Nálunk mostantól önök döntenek.

>> Új műsor a Magyar Hang YouTube

csatornáján,

>> ami más, mint a megszokott

beszélgetések.

>> Nálunk a nézők önök döntik el, hogy mi

legyen a téma.

>> Mi hozzuk a posztokat, videókat, amiket

érdekesnek találunk,

>> vagy éppen fontosnak,

>> de végül nem mi választunk, hanem önök.

>> Keressék szavazásunkat minden hétfőn

reggel a hang.hu oldalán, és döntsék el,

melyik három téma érdekli önöket

leginkább. Mi pedig este, azokat

vitatjuk meg

>> Lapi Ágnessel

>> és Egri Viktorral, valamint egy

meghívott vendégünkkel.

>> Elkerülhető-e Magyarország újabb

történelmi bukása?

A kompország vendége, Stefano Bottónni.

Stefano Bottoni, olasz magyar

nemzetiségű történész. 77-ben született

Bologonyában, jelenleg Budapesten él.

Olasz apától és magyar anyától

származik. Diplomáját Szumakum Laude

minősítéssel szerezte meg a bolonyai

egyetem bölcsész karának legújabbkori

történelem tanszékén, Kelet-Európa

történelméből.

Főkutatási területe Közép-Európa

politika és társadalom története a

legújabb korban. 2009 óta dolgozik a

Magyar Tudományos Akadémia

Történettudományi Intézetében. Olaszul,

magyarul, angolul, románul, franciául és

német nyelven kutat és publikál. Több

könyve is megjelent magyar nyelven.

Orbán Viktorról szóló A hatalom

megszállottja című kötetét a Magyar Hang

adta ki. A könyv hetekig vezette a

sikerlistákat.

A hónap végén jelenik meg legújabb

kötete Balsors, akit Régen T címmel

szintén a Magyar Hang kiadásában.

>> Üdvözlöm a nézőket. Ez a Kompország a

Magyar Hang közéleti műsora, és nagy

tisztelettel és barátsággal köszöntöm

vendégünket, Stefano Bottoni történészt.

És hát nem először vagy a kompország

vendége. Nagyon szépen köszönöm, hogy

elfogadtad a meghívásunkat.

>> Én is köszönöm a meghívást.

>> És most apropója is van, külön személyes

apropója is ennek a beszélgetésnek.

Egyrészt nyilván sokat beszéltünk erről,

hogy a Magyar Hang kiadásában jelent meg

néhány évvel ezelőtt a hatalom

megszállottja című kötetet, ami nagy

siker volt, és egyébként most be is

tudom mutatni ennek a nemrég német

nyelven is megjelent változatát. Itt

majd egész beszélgetés alatt ez a

szigorú arc fog bennünket figyelni, de

azt gondolom, hogy az egész ország így

van ezzel.

És a hónap végén jelenik meg új kötetet,

ami szintén a magyar hang ad ki. Balors

akit régen TP kérdőjellel címmel. Erről

fogunk leginkább beszélgetni. Itt

szeretném jelezni, hogy ugye most

szerdán beszélgetünk. Ö ennek megint

csak azért van jelentősége, mert olyan

gyorsan történnek az események akár a

magyar politikában, akár a

világpolitikában, hogy lehet, hogy mikor

ez az adás adást meg tudják nézni péntek

estén, már sok minden máshogy van, akár

az Orbán Trump találkozóval kapcsolatban

is. De ez a pénteki nap meg azért is

fontos, mert mostantól lehet nálunk már

előjegyezni a ezt a kötetet, aminek

egyébként november 27-én lesz a

bemutatója. Erről majd a honlapunkon is

és az újságban is tudnak addig

tájékozódni az olvasóink.

Azt is elmondom természetesen, hogy az a

magyar hang az eis szám készül még az

nincs kész. A tervek szerint Romsics

Ignác történész kollégáddal lesz a nagy

interjú.

És

azt gondolom talán érdemes, amiőtt a

könyvről konkrétan beszélnünk, néhány

aktualitást megbeszélni. És azt hiszem,

hogy a leg látványosabb esemény az

kétségkívül az, ami egy hete történt

Washingtonban. Ugye Orbán Viktor egy

népes delegáció élén Washingtonban

tárgyal, Donald Trumpal. Hát valamiben

megállapodott az bizonyos. És azt

szeretném tőle megkérdezni, hogy hogy

hogy mekkora jelentősége lehet ennek a

találkozónak. És eszembe jut az, hogy

mikor először voltál ebben a műsorban

úgy két évvel ezelőtt, akkor annak az

lett a címe, hogy Orbán Viktor a

globális influencer szerepére vágyik. És

ami azóta történt, mintogyha igazolta

volna ezt a kijelentést. Bár az amit már

az többről is van szó, mint egy

influencer szerepről.

Nyilván többről van szó, de most neki

ő nem azért ment most Washingtonba, hogy

influencerkedjen, mert ezt megteheti

akár otthon, vagy amikor mondjuk

budapesti konferenciákon fogadja az

illiberális

politikai, technológiai networköt,

például a CPAC-t, vagy más konzervatív

vagy jobboldali think tankeket, ő ő ő

pénzért ment, tehát ez volt a legnagyobb

problémája. Tehát a rendszernek a a

legnagyobb problémája most a választások

előtt és a 26-os költségvetés előtt az,

hogy rettenetesen sok pénz hiányzik a

rendszerből ahhoz, hogy rövid távon is

finanszírozható legyen a kampány

kiadások sorozata. És mivel sem az

oroszok, az oroszok, sem a kínaiak, sem

feltétlenül az arabok sem tudnak ennél

többet

adni, az uniós pénzek tovább sem

érkeznek, a magyar gazdaság növekedési

potenciálja pedig nagyjából a a

nullához közelít. Egyszerűen pénzre van

szüksége. És

ne felejtsük el, hogy májusban volt már

egy ilyen manőver, amikor szintén

Amerikától kértek volna segítséget. Ha

jól csilipelnek a madarak, akkor Elon

Muskól kértek szépen 10 milliárd

dollárt, amire Elon Musk azt mondta,

hogy ez nem úgy megy. Tehát nem úgy

megy, hogy ő kinyitja a nagy zsebét, és

akkor ad neki 10 milliárd dollárt. Tehát

ez a 10-20 milliárd dolláros puffer, ami

ami kell neki, ez rettenetesen fontos

volt. És

ha a népes delegáció mondjuk inkább egy

osztály kirándulásra hasonlított, mint

egy fontos állami vezetők

által benépesített Terbos Bassból, ami

kiment Washingtonba, de az üzenet nagyon

fontos volt egyrészt az otthoniak

számára, hogy én mennyire erős vagyok,

mert Donald J. Trump fogad engem és

eltölt vele mondjuk másfél két vagy két

és fél órát ös összességében még ö

ebédre is meghív, illetve az ő székében

lehet pózolni a a az ovális irodában, és

meg lehet mutatni a a a tév kameráknak,

hogy hát mennyire egyenrangúak vagyunk a

világ legfontosabb vezetőjével.

És ez megvolt. Tehát ez a rész

kétségkívül,

hogy is mondjam, látványosra

sikeredett. Annyira látványosra, hogy

ugye más újságírók nem is voltak, csak

az ő propagandistái, tehát

Bohár és a többiek gyakorlatilag

élvezték a szénát egy órán keresztül, és

kérdezhették itt a nagy embereket. De

ami nagyon fontos, és ami viszont, ahogy

mondtad, teljes homályba maradt, az,

hogy végül is mennyi pénzt, hogyan,

milyen feltételek mellett sikerült

kicsikarni, mert itt aztán már teljesen

eltérnek a narratívák, illetve a

hivatalos magyarázatok. Egészet egészen

mást mond Orbán, illetve a kormányzati

propaganda. Egészen mást írt le a State

Department, és fene tudja, hogy ez a

nagy ember, a Trump az ma mire

emlékszik. Emlékszik-e ma, hogy pár

napja még Orbán Viktorral találkozott,

és mondott neki valamiket, vagy hallott

tőle valamit. Tehát ez egy tehát ne ne

becsüljük alá, hogy amikor valaki ezzel

a nagy emberrel találkozik, tényleg nem

tudhatja, hogy ami elhangzott, annak mi

a tényleges súlya.

>> Ugye ez azért érdekes, amit mondasz,

mert a azóta a miniszterelnök ugye volt

az ATV-ben egy adott egy interjút ugye

Ronal Egonnak, ugye ez egy önmagában egy

fontos esemény volt, mert ugye 15 éve

ilyen típusú interjút a miniszterelnök

nem adott, tehát hogy nem egy

kifejezetten

vagy dedikáltan egy baráti környezetben

volt ez a beszélgetés.

