HomeVideos

Forintos ETF-ek a magyar tőzsdén (Megéri ezeket venni?)

Now Playing

Forintos ETF-ek a magyar tőzsdén (Megéri ezeket venni?)

Transcript

383 segments

0:00

Kevesen tudják, hogy már nagyon sok ETF

0:02

elérhető forintban is a magyar tőzsdén,

0:04

ugye a bétapiacon. Így nem csak a

0:05

devizaváltás spórol meg, de így akár

0:08

nyugdíjelűsági számlára is vásárolhatunk

0:11

most már egész sokféle ETF-et. Ugye az

0:14

ETF-ek kiváló eszközök ahhoz, hogy

0:16

egyetlen vásárlással sok 100 vagy akár

0:19

akár több 1000 értékpapírt vásároljunk

0:22

meg. Igazából nagyon költség és

0:23

időhatékonyan. És ugye ETF-ek

0:25

segítségével számos befektetési

0:27

stratégia is megvalósítható. Így kiváló

0:29

választás lehet akár nyugdíj, gyermek

0:32

vagy akár lakáscélú befektetéshez is.

0:34

Ugye nagyon sok útmutatót írtam már az

0:36

ETF-ekről. Ezeket ennek a videónak a

0:38

leírásával meg fogok találni, hogyha még

0:40

nem teljesen tiszta, hogy mi az az ETF,

0:41

hogy hogyan kéne használni. Mai videóban

0:44

azt mutatom meg, hogy miként lehet

0:45

forintért ETF-et vásárolni úgy, hogy

0:47

közben a pénzed akár külföldi devizában

0:50

legyen befektetve, és akár 20%-os

0:53

adókedvezményt és igénybe tudj rá venni.

0:55

illetve megmutatom, hogy hol vannak

0:57

ebben a legnagyobb buktatók. Tartsatok

1:00

velem.

1:12

Az utóbbi időben egyre több ETF

1:14

felérhető forintban is a magyar tőzsdén,

1:16

amivel ugye megspóroljuk gyakorlatilag a

1:18

váltási költséget, és megvehetővé válik

1:20

az ETF nyesz nyugdíjelőtakarékossági

1:23

számlára is. Azonban van pár buktató,

1:25

pár apróság, ami miatt ez mégsem lesz

1:27

annyira egyértelmű döntés. Vegyük most

1:29

sorra azokat a dolgokat, amiket tudni

1:31

kell a forintos ETF-ekről. Oké.

