Forintos ETF-ek a magyar tőzsdén (Megéri ezeket venni?)
383 segments
Kevesen tudják, hogy már nagyon sok ETF
elérhető forintban is a magyar tőzsdén,
ugye a bétapiacon. Így nem csak a
devizaváltás spórol meg, de így akár
nyugdíjelűsági számlára is vásárolhatunk
most már egész sokféle ETF-et. Ugye az
ETF-ek kiváló eszközök ahhoz, hogy
egyetlen vásárlással sok 100 vagy akár
akár több 1000 értékpapírt vásároljunk
meg. Igazából nagyon költség és
időhatékonyan. És ugye ETF-ek
segítségével számos befektetési
stratégia is megvalósítható. Így kiváló
választás lehet akár nyugdíj, gyermek
vagy akár lakáscélú befektetéshez is.
Ugye nagyon sok útmutatót írtam már az
ETF-ekről. Ezeket ennek a videónak a
leírásával meg fogok találni, hogyha még
nem teljesen tiszta, hogy mi az az ETF,
hogy hogyan kéne használni. Mai videóban
azt mutatom meg, hogy miként lehet
forintért ETF-et vásárolni úgy, hogy
közben a pénzed akár külföldi devizában
legyen befektetve, és akár 20%-os
adókedvezményt és igénybe tudj rá venni.
illetve megmutatom, hogy hol vannak
ebben a legnagyobb buktatók. Tartsatok
velem.
Az utóbbi időben egyre több ETF
felérhető forintban is a magyar tőzsdén,
amivel ugye megspóroljuk gyakorlatilag a
váltási költséget, és megvehetővé válik
az ETF nyesz nyugdíjelőtakarékossági
számlára is. Azonban van pár buktató,
pár apróság, ami miatt ez mégsem lesz
annyira egyértelmű döntés. Vegyük most
sorra azokat a dolgokat, amiket tudni
kell a forintos ETF-ekről. Oké.
Fortintos ETF-ek alapvetően ugyanazokat
az eszközöket követik, például ugye
amerikai vagy globális részvényindexek,
mint egyébként a külföldi változataik. A
különbség csupán abban rejlik, hogy a
kereskedés az forintban történik. A
forintos ETF-át nem azt jelenti, hogy
maga a befektetésed forintban lesz, csak
azt, hogy te forintban tudod
megvásárolni. Na de hogyan kerül egy ETF
a magyar tőzsdére, és mi történik
valójában a háttérben? Az ETF-eket
jellemzően több tőzsdén is meg lehet
venni, gyakran különböző devizákban
jegyezve. Aki vett már ETF-et, az
bizonyára találkozott ezzel. Tehát egy
ETF-nek ugyanak az ETF-nek lehet egy
eurós változata a Xetrán, egy mexikói
pezós változása változata a londoni
tőzsdén és satöbbi satöbbi. Ugyanazt a
az ETF-et, tehát több tőzsdén listázva
különböző devizákban is meg tudjuk
vásárolni. Ezt nevezzük elsődleges
listázásnak. Ilyenkor ugye az történik,
hogy maga a kibocsátó úgy dönt, hogy
belistázza az adott részvényt vagy
ETF-et a tőzsdére. Ez azt jelenti, hogy
az alapkezelő kezdeményezi a tőzsdei
megjelenést, elvégzi ennek a szükséges
adminisztrációját, és vállalja a
szabályozásnak való különböző
megfeleléseket. Az elsődleges
listázásnak az az előnye, hogy a termék
teljes mértékben integrálódik
gyakorlatilag az adott tőzsdei
környezetbe, és jellemzően jó a jó lesz
a likviditása is. Ehhez képest a
másodlagos listázás az kicsit máshogy
néz ki. A bétapiac az nem egy klasszikus
értelemben vett elsődleges jegyzési
helyszín, mint például London vagy
Xetra, hanem egy másodlagos forgalmazási
lehetőség magyar befektetőknek. Ilyenkor
igazából az történik, hogy az adott
részvény vagy ETF már jegyzett valahol
külföldön, és a magyar tőzsde egy külön
platformon biztosít lehetőséget neked
arra, hogy forintban is elérd ugyanazt a
terméget. Ez nem a kibocsátó
kezdeményezése, hanem a tőzsde és az
árjegyzők hozzák létre a hazai
kereskedési lehetőséget. A béta piaci
jegyzés nem az Iars által indított
listázás, hanem egy hazai árjegyző,
jellemzően az OTP hozza be ezt a
terméket. Ő biztosítja az árjegyzést, és
ő áll a vételi eladási oldal mögött.