És itt ő azt mondta, hogy igazából csak

az számít, amivel ő a a miniszter az

elnökkel, az amerikai elnökkel szóban

megállapodott, amire kezet adtak. És

ehhez képest, hogy különböző

dokumentumokban mi szerepel, meg

nyilatkozatókban, az nem annyira fontos.

És ezt azzal magyarázta, hogy az elnöki

rendszer az ilyen Amerikában.

Azért ez nekem tényleg szokatlan egy

kicsit, amit amit amit amit mondott,

hiszen Amerikát azért pont úgy ismerjük,

ahol igenis van jelentősége, és látszik,

hogy Trumpot ez zavarja, de azért ez a

fékek ellensúlyok azért működnek. Tehát,

hogy hogy ott azért az elnök valamit

kimond, azért azt azt akár át is kell

vezetni sokszor a a képviselőházon, más

intézményeken.

>> Hát főleg, ha ennek pénzügyi vonzata

van. Ö mert ugye tudjuk, hogy Trump egy

nagyon sikeres üzletember, de nagyon

sokszor belebukott a saját

>> sikerességében, tehát ez nem az ő pénze

alapvetően.

Egyrészt, másrészt nagyon jól látszik,

hogy úgy tűnik, hogy a a State

Department, tehet az az amerikai

Külügyminisztérium elég sikeresen kézben

tartotta ezt a találkozót. Tehát

teljesen azért nem engedték, hogy Orbán

Viktor Viktorék szétrollkodják ezt az

egészet, és mindent megkapjanak. Tehát

tehát rögtön leszögezték, hogy ugye egy

évre szólt ez a ez a kedvezmény, ami

egyébként nem több, mint a mint amit az

Európai Unió összes tagállamával

megbeszéltek, hogy

26 végére kell leválni a az orosz

gáztól.

>> De ez egy uniós

álláspont, ez a ez a ez a levállás, nem?

>> Pont pontosan. Pontosan. Tehát itt

valóban semmi mást nem kaptunk ezek

szerint, mint ami már le van rögzítve.

Az egy másik kérdés, hogy más államok

önkénten, önkéntesen már leváltak, tehát

úgy döntöttek, hogy hogy hogy ők nem

veszik igényben ezt a lehetőséget. De

itt itt igazán egyáltalán nem arról

lenne szó, hogy itt egy végtelen

kedvezményről szólna a dolog. Ez a

pénzügyi segítség, hogy mi most segítjük

a forintot jó erős

formában maradni. Ez a swap

tehát angolul vagy amerikaul

ez egy olyan mechanizmus, amit valóban

Argentínával és más ilyen futottak még

pénzügyi szempontból államokkal

játszottak, de egyrészt ez nem jó menen.

Kettő

amerikaiz közgazdászok mindig arra

figyelmeztetnek, illetve ezen röhögnek,

hogy ez alapvetően az amerikai bankoknak

jó. Tehát az amerikai bankok nyernek

ezen. Tehát ők egy nagy ilyen

segítséggel általában nyerni szokott és

nem veszíteni. Mennyiben lehet

párhuzamot vonni a mostani hát mondjuk a

körvonalaiban nem nagyon látszik, hogy

pontosan valóban miről van itt szó, de

valamifajta védőpajzsról ez a ez a

védőpajzsról született valószínűleg

szintén szóbeli megállapodás és az

akkori a 2008-as IMF hitelről szóló

megállapodás között. Hát van egy videó,

ami ami kering és nem AI, de mintha az

lenne, mert nagyon szépen egymás mellé

rakja Gyurcsány Ferenc akkori

miniszterelnök Diadalas

nyilatkozatát és Orbán Viktor

nyilatkozatát most a most a gépen,

amikor azt mondja, hogy hát ezzel a

védőpajzsal senki nem fogja itt

megtámadni a forintot meg bennünket, meg

mindenkit visszaverünk.

Nyilván sajnos nem látunk bele, tehát

igazán 2008 nyarán se láttunk igazán

bele a pénzügyi helyzetünkben, de most

aztán végképp nem. Tehát most teljes a

az átláthatatlanság, tehát fogalmunk

sincs. Az mondjuk elég aggasztó, hogy a

Magyar Nemzeti Bank

vezetői, ha jól tudom, nagyjából a

hírekből tudják meg, hogy miről

állapodtak meg egy olyan kérdésben, ahol

nem a pénzügyminisztérium, hanem mondjuk

a Magyar Nemzeti Bank illetékes,

magyarán szólva a Magyar Nemzeti Bank

függetlensége nyilvánvalóan egy nem

létező dolog. És ezt a pénz pénz pénz

pénzpiacok bár nyilván ismernek

bennünket sajnos sokkal jobban, mint

gondolnánk, de ezt azért megjegyzik,

hogy a Magyar Nemzeti Bank függetlensége

olyannyira nincs

tiszteletben tartva, hogy ki is van

jelentve, hogy majd szólunk a Nemzeti

Banknak, hogy mit kell csinálni. Na most

ezt azért

nem csak, hogy demokráciában, hanem

egyszerűen még komoly autokráciában se

nagyon fordul elő. A nemzeti Banknak

megvan az a a tekintélye. Tehát itt

igazán a Magyar Nemzeti Bank

vezetőségének kellett volna beférnie

ebbe a népes delegációba egy pár

influencer helyett, és nekik kellett

volna ezeket letárgyalni

Washingtonban. És mégis még egy kérdés

ezzel a úttal kapcsolatban aztán ezt a

témát lezárnám, hogy azért azt el lehet

mondani, hogy az mindenképpen siker a

miniszterelnök számára, hogy hogy azt

sikerült elérnie most az időkorlátról

lehet vitatkozni, hogy egy év ugye most

Ronalónak azt mondta, hogy

tulajdonképpen ez addig szól, amíg ők a

hivatalukban vannak. Tehát amíg Donald

Trump elnök ott, ő meg miniszterelnök

itt, azért az már nem ugye végtelen

idől. fél év akkor rend akkor már

biztosan fél év az

>> de hogy időt mindenképpen nyerte ezzel

mert mert mondja Magyarország számára

amely valóban kitett az orosz energia

függőségnek hogy az miért van í arról

nyilván egy hosszú beszélgetést lehetne

külön is folytatni de az hogy ezek a

ezek ez a szankciók alol menteséget

kapott most tehát ezt most így azonnal

nem lépnek érvénybe ezt azért mondhatjuk

ezt hogy ez akkor azért amiért ő ment

részben, akkor ezt mindenképpen elérte a

miniszterelnök ez volt a minimum

elvárható erre eredmény, ami még

eredmény nyilván az, amit előbb előbb

elmondtam, hogy hogy Trumppal tudott

mutatkozni, és nem csak egy pár perc

erejéig, nem csak egy fotóportunity

erejéig, hanem egyszerűen egyszerűen

időt töltött vele, kapott rengeteg

bókót. Bár az is nagyon-nagyon beszédes

volt, hogy végig bele akarták a Trumpot

hergelni abba, hogy csúnyákat mondjon a

Magyar Péterről, és nem mondott semmit,

csak annyit mondta, hogy hát Orbán

Viktor great, tehát great leader, tehát

nyilván őt választaná, tehát nyilván ő a

haverom, ő a barátom, de a másik embert

nem ismerem. Tehát nyugodtan mondhatta

volna, hogy ő Brüsszel bábja. Nyugodtan

mond mondhatott volna úgyis hát Trump,

tehát bármit mondhat, mondhatott volna

valami nagyon csúnyát, és nem mondott

semmit. Ez is érdekes, tehát nem úgy,

mint Putin, mert a Puty a Putinék már,

hogy beboxoltak. A Trump azért a Trump

bokában annyira még nem lennék teljesen

biztos. Tehát előbb lássuk esetleg a

pénzt, lássuk esetleg, hogy ez a ez az

amerikai Santa Klaus télapó mit hoz,

tehát mi van a nagy zsákjában. És aztán

meglátjuk. Ami szerintem fontos az

Orbánnál az, hogy ő azért ment, hogy

mint törzsfőnök

megmutassa a saját törzsének, tehát a a

Fidesz hardcore szavazóbázisának, annak

a másfél ké millió embernek, hogy ő a

törzs vezetője, és ő bármire képes. Ez

nagyon fontos, tehát ők meg akarja,

nagyon világos, hogy ők most egy ilyen

úttal meg főleg egy ilyen egy ilyen

gusztustalan, bocsánat köntösbe, amibe

becsomagolták ezt az egész két-három

napos kiruccanást, egyetlen egy

szavazatot nem tudnak nyerni a másik

oldalról, és szerintem nagyon-nagyon

keveset a bizonytalanok oldalára is. ők

egyszerűen a saját oldalukat akar

akarták ö

magó maguk mellé tudni. Tehát ez nagyon

fontos, hogy ne veszítsék el nagyon a

választásokat, illetve, hogy a régi 3

milliós fideszes tömből legalább

maradjon meg mondjuk kettő, amivel

lemeccselhető ez a ez a ez a ez a ez a

választás, amivel nem biztos, hogy el

fogják veszíteni, vagy ha vesztésre is

állnak, épphogy. Tehát ez egy ilyen út

inkább ezt a célt szolgálja, mint amikor

elmentek előző héten, akkor is ugye ott

elvitte az egész családot ebé ebédelni a

a Vatikánba. Tehát hogy akkor a a

pápához elmentek. Ezek a nagy külföldi

utak azt a célt szolgálják, hogy Orbán

Viktort nagyon-nagyon fontos,

respektált, elismert politikai vezetőnek

láthassák.

