Sziasztok! A mostani videóban olajról,

várható olajáról és így egy kicsit a

magyar benzináról is beszélünk. Amióta

Trump elhcolta Madurót és feleségét

Karakasból, hát több lett az

olajszakértő a YouTube-on, mint amennyi

lerohadt olajvezeték van Venezuelába.

Pedig hát arrafelé abból sok van.

Nyilván én se maradhatok ki a sorból,

ezért most megbeszéljük, miért csapott

le Amerika Venezuálára, miért pont most,

és mi lesz ennek a hatása az olajpiacon.

Ha téged esetleg felbőszít, hogy hát a

vélhetően választási csalással, de hát

mégis csak hatalmon lévő elnököt csak

úgy elviszik a palotájából, miközben az

ország adja a világ olajtermelésének

1%-át. Hát a piacokat ez annyira nem

zargatta föl, míg az olaj sem mozgott,

az SNP 500 meg elkezdett emelkedni. A

Shevron az egyetlen venezuolai

kitettséggel rendelkező amerikai olajcég

meg egyenesen ugrott egyet fölfelé.

Mondjuk igaz, hogy az amerikai

tőzsdeindexek azok így elszakadtak a

mindennapi élethez kapcsolódó

termékektől. Az alapvető termékeket

gyártó cégek, kloroxis társainak egy

súlya már egy ideje lejtőm van az

indexben, és az olajszektor se sok vizet

zavar már, mert a technológiai szektor

és a mesterséges intelligencia

kötötődésű cégek azok mindent elnyomnak.

De a lényeg, hogy a tőkepiacok tojtak

magasról a venezuolai eseményekre.

Kanyarodjunk vissza az olajhoz. Miért

van szüksége az USÁnak a venezuelai

olajra? Mert erről szól az egész katonai

akció. Hát ezt lényegében Trump is

kimondta. Ugye az elmúlt évtizedek

amerikai katonai beavatkozásainak

többsége is az olajról szól. Többől

háborúk például csak akkoriban más nevet

adtak az akciónak. Mondjuk a nem

létezőtő megpusztító fegyvereket

keresték meg hasonló. Tehát ugye azóta

eltelt 23 év a palaolajforradalomnak

köszönhetően az USA a világ legnagyobb

olajkitermelője lett. Továbbra is az USA

a világ legnagyobb fogyasztója. Kína

feljött a második helyre, mint nagy

fogyasztó, de az USA így is nettó

exportőr. Mi a fenének nekik a

venezuelai olaj? Hát ha megnézzük,

Amerika exportál meg importális olajat.

Az amerikai olaj jellemzően könnyű olaj,

ami ilyen világos, folyékony. Ezt ugye

exportálják is, importálnak viszont

nehéz olajat, ami ilyen sűrű, fekete

massza, akár olyan sűrű, mint a fokkrém.

A könnyű olajból olcsón lehet benzint

csinálni. A nehéz olaj az jobb a

dízelhez, kerozinh hajók motorjához. A

palaolajbum előtt az amerikai

finomítókat elsősorban Kanadából,

Venezuelából is közelkeletről származó

nyersolaj feldolgozása tervezték. több

mint egy évtizeden áttartó átalakuláson

mentek keresztül annak érdekében, hogy a

nagyobb arányba tudjanak feldolgozni a

könnyű amerikai alacsony kénytartalmú

olajat. De hát már csak a belső igények

miatt is a finomítók 29%-a olyan, amit

az USA-ban nem elérhető nehéz olajjal

kell etetni. Ezt régebben, főleg

Venezuelából, aztán Kanadából szerezték

be. Bár a legnagyobb finomítók ugye a

mexikói új nevén amerikai öbölben

vannak, ahova a legolcsóbb, leggyorsabb

venezuelából vinni ezt az olajfajtát.

Hát ezt most meg is lesz újra.

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy miért

pont most csaptak oda Venezuelának,

amikor a feszültség már 1999-ben

elkezdődött, amikor Hugó Chavez

hatalomra került. Chavez USA ellenes

antiimperialista retorikával futott be.

