Észrevettél már magadon olyat, hogy

megvettél valamit, ami korábban

felvillanyott és hatalmas lelkesedéssel

töltött el esetleg majd pár hónap múlva

már valami jobbat találtál? Mondjuk

vettél egy autót, vagy vettél egy

telefont, ami egy kicsit drágább volt,

mint amit mondjuk eredetileg terveztél,

de úgy voltál vele, hogy át belefér,

amer annyira tetszett, meg annyira

szeretted volna. majd egy év múlva már

találtál egy egy jobb modellt például,

vagy beköltöztél áll majd lakásába, csak

hogy mondjuk fél év múlva rájöjj, hogy

igazából hát mégis csak kertes házra

lenne mondjuk szükséged az igazi

boldogsághoz. Ennek neve is van ennek a

jelenségnek, ez a hedonikus taposómalom.

És hogy miért fontos erről tudni? Azért,

mert hogyha nem vigyázol, akkor könnyen

bele tudsz ragadni egy ördögi körbe,

ahol egyre többet keresel, mégis

valamiért úgy érzed, hogy egy helyben

toporogsz. Nem csak a boldogság

szempontjából, hanem a pénzügyi

helyzeted szempontjából is. Ebből a

videóból megtanulhatod okosabban,

kordában tartani a vágyaidat, és

bölcsebben kezelni az életed nagy

döntéseit, illetve a pénzügyeidet. Tarts

velem!

Ez egy nagyon tipikus jelenség

mindannyiunk életében, és

kulcsfontosságú,

hogy megértsd, hogyha okosan akarsz

bánni a pénzzel. Na de mit is jelent

pontosan ez a hedonikus taposómalom? Az

ember egy pozitív változás, például egy

vásárlás vagy egy fizetésemelés után

viszonylag rövid ideig boldog, és aztán

szépen hozzászokik, és ismét visszatér a

korábbi boldogság szintjére. Ezért aztán

újabb dolgot kezdünk hajkurászni, ugye

hátha az majd most már tényleg elhozza a

tartós boldogságot, és így kerülünk egy

ilyen véget nem érő taposómalomba.

Sokszor látni például, hogy valaki ugye

egyre többet keres és egyre többet is

költ, így az általa fenntartott

életszínvonal az folyamatosan növekszik,

mégis soha nem érzi magát igazán

elégedettnek. Ezt hívják éles stílus

inflációnak. Én is többször tapasztaltam

például magunkon ezt a jelenséget.

Gyakorlatilag minden alkalommal

mondhatni ez van, amikor növeljük a havi

kiadásainkat. Egy ideig könnyebbnek

tűnik, majd aztán néhány hónap alatt

teljesen megszokottá tud válni. Idén

például adtunk magunknak egy bónuszt,

amit arra szántunk, hogy ezt csak úgy

lelkiismeret furdalás nélkül

elkölthessük, akár most valami olyanra,

amire egyébként nem mernénk, vagy nem

akarnánk költeni, de végül nem is valami

különleges dologra költöttünk, hanem

egyébként ilyen mindennapi dolgokat

vásároltunk belőle, mindennapi dolgokat

pótoltunk ki. Quá ilyen értelmes

dolgokra ment el végül is a pénz,

kütyükre, orvosi költségekre, közös

programokra.

Most viszont, hogy elment ez a bónusz,

ugye nehéz visszatérni a korábbi

szintre, mert már egy alkalom után is

igazából hozzászoktunk

ahhoz, hogy van ez a plusz pénz. De

mivel ugye mi követjük a kiadásainkat,

meg így is jelentősen egyébként a

lehetőségeink alatt költünk, ez nem

feltétlenül okoz gondot, de hogyha

valaki nem tudatos ebben, akkor ez

csapdába tud ejteni minket. Nézzük meg

az életszínvonal inflációját lakóhely

példáján, mert ez általában a

legszembetűnőbb.

béni pályakezdőként egy panellakásban

lakik a párjával, és később, hogy a

karrierje elindul felfelé,

természetesnek tűnik, hogy egy nagyobb

lakásba szeretnének költözni. Ugye ehhez

már egy nagyobb hitelt kell vállalniuk,

de hát a magasabb fizetés miatt ezt

egyébként könnyedén meg tudják tenni. Ez

egy racionális döntésnek érzik. Ugye a

következő években béni felsővezetői

állást kap, és továbbra is dinamikusan

nő a fizetése. Tehát végre saját házba

tudnak költözni. Így, eladják a korábbi

lakást, és egy kicsit nagyobb hitelt

vesznek fel hozzá, hogy kijöjjön a

házára. Ugye ahogy tovább nő a

jövedelmük, nő az élet színvonaluk is.