>> És akkor most már Magyarországra felé

megyünk, és ez a könyv témájához is

araszolunk. Ö de még maradik egy

pillanatra annál az interjúnál, amit már

eltettem, ez az ATV-s interjú, ahol volt

egy dolog, ami ami nagyon érdekes volt,

és sokan erre felkapták a fejüket.

Amerikával kapcsolatban beszélt ugye az

elnöki rendszerről a miniszterelnök, és

azt mondta, hogy bizony amikor 2010-ben

először ugye kéthaddal nyert a Fidesz,

akkor akkor felvetőtt ez a kérdés, hogy

át áttérhetnénk-e a parlamentáris

rendszer felől az elnöki, vagy legalább

félelnöki rendszer irányába. hogy a mint

akár Franciaország, akár ugye az

Egyesült Államok féltek közjogi

berendezkedés és hogy azt is elárulta,

hogy gyakorlatilag ezt így négy évente

ezt megvitatják és aztán mindig arra

jutnak, hogy nem. De azt is mondta, hogy

ez nem biztos, hogy örök időkre szól.

Tehát hogy

és ebbe te látszójat, hogy hogy esetleg

ez akár egy menekülő út Orbán Viktor

számára az elnöki rendszerű való

elmozdulás, vagy itt most tényleg csak

egy ilyen alig ha úgy, alig gondolom,

hogy véletlen lenne, hogy ő ezt bedobta.

Tehát volt ennek valami konkrét célja a

miniszterelnök részéről, hogy hogy erről

beszéljen?

>> Azt nem tudom, hogy mennyire konkrét a

célja, de minden politikával foglalko az

ember Budapesten és az országban tudja,

hogy ez a az egyik legkomolyabb trükk,

amit be tudnának vetni, és nyilván senki

nem szeret nekik ötleteket adni. Van

elég sok ott a bosz boszorkánykonyhában

egyébként is, de ez az egyik

legkomolyabb. Tehát ha nagyon-nagyon

rosszul áll a széna, akkor egyszerűen

meg lehet bucherálni az egész közjogi

rendszert még a választások előtt, és

egy olyan félelnöki rendszert

létrehozni, ahol mondjuk az elnök, tehát

a a megválasztott

köztársasági

elnök ülhet mondjuk be az az európai

tanácsba. Ez van például Romániában vagy

Lengyelországban, vagy Franciaországban,

ahol a mindig azon megy a dolog, főleg a

nem Franciaországban, hogy hogy az elnök

vagy a miniszterelnök üljön be, és

általában az elnök nyer, és ugye ott

erős elnök, gyenge kormányok

jellemzik a közjogi rendszert. Na most

ehhez teljesen fel kéne forgatni a

magyar rendszert, ami ugye egy

stabilitás rendszer. Tehát a a NERnek a

tekintélyelvűsébe

tekintélyelvűsége

abból ered, hogy nincs dualizmus, hogy

nincs kettősség, hogy nincs kettős

hatalom. Tehát a köztársasági elnökről

azt se tudjuk, hogy kicsoda és éppen mit

csinált az utóbbi egy hónapban, de

teljesen mindegy. Ő egy nem létező

politikai figura, tehát őt nem kell

komolyan venni senkinek. Na most ha

viszont Orbán Viktor lenne elnök,

köztársasági elnök, akkor egy pillanat

alatt teljesen megváltozik.

>> Ez egy alkotmányos pucs lenne, hogyha

erről nem kérdeznék meg egyébként a

választókat.

>> Ők megtehetik ugye a a kétharmad

>> meg azért egy beismerő vallomás is

lenne, hogyha nyilván egy beismerő

vallomás és nyilván lehet abból lehetne

következtetni, hogy tényleg nagyon nagy

bajban vannak, de azért nem zárja ki,

mert valóban nem zárható ki. Tehát én

azt gondolom, hogy

mivel ez a rendszer nem akar megbukni,

és nem fog könnyen beleegyezni a saját

bukásában, ha úgy állna, mindenféle

politikai, pénzügyi, személyes, menekülő

útvonalakat keres. Nyilván ez nagyon

látványos, ez egy nagyon komoly

beismerés lenne, de azt azt látni kell,

hogy ez egy egészen más szintre emelné

az ellenzékre fokozódó nyomást, mert

gyakorlatilag ez azt jelenteni, hogy úgy

se fog tudsz

fog tudsz fogsz tudni kormányozni, mert

én vagyok a köztársasági elnök, és vagy

előidézel egy egy egy hideg

polgárháborút, ami amiben mondjuk

próbálod lecs cserélni a hivatalban levő

köztársasági elnököt, és akkor őt ugye

visszapucsolni, vagy pedig elfogadod,

hogy gyakorlatilag én akkor is

kormányozni fogok, ha valóban nem én

kormányozok.

>> Sokan ugye az azt gondolják, hogy a

mostani helyzet is hasonló lehet. Hát

hogyha a az ellenzék nyerde mondjuk csak

egy szűk többséggel, akkor az az

intézményrendszer, ami igazából már csak

egy díszletként szolgál. Tehát valójában

mondhatjuk azt, hogy hogy Orbán Viktor

azt hangsúlyoz, hogy ez egy

parlamentáris rendszer, ami ami a

magyar, de azért látjuk, hogy egy

teljesen kiüresedett

intézményrendszerről beszélünk, tehát

hogy azért a parlament nem ellenőrzi a

kormányt és a miniszterelnököt, azért

pont fordítva

van de facto ez a folyamat. Tehát

gyakorlatilag a hatalmi jogosítványok

már most is ott vannak, és egyébként

az intézmények élin is olyan emberek

vannak, akik akik ugye Orbán Viktor

akaratából vannak ott. Tehát ez a

probléma egyébként egy ilyen közjogi

módosítás nélkül is előállhat. Igen, de

azt gondolom, hogy sokkal

nyomatékosabb lenne ez a dolog, ha ha a

törzsfőnök, a a vezér Orbán Viktor van

ott. Tehát a többi ember a rendszerben

mind helyetesíthető. Azt mondta Sztálin,

ugye a káderek simán helyettesíthetők,

de ő nem káder, ő a rendszernek a

gazdája és a létrehozója. Ezért egészen

más, ha ő ül oda be, és nem egyszerűen

hagyja, hogy az ő emberei csináljanak

valamit, mert az ő embereivel mindig

megvan az elvi lehetőség,

hogy hogy ott hagyják a a fedélzetet. Ö

nem hiszem, hogy ez tömeges lenne, főleg

a legmagasabb szinteken. Én azt

gondolom, hogy ennek a társaságnak a

legnagyobb része

nem fogja ott hagyni a fedélzetet, mert

egyszerűen nincs hova menekülnie.

Ö de ha ő van ott, és ő ad mondjuk erről

személyes példát, akkor ez erősíti ezt a

fajta ellenállást is. Tehát azt

gondolom, hogy ebben ebben sajnos van

stratégia. Nem vagyok jogász, tehát

fogalmam sincs, hogy ezt hogy lehetne

esetleg megakadályozni, vagy ezt kont

rákontrázni, de ez egy figyelmeztető

jel, hogy hogy ezt is beleengedte, mint

egy olyan valami, amivel mindenképpen

számolni kell. Hát azt gondolom, hogy

mondjuk a társadalom reakciója lehet az,

ami akár ezt meg is tudná akadályozni.

