Tehát a tisztán dróntechnológiával egy

sokkal kisebb ország ellensőzni tudja

egy másik ország szárazföldi csapatainak

a mennyiségi fölényét, az szerintem

mindenre jobban mutatja, hogy itt valami

nagyon nagy dolog történik.

>> Üdvözlöm! Ez itt a Concord podcast, egy

műsor, ahol a Concord munkatársai minden

héten alaposan megmondják véleményüket

pénzről, gazdaságról, politikáról és

mindarról, amit egy Concordos [zene] nem

hagyhat szó nélkül. Tartson velünk!

A Concord podcast mai adásban azt a

jelenséget próbáljuk meg körbejárni,

hogy a drónok tömeges alkalmazása hogyan

alakította át a háborús csatereket

szerte a világban. Ebben a mai

beszélgetésben társam lesz Kovács

Krisztián, a Concord digitális

transzformációért felelős igazgatója és

Tunkli Dániel, az akkord befektetési

igazgatója. Én Jó napárd vagyok. Szia

Krisztián! Szia Dani!

>> Sziasztok! Sziasztok!

>> Hú! Kőkemény! és a a globális

rögvalóságot bemutató adással készültünk

ma. Megmondom őszintén, engem az elmúlt

öt évben

egyetlen egy adásfelkészülés sem kínzott

meg ennyire, mint ez. Tehát sétálgatva

az április végi, május eleji

napsütésben, a hétvégen,

élve ebben a környezetben, amiben mi itt

élünk,

Európa jobb részein, gyakorlatilag

szürreális volt azokat a problémákat és

azokat a helyzeteket hallgatni, amik

amik jellemzik így a világot. Az első

kérdésem rögtön ez lenne, ha 2026

májusának az elején definiálnotok

kellene azt, hogy a nagyhatalmak egymás

közötti viszonyában milyen korszakot,

milyen érát élünk jelen pillanatban a

háború és béke tekintetében? Háborús

korszak ez, békés korszak, ez valami

köztes, vagy a proxi háborúk kora?

Krisztián, hozzád intézem először ezt.

>> Ha kifejezetten a nagy hatalmakra

gondolunk, [torokköszörülés] és ez

szerepel a kérdésedben, akkor szerintem

a KH-tól kell elindulni. Tehát ez egy

olyan nemzetközi rendszer, amiben van

egy csökkenő befolyású hegemon, nyilván

az Egyesült Államok, amely még néhány

évtizeddel ezelőtt is egy nem egyszerűen

megkerülhetetlen, hanem tényleg központi

szerepet játszó nagy hatalom volt a

nemzetközi rendszerben. És van egy

felemelkedő kihívó, természetesen Kínára

gondolok, és az ő küzdelmük az, ami

valószínűleg a legfontosabb tendenciája

a a nemzetközi rendszernek.

Ez az első, amit erre mondani kell

szerintem. A másik pedig az, hogy a

technológiai versengésnek a dinamikája

és a tétje az általunk belátott

történelm valószínűleg még soha nem volt

annyira meghatározó a nagyhatalmi

versengésben még most.

És hogyha az idősíkot is a kérdésednek

megfelejtetjük, hogy mi zajlik most,

akkor talán nem tévedünk nagyot, ha azt

mondjuk, hogy a

nagyhatalmak versengésének a következő

jelentősebb

katonai összeütközését meghatározó

technológiában

zajlik a verseny a fölényért, vagy a

lemaradás elkerüléséért.

>> Dani, hogy látotta ezt a kérdést? a

háború és béke, a háború vagy béke

kérdését jelen pillanatban.

>> Szerintem nyilván az, amit Krisztián

mondt, az az így van a nagy hatalmak

kérdésében. Ezt érdemes azzal

kiegészíteni a te kérdésed, hogy mi van

a középhatalmakkal.

És szerintem ez ez egy ilyen fontosabb

koncepció, hogy szerintem a

középhatalmaknak igenis van jövője. És

ez nem azt jelenti, hogy utolérnék a

hegemont, vagy felzárkóznának Kína

mellé, hanem az, hogy meghatározó

külpolitikát tudnak majd folytatni. Itt

középhatra lehet gondolni akár a az

Európai Unióra, akár lehet gondolni

Kanadára, tehát kisebb regionális

hatalmakra, akik igazáiból, hogyha

egységesebben tudnak fellépni a jövőben,

akkor fel tudnak zárkózni. És pont ez a

egész téma, amit most körbejárunk, ez a

drón technológia. Ez igazából szerintem

azt adja meg azt a képességet, hogy

kisebb hatalmak is fel tudják venni a

versenyt a nagy hatalmakkal ezen a

téren, és tudnak akkora károkat okozni

akár hátul hátulasszágnak. Ezt látjuk

ugyebrán esetben, hogy lehet, hogy a

nagy hatalom mégse tudja olyan könnyen

eldönteni azt a csatát, amit elkezdett.

>> Térjünk is rá. Van kettő olyan

konfliktus nagyon sajnálatos módon a

világban, ami ami gamechanger esemény

volt a hadviselést tekintve. Ugye az

egyik a már több mint négy éve zajló

orosz-ukrán konfliktus, a másik pedig a

friss, főleg 2026 márciusi, de még

áprilisra is kiterjedő

közelkeleti és öbölbeli konfliktus. Itt

milyen game changer események sora

zajlott le, és mekkora változás ez a

hadszintereken, amit itt láthattunk,

ugye főleg a drónok kapcsán.

>> Igen, hát annyi a változás és olyan

sokrétűek, hogy azt szerintem nem

ígérhetjük meg, hogy hiányytul

felsoroljuk őket. A biztonsági

talmányunk szakirodalmában egyébként az

első sokkot nem is az ukrán háború

okozta, a dróntechnológia megjelenésére

gondolok, hanem a 2020-as örmény azeri

háború.

ahol volt egy masszív török segítség

Azerbajdzsán oldalán, ami jelentős

részben a hálózatba kötött

szervesen alkalmazott dróntechnológiával

dőlt el olyan gyorsan és olyan

egyértelműen, ahogy eldőlt. Persze ez

olyan nagyon nagy publiczitást akkor még

nem kapott. Aztán ahogy említetted, az

ukrajnai háború az tulajdonképpen a

bulvásó címoldaláig elvitte a a

drónhadviselésnek a a forradalmát.

Ha egyet kell kiemelni a számtalan

forradalmi jelentőségű változás közül,

akkor én azt mondanám, hogy a a

precíziós [torokköszörülés] és a tömeges

csapásmérőképességnek

a a találkozása a dróntechnológia,

legalábbis a felsálázott

dróntechnológia.