Ezért is az ishares hivatalos oldalán,
vagy az ETF keresőkben nem fogsz találni
BT a stikert, magyar tőzsdés stickert
meg listázást. A BT a piacon továbbra is
ugyanaz az ETF érhető el, mint egyébként
amit Frankfurtba vagy Londonban
forgalmaznak. Ugyanaz az is kód, ugyanaz
a mögöttes eszköz. Így lesz az ETF
egyébként forintban elérhető, de
technikailag nem új ETF-ről van szó,
tehát nem új kibocsátás. Ezért ugye nem
kell devizát váltanod, hiszen forintban
fogod tudni megvenni. Nem fizetsz
váltási díjat, de ugyanazt az
árfolyamhatást és devizakitettséget
kapod, amit egy eurós vagy egy dolláros
változatnál. Ha nem teljesen érted, hogy
miért lesz egy forintos ETF-ben dollár
vagy euró kitettséged valójában, erről
is betettem egy linket a videó
leírásába. Ezt nagyon-nagyon fontos
megérteni. A másik óriási előny, hogy
ezek az ETF-ek ugye már nyessz számlára
is megvásárolhatók, amire a nyugdíj
célra 20% adókedvezmény vehető igénybe.
Mivel a nyugdíj előtakarékossági számlán
jellemzően csak forintalapú
értékpapírokat vehetsz, eddig elég
korlátozott volt a választék, hogyha
például ETF-ekben gondolkodtál. Most
viszont már több tucat fortos ETF közül
válogathatsz, és akár egy nagyon jól
diverzifikált port befektetési
portfóliót is összeállíthatsz
kifejezetten nyugdíj célra adó jóváírás
mellett. A nyugdíjszámlákról is teszek
be linket a videó leírásába, hogyha ez
esetleg jobban érdekelne ez a rész. A
szűk keresztmetszet igazából ott lesz,
hogy kevés szolgáltatónál érhető el a
Biac, ami a magyar tőzsdének egy AR
részlege. És ebből jön egy gyakorlati
kockázat, hogy mi történik akkor, ha a
broker mondjuk úgy dönt, hogy nem ad
hozzáférést továbbiakban a béta a
piachoz. Hogyan tudunk majd megválni
ezektől a forintos LTF-ektől? Bizonyára
megoldható lesz, tehát nem fogunk nem
fog ott ragadni a pénzünk a
szolgáltatónál, ha esetleg ilyen
történne is. Nagyon valószínűleg a
szolgáltató segíteni fog abban, hogy
előbb még a zárás előtt megváljunk
ezektől a papíroktól. És ha véletlenül
mégis nálunk maradna, mivel ugyanarról a
a papírról, ETF-ről van szó, ami
külföldi tőzsdén is kereskednek,
bizonyára megoldható lesz transzferrel,
vagy valamiként, hogy ezt a papírt
eladjuk, tehát nem kell ettől félni, de
lehetséges, hogy ebből egy plusz macerán
keletkezik majd egyszer. Jelenleg
például az erste, az ad béta piaci
hozzáférés nyás számlára, azt meg lehet
nézni. Az egy érdekes számla erre a
célra. Lássuk tehát, hogy mi a kínálat a
bétapiacon. Ugye jelenleg 31 ETF és egy
etcő el. Itt mutatok nektek egy listát.