1:33

Fortintos ETF-ek alapvetően ugyanazokat

1:35

az eszközöket követik, például ugye

1:36

amerikai vagy globális részvényindexek,

1:38

mint egyébként a külföldi változataik. A

1:40

különbség csupán abban rejlik, hogy a

1:43

kereskedés az forintban történik. A

1:46

forintos ETF-át nem azt jelenti, hogy

1:48

maga a befektetésed forintban lesz, csak

1:50

azt, hogy te forintban tudod

1:52

megvásárolni. Na de hogyan kerül egy ETF

1:55

a magyar tőzsdére, és mi történik

1:56

valójában a háttérben? Az ETF-eket

2:00

jellemzően több tőzsdén is meg lehet

2:02

venni, gyakran különböző devizákban

2:04

jegyezve. Aki vett már ETF-et, az

2:05

bizonyára találkozott ezzel. Tehát egy

2:07

ETF-nek ugyanak az ETF-nek lehet egy

2:09

eurós változata a Xetrán, egy mexikói

2:12

pezós változása változata a londoni

2:14

tőzsdén és satöbbi satöbbi. Ugyanazt a

2:18

az ETF-et, tehát több tőzsdén listázva

2:21

különböző devizákban is meg tudjuk

2:22

vásárolni. Ezt nevezzük elsődleges

2:25

listázásnak. Ilyenkor ugye az történik,

2:27

hogy maga a kibocsátó úgy dönt, hogy

2:29

belistázza az adott részvényt vagy

2:31

ETF-et a tőzsdére. Ez azt jelenti, hogy

2:33

az alapkezelő kezdeményezi a tőzsdei

2:35

megjelenést, elvégzi ennek a szükséges

2:36

adminisztrációját, és vállalja a

2:39

szabályozásnak való különböző

2:41

megfeleléseket. Az elsődleges

2:43

listázásnak az az előnye, hogy a termék

2:45

teljes mértékben integrálódik

2:47

gyakorlatilag az adott tőzsdei

2:48

környezetbe, és jellemzően jó a jó lesz

2:51

a likviditása is. Ehhez képest a

2:53

másodlagos listázás az kicsit máshogy

2:55

néz ki. A bétapiac az nem egy klasszikus

2:58

értelemben vett elsődleges jegyzési

3:00

helyszín, mint például London vagy

3:02

Xetra, hanem egy másodlagos forgalmazási

3:05

lehetőség magyar befektetőknek. Ilyenkor

3:09

igazából az történik, hogy az adott

3:10

részvény vagy ETF már jegyzett valahol

3:13

külföldön, és a magyar tőzsde egy külön

3:15

platformon biztosít lehetőséget neked

3:17

arra, hogy forintban is elérd ugyanazt a

3:20

terméget. Ez nem a kibocsátó

3:22

kezdeményezése, hanem a tőzsde és az

3:25

árjegyzők hozzák létre a hazai

3:27

kereskedési lehetőséget. A béta piaci

3:30

jegyzés nem az Iars által indított

3:32

listázás, hanem egy hazai árjegyző,

3:34

jellemzően az OTP hozza be ezt a

3:37

terméket. Ő biztosítja az árjegyzést, és

3:39

ő áll a vételi eladási oldal mögött.

3:41

Ezért is az ishares hivatalos oldalán,

3:43

vagy az ETF keresőkben nem fogsz találni

3:46

BT a stikert, magyar tőzsdés stickert

3:49

meg listázást. A BT a piacon továbbra is

3:52

ugyanaz az ETF érhető el, mint egyébként

3:54

amit Frankfurtba vagy Londonban

3:56

forgalmaznak. Ugyanaz az is kód, ugyanaz

3:58

a mögöttes eszköz. Így lesz az ETF

4:01

egyébként forintban elérhető, de

4:03

technikailag nem új ETF-ről van szó,

4:05

tehát nem új kibocsátás. Ezért ugye nem

4:08

kell devizát váltanod, hiszen forintban

4:10

fogod tudni megvenni. Nem fizetsz

4:12

váltási díjat, de ugyanazt az

4:14

árfolyamhatást és devizakitettséget

4:17

kapod, amit egy eurós vagy egy dolláros

4:19

változatnál. Ha nem teljesen érted, hogy

4:21

miért lesz egy forintos ETF-ben dollár

4:23

vagy euró kitettséged valójában, erről

4:25

is betettem egy linket a videó

4:27

leírásába. Ezt nagyon-nagyon fontos

4:28

megérteni. A másik óriási előny, hogy

4:31

ezek az ETF-ek ugye már nyessz számlára

4:33

is megvásárolhatók, amire a nyugdíj

4:35

célra 20% adókedvezmény vehető igénybe.