Korábban vagy ez volt, vagy az. Tehát ö

egy haderőrendszer vagy tömegesen tudott

csapást mérni, területet lefogva,

borzalmas tűzerőt alkalmazva, vagy

nagyon szofisztikált és egyébként

kifejezetten a nagy hatalmak egy szűk

kör által előállítható

technológiára támaszkodó precíziós

fegyverrendszerekkel tudtak csapást

mérni. A dróntechnológia

[torokköszörülés]

az lehetővé teszi, hogy a kettő

együttérvényesüljön, tehát óriási

mennyiségű célpontra mérjenek egyenként

precíziós csapást. És a másik oldal

ennek, és ez legalább ennyire

forradalmi, amire a Dani utalt is a

mondataiban, hogy ez már nem a nagy

hatalmak kiváltsága. Tehát a tömeges és

precíziós csapásmérés praktikusan

bármilyen célpontra, nagyon

szofisztikált katonai célpontokra is,

nem csak az eleve sebezhető civil

infrastruktúrára, az kisebb államokra,

sőt nem állami szereplőkre is érvényes

lehet, mármint ennek a képességnek a

megense, és ez teljesen átírja a katonai

biztonság és a katonai nagyhatalom

fogalmának a jelentéstartományát. Dani,

ti nagyon sokat foglalkoztok

geopolitikával a akkornál. Mikor érezted

először azt, hogy itt az ukrán

dróntechnológiában van valami olyan

átalakulás, ami ennek az egész háborúnak

a sorsát másként alakíthatja, mint amit

előtte láttak nagyon sokan?

>> Hát ennek nem volt egy exakt pillanata.

Szerintem ennek egy ilyen evolúciós

jellege van. Tehát, hogy a azt érdemes

kihangsúlyozni, hogy nem csak az ukrán

dróntechnológia nagyon fejlett most már

és nagyon innovatív, hanem egyébként az

orosz is. Tehát ott a két szemben álló

fél az

az iszonyatos nagy innovátor ebben az új

területen. Nyilván itt a hatszintéri

események alapján egy-két hét alatt

újrakibrálják a az ott szerzett

tapasztalatokat, beépítik a modellekbe.

Ennek az egésznek ugyebár van egy

alapja, és közébként ezt sokkal jobban

el tudja majd mondani, de hogy valahol

egyébként az iráni drónok is

korszakalkotóak, tehát hogyha egy sád-os

drónt nézel, az egyébként kint van az

ukrán fronton is, vagy kint volt, aztán

az oroszok tovább fejlesztették. Tehát

itt egymásra épülő innovációról

beszélünk. Szerintem ami nagyon érdekes

ebbe az nyilván a technológia is, meg

az, hogy a ez nem azt jelenti

feltétlenül, hogy a régi technológiák,

precíziós fegyvereknek letnt a kora,

hanem az, hogy ezek nagyon olcsó

dróntechnológiák,

kell ilyen is, meg kell olyan is. Csak

egy két példát hadd mondjak. A tomaho

rakétából évente 57-et csinálnak az

amerikaiak, vagy eddig annyit csináltak,

most több 100-ra felkálázzák.

Ö egy ilyen rakéta az ilyen 1,7 millió

dollár. Na most ehhez képest az ukrán

nyilván 3D nyomtatott összebarkácsolt

drónok az 2500 dollár. A saját drón,

amit mondtam, az ilyen 35000-40000

dollár között van. Tehát hogy itt van

egy ilyen matematikája ennek a

háborúnak, és ez most nagyon nem jön ki.

És szerintem az a fontos tanulsága, hogy

a a régi legesy hadiparai cégeknek fel

kell építeni ezt a lábat is, csak ezek

nyilván olyan behemtok, hogy lassan

tudnak reagálni. Tehát ezek ebbe az új

innovációba kis cégek jönnek létre,

amiket majd nyilván meg fognak venni a

nagy cégek, csak hogy ennek ehhez el

kell jutni. És tök érdekes volt a Realál

vezérigazgatónak egy ilyen kirohanása

két hete, pont azt hozta fel, hogy ez

milyen már, hogy Ukrajnában a nagymamák

3D nyomtatják a drónokat, és hogy ez

igazándiból nem innováció, ez ez semmi.

És akkor a ukrán egyik ilyen drónfőnök

mondta, hogy hát igen, de tudod te ilyen

harckoscig gyártó céget üzemeltesz, és

egyébként ilyen orosz típusú

harckocikból lőttünk ki 10000et ezekkel

a nagyon rossz 3D nyomtatott drónokkal.

Tehát, hogy kell ilyen is, kell olyan

is, nyilván kell majd tomahókrakéta,

kell majd mindenféle védelmi rendszer,

de ezt a dróntechnológiát is meg kell

tanulni a nagy hatalmaknak, a nyugati

hatalmaknak is.

>> Ez a olcsósítás,

rosszóval kifejezve demokratizálódása

így a védekezési képességeknek,

ez mennyire van most eltorzítva a

védekező félnek az oldalán, ha azt

nézzük?

>> Hát az a baj, hogy a támadófél oldalán

van eltorzítva. egyébként a szakirodalom

használja ezt a kifejezést, amit

mondtál. Tehát a csapásmérőképességnek a

demokratizálódása, ez egy ismert

kifejezés, ezt nem mi találjuk fel. Hát

van egy ilyen visszatérő mintázat a

haditechnika meg a hadviselési módok

fejlődésében. Az ágyú és a páncél

versenyeként szokták ezt leírni.

A mintázat lényege az, hogy a a

pusztítóeszközöknek van egy gyorsabb

evolúció, vagy ezek ugranak először meg

egy adott egyensúlyi állapotból, és

utána megy utána a védekezés képessége,

erősebb az ágyú tűzereje, vastagszik a

páncél, ez végigkísérhető a

haditengerészet fejlődésén, mindenféle

haderőnem és egyes fegyvernem meg,

fegyverrendszerek fejlődésén.

A drón esetében most az a helyzet, hogy

nem nagyon van ellenszere. Ami van, az

is jobbára inkább drón. A fogalmakkal is

nagy bajban vagyunk, úgy értem,

mindannyian, mert Dani említette a

tomahokokat, amik manőverző

robotülőgépek. Így hívták őket a magyar

szakirodalomban a 90-es években. Még

magyar szakirodalomban. Most is így

hívják őket. Ez egy drón. Ez minden

tekintetben megfelel annak, amit egy

drónról gondolunk. Csak ahogy a Dani

mondta, borzalmasan drága legyártani.

Amúgy egy gázturbinás sugárhajtóműve

van. Óriási vetőcsövekből indítják

hadihajókról,

miközben a nagymama is meg tudja oldani

kis túlzással a 3D nyomtatóval

ugyanezt a csapásmérőképességet. Nem

ugyanez, de hogyha 60-at indítunk

helyette a a az egy tohákkal szemben,

akkor lehet, hogy mégis csak ugyanezt.