És és még egy kérdés azzal kapcsolatban,

hogy mikor legutoljára beszéltünk, akkor

ugye nem az Orbán Viktor mint influencer

volt a téma, hanem például az, hogy hogy

a a hogyan reagál a Fidesz, a hatalom,

az új kihívó Magyar Péter és a

Tiszapártnak a megjelenésére, és hogy

milyen eszközökhöz folyamodhat az azért,

hogy belenyúljon a választási

küzdelembe, amit azt gondolom, hogy

tisztának már semmiképpen sem

nevezhetünk jó ideje. És ugye azóta és

frissen nagyon sok durva dolog történt.

Tehát gyakorlatilag ezzel a ezzel az

adat szivárgással, ami valószínűleg

inkább adatlopás, elindult a a

választópolgárok megfélemlítése,

listázása.

Ez méldául ezt nevezhetjük egyfajta

szintlépésnek

és egyébként mennyire lehet ez hatásos?

>> Hát ez a 86. szintlépés. ezeket a

párember, aki ennekkel foglalkozik magam

is. Tehát ezeket úgy számon tartjuk és

hogy megszámolgatjuk, illetve lás

látjuk, hogy hogy ezek sűrűsödnek és

egyre súlyosabbak. Tehát nyilván például

több 100z embernek embernek tehát

állampolgárnál állampolgárnak az

adatainak a kiszivárogtatása és aztán az

a a az ez alapon történő

megfélemlítésük, hogy megkeressük őket a

saját lakásuk felhívjuk őket, vagy

egyszerűen elkezdjük őket zaklatni

jelezvén, hogy tudjuk, hogy ki vagy,

tudjuk, hogy kik a gyerekeid, tudjuk,

hogy hol laksz, satöbbi, satöbbi. Hát ez

nyilvánvalóan

elképesztő, és nyilvánvalóan, ha valaki

ezt elmondja külföldön, akkor akkor

akkor fel se fogják. Tehát mielőtt nem

hiszik el, fel se fogják, hogy ez ez

hogy van, illetve hogy lehet ezt

előadni, mint egy adatzivárgás, mintha

ugye a az áldozat felelős lenne azért,

hogy ez olyan, mintha mit tudom én,

valaki ezt betörnek és akkor a a

rendőrség ő gyanúsít, hogy miért nem

zárta hatszorra, és nem csak két zárra a

a

lakatot. Tehát egyszerűen ez egy ez egy

képtelen helyzet, de de nagyon fontos.

Ön azt gondolom a reakciók érdekesek

voltak. Nyilván van egy pár ember, aki

megijedt, és ez teljes tehát emberi

emberi szinten teljesen érthető, de a

nagy többségük, és nagyon jól látszott

ez a nyilatkozatokból,

illetve a a társalmi reakcióból,

egyáltalán nem ijedt meg. Tehát én a

engem mondjuk ez az,

hogy is mondjam, meglepett, vagy

pozitívan meglepett, hogy nem azt

éreztem, hogy úristen, na akkor most hát

fogjuk be a szánkat, mert hát ez most,

hanem az, hogy nem, ezért is megcsinál

ez se fog minket eltántorítani. Ez most

egy ez is egy szintlépés. És biztos,

hogy a Fidesz ezt is méri, és biztos,

hogy ott is megy egy dilemma, hogy

meddig lehet ezt csinálni anélkül, hogy

hogy ne nekiáltsuk azt, hogy oké,

rendben, ez akkor Belarosz vagy

Oroszország, de úgy igazán, tehát nem ez

a afele tendálunk, hanem sziasztok,

megérkeztünk

erre a szintre. Tehát ez egy

nem egyszerű történet. Tehát ők

csinálnak valamit, ők szintet lépnek, de

valóban a az ellenállási szintet lép,

tehát ma ugye szerdai nap van, és

november 11-én, tehát kedd este volt egy

óriási tüntetés Iványi Gábor mellett,

>> és ez nem pár száz ember volt, tehát ez

nem azok a ez nem ez nem nem a szokásos

kis belvárosi társaságok, hanem rengeteg

olyan ember, egy kicsit olyan, mint a

Priden-en aki még soha nem gondolta

volna, hogy a Pride vagy Ibányi Gábor

mellett most kimegy És ráadásul tegnap

este hideg is volt, egy nyirkos

novemberi esték, és kimegy és ott tüntet

a sötétben a Dankó utcában. Tehát ez egy

ezek nagyon-nagyon fontos jelek, és

ebből ebből is egyre több van azért.

>> És most akkor már tényleg a könyvről

beszélünk, aminek ugye mint említettem,

az a címe, hogy Barsós, akit régen tép.

Azt gondolom, hogy minden magyar ember

tudja, hogy honnan van ez az idézet.

Csak akkor itt egy kérdőjel van, ami

ugye Junusban nincsen.

Miért kérdőjeles ez a cím?

Hát azért írtam ezt a könyvet, és most

felveszek egy történészi kalapot, amit

nagyon szívesen veszek, mert az ember

szívesen elemezget, de van egy eredeti

szakmám, amit meg szeretnék tartani.

Tehát ez egy történelemkönyv, amiben ami

végigköveti

Magyarország fordulópontjait a

reformkortól egészen tegnap előttig,

tehát a mai napel kalauz.

>> Ez egy történelmi kalausz, tehát nem egy

tankönyv. Tehát nyilván nagyon sok tény

és esemény, ismert esemény van

megemlítve. Én ezeket nem elemeztem

külön. Azt gondolom, hogy aki

leérettségizet

Magyarországon történelemből is, illetve

aki egy minimálisan is követi a magyar

közéletet és a benne van a magyar

kultúrában, ezeket a tényeket egyenként

ismeri, tehát ezzel nincs probléma.

Viszont én egy ilyen kirakós játékot

próbáltam itt itt elképzelni,

hogy mi köti össze mondjuk Tisza Kálmánt

és Orbán Viktort, mi köti össze Hortit

és Kádárt, mi köti mi köti össze 100 év

alatt a hat darab tekintjelvű

rendszer építési kísérlet. Tehát mi az a

logika, ami például minket nagyon

gondosan távoltart a demokratikus

normáktól, illetve mi a kapcsolatunk és

a Habsburgokon át a szovjet rendszeren

túl egészen Brüsszel a birodalmakhoz.

Miért van az, hogy mi bemegyünk, vagy be

vagyunk kényszerítve, vagy pedig önként

bemegyünk birodalmi struktúrákba,

nevezzük, és ez a legyenek a Habsburgok,

legyen a szovjet típusú rendszer, vagy

éppen a náciémország, vagy a vagy a az

Európai Unió. És utána elkezdjük azt

mondani, nekünk hát hiányzik a

szuverenitás, tehát a szuverenitás és a

birodalmi gondolat közötti

kapcsolat hogyan alakul ki, ami

szerintem nem redukálható Trianonra.

Nyilván Trianon egy nagyon fontos pont,

de ha valaki majd elolvassa a könyvet,

akkor azt látja, hogy nálam a az

idősorrend, illetve a a az a korszakolás

is meg van egy kicsit

>> buherálva, ami amire nagyon kíváncsi

vagyok, hogy mi a reakció, hogy a hogy

van egy fejezet, nem spoilerezek túl

sokat, de van egy fejezet, ami 1905-tel

Igen. És van egy 1963-mal.

>> Pontosan. És akkor kíváncsi vagyok, hogy

a hogy az olvasóim

akik biztos, hogy tudják, hogy 1938

mondjuk miért fontos, legalább három-

négy olyan fontos esemény van, vagy

éppen 1905, de miért ennyire fontosak az

én történetben történelemben? Ezt ezt

ott próbálom elmagyarázni. Tehát én

azért írtam meg ezt a könyvet, hogy

válaszoljak is a a kérdésre, mert igen,

balsorsak itt régen tép,

de ezért sajnos tenni is kell. Tehát én

azt gondolom, hogy van egy a nemcsak

balsors, hanem van egy történeti,

társadalmi felelősség. Vannak helyzetek,

amikor a társadalom előtt és általában

mindig vannak alternatívák, vannak

különböző jövők, vannak különböző

elképzelések.

Persze vannak zsákutcák, vannak

kényszerpályák, de mindig vannak

esélyek. És úgy ah és azt akartam

bemutatni, hogy hogyan tudtunk vagy nem

tudtunk élni mondjuk a dualizmus által

adott eszméletlen tág

felzárkózási esélyekkel.

Hogyan tudtunk élni például a Horti

korszak konszolidációjával?