Aztán ezt még tovább fokozta az

elkövetkező években a Perroleus de

Venezuela nemzeti olajvállalatot

államosította. Több amerikai

nagyvállalat például Exon eszközeivel

együtt régebben sikeres professzionális

venezuelai olajkitermelés, a

hozzánemértés és a korrupció melegágya

lett. Egyedül a sevron maradt, aki

belement abba, hogy közös vállalatot

hozzon létre az állami venezuolai

olajcéggel. normál esetben ugye amikor

ilyen háborús helyzet alakul ki egy

olajtermelő országgal kapcsolatosan,

akkor a kínálat veszélybe kerül és hát

elkezd emelkedni az olajármit emelkedni

ilyenkor robbanhat is és akár 100

dolláros szintre is ugorhat ami magas

benzinárt okoz és hát ezt egy amerikai

politikus se szeretné is mond olyanokat

és hát most már te ezt is érte hogy jó

lenne az 50 dolláros VTI könnyű olaj

árfolyam most ez különb dollár ugye

jönnek a félidő választások és ott is

szeretik az emberek, hogyha olcsó az

üzemanyag. Nyilván mi tudjuk, hogy az

igazán hatékony megoldás az az árstop,

bármint a venezőolji példa mindjárt

mutatja, nem biztos, hogy tényleg ez a

jó megoldás. A mostani támadás kevésbé

tudta megkavalni az olajpiacot,

minthogyha mondjuk az nyolc évvel, 13

éve történt volna, mert ami a kínálati

oldalt illelti át Venezuela árnyéka régi

önmagának még a 70-es évek végén napi

közel 4 millió hordó volt a

kitermelésük. Ez most 1 millió hordó

alatt van kicsive. Miközben a világnapi

felhasználása 102 millió hordóra

emelkedett, a 90-es években ez még csak

70 millió hordó volt. Tehát Venezuela

súlyal nagyot csökkent az

olajkitermelést illetően. Az olajpiacon

jelenleg inkább túltermelés van,

legalábbis a nemzetközi energiagynökség

szerint. Tehát most a kínálati oldalba

belerúgni nem okoz. Nem okozott

áremelkedés. Sőt rám célja, hogy hát

újra életet leheljen a vele a venezuolai

kitermelésbe. Bár a régi fény elérését

illetően azért lehetnek kétségeink, de

kisebb eredmények azok így gyorsan

elérhetőek. A Chevron, mint az egyetlen

amerikai cég, aki ugye ott maradt, kész

például pénzt tolni az ottani

kitermelésébe. Az elmúlt évtizedekben a

venezuelai olajinfrastruktúra teljesen

lerohadt. Ebbe a 2019 óta tartó amerikai

szankciók is benne vannak, de leginkább

a Chávezel Maduro féle olajpénzekre

alapozó, de az olajiparba pénz nem

fektető szocialista, az állam szerepét

növelő, a piacgazdaságot visszaszorító

populista politikája állt itt a

háttérbe, amit megspékeltek

fenntarthatatlan szociális

költekezésekkel, amit pénznyomtatással

fedeztek, hát aminek hatására

200-300%-os

éves inflációk voltak. korunk

politikusa. Hát ilyenkor nem ijed meg.

Egyből árkontrollt, ismertebb nevén

ástopot vetnek be sok termékre. Hát ezt

meg is csinálták Venezuelába is. Ennek

az eredménye áruhiány és üres boltok

lettek. Közben az elmúlt évtizedekben a

lakosság 25%-a, főleg az edukáltabbak

elhagyták az országot. Él az olajipari

szakemberekkel, akik a környező

országokban simán találták jó állást

maguknak. Közben jó eséllyel a legutóbbi

választást is elcsalták. Maduroék, aki

2013-ban a Rákos Chavez halála után lett

elnök. Szóval az, hogy eltűnt Maduro az

országból, ezzel valószínűleg jót tett

Trump Venezuelának. Persze ettől még így

jogosan lehet kritizálni a dolgot. Az új

elnök, Del Rodriguez lett, aki korábban

olajipari miniszter is volt. Hát ez az

ágazat azért ma már látjuk, hogy nem

volt egy sikerori az elmúlt

évtizedekben. Így zuhant össze a működő

olajkutak száma az elmúlt 10 évben. Évek

óta szivárgó csővezetékek, hosszú évek

óta elromlott szivattyúk miatt álló

kitermelés jellemzi az országot. Ezek

megjavítására nem volt pénz, vagy ha

volt, akkor azt útközben ellopták.

Szóval egy teljesen leamortizált

rozsdahalom ez a venezuolai olajszektor.

Kevés gázuk is van. Ez az fel se merült,

hogy valamit kezdjenek vele. Elégetik.

Hát lényegében ami kifolyik, az

elfolyik. Elv mentén működik ott az

olajbiznisz. De kanyarodjunk vissza oda,

hogy miért kell a venezuelai olajtumnak.

Bár ugye az is kérdés, hogy mekkora

befolyása van az ott folyó dolgokra

lévén, hogy hát rezsimváltás még eddig

nem történt, de úgy jóval nagyobb az

amerikai befolyás, mint eddig, az

biztos. egyrészről 50 dolláros VT

olajárat szeretne és 2 dollár 20 centes

benzinárat. Ugye már korábbi videókban

beszéltünk arról, hogy az elmúlt évek

áremelkedéseinek hatására a

megfizethetőség egyre több amerikai

termékesetén téma. Ezért estek ugye az

alapvető termékeket gyártó cégek sokat

ugye a tavalyi évben. Hát az alacsony

benzinár az ott is javítja a fogyasztó

közérzetét. Bár ugye ez az 50 dollár az

az ársával az amerikai pala kitermelők

azok így elkezdik visszavágni a

kitermelést. Ha nemzetközi szintteret

nézzük, az alacsony olajár keresztbeelt

Putyinnak, aki már most is 40 dollár

környékén adja az orosz olajat, hát

nehezebb finanszírozni a háborút, hogyha

kevesebb a bevétel. Az irá hosszeini

ajatollag kap röhögőgölcsöt az alacsony

olajártól, főleg, hogy az évek óta tartó

gazdasági nehézségek 50%-os infláció

hatására gyakorlatilag folyamatosak a

tüntetések az országba. A nemzetközi

török gáborok szerint idén akár meg is

billenhet az iráni rendszer. Hát

valamint a kubai rezsim is kapott egy

tockost, elvesztették az egyik

szövetségesüket.

