Tehát amikor sokan azt mondják, hogy

őnek genetikailag rossz a foga, akkor

ezt lehet erre ellenpéldaként

felhozni, hogy lehet, hogy ő neki van

valamilyen tényleg olyan családi

adottsága, ami miatt egy kicsit [zene]

nehezebb, de megfelelően fenntartott

szájhigiénial

ez abszolút [zene] kezelhető ma már

>> sziasztok, én Bhami Kata vagyok és

köszöntelek titeket a Köszol legújabb

epizódjában. [zene]

A szánkal eszünk, beszélünk, nevetünk,

csókolunk és kimondjuk azt, amit érzünk.

A fogaink állapota árulkodik az

egészségünkről és arról, hogy mennyire

figyelünk oda magunkra. Mégis a

legtöbben akkor figyelünk a fogainkra,

amikor már baj van. Akad, akinek a

rendelőben mondják el először, hogy

hogyan is kell jól fogat mosni, mások

pedig még mindig rettegnek az

orvosoktól, pedig messze meghaladtuk már

az indokolatlan fogcsiszolások és az

amalgámtöméseknek a korát. [zene] Mai

vendégeim dr. Barabás József Béla

fogorvos, Dentoveoláris sebész szakorvos

és Dr. Vürsing Tamás, fogorvos, arc és

ákapott sebész. Tartsatok velünk, és

tudjunk meg mindent a fogainkról.

>> Sziasztok! Nagyon köszi, hogy

elfogadtátok a meghívásunkat. Üdv a

stúdióban Tamás.

>> Sziasztok! Köszönöm szépen a

lehetőséget.

>> És köszi, hogy itt vagy, József.

>> Sziasztok! Köszönöm szépen a

lehetőséget.

A mai témánk a fogak, és azzal a

kérdéssel szeretném elindítani ezt a mai

beszélgetést, hogy a magyarok fogairól

mi az, amit általánosságban el tudtok

mondani? Milyen állapotban vannak a

fogaink, és mennyire tükrözi ez az

életmódunkat, vagy akár a

gondolkodásunkat?

>> Hát szerintem a magyaroknak a fogai így

röviden nincsenek túl jó állapotban. Ö

szerintem a fogazatunknak a az állapota

az így tükrözi a magyaroknak a

szociokulturális

hozzáállását az egészséghez, az

egészségükhöz.

Én úgy gondolom, hogy a nem is annyira

országspecifikus most már az, hogy

Magyarországon a magyaroknak hogy néz ki

a foga, hanem sokkal inkább az, hogy

társadalmilag ki mennyire figyel oda

önmagára az egészségére. Tehát hogyha

valaki egészségtudatosabb, azok közül a

magyarok közül is sok mindenkinek elég

jó fogazata van, és odafigyel rá, és ez

látszik. Még vannak olyan emberek, akik

ugye ez a populációnknak a nagy része,

aki sajnos nem fordít elég gondot az

egészségére, és ott viszont borzasztó

állapotokkal találkozunk.

>> Igen, így van. Én is így gondolom.

Tehát, hogy ez már sajnos gyerekkorban

elkezdődik. Tehát a akik

még szerencsésebb helyre születnek, jobb

szociális státuszba, ott megvan az, hogy

már gyerekkor beviszik fogorvoshoz már,

amikor tehát még nincs lyukas foga, már

látja a fogorvos megszokja ezt a

közeget.

Ezzel szemben, aki mondjuk aki mondjuk

hátrányosabb helyzetben születik, ott

meg hiába derül ki, hogy van egy lyukas

foga, nem fogják elvinni fogorvoshoz a

gyereket, és akkor ez a tejfogak már

rosszak, akkor nagyon ritkán látni azt,

hogy akkor ön egy ilyen hirtelen

felismerés, hogy akkor a maradó fogakra

most már vigyázni kell, hanem ezt viszi

tovább. És ugye van ez a két

garnitúrafogunk, és onnantól kezdve,

hogyha azok elromlottak, akkor már csak

már csak valami mesterséges megoldás

van.

>> Ez amúgy tényleg így van. Meg, hogyha

mondjuk van egy ilyen jó élmény egyszer

a fogorvosnál, az akár felül tudja írni

azt az ilyen tévhitet is, hogy a

fogorvos az mindig fájdalmas. Milyen

tévhitekkel találkoztok így a a

mindennapjaitok során, ami még mindig

így benne van az emberekben? Hát így a a

az előző gondolatodra

reflektálva én úgy látom, hogy nagyon

sok olyan páciens van, aki egy

gyerekkori rossz fogorvós élményt egész

életében cipel magával és

felnőtt emberek van, hogy tényleg

elsírják magukat, annyira rettegnek a

fogorvostól. És hát ugye erre nekünk

megvannak a különböző praktikáink,

technikáink, hogy hogyan lehet ezt a

feszültséget oldani. És nyilván ez egy

hosszas folyamat, hogy a pácienssel

valamilyen bizalmi viszonyt először a

bizalmába férkőzünk, és kialakuljon egy

olyan bizalmi, bizalmon alapuló

orvospáciensviszony,

ami már lehetővé teszi a közös munkát.

És ugye ez fontos, hogy közös munka,

mert a fogorvos az ugye csinál valamit a

páciens szájában, de ugyanilyen fontos a

másik fele a dolognak, hogy otthon a

páciens mit csinál a szájával és a

fogaival.

>> Mondasz egy példát arra, mert ez amúgy

nagyon jól hangzik, hogy erre

odafigyeltek, hogy mivel oldjátok

mondjuk így a félelmet valakiben? Hát

ott kezdődik a dolog, hogy mielőtt a

rendelőnket megcsináltuk,

én sokat beszélgettem olyan emberekkel,

akik úgy barátaim, vagy úgy ismerőseim,

hogy nem szakmabeliek, tehát kvázi

fogorvosi tekintetben laikusok, és

megkérdeztem őket, hogy mi az, ami őket

a legjobban zavarja egy fogorvosi

rendelőben. És érdekes volt, hogy a

szagok, amik nagyon zavarják az

embereket,

>> hm,

>> ezek a fertőtlenítő szag, ami van sok

orvosi rendelőben. A hangok, ugye a

fúrógépnek a hangja az eleve olyan,

amiben mindenkinek fölmegy tőle a pumpa.

>> És ugye még vannak utána utána

olvasgattunk és lakberendezővel közösen,

hogy a a természet közelsége oldja ezt a

ezt a feszültséget. Tehát mi ezekkel a

dolgokkal? Ez így a a hardware része. És

akkor utána ugye a páciens amikor belép

először a rendelőbe, azt látja, hogy ő

hol van, milyen közegbe. És akkor utána

én úgy gondolom, hogy sok beszélgetéssel

lehet oldani ezt a feszültséget.

>> Tamás, az állami ellátásban mennyire van

lehetőség odafigyelni ilyen ö ilyen

empatikus lépésekre vagy környezetre?

Hát, hogy is mondjam? Biztos, hogy

kevésbé, mint egy magánrendelésen. Tehát

azért más a más a a betegszám, nagyobb

nagyobb terhelés van, kevesebb idő

jutegre, de ez nem csak a fogászat

szájsebb sebészetre igaz. Azt gondolom,

azt tudom mondani, hogy igyekszünk azért

empatikusan fordulni az emberekhez, de

de azt is látni kell, hogy

hogy azért az állami ellátásra pláns

sebészetre a azért szerintem

kifejezetten jellemző, hogy az utolsó

utáni pillanatban jönnek el az emberek.

Tehát amikor már nagyon régóta van baj,

már nem bírja tovább a fájdalmat,

akkor jelentkeznek

kezelésre, és akkor ugye már a személyes

megélésük is az, hogy egy ilyen eleve

egy iszony fájdalommal jönnek. Biztos,

hogy voltak rosszabb gyerekkori emlékek

adott esetben. Tehát, hogy szerintem

kellemes emléke a száészetről igazán

kevés embernek van. Ö de mindezek

ellenére én azt gondolom, hogy

igyekszünk, hogy hogy amennyire lehet

azért tompítsuk ezt a ezt a ezt a nehéz

helyzetet.

>> És amúgy változott a pácienseknek a

hozzáállása az elmúlt 10 évben

akármiben?

>> Én úgy gondolom, hogy nagyon sokat.

Nem azt mondom, hogy ez Magyarország

teljes populációjára igaz, de azért a

trendek azért Magyarországra is

beszűrődnek. azért az elmúlt 15 évben

nagyon sok honfitársunk dolgozott, élt,

tanult külföldön, és onnan azért nagyon

sok mindent hazahoznak szemléletben is,

egészségtudatosságban is, és sokkal

nagyobb igény van olyan típusú

kezelésekre, amikre mondjuk amikor én

végeztem mondjuk bő 15 évvel ezelőtt,

akkor nem volt akkora igény.

>> Ühüm. Igen, ezt én is elá tudom

támasztani, de egyébként az nagyon

érdekes, hogy ugye nagyon sokan élnek a

fiatalabb generációban és külföldön, de

hogy ennek ellenére, hogy amit kint

látnak, azért sokan, mégis inkább

hazajönnek orvosi kezelésre és pláne

fogorvosi kezelésre szerintem van egy

ilyen irányú turizmus is, tehát egy-egy

ilyen magyar magyarok jönnek

Magyarországra fogászati ellátásra, akár

Angliából, Svájcból. Ez a szolgáltatásak

árai miatt van, vagy

>> szerintem az ár miatt is, másrészt meg

az amiatt is, hogy megkapják azt a

minőséget egy egy hazai magárendelésen,

mint egy svájcin, mivel hogy a svájciak

is idejönnek sokszor, meg az angolok,

meg az írek, meg a norvégok meg még

sorolhatnánk. Inkább itt én én azt is

látom, vagy azt is belelátom ebbe egy

kicsit, hogy ugye a fogászati

ellátásoknak a minősége mondjuk egy

nyugat-európai országban nagyon-nagyon

tág határok között szór. Tehát hogyha

mondjuk egy magyar, aki mondjuk kint

alul Angliába, mondjuk bejut egy ottani

állami ellátású rendelőben, ott nem fog

egy annyira nagyon magas szintű ellátást

kapni. Lehet, hogy itthon egy

magánrendelülőben jobb minőségű ellátást

kap. Viszont ami a kinti TOPánrendelői

színvonal, az meg egyszerűen

Magyarországról nézve a teljesen

megfizethetetlen kategória.

