatás ellenére

a közvéleménykutatások azt mutatják,

hogy a Brexit ügyben a legtöbb, tehát a

a brit lakosság nagyobb része ezt

hibának tartja most már visszatekintve.

>> Hát és hol van egyébként Nagy-Britannia

gazdasága? Na, válaszoljatok valamit

arra a kérdésre. Legalább azt

válaszoljátok, hogy nem válaszoltok,

hogy mi lenne akkor a magyar

külpolitikában, hogyha Magyar Péter

kerülne kormányra.

>> Ugye tényleg nem tudjuk. Amit most látni

az az, hogy valószínűleg

nagyobb eséllyel kapnánk úspéneket. Én

ebben se vagyok teljesen biztos. Az

orbáni külpolitikának ez a krakélersége

az szerintem nem egy önmagában véve

rossz dolog, hogy mi megpróbálunk

keményen képviselni érdeket. Ez akkor

lett rossz dolog, amikor az érdekek

elvál, a magyar érdekek elváltak Orbán

Viktor politikai érdekeitől. Ez kábé az

elmúlt öt év, kicsit több mint öt év.

És a többiek, tehát a ficóék máig azt

csinálják egyébként, hogy hogy a hogy

szlovák érdekeket képviselnek sokszor,

és ezt csinálják a csehek is, hogy hogy

csehérdeket képviselnek, az olaszok is,

a franciák az egy tök nagy kérdés lesz,

mert ott ott ott lehet a legnagyobb

váltás egyébként, hogyha löpenék

valamilyen módon, hatalomra jutnak, de

hogy az, hogy te tök keményen, nem ez a

jó tanulóvonal, amiben minden új

csatlakozó ország az elején elkezdte,

hanem hogy tök keményen beleállsz abba,

hogy igen, te megvétózol, hogyha nem az

ország érdekében lesz valami. De itt az

ország érdekében kell valaminek lennie.

Különben ha nem a saját országot

képviseled, akkor a többi szereplő nem

érti, hogy kit képviselsz, és ezért

elveszik tőled a lehetőséget, hogy meg

lehessen veled egyezni. És most már nem

egyeznek meg Magyarország. És hogyha ezt

vissza tudja vinni oda, hogy meg

lehessen egyezni Magyarországgal, akkor

akkor az lehet, hogy valami hatékonyabb

dolog lesz, mint ami most van. De a

teljesen nem kell visszatérni a jó fiú

vonalhoz, és nem is gondolom, hogy

visszatérnénk. Hát ez a kerítés marad az

nagyjából ezt támasztja alá meg, hogy a

migránsokat nem akar fogadni

Magyarország.

>> Rózsaszín farok.

>> Legyen a hó.

>> Szerintem tök jó ez a hó. Én nagyon

szeretem a havazást egyébként. A hideget

is szeretem és

na 1000er éve nem volt olyan, hogy

>> lapátoltál?

>> Lapátoltam. Azt nem szerettem. K

>> kimentem anyukámhozott. De csináltál

lapátos szelfit, bocsánat.

>> Billentyűzettel mentem vele vele, és az

>> anyukámhoz kimentem Kertváros részhez,

és a félutcát végignyomtam, vagy 10-12

ház előtt annyira élveztem ezt a

>> Igen.

>> az első nagyhambat. Igen,

>> én azért ezért nem rahangtam annyira, de

hát én ugye minden reggel sétálok egy

ilyen kábé kicsit több mint 2 kmt a

lakásunktól a a tömegközlekedéséig, és

ez tehát iszonyú szórakoztató. Most meg

így tudom otthon ülni, amikor elkezdett

leszakadni a nagy hó. Pont így olvastam

otthon, néztem ki az ablakon. Ez iszonyú

jó hangulata volt az egésznek. Szerintem

ez egy tök tök parádés dolog, hogy ez

van.

>> Én is gondolkodtam, hogy a havat

mondjam, de reméltem, hogy ezt behoz

behozza valaki más. Úgyhogy gondolkodtam

még, hogy mi mást mondhatnék, ami akár

kicsit közéletibb. És

ezt a mosonmagyaróvári polgármesteri

döntést mondanám, aki ugye független

polgármesterként

elérte tulajdonképpen, vagy hát elindult

azon az úton, hogy ne legyenek ilyen

uszító és nagyon megosztó és mindenféle

közérzeti szorongást keltő politikai

plakátok egyelőre annyira a köztereken.

És szerintem ez így önmagán túlmutatóan

is azt, hogy Magyarországon, ahol az

önkormányzatiság, az erősen meg lett

tépázva. És az, hogy egy a amúgy ezek a

közvetlenül választott polgármestereink

vagy képviselőinknek

van-e egyáltalán bármiféle autonómiájuk.

Ugye itt a Zsolt már mondta, hogy

Magyarországon nem lehet senki másnak

autonómiája, csak a kormánynak, azon

belül pedig Orbán Viktornak. És hogy

valaki ilyen karakán módon

nem csak megpróbálja bizonyítani, hogy

van mozgás politikai mozgást ter egy

polgármesternek a saját városában, hogy

ott hogy nézzenek ki a közterek, de

ennek érvényt is tud szerezni, ráadásul

úgy, hogy nincs is többsége a

képviselőtestületben. Ez szerintem egy

egy pozitív példa, amit másoknak is

érdemes megfontolni.