Kényelmes élet, jó iskolák a

gyerekeknek, jó környéken laknak, két

autó néhány utazási évente, és végül a

megtakarítások előtt feláldozva sikerül

megvásárolnik végre ekkor már álmaik

otthonát, amire ugye mindig is vágytak,

csak hogy idővel a mindennapi költségek,

és ugye a a törlesztők is egyre

magasabbak lettek, ezáltal, hogy mindig

nagyobb házba költöztek. A munka és

stressz meggyűlt, a felelősség nőtt, a

ház újdonság ereje meg elapadt. És

eljött az a pont, amikor Béni már nem

szerette annyira a munkahelyét, már nem

szerette annyira kihívásokat, már nem

szerette annyira ezt a nagy felelősséget

már lejjebb szeretett volna adni.

Ugyanakkor ugye a ház fenntartása az nem

volt egyszerű feladat. Nem csak sok

hétvégét meg meg sok estélyét eltöltötte

azzal, hogy a ház körül dolgot rendezze,

de anyagilag is megterhelő. És idővel ez

a munka, a stressz, az anyagiak ezek

szépen elkezdik, vagy elkezdhetik ugye

felőrölni. A legtöbben egyébként el

tudjuk képzelni, hogy van ilyen, de azt

nehezen, hogy ez velünk megtörténhet. De

ne felejük, hogy ebben a példában sem

arról van szó, hogy egyik napról a

másikra történt, és béni sem úgy ébredt

fel a panellakásban, hogy neki egy sok

100 milliós házra van szüksége. Ugye

alapvetően ez a hedonikus taposómalom

nem probléma. Ez egy természetes emberi

tulajdonság. Tehát nem megszüntetni

kell, nem kell ezen túl nagyot aggódni,

hanem tudatosítani, menedzselni kell

tudni. Oké. Az első és legfontosabb

kérdés ezzel kapcsolatban szerintem az

ez az adaptációs ritmusod. Valakinél

ugyanis ez az adaptáció ez lassabb,

valakinél pedig gyorsabb. És érdemes

megfigyelni magunkat, hogy mennyire

gyorsak nálunk ezek az alkalmazkodási

ezek a lép ezek a ciklusok, amikor

feljebb lépünk. Milyen gyakran akarunk

költözni, milyen gyakran veszünk új

autót, milyen gyakran akarunk telefont

cserélni vagy utazni. hogyha valakinek

lass lassabb az adaptációs ritmusa,

akkor lehet, hogy mondjuk 8-10 évente

költözik, és a vágjaival simán lépést

tud tartani a fizetése. Ugye van ideje

kifizetni az előző vásárlásokat, van

ideje megtakarítani, és az élete így

pénzügyileg menedzselhető. Aki viszont

gyorsan elkezd többre vágyni mindig, ő

könnyen beleesik abba a csapdába, hogy

kifeszített pénzügyi helyzetből próbálja

megoldani az egyre emelkedő elvárásait.

Itt ezen az ábrán láthatod, hogy az én

vásárlási gyakoriságom néhány

kategóriában hogyan alakul. Ez

valószínűleg a legtöbbek számára

egyébként inkább lassúnak számít,

legalábbis mondjuk az utazást kivéve,

mert abban abban nem vagyunk lassúak,

inkább gyorsan, vagy sokat szoktunk

utazni. És nem ez a követendő, nem azért

mutatom ide, mert ez jó lenne. Az egész

téma egyébként nagyon-nagyon szubjektív,

nagyon sok az egyedi tényező. Csak

valamilyen kapaszkodót akartam adni, és

ezt magadra is érdemes megcsinálni.

Nehéz megmondani, hogy mi a túl gyors,

vagy mi az ideális. És ott van az is,

hogy nyilván a fizetésünk sem azonos

ütemben nő. Tehát az is lehet, hogy

valaki gyorsan adaptálódik, de nagyon

gyorsan is nő a fizetése. Így ennek

ellenére is mondjuk meg tud takarítani.

Érdemes azonban megfigyelni magunkat, és

megpróbálni egy kicsit kivetíteni a

jövőbe a tempót, amit diktálunk. Tehát,

hogyha három évente költözök kétszer

akkor ingatlanba, akkor 20 év múlva

mennyit kellene keresnem, és ez

reális-e? Nem fog-e ez túl nagy nyomást

helyezni rám, hogy ilyen ütemben falom

az életet. Ez egyébként nem csak

pénzügyi területen érdekes kérdés

szerintem, hanem például párkapcsolatok

váltásában, gyermekvállalásban, és hogy

az életünk egyéb mérföld köveinek

kipipálásában is felmerülhet. Vannak,

akik nagyon nagy kanállal meg nagyon

gyorsan habzsolják az életet, míg mások

sokkal lassabban haladnak. Igazából a

lényeg, hogy olyan tempót diktáljunk,

amit hosszú távon fenn tudunk tartani.