>> Hát azért azt gondolom, hogy

Magyarországról nézve a magyar

magárrendeléseknek a szolgáltatásai

sokaknak a megfizethetetlen kategóriába

tartoznak. És és miközben jön rengeteg

turista vagy külföldön élő magyar a

hazai szolgáltatásokat igénybe venni. Ti

hogyan látjátok ezt, hogy egyrészt

mennyire elérhetőek ugyanazok a

szolgáltatások Magyarországon állami és

magán rendelésben? Másrészt pedig, hogy

igaz-e az, hogy a magánszolgáltatásoknak

egy jelentős részét külföldről veszik

igénybe.

>> Én dolgoztam ugye külföldi páciensekkel

fog foglalkozó fogászati ellátásban, és

az gyakorlatilag egy teljesen más típusú

ellátás, mint ami mondjuk egy

magyarországi magyar páciensnek

nyújtható ellátás, mert kicsit a

páciensekre ott ugye kevesebb idő jut. ö

ugye nincs annyit beszélgetve velük,

tehát az egy kicsit ilyen hogy mondjam,

ilyen nagyobb léptékű ö kezelést jelent.

>> Ilyen helyzetekben, amikor valaki

idejön, és akkor mondjuk három

alkalommal, vagy négy alkalommal kell

megoldani az egész

>> problémát, akkor ott mindenképpen

kompromisszumokat kell hozni.

>> De biztos az állami szolgálat,

>> nem ezt a külföldről érkező beteg. Ez ez

a külföldről érkező betegeknél,

legalábbis én ezt tapasztaltam.

Az az, hogy az állami ellátásban meg

lehet-e kapni konkrétan a fogászatban,

szebbészetbe azt, amit a

magárrendelőkbe, az szerintem az egy

bonyolult kérdés, mert nagyon sok

mindent meg lehet kapni

akár téb finanszírozottan, tehát

implantátumot meg lehet kapni a az

állami ellátásba is, csak az a nem

mindegy, hogy mondjuk mennyit kell rá

várni, illetve mondjuk mikroszkópos

gyökérkezelés is elérhető állami

ellátásba.

Csak megint az, hogy hogy milyen milyen

várakozási idők vannak. És szerintem

legtöbb magánellátás az

a fogászaton, szársebbészeten kívül is

legyen mondjuk egy csípőprotézisről szó.

A csípőpotézis ki lehet várni azt a

három évet, de hogyha valaki nem akarja,

akkor elmegy egy magánszolgáltatóhoz,

ahol megkapja, amikor akarja. Ühüm.

illetve még azt tenném hozzá, hogy a a

mi szakmánk, mondjuk itt legyen fogászat

vagy szájsebészet, az nagyon egy ilyen

technikaszenzitív

szakma. Tehát lehet, hogy bizonyos

szintű szolgáltatások elérhetőek, de

azon a szolgáltatáson belül is vannak

szegmensek. Például mondjuk, hogy egy

fogtechnikus csinál egy koronát, ott is

óriási különbségek vannak minőségben és

árban is. Akár három, négy ötszörös

szorzó is lehet két budapesti

foktechnikai labor között.

>> Jüm. és magánellátás versus állami

ellátás ugye a minőségbeli különbség az

az itt is látszik, tehát hogy sajnos ma

már vagy nem tudom, hogy sajnos-e jó

minőségű fogászati ellátást megfelelő

technikai háttér nélkül egyszerűen már

nem lehet nyújtani. Az az idő is lejárt,

hogy van egy fogorvos, aki mindenhez

ért, és akkor a családba, a gyerektől a

nagypapáig mindenkinek ő csinálja a

fogát. Ez egyszerűen már nem lehetséges,

mert annyira kitult a a tudás spektrum,

annyira sok mindenre kell odafigyelni,

hogy egyre inkább specializálódnak a

fogorvosok, akár rendelők is. Tehát

vannak olyan rendelők, akik csak mondjuk

előbb említette a Tamás, hogy

mikroszkópos gyökértömés, van olyan

rendelő, hogy csak mikroszkóppal csak

gyökér kezelnek.

>> És laikusként amúgy honnan tudom, hogy

én így technológiailag jó helyen

járok-e? Ez nagyon nehéz, nagyon-nagyon

nehéz dolog. És a pácienseknek nagyon

nehéz dolguk van, mert van egy

iszonyatos marketing és médiazaj.

És utána ugye ebből próbálja az ember

azokat az információmorzsákat

összeszedni, hogy mi lehet a mi lehet-e

jó, vagy nekem mire van szükségem. Ezen

sokat gondolkodtam, hogy hogy lehet

ebbe valami jó tanácsot adni. Én úgy

gondolom, hogyha valaki mondjuk egy

nagyobb kezelésre akarja magát rászánni,

vagy keres egy fogorvosi rendelőt, akkor

menjen el több helyre, konzultáljon és

olvasson utána. Tehát azt a saját

research, amit ebbe abba bele kellene

tenni, azt én szerintem nem nagyon lehet

megspórolni.

>> Azt hiszem, hogy talán már egyik

egészségügyi területen se.

>> Igen, pontosan. És pláne úgy, hogy azért

az egészségügy az az az nem nem azt

akartam mondani, nem exakt tudomány, de

hogy általában nem csak egy jó megoldás

van egy adott problémára.

És ezért is érdemes mondjuk több helyre

elmenni, de mondjuk, hogyha van egy

olyan megoldás, amit négyből három

helyen mondanak, akkor azért az

valószínűleg hihető, hogy az az egy az

egy jó megoldás lesz arra a problémára.

De igen, tehát utána kell menni a

dolgoknak sajnos, mert nehéz. Mi a

jellemzőbb, hogy benneteket akkor

keresnek meg, amikor már nagyon fáj

valami? Ezt említetted, hogy ez te java

részt inkább ezzel találkozol, vagy

azért, mert vannak olyan emberek is,

akik tényleg preventív jelleggel

elmennek, átnézetik a fogukat és

megelőző lépéseket tesznek. Hál istennek

az elmúlt néhány évben azért egyre több

olyan páciens van, aki egy kicsit

igyekszik előre gondolkodni, vagy akár

az életében olyan szakaszba ért el, hogy

vannak olyan 60 pluszos pácienseink,

akiknek most érett meg a gondolat arra,

hogy fogszabályoztasson például. Tehát,

hogy és nem egy meg nem kettő, tehát

hogy van azért már ebben egy ilyen

sokkal nagyobb tudatosság és egyre

szélesebb az a réteg szerintem, aki aki

gondol erre.

>> És mi az, ami miatt a ez a preventív,

egyrészt mi a preventív fogászat,

másrészt meg, hogy mi az, ami miatt

általánosságban érdemes nekünk minél

előbb vagy folyamatosan

elmenni hozzátok és nézni a fogunknak az

állapotát. Hát ugye a prevenciónak az a

lényege, hogy megelőzzük a a problémát,

vagy hamar felismerjük, tehát több

szintje van.

>> Igen. Igen. Itt most egy kicsit arra is

gondoltam, hogy talán a a magán a a

fogakon is túlmutató jelentősége lehet

néha egy fog ez az egész. Ja, értem. Az

most már elég világos, hogy a hogy a

fogaknak az állapota az egész

szervezetnek a az állapotára kihad.

Tehát hogyha valakinek egy krónikus

gyulladás zajlik a fogaál, tehát legyen

ez fogbetegség vagy fogszvasodás

következtében

a foggyökéren kialakuló gyulladás, ez

gyakorlatilag távoli problémákat okozhat

a szervezetben, tehát szívérrendszeri

betegségekkel mindenképpen összefügg.

Ennek már elég széles irodalma van, de

de manapság már az Alzheimerkral is

összefüggésbe hozzák. Tehát, hogy itt

nem csak arról van szó, hogy valakinek

nem szép a mosolyja, meg nem tudja

megrágni az almát, hanem hanem

gyakorlatilag

egészségben eltöltött életéveket

veszthet el

azzal, hogyha nem hanem

vigyáz a a foga. Ugye a a prevenció

kérdése szerintem nagyon fontos, mertogy

az nem csak a fogászatszáset területén,

de mindenhol máshol is valahogy így

mintogyha hiányozna így a a a hazai

köztudatból, vagy nem tudom, nem sok

energiát fordítunk rá szerintem.

>> Nem eleget, az biztos. Igen.

>> És az biztos, hogy a a a fogászati

prevenció az mondjuk az óvodába,

bölcsődébe kezdődik. Tehát a a és erre a

fogorvosi képzés során ez ebben szinte

mindenki részt vesz valamilyen szinten.

Tehát kimenni ezekbe az intézményekbe,

megtanítani gyerekeket, fogat mosni,

>> ez ez egy létező dolog.

>> De de hogy mondjuk egy így egy

alkalommal kimegy valaki, attól még

attól még nem biztos, hogy megváltozik a

gyereknek a fogmosáshoz való viszonya.