Tehát a támadó potenciál az

demokratizálódott Ukrajna esetében. Ez

persze fordítva jött ki, hiszen a

honvédő háborújához használta fel ezt az

innovációt. [torokköszörülés]

De hogyha a konkrét katonai képességeket

nézzük, akkor a a támadópotenciált

demokratizálta és skálázta fel a

dróntechnológiának a tömeges

elérhetősége.

>> Mennyire jelenthetjük ki azt, hogy

Ukrajna ebben a világvezető hatalma

jelen pillanatban? És akkor az, amit

Dani említettél, hogy az oroszok

szorosan velük versenyben ott vannak a

dobogón. Szerintem ezt nem jó, hogyha mi

próbáljuk meg részleteiben megítélni

vagy megmérni, de az, hogy az amerikaiak

bajba kerültek az iráni hadszintéren,

mivel az egyébként általában

valószínűleg sorszám szerint ismert

iráni drónok tényleg elhagyták az

indítási helyüket, és hogy ezután

Ukrajnához fordultak segítségért,

technológiai segítségért, hogy az

öbölbeli arab államok Ukrajnához

fordulnak technológiai segítséget, ahogy

finn

Svédország, Nagy-Britannia már nem csak

segélyprogramokat működtet Ukrajna felé,

katonai segélyprogramokat, hanem veszik

vissza az Ukrajnában kifejlesztett és a

hadszintéren folyamatosan fejlesztett

technológiákat. Ez azt jelzi, hogy

valószínűleg a az élvonal legelején

vannak a fejlesztésben. De nem akarom

nagyon magamnál tartani a szót, de amit

a Dani mondott, az az amerikai hadiparra

is teljesen áll már. Tehát ott a a

Perzsa öbölben a had szinttéren vannak a

amerikai startupok és fejlesztik a

drónellenes

technológiákat, miközben az óriási

mamutok

szükségszerűen le vannak maradva ebben

más irányú fejlesztésekbe vannak mélyen

belevonódva. Nekem a legdöbbenetesebb

csártja az évnek az egyik

legdöbbenetesebb a Lockheit Martin, ami

45% feletti pluszban volt, amikor

február 28-án azon a hétvégén kitört ez

a konfliktus, és ugye iránt megtámadta

Izrael és az Egyesült Államok. És

onnantól kezdve egy folyamatos esés,

majdnem a teljes éves emelkedését

visszaadta ez a hatalmas hadipari,

védelmiipari konglomerátum. Tehát

látszik az, hogy mintha itt az iráni

háború lett volna a második gamechanger,

és nagyon-nagyon másba kezdenének el

gondolkodni a védelmi képességeket és a

támadóképességeket tekintve az egyes

hatalmak.

>> Hát igen, mert mondjuk, hogyha a te

példádnál maradunk, tehát a az amerikai

fegyvergyártónál, hogy ő ugyebár mondjuk

Petriot rakétát csinál, és évente

mondjuk 600 darabot csinál, és akkor a

Tomahoknál mondtam, hogy azt egy be egy

másik cég csinálja, de az most csinált

eddig évente 57-et. Jó, készleten is sok

volt, és békevekben felkészleteztek.

Oké, most akkor megnövelik a

kapacitásokat mondjuk 1000 1500zel.

Most dromból gyártasz 15000 ugyanez idő

alatt, tehát hogy igazából egy hónap

alatt, tehát hogy egyszer egyszerűen

mások a mennyiségek. És szerintem az

idejáni konfliktusnak az egyik

[torokköszörülés] nagy tanulsága az,

hogy semmi nem

megvédhető, ha túlterhelik. És hogyha

elküldesz oda 1000 drónt, akkor ott lesz

találat. És ugyebben nem kellett ez

drón, azt láttuk azért a katai LNG

terminálnál. Küldesz 40 drónt és abból

kettő találat lesz. És hogyha ez olyan

kritikus infrastruktúrát érez a

kinetikus támadás, amit utána nem tudsz

pótolni, vagy évek alatt tudsz pótolni,

akkor igazából teljesen mindegy, hogy

milyen védelmi rendszerrel működött

addig, mert túlterhelted. Tehát

szerintem ez ez az, ami ami így szembe

jött most az iráni konfliktusnál, és az

ukránnál is volt, csak nagyon csúnyán

fogalmaz kutyát nem érdekelte, mert most

itt az egész világ ezt figyeli, mert

mert az egész világnak fontos a olaj, a

műtőágya, a gáz, ami az öbölből jön ki.

Krisztián, téged mennyire lepett meg az

iráni védekezésnek a változása ahhoz

képest, ami a megelőző konfliktusokban

volt? A technológiai képességek azok

szerintem senkit nem volt szabad

meglepniük.

A drónoknak és az egyébként a

balasztikus rakétaprogramjuknak is

nagyon szépen dokumentált története van.

Jó fejlesztéseket csináltak, nagy

volumen feskáztak ezeket. Ezektől lett

félni már régóta. Az

>> tesztelték is Szudánban, illetve ugye az

orosz-ukrán háborúban ezeket

szaudarábiai célpontok ellen is. Igen,

izraeli célpontok ellen is. Tehát nem

most indították őket először.

[torokköszörülés] Ami meglepett, hogy

milyen következetesen alkalmazzák azt a

hideg stratégiai logikát, hogy a

szomszédaikat lövik ezzel a

kapacitással, és nem azokat, akik

megtámadták őket, nem csak azokat.

Tehát, hogy az volt a stratégiájuk, hogy

csináljunk nagy bajt a világgazdaságnak.

Van itt ez az erőforrásunk, ez a hormozi

szoros. Ezzel csináljunk bajt, és akkor

majd mindenki azon lesz, hogy ennek

belátható időn belül vége legyen.

Ez egy kemény dolog. Ez ez a része

meglepett és láthatóan működik.

>> Ez lehet egy olyan értelemben egy ilyen

sok mindent megváltoztató esemény, hogy

ezt mások is alkalmazhatják, ezt a

Dugovic Tituszerű stratégiát innentől

kezdve a világban?

>> Hát a sikeres stratégiákat szokták

másolni. önmagában a drónok tömeges

elterjedése csapásmérő drónokra

gondolok, amikor most csak drónokat

mondok, a csapásmérő drónoknak a tömeges

eltérjedése és a védekező rendszerek

túlterhelésére alkalmas nagy tömegben

való alkalmazása az eleve azzal a

kockázattal jár, tisztán csak

végiggondolva is a lehetőségeket, hogy a

béke és a háború közötti biztonsági

állapotot teszi valószínűbbé. ezt ezt a

szürke zónát, amikor nem mondjuk ki,

hogy háború van, tulajdonképpen béke

van, de egy néhány tucat drónt azért úgy

próbaképpen a hétvégén elindítunk a

stratégia versenytársunk felé, lesz ami

lesz, lehet, hogy mindent lelövik,

lehet, hogy pár céljába talál, lehet,

hogy ők is elindítanak egy 40-50-et,

majd meglátjuk.

Ez ez belátható volt szerintem, hogy

ebből ez lesz. És ennek a stratégiának a

iráni szemszögből nézve sikere, ezt

sokkal valószínűbbé teszi. Ez nem

elméleti lehetőség a továbbiakban, hanem

azt kell mondani, hogy ez jó esély elő

fog fordulni más forrópontokon is, hogy

egyes

országok, és ami szerintem sokkal

félelmetesebb, nem állami szereplők,

egyszer csak egy adott kritikus

tértartományban

a hagyományos értelmet, biztonságot azt

felülírják. Tehát amit régen mondtak,

hogy a vegyi fegyver, a szegény ember

atombombája, az gyakorlatilag mostanra a

felskálázott drónos csapásmérőképesség

lett így a világban.

>> Igen. És abból a szempontból nekem

veszélyesebbnek tűnik, hogy nem annyira

veszélyes. Tudom, hogy hülyé hangzik.

Arra gondolok, hogy a tömegpusztító

fegyvereknek akkora lélektani hatása

van, hogy a az alkalmazásuk korlátozása,

akár az alkalmazásukkal kapcsolatos

önkorlátozás is egy fontos

mintázat volt több háborúban, és a

második világháborúban nem használtak

tömegpusztító fegyvereket, miközben nagy

készletek voltak vegyifegyverekből.

Egy-két szórványos alkalmazást talált

nem használták őket önkorlátozásból,

nehogy a másik is alkalmazza. működött

az elrettentés egyensúlya. A nukleáris

fegyverkezési verseny az az elrettentés

logikájára épül. Senki nem akart

harmadszor nukleáris fegyvert

alkalmazni. Kicsit túlzok, mert azért

voltak tervezők, akik ezt azért úgy

jobban el tudták képzelni, mint mások.

De de a hiteles elrettentésre épült a

nukleáris fegyverkezésű logikája, a

drónhadviselés logikája pedig a

Próbáljuk meg.

Mi baj lehet? Van sok és legföljebb az

ellenség is visszacsap, de bírható,

kibírható csapásokkal.

>> Szerintem az az nagyon érdekes, és ezt

fontos még egyszer így aláhúzni, amit

Krisztián mondott, hogy nem állami

szereplők, tehát ez ebbe a legveszélyes

egyébként. Igen,

>> egyébként csak így most ahogyan

beszélgetünk, eszembe jutott, hogy a

ugye Amerikába is csinálnak drónokat és

egyik ilyen híresebb, vagy amit mi

követünk, ez a Lucas féle drón. Ennek az

ugyebár az előnye, hogy ez szintén ilyen

35000 50000 dollár körül van. Na most

egyébként ez az iráni prototípus az,

amit ők tovább fejlesztettek. Tehát,

hogy ha Ukrajnát, Oroszországot

feltettük erre a képzetben egy dobogóra,

akkor szerintem Iránt is oda kell tenni.

És és ennek fényében furcsa, hogy az

amerikaiak szerintem ennyire

előkészületlenül mentek bele ebbe a

konfliktusba. Tehát azért itt nagyjából

minden elemző megmondta előre, hogy

ebből baj lehet, és és baj is lett.

>> Nani, most egyet közbe kell

[torokköszörülés] kérdeznem, kicsikét

oft topic, de valahol mégsem oft topic.

Azért a 2010-es években a nyugalom kora

volt nagyon sok tekintetben a világban.

És itt most nem csak a háborúk, de egy

covid. A 2020-as éveknek teljesen más a

ritmusa. A munkátokban pont rengeteg

hangsúlyt fektettek így a geopolitika

figyelésére. Ez mennyire fontos ma

szerinted a befektetőknek, hogy talán a

2010-es években nem kellett ennyire

geopolitikai irányba elmenni, hogy most

a geopolitikai csapásirányokat, amik

azért nagyon mélyen érintik a tőzsdéket

is, hogy ebbe képbe legyen valaki.

>> Szerintem a befektetőket alapvetően ez

nem érdekli, max ilyen headline szinten.

Nyilván minket jobban érdekel, mert hogy

szerintem így alapkező az alapvetően

risk manager, tehát mi kockázatot

kezelünk. Ez a fő profil a nap végén.

kockázatok meg ugyebár egy csomóféle

lehet, de de a geopolitika az, amit

talán nehezebb kiszámítani, és kis

valószínűségű, de nagy hatású események

tudnak lenni. És nekünk ez azért fontos,

meg azért [torokköszörülés] olvasunk

ennyit utána, meg csináltunk rá alapot

is igazándiból, hogy hogy ezeket

figyeljük, nyomonkövessük, felkészüljünk

időben. Tehát amikor nyilván

Venezőelapjainál megáll az első olyan

flotta, hogy úristen, itt valami lesz,

akkor akkor ne akkor kapkodjunk és

gondolkozzunk el, hogy akkor ennek

milyen tovaző hatásai legyenek, hanem

már legyenek kész forgatókönyveink, és

ezt akkor tudjuk utána alkalmazni. És ez

ez egyébként az iráni konfliktusnál is

nagyon jól kijött, hogy például egyik

alapunkkal olajlonggal fedeztünk

igazából a konfliktus kirobbanásakor,

mert

mert ilyenkor kell kész forgatókönyv

kockázatot kell menedzselnünk. Ez a fő

profil a napvégén és és ez ez az, amit

elvárnak szerintem az ügyfelek. Úgyhogy

szerintem ez hangsúlyos. ügyfélszinten

valószínűleg neki kevésbé fontos, meg

meg nem is jó, hogyha valaki ezzel kell

és fekszik, az nagyon általmas az

egészségre, de de alapvetően nekünk

szerintem ez egy ez egy kötelesség most

már.

>> Tehát ugyanaz az igazság, amit én egy

ukrán drón pilóta kiképzőtől hallottam,

hogy mindig kell lennie egy gameplannek

és mindig kell lennie egy tervnek, mert

ha változik a világ, a tervet

megváltoztatni sokkal könnyebb, mint az

improvizációt megváltoztatni még

egyszer.

>> Így van. Így van. És akkor csak mondok

egy nagyon egyszerű példát, hogy van egy

100 diából álló prezentációm, hogy mi

lesz, hogyha Twin kérdése ugyanígy

napirendre kerül. Nagyon remélem, hogy

soha nem kell ezt a prezentációt

levetítenem itt a Concordsoport

csapatának, de minden egyes dologra ott

van egy válasz, hogy akkor ezt fogjuk

csinálni, akkor így mozgunk, így kell

előkészülni minden egyes ilyen esemény

nyilván nem tudunk minden egyes

geopolitikai eseményél, de szűrni kell,

hogy mi az, ami hangsúlyos, mi az, ami

kevésbé, tehát amit mondtál és ugye bár

azt hiszem szudánt hoztad fel, az

egyébként egy [torokköszörülés]

brutálisan komoly dolog, de azért

nincsen globális makrogazdasági hatása,

úgyhogy arra azért az ember annyira nem

fókuszál.

De a öt-h legfontosabb témát szerintem

fel kell dolgozni elülre, hogy amikor

bekövetkezik és reméljük nem következik

be, akkor készen álljunk.

>> A feketeyú évtizedében úgy kell működni,

mint a Fekete Hattyú Hatchfund akkor

gyakorlatilag. Tehát hogy erre erre a a

mondjuk a feketeyú azért feketeyú, mert

nem készül rá senki, de azért sorba

jönnek ezek az események. És egy kicsit

tényleg olyan ez az elmúlt hát hat-nyolc

év, hogy itt itt ilyen hattyú tava van,

tehát sok fekete hattyú van, és csak

egy-egy fehér évünk van, úgyhogy és és

szerintem ilyen is marad a világ, és

muszáj különbséget tennünk aközött, hogy

melyik az, ami tényleg komoly, és melyik

az, ami zaj, és ezt nagyon nehéz most

szétválasztani a a noise meg a szignált,

és és ez igazániból most ennek a

szakmának a kulcsa. Mind a ketten

készségszinten használtátok ebben a

kontextusban a geopolitika szót, és

ennek a szónak az evolúciója az pont azt

jelzi, amiről a kérdésed is szót, Rics,

meg a Nand válasza is. A geopolitika

szónak, amikor én egyetemre jártam, volt

egy jelentéstartomány a története. Nem

is megyek bele, hogy az micsoda, akit

érdekel, utánanéz, de az elmúlt néhány

évben ez a befektetés elemzői, portfólió

menedzseri szakmában, az ehhez

kapcsolódó

diskurzusban

egy olyan olyan szó, mint korábban nem

tudom, ott a hozam vagy a kamat,

teljesen polgárjogot nyert, miközben

valójában nem jelent mást, mint az, hogy

háború vagy béke vagy valami a kettő

között. Tehát erről beszélünk, amikor

azt mondjuk, hogy geopolitikai kockázat,

csak hát arról nagyon kellemetlen

beszélni, amikor pénzügyekről beszélünk,

hogy háború lőnek, úgyhogy ez egy ilyen

eufemisztikus szakkifejezéssé vált a a

szakmánkban, hogy geopolitikai

kockázatok. Hát itt háborúról van szó.

aminél még nagyon ledöbbentem, ö

meghallgattam egy ilyen védelmi ipari

podcastben egy tavaly áprilisi

beszélgetést Jurrijal, aki lakberendező

és belső építész volt korábban, és jelen

pillanatban Ukrajna is ezáltal a világ

egyik legjobb drónpilóta kiképzője,

aki tavaly áprilisban azt a kijelentést

tette, hogy jelen akkori pillanatban egy

1000 dollárból előállítható ukrán drón

43 km-re tud tűpontosan eljuttatni egy

kötőel két kgnyi robbanó anyagot,

amin amin teljesen ledöbbentem, hogy

ténylegesen mennyire olcsóvá vált a

technológia. Tehát tulajdonképpen itt a

az asszimmetrikus hadviselésben egy ez

egy extrém asszimmetrikus hadviselés,

amit Ukrajna és Irán oldaláról

láthattunk az elmúlt időszakban.

>> De a 90-es években az aszimmetrikus

hadviselés is mást jelentett. azt

jelentette, hogy van egy teljes

képességi skálával rendelkező katonai

nagyhatalom, akinek valami dolga van egy

olyan területen, ahol nincs hozzá

hasonló versenytársa. A NATO területen

kívüli műveleteit jelentette az

elsősorban, mondjuk az afganisztáni

háborút

a 2000-es évek elején, ahol ha nem is

nagymamák 3D nyomtatókkal, de előző

életükben teherautó sofőrök út mellé

szerelt bombákkal és gépkarabélyokkal és

kézi fegyverekkel.

hozzák őket adott esetben tarthatatlan

helyzetbe. Úgy értem, a nagy hatalom

katonai erőit képviselő csapatokat.

Ez megváltozott, ez a fogalom.

Asszimmetrikus hadviselés az már jelent.

Meg sokan azt mondják, hogy nem is

érdemes használni ezt a fogalmat már,

mert

nem sok elemzési értéke van.

mindenképpen bejött a képbe az a

költsége, a szimmetria, amit a Dani

mondott, ami a nagy hatalom és a kisebb

államok

képességei közötti versengésben döntő

jelentőségű,

illetve a a céloknak az asszimmetriája

is bejön a képbe,

amire nem is lehetne valószínűleg jobb

példát rajzolni sem, mint ez a bizonyos

iráni stratégia, amikor nem az a célom,

hogy csapást mérjek az ellenségre. Nem

az a célom, hogy megvédjem az ellenség

csapásaitól a saját területemet,

objektumaimat, hanem hogy úgy módosítsam

a a játékteret, a célfüggvényeket, hogy

az egész rendszer kénytelen legyen engem

megmenteni. [torokköszörülés]

És ehhez egy egy jó eszköz, vagy hát

lehet, hogy az egyetlen lehetséges

eszköz a tömegesel használt csapásmérő

drón. AI muszáj vagyok behozni ezt,

ugye, mert ez a forradalom is zajlik a

világban az elmúlt három évben, de ahogy

én hallgattam az adásokat, a drón

technológiába még azért nem kapcsolódott

be olyan léptékben, mint amire

számíthatunk a következő egy-két-három

évben. Mit változtathat még ez ezen a az

egész drónok harcán a jövőben?

>> Hát, hogy alapvető jelentőségű változást

vagy fejlődési ugrást hoz benne, az

majdnem biztos.

A [torokköszörülés] többet szedett érek

vissza rád annyira jó volt ez a 3D

nyomtatós

nagymama, hogy ez jól kifejezi, hogy ez

még egy lótech valami.

30 éve is voltak nagyon szofisztikált

csapásmérő drónok. A forradalmat azt

hozta el, hogy LTECH megoldássá vált, és

kevés pénzből tömegesen felsálható vált.

Na most, hogyha ezek a fizikai

platformok, amikben van ez az olcsó

motorka, van neki szárnya, van benne

esetleg valamilyen GPS vagy más

navigációs megoldás, amivel pont

odamegy, ahova szánjuk, na ez párosul

az AI alapú alkalmazással, szándékosan

fogalmazok nagyon tágan az teljesen új

lehetőségeket nyit meg.

hogyha ezek az egyre nagyobb exponencian

növekvő drónrajok, szarmok

úgy működnek együtt,

ahogy azt emberi észel nem lehetne

megtervezni,

úgy reagálnak a változó helyzetre, ahogy

azt emberi ésszel nem lehetne követni,

az egy minőségi különbség. Tehát mondjuk

egy nagyon könnyen elképzelhető

jelenetet lefestek. Van egy kritikus

objektum, elrepül hozzá 300 drón, egy

raj és egy olyan táncot járnak

körülötte, hogy esélye nem lesz

semmiféle légvédelmi rendszernek mondjuk

a 80%-ánál többet lelőnie. A

legkülönfélőbb irányokból és

sorrendekben

csapódnak bele és támadják meg. Aki

látott már drons,

az szerintem nagyjából érzékelheti, hogy

milyen lehetőség van abban, hogy a nagy

elemszámú drónrajoknak a vezérlését

[torokköszörülés]

hogyan forradalmasíthatja az AI, illetve

a az ellenségnek a sérülékenységének a

feltárásában is egy döntőtényező lehet.

[torokköszörülés] És még egy csatorna

van, amin biztos, hogy nagyon jelentős

hatása lesz. A a dróntechnológia

jelentős részben a az adatáramlásnak a

forradalma.

Tehát igazából az adat felhasználása,

áramtatása az, ami

teljesen más léptékben zajlik most, mint

korábban.

hogyha ez egyrészt a saját oldalunkon

még hatékonyabb lesz AL segítségel,

másrészt megtaláljuk a másik oldalon a

sérülékenypontokat és kiiktatjuk, erre

építjük az elektronikai hadviselést

mesterséges intelligenciára, akkor

teljesen binárissá válhatnak ezek a

jelenleg féligmeddig szimmetrikusnak

tűnő helyzetek. Azt értem ez alatt a

körülményes megfogalás alatt, hogy

elképzelhető lesz, ezért van ez a nagy

versengés a technológiát, elképzel lesz,

hogy a háború kitörése előtt teljesen

világos lesz, hogy az egyikféle

esélytelen.

>> Szerintem a [torokköszörülés] itt a

mesterséges intelligencia már ott van,

tehát hogy ezt ezt már csinálják. Tehát,

hogyha megnézed a mondjuk a Helsinket,

vagy a Holland Destinust, ők ők ezt már

beépítették ebbe a drone technológiába,

és nagyon sok olyan céget láthatunk,

ezek egyébként jellemzően nem tőzsdei

cégek, akik akik a szoftver adják már.

Tehát összeteszi a nagymama a 3D

nyomtatóval, vagy a Lucas gyártója

összeteszi a drónt, és a a szoftver

adják hozzá. Tehát itt itt szerintem az

AI itt tud bejönni, és azokkal a

példákkal, amiket Krisztián mondod.

Nekem az jutott eszembe, ahogyan így

beszélgettetek, hogy ez kicsit olyan,

mint ami 25 éve az első Star Wars

filmet, amit láttam, hogy rajta volt a

sisak az Anakinom, és akkor a

lézerkarddal a droidot, ami körülötte

lebeg és lövi a lézer, azokat védi ki.

És kvázi ez az, ami igazándiból most a

mindennapok lett egy egy hatér mozgó

hatestnek, hogy hogy mozognak körülötte

a drónok és hát nagyon csúnyán lőnek.

Nagyon jó, hogy a csillagok háborújás

hasonlatot behoztad, Dani. Még dünéset

nem tudnék hozni, mert azt az

ajánlásodra éppen olvasom. De mit szól a

birodalom ahhoz, hogy itt jedik és

buckalakók vitézkednek a világban? És

gyakorlatilag hogy fog kinézni, ha

birodalom visszavág ebben a rendszerben,

hogy fogják visszaállítani a katonai

nagyhatalmak a hegemóniájukat, vagy vagy

azokat a képességeiket, hogy azért mégis

ők uralják a világot? sikerülni fog-e ez

egyáltalán?

>> Szerintem biztosak maximum abban

lehetünk, hogy megpróbálják. Tehát

hogyha vannak ilyen technológiai

ugrások, akkor a hagyományos

nagyhatalmak úgy szoktak reagálni rá,

hogy megpróbálják kvázi betiltani, hogy

ilyen neked ne legyen. A nukleáris

fegyverek proliferációjának a

megakadályozása mögött ez volt a

motiváció, nem a bolygó vagy az

emberiség megmentése.

Itt egy kicsit nehezebb lesz a dolguk.

Van elképzelhető, hogy valami nagyon

drasztikus eszközökhöz nyúlnak, mintogy

az é kapcsán felmerül az, hogy hát ez

olyan kellemetlen esetleg be kellene

tiltani. Elképzelhető.

Nagyon nehéz.

>> Lehetséges az, hogy mondjuk öt év múlva

nem lesznek turisztikai drónok esküvőkön

nem lesz drón, mert le lesz tiltva ez a

világban, hogy olyan veszélyes, hogy

egészen egyszerűen a gyereket is kiöntik

a vízzel együtt a kádból.

>> A próbálkozásnak szerintem, mármint a

betiltásról próbálkozásnak van

valószínűsége a sikerének. sokkal

kevesebb.

>> Itt szerintem az önkorlátozás lesz az a

szó, amit sokszor fogunk hallani. Nem

muszáj minden drónt PCA lelőni, viszont

viszont lehet ugyebár a tehát a védekező

drónok is fejlődnek, ugyanolyan

evolúciók van, mint a támadó drónoknak,

csak lehet egy kicsit lassabb a az

üteme, mert hogy reagálni kell. És akkor

mondjuk, hogyha megnézzük az Iron Beam

systemet,

akkor ott lézerrel le lehet lőni ezeket

a drónokat, aminek egyébként az

egységköltsége az megint pár font, tehát

hogy ilyen 5-10 font körül van. Tehát

hogy van olcsó elhárítási lehetőség is,

de ez is fejlődik folyamatosan. Tehát,

hogy nem biztos, hogy ez fekete feje, de

az biztos, hogy egy nagyon komoly és

nagyon olcsó képesség lett egy csomó

országnak

elérhető, és és így a nagy hatalmaknak

sokkal többet kell majd arra költenie,

hogy hogy valahogyan ezt a ezt a

képességet lenyomják.