4:38

Mivel a nyugdíj előtakarékossági számlán

4:40

jellemzően csak forintalapú

4:42

értékpapírokat vehetsz, eddig elég

4:45

korlátozott volt a választék, hogyha

4:46

például ETF-ekben gondolkodtál. Most

4:49

viszont már több tucat fortos ETF közül

4:52

válogathatsz, és akár egy nagyon jól

4:54

diverzifikált port befektetési

4:57

portfóliót is összeállíthatsz

4:58

kifejezetten nyugdíj célra adó jóváírás

5:01

mellett. A nyugdíjszámlákról is teszek

5:02

be linket a videó leírásába, hogyha ez

5:04

esetleg jobban érdekelne ez a rész. A

5:06

szűk keresztmetszet igazából ott lesz,

5:08

hogy kevés szolgáltatónál érhető el a

5:09

Biac, ami a magyar tőzsdének egy AR

5:12

részlege. És ebből jön egy gyakorlati

5:14

kockázat, hogy mi történik akkor, ha a

5:16

broker mondjuk úgy dönt, hogy nem ad

5:17

hozzáférést továbbiakban a béta a

5:19

piachoz. Hogyan tudunk majd megválni

5:21

ezektől a forintos LTF-ektől? Bizonyára

5:24

megoldható lesz, tehát nem fogunk nem

5:26

fog ott ragadni a pénzünk a

5:27

szolgáltatónál, ha esetleg ilyen

5:29

történne is. Nagyon valószínűleg a

5:30

szolgáltató segíteni fog abban, hogy

5:32

előbb még a zárás előtt megváljunk

5:34

ezektől a papíroktól. És ha véletlenül

5:35

mégis nálunk maradna, mivel ugyanarról a

5:37

a papírról, ETF-ről van szó, ami

5:40

külföldi tőzsdén is kereskednek,

5:42

bizonyára megoldható lesz transzferrel,

5:44

vagy valamiként, hogy ezt a papírt

5:47

eladjuk, tehát nem kell ettől félni, de

5:49

lehetséges, hogy ebből egy plusz macerán

5:51

keletkezik majd egyszer. Jelenleg

5:53

például az erste, az ad béta piaci

5:56

hozzáférés nyás számlára, azt meg lehet

5:58

nézni. Az egy érdekes számla erre a

6:00

célra. Lássuk tehát, hogy mi a kínálat a

6:03

bétapiacon. Ugye jelenleg 31 ETF és egy

6:07

etcő el. Itt mutatok nektek egy listát.

6:11

Ugye nagyon sok globális meg regionális,

6:13

akár szektorpecifikus befektetési alap

6:15

közül is válogathatunk, illetve vannak

6:17

kifejezetten piaci esésre fogadó

6:19

úgynevezett short LTF-ek is. Ugye

6:22

számtalanszor hangoztattam már, hogy

6:24

nincs olyan, hogy legjobb befektetés

6:25

vagy legjobb befektetési portfólió, és

6:27

minden attól függ, hogy milyen

6:28

kockázatvállalási hajlandóságunk,

6:30

képességünk van, illetve milyen jövő

6:33

képet látunk egyáltalán magunk előtt, és

6:36

arról, hogy miért fontos, hogy legyen

6:38

befektetési stratégiád, szintén ugye

6:40

sokszor beszéltem már. Linkelek egy

6:43

forintos ETF útmutatót is a leírásban.

6:46

Ott találni fogsz ettől függetlenül

6:47

minta portfóliókat forintos ETF-ekből,

6:50

hogyha ez érdekel. a béta piacon, tehát

6:52

számos ETF közül tudsz válogatni. A

6:53

kérdés, hogy van-e a béta annyira

6:56

liquid, mint a külföldi nagyobb tőzsdék.