Tehát hogyha nem látja, hogy mondjuk a

szülők fogat mosnak, akkor ő se fogja

megragadni a kefét magától, hogy akkor

hagy mossak fogat. hogy ennek a

hatékonysága, tehát valóban van ilyen

Magyarországon, de ennek a hatékonysága

és ezt a hatékonyságot a utána a

fogazatoknak az állapota az, ami

szerintem visszaadja. És ebben látszik,

van ez a DMT index, hogy hány szuvas,

hány hiányzó és hány

>> tömött,

>> hány tömött foga van egy adott egyénnek.

És ebben a számban Magyarország az

nagyon-nagyon magas számot ér el.

>> Kábája az EU átlagnak. Igen, az az erős.

>> Például Svédországb meg Finnországban

egy nagyon-nagyon jó iskolai és óvodai

prevenciós program fut. És ott például

ez ilyen döbbenetesen alacsony szám.

Tehát amikor sokan azt mondják, hogy

őnek genetikailag rossz a foga, akkor

ezt lehet erre ellenpéldaként

felhozni, hogy lehet, hogy ő neki van

valamilyen tényleg olyan családi

adottsága, ami miatt egy kicsit

nehezebb, de megfelelően fenntartott

szájhigiénial

ez abszolút kezelhető ma már, tehát az,

hogy valaki hajlamos fogágybetegségre,

hogyha ez kontroll alatt van, megfelelő

száhigién protokollok be vannak vezetve,

akkor gyakorlatilag ez a folyamat egy

ilyen nullak közeli tempóra le tud

lassulni.

>> És amúgy ma mondjuk a felnőttek hol

tanulnak meg fogat mosni jól, tehát a a

rendelőitekben, vagy vagy hova kell

egyáltalán fordulni, és hogyan kell jól

fogat mosni?

>> Ez egy óriási probléma, hogy nem tudunk

jól fogat mosni, a páciens pácienseink

sem tudnak jól fogat mosni, és ez nagyon

sok idő és energia, hogy valakit

megtanítsunk jól fogat mosni. Ugye

dentálhigiénikusok foglalkoznak a

pácienseknek a szájhigiéniájával.

Ugye, hogyha valaki mondjuk idősebb

lesz, vagy mondjuk fogpótlása lesz,

akkor ugye az a klasszikus módszer, hogy

egy fogkrémet és egy fogkefét ragadok,

az már hatványozottan nem elegendő.

Tehát ugye, hogyha valakinek van egy

hídpótlása, akkor alatta mellette

mindenhol meg kell tisztítani a

lepedéktől ezeket a pótlásokat, az

implantátumokat meg aztán pláne. És

hogyha ezt dentálhénikus nem mutatja meg

a páciensnek, akkor egy fogorvos sem

várhatja el szerintem a pácienstől, hogy

de hát miért nem tetszett mosni ezt a

hidat? Hát most adtuk át egy fél éve és

milyen állapotban van. Ha én nem mutatom

meg, akkor honnan tudná szegény páciens?

>> Sima fokkefe vagy elektromos fokkefe?

>> Teljesen mindegy. Mindenki szerintem azt

használja, amit ő jobban tud használni.

Az tény, hogy az elektromos fogkefe a

fogtisztítás

kézügyességi vagy technikai

hiányosságait egy kicsit jobban

elmaszkírozza.

Ami még fontos, hogy ahhoz képest

teljesen mindegy, hogy milyen fokkefe. Ö

fontos, hogy puha sörtéjű fogkefét

érdemes használni, mert az ilyen sokan

mondják, hogy a neki csak a kemény

fogkefe, kemény sörtéű fogkefe tisztítja

le a fogát megfelelően. Ezekkel az ilyen

keményebb sörtéjű fogkefékkel nagyon

komoly károsodást tudunk okozni a

fogunknak,

>> meg gondolom az így

>> meg az ínek.

>> Meg az ígynek. Igen. Tehát, hogy ilyen

komoly kopásokat tud ez okozni. Úgyhogy

óvatosnak kell lenni, nagyon kis erővel

kell fogat mosni.

>> És amúgy van egy ilyen idő határ, amit

mondjuk javasoltok, csak hogyha már

ennél a témánál?

>> Hát az átlagos, amit javasolnak az az

nagyjából ez a két perc, de utána ezt

azért illik kiegészíteni

fogköztisztítással is. Tehát ugye az,

hogy fogkefével megmossuk a fogunkat, az

a történetnek egy része. A fogközöket is

meg kell tisztítani, mert hogyha az

ember csak fogkefével mosfogat, akkor a

fogközökben soha nem lesz eltávolítva a

lepedék.

A fogmosáson kívül mik azok az

alaphibák, amit így elkövetünk a

száhigiéniánkkal kapcsolatban?

>> Én inkább ilyen ilyen egyedi dolgokra,

vagy azok jutnak most eszembe, hogy nem

tudom, például volt olyan, hogy fiatal

gyerek és folyamatosan rákcsálta a

tollat például az iskolában és a front

fogába például egy óriási kopást tudott

ezzel előidézni. Tehát, hogy nagyon sok

ilyen rossz, rossz orális szokás van,

amivel nagyon sokat tudunk ártani a

fogainknak. Fogcsikorgatásra tudok

gondolni. Itt ugye az emberek nagy része

a fogcsikorgatása arra gondol, amikor ez

a rettenetes csiszoló hang, hogy valaki

álmába csikorgatja a fogait, de például

olyan is van, aki éjszaka egyszerűen

csak iszonyatos erővel összeszorítja a

fogait, és eltelik 5-10 év, és akkor

utána látjuk a fogain, hogy úristen,

milyen kopások vannak itt, és akkor

mondja, hogy de hát én nem is

csikorgatom a fogaimat, hát valamitől le

vannak kopva azok a fogak. Lehet, hogy

észrevétlenül is tud lenni ilyen dolog.

Aztán persze ennek ugye nyilván egyrészt

most ugye beszélünk sokat a fogakról, de

ezt az egészet úgy érdemes figyelembe

venni, hogy a rágóapparátus, ugye aminek

része az ákapocsontok,

az álcsontízület, a nyakizmok, az

arcizmok. Tehát az, hogyha valakinek van

egy harapási rendellenessége például,

vagy egy ilyen, mi úgy hívjuk, hogy

parafunkció, tehát hogy valami rossz

funkcióbeli eltérés, akkor annak simán

akár a testtartásra is lehet a kihatása,

vagy egy rossz testtartásnak például a

fogakra. Most volt például egy

páciensem, egy hölgy, akinek

csípőprotézist csináltak, és utána

elkezdett neki fájni az állkapocs

ízülete. És akkor sokáig nézegettük, és

bizony ilyeneknek is lehet, mert az

egyik lába egy picivel rövidebb lett

utána utána megváltozott a testtartásra,

kellett egy ilyen néhány hónapos

átmeneti időszak, amíg a szervezet meg a

vázizmók ezt így kikompenzálták, és

utána elfogyott a balansz, és és

egyszerűen elkezdett fájni az ákapocsi

születte, meg a rágóizma. Tehát meg azt

se mind, hogy mit eszünk. Tehát, hogy a

a az a sok finomított cukor meg cukros

üdítő az tehát még a legjobb száhigiéné

mellett is azért

arra is érdemes odafigyelni, hogy ezeket

minimálisra kell szorítani, mert ugye a

fogszúasodást is, meg a fogálybetegséget

is ugye két leggyakoribb ö

betegség, ami a ami a rágószervet

érinti, mind a kettőt baktériumok

okozzák, és ezeket a baktériumokat

ezeket cukorra letetjük nagyon

egyszerűen. Tehát hogyha hogyha ha

kevesebb ilyesmit ö viszünk be, akkor

azzal azért tudunk segíteni abban, hogy

hogy kevésbé

szaporodjanak el ezek a baktériumok és

és okozzanak további problémákat.

>> Melyek a legkárosabb szokásaink? Mert

itt a kávé meg a kóla, így ez az első

kettő, ami így eszembe jut, ami azért

így konkrétan látszik a fogakon nyilván

a cigi, de hogy van-e van-e még olyan,

ami így nagyon befolyásolja az életmód ö

>> keretein belül? A kávét kivenném, mert

azon kívül, hogy elszínezi a fogakat, az

funkcionálisan olyan nagy bajt nem okoz

a fogaknak.

>> Az adás erről sokat beszélgetünk arról,

hogy mennyire szeretünk mindannyian

[nevetés] kávézni. Úgyhogy

>> a kávé teja, kávéteja az ér, az jó.

De mondjuk az alkoholfogyasztást is

azért meg kell említeni. Nem, nem, nem a

fogszúvasodás meg a fogálybetegség

kapcsán, de a szájügi daganatok kapcsán

mindenképpen. Ez ez nem olyan szintű

népbetegség a szájüregi daganat, mint a

fogszodás meg a fogálybetegség, de

Magyarországon világ élvonalában vagyunk

sajnos ezeknek a ennek a betegségnek a a

számába, mind az új betegségek számára,

mind a halálozás számában. azt

>> úgyhogy ezt mindenképpen említeni kell,

hogy a a dohányzás meg az

alkoholfogyasztás az mindenképpen rizikó

tényező és ráadásul minél többet

dohányzik valaki, meg minél inkább az

égetett szeszek, tehát a tömény alkoholt

fogyasztja, annál nagyobb a rizikója és

a a kettő rizikó nem csak összealódik,

hanem hanem úgynevezett kumulatív hatás.

Tehát a kettő együtt az aztán

nagyon-nagyon sokszorosára növeli a a

szrüdegi daganatnak a kockázatát. És ez

ez

régebben ez mondjuk azt mondtuk, hogy az

50-es60-as

férfiaknak a betegsége volt, mert hogy

évtizedek kellenek ahhoz, hogy annyi

károsító hatás érje a szányelkahártyát,

hogy egy daganat kianakuljon, de

manapság már fiatalabb generációban és

nők között is egyre gyakoribb ez.