Ugye nagyon sok globális meg regionális,
akár szektorpecifikus befektetési alap
közül is válogathatunk, illetve vannak
kifejezetten piaci esésre fogadó
úgynevezett short LTF-ek is. Ugye
számtalanszor hangoztattam már, hogy
nincs olyan, hogy legjobb befektetés
vagy legjobb befektetési portfólió, és
minden attól függ, hogy milyen
kockázatvállalási hajlandóságunk,
képességünk van, illetve milyen jövő
képet látunk egyáltalán magunk előtt, és
arról, hogy miért fontos, hogy legyen
befektetési stratégiád, szintén ugye
sokszor beszéltem már. Linkelek egy
forintos ETF útmutatót is a leírásban.
Ott találni fogsz ettől függetlenül
minta portfóliókat forintos ETF-ekből,
hogyha ez érdekel. a béta piacon, tehát
számos ETF közül tudsz válogatni. A
kérdés, hogy van-e a béta annyira
liquid, mint a külföldi nagyobb tőzsdék.
Beszéljünk kicsit itt a a hátrányokról,
kockázatokról és a magas spreadről, ami
ami az bétapiacon előjöhet. Ugye a
likviditás azt jelenti, hogy mennyire
könnyű egy adott ETF-et a piacon eladni,
pénzé tenni. Ha egy ETF nagyon liquid,
akkor bármikor találsz vevőt vagy
eladót, és az ár is nagyon közel lesz a
valós piaci értékhez, amin ad veszel. Ha
viszont az ETF kevésbé liquid,
előfordulhat, hogy eladáskor csak
nehezen és jelentősen rosszabb áron
tudsz megszabadulni az ETF-től, mint
amit egyébként a tőzsdei ár racionálisan
indokolna. Ez tehát egy ilyen keresleti
kínálati kérdés is. Mit gondolsz,
ugyanazt az amerikai S&P500 LTF-et a
béta piacon tudod könnyebben eladni,
vagy a Xetrán, amit egész Európa
használ? Ugye nem nehéz kitalálni, hogy
bármilyen ETF-ről is legyen szó. fortban
kevesebben akarják majd megvenni tőled a
bétapiacon, mint euróban a xetrán. A
kérdés, hogy ez ténylegesen mekkora
kockázatot jelent? A kérdésre a választ
pedig az árijegyzők adják meg. Ahhoz,
hogy a likviditás problémáját enyhítsék,
hogy béta piacon árijegyzők működnek.
Ugye az árijedzők olyan pénzintézetek,
folyamatosan biztosítanak vételi és
eladási árat egy-egy ETF-re. ők azok,
akik garantálják, hogy a befektető
majdhogynem bármikor tudjon vásárolni,
vagy eladni még akkor is, ha éppen
nincsen a piacon kereslet, vagy nagyon
alacsony. Gyakorlatilag vállalja, hogy
például megveszi tőled forintért akkor
is, ha neki nem kell, hiszen ő bármikor
egyébként el tudja adni a másik tőzsdén
euróban. Az árjegyzők tehát folyamatos
likviditást biztosítanak, és ezzel
stabilitást adnak a a befektetéseknek.
nélkülük egy kisebb forintos ETF például
sokkal illikvidebb lenne, sokkal
nehezebben lehetne érdemi mennyiséget
eladni vagy be venni. A béta piacon nem
egyetlen árjegyző működik, de a forintos
ETF-g árjegyzője az az OTP bank, és
bizonyára kitaláltad, hogy az OTP ezt
nem ingyen fogja csinálni. A nyereségét
az úgynevezett spreadből nyeri. A spread
a vételi és eladási ár közötti
különbséget jelenti. Olcsóbb árat
jegyez, amikor eladsz neki, mint amikor
más vesz tőle. Hasonlóan ahhoz, mint
amikor az utcán egy pénzváltónál akarsz
eurót váltani. Ez neked egyfajta rejtett
költség a vételi és eladási ár közötti
különbség. A liquid effektnél a spread
tipikusan egyébként nagyon kicsi, néhány
tized százalék, így a rejtett költség
elhanyagolható. kevésbé likvideti
effektnél azonban ez a spread, ez
elérhet 1 2 3%-ot is. Az, hogy mekkora
ez a vállalt spread a béta piacon az
árjegyzési szabályzatból megtudhatjuk,
amiből egyúttal az is kiderül, hogy
milyen kötelezettségei vannak az
árjegyzőnek. Itt láthatod például a
spread mértékét a bétapiacon. Ugye a max
ársáv, ez az oszlop mutatja bázispontban
a spread mértékét. A 300 bázispont az
3%-ot jelent. Ekkora a maximális spread.