6:58

Beszéljünk kicsit itt a a hátrányokról,

7:00

kockázatokról és a magas spreadről, ami

7:03

ami az bétapiacon előjöhet. Ugye a

7:05

likviditás azt jelenti, hogy mennyire

7:06

könnyű egy adott ETF-et a piacon eladni,

7:09

pénzé tenni. Ha egy ETF nagyon liquid,

7:12

akkor bármikor találsz vevőt vagy

7:13

eladót, és az ár is nagyon közel lesz a

7:15

valós piaci értékhez, amin ad veszel. Ha

7:18

viszont az ETF kevésbé liquid,

7:19

előfordulhat, hogy eladáskor csak

7:21

nehezen és jelentősen rosszabb áron

7:23

tudsz megszabadulni az ETF-től, mint

7:26

amit egyébként a tőzsdei ár racionálisan

7:28

indokolna. Ez tehát egy ilyen keresleti

7:31

kínálati kérdés is. Mit gondolsz,

7:34

ugyanazt az amerikai S&P500 LTF-et a

7:36

béta piacon tudod könnyebben eladni,

7:38

vagy a Xetrán, amit egész Európa

7:40

használ? Ugye nem nehéz kitalálni, hogy

7:43

bármilyen ETF-ről is legyen szó. fortban

7:45

kevesebben akarják majd megvenni tőled a

7:47

bétapiacon, mint euróban a xetrán. A

7:50

kérdés, hogy ez ténylegesen mekkora

7:53

kockázatot jelent? A kérdésre a választ

7:55

pedig az árijegyzők adják meg. Ahhoz,

7:57

hogy a likviditás problémáját enyhítsék,

7:59

hogy béta piacon árijegyzők működnek.

8:02

Ugye az árijedzők olyan pénzintézetek,

8:04

folyamatosan biztosítanak vételi és

8:06

eladási árat egy-egy ETF-re. ők azok,

8:09

akik garantálják, hogy a befektető

8:12

majdhogynem bármikor tudjon vásárolni,

8:14

vagy eladni még akkor is, ha éppen

8:16

nincsen a piacon kereslet, vagy nagyon

8:18

alacsony. Gyakorlatilag vállalja, hogy

8:20

például megveszi tőled forintért akkor

8:22

is, ha neki nem kell, hiszen ő bármikor

8:25

egyébként el tudja adni a másik tőzsdén

8:27

euróban. Az árjegyzők tehát folyamatos

8:29

likviditást biztosítanak, és ezzel

8:31

stabilitást adnak a a befektetéseknek.

8:34

nélkülük egy kisebb forintos ETF például

8:37

sokkal illikvidebb lenne, sokkal

8:38

nehezebben lehetne érdemi mennyiséget

8:41

eladni vagy be venni. A béta piacon nem

8:44

egyetlen árjegyző működik, de a forintos

8:46

ETF-g árjegyzője az az OTP bank, és

8:49

bizonyára kitaláltad, hogy az OTP ezt

8:51

nem ingyen fogja csinálni. A nyereségét

8:53

az úgynevezett spreadből nyeri. A spread

8:56

a vételi és eladási ár közötti

8:57

különbséget jelenti. Olcsóbb árat

9:00

jegyez, amikor eladsz neki, mint amikor

9:02

más vesz tőle. Hasonlóan ahhoz, mint

9:04

amikor az utcán egy pénzváltónál akarsz

9:07

eurót váltani. Ez neked egyfajta rejtett

9:09

költség a vételi és eladási ár közötti

9:11

különbség. A liquid effektnél a spread

9:14

tipikusan egyébként nagyon kicsi, néhány

9:16

tized százalék, így a rejtett költség

9:18

elhanyagolható. kevésbé likvideti

9:20

effektnél azonban ez a spread, ez

9:22

elérhet 1 2 3%-ot is. Az, hogy mekkora

9:25

ez a vállalt spread a béta piacon az

9:27

árjegyzési szabályzatból megtudhatjuk,

9:29

amiből egyúttal az is kiderül, hogy

9:31

milyen kötelezettségei vannak az

9:33

árjegyzőnek. Itt láthatod például a

9:34

spread mértékét a bétapiacon. Ugye a max

9:39

ársáv, ez az oszlop mutatja bázispontban

9:42

a spread mértékét. A 300 bázispont az

9:44

3%-ot jelent. Ekkora a maximális spread.