>> És a az ICOS meg mondjuk a SNS is ide

tartozik.

Igen. A az ICOSról már azt szerintem

állásfoglalás is van, nem tévedek, hogy

az az egy ártalomcsökkentő eszköz. Tehát

az mindenképpen ezek a hevítéses

technológiák, ezek kevésbé károsak

szeregi daganat szempontjából, mint az

égetett dohány. Persze ezek is károsak,

tehát ajánlani senkinek nem, tehát ne

erre szokjon rá, vagy nem tudom, de hogy

mindenképpen

kevésbé káros, mint az égetett dohány. A

snüsz azt arról nem tudok pontos

információt, de de hogy az a fajta snűz,

amiben dohány van, az mindenképpen

baromi káros. Tehát az az egy fog

fognál, nem? Erre most nekem van egy

személyes tapasztalatom, hogy pár héttel

ezelőtt egy fiatal páciens jelent meg a

rendelőben, snüsszözik, és hogy

valamilyen fehér foltot talált a

szájában, és

gyakorlatilag egy

20-as évei végében járó fiatal emberben

egy ilyen leukoplákiát találtunk, amiben

most ugye szövettani vizsgálatot

végzünk. Erről ugye Tamás tud többet

mesélni, de fiatal embereken is komoly

problémát okoz.

>> Igen. Tehát, hogy az egy

tehát a a maga a bagó rágás például,

aminek mondjuk a Snősz egy ilyen

szofisztikált verziója, mondjuk így, a

bagórágás az kifejezetten csúnya

szájüregi daganatokat tud okozni. Én

most jöttem haza egy hete Indiából, ahol

ez egy élő probléma. Tehát ott több

ilyen ilyen beteget láttam, meg egy

kórház, ahol voltam, ott sok ilyen

beteget kezelnek, gyakorlatilag minden

nap operálnak daganatos betegeket és

nagyon fiatal korban nagyon nagyon

nagyon csúnya előrehaladott

daganatok tudnak kialakulni a

dohányrágástól. Na most a snüs az be van

csomagolva valami ilyen szövet zacskóba,

de ugyanaz az ilyen nagyon agresszív

anyag, és és hogyha folyamatosan

irritálja a nyálkahártyát, akkor abból

előbb-utóbb kialakulhat egy daganat.

>> Indiában is dolgozol, vagy ez valami

projektered?

>> Ez egy ilyen egyszeri egyszeri alkalom

volt. Ez egy

Német Alapítvány által szervezett

misszió volt.

>> És mi a misszió célja? A misszió célja

az Ajak szájpad hasadékos gyerekeknek az

ellátása volt. Köznyelvben ez a nyúl

száj, illetve farkastorok, ez egy ez hát

gyakorlatilag a leggyakoribb fejlődési

rendellenesség így a a szájüreg a

felnyag területen. Indiában 35000 ilyen

gyerek születik egy évben, és ugye nagy

ország, de hogy az ellátás az az

nehézkes. A szájöregi daganatokat azt

hogyan, tehát hog hova kell menni

szűrésre, vagy hogyan lehet egyáltalán

észrevenni, hogyha hogyha valakinek ott

valami problémája van? A szűrés az ugye

egyrészt magunkra oda kell figyelni, de

nyilván nem ez a szűrése, hanem hogyha

az ember elmegy fogorvosi rendelőbe,

vagy szájsebészhez, vagy szájsebészetre,

akkor minden vizsgálatnak az eleje egy

úgynevezett sztomato-onkológiai

szűrővizsgálat, amikor a fogorvos vagy a

szájsebész átnézi a szánynyálkahártya,

szányálkahártya képleteket. Tehát ugye

nem csak a fogakat nézzük ilyenkor,

hanem a ami a fogak körül van. És

ilyenkor keresünk arra utaló jeleket,

ami valamilyen rendellenességre utal.

Ilyen lehet ugye például, hogy

leukoplákia, vagy valamilyen

fehérváltozás, vagy pácienseknek talán

úgy lehet a legegyszerűben elmondani,

hogy mondjuk egy ilyen seb, ami hosszú

ideig nem gyógyul. Tehát, hogy a

páciensek először ezt szokták

észrevenni, olyan mint egy afta, ami

mondjuk nem múlik el egy hét alatt.

Tehát hogyha valaki a szájüregében ilyet

észlel, ilyet lát, akkor mindenképpen

forduljon a szakemberhez.

A rossz szokások között nekem még az

energiaital jutott eszembe, hogy a a az

az hogyan befolyásolja

>> energiaital vagy ilyen cukros üdítő

italok, tehát az abszolút a a fekete

listánk, ha van ilyen, vagy ha lehet

ilyet mondani, akkor annak az élén van,

mert ugye ezeknek ugye magas a

cukortartalma, ami egy probléma, de ugye

van magas safttartalom is mellette, és a

kettő együtt összeadódva ez a

fogzománcra nagyon-nagyon rossz hatással

van. Ugye itt ezt fontos megemlíteni,

hogy ugye a fókzománc az úgy van

kitalálva, hogy ellenálljon a környezeti

hatásoknak, de az nem egy természetes

dolog, hogy mondjuk valaki egész nap egy

ilyen cukros savas üdítőalt szopogat, és

az van a szájában. Egyszerűen akkor a

fogaknak nincs idejük remineralizálódni.

Ö ha valaki mondjuk nagyon édesség vagy

édesszájú vagy szeret édességet

fogyasztani, akkor azt szoktuk

javasolni, hogy érdemesebb ezt az

édességbevitelt az étkezés utánra, tehát

mondjuk egy desszert formájában

elfogyasztani, nem pedig étkezések

között folyamatosan. A másik dolog pedig

az, hogy a édességből ugye ami tisztán

beviszünk cukrot, az sokkal rosszabb

hatású a fogakra, mintogyha ez a cukor

mondjuk be van csomagolva valamilyen

lipidbe, vagy valamilyen zsírba. Tehát

például egy csokoládé a fogak

szempontjából egy egészségesebb

cukorbevitel, mintogyha mondjuk egy

savanyú cukorkát szopogat valaki.

>> A savanyiucukorka után muszáj

rákérdeznem a rágóra, mint egy kicsit

rágófüggőként is. Vagy mi a helyzet a

rágóval? A

>> a rágó önmagában

nem rossz a fogaknak. Ugye a rágóval ami

probléma ugye hogyha valaki sokat

rágózik, az inkább az ákapocs ízületet

terheli túl, ugye? Van, aki egyik rágót

veszi be a másik után, és folyamatosan

rágózik. Az ákapocs ízület az nem arra

lett tervezve, hogy a nap, nem tudom

12-14

ki mennyi órát van ébren, hogy abba az

időintervalba ugye folyamatos terhelést

kapjon, mint ahogy a lábunk sem arra,

hogy egész nap maratont fussunk. Tehát

egyszerűen túlhasználjuk vele.

>> Tamás, említetted az ártalomcsökkentés

fogalmát a cigaretta ICOS vonatkozásba,

de így szájüreg szintjén bármit

érdemes-e még így tudnunk arról, vagy

hogyan tudunk ártalmat csökkenteni? Hát

azt hiszem, hogy a a táplálkozással

kapcsolatban

azt azt kihangsúlyoztuk, hogy ezek az

egyszerű cukrok, finomított cukrok

kerülése, vagy legalább a frekvenciának

a csökkentése, tehát az, hogy étkezés

után egy alkalommal eszünk valami

édeset, az sokkal kevésbé káros,

mintogyha egész nap folyamatosan valami

édeset eszünk, ahogy ahogy ezt már a

József is mondta.

Szárgi daganat kapcsán pedig az

alkoholfogyasztás csökkentése,

meg lehetőleg az alacsonyabb

alkoholtartalmú italoknak a fogyasztása.

Dohányzásból is ugye leszokás vagy

csökkenteni a cigaretták számát, vagy

valamilyen hevítéses technológiára

átállni. Illetve amit még érdemes

megemlíteni, hogy a szájure daganatoknál

is most már egy bizonyos típusnál

kimutatták a HPV-nek a jelentőségét,

ugyanúgy mint a mélyakráknál. Ö nem

ennyire erős az összefüggés, tehát hogy

ugye ményakráknál megvolt ez, hogy a az

oltás bevezetésével valami 90

valahány%z-os csökkenést lehetett

elérni.

Itt itt a szájgarati daganatoknak egy

bizonyos csoportja az, ami HPV

asszociált, de a HPV oltás az ugyanúgy

segít ennek a megelőzésébe. Tehát ezt

mondjuk tudjuk javasolni. Ez férfiak és

nők esetében ugyan is persze igen, igen,

igen. És a HPV asszociált szájüregi

daganatok az egy egész külön kategória

egyébként, tehát hogy sokkal fiatalabb

korban alakul ki és sokkal gyorsabban

terjed a szájüregen túlra. Tehát ez egy

ez egy nagyon fontos tényező. Meg a

táplálkozással gondolom, hogy az összes

olyan betegség is, ami mondjuk száj,

fogászat és gasztroenterológiai

vonatkozású, és nem feltétlen most

nagyon kinyitva ezt a témát, mert ez ha

én jól sejtem, elég nagy, de hogy itt is

vannak kapcsolódási pontok. nincs

fogalmondjuk valakinek, vagy nem

elegendő, vagy rossz a rágó funkciója,

akkor az étel az nem a a megfelelő

formában jut el a gyomorba, és és

emésztetlen gyakorlatilag megrágatlanul,

és a gyomornak kell valahogy ugye

feldolgoznia ezt. Tehát ez szépen végig

fog haladni az egész emésztős szerven a

a szájügi vagy a száj vagy rágószervnek

a a funkcióhi hiánya az további

problémákat fog maga után vonni hisz. És

ezt gondolom nem csak a fokhiány, hanem

adott esetben mondjuk egy ákapocs

probléma, vagy egy rosszá

>> Igen. Tehát hogyha például valakinek van

egy ákapocs ízületi problémája, és

mondjuk fáj az aapocs ízülete, hasonló

tud lenni, mint akár egy teniszkönyök,

csak ugye ezt a ízületünket a napi ugye

rágásban beszédben nagyon sokat

használjuk. Kialakulhat például egy szár

is,

illetve lehet, hogy valakinek eleinte

csak kattog az állkapocs ízülete, utána

a fájdalom miatt nem rág úgy, vagy

elkezd nagyon feldolgozott

élelmiszereket fogyasztani, és akkor

ennek egy ilyen tehát folyamatosan

visszük magunkkal ezt a problémát.

Amikor az adás előtt így beszéltünk a

szakterületetekről, mind a kettőtökkel

való beszélgetés alapján egy kicsit

olyan,

hogy az volt a benyomásom, hogy ilyen

digitális laborrá vált a fogászat és

és hogy nagyon sok újítás van. Mit

hozott a digitalizáció az egész

szakterület számára?

>> Most a az elmúlt évtizedben egy ilyen

nagyon nagy és nagyon rapid fejlődés

van. Nemcsak a fogászatban, hanem a

életünk minden területére kihatással van

a digitalizáció.

fogászatba. Én úgy gondolom, hogy szinte

amit tanultam az egyetemen, ami nem is

volt annyira régen, szinte mindent, ha

nem is újra kell tanulni, de át kell

gondolni és át kell helyezni ebbe a

digitális térbe.

Az élet más területeire az igaz, hogy ez

a digitalizáció egy kicsit ilyen

személytelenné teszi a interakciókat

emberek között. Most a fogászatban én

szerintem ennek pont az ellenkezője

játszódik le,

>> mert ezekkel az új digitális eszközökkel

a pácienst annyira be tudjuk vonni a

kezelésekbe.

Sokkal könnyebben meg tudjuk mutatni

neki akár azt is, hogy mi a probléma. Ö,

és a problémából egy megoldást

levezetni, modellezni tudjuk akár a

későbbi eredményt, legyen ez akár egy

implantációs kezelés, vagy egy

fogszabályzó kezelésnek a végeredménye,

vagy akár csak egy esztétikai

mosolyátalakítás,

hogy a páciensek nem érzik annyira

kirekesztve magukat ebből az egész

folyamatból, és ez a orvosbeteg

kapcsolatra, a bizalom viszonyára egy

nagyon-nagyon pozitív hatással van. Én

szerintem

>> tudsz mondani pár példát így mondjuk a

beavatkozások szintjén, hogy hol hol

találkozál ezzel a leggyakrabban, hogy

ez már itt segít. Igazándiból azt kell

mondanom, hogy minden egyes

beavatkozásnál ö akárcsak vegyünk egy

olyan esetet, hogy valakinek mondjuk egy

fogával van valami probléma, ugye

régebben kapott egy tükröt a kezébe, és

akkor ugye a szájba, hogyha megpróbálunk

bevilágít, ez egy sötét hely, ott nyál

van, tehát nagyon nehéz ott bármit

megmutatni, meg dolgozni is. Ö mondjuk

egy korszerű digitális makro

fényképezőgéppel nagyon egyszerűen

lefényképezem, és már rögtön egy nagy

monitoron látja mellettem 50 cm-esre

kinagyítva a fogát, és onnantól kezdve

mind a ketten látjuk, hogy mi a

probléma, és akkor nem

>> a páciens jobban megbízik az orvosban,

hogy nem egy, nem tudom, kitalált

problémával állunk szembe, hanem sokkal

könnyebb neki is ezt elfogadni, hogyha

látja. Vagy például én most 43 éves

vagyok, és most átestem egy fogszabályzó

kezelésen,

egy ilyen liner típusú fogszabályzó

rendszerrel, és ott is nagyon jó volt

azt látni, hogy láttam három

dimenzióban, hogy hogy néznek ki most a

fogaim, és láttam azt, hogy hogy fog

kinézni 20 sínnel később, 20 héttel

később, és gyakorlatilag a fogaim ezt a

mozgatási tervet lekövették. És ez

igazándiból szerintem egy fantasztikus d

van, hogy valakinek a szájába

egszabályzó és akor megfogjuk egymás

kezét és bízunk benne, hogy jó lesz,

hanem hanem ez most már egy ennél ennél

egy egy sokkal jobban megmutatható,

leírható, elképzelhető folyamat. Vagy

például olyan páciensek, akiknek a az

összes foga mondjuk egy súlyos

fogbetegség miatt eltávolításra

kerülnek, még mielőtt a fogaikat

eltávolítjuk, tudunk csinálni egy olyan

mosolytervet, egy olyan tervet, amivel

gyakorlatilag meg tudjuk neki mutatni,

hogy milyen lesz a végkifejlet. És ez

ugye nem csak egy rajz, hanem ez egy

olyan pontosságú 3D modellezés, ami ami

gyakorlatilag a végén tényleg olyan

lesz. És ugye a pácienst bele tudjuk

vonni az egész folyamatba. Tehát ő meg

tudja mondani azt, hogy az a fog legyen

egy kicsit szögletesebb, ez egy kicsit

legyen rövidebb, az egy kicsit legyen

hosszabb. Ezzel a fogszínnel az én

arcomhoz ez nem tetszik. Tehát hogy

kicsit olyan, mint amikor az ember

vásárol egy új autót és akkor bemegy az

autókereskedésbe, és akkor ki tudja

választani, hogy milyen kárpit legyen

benne, meg hogy milyen legyen a kerék

rajta. Kicsit most már a fogászatban is

lehet ilyesmit.

>> Csak ez részben ez a mosolyterv, ez

nagyon tetszik. Ez ez az egészség

mellett azért ez egy szépészeti

beavadkozás főként. Öis meg nem is, mert

például ugye itt mi funkcionális

problémákat oldunk meg, és az, hogy a

fog szép mellette, az egy mellékhatás.

Tehát például egy fogszabályzásnak is

ugye nem az a lényege, hogy a fogakat

szépen katonásson rendbe rendezzük,

illetve ez egy mellékhatása az egésznek.

Ugye itt az a fontos, hogy a rágófunkció

miatt csináljuk a fogszabályzást, főleg,

illetve ugye, hogyha valakinek

torlódótak a fogai, akkor nehezebben

tudja tisztítani, sokkal könnyebben

alakul ki mondjuk approximális kries

fogszúvasodások, nehezebben tudja

tisztán tartani. Lehet olyan, hogy

például valaki fogsejemmel sem tudni.

Tehát nagyon sok olyan páciens van, aki

mondjuk 50-60 éves korára, mivel

torlódott a fogazata, van mondjuk nem

tudom 20-30 fogtömés a szájába ebből

kifolyólag. Tehát, hogy esztétikai

dolog, de azért az esztétikán ezek ezek

messze-messze túlmutatnak.

>> Állami ellátásban is elérhetőek ilyen

technológiák. Talán inkább azt mondanám,

hogy hogy mondjuk egy jól felszerelt

magánrendelővel minden egy helyen vanm

>> és hogyha mondjuk a a szájsebész a a

gyökérkezelő specialistával akar

konzultálni, akkor átjön a gyökérkezelő

specialista a szomszédszobából, hárman a

beteggel megbeszélik az egészet, és és

az és és tulajdonképpen a probléma az

már sínen van. ö az állami jelletásb is

úgy mondom nagyon sok minden elérhető,

mert amiről már beszéltünk is,

>> csak ugye ö ugye ez egy mondjuk azt,

hogy egy ilyen, mint az egyetem, egy

ilyen nagy monstrum, ott nehéz nehéz

gyorsan megoldani problémákat adott

esetben,

>> de hogy ugyanazt ugyanaz a végeredmény,

tehát a mosolyterv az az meg tud

valósulni, csak mondjuk egy hosszabb

átfutási idővel. Mondjuk azt, hogy a

fogszabályozást, hogyha vesszük

én, hogy a mi a klinikán, mi a

kollégákkal elég szoros kapcsolatban

vagyunk a fogszabályozási

klinikán dolgozó kollégákkal, mert van

egy csomó közös betegünk, akiknek

fogszabályozásra van szüksége és

álcsontműtét is. Nem mindent lehet

megoldani csak fogszabályozóval,

hanem néha az álcsontokat is mozgatni

kell, át kell vágni, át kell helyezni,

és ez ugye sebészi kezelés. És sok sok

ilyen beteget látunk. Ebben a ebben a

probléma vagy a témakörben is megvan

ugye a 3D tervezés, a 3D nyomtatás, a

műtéti eredménynek a megtervezése, de

egyszerűen

az a az a helyzet, hogy hogy sokkal

nagyobb az igény, mint a tehát a a

kereslet nagyobb, mint a kínálat, és

egyszerűen

elképesztő sokat dolgoznak a kollégák,

de van, hogy így is, hogy valakit

megnézünk, hogy igen, ez egy olyan

páciens, akinek nem csak fogszabályozás

kell, hanem műtét is kell, de lehet,

hogy egy év múlva fogják tudni elkezdeni

a fogszabály ályozását megkapja azt a

kezelést, hogyha kell, akkor rögzített

fogszabályozóval, ha kell, akkor sin

színes, vagy ilyen aliner típusú

fogszabályozóval, de hogyha valaki azt

mondja, én nem akarok egy évet várni,

akkor akkor akkor valami más megoldást

kell keresni

>> egy kicsit. Akkor nyissuk ki ezt az

ákapott sebészetet, hogy pontosan milyen

problémáknak a megoldása tartozik az

elkapott sebészet alá. Igazából ö ö az

ilyen álcsont ortopédiai kezelések, azt

hiszem, így lehetne a leg adekvtabban

megfogalmazni, legszebben megfogalmazni.

Tehát van olyan van olyan eltérés, ami

ami gyakorlatilag egy fogtorlódás, vagy

egy ilyen kisebb harapási

rendellenesség, az a fogaknak a

mozgatásában megoldható. É szerencsé. A

legtöbb eset az ez a kategória. Viszont

vannak olyan olyan eltérések, ahol az

álcsontoknak a mérete vagy az alakja

olyan olyan aszimmetrikus, hogy

egymáshoz képest a felső alsó álcsont

annyira más dimenzióban van, hogy hogy

ha ha nagyon próbálkozik az ember, akkor

se lehet csak fogszabályozóval

megoldani. Tehát mondjuk egy ilyen

kifejezett buldog harapást, hogyha

elképzelünk, azt

egy nagyon erős kompromisszumot kell

hozni, hogy azt fogszabályozóval oldja

meg az ember. És ilyenkor

van az, hogy sebészek és fogszabályozók

közösen kezelünk egy pácienst. A

fogszabályozók végzik a fogszabályozó

előkezelést a műtét előtt. Mi pedig egy

CT alapú meg 3D fotó alapú modellt

készítünk, illetve a fogíveket

beszkenneljük, tehát itt mindenféle

technikai vívmányt használunk, és akkor

gyakorlatilag egy ilyen virtuális

fej készül a a szoftverben, amit erre

használunk, és ezen meg tudjuk tervezni

azt, hogy az állcsontokat hogyan kell

áthelyezni milliméter pontossággal, meg

szögperc pontossággal, hogy hogyan kell

forgatni át ö pozicionálni, és akkor

gyakorlatilag ezt ö műtétileg övzük.

És akkor egy hát egy teljesen új arc

születik sokszor.

>> Képzel, hogy nekem van egy nagyon kedves

barátom, aki akinél végigkísértem egy

ilyen folyamatot, és azért ahogy így

hallgatlak, már most így bekapcsol

bennem ez a félelem, meg ez a tényleg ez

a rettegés, és nála azt láttam, hogy egy

nagyon komoly előkészület volt, egy

brutális műtét és utána jó pár hónap

felépülés. Tehát, hogy ez azért, amit én

végignéztem, az nem azt mutatta, hogy ez

ezt így a technológia eredményeként ez

egy ilyen könnyű, nem tudom, séta a

parkban, hanem hanem ezek iszonyatosan

ezek a fajta műtétek, amiket a amiket te

is említesz, meg amik amiket a Tamás

említett, ezek eléggé invazív műtétek,

és ez mondjuk a, hogy mondjam, a teljes

műtéti repertoárnak egy ilyen nem

annyira tág szegmense. viszont azoknak a

pácienseknek, akiknek erre tényleg

szüksége van, ezekkel a digitális

technológiákkal,

ez mégis csak egy nagy segítség, mert

itt is sokkal kiszámíthatóbb lesz a a

végeredmény. Ö, úgyhogy ez egy nagy

előrelépés, de mondjuk, hogyha egy

kicsit visszalépünk és ennél kicsit hogy

mondjam, hétköznapibb problémákat

keresünk, hogy mondjuk valakinek van x

darab fokánya, akkor ezekkel a digitális

technikákkal a tervezés ma már olyan

szinten van, hogy ahogy a Tamás is

mondta, hogy a páciensről készítünk egy

ilyen avatárt, ahol gyakorlatilag a CT

adatokat, az arcsen adatokat, az

intraorális scan adatokat at

összegyúrjuk, és egy szoftverrel, vagy

egy fogtechnikus szoftverrel egyszerűen

meg tudjuk tervezni az egész

beavatkozást, ami a pácienseknél mondjuk

egy ilyen implantátumos

kezelésnél nagyon nagy előny tud lenni,

hogy ma már sokkal tud sokkal inkább

tudunk minimál invazívak lenni, mint

régebben tudtunk. Tehát

>> mondjuk el mit jelent, mert azt nem

biztos, hogy mindenki tudja. Igen. Tehát

például, hogyha valakinek egy teljes

álcsontot rehabilitálunk, tehát hogy el

kell távolítani a fogakat, be kell

ültetni az implantátumokat

és utána arra a páciens szeretne mondjuk

egy fix fogpótlást, akkor ezt ma már meg

lehet csinálni természetesen hosszas

előkészület után, akár úgy is, hogy

szikét nem is használunk a

beavatkozáshoz, és nagyjából két és fél

három óra alatt meg lehet azt csinálni,

hogy a páciensnek eltávolítjuk a fogait,

és azokon a kvázi lukakon, ahol a fog

fogat eltávolítottuk, azon keresztül

helyezzük be az implantátumot egyelőre

3D nyomtatással elkészített sablonon

keresztül, ami nem engedi meg azt, hogy

más szögben tartsa a fúrót a sebész,

vagy más mélységben fúrjon, mint ami meg

lett tervezve előzőleg, és előzőleg meg

lehet csinálni erre akár egy 3D

nyomtatott, vagy egy frézelt fogpótlást,

és ezt azonnal rá lehet tenni. Tehát a

páciens fog nélkül gyakorlatilag csak a

fogorvosi székben tölt időt,

>> és ez néhány óra alatt le tud zajlódni.

És ugye mivel nincsen metszés, nincsen

lebenyképzés, nagyon minimálisan vagyunk

traumatikusak, annak ellenére, hogy ez

egy nagyon durván hangzik ez a

beavatkozás, de ezek a páciensek,

duzzanat, ödéma, meg komolyabb problémák

nélkül vészelik át a következő néhány

napot. Tehát itt az általad említett

több hónapos felépülés helyett inkább

azt úgy szoktuk csinálni, vagy az a

gyakorlat, hogy mondjuk egy ilyen

csütörtöki vagy pénteki napon történnek

ezek a műtétek, és ezek a páciensek

hétfőn kedden már tudnak menni dolgozni.

>> Az az nagyon szép. És mennyiben

változtatta meg amúgy ez a ez a fogorvos

szakmát a digitalizáció? Mert ahogy így

meséltél róla, kicsit olyan, mintogyha

ma már a tervezés részét egy kávézóbra

is meg tudnátok csinálni.

Ezt részben meg is tudjuk csinálni. Ugye

mi az a generáció vagyunk, kicsit így a

számítógépekkel együtt nőttünk föl. Az

internetbe mi nem beleszülettünk, hanem

az is velünk együtt alakult ki.

Ugye nyilván gyerekként meg fiatalként a

fő motiváció az volt még, hogy tudjak

játszani a számítógépes játékkal, de ez

szükséges ahhoz, hogy én ma azt a munkát

úgy tudjam végezni, ahogy végzem.

Például az a generáció, aki mondjuk

nálunk egy 10-10 évvel idősebb, ő közül

ők már nem mindenkinek ennyire magától

értetődő a számítógépeknek a használata,

vagy ezeknek a különböző szoftvereknek,

vagy egy háromdimziós

nem tudom renderelésben mozogni, és hogy

ott térben látni. Ö míg szerintem nekünk

ilyen akár számítógépes játékok révén is

így jobban kialakultak ezek a skillek,

ha lehet így mondani. Hm. A az ilyen

régebbi eljárások

ra visszakanyarodva egy pillanatra, hogy

van olyan a a régi eljárás, amit például

javasolnátok az embereknek, akik mondjuk

azon estek át, akár töméstípus vagy

bármi, hogy azt menjenek el kicserélni,

vagy menjenek el valamit felül

vizsgáltatni bármilyen okból? inkább

onnan közelíteném meg, hogy a a minősége

az adott munkának. Tehát régen amikor

valaki elment mondjuk megcsináltatni a

fogait, az általában azzal volt egyenlő,

hogy lecsiszolták az összes fog, és

utána kapott rá egy úgynevezett

fémkerámia körhidat, ami a tapasztalatom

szerint a legritkábban illeszkedik

pontosan a fogakra. Ott valószínűleg

plakretenció van, tehát hogy a lepedék a

korona és a fog között pont ahol az így

van, megtapad. A páciens egyszerűen nem

tudja kitisztítani. Hogyha valakinek

ilyen típusú fogpótlás van a szájában,

azt biztos, hogy meg kell nézni és

valószínűleg le kell cserélni, mert ez

hosszútávon nagyon komoly

egészségkárosodást tud okozni. Például

ugye az amalgámtöméseket szokták még

említeni. Ö itt igazándiból nem is az

amalgámban levő higany az, ami a fő

probléma, hanem hogy az amalgámtömés nem

rögzül a fokban adhezíven, hanem ott egy

kvázi külön életet él, és eléggé erős

repesztő hatása tud lenni például a

fogra, ugye mivel a fogban benne mozog,

ugye a rágóerő az lehet 60-70 kg/4 cm az

őrlőfogak területén, hogyha valaki

rágózik vagy nem rágózik, naponta akár

több 1zer összeszoríthatjuk a fogunkat,

fogainkat. Tehát így ilyen körülmények

között, hogy egy ilyen fáradásos törés

keletkezzen egy fokban, ennek azért

eléggé nagy az esélye.

Az amalgámtömésnek amúgy a így a

toxicitása sem okozhat, mert ez

>> inkább a inkább a fogorvosra meg az

asszisztensre volt mérgező.

>> Tehát az amalgámban a híany az egy olyan

kötött állapotban van, hogy igazából nem

szívódik föl. Viszont amikor még

készültek ezek a tömések, akkor ugye a

folyékony higányt kellett összekeverni,

és annak a gőzeit belélegezte a fogorvos

meg az asszisztens. De tehát inkább

inkább minket minket védesz, hogy már

nem használjuk.

>> Manapság manapság ez akkor probléma,

amikor eltávolítunk egy amalgám töömést.

Ugye töméseket vagy főleg amalgámtömést

ugye csak kofferdámizolálásban szabad

eltávolítani.

>> Ami mit jelent? Ami azt jelenti, hogy

van egy gumilepedő, amire fúrunk több

lyukat, és ezeken a lukakon áthúzzuk a

fogakat, és gyakorlatilag így teljes

izolációban tudunk dolgozni. Ez a jó

minőségű fogászati munkának az alapja

gyakorlatilag. Tehát legyen szó

gyökérkezelésről,

vagy egy fogtömésről, vagy bármilyen

adhezív technikával történt történő

ragasztáshoz, mert a az a az összes

ilyen fogászati anyag, amit mi

használunk, az nagyon érzékeny a

nedvességre. És ugye a szájüreg az egy

nedves környezet. Gyakorlatilag a

szányálkahártyánk minden

négyzetméterében apró pici nyálmirigyek

vannak. A három pár nagy nyálmirigyünkön

kívül folyamatosan ugye nyálat

termelnek. Illetve a másik probléma ugye

a leheletünkben levő pára. Tehát hogyha

egy ilyen fogászati adhezív anyagot

mondjuk a fognak a felületére

fölviszünk, és a páciensel mondjuk nincs

ilyen kofferdámizolálás, akkor a

lehelletben levő pára miatt a fogtömés,

vagy például egy fogpótlás sokkal kisebb

erővel fog odaragadni a foghoz,

>> ami nem csak azért probléma, mert

kiesik, hanem ott keletkezhet például

egy apró rés, ahol a baktériumok be

tudnak jutni, és például alászasodik a

fog.

>> Mi az, ami felé tart a fogászat? Tehát a

az a ezektől a technológiai újításoktól,

amit elmondtatok, így egyre

fájdalommentesebb és egyre

digitalizáltabb lesz a a dolog, és egyre

ilyen, hogy mondjam, mint élmény egy

jobb jobb dologgá válik a fogászat, vagy

mi az irány?

>> Én azt látom, hogy a minimál invazivitás

kezd ezeknek az új technológiáknak hála,

illetve ugye a páciens igényeknek hála

egyre jobban előtérbe kerülni. Ez nem

csak a fogászatra igaz, hanem akár

például csipőprotéziseknél is ugye ez a,

hogy ott is megtervezik komputerrel, ott

is próbálnak minimál invazívak lenni,

nem átvágják az izmokat. Eljárások is

vannak.

>> Igen, igen, igen, igen. Abszolút. Tehát,

hogy én én ebbe az irányba látom látom a

jövőt.

Igyekszünk minél több foganyagot

megmenteni. Tehát

talán hál istennek ezek a nagyon fehér

fogak is kicsit kezdenek kimenni a

divatból.

Hát azért nem tudom, azért egy pár ilyen

rikitó fogsort azért még még látni.

>> Abszolút látni, de hogyha valaki

megcsinálja vagy megcsináltatja a

fogait, akkor az nem egy-két évig van

ott, hanem hosszú ideig. Én nem azt

mondom, hogy ezek teljesen kiszorultak,

hanem hogy kezdenek kimenni a a

divatból.

Ez én szerintem azért káros, mert ugye

hogyha

mondjuk héjakkal vagy koronával valaki

mondjuk fogszínt szeretne változtatni,

ugye hogyha az eredeti fogszíntől minél

inkább el akarunk el akarunk térni,

annál nagyobb anyagvastagságra van

szükség. Tehát több kerámiára van

szükség, hogy az eredeti fogszínt

elmaszkírozza. És ugye egy

természetestől vagy az eredeti

fogszíntől sokkal inkább eltérő

fogszínhez sokkal több foganyagot kell

feláldozni. És én erre értem azt, hogy

ez egy ez ilyen szempontból ez egy

pozitív trend, mert ugye több foganyag

marad meg. Tehát hogyha egy nagyon

hogyha egy fogat nagyon lecsiszolnak,

vagy nagyon lecsiszolunk, akkor azzal

akár egy 15 évet elvesz elvehetünk a

fognak az élettartamából. És ugye a

probléma az az, hogy egyre tovább élünk,

egyre tovább szeretnénk élni, és egyre

tovább van szükségünk ugyanarra az

utolsó szett fogunkra, és jó lenne ezt

minél tovább hordani.

>> A fogfehérítés ö

gyakorlatilag azért trendként nagyon itt

van. Ti mi az, amit ajánlotok, hogy

azért érdemes, vagy lehet, vagy hogy nem

ártunk vele magunknak, vagy érdemes ezt

a trendet, ezt a természetesebb trendet

követve elmenni orvoshoz? A a

természetesebb trend alatt én nem arra

gondoltam, hogy sárga fogakkal kell

mindenkinek mászkálni.

Kevésbé fehér, vagy ez a nem [nevetés]

rikitó fehér.

>> Igen. Ugye a, hogyha nézünk egy fogszín

kulcsot, amit mi használunk a fogszín

meghatározására, illetve a fogtechnikai

laborral való kommunikációhoz, ott

vannak benne a természetes színek, és

vannak az olyan fehér színek, amik a

természetben nem nagyon fordulnak elő.

Én ezeknek a színeknek a

visszaszorulására

értettem ezt. Fogfehérítés önmagában,

hogyha fogorvosi vagy fog fogorvosi

rendelői háttérrel történik, akkor az

nem káros.

Egy-két évente lehet ismételni, tehát

hogy nem nem ennél gyakrabban. Ugye ez

úgy működik, hogy nem a fogat fehéríti

ki magát, hanem úgy kell elképzelni a

fogzománcot, hogy abba ilyen

molekulasinten,

színes anyagok szivárognak be az

ételekből és az italokból. Ezek a színes

anyagok úgy néznek ki, hogy ilyen kémiai

kettős kötések vannak benne. A

fogfehérítés az nem kiveszi ezeket az

anyagokat, meg nem kioldja, hanem

kémiailag lebontja ezeket a kettős

kötéseket. Tehát az elszíneződést okozó

anyag az benne marad a fogban, viszont

elveszíti a színét. Tehát, hogy így

működik a fogfehérítés. Hogyha mondjuk

egy fogorvosi

kontrollal otthon végzett

fogfehérítésről beszélünk, vagy akár egy

rendelői módszerről, ezeknek ma már

eléggé alacsony a

hatóanyagkoncentrációja,

és ezért biztonságosnak mondhatóak.

Igen. Fontos, hogy tényleg, hogy

szakember segítségét kérjük, hogy ne a

Temuról rendeljünk ilyen fehérítő

síneket meg ilen de ez egy ez egy ez egy

valós ez egy valós létező probléma.

>> Tehát ott nem semmi garancia nincs arra,

hogy nincs-e esetleg túl magas hatóanyag

tartalma egy ilyen zselének, és akkor

azzal viszont lehet problémát okozni.

>> És milyen kárt tud ez okozni? Csak, hogy

>> hát azon túl, hogy érzékeny lesz a

fogadott esetben akár még

>> fogint le lehet vele marni, zománcot

lehet károsítani, hogyha van esetleg

pontatlan fogmű, akkor ott amellett akár

púpakárosító hatása is lehet, tehát hogy

többféle probléma lehet. Nálam volt egy

páciens, akinek

ő csinált magának valahogy ilyen ilyen

fogfehérítést, és

hetekkel később is ilyen iszonyatosan

érzékeny volt a foga, és fölmerült, hogy

esetleg lehet, hogy gyökérkezelni kell,

mert annyira pulpitiszes lett a foga.

Aztán ez visszafordult az ő esetében, de

nem tudom, hogy milyen anyagokat

használnak. Teljesen ellen

ellenőrizetlen ez az egész.

>> Hm. Te amúgy social médián tényleg

rengeteg ilyen jön szembe ilyen olyan

krémek meg bekened és akkor letörlöd és

kész hófejére fogad.

>> Igen. Ezeket így nem javasolnám, mert

hosszú távon sokkal drágább. Hosszú

távon drágább. Még a jövőt kérdezted.

>> Igen. Ezt az elkapott sebészedre is rá

akartam térni.

>> Igazából ami amit én tőlem szoktak

kérdezni, a a fogcsíra beültetés, ami

ami mindig így előjön, hogy apán tudósok

már fogcsírát növesztenek és azt

beültetik.

>> Igen. És az mit mit tud? Hát én nem

tudom, de hogy

>> én utána olvastam egy kicsit

>> alapvetően, de majd kijavítasz, akkor én

azt gondolom, hogy hogy ezek ugye

kísérleti technológiák, biztos, hogy ez

a ez egy irány, tehát hogy fokhiányokat

saját szövetből növesztett fogcsírával

megoldani, az az nagyon csábító ötletnek

tűnik, de hogy azt tudni kell, hogy a a

természetes útja a fogelőtörésnek,

amikor a fogcsírá fogcsíra gyakorlatilag

foggá fejlődik, az több évet vesz

igénybe. És ugye nem is mindig jó

irányban nőnek a fogak, ugye ezért van

szükség fogszabályozásra. Tehát ez egy

szerintem szerintem ez nem a nem az

átlagembernek a fokhiányának a megoldása

lesz majd a a fogcsíra beültetés, hanem

aki mondjuk csírahiánnyal születik.

Mert vannak ilyen gyerekek, akiknek

adott esetben akár csak egy néhány foga

fejlődik ki. Itt egy csírabeültetéssel

megfelelő időben ott gyakorlatilag a a

természetes fogátörésnek az ütemébe,

hogyha be vannak ültetve ezek a csírák,

akkor akkor az egy használható megoldás

lesz. Ugye manapság inkább az a az az

elvárás a betegek részére, hogy azonnal

legyen foga. Tehát hogy az, hogy három

év múlva kinő majd egy fog valahogy, az

szerintem nem egy eladható dolog. Ez a

japán kísérlet, ez anodonciás egerekre

vonatkozott, ami azt jelenti, hogy

csíraiányos egerekbe

>> van egy fehérje, amit hogyha beadnak,

akkor ez a program, ami nem indul el a

kapott sejtekbe, és ezért nincsen nem

fejlődik ki a fogcsírra, ez átbillen, és

akkor kifejlődik a fogcsírra. De hogyha

valaki már növesztett egy fogat magának,

meg utána még egyet, és utána azt

elveszíti, utána nem maradnak ott azok a

sejtek, amikbe ez a program lenne. Tehát

hiába adom nekik ezt a fehérjét,

valószínűleg nem fejlődik ki. Illetve

visszakanyarodva arra, hogy egy fog

mennyire egy bonyolult szerv, bár nem

tűnik annak, de ugye abban vannak erek,

vannak benne idegek, kötőszövet, dentin,

zománc. Ugye bele van programozva a

sejtekbe, hogy az most egy bal alsó

kisőrlő, vagy egy jobb fölső nagyőrlő,

egy fölső metsző, milyen szögben nőjön,

milyen irányba nőjön, hogy induljon el.

Tehát, hogy ez egy nagyon-nagyon

bonyolult genetikai program, ami

valószínűleg nem 10 éven belül, és nem

egy tabletta fogja ezt a problémát

megoldani.

>> Az emberekkel, a páciensekkel való

kapcsolat, mert annyira így megütötte a

fülemet, amit így erről mesélte, hogy ti

hogy látjátok, hogy ebben van

előrelépés, tehát az orvosok figyelnek

jobban. Erre van idejük akár az állami

ellátásban arra figyelni, hogy milyen a

az orvosbeteg kapcsolat, mert mert

betegként nagyon nagyon rossz megélni,

amikor erre nincs idő, és és hogy ebbe

ti láttok előrelépést.

>> Itt a probléma az ugye nagyjából nagyon

leegyszerűsítve pénzkérdés.

Tehát ugye egy

akár az állami egészségügybe, akár egy

fogorvosi rendelőbe, ezt úgy hívjuk,

hogy székidő. Ez ilyen orvosi

közgazdaságtan

megvan az, hogy egy átlagrendelőnek

Magyarországon, azt hiszem voltam most

egy ilyen praxismenedzsment képzésen,

körülbelül ilyen 30000 Ft körül van egy

óra székidő. Tehát az, hogyha egy órát

ott van egy fogorvosi szék, az 30000 Ft

költséget jelent. Hogyha egy pácienssel

egy órát szeretne beszélgetni egy orvos,

egy átlagos rendelőről beszélünk, annak

300 Ft költsége van. Itt ugye az, hogy

mennyi ideig tart egy konzultáció,

az az nagyban befolyásolja az is ugye,

hogy mennyi pénzt lehet erre elköteni.

És mondjuk, hogy az állami

egészségügyben milyen finanszírozás van

mögötte, míg egy magánellátónál az, hogy

a konzultáció mennyibe kerül. Én azt

gondolom, hogy a tehát a kommunikáció az

egyrészt időkérdése is, de hogy hogy

talán talán

nem is fordítunk a képzés alatt erre

elég elegendő idő. Tehát annyi mindent

kell megtanulni, tényleg a-tól z-ig az

anatómiát, az anyagtant, a megtanulni

magát a fogászatot, meg a meg az

általános orvosi ö ö tantárgyakat is. És

egyszerűen a kommunikáció az egy darab

tantárgy valamikor, és és igazából

egyébként a szakmai sikeresség, a

technikai

képességeken túl leginkább ezen múlik

szerintem. Tehát, hogy hogy mennyire tud

valaki a betegekkel, vagy akár a

kollégákkal jól kommunikálni. És

hát én én azt gondolom, hogy van van

akinek ehhez van vagy van érzéke, vagy

vagy volt gyerekszobája, vagy szóval,

hogy hogy ez így jobban működik, de van

aki van akinek meg nincsen, és hogyha

nem fordít erre külön időt, hogy ezt

valahogy fejlessze, akkor lehet ő a

legügyesebb, megtechnikásabb valaki, de

hogy hogy azért nehéz élete lesz ebben a

szakmában. A social média ezt nem

versenyezteti meg lassan egy kicsit,

mert azért azt látom, és amúgy a

fogászatban is, hogy egyre több olyan

ilyen edukatív platform születik, és nem

csak fogászat, de hanem bármilyen

magánorvosi vagy akár ilyen szakorvosi

vonalról, ami viszont mutat egy olyan

alternatívát, amikor kommunikálnak

hozzánk az orvosok. Nincs ebbe változás

a socialiától sem?

>> Ö, abszolút van, én szerintem. Igen,

ennek van egy nagyon pozitív hozadéka

is, de ugyanúgy vannak árnyoldalai is,

tehát a nagyon sok

nem szakember is ad szaktanácsokat az

élet minden területére vonatkozóan a

social médiába. És lehet, hogy egy olyan

ember, aki kellően képzett, az ki tudja

szűrni a zajból a az értékes

információt, de azért ez szerintem

nagyon sok embert félre is vezet, tehát

van előnye is, de ugyanúgy vannak

árnyoldalai is. Szerintem

>> nagyon sok témát érintettünk ma.

Mi lenne az, amit tényleg mindenkinek

javasolnátok? gyakorlatilag szinte

kortól függetlenül, hogy mi az, amit

akár havi szinten, éves szinten érdemes

megtenni a saját fogunk egészségéért.

>> Mindenki kezdjen apró változtatásokat,

tehát hogy nem tudom, cukorbevitel

csökkentése vagy racionalizálása,

alkoholányzás, ezeknek a dolgoknak egy

kicsit visszafogása. Rendszeresen

elmenni fog orvoshoz. Ha másért nem,

akkor egyszerűen csak azért, mert

olcsóbb lesz. Tehát sokkal könnyebb egy

kisebb összeget minden évben kifizetni,

mint a kisebb összegnek a 50szeresét

egyszer, amikor nagyon mindent meg kell

csinálni. Illetve a nagyon minden

megcsinálásnak az is egy problémája,

hogy ott már azért visszafordíthatatlan

problémák, károk keletkeztek. És hiába

tűnik úgy, hogy most megcsináltuk a

fogainkat, mondjuk jó lesz még egy öt

meg 10 évre, tervezzünk úgy, hogy sokáig

fogunk élni és szeressünk, szeretnénk

egészségben eltölteni ezeket a az éveket

és magas életminőségben.

Tamás,

>> én is csak ismételni tudom a a Józsefet,

hogy igazából nem mindegy, hogy ki

honnan kezdi ezt az egész

életmódváltást, mert aki mondjuk napi

kétszer mosott fogad, de mondjuk nem

használt fogse, akkor neki egy

egyszerűbb lépés az, hogy akkor nem kell

minden nap elkezdeni használni, de

mondjuk akkor legalább először heti

egyszer, és akkor szépen

olyan lépésekbe, amik amik azért

komfortosak.

Ez az egyik. A másik meg szerintem a hát

amiket így mondtunk, szokjanak le a

dohányzásról,

fogyasszanak kevesebb alkoholt

és járjanak szűrésre, fogászati és ilyen

onkológiai szűrésre.

>> Kiegészítenétek ezt bármivel a szülők

felé?

>> Manapság azt látom, hogy a a szülők

azért sokkal jobban odafigyelnek a

gyerekeik fogára, foga fogainak az

állapotára. Tehát sok ember van, aki

50-60 éves szülő, és ő már úgy érzi,

hogy az ő fogait, tehát hogy ő már látta

ennek az egésznek az árnyoldalát, hogy

hova vezet az, hogyha nem figyel oda a

foga. És tényleg azt látom, hogy sokan

viszik a gyerekeket fogszabályzásra,

rendszeresen viszik fogorvoshoz. Tehát

pont szerintem akik mostani gyerekek,

őnekik egy sokkal jobb alaphelyzetből

indulnak. Nyilván ez nem igaz minden

társadalmi rétegre, de de ahogy a Tamás

is mondta, hogy azért állami

egészségügyben is van lehetőség arra,

hogy a az eddigiekhez képest egy

kicsivel többet, egy kicsivel jobbat

adjanak a gyerekeiknek. Valószínűleg egy

kicsit úgymond több talpalást, több

utánanézést

igényel az, hogyha valaki ezt állami

egészségügyben akarja igénybe venni. És

lehet, hogy mondjuk munka mellett nem

olyan egyszerű a gyereket folyamatosan

vinni, de én azt gondolom, hogy a az

egészségbe fektetett idő és energia az

kamatost túltérről meg később.

>> Igen. Meg talán annyi, hogy a gyerek

azért utánozva tanul. Tehát hogyha azt

látja, hogy anyuka, apuka, nincs is

fokkeféjük és egész nap kólát isznak,

akkor hiába mondja neki a szülő, hogy

márpedig most elfogad, akkor ezt nem

fogja megfogadni.

>> Nagyon szépen köszönöm, hogy itt

voltatok. Én is sokat tanultam, és

remélem, hogy sokakat inspiráltunk arra,

hogy elmenjenek fogorvoshoz és

megtanuljanak minimum jól fogat mosni.

Köszi, hogy itt voltatok.

>> Köszönjük szépen.

>> Köszönjük szépen.

>> A nézőinknek és a hallgatóinknak pedig

köszönjük a figyelmet. A Köszó két hét

múlva folytatódik. Addig is ne

felejtsetek el feliratkozni a HVG

YouTube podcast csatornánkra és a Kösjol

Spotify csatornájára. Sziasztok!

[zene]

เฮ