Szabó Andrea: „Az emberek lelkét elrabolták az elmúlt 16 évben"
1250 segments
Szupertitkos informátoraink szerint
Tiborc István nem nekünk adja adója
1%-át. Kérjük, [zene] ne legyen Tiborc
István, rendelkezzen adója 1%-áról a
Válaszolt [zene] támogató Polgár
Alapítványnak.
Jó napot kívánok. Ez itt a Választás 26
Benyó Ritával. Az elmúlt több mint két
hétben sokan próbálták már megérteni,
hogy mi történt április 12-én. Erre
teszünk mi is most kísérletet a
legszakavatottabb személlyel, Szabó
Andrea szociológusal. Mielőtt
belekezdünk, hadján figyelmükbe a
neraktákat, ami hát most akár
kézikönyvként is szolgálhat az
elszámoltatáshoz, webshopunkból
megrendelhetik, és kérem önöket, hogy
iratkozzanak föl YouTube csatornánkra.
Köszönöm szépen, hogy itt vagy. Gulyás
Gergely adott a Mandinernek egy
interjút, amiben arról beszélt, hogy itt
nem történt semmiféle rendszerváltás,
hiszen rendszerváltás 89-ben történt,
amikor diktatúrából a szabadságot
választottuk. Ha most rendszerváltás
történt volna, akkor a szabadságból
elindulnánk a diktatúra felé, mondta ő.
És azt is hozzátette, hogy ez a
rendszer, ez addig tartott, amíg a
választók ezt jónak tartották, és a
választók most már nem tartják jónak,
tehát leváltották. Tehát ez egy teljesen
normális demokrácia.
Egyetért Szegulyás Gergely mondataival?
>> Vannak részei a mondatainak, amivel
egyetértek. Kétségtelenül a választók
voltak azok, akik megválasztották
2010-ben, és a választók voltak, akik
leváltották 2026-ban, de hát aközött
eltelt 16 év, és a politikaudomány ezt a
16 évet hibrid rezsimként aposztrofálja,
egy olyan hibrid rezsimként, amelyik
[horkantás] ezen belül is választási
autokrácaként működött. A választási
autokráciának van két nagyon fontos
kritériuma. Az egyik az, hogy azért
választási, mert négy évente tartanak
választást, de ezen a választáson, az
esetek túlnyomó töbkségében mindig a az
éppen aktuális hatalmal lévő párt győz,
mert egyenlőtt ennek a feltételek. De
van egy másik nagyon fontos ö kritériuma
is az autokráciá választási
autokráciának, hogy az állam mint
szereplő nem semleges, hanem az állam
valamelyik szereplő és hogyhogyne mindig
az autorit
hatalmon lévő szereplő mellett áll ki
érte kampányol, az a párt felhasználja
az állami eszközöket és ebben az
értelemben az állam és a párt
összefonódik egymással. Tehát én azt
gondolom, hogy valóban egy óriási
győzelem volt a 2026. április 12-i, amit
Szűz zágoni Zoltán Gábor barátommal
választási forradalomnak neveztünk, amit
a politikatudomány ismer, mint
kifejezést, de ez nem jelenti azt, hogy
itt demokrácia lett volna 2010 és 2026
között, hanem itt egy hibrid rezsim
épült és elindult egy autorit irányba,
ami nagyon hasonlított már egy
választási autokráciához,
>> és egy óriási társadalm összefogásra
volt szükség, egy nagyon különleges
választásra volt szükség, hogy ez
leváltódjon. Beszélünk majd arról, hogy
akkor most már demokrácia van-e, de még
ezelőtt.
A választói forradalom, azt egyre többen
szálazzák szét, hogy ez a fiatalok
forradalma, generációs forradalom, a
vállalkozók forradalma, a középosztály
forradalma, mindez együtt vagy van-e
meghatározó arcéle annak, hogy hogy is
ne tekintsünk erre a 3,3 milliónyi
választóra?
A választási forradalom legfontosabb
eleme az óriási részvétel, ami hát most
nyolc most nagyjából 80% volt, ami
Magyarországon szinte hihetetlen. Én
azok közé tartozom, és azt őszintén
elmondom, akik ezt nem hitték el, hogy
itt 80%-os részvétel lesz. Én azt
gondoltam, hogy nem lehet egyszerűen 75%
fölé vinni a részvételt, és lehetett.
Tehát ezt bevallom őszintén, e
tekintetben tévedtem. Az óriási
választási részvétel azt jelenti, hogy a
társadalom minden rétegében győzött a
Tisza, vagy majdnem minden rétegében
győzött a Tiszapárt. De azt gondolom,
hogy a nagy választási összefogáson
belül volt négy mini forradalom.
Az első mini forradalom az ifjúság
forradalma, a második mini forradalom a
vállalkozók, kis és középvállalkozók
forradalma, a harmadik az úgynevezett
lokális integráltaknak a forradalma, és
a negyedik az úgynevezett szendvics
generációnak vagy középosztálynak a
forradalma volt. És ezt a négyet, ezt
külön-külön meg lehet határozni, hogy
milyen mini forradalmak zajlottak le.
Ugye a fiatalokról az egész kampány
alatt, főleg tavaly nyár óta nagyon
sokat beszéltünk. Te is nagyon sokat
beszéltél, hisz külön kutatásod is volt
erre.
És látszik, hogy egyébként a Fideszen
belül is ezt próbálják megérteni, de
csak próbálják megérteni. Ugye a kampány
alatt is nagyon sok kiszólás volt
feléjük, volt próbálkozás, de azért
igazából azt lehetett látni, hogy
mondjuk Orbán Viktor is ugye az utolsó
mondatai azok voltak, hogy talán meg is
köszönhetnék nekünk a fiatalok. Miért
nem működött az, ami nagyon sokáig
egyébként működött, hogy
adókedvezménnyel, lakáshitellel,
az élet elindításának lehetőségével
úgymond megvásárolják, vagy magukhoz
édesgetik ezt a generációt. Miért nem
működött most, hogyha nagyon sokáig
működött? Igen, már 22 előtt is azt
mutatták a kutatások, hogy érlelődik
valami a fiatalok körében. A 22-es
választáson a az ifjúsági vizsgálatok
azt mutatták, hogy körülbelül 70% volt a
fiatalok részvétele, 68-70, ami
nagyjából megfelelt a társadalmi
átlagnak, de a választást megelőzően
például az előválasztás során, a 21-es
előválasztás során nagyon sok fiat,
feltűnően sok fiatal jelent meg. Akkor
többen is cikkeztek arról, hogy a
Márkizaj Péter győzelme az például a
fiataloknak köszönhető, akiknek már nem
tetszett ez a világ, de kétségtelenül a
22-es választási kampányban még még meg
tudta a Fidesz őket szólítani. Én
erősnek tartom a vásárláskifejezést,
hanem mondjuk pacifikálni talán,
szerintem ez a leghelyesebb kifejezés. ö
kétségtelenül kaptak 25 év alak
adókedvezményt, aztán ebben a ciklusban
3%-os lakáshitelt. Tehát tulajdonképpen
voltak anyagi értelemben gesztusai a
Fidesznek a fiatalok irányába, és ez még
22-ben működött. úgy működött, hogy
belül a fiatalok valójában már nem
értettek egyet evvel az egésszel, de
valahogy így vitte őket a társadalmi,
hát a társadalmi közhangulat, mondjuk
azt. És hát ugye az a háborús
pszichózis, amelyik közvetlenül
érintette a fiat vagy érinthette volna a
fiatalokat, ha tényleg az van, amit a
Fidesz mond, hogy visszük őket Ukrajnába
a második ukrán frontra.
És aztán utána azt láttuk 22-ben, hogy a
fiatalok körében még nagyobb volt az
apátia, mint a társadalom egészében. De
és itt kezdődnek a a és igazán izgalmas
dolgok. Jöttek a tanár mellett tanárok
melletti szolidaritási kiállít
kiállások. Ugye ne felejtsük el a
egységes diákfrontot és a
hozzákapcsolódó
kifejezetten diákszervezeteket, tehát
nem egyetemista szervezeteket, hanem
diákszervezeteket.
A középiskolások körében elindul egy
szervezkedés, mert a szemük láttára
omlik össze az oktatási rendszer. Itt
kezdődik ennek az egésznek szerintem az
alapja.
>> Ez miért nem maradt úgymond egy
középosztálybeli elitista dolog? hiszen
ugye ez a nagyvárosi, inkább
gimnáziumban járó fiatalokat érintette,
mégis a számok azért azt mutatják, hogy
ez nem az a felső középosztály
fiataljainak maradt az ügye.
>> Így van. Azért, mert az oktatási,
szolidaritási tüntetések után jön 24-ben
egy ügy, amit nem tudunk eléggé
hangsúlyozni. Ez a bizonyos kegyelmezési
botrány. A kegyelmezési botrány
rendkívüli módon megérintette a
fiatalokat. Ugye gyerekekről van szó,
fiatalokról van szó, akik ellen bizonyos
emberek súlyos bűnöket követtek el. És
azt, hogy Novák Katalin volt bukott
köztársasági elnök, egy segítőnek,
hangsúlyozottam, nem ő volt a pedofil, ő
csak egy segítő volt, kegyelmet adott.
az olyan elementáris erejű felháborodást
keltett az egyébként is már izgatott
állapotban lévő fiatalok körében. Hogyha
megnézzük, hogy az úgynevezett
influencer tüntetésen hányan voltak és
kik voltak, el elementáris erejű
ifjúsági felháborodás volt. Pont abban
az időszakban készült egy kutatásunk.
Tehát pont belemértünk ebbe a kutatásba,
és volt egy kérdésünk, hogy volt-e az
életedben olyan esemény, ami ilyen
meghatározó politikai történés volt, és
drámai módon növekedett azoknak a száma,
akik azt mondták, hogy igen, volt,
egyrészt ezek a bizonyos oktatási
tüntetések,
másrészt viszont az influencertüntetés.
az annyira erősen megfogta őket,
egyrészt a téma, másrészt ők pedig a
szereplők révén, akik a azt megelőző
időszakban fokozatosan teret nyertek
ezek között a fiatalok között a
humorukkal, a könnyed szóhasználatukkal,
az influencerkedésükkel,
egyszerűen véleménybefolyásoló,
sőt véleményvezéri szerepbe kerültek, és
képesek voltak megszólítani a
fiatalokat. Ö úgy tűnik nekem, hogy
sokan a Fidesz oldaláról öt egy
ilyen hanyatló fiatalságnak érzékelik,
és úgy írják le, mint a Janzinek a
nemzetközileg is ismert, kiüresedett
Tiktokon pörgő fiatalok, akiknek túl jó
dolga van. Ez a mondat talán el is
hangzott sokszor, hogy jó dolgukban nem
tudják, hogy mit csináljanak.
Illeszkedik-e bármilyen nemzetközi
trendbe? Ö, valóban ez a Z generációval,
ami történik, a covid után, ami történt
velük. Tehát, hogy leírható-e egyébként
egy nemzetközi trenddel is, ami itt
történt, vagy ez egy nagyon speciálisan
magyar politikai történet?
>> Igen, ez egy nagyon fontos kérdés, amit
kérdezel. Ez egy nemzetközi történés,
szóval egyértelműen a nemzetközi
hullámba illeszkedik bele. Ugye annak
idején én cikkeztem és Léri Andrásól
írtunk is erről, hogy szerintünk
létrejött egy covid generáció.
akinek egy elementáris élménye volt a
covid, amikor kihúzzák őket a
szocializációs közegükből. Sőt, egy
könyvet jelentettünk meg
szerzőtársaimmal a covid generációról,
és ez annyira erős hatással járt rájuk,
és egy olyan elképesztő felelősséget
adta a válukra, hogy megérezték annak az
ízét, hogy mi az, amikor egy generáció
kezében hatalom van. És az az érdekes,
hogy a politika tette rájuk ezt a
felelősséget. Azt mondta nemzetközi
szinten, hogy ti fiatalok, ti vagytok a
felelősek az idősekért. Nektek kell
felelősen viselkednetek, nektek kell
tennetek valami azért, hogy az idősek
életben maradjanak. Maradjatok otthon,
legyetek az online térben, ahogy
egyébként is szoktatok, és
szervezkedjetek. Tehát megadták az utat
tulajdonképpen nekik. És mit csináltak a
fiatalok? Ja, hogy így is lehet, akkor
akkor csináljuk, akkor álljunk az élére.
Tehát, hogy tulajdonképpen a politikától
kapták meg a legitimációt ennek a
szervezkedésnek a lehetőségére.
>> Korábban a Válasz online esten is
szerintem ezt elmondhatom. Te odáig
mentél, de talán mikrofonba is
elmondtad, hogy hogy azt ki mered
mondani, hogy listán többsége lesz a
Tiszának, de ez nem fog mandátum
többséget jelenteni. Ö.
Nagyon sokan ugye nem feltétlenül hiába
láttuk nagyon sokan a medián a 21
kutatóközpont
kutatásait és hiába utólag látjuk, hogy
nagyon pontosan mondták meg
még aki ezzel foglalkozik se merte
elhinni és szándékosan ezt a szót
használom, hogy nem merte elhinni.
Miért van az, hogy akik ezzel
foglalkoznak professzionálisan, azok is
nagyon sok kockázatot láttak abban, hogy
ez végül megtörténhet?
Igen, ez így volt. Tehát én azok közé
tartoztam, akik a válasz online estén is
és máshelyt is azt mondtam az utolsó két
hétben, hogy én biztos vagyok benne,
hogy a listás választást nem nyerheti
más, mint a Tisza.
De attól tartottam, hogy majd az egyes
EVK-kban, mind a 106-ban külön-külön a
Fidesz előveszi a hagyományos kártyáit,
elsősorban a szavazatvásárlást és azt a
bizonyos Kubatov listát, amin keresztül
mozgó mozgósítja a Fidesz szavazókat,
akik ugye még 22-ben hát közel voltak a
3 millióhoz,
hogy én azt attól tartottam, és ezt
ennek hangot is adtam, hogy ezek a helyi
mozgósít ások esetleg oda vezethetnek,
hogy nem fog tudni abszolút többséget
szerezni a a Tisza, vagyis a
mandátumokban, az egyéni mandátumokban
jól fog szerepelni a Fidesz.
Azért voltam bizonytalan, mert 22-ben,
18-ban és 14-ben is ez történt, hogy
volt egy remény, de ez a remény, ez
mindig elpárolgott az utolsó időszakban.
Hozzáteszem azonban, hogy már 22-ben, és
itt azt hiszem, hogy van egy egy
tulajdonképpen egy hamis állítás, hogy
22-ben nem jól mértek a közvélemi
kutatók.
>> Ez ez nem így van. Tehát 22-ben
is már az utolsó három-négy hónapban a
független közvéleménykutatók is azt
mérték, hogy a Fidesz vezet.
És valahogy mindig ez volt az emberben a
rossz érzés, hogy mi van, ha nem látunk
valamit, nem látjuk ezeket a tényezőket,
amik ugye az egyes EVK-kban ott azokon a
kis szavazókörökben történik. És hát
volt is kísérlet arra, hogy ugyanazt
csinálja most a Fidesz, mint 22-ben vagy
18-ban, de a civil összefogás és a
Tiszapártnak az elképesztő
szervezettsége ezt megakadályozta. Tehát
azt látni kell, hogy ez egy más helyzet
volt. Megakadályozta a a Tisza, hogy
megtörténhessen például a
szavazatvásárlás.
Sokkal tudatosabb volt a civil
társadalom. Maga is lépett azért, hogy
ez ne történjen. És valami megtört a
Fidesz ném buszából. Tehát az, ami a
Fidesz korábban volt, egyszerűen
elkezdett az emberek szemében
varázstalanodni a Fidesz. Sőt, maga
Orbán Viktor kezdett el varázstalanodni.
Szerintem például a győri
megnyilvánulása,
amikor hát egy egészen új embert
láttunk, egy olyan embert, aki nem tud
mit kezdeni a közösséggel, aki szembe
áll vele. Ez szerintem rendkívül sokat
ártott. És hát az utolsó két hétnek a
történései egy egy teljesen bezuhant
Fidesz képét mutatta, de én még az
utolsó pillanatban is azt gondoltam,
hogy majd elővesz egy valami nyulata a
kalapból a a Fidesz. Am amit te nyúlnak
nevezel, azt sokan úgy írták le, akár
háttérben is, hogy sokkal durvábbnak
gondolták a rendszert. Tehát azt
gondolták, hogy sokan, lehet, hogy csak
Orbán Viktor és Szűkörnyezetet, de hogy
a Fideszben hajlandóak tovább elmenni,
mint amit eddig ismertünk. És igazából
sokan nem tudták felmérni, hogy hol tart
az autoriter skálán ez a rendszer.
Itt egyes embereknek köszönhető
szerinted, hogy nem ment el tovább a
rendszer? Tehát, hogy a rendszeren belül
voltak olyanok, akiknél volt egy morális
határ, vagy önmaguk védelmének a határa,
vagy pedig a rendszert félreismertük, és
egyébként nem volt még annyira durva,
mint amit akár feltételeztünk róla.
>> Én szerintem ez politikaelméleti kérdés
is részben, részben pedig személyeknek a
vizsgálata. Nekem az első jel, ami arra
utalt, hogy a rendszer mégsem annyira
erős, mint amire gondoljuk, az a Pride
volt tavaly 25. júniusában, amikor
minimum 150, de lehet, hogy 200000 ember
ott volt az utcán, Budapest utcáin, és
teljesen békésen a tiltás ellenére
nyugodt körülmények között lezajlott a
Pride, és nem egy picit korábban volt
beteljesztve egy törvény, ez a bizonyos
ellehetetlenítési törvény, és ott is
megálltak. Tehát ez a két esemény azt
mutatta, hogy a Fidesz felső vezetésében
van mérlegelés a tekintetben, hogy
meddig mehetnek el, és mintha lenne egy
morális gát, hogy eddig és nem tovább.
És én például e tekintetben nagyon
következetesen végig azt mondtam, ezt
meg is lehet nézni, hogy át fogják adni
a hatalmat, hogyha ha elveszítik, mert
úgy tűnik, hogy elmennek az utolsó
pillanatig, de nem lépnek át azon a
bizonyos határon, ami már a nyílt
autoriter politikát jelenti. És ebben az
értelemben a politikai eméletnek igenis
van dolga, és a politikaatudománynak van
dolga, hogy megnézze, hogy akkor így
most 16 év távlatából minek látja az
elmúlt időszakot, és hogy minek nevezze
az Orbán, a bukott Orbán rezsimet, mert
hiszen a szemünk láttára két hét alatt
összeomlott ez az egész egész építmény,
sokkal gyorsabban annál, mint ahogy azt
bárki várta. Tehát akkor ezek szerint az
alapjaival is problémák voltak, és ezek
szerint kommunikációval, propagandával
tudta így fel,
mint egy lufit így fellőni a a
rendszernek a erőség.
>> Tényleg patyomkin volt, nem csak mondták
jelzőként, hanem tényleg az volt. Tóth
Péter arról beszélt a Partizánban, hogy
már négy földrészről megkeresték, hogy
azt a tudást, amit most szerzett, meg
ahogy elérte a Fidesz rendszerének a
bukását, ezt adja tovább. ö tovább
adható-e vagy egy nagyon speciális
rendszerrel, illetve egy nagyon
speciális együttállással állunk szemben?
Tehát, hogy itt azért kellett vidéki
prókátor,
kellett influencertüntetés, kellett egy
bentről kiugró Magyar Péter, aki a
Fideszből jött ki.
És akkor az utolsó nap arról nem
beszélve, hogy kellettek mondjuk az
őrszemek és a fürkészek, szóval, hogy
kellett Szabó százados. Tehát, hogy
nagyon sok mozaik van.
De van-e olyan ebben az egészben, ahogy
végül sikerült leváltani ezt a
rendszert, ami leírható, ami tanítható,
vagy ami akár más hibrid rezsimekkel
szemben alkalmazható?
>> Igen, én azt hiszem, hogy mindenképpen
vannak olyan tanulságok, amik a hibrid
rezsimek lebontása vonatkozásában egy
fontos lehet. Például az, hogy kell egy
személy, aki tulajdonképpen egyéni
kockázatvállalás
mellett két évet ad az életéből arra,
hogy ezt ezt lebontsa. Ez a két éves
országjárás, amiben Magyar Péter volt,
ezt nyugodtan mondhatjuk, hogy ez egy
önfeláldozás abban az értelemben, hogy
ő, ha jól értelmezem, lemondott a család
életéről, lemondott a szeretteinek, a
gyerekeinek a a az együttműködéséről
azért, hogy a társadalmat kimozdítsa egy
ilyen nagyon apatikus és és nagyon
lemondó helyzetből. Tehát mindenképpen
szükség van a személyre, aki ezt
végigviszi. És addig, ameddig egy adott
rendszerben nem találják meg azt a
megfelelő személyt, úgy tűnik, hogy
ezeket a rendszereket nem lehet
lebontani, mert
mert a 21. század erről szól, a
personákról, az egyénekről szól, az
egyének felemelkedéséről szól. És jól
látható, hogy a populista
hatalomgyakorlás mindig egy nagyon erős
vezetőre épül. viszont abban a
pillanatban, amikor van egy erős kihívó,
akkor elkezd összeomlani ez a rendszer.
A másik fontos tanulság, hogy el kell
érni a társadalmi koalíciónak a
létrejöttét. Tehát szerintem a
választásunk legfontosabb tanulsága,
hogy társadalmi koalíció nélkül nincs a
populizmusnak, illetve ennek az
autoritár hatalomgyakorlásnak
ellenszere. Mit jelent az, hogy
társadalmi összefogás? hogy minden
társadalmi réteget érdekelték el tenni
abban, hogy legyőzze
és le kell benne a félelmet győzni.
Szerintem a Magyar Péter két éves
országjárásának ez volt a legfontosabb
tanulsága. Fölismerték, hogy az emberek
igenis, hogy félnek, félnek a
hatalomtól,
és egyessével kell őket meggyőzni arról,
hogy ne féljenekm,
>> és még így is szerintem az utolsó három
hét, amikor a gátakkadás történik. Tehát
szerintem a március 15-i ünnepségek, a
két nagy vonulás és a kettő közötti
hangulati különbség és az azt követő
néhány hét, talán három hét az, ami az
igazi gátszakadást hozza. És én
egyetértek veled, hogy a például a Szabó
századosnak vagy a pálinkás századosnak
a megjelenése, tiszta embereknek a
megjelenése, akik az államot képviselték
az emberek szemében, és ők mondják el,
hogy milyen romlott belülről a rendszer.
Ez nagyon fontos volt, de fontos volt az
is, hogy lássák a fiatalok lelkesedését.
Sokan leírják ezt a dolgot, de én ezt
nagyon fontosnak tartom, mert ha a szülő
látja, hogy a gyereke ennyiért ennyire
lelkesedik valamiért, akkor hajlamos egy
kicsit odafel felé fordulni, és azt
mondani, hogy mi is ez, ami az én
gyerekemet ennyire megfogja. És ugye nem
beszéltünk még ennek a bizonyos
szendvics generációnak a lázadásáról. Ez
pontosan az, hogy kell a legnagyobb
társadalmi csoportnak a támogatottsága,
mintogy
tehát méretét tekintve a legnagyobb
társadalmi csoportnak a a lázadása. Ez a
355
>> 55 közötti időszak, akiknek még vannak
gyerekeik, mármint iskolarendszerben
tanuló gyerekeik, viszont már idősödő
szülei vannak, és egyszerre látják az
államnak a szétesését az oktatási
rendszerben, az egészségügyben, és ők
saját maguk is, az ügyintézések, vagy
mit tudom én, a MÁV kapcsán érzékelik,
hogy egy rendszer a szemük láttára esik
szét. Tehát ezek a szempontok szerintem
taníthatóak,
de azért itt egy magyar virtusról is szó
van. meg a magyar társadalomnak arról a
nagyon speciális magatartásáról, amiről
keveset beszélünk, hogy amikor igazán
feszült helyzet van, amikor igazán nagy
katasztrófa van, akkor a magyar
társadalom képes véletleneket vagy ilyen
vál váratlan dolgokat húzni, és ilyenkor
meglepő módon nem a restaurációt, hanem
az újdonságot választja. Nézzük meg.
1989-90
nem az MSZP-t, nem az MSMP-t választja,
hanem valami új erőt választ. Nézzük meg
2006-2010-et.
Nem megy vissza az MSZP-hez, nem fogadja
el azt a hatalomgyakorlást, hanem valami
újat akar. És most ott ártunk a
katasztrópa szélén, hogy kivezetnek
bennünket az Európai Uniókból, hogy
elveszik az utolsó lehetőséget. és vett
egy nagy levegőt, és azt mondta, hogy na
jó, hát akkor még egyszer utoljára
felemelem a fejemet, és és kihúzom a
gerincemet, amit megtörtek. Tehát ezt
fontos megérteni, hogy az emberek lelkