Sziasztok! A mostani videóban se tudok

elszakadni a félelemkeltéstől. És bár

ugyan minden szem a hormoziszorosra megy

iránra szegeződik, a jövő tőkepiaci

eseményei számára fontosabb az, ami

Amerikában, a private kredit vagy

közvetlen vállalat ételezés házatáján

történik. Hát a neve alapján

dögunalmasnak tűnik, de egy kicsit

hasonló lehet a sztori, mint a 2008-as

nagy pénzügyi válság idején a

jelzálogelekből gyúrt pénzügyi termékek

esete. Hát oké, egy kis fantázia azért

kell hozzá. Ugye egy rendes pénzügyi

válsághoz kell egy nagy mohóság. Hát ez

a tőkepiacokon szinte mindig adott

tőkeáttétel, amikor a saját pénzednél

többet fektetsz be. Kell egy kicsit

kavarni, hogy senki ne lássa át

pontosan, mi van a termékedben,

portfóliódban. Aztán miközben a profitot

számolod, addig kell tolni az egészet,

míg a Fedre nem omlik minden. Ez így

történt a 2009-es pénzügyi válságban, és

most is vannak figyelmeztető jelek. Ugye

a 2008-2009-es válság után szigorodtak a

bankokra vonatkozó előírások. A

bankoknak magasabb saját őkét kellett

tartani a kihelyzett hitelek után. Hát

ezért így szépen elfordultak a közepes

méretű, kockázatosabb besorolású

vállalatok hitelezésétől. Ezek sokszor

túl kicsi cégek voltak ahhoz, hogy

nyilvános kötvényt bocsássanak ki. Piaci

keletkezett, de nem sokáig, mert gyorsan

megszületett. Pontosabban már korábban

is létezett, csak most elkezdett nőni a

jelentősége hirtelen a private

kreditnek, a közvetlen vállalati

hitelezésnek, amikor erre szakosodott

alapok, vállalatok kicsit magasabb

kamatér cserébe, gyorsan, rugalmasan

pénzt adnak a hiteléhes vállalatoknak.

Mivel a kamatszint 2009 és 22 között

nagyon alacsony volt, ezen tőkealapok

könnyen találtak finanszírozót, akik

pénzt fektettek bele ugye fix magasabb

kamat reményébe. A pénzt meg ugye ezek a

cégek kitelezték a piteléhes

vállalkozásoknak

és magasabb hozamot hoztak a

befektetőknek. Az első nagyobb bedölés

2025 szeptemberében volt. Az

autóalkatrész gyártó First Brand Group

volt a tettes. A cég kbárd dollárt

kapott hosszú évek alatt a hitelezőktől.

Mára ez a vállalatfinanszírozási mód,

amit ezek a private capital tőkealapok

csinálnak, 4000 milliárd dollár fölé

kúszott, ami sok pénz. Kábé az amerikai

vállalati finanszírozás 40%-a lehet.

Ugye ezt hagyományosan ott a vállalati

kötvénypiaccal oldották meg, vagy oldják

meg. Közben az elmúlt majdnem 20 évben a

magántőkealapok, kockázati tőkealapok és

ezen private kredit alapok között hát

szimbiózis alakult ki. Ugye a magántőke

alapok cégeket vásárolnak föl, szereznek

bennük tulajdonrészt, és ehhez a saját

tőkén felüli részt sokszor ezek a

vállalati vagy magánhitelek adták össze.

Na és a kockázati tőke milyen

vállalatokban szerzett részesedést az

elmúlt években? Hát nyilván gyors

növekedésű cégeket kerestek, ami eddig

például a szoftver ipar volt. A hitelező

magántőkalapok kinek szeretnek kölcsönt

adni? Hát a jól prognosztizálható

területeket kedvelik, bár amennyire

létezik ilyen. És a múltban a szoftver

ipar az ilyen volt. Ugye ezt a sapkát

azért rájuk lehetett húzni. Ugye az

előfizetéses modell stabil bevételt

adott és még így a növekedés is

borítékolható volt. Eddig a

magányhitelek 20% az a szoftver

szektorba ment. Itt a tőzsdén forgó RS

kapitál hitelportfólióját látod. Hát

ebben 24% a szoftver arány, de nagyon

sokszor az egészség meg egyéb szektorba

dugott cégekről is kiderül, hogy hát

igazából azok is szoftver cégek csak

mondjuk kórházak, patikák számára

csinálnak programokat. Tehát Isten

igazából valahol 30% lehet ugye a

szoftver szektor súlya ebben a

hitelezésben, ami azért elég nagy arány.