9:47

A minimum mennyiség azt jelenti, hogy

9:49

egyszerre minimum hány eladásra és

9:52

vételre kell ajánlatot tennie az

9:53

árjegyzőnek. A a teljesítésos oszlop

9:56

pedig arra vonatkozik, hogy a

9:57

nyitvatartási idő mekkora részében kell

10:00

ajánlattal jelen lennie a piacon. A

10:03

rendszer egyébként úgy van kitalálva,

10:05

hogy az árjegyzőket pénzvisszatérítéssel

10:08

ösztönözzék arra, hogy kisebb spreaddel

10:10

dolgozzanak és az idő nagyobb részében

10:13

tegyenek ajánlatot. Ezt ellenőrizni is

10:16

lehet egyébként, hiszen a B-t minden

10:18

hónapban közzéteszi az árjegyzői

10:19

teljesítéseket. Itt láthatod az

10:22

árjegyzői teljesítéseknek egy korábbi

10:24

listáját. Ugye a spread, ez a piros

10:27

egyessel jelölve ez és a minimális

10:30

mennyiség az a piros kettő. Ez jelzi az

10:32

egyző ágyzői szerződésben vállalt

10:34

értéket. És ebből látszik, hogy az OTPre

10:37

ugye a B kategóriás ösztönző vonatkozik.

10:40

A teljesítés ez a piros három. Az

10:42

árjegyzői szerződésben foglaltaknak való

10:44

megfelelés mértéke. A piros négyes. Az

10:47

pedig azt jelenti, hogy a teljes időszak

10:49

hány százalékban volt ugye árijedyzés. A

10:52

piros ötös az a vételi adácsi ársáv

10:54

pedig azt jelenti, hogy mi volt a

10:55

tényleges átlagos ársáv. Vagyis a

10:57

vállalt 1%-os képest most kisebb

11:00

spreaddel dolgozik az OTP. Ne feledjük,

11:02

hogy a gond főként nagyobb eladói hullám

11:06

mellett lehetne, amikor is ezek a

11:07

spreadek akár jelentősen tágulhatnak is,

11:09

mivel ki leszünk téve az OTP árazási

11:12

stratégiájának, hogyha nincs más, akivel

11:14

kereskedni tudnánk. Azt azért fontos

11:17

megjegyezni, hogy hosszútávú

11:18

befektetőként alig ha a piaci pánik

11:20

közepén akarjuk majd eladni az ETF-et

11:23

remélhetőleg, illetve hosszú távon

11:25

egyébként nem annyira sokat, nem számít

11:27

annyira sokat egy egyszeri 1-3%-os

11:30

költség, mivel ez ugye egyszeri tétel,

11:32

csak nem pedig évente jelentkezik, mint

11:33

mondjuk egy befektetési alapnál a az

11:35

éves költség. És akkor igazából a fő

11:37

kérdés az az, hogy akkor megéri fortítos

11:39

ETF-et vásárolni. Kezdjük az

11:40

egyszerűvel. Hogyha nyugdíj célra, ny

11:42

számlára számlát nyitsz, és nincs más

11:45

választásod, akkor természetesen igen.

11:47

Szerintem ez a legjobb nyugdícélú

11:48

megtakarítás egyébként ma a piacon. Ha

11:50

viszont van választásod, akkor

11:52

mérlegelned kell. Tehát ha vehetsz

11:53

forintosat és eurósat, és akkor el kell

11:55

dönteni. Ugye előny, hogy megspórol a

11:57

devizeváltás költségét. Tehát ez nagyon

12:00

változó, hogy ki mennyiért vált deviz.

12:01

Hát vannak bankok, akik akár 1%-ot sem

12:04

sajnálak felszámolni, míg kisebb

12:06

összeket akár ingyenesen is válthatunk.

12:08

Ugye váltás is kétszer van. Először is

12:11

az első lépés, hogy kiszámolod, hogy te

12:12

mennyiért váltasz átlagosan pénzt.