A minimum mennyiség azt jelenti, hogy
egyszerre minimum hány eladásra és
vételre kell ajánlatot tennie az
árjegyzőnek. A a teljesítésos oszlop
pedig arra vonatkozik, hogy a
nyitvatartási idő mekkora részében kell
ajánlattal jelen lennie a piacon. A
rendszer egyébként úgy van kitalálva,
hogy az árjegyzőket pénzvisszatérítéssel
ösztönözzék arra, hogy kisebb spreaddel
dolgozzanak és az idő nagyobb részében
tegyenek ajánlatot. Ezt ellenőrizni is
lehet egyébként, hiszen a B-t minden
hónapban közzéteszi az árjegyzői
teljesítéseket. Itt láthatod az
árjegyzői teljesítéseknek egy korábbi
listáját. Ugye a spread, ez a piros
egyessel jelölve ez és a minimális
mennyiség az a piros kettő. Ez jelzi az
egyző ágyzői szerződésben vállalt
értéket. És ebből látszik, hogy az OTPre
ugye a B kategóriás ösztönző vonatkozik.
A teljesítés ez a piros három. Az
árjegyzői szerződésben foglaltaknak való
megfelelés mértéke. A piros négyes. Az
pedig azt jelenti, hogy a teljes időszak
hány százalékban volt ugye árijedyzés. A
piros ötös az a vételi adácsi ársáv
pedig azt jelenti, hogy mi volt a
tényleges átlagos ársáv. Vagyis a
vállalt 1%-os képest most kisebb
spreaddel dolgozik az OTP. Ne feledjük,
hogy a gond főként nagyobb eladói hullám
mellett lehetne, amikor is ezek a
spreadek akár jelentősen tágulhatnak is,
mivel ki leszünk téve az OTP árazási
stratégiájának, hogyha nincs más, akivel
kereskedni tudnánk. Azt azért fontos
megjegyezni, hogy hosszútávú
befektetőként alig ha a piaci pánik
közepén akarjuk majd eladni az ETF-et
remélhetőleg, illetve hosszú távon
egyébként nem annyira sokat, nem számít
annyira sokat egy egyszeri 1-3%-os
költség, mivel ez ugye egyszeri tétel,
csak nem pedig évente jelentkezik, mint
mondjuk egy befektetési alapnál a az
éves költség. És akkor igazából a fő
kérdés az az, hogy akkor megéri fortítos
ETF-et vásárolni. Kezdjük az
egyszerűvel. Hogyha nyugdíj célra, ny
számlára számlát nyitsz, és nincs más
választásod, akkor természetesen igen.
Szerintem ez a legjobb nyugdícélú
megtakarítás egyébként ma a piacon. Ha
viszont van választásod, akkor
mérlegelned kell. Tehát ha vehetsz
forintosat és eurósat, és akkor el kell
dönteni. Ugye előny, hogy megspórol a
devizeváltás költségét. Tehát ez nagyon
változó, hogy ki mennyiért vált deviz.
Hát vannak bankok, akik akár 1%-ot sem
sajnálak felszámolni, míg kisebb
összeket akár ingyenesen is válthatunk.
Ugye váltás is kétszer van. Először is
az első lépés, hogy kiszámolod, hogy te
mennyiért váltasz átlagosan pénzt.