>> Hát abszolút üdvözlendő döntés és

tisztességes döntés, meg szerethető

döntés, meg a várost élhetőbbé tevő

döntés. Ez más kérdés, hogyha Fidesz

maradt hatalmó jövőre, akkor ez milyen

módon lesz megbüntetve? Hát de ezeknek

mindig van kockázata a karakánpolitikai.

Persze, hát erre utaltam én listen, vagy

legutóbb, vagy akartam szobózni, vagy

szóba is hoztam, nem is emlékszem rá,

hogy beszéltem nektek egy ö

vidéki,

jó módú magyar település

polgármesteréről, akivel beszélgettem,

és mondja azt, hogy ő már óhajtja nagyon

a kormányváltást,

de hát nem meri nem meri még elmondani

sem a településén, hogy ő igazából a

túloldalra szavazna, mert hogyha ez

kiderülne, akkor

az országgyűlési kép képviselő a neki a

településének járó pénznek a töredékét

vinni oda a település és éppen ezért

amikor megkapja ukázba, hogy négy embert

tessék küldeni a békemenetre vagy négy

embert küldeni a következő DPK-ra, akkor

ő magalak csomagolja össze az elemózsiát

a ezeknek az közmunkásoknak és a tesz

esebükbe 10000 Ft-ot a gyerekek akkor

>> lesznek szívesek elmenni és

>> nem igen tud mást tenni és akkor most

azon őrlődik ő is meg nyilván számos

polgármestertársa, hogy most akkor a

választásokra mit csináljam? Hiszen ugye

a egyes választókerületekben

az országű képviselő felügyeletével úgy

működik a dolog, hogy az szerint lesz

majd rangsorolva a fejlesztési pénzekben

a a település majd települések úgy

lesznek rangsorolva, hogy melyik milyen

arányban tudta hozni a a Fidesz

győzelmet a odahaza. Na, amit még én

hoztam Rózsaszínfaroknak két dolgot is

fölírtam. Bocsánat, igyekszem majd gyors

lenni. Az egyik az, hogy

valami egy éve nyert

újságíró díjnak az volt a a az ajándéka,

hogy egy két éjszaka két főre egy

mészáros lőrinhez köthető

wellnessálóban. magyar konyhadí

>> és

nem vagy messze és

a fürdőben ugye fehér köntös öt csillag

és első élményem kilépek a a fürdőrészre

és jön velem szemben Tuzson Bence és

akkor gondoltam hogy valamit lebegtetni

kéne a levegőben, de hát persze nem

léptem túl azon altáron, amit ami amit

nem lehet túllépni. Tehát kusoltam

természetesen, de szomorkodtam, hogy hát

így kezdődik egy ilyen kétnapos pihenés.

Viszont este vacsora közben hallottam

egy gyönyörű szép hangot énekelni. Ugye

ez ilyen hotelekben. Tuzon Bence

Tuzence. Igen, Tuzon Bence volt.

>> Mondom is a páromnak, hogy olyan hangja

van ennek az embernek, mint Hzel a

Péternek. Ugye nekem a ifjú koromnak, a

főiskolás koromnak a alapélménye volt a

a kalák, a zenekar meg a az ő

megközelítésük a a magyar meg a

világirodalomhoz.

Letettük a világalt, kimentünk és húz el

a Péter, ott énekel 12 embernek.

ami hát önmagában egy abszurd volt, hogy

így egy ilyen ilyen kaliber 12 embernek

énekel egy hotelben. Ezér utána oda én

soha nem beszéltem vele korábban, és

utána odamentem és három négy mondatba

összefoglaltam azt, hogy mennyire fontos

volt nekem az, hogy annak idején én

sokat hallgattam őket. Ez az egyik. A

másik pedig hát ez kevésbé rózsaszín

ugye meghalt Tarbéla

és ennek kapcsán

belenéztem a a belekészült partizános

interjú meg többen is megosztották a

végét. Ez annyira gyönyörű. A legszebb

pillanata volt ennek a hétnek. Ti is

biztos láttátok, hogy ő a a tar nyögve

botron támaszkodva feláll. És akkor a

Gulyás Marcó az odaszól neki, hogy ugye

így előrehajolva már egy ilyen ilyen ki

kis diák testtartásban, hogy

vigyázz magadra, mire a Tar azt mondja,

hogy igyekszem, és visszakérdez, hogy

hazaviszel

és akkor a gulyás azt mondja, hogy

hogyne. És akkor a Tar, jó, menjünk,

jajgat, és aztán még mentében

visszaszól, gyújts világot, fiam. És a

gulyásparci pedig így ott elolvad, és

annyira szép volt. Gyújtsvilágot, fiam.

Na, szóval akkor a puszi jár egyrészt

Huzá Péternek, másrészt pedig a a Gulyás

Marcinak, hogy ezt a remek interjút

összerakta még annak idején.