Na és kik vannak most nyomás alatt a

mesterséges intelligencia miatt? Hát

pont ezek a szoftver cégek. Itt már

érezheted, hogy lehetnek itt gondok a

paplan alatt. Bár eddig ugye a tözsdei

szoftvercégek jókat jelentettek, de mi

most ugye a jövőről beszélünk, amit még

nem tapasztaltunk meg. A másik terület,

amit előszeretettel finanszíroznak ezek

a cégek, azok a mesterséges

intelligenciához kapcsolódó

adatközpontépítések.

A Morgan Sally szerint ezek a magántőke

alapok 2028-ig 800 milliárd dollárt

pakolnak ebbe a biznisbe. Itt télen jár

például a Blue All magánhitel alapja,

ami az Oracle adatközpontjait

finanszírozta, és az AI Lofitól való

félelem hát megrettentette az alap

befektetőit, akik sorra ki akarták venni

a pénzüket, ami nem olyan könnyű ebben

az esetben. Itt a pénz nem korlátozottan

piacképes, akár öt-h éves hitelekben

van. Ugye itt nehézség, hogy ezekről a

hitelekről lévén ezek magánhitelek, ugye

a neve is private credit, hát vég

semmilyen publikus információ nincsen,

vagy nagyon kevés. A 2008-as válság

idején kereskedett termékek, azok

nyilvánosak voltak. Azokról volt

valamilyen anyaga a Moodiznak, az

SNP-nek, ugye a nagy hitelminősítőknek.

És hát kevés pénzért utána lehetett

nézni, hogy mi van bennük. Bár ugye

mindegyik megkapta az A-s pecsétet a

hitel minősítőktől, akik általag

mindenféle matematikai modellel

értékelték őket. Ugye akkor azért nem

félt senki a buborégtól, mégha tudták

is, hogy ezek a jelzállóhitelvelek, ezek

egyre nagyobb százalékban olyan

adósokhoz kapcsolódnak, akik könnyen

fizetésképtelenné válhatnak, mert azt

látták, hogy a második világháború óta

az ingatlanárak azok emelkednek, és az

volt a feltételezés, hogy a lakásárak

Amerikába egyszerűen nem tudnak esni.

Aztán kiderült, hogy tudnak. Jött ugye

jött egy gyors 20-25%-os zuhanás az

ingatlanárakba, és hát egyből rohadt

fontos lett, hogy mi van ezekbe a

pénzügyi termékekbe. De akkor már késő

volt. Innen is látszik, hogy a tőzsdei

buborék az úgy születik, amikor azt

hiszik az emberek, hogy itt minden

rendben van, és az embert buborék. Nem

akkor, amikor mindenki buboréktól tart.

Ha a tőzdei buborékok mágusa szeretnél

lenni, akkor a sikeres befektető

tőzetfolyamom neked szól. Irány a

bencevalbalás.holdal.

uborékvadászaton túl az értelmes

dolgokról is beszélünk,

portfóliószállítás meg hasonló. Ugye

most, hogy a szoftveres cégek háza táján

a befektetők szemében nőtt a

bizonytalanság a jövőt illetően hát az

árazások ezeknek a cégeknek összezuhant.

Hát ilyenkor normál esetben mondjuk egy

öt éves vállalati kötvény esetében,

hogyha így 7% voltak elvárt kötvényam,

akkor ez 8%-ra emelkedett, és az

árfolyam ennek hatására 100-ról 96,5-re

esik. A kérdés, hogy mit csinálnak

ilyenkor ezek a private kredites

vállalati hitelező tőkealapok. Hát

általában semmit. Azt mondják, hogy mit

érdekel engem, hogy elvileg mennyi az

árfolyam. Hát elvileg ugye kevesebbet ér

100-nál, de a lejáratkor én 100-at kapok

érte. Engem ez érdekel. Persze, hogyha

bedöl a cég, mint például az

autóalkatrészes first branddel is

történt, akkor hirtelen akár nullát is

érhet az, ami 100-as értéken szerepel a

cég könyveiben. Ennek ellenére ez akár

jó hozzáállás is lehetne, vagy lehet a

tényleg nyugdíjalapok és egyéb

intézményi befektetők, azok így hosszú

évekre ugye a lejáratig itt parkoltatják

a pénzüket. Ezek nagyon sokszor különben

zárt alapok, de nem csak ők szálltak be

ebbe a bizniszbe, meg kinyitották ezt a

befektetési formát a lakosság előtt is.