Igazából ez az összeg, amit meg tudsz
spórolni, de ne feledd, hogy ez is csak
ugye egy odavisszaváltás, ez nem
rendszeres költség. Hosszú távon ez is
igazából elyészű tud lenni. Aztán ott a
hátrány, hogy ugye nagyobb a spread. Az
interaktíve brokersnél megnézve a
nagyobb ETF-eket körülbelül egy 0,2%-os
spreaddel találkozunk, tehát szinte
nullának vehetjük a spreadet, nagy
tőzsdéket. Ezzel szemben a magyar
tőzsden itt van egy ilyen 0,8% érték,
vagy akár afeletti, elméletilag akár h
3%-ig is felmehet, ugye, ha az OTP úgy
dönt. Tehát alapállapotból itt egy ilyen
mondjuk 1%-os 0,8%-os költséggel
számolunk. Egy drága devizaváltásnál ez
egyébként olcsóbb, mert ez már abb az
oda-visszaváltás is benne van, a vétel
is, meg az eladás is. A kettőn összesen
van, jön ki ez a spread. Tehát ez
általában olcsóbb, mint egy drágább
váltás. Viszont ott van még az a
hátránya is, hogy nagyobb a partner
kockázata, hiszen a másik kockázat ugye
a brokerünk üzleti döntése, hogy meddig
ad hozzáférést a bétapiachoz, meg mi
történik, hogyha lekapcsol bennünket
erről. Bizonyára lesz rá megoldás. Az
értékpapírértéken nem fog elveszni, de
ettől felesleges macerát meg
költségeket, plusz költségeket
eredményezed. Hogy megéri-e forintos
etérbe fektetned az eurós változathoz
képest, attól függ tehát, hogy milyen
árfolyamon tudsz devizát váltani, és
mennyire tartasz ezektől az egyéb
kockázatoktól. Nekem személy szerint
egyelőre a magasabb likviditás előny, és
én olcsón váltok pénzt, úgyhogy maradok
a pénzváltásnál. A forintos ETF-ek
legnagyobb jelentősége viszont az, hogy
nyesszámrára is lehet ezeket vásárolni.
Így most már nyugdíjszú megtakarítás
esetén is van lehetőség egy nagyon
olcsón és jól diverzifikált portfóliót
kialakítani. Ha téged is érdekel a
befektetések világa, akkor gyere el a
pénzügyi szabadság alapozó tréningre,
ahol a befektetési lehetőségek szélesebb
körével ismerkedhetsz meg, és konkrét
befektetési stratégiákat fogok neked
mutatni, akár nyugdíjcélra, akár
gyerkőcnek, akár hogyha lakásra
gyűjtenél, érdemes eljönnöd és
megismerned ezeket. Nagyon szépen
köszönöm, hogy itt voltál. Sok sikert
kívánok, csak így tovább. Hajrá!
Ask follow-up questions or revisit key timestamps.
A videó arról szól, hogy a magyar tőzsdén egyre több ETF (Exchange Traded Fund) érhető el forintban, ami megkönnyíti a befektetést, mivel elkerülhető a devizaváltás és lehetőség van nyugdíjelőtakarékossági számlán keresztül is vásárolni, igénybe véve a 20% adókedvezményt. Bár az ETF-ek ugyanazokat az eszközöket követik, mint külföldi társaik, a kereskedés forintban történik, de a befektetés maga továbbra is külföldi devizában történik. A videó kitér a másodlagos listázás fogalmára a BÉT (Budapesti Értéktőzsde) piacán, ahol az OTP Bank árjegyzőként biztosítja a likviditást, amiért cserébe spreadet számít fel. Felmerülnek a BÉT piac likviditásával és a magasabb spreaddel kapcsolatos kockázatok, valamint a broker üzleti döntéseinek esetleges kockázata. Összességében a forintos ETF-ek legfőbb előnye a nyugdíjszámlán való elérhetőség és az adókedvezmény, míg a hagyományos eurós ETF-ek előnye a magasabb likviditás és az alacsonyabb spread.
Videos recently processed by our community