És aki mondjuk tőlem egy nagyon csúnya

horti értékelést

várta, az az mondjuk majd megkapja a a

gazdaság történeti részben azt, hogy a

20-as30-as években egyszerűen sokkal

jobban jövünk ki a háborúból és

Trianomból, és ezt nem én mondom, hanem

azok a társadalomgazdaságtörténészek,

akik újraszámolták az adatokat az utóbbi

években, és nagyon izgalmas kutatásaik

vannak, sokkal jobban jövünk ki, mint

eddig feltételezték. Tehát Magyarország

valóban konszolidálódik, és egyszerűen

például Ausztriához képest, ami a mi

alteregónk, szerencsésebb alttergónk, és

mindig hozzájuk mérjük magunkat, erről

is van túl sok táblázat nincs, de néhány

adatsor szerintem van, ami ami ami talán

érdemes lehet egy olvasónak úgy a 19.

század végétől a mai napig, hogy például

Ausztriától

mennyire távol vagyunk. És van egy

pillanat, amikor a legközelebb vagy a

legkevésbé távol vagyunk, és ez a 20-as

évek végétől a 30-as évek végéig, és

aztán a háború után elképesztően

eltávolodunk. Ez a ez az eltávolodás

megmarad a szocializmusban.

1989-0-ben

eszméletlenül távol vagyunk az osztrák

életszínvonaltól, és az utóbbi 35 évben

egy kicsit visszakorrigálunk, tehát hogy

aki azt várná, hogy itt egy teljes

katasztrófatörténetet ad elő a bottoni,

és azt mondja, hogy itt minden, ahogy a

nerben mondják, minden szarizmus, ugye,

tehát hogy minden rossz, és egyszerűen

menthetetlen az egész történet, tehát

akkor ők is azért csalódni fognak, mert

nem úgy menthetetlen, és valóban az

utóbbi 30-35 évben Nem igaz, hogy nem

történt semmi. Tehát a magyarok nagy

része sokkal jobban él ma, mint

1990-ben.

Attól függetlenül, hogy ki mire

emlékszik, hogy hogy élt. A probléma

szerintem más eredetű.

>> Biztonságérzet változhatott például

>> a biztonság, illetve az összehasonlítás.

Tehát, hogy ha összehasonlítjuk, hogy a

lengyelek, a baltiak, esetleg a románok

vagy a bolgárok hogy éltek 1989-ben és

hogy élnek ma, akkor azt látjuk, hogy az

a kezdeti előnyünk

elpárolgott.

A egy ad kettő.

Van egy másik, erre már utaltam előbb,

tehát a demokrácia, a demokráciához való

viszonyunk ugye 899-90-ben elég

evidensnek tűnt, hogy Magyarország egy

demokratikus ország akar lenni, és itt

kiépül egy tartós és mindenki által

gyakorlatilag elfogadott demokratikus

berendezkedés. És akkor hogy a fenébe

lehet, hogy ez a 90 környékkén mindenki

által elfogadott demokratikus

berendezkedés elolvad, mint mint mint

mint hó a forró napsütésben, és 2010

után szinte

társadalmi

ellenállás nélkül kiépül egy olyan

rendszer, ami aztán tovább

radikalizálódik, és oda jutunk, ahova ma

jutottunk el 2025-re. Tehát ez azért

magyarázatra vár, hogy akkor vagy

rosszak voltak az előfeltételek, és

akkor 89-90 környékén nem pontosan az a

magyar Magyarország állt velünk szemben,

amit addig elmeséltek. Tehát, hogy ez

egy kevésbé a demokráciára nyitott

ország volt, csak nem vettük észre, vagy

pedig akár a kettőt kombinálni is lehet.

Ez én ezt próbálom valamennyire az

utolsó két fejezetben, de akkor az is

elképzelhető. És erről is beszélnünk

kell tudni már, mert ez is történelem

lassan az utóbbi 35 év. Nagyon hosszú

idő, csak nem úgy gondolunk rá. Azt

hittük, hogy ezt azt h azt hiszük, hogy

ez tegnap volt, pedig ez egyáltalán nem

tegnap volt.

>> Már bőven hosszabb, mint a Horti

korszak, és most már hosszabb, mint a

Kádár korszak is.

>> Abszolút. Ez egy nagyon-nagyon hosszú

korszak, és ez már korszak, tehát van

egy önállósága, eszmei önállósága is.

Akkor valami megváltozott, és én a ezért

na túl sokat spoilerezek a végén, az

emberek nem olvassák el a könyvet, de

azért tettem oda a 2004-et,

ami éppen egy furcsa végpont, mert ugye

az az EU csatlakozásunk,

>> hogy miért pont az EU csatlakozásunk?

Hát akkor minden, hát akkor újabb

lehetőségek nyílnak. Igen, van egy

nagyon furcsa kettősség ebben a

csatlakozási folyamatban, mert eg tehát

egyszerre nyílnak meg új lehetőségek, de

bezárul az a konszenzus, ami addig

uralta a magyar

>> politikát és a magyar politikával

foglalkozó társadalmi rétegeket, hogy

nagyjából a nyugathoz való tartozás az

egy jó dolog. ez a konszenzus, és ezért

indítottam ezt 63-mal, tehát a kád

konszolidációval ezt a hosszú fejezetet,

hogy ez egy 50 éves időszak, amibe a a

ami alatt előbb leépül a szovjet típusú

rendszerekben vetett bizalom. Tehát a

aki a Magyarországon a 70-es80-as

években még azt gondolta, hogy a

Szovjetunió meg a KGST az egy szuper és

és nyerni fog, tehát az vagy hülye volt,

vagy egyszer egy másik galaxisban élt.

Tehát mindenki már azt gondolta, hogy

hát ez a verseny, ez a nyugat lesz. és

Magyarország feladata és az országnak a

feladata a nyugati nyugat által vezetett

globalizációhoz való minél előbbi

csatlakozása úgy, ahogy tudunk, akár

félperifériából, de valahogy rá kell

csatlakozni erre erre erre a zakatoló

vonatra. És ebben mindenki osztozott még

a kommunisták is. Ez a lendület kitart,

sőt kiteljesedik a 80-as, sőt a 90-es

évekre.

a végpont a NATO 99 és az EU-hoz 2004

való csatlakozásunk. És utána, és ez már

a lelki szemem előtt áll ez a ez a ez a

ez a kép, mert akkor már itt voltam, és

valahogy éreztem ebből valamit, de ugye

nem tudtam összerakni a történetet,

senki nem tudta volna, egyszerűen

történtek a dolgok, hogy ott áll

mindenki, jó, de és most mit csinálunk?

csatlakoztunk az EUhoz, vége a

történelemnek, ahogy Fukuló már mondta.

Tehát minden minden álmunkat

beteljesítettünk. Itt vagyunk a nyug az

euroatlanti

zónában, befogadtak minket a fejlett

nyugatba. Ennyi, kész. Vége. És nincs

újabb projekt. Ott teljesen megreked.

Egy kicsit az történik, mint 1867

után egy pár évtizeddel, hogy a magyar

elitek egyszerűen elkezdenek másról

beszélnek. Ott ugye ilyen birodal

birodalmi álmokat kezdenek,

magyarosítás, még nagyobb Magyarország,

30 millió magyar. Fantasztikusak

vagyunk, miközben nincs demokrácia, nem

terjesztik a a szavazati jogok, mint

mint Ausztriában, nem integrálnak, nem

fejlődnek, és a végén ugye a nyakunkra

kapjuk az első világháborút, és ak ott

ott elér arról van szó, hogy a magyar

elit az egész egyszerűen a saját

helyzetét és lehetőségeit rosszul mérte

fel. rosszul, illetve nincs nincs nincs

nincs 2004 után ez a döbbenetes számomra

és ez nem jobbal vagy baloldali kérdés

őszintén szó a dualizmuskori elő a

dualizmusban természetes. Tehát ott ott

ott teljesen félreértelmezik a helyzetet

és és sikerül nekik elrontani egy

majdnem tökéletes konstrukciót. Úgy

értem, nekünk tökéletes konstrukciót.

bemutatom azokat a a az osztrák

véleményeket, akik szerint Magyarország

messze túl sokat kapott a a a

dualizmusból, tehát túl sokat profitált

belőle, tehát hogy mi abban a helyzetben

valóban nem voltunk egy teljesen

szuverén állam, tehát a szuverenitás

bizonyos fokai hiányoztak nekünk, de ez

bőven kompenzálta. Ez a szomorú igazság

a kurucok

szemébe.

Bőven kompenzálta azt, hogy mi egy nagy

kontinentális, prosperáló birodalom

tagjai voltunk. És nem úgy, hogy hogy

hogy az asztal szériáre ültettek minket,

hanem gyakorlatilag az asztal fő

mellett. Nem mi voltunk, ha nem az

elsők, de a másodikok, nem a negyedik,

vagy a hatodikok, ott voltunk a második

helyen, és ez sem elég. Tehát ez egy ez

egy hihetetlen nagy stratégiai hiba,

vagy vagy

szűk látókörűség, de 2004 után egy

nyilván egy másik helyzetben, de ott van

egy másik demokratikus, prosperáló

birodalom, ott lennénk, nem tudtuk nem

tudunk ebből profitálni. És és a

rengeteg nyitott kérdés most a

társadalmi integráció, Budapest vidék,

a cigány kérdés

Magyarország demográfiája, hogy ez a a

demográfia helyzetünk tarthatatlan.

Tehát ezt általában hát a legtöbb

országban nem azzal tudják megoldani,

hogy akkor most mindenki szüljön holnap

egy gyereket, hanem egyszerűen a

bevándorlás

kordában tartásával, ösztönzésével,

munkahelyek teremt, tehát egyszerűen egy

gazdasági és társalmi integráció, de

erről szó nincs. És aztán 2006 után

politikai értelemben elszabadul a pokol.

És aztán 2008 után gazdasági pénzügyi

értelemben elszabadul a pokol. És utána

baromi nehéz megmagyarázni a a a tömegek

millióinak, hogy mire jó a demokrácia.

És a demokrácia is leértékelődik.

Leértékelődik a köztársaság. Ma hány

magyar megállítom őket az utcán, hogy

hogy most magának most jó, hogy mi mi a

köztársaság? Szerintem rá úgy néznének

rá, hogy hagyjam őket békén. Tehát mi mi

a mi a köztársaság szónak a tartalma?

Nincs tartalma. A Gyurcsány Ferenc ezzel

erőteljesen próbálkozott ő ezt a

köztársasági eszmét. Ezt ő ezt ő mondta,

de azt gondolom, hogy ezzel valószínűleg

inkább ártott az ügynek, mint sem

segített. Lehet, mert sok minden, amit ő

mondott, vagy csinált egyszer ártott. De

de nem csak, hanem az egy az egy az ugye

a Jürgen Habermas és a német alkotmányos

patriotizmus

mintavétele volt. Tehát nem volt arra

reflexiója, hogy oké, de mit jelent a

köztársasági hagyomány? Egy olyan

ország, mint Magyarországon, ahol az

első köztársaságot 1918 novemberében

proklamálták, amikor a társad nagy

részének egészen más problémái voltak.

AD egy, AD kettő. A másodikkal akkor

próbálkoztak

1946 február 1jén, amikor mint egy mint

egy vert kutyaként ott ott ott álltunk a

második világháború megszállt ország

Hitler utolsó csatl. Ugye ez volt a a

csúnya kifejezés. rólunk vártuk a

csúnyának érkező ö

békeszerződést, és akkor kapunk egy

semmiből, vagy egy köztársaság, kezdjél

vele valamit, és amikor lesz belőle nép

köztársaság 1949-ben, hát abban sincs

sok köszönet. És ez és akkor ha már

köztársaság, akkor és előbb említettük

az alkotmányt, alkotmány ez nagyon

fontos. Tehát mit jelent egy

demokratikus alkotmány, és itt azért

előjönnek azok a konstrukciós problémák

a demokráciában, hogy lehet, hogy nem

volt túl jó ötlet 8990-ben

megúszni ezt az egész alkotmányozási

folyamatot egy alkotmány módosítással,

mert az egy dolog, hogy Orbánnék erre

egy egész politikai retorikát építették,

hogy ott van a sztálini alkotmány.

Persze a 89-es alkotmány módosít

módosított alkotmány már nem volt az.

Igen,

>> de

elmaradt az a teljes katarzis, és itt

részben a a restitúció, részben a

lusztráció, tehát a a kommunizmussal

szembeni,

hogy is mondjam, ilyen ilyen ilyen ilyen

ilyen ilyen

ilyen ilyen átvilágítási folyamat, ami

egyszerre egyéni és társadalmi, hogy én

mit tettem, illetve mi hogyan

viselkedtünk a a mondjuk a Rákosi vagy a

Kádár

korszak alatt.

és az alkotmány, ami ami ott rekedt, ami

ott ott ott ott volt, és ugye többen

próbálták módosítani még azt a

iseglenesnek nevezte magát. Tehát

>> Igen. És aztán az ideglenesség, ez

olyan, mint az ideglenesen itt

tartózkodó szovjet csapatok, vagy egy

kicsit olyan, mint mint ami mint mint

Horti Miklós kormányzó. Tehát van

királyság, de nincs király, nem is

akarjuk. Tehát próbáljon visszajönni,

visszaverjük, de akkor a ott van nekünk

a Horti, egy kicsit királyoskodik, de

nem az. Tehát ezek a fél fél megoldások.

Tehát más kelet-európai országok volt,

hogy öt-hét évet vártak egy alkotmányra

90-es években. Nagyon sokaig vitatkoztak

róla, nagyon nehezen tudták megszülni az

új nemzetállami, demokratikus

nemzetállami alkotmányt, de meg kellett

ezt csinálni. végig vár meg megvárták

ezt a folyamatot és végigcsinálták. Na

most mi megelégedünk azzal, hogy jó

rendben, akkor módosítottuk azt, amit

kell, és mehet. Igen, csak ott ott

maradt a ott maradt a szálka, és aztán

most pedig ott egy sokkal nagyobb

szálkánk van, mert ugye ami ami szintén

nagyon fontos, hogy ami itt kiépült 2010

után, az Kelet-Európa egyetlen

illiberális alkotmányos rendszere. Ez a

szó nagyon fontos, hogy alkotmányos

rendszer.

És egy alkotmányos rendszert nem lehet

lebontani valóban.

Politikai értelemben lehet valószínűleg

kormányozni egy ilyen alkotmányban is,

de egyszerűen egy rendszerváltásnak

kell, ha lesz egy új alkotmánya is, kell

egy új alkotmányozó nemzetgyűlés és egy

új alkotmányozási folyamat. Bele kell

tenni például az alkotmányban, hogy mi a

viszonyulásunk a magyar történelemhez,

mi a viszonyulásunk a a magyar múlthoz.

Hát most a mostani alaptörvény

preambuluma azért ebben elég

egyértelműen állást foglal.

>> Igen. És például sikerül neki olyan

abszurdumot berakni, hogy 44 és 90

között körülbelül semmi közünk nincs a

sem saját történelmünkhez, mert mi nem

voltunk nem voltunk szuverének. Tehát

vess, tehát pusztuljanak a németek,

illetve, illetve a hát oroszokról most

már nincs szó, hanem a kizárólag a

szovjetek, illetve róluk se lehet már

nagyon megemlékezni. Tehát ott ott ott

ott ott a a a

mai alkotmány valószínűleg

túlszigorú. Még még még jó, hogy

Moszkvában ezt ezt talán elnézik nekünk,

de most viccet félretéve, ott azért

vannak elég komoly történetlogikai

bukfencek. Tehát én a könyvnek valahogy

az a az az üzenete is, hogy hogy nem

csak a szépet kell megírni, hanem az

igazat is, illetve, hogy próbáljunk egy

kicsit

szeretetteljesen, de önkritikusan és

reálisan egymás szemébe nézni. Tehát ez

a történet azért hamis, és ebben azért a

biboéknak rettenetes nagy igazsága van.

azért hamis és hamisan realista az a

konstrukció, amit most eladnak nekünk

mindennel együtt, konnektivitással,

hitzereppel együtt meg mindennel, mert

olyan helyzet, geopolitikai helyzet még

soha nem állt Magyarország

rendelkezésére,

még a monarchiában sem, tehát még a

Habsburg monarchia legjobb korszakában

sem, a dualizmusban sem, hogy mi a

legnagyobb, legerősebb és leggazdagabb

nyugati szövetséghez

tartozunk, mint önálló szuverén állam,

mert ugye 1867 után nem az voltunk. Sok

eleme volt a szuverenitásunknak, de

minden eleme nem volt meg. most minden

eleme megvolt, tehát hogy soha nem volt

ilyen jó a helyzetünk, ami engem

rettenetesen bosszant, és ezért is írtam

meg ezt a könyvet, hogy levezessem ezt a

bosszút, illetve

a mai helyzetről alkotott gondolataimnak

próbáljak egy egy rendszers szintű

megoldást adni, és egy rendszerbe

keretezni őket. és én történész vagyok,

tehát én én nem tudok előre menni, én

csak hátra, tehát én úgy működök, tehát

én én én előre nem nagyon tudok

tekinteni, vagy nem tudok jósolni, hátra

viszont abba jobb vagyok. Tehát nekem

nekem nekem ezek a példák kellenek.

Engem például rettenetesen inspirált a

inspirált a a dualizmusnak a regresszív

spirálja, hogy csúnyán fejezzem ki

magam. Tehát az, hogy jól indul ez a

konstrukció a 800-as, 60-as, 70-es

években, és aztán folyamatosan bele bele

beleszűkül, és aztán ezért fontos 1905,

amire találtam egy párhuzamot 2002-ben,

tehát akkor van két drámai választás, és

a drámai kimenetelő választás után a

rendszer megromlik,

megkeseredik,

és már nem két politikai társaság van,

hanem két oldal két világnézet, két

összebékíthetetlen ellenség. Tehát a a

dualizmus 19056 után már nem ugyanolyan,

mint 1905 előtt. És a magyar demokrácia,

fiatal kicsi magyar demokrácia 2002 után

már nem ugyanaz. Tehát tehát ugye a haza

nem lehet ellenzékben, ahogy Orbán

Viktor mondta, és azóta bemerevednek a

frontok, és egy nyolc éves eszméletlen

nagy küzdelem után, amibe beleroppan az

ország egyébként, és amibe amikor

mérhető Magyarország lemaradása. Tehát

ez nagyon durva a számokban, hogy

pontosan ez az időszak, amikor

lemaradunk a legtöbb versenytárshhoz

képest. Tehát akkor keletkezik az a

lemaradás, amit aztán most is nyögünk,

mert aztán részben visszakorrigáltunk,

és aztán 2020-21 óta ismét szétnyílt az

óló, és most nagyon-nagyon szétnyílt az

óló, ezért is vagyunk egyfajta

válságban. Kicsit nehéz helyzetben

vagyok, mert mondtad, hogy nem szeretnél

túl sok mindent konkrétan a könyvről

elmondani, és én ugye nem olvastam még

az egész vegyék meg, de remélem legalább

kedvet csináltam volt. Igen, hogy

úgyhogy nem is biztos, hogy én ilyen

konkrét dolgokra akarok itt rákérdezni,

amit amit amit olvastam benne, hanem

hanem talán akár tovább gondolva is,

hogy például nem gondolod azt, hogy

igazából a modernkori magyar történelem

nagy traumája, amit amit am nem tudunk

túllépni, az mondhatná trianont is, de

én inkább 1918-at mondanám, mert akkor

történt az nyilván nem függetlenül az

első világháború elvesztésétől, hogy

végül is akkor az a vágy az beteljesült,

ami igazából mondjuk 1526 vagy 1541 óta,

tehát A ami amikor a szuverenitás

részben vagy teljesen megszűnt, a magyar

a magyar királyságnak az a az a az a

formája, amit ismertünk Szent Istvántól

500 éven keresztül, az megszűnt, és ez

18-ban állt helyre, ugye a monarchia

szétesésével, akkor Magyarország

szuverénné szuverén országgá vált, csak

hogy mellékhatásként elveszítette

területének és lakosságának kétharmadát.

Tehát, hogy ez a hát ez ez még jóval

nagyobb talóban, mint mondjuk a 90-es,

hogy akkor akkor akkor

elérünk valamit, csak aztán az az nem

valósít. Azok az álmok, amiket ahhoz

fűzött, azok nem valósulnak meg. Itt

ugye ez egy ez egy borzalmas traumával

párosul, tehát hogy nem lehet, hogy ez

egy ez egy feldolgozthatatlan,

feloldhatatlan paradoxon.

>> Óriási trauma. Teljesen elismerem. És ez

egy

és ez egy hihetetlen nagy paradoxon,

tehát tehát valaki vágyra független

vágyik a függetlenségre és a

szuverenitásra, és amikor meg nem tud

nem tudja ünnepelni. Tehát ezért tehát

ha én most azt azt szeretném vagy vagy

azt próbálnám ü ünnepeljük meg

Magyarország függetlenségét, szerintem

rám néznének, mint egy győrültre. Mit

akarsz te ünnepelni 18-on? Mi mi mit

lehet 18 őszén ünnepelni? Tehát ez ezt

és ez nem Románia, nem Csezlovákia. Ugye

a legtöbb szomszédországban, most

például a csehek ünnepelték

Csehországban máig nemzeti ünnep október

28, amikor

Csehország, ugye aztán megalakítva

Csehszlovákiát kiszakad a a Habsburg

monarchiából. És ezt ma máig ünneplik,

miközben ugye az az államalakulat sok

átalakuláson ment át, de ez nem

változtatja meg, hogy számukra ez a

demokrácia

és a függetlenség, ez a kettő szépen

összefér egymással. Na most nálunk nem.

Tehát mi akkor voltunk jók, vagy akkor

gondoltuk, hogy nekünk jó, ha nagy

birodalmi konstrukciókban voltunk,

illetve abból próbáltunk úgy, mint a

Kádár kihozni a kevésbé rosszat. És ez

ebben volt sikarás igen igazán a a Kádár

rendszer, tehát a a nagy a nagy pazarló,

néha néha elnéző szovjet rendszert egy

kicsit átverni, és gyakorlatilag a saját

kis bizniszünket

építeni ebben a nagy konstrukcióban,

vagy pedig ugye a a monarchiában

fellépli, mint a a legnagyobb második

ilyen igényekkel. Tehát egyetértek.

Azzal viszont

próbálnék vitatkozni, bár nem könnyű, de

hogy valahogy ezt meg kell meg kéne

tudni haladni. Tehát én azt gondolom,

hogy a mai tehát a mai traumán traumáink

és a mai hibáink egy jelentős része

abból fakad, hogy másokkal ellentétben,

akár a lengyelek például, az ő

történelmük elképesztően

durva. Igen.

>> Az utolsó másfél századok, tehát

őszintén szólva

nem szeretek ilyet ilyeneket mondani,

vagy mindig mindig tehát hibás vagy

somás egy ilyen egy ilyen

összehasonlítás, de ha csak a halottak

szá kitel, tehát egyszer ha a

statisztikailag az ő történelmük

legalább háromszor négyszer brutálisabb,

mint a miénk. Hát ő is akkor amikor a

második világháborús áldozatokat meg ami

nálunk is borzalmas vol mérhető lenne a

szenvedés ami nem az természetesen de ha

mérhető lenne a szenvedés akkor azt

mondhatnám hogy ezt nagyon-nagyon nehéz

überelni na most és náluk voltak ilyen

traumák a németekkel

az ukránokkal kicsit a a litvánokkal

baltiak tehát minden irányban traumák

sérelmek tömkelege

nem azt mondom hogy a mai Lengyelország

ezeket hibátlanul megoldotta

és meghaladta. De milyen óriási

lépéseket tettek Németország irányában,

Ukrajna irányában. És azért a a

lengyel-ukrán konfliktushoz képest a

magyar román vagy a magyar szlovák, vagy

a magyar szerv az, bocsánat kutyafüle,

ha a szenvedéseket és a kölcsönös

sérelmeket mérjük a 20. században, ha

nekik sikerült ezt megtenniük, és ma ott

tartanak, ahol tartanak, és mi pedig ott

tartunk, ahol mi tartunk, és tudjuk, és

nem hazudunk egymásnak, hogy valóban nem

is állunk olyan rosszul, hanem belátjuk,

hogy mennyire szánalmas és reménytelen a

helyzet, és mennyire megvetnek

bennünket, akik jól ismernek minket,

azok bent vetnek be, mert azok pontosan

tudják, hogy hazudunk, pontosan tudják,

hogy mit keres esk Boszniában

a a Republika SBS oldalán mi a francot

csinálunk

iliberális birodalmak oldalán, miközben

egészen máshol van a helyünk és egészen

mások kellene, hogy legyenek a

barátaink.

Ha ezeket bevalljuk egymásnak és saját

magunknak, akkor el tudunk kezdeni

gondolkodni, hogy oké,

ezt zárjuk le valahogy, és hova tovább.