>> Julio Duénak volt egy vagy van egy

elmélete, 1920-as évek elejéről

származik a légi fölé nyelve. Ezt

mennyire sértette meg a dróntechnológia,

vagy ezt hogy lehet visszaszerezni

szintén a nagy hatalmaknak, a

dominánsaknak?

szerintem inkább beteljesítette, vagy

közel vitte a majdnem teljes

megvalósuláshoz. Ennek a koncepciónak az

volt a lényege, tényleg fontos az

időbeli kontextus, tehát ez az első

világháború után keletkezik ez a

koncepció, hogy a a következő nagy

háborút az nem szárazföldi csapásokkal

nyeri meg, aki megnyeri,

hanem megszerzi a légifölényt, légi

uralmat az ellenség légterében, és aztán

szabadon garázdálkodva ott a

stratégiailag fontos

pontokat

elpusztítja, működésképtelené teszi. és

átveszi az ország irányítását,

még akár azelőtt szélsőséges formájában,

hogy egyetlen katona átlépne az

ellenséges országnak a a területére.

Ez a másik világháborúhoz vezető

felkészülésben, meg a másik világháborús

haderőfejlesztésben, hadviselési módok

fejlesztésében ez lényeges volt ez az

elképzelés,

de de kiderült, hogy

ebben a formában nem fog megvalósulni.

Azzal, hogy a tömeges csapásmérőképesség

és a precíziós csapásmérőképesség a

dróntechnológiával

összeforr, minden korábbinál közelebb

tud kerülni a megvalósuláshoz

ez az elmélet. Főleg akkor, hogyha az a

versengés, amit a Dani mondott, nagyon

helyesen, ami az elhárító technológia

meg a csapásmérő technológia között van,

ez elbillen valamelyik irányba. Tehát

amíg ez nagyjából egyensúlyban van,

addig ugyanúgy nem fog teljes mértékben

megvalósulni a dué elmélete, hogy eddig

sem. De hogyha lesz egy game changer,

amit például pont az AI a sikeresebb

vagy kevésbé sikeres alkalmazása hozhat

el két potenciális ellenség között,

akkor ez kellemes egyensúly. Ez csúnyán

fel tudulni.

>> Mennyire lett a drónok harca az

oroszukrán háború jelenleg? Ugye tavaly

Ukrajna 2 millió drón legyártására volt

képes. Idén [torokköszörülés] már 4,5

milliót becsülnek, de az orosz fél is

tud 3,5é4 milliót legyártani. Ez 8

millió drón. Négy másodpercenként

gyártódik le egy drón ebben a

konfliktusban a két ország között. És

ugye hát hallani azt, hogy a csatatéren

lévő katonáknak a pszichés nyomás és a

mentális terhelés az az extrém módon

megnőtt azzal, hogy nincs biztonságos

időpont és nincs biztonságos hely

bizonyos zónákban már

>> szerintem az mutatja a legjobban, hogy

[torokköszörülés]

milyen mélységű változásról van szó

biztonsági környezetben a katonai

nagyhatalmi státusz értelmezési

lehetőségében,

hogy most már kamikaze drónok egyesével

vadász

katonákra

az oroszukrán fronton.

A lényegesen nagyobb lélekszámú és

a a warmeschébe embert könnyebben

betöltő

Oroszország mintha elveszítené

ezt a fölényét, vagy ennek a fölényének

a gyakorlati jelentőségét. Hát azt lehet

olvasni, hogy 300-nél több katonát ölnek

meg havonta orosz katonát ukrán drónok.

Tehát a tisztán dróntechnológiával egy

sokkal kisebb ország ellensőzni tudja

egy másik ország szárazföldi csapatainak

a a mennyiségi fölényét, az szerintem

mindennére jobban mutatja, hogy itt

valami nagyon nagy dolog történik.

>> Kicsit más kontextusban, de ugyanez a a

napvégén, hogy én azt gondolom egy nagy

áttörésnek ukrán szempontból, hogy a

háttérszágot tudják támadni, és hogy az

olaj és gáz infrastruktúrát tudják

támadni. Tehát, hogy azt érdemes látni,

hogy az első pár évében a háborúnak

igazándiból az orosz hátország azt

köszönte szépen, jól van. Persze voltak

szankciók, amiket egyébként inkább

megkerültek, megoldották, átcímkézték.

Voltak olyan kellemetlenség, hogy nem

tudtak Európába utazni, vagy az ott

tanuló gyerekeiknek azért az úgy

kellemetlen volt, nem tudtak utalni, de

a nap végén a hátulország köszönte

szépen, jól van. Most viszont az

infrastruktúrát támadják az ukránok, és

ez fájdalmat hoz, ez ez emelkedő

benzinárakat hoz, ez ez ellátási

problémákat okoz. Így sokkal nehezebb

fenntartani az amúgy is nehéz helyzetben

lévő és egy nehéz sikertörténetnek

eladni ezt a konfliktust.

Ék nyilván mindkét szempontból, vagy

mindkét ország szempontjából, de orosz

szempontból is egyre nehezebb. És

csináltunk egy ábrát, ami ami közel se

tökéletes, de azt mutatja, és az a

lényege igazándiból, hogy az ukrán

képességek

azok sokkal inkább tudnak emelkedni a

drónok hatására, mint az orosz

támadóképességek.

És mondom ezt úgy, hogy egyébként

mindkét fél nagyon magas szinten űzi ezt

a ezt a ezt az ipart. Ö, tehát az

ukraoknak ez egy nagyobb hozzáadott

érték a védekezésben, és átbillentheti

nagyon könnyen az előviszonyokat, ami

nem azt jelenti nyilván, hogy Ukrajna

visszaszereket a területeket, amiket

elvesztett, de az, hogy meg tudja

állítani az oroszokat,

nagyon picit haladnak elő az oroszok az

elmúlt 1000 napban, úgyhogy mi azt

gondoljuk, és nagyjából a befektetési

történetünk is épül sok szempontból,

vagy sok alapban, hogy a eközel 12

hónapba, vagy mondhatjuk azt, hogy év

végéig ebbe lesz egy tűzszünet, mert

egyszerűen a fájdalom küsszöb az már

nagyon nagy. És tudjuk, hogy az

oraszoknak nagyon nagy mondjuk az

emberveszteség kapcsán a fájdalom től

küszöbbe, de nem biztos, hogy a

hátországnak is olyan nagy lesz. Ez

lenne a következő és egyben az egyik

utolsó kérdésem, hogy mennyire lesz ez

előbb-utóbb olyan

hadipari [torokköszörülés] képesség

fejlesztési verseny, ahol újra az anyag,

a gyártási kapacitások és a

feldolgozóipari kapacitások lesznek a a

döntő és meghatározó tényezők, amiben

megint ugye nyilván Kína és az Egyesült

Államok óriási fölényben lesz a világ

többi részével szemben. Ez megvan. Ez a

faktor, [torokköszörülés] tehát a

versengésnek most is eszköze a fizikai

kapacitásoknak a növelése, a gyártási

képességeknek a magas szinten tartása,

tovább fejlesztése.

De a az AI forradalommal a a relatív

jelentőség az talán leértékelődik.

illetve van egy olyan probléma, amiről

már korábban beszéltünk, hogy nagyon

nehéz védekezni az éppen legújabb

csapásmérő drónok ellen, és

elég, hogyha csak nagyon sok van

belőlük, nem kell annál is százszor több

ahhoz, hogy borzalmas károkat lehessen

vele okozni. Tehát egy ponton túl nem ad

biztonságot az, hogy óriási gyártási

kapacitásaid vannak, hogyha egyszer nem

tudod kivédeni annak a dróhrahajnak a

támadását, ami tönkreteszi az

olajfinomítóidat.

A kritikus nyersanyagok kérdését én még

ide beemelném, tehát hogy ez ez minden

egyes drónhoz is szükséges alapanyag, de

ugyanúgy a rakétákhoz is, meg egy csomó

védelmi és támadóeszközhöz is.

2022 óta ha, jól gondolom 29

exporttilalmat hozott léptetett élvénybe

Kína. És ez miért fontos? Ez azért

fontos, mert az olyan anyagoknak, mint a

Warfám, Gallium és még sorolhatnánk

ritkaföldfémek, ezeknek a előállítása,

de főleg a finomításának 90%-a Kínában

van. Ugye ez mind olyan dolog, amit

kitettünk oda, mert nagyon

környezettudatos

tudatosak voltunk, nagyon

környezettudatosak voltunk. Ö, és aztán

már nem tudjuk visszahozni, és látunk

most

szándékot, hogy ezeket a nyugati

hatalmak megpróbálják visszatelepíteni

részben, illetve új kapacitásokat hoznak

létre, de de ez nem lesz olyan könnyű,

és látszik, hogy Kína nem annyira

akarja. Tehát ebbe befektetés például

látunk egy felértékelődésű potenciált

ezekbe az olyan cégekbe, amik nem

kínaiak, és mondjuk ezekkel

foglalkoznak, mert mert egyszerűen

szükség lesz rá és sokkal nagyobb

szükség lesz rá. Tehát a a 3D nyomtatott

drón az egy dolog, de kell hozzá ilyen

anyagok is általában.

>> Utolsó kérdésem,

rózsaszínszemüveg vagy sötét álarc?

Dani, akkor téged kérlek a

rózsaszínszemüvegre.

Tehát tulajdonképpen az a kérdésem, hogy

lehet-e békésebb hely a világ? Ugye

háború és béke kérdésével kezdtük ezt az

adást. Lehet-e békésebb hely a világ

azáltal, hogy így a drónok a védekezési

képességeket is demokratizálják?

Szerintem nehezen,

de lehet persze tehát, hogy nyilván

egy racionális vezető az kétszer meg

fogja gondolni, hogy kibe rúg bele, de

azért látjuk azt is a a modern

politikában, hogy nem mindenki

racionális, és sokszor egyébként felülbe

a saját képességeiket, és alulbecslik az

ellenfelek képességét. Ezt azért

egyébként akár az iráni, akár az ukrán

esetben is láthattuk.

Úgyhogy én nem gondolom, hogy békésebb

lesz feltétlenül a világ. Lesz olyan

konfliktus, amiről nem fogunk tudni,

mert nem tört ki ennek hatására, de ezt

úgyse fogjuk tudni. Úgyhogy, úgyhogy ez

mindegy.

Viszont viszont talán a jelentősége

ezeknek a konfliktusoknak majd csökken

idővel. Tehát nincs annyi folytópont a

világban, ami ennyire fontos lenne, mint

mondjuk ez az iráni, vagy mondjuk az

ukrán is olyan szempontból, hogy a

gabonat termelésbe az az milyen

hangsúlyos, vagy egyébként az oroszok,

akik mindenféle nyersanyagot adtak eddig

háború előtt a világnak, tehát nem

minden konfliktus ennyire fontos

gazdaságilag. És őszintén szólva én azt

láttam azért az elmúlt tizenpár évben,

hogy nagyon sok olyan konfliktus van,

ami tényleg a kutyát nem érdekli, mert ő

maga nem érzi meg. Úgyhogy szerintem a

problémát nem oldja meg. Lehet, hogy

egyébként gyorsabb lesz sok konfliktus,

és lehet, hogy kevesebb emberveszteség

lesz. Ez ez talán ami talán pozitívként

meg lehet jelezni.

>> Krisztián, bocsánat, de most te kaptad

így a sötét álarcot. Tehát hogyha kicsit

pesszimistábbak vagyunk, akkor mit

hozhat el a drónok harcának a világa?

>> Én amúgy kórosan, önveszélyesen

optimista vagyok úgy általában. Ebben a

kérdésben

nem, én másként gondolom, mint azok,

akik

ettől egy békésebb világot várnak.

Szerintem a háború és a békek közötti

szürke zóna erősödik ettől meg. Tehát a

háborús, a mai fogalmak szerinti háborús

küszöb megy lejjebb.

és olyan szereplők, állami szereplők és

nem állami szereplők egyaránt, akiknek

viszonylag kevés a veszíteni valója,

akikkel szemben az elrettentés logikája

eddig se nagyon működött, ők kaptak a

kezükbe egy olyan eszközt, amivel

átírhatják a játékszabályokat,

guríthatnak egy újat a rulettasztalon.

Tehát fontosabbá válik az a

társadalmaknak, akik békében szeretnének

élni, hogy a védekezőképességüket

a az értékeik megvédésére minél nagyobb

hangsúlyt fektessenek.

>> Igen. És ez egy ilyen technológiai

fejlesztési lóverseny, amire nagyon

sokat kell föltenni.

>> Dani Krisztián, nagyon szépen köszönöm

ezt a mai beszélgetést. Szerintem fogunk

még ezzel a témával foglalkozni. Kedves

YouTube nézőinknek köszönjük, hogy

megnéztétek ezt az adást. Arra kérünk

benneteket, hogy iratkozzatok fel

csatornánkra és kapcsoljátok be az

értesítéseket.

Podcast hallgatóinkat pedig arra

szeretném kérni, hogy iratkozzatok fel

Apple és Spotify podcast csatornánkra.

Írásainkat pedig olvassátok a

concordblog.hu.