Az alacsony olajjár vélhetően csak a

rövidtávú cél. Ha az olajtartalékokat

nézzük, az USA nincs előkelő helyen.

Venezuela viszont a legnagyobb

tartalékokkal rendelkező ország, bár

ezek a tartalékszámok így általában

önbevallással működnek. És itt vélhetően

a venezuolaiak azok kicsit csaltak,

túloztak az elmúlt évtizedekben. Meg hát

az is kérdés, hogy mit tekintünk

tartaléknak, ami gazdaságosan

kitermelhető, azt ilyen 150 milliárd

hordóra teszik, de hát az is rengeteg.

Az ehhez kapcsolódó olvasat, hogy

Amerika hosszútávra játszik a venezuelai

olajjal, hogy az amerikai termelés az is

csúcelbe juthatott, miközben a következő

14 évben 2040-ig vélhetően nő a kőola

iránti igény. Jó, hogyha bebiztosítják

maguknak azt az országot, ahonnan a

legkönnyebben tudják behozni azt, ami

kell nekik. Valamint, hogyha a teljes

kitermelést nézzük, észak is,

Dél-Amerika elviszi a hátán a globális

kitermelés 40%-át. Ebből 22% csak az

USA. Így Venezuelával meg a többi

országgal együtt, akikre tudnak kis

nyomást gyakorolni, bőven elég a

kitermelői súlyban ugye amerikai

oldalon, amivel bármilyen orosz iráni

vagy akár szaúdi olajmanipulációnak

ellen tudnak állni, ami Kínát illeti, ők

voltak a venezuelai olaj legnagyobb

felvevői az elmúlt években. Hát ők most

kénytelenek lesznek Kanada fele

fordulni. minden bizonnyal kicsit

drágábban, hosszabb tengeri úton jutnak

az olajhoz, de ez így nem lesz olyan

drasztikus megrázkodtatás számukra.

Szóval a világ megy tovább előre. A nagy

kérdés, hogy ki a fene fog beruházni a

venezuelai olajiparba ahhoz, hogy az

évtizedek alatt lerohadt rendszert

újráépítsék. Ilyen 100 milliárd dollárra

van szükség állítólag. Hát ez 40%-kal

több, mint amint a top öt amerikai

olajcék beruházása, fejlesztésre,

feltárásra költött 2024-ben. Ezek a

beruházások azt igénylik, hogy ezek a

cégek elhigyék, hogy évtizedekig

békéhagyják őket, és megtérülnek ezek a

giga beruházások. Hát ez Venezuela

esetén pont nehéz. Ott ugye sokaknak

vannak rossz tapasztalataik. Az simán

elhiszik különben, hogy itt a következő

három évre még Trump az elnök, jó lesz

nekik, de hát ez kevés ezekhez a

beruházásokhoz. Ki tudja ugye az új

elnök mit gondol majd erről a

szituációról. Legyen az bárki nem

véletlen, hogy az Exon elnöke Venezuelát

befektethetetlen kategóriának

minősítette. De hát mostanában történnek

olyan dolgok az amerikai gazdaságban,

amiről két éve azt mondtam volna, hogy

ilyen nem lesz. Beszállt az állam az

Intelbe, a Pentagon mágnesgyártó cégbe,

ritka földfémes cég befektet. Ez olyan

szocialista szagú dolog Amerikába, de

hát végül is van benne ráció, mert sok

helyen a világba, főleg Kínába burkolt,

kevésbé burkolt állami támogatásokkal

felturbozott cégekkel kell ugye

versenyezni a tisztán piaci alapon

működőknek, és hát az nem megy. Itt is

valami hasonló lehetne a megoldás,

valami közös állami magánprojekt lenne

az, amit az amerikai cégek elég

biztonságosnak gondolnának hosszú távra,

vagy ha Trump lesz mondjuk esetleg

Venezuela elnöke is, hát az is

segíthetne. Ezt majd meglátjuk, de addig

is, ha összejön a Trump terv, az olajár

tartósan és akár egy évig is alacsonyabb

szinten maradhat, ami kedvező lesz a

világban az inflációnak. És persze a

magyar benzinára is pozitívan hat.

párhez ugye az is kell, hogy a forint ne

gyengüljön itt a dollárral szemben.

Szóval emberek, éljenek tovább a V8-as

motorok sokáig. Ennyi fért a mostani

videóban. Tetszett, segítségedre volt

lájk, megosztás, feliratkozás, valamint

hát várom a kommenteket szeretettel.

Köszönöm, hogy itt voltál. Sziasztok! M.