Tehát egyszerűen tudunk ebből tovább

lépni? Le én nem hiszem, hogy másokat

koppintani lehet. Nem hiszem, hogy más

példákat csak ugye a a minta a mintákat

csak úgy át lehet venni, mint ahogy a a

románok tették 1876-ban a belga

alkotmánnyal, a 830-as belga

alkotmánnyal, ami a legjobb volt akkor

Európában. Mondták, hogy ez szuper, ez a

legjobb példa, vegyük át, és mi is olyan

jók leszünk. Hát nem úgy működik. Tehát

ez a mintavétel nem elég, nem jó, de

inspirálódni lehet. Tehát ahogy például

a spanyolok lezárták a frankó korszakot,

és nagyon-nagyon nehéz volt, és a frankó

korszak is 40 évig tartott, és

elképesztő

konfliktusokat és sérelmeket hordozott

magában, a portugálok is lezárták, és

mind a kettő egyben le kellett, hogy

zárja a birodalmi

gondolatok és a és a gyarmati a

gyarmatosító korszakot, ahogy az olaszok

nagy nehezen, de lezárogatták a

fasizmust, a németeket, tehát mások is

lezártak ilyen nehéz időszakokat. Tehát

semmi, tehát nem egyedi történetről van

szó, hanem arról van szó, hogy ezt akkor

tényleg viszont meg kell haladni és ki

kell alakítani Trianonhoz vagy az

elvesztett birodalmisághoz,

a nemzetállamiságunkhoz

egy egészségesebb viszonyt. Ez ez

nagyon-nagyon fontos, mert enélkül nem

tudunk tovább lépni, nem tudok nem

tudunk másokat reálisan ö

megvizsgálni, nem tudunk őszintén

szeretni, és nem tudjuk egyszerűen

megkülönböztetni azokat, akikhez

tartozunk, azoktól, akiktől jobb

megtartani a két, három, négy lépés

távolságot, mert sose lehet tudni.

>> Hogyha azt írod, e, ennyit azért idézek,

hogy történelmi bukás küszöbén az

ország. ilyen ez is szerepel ebben a

könyvben. Mit jelent ez pontosan? És

azért kérdezem ezt, mert nemrég volt itt

vendég Romsics Ignác, aki ehhez képest

azt gondolom, ha jól értettem, hogy ő

azért optimistább. Ő azt mondja, hogy

függetlenül attól, hogy a politikai

folyamatok hogy alakulnak, azért

Magyarország az mindenképpen egy nyugati

orientációjú ország. Úgy fogalmazott,

hogy nem tudunk visszalovagolni a

szeppére.

Akkor is Nyugati országban maradunk,

hogyha esetleg az aktuális kormány mást

gondol erről. Ö úgy, hogy te ebbe egy

kicsit, hogy mondjam ö határozottabb nem

sok határozottabb, hanem hanem nem az

nem is pesszimistább, hanem jobban élére

állítod ezt a kérdést.

>> Én vállalom a pesszimista dolgot. Azt

viszont hadd mondjam el, hogy az egyik

első nagy könyv a magyar történelemről,

ami ami ami engem rettenetesen

inspirált, az az éppen Romsics Ignác

nagykönyve volt a magyar 20. századról,

ami 99-ben jelent meg. És idézek is

tőle. Van egy idézet. Ez a könyvnek az

utolsó mondata. Ez így hosszú mondat, és

nem is fogom idézni. Olvassák el Romsi

Csingnc könyvéből, amikor azt írja, hogy

99-ben vagyunk, és Magyarország

visszatér oda, ahova tartozik.

>> És ez egy és én én akkor teljesen

aláírtam volna ezt a mondatot. Tehát

Romsi Csignác 99-ben leírta azt, amit

magyarok milliói gondoltak. a

kommunizmust, kommunizmus lezárás után

10 évvel, hogy rendben, lezártuk

valahogy ezt a történetet, és most egy

új, sokkal pozitívabb fejezetet nyitunk.

Viszont akkor jön az ördögi kérdés, hogy

mi a franc történt azóta? Mert

egyszerűen az a mondat, ami 99-ben és

még talán 2006-ban

megállta összességében a helyét, ma már

nagy olyan abszurdnak tűnik. Tehát

egyszerűen valahogy elolvas az ember 26

év után, és és egyszerűen nem hiszi el,

hogy hoppá, lehetett könyveket, ilyen

komoly könyveket ilyen ilyen optimistán

és ilyen naivan lezárni sajnos. Tehát,

hogy én én nagyon szeretném azt

gondolni, hogy valóban nekünk ezt a

Szűcsi Jenő is megfogalmazta annó a nagy

eszében, persze nekünk alapvetően

nyugaton a helyünk, illetve a nyugati

minták, a nyugati struktúrák átvétele

mindig is befolyásol, és mindig is oda

akarunk majd tartozni, és nagyrészt oda

is tartoznánk, de ott jönnek aztán a de

és nagyon sok de van. És most éppen egy

olyan korszakban vagyunk, ahol ezek a

dek, ezek a ezek a az ellenkező irányból

érkező

többnyire véleményem szerint ez egy

vélemény, negatív hatások túlsúlyba

kerülnek. Ezért ezért tudok csak kevésbé

pozitív lenni, és ezért írtam le, hogy

igen, egy történelmi bukás előtt

állhatunk, mint 1918-ban,

mint 1944-ben, mert ez az ország az

utóbbi 100 évben sikerül ennek az

országnak sikerült már két olyan bukást

produkálni, amikor 18 nyarán vagy 44

elején még fogalma se volt senkinek

arról, hogy mi vár rá pár hónapra, pár

hónappal később. Tehát ez az ország

képes erre csinált már ilyen

meglepetéseket, és én nagyon-nagyon

attól tartok, hogy ez a kincstári

optimizmus, ami kormányzati körökből

árad, valóban egy sokkal, de sokkal

súlyosabb helyzetet takar. És azt

gondolom, hogy mint értelmiségiek, a mi

szerepünk az nem az, hogy farkas

kiáltsunk, hanem egyszer racionálisan

elemezzük a helyzetet és lássuk, hogy

mik a lehetőségek, és ezeket tárjuk a

közvélemény elé, hogy legalább tudják,

hogy esetleg mi vár rájuk. És végül az

utolsó kérdésem az lenne, ami ugye

mondtad ugyan, hogy történészként te

előre nem tudsz tekinteni inkább hátra,

de azért az már nincs olyan messze, ugye

2026

2026 tavasznál lesz egy választás és nem

is azt kérdezem, hogy ott mire

számítasz, mert azt gondolom, hogy ez

akár egy külön beszélgetés is lenne, meg

azt gondolom, hogy történészként aztán

különösen nehéz, de azt gondolom, hogy

minden pozícióból nehéz erre válaszolni,

de lehet, hogy egyfajta korszakhatárrá

válik majd 2026 olyas olyankor

korszakhatár, amelyből többet is

megjelöltél a magyar történelemben ebben

a könyvben.

>> Én mindenkinek azt mondom, és mindig azt

mondom lassan ezekre a a kérdésekre, és

sokasodnak ezek a kérdések, hogy minden

előfordulhat. Tehát én azt gondolom,

hogy nagyon sok nagyon sok fajta

forgatókönyv elképzelhető, és mindegyik

lassan reális. Tehát akár egy békés,

többnyire békés normális hatalom

átadástól egy egyáltalán nem békés

valamig. Tehát én azt gondolom, hogy

nagyon-nagyon sok minden előfordulhat

és

és a magyar történelmet ilyen

szempontból jól kell ismerni, és kézben

kell tartani a különböző korszakokat, és

egyben kell tartani ezeket a a

hosszútávú trendeket, mert mi többször

csináltunk, produkáltunk olyan váratlan

eredményeket és és összeomlást, ami ami

a a magyar történelem egyik legdurvább

vonása a váratlan összeomlás.

Tehát az, amikor az elit egyszerűen

vakon nekimegy valaminek, és nem látja,

hogy ott a fal, mindenki mást látja, ők

nem. Ez ez szörnyű. És ne nekem tény

bele lehet betegedni abban, amikor

amikor látom a én úgy vélem, hogy látom

a falt, és nem hiszem, hogy elképzelem

csak, hanem tényleg ott van egy pár

méterre, és egyszerűen közeledünk hozzá.

Na, ilyenkor én én legalább meghúzom a

saját kézifékemet, és ezért mondom, hogy

ez a választás lehet ez a kézifék, ami

ami ami ami megállít minket a fal előtt.

Lássuk majd, hogy mi történik.

>> Hát ezt meglátjuk. Ö Stefano Bottoni

nagyon szépen köszönöm a beszélgetést és

hogy elfogadta a meghívásunkat és akkor

ismét jelezném a a nézőinknek, hogy

jó részt ugye a Kiadás előtt álló

Barsósak itt régen Tép című könyvedről

beszélgettünk, amelyet most már elő

tudnak jegyezni, tehát keressék ezt a

könyvet, keressék a magyar hangot is. A

kompország a jövő héten újadással

jelentkezik. A viszontlátásra!