Ez igazából nem új, csak az elmúlt 15

évben gyorsult fel a folyamat nagyon.

Már 1980-ban megszülettek a jogi keretek

hozzá. Ez az úgynevezett Business

Development Corporation BDC, ami

különben lehet akár tőzsdei cég is, és

te is megvásárolhatod, és a profit

90%-át kifizetik osztalékba. Tehát ezek

osztalék részvények, 10% feletti

osztalékhozam se ritka. A saját tőkét

max ugyanakkora hitellel fejelhetik meg

ezek a cégek, és sokszor elsőbbségi

hitelezést végeznek, vagyis ők kapják

meg a pénzt először egy esetleges csőd

esetén, de a magánszemélyek beengedéseát

egyből megteremtette ezt a likviditási

asszimmetriát, a hosszabb távra

befektetett hitelek és a rövid távon

pénzfelvenni szándékozó ügyfelek

dilemmáját. Ezt az üzletmenet miatt hát

diktatórikusan oldják meg. És van egy

ilyen 5%-os szabály negyed évente, de a

tőke 5%-át lehet kivenni az alapból max

évi 20%-ot. Ugye a befektetett pénzedből

ennyihez jutsz hozzá, hogyha kell neked.

Sőt még ezt akár korlátozhatja is az

alapkezelő, hogyha úgy látja a tőzsdei

verziót azt bármikor eladhatod. Itt most

tőkével beszállok még az indítás előtről

beszélgetünk. De ha negyed évente ki

tudod venni a pénzed egy részét, akkor

meg már piaci áron korrektül kéne

értékelni mindent, mindenféle hitelt. De

hát ez így nem nagyon működik. Sőt, egy

ilyen alapban nagyon sokszor vagy 500

hitel van, és hát így rendesen meg se

nézik így piaci szakértők szerint, hanem

mindenféle leegyszerűsített modell

alapján értékelik őket. Szóval Isten

igazából ez egy fekete doboz. Lehet,

hogy még a adott hitelező cégnél

dolgozók számára is, hogy konkrétan

milyen állapotban vannak ezek a hitelek.

A tűzsdei verzióknál van valami

értékelés. Ebben az esetben például négy

csoportba dugták a hiteleket idén

februárban, márciusban az AI-jal meg

ugye általában ezzel a hitelezési

formával kapcsolatos félelmek miatt

voltak sorozatos pénzkivétek. több cég a

bizalom helyreállítása véget megoldotta

az 5% feletti kivétet is. Ugye ezek a

hitelek korlátozottan piacképesek. Az

alapkezelőknek mondjuk egy más alapja

vette meg őket, vagy hasonló megoldások

voltak, de például a minden befektetési

termékben Kanál a világ legnagyobb

alapkezelője, a Black Rock, az így

kőkemény volt, és azt mondta, hogy 5%-ot

vehettek fel gyerekek, ahogy írva vagyom

és többet nem is kész. Ez nem azt

jelenti, hogy becsődöltek vagy valami

csődközeli állapotban vannak, hanem

mindösszesen annyit, hogy a különböző

lejáratú hiteleket, azokat ugye úgy kell

összehozni, hogy a kifutások ezt a

pénzkivét lehetővé tegyék, és ez 5%

pénzkivét tesz lehetővé, nem többet. Itt

például a tőzsdei private kredit alap

hitellejáratait láthatod. Ezek a profit

90%-át ugye kifizetik osztalékba, ezt

már mondtam, több hasonló tőzsdei

osztalékcég is van. És mivel minden

pénzüket kifizetik, hogyha új hiteleket

akarnak kihelyezni, akkor általában

részvényeket bocsátanak ki, vagy hitelt

is felvehetnek, amennyiben ugye ezt a

törvény még megengedi, mer van egy

maximális kétszeres tőkátételszorzó.

Az osztalékhozam ezen cégeknél most

szuper magas, 10% fölötti. Egyrészről

amapból is magas volt, de most a

árfolyam be is szakadt. A kérdés, ha

egyszer ezek a hitelek elkezdenek

nagyobb tömegbe bedőlni, okozhat-e olyan

gondot, mint a 2009-es válság? Hát

egyelőre biztosan nem. Itt ugye

alacsonyabb a tőkeátétel, akkoriban

30szoros is volt, itt max kétszeres. A

hitelt nyújtó cégek azért ismerik a

hitelt felvevőt. A másodlagos jelezárló

kötvényeknél azt se tudták, hogy mi a

csuda van a csomagban. És ebben a

hitelezésben a bankrendszer sem

érintett, vagy legalábbis csak alig,

valamint a kifizetéseket jogosan

visszatarthatják, vagy legalábbis

részben visszatarthatják az érintett

cégek. Ami egyszer gondot okozhat, az a

biztosítók nyugdíjpénztárak kitettsége.

Ők előszeretettel vásárolják, vásárolták

ezeket a termékeket. Ha rendszerszintű

bedölés lesz ezeknél a hiteleknél,

például tényleg nagyon sok szoftvercég

becsődöl, akkor lehetne valami olyan

szituáció, hogy ki kell ezeket menteni,

mint ahogy a bankokat mentették

2009-ben. Hát nyilván az adófizetők

pénzéből, de erre utalójel azért

egyelőre nincsen. Hát hangsúlyozom, itt

azért nehéz az okoskodás, mert hogy ugye

ez private hitel, magánhitel, a franc se

tudja, hogy ezek milyen állapotban

vannak, mi van ezekkel a cégekkel. Így a

szekrényből kieső csontvázak alapján

lehet tájékozódni, de egyelőre nincs

ilyen jel. Ha a tőzsdei szoftver cégeket

nézzük, az árfolyamuk zuhan, de

kifejezetten jó eredményeket tettek

közzé. Nőtt az árbevétel, nő a profit.

Igazából most, ha nincs ez a mesterséges

intelligencia, túlköltés és a szintén AI

miatti szoftveréges félelem, akkor

szerintem nem is kerül reflektorfénybe

ez az iparág. De jó pár év múlva, amikor

már tényleg lesznek feleslegesen

kiépített adalközpontok és félrement AI

beruházások,

akkor majd a korrekciót, összeomlást

akár ezek a cégek is okozhatják vagy

elindíthatják, de nem most, amikor erre

sokan rá vannak készülve. Az

átláthatóság, pontosabban az

átláthatatlanság is hordoz kockázatokat,

csak hogy ugye a félőket is

megnyugtassam. Az is egy érdekes kör,

hogy sok biztosítót megvettek, vagy

tulajdonrészt szereztek bennük magántőke

alapok, akiknek ilyen vállalati

hitelezésben, ebben a private kreditben

is van érdekeltségük. És a biztosító,

akit megvettek, és aki régen kötvényeket

vásárolt, most ilyen vállalati

hitelezésbe teszi a pénzt, hát ez is

okozhat majd egyszer izgalmakat. Kérdés,

mit csinálok én ezekkel a 10% feletti

osztalékamos cégekkel? Hát őszintén

hagyom őket a francba. számomra ez

teljesen átláthatatlan terület. Ez a

hitelezés nem is érdekel annyira. Meg

amúgy is lej ugye az osztalékból még 30%

adóbá megjegyzem, akkor is szép

dollárhozam vagy osztalékhozam marad. De

ezek a nagyon magas osztalékhozamok.

Ezek így alapvetően büdösek nekem. No,

ennyi fért ebben a mostani videóban.

Köszönöm a figyelmedet. Azért találtunk

még egy témát, ami miatt tudsz aggódni

ugy az iráni olajon túlmenően.

Mindenesetre, ha tetszett, segítségedre

volt, akkor lájk, megosztás,

feliratkozás, valamint várom a

kommenteket szeretettel. Köszönöm

szépen, hogy itt voltál. Sziasztok!