12:14

Igazából ez az összeg, amit meg tudsz

12:16

spórolni, de ne feledd, hogy ez is csak

12:18

ugye egy odavisszaváltás, ez nem

12:21

rendszeres költség. Hosszú távon ez is

12:23

igazából elyészű tud lenni. Aztán ott a

12:25

hátrány, hogy ugye nagyobb a spread. Az

12:27

interaktíve brokersnél megnézve a

12:29

nagyobb ETF-eket körülbelül egy 0,2%-os

12:32

spreaddel találkozunk, tehát szinte

12:34

nullának vehetjük a spreadet, nagy

12:35

tőzsdéket. Ezzel szemben a magyar

12:37

tőzsden itt van egy ilyen 0,8% érték,

12:40

vagy akár afeletti, elméletilag akár h

12:42

3%-ig is felmehet, ugye, ha az OTP úgy

12:45

dönt. Tehát alapállapotból itt egy ilyen

12:46

mondjuk 1%-os 0,8%-os költséggel

12:49

számolunk. Egy drága devizaváltásnál ez

12:52

egyébként olcsóbb, mert ez már abb az

12:53

oda-visszaváltás is benne van, a vétel

12:55

is, meg az eladás is. A kettőn összesen

12:57

van, jön ki ez a spread. Tehát ez

12:59

általában olcsóbb, mint egy drágább

13:01

váltás. Viszont ott van még az a

13:03

hátránya is, hogy nagyobb a partner

13:04

kockázata, hiszen a másik kockázat ugye

13:07

a brokerünk üzleti döntése, hogy meddig

13:09

ad hozzáférést a bétapiachoz, meg mi

13:11

történik, hogyha lekapcsol bennünket

13:12

erről. Bizonyára lesz rá megoldás. Az

13:15

értékpapírértéken nem fog elveszni, de

13:17

ettől felesleges macerát meg

13:18

költségeket, plusz költségeket

13:20

eredményezed. Hogy megéri-e forintos

13:22

etérbe fektetned az eurós változathoz

13:24

képest, attól függ tehát, hogy milyen

13:26

árfolyamon tudsz devizát váltani, és

13:28

mennyire tartasz ezektől az egyéb

13:30

kockázatoktól. Nekem személy szerint

13:32

egyelőre a magasabb likviditás előny, és

13:35

én olcsón váltok pénzt, úgyhogy maradok

13:37

a pénzváltásnál. A forintos ETF-ek

13:39

legnagyobb jelentősége viszont az, hogy

13:41

nyesszámrára is lehet ezeket vásárolni.

13:43

Így most már nyugdíjszú megtakarítás

13:45

esetén is van lehetőség egy nagyon

13:47

olcsón és jól diverzifikált portfóliót

13:49

kialakítani. Ha téged is érdekel a

13:51

befektetések világa, akkor gyere el a

13:53

pénzügyi szabadság alapozó tréningre,

13:55

ahol a befektetési lehetőségek szélesebb

13:57

körével ismerkedhetsz meg, és konkrét

13:59

befektetési stratégiákat fogok neked

14:01

mutatni, akár nyugdíjcélra, akár

14:03

gyerkőcnek, akár hogyha lakásra

14:05

gyűjtenél, érdemes eljönnöd és

14:07

megismerned ezeket. Nagyon szépen

14:08

köszönöm, hogy itt voltál. Sok sikert

14:10

kívánok, csak így tovább. Hajrá!

Interactive Summary

Ask follow-up questions or revisit key timestamps.

A videó arról szól, hogy a magyar tőzsdén egyre több ETF (Exchange Traded Fund) érhető el forintban, ami megkönnyíti a befektetést, mivel elkerülhető a devizaváltás és lehetőség van nyugdíjelőtakarékossági számlán keresztül is vásárolni, igénybe véve a 20% adókedvezményt. Bár az ETF-ek ugyanazokat az eszközöket követik, mint külföldi társaik, a kereskedés forintban történik, de a befektetés maga továbbra is külföldi devizában történik. A videó kitér a másodlagos listázás fogalmára a BÉT (Budapesti Értéktőzsde) piacán, ahol az OTP Bank árjegyzőként biztosítja a likviditást, amiért cserébe spreadet számít fel. Felmerülnek a BÉT piac likviditásával és a magasabb spreaddel kapcsolatos kockázatok, valamint a broker üzleti döntéseinek esetleges kockázata. Összességében a forintos ETF-ek legfőbb előnye a nyugdíjszámlán való elérhetőség és az adókedvezmény, míg a hagyományos eurós ETF-ek előnye a magasabb likviditás és az alacsonyabb spread.

Suggested questions

5 ready-made prompts