Különben ugye mi lesz velünk, ha már

mindent erőn felül gyorsan kimaxoltunk,

nem lesznek következő célok az

életünkben. A hedonista futópad

lényegében az öröm állandó

újratermelésének csapdájába vezet,

amihez az életszínvonal inflációja. Ez a

jobb dolgok és a magasabb kiadások

megszokása, ami végül bebetonoz

bennünket a karrierünkbe, a

vállalkozásunkba, amit így akkor is

folytatnunk kell, ha már szívünk szerünk

egyébként valami mást csinálnánk, csak

azzal nem keresnénk mondjuk annyit. Na

jó, de mit lehet ezzel tenni? Igazából

az első lépés ebből a csapdából való

kiszakadás felé az az, hogy felismert,

hogyha te is rajta vagy. Sokan bele se

gondolnak, hogy ez a folyamatos többet

költök, hogy jobban érezzem magam. Mókus

kerék. Ez ott van, és én ebben forgok.

Hiszen a társadalom egyébként teljesen

normálisnak állítja be ezt a jelenséget,

sőt még talán el is ismeri. Íme, 10

kérdés, amivel tesztelheted magad. Jó,

csak igennel vagy nemmel válaszolj

ezekre a kérdésekre. Első: szoktál-e

impulzívan vásárolni csak azért, hogy

megjutalmazd magad?

Szoktál-e bűntudatot vagy megbánást

érezni a vásárlások után? Esetleg

érzed-e azt, hogy túl sok helyet

foglalnak otthon mondjuk a felesleges

kacatok?

A kiadásaid a bevételeiddel párhuzamosan

emelkednek-e? Például amikor

fizetésemelést kaptál, akkor rögtön úgy

érezted, hogy már most szükséged van az

új telefonra, vagy a drágább ruhákra,

vagy valamilyen prémium élelmiszerekre,

vagy egy kicsit visz el tudtál tenni,

mondjuk félre tudtál tenni. Vásároltál-e

valamit csak azért, mert másoknál,

ismerősöknél láttad esetleg az átlagnál

jobban keresel-e esetleg, és ennek

ellenére mégis úgy érzed, hogy kevés a

fizetésed, nem tudsz félretenni, vagy

esetleg akár fogyasztói hiteleid,

tartozásaid vannak.

Előfordul-e veled, hogy veszel valami

drágább dolgot, majd rájössz, hogy hogy

mégsem elég, és előbb kiegészítőket

kezdesz hozzá vásárolni, majd egy újabb

típus után nézel, vagy még többet veszel

viszonylag gyorsan ugyanabból a

dologból. Nincs három hatvi

vésztartalékod, mégis kitalálsz valami

drága hobbit, szórakozást, utazást,

amire a fizetésed jelentős részét vagy

több havi fizetésedet elköltöd.

Van-e olyan, hogy egy ideig

takarékoskodsz a jövőben itt céljaidra,

majd azon kapod magad, hogy találtál

valamit, amire mégis inkább megéri

elkölteni a megtakarításodat, és végül

sosem tartasz ki hosszú távon a pénzügyi

céljaid mellett, vagy egyre többet

költesz esetleg utazásra, mégis egyre

kevésbé tesz boldoggá maga az utazás.

Szeretnél karriert vagy szakmát váltani

talán, de nem engedheted meg magadnak,

mert mert úgy érzed, hogy nem tudsz

lejjebb adni a meglévő

életszínvonaladból. Igaz lehet ez rád?

Jó, ha csak egy-két kérdésre válaszoltál

ezek közül igennel, akkor valószínűleg

egyébként nincs nagy probléma. Ha

azonban mondjuk több mint öt kérdésre

igen a válaszod, akkor bizonyára rajta

vagy ezen a futópadon, és érdemes egy

kicsit lassítani, vagy átgondolni ezt az

adaptációs ciklusodat. Úgy is

mondhatnám, hogy vegyél vissza, kicsit

nyugodj le, tanulj meg azon a bizonyos

testrészeden ülni, mielőtt még gáz

lenne. Tanuld meg lekötni magad olyan

dolgokkal, amik nem viszik a pénzt,

hanem vagy pénz nélkül is sokat adnak,

vagy mondjuk akár pénzt hoznak. Tehát

például lehet hobbi az is, ami pénzt

hoz, vagy lehet hobbi a túrázás, vagy a

futás is. Nem kell ehhez valami extrém

drága cuccot venni. És ha kidobálod

otthonról a felesleges sok kacatot,

akkor lehet, hogy egyébként kisebb

lakásban is el lehet kényelmesen férni.

Ha érint a téma, akkor a videó

leírásában találni fogsz egy még

részletesebb útmutatót további

technikákkal, további ötletekkel. Ha

pedig téged az motiválna igazán, ha

látnád, ahogy a pénzed gyarapodik és

idővel dolgozik érted, és szeretnéd,

hogy a pénzed akár hatékonyabban

dolgozzon idővel, mint te magad, akkor

pedig érdemes eljönnöd a pénzügyi

szabadság alapozó tréningre, ahol

letesszük a pénzügyi szabadság alapjait,

és konkrét befektetési stratégiákat

fogok neked mutatni, amivel szép

hozamokat tudsz elérni kellő biztonság

mellett. Remélem, hogy hasznosnak

találtad ezt a videót, mert

nagyon-nagyon sok sikert kívánok neked.

Csak így tovább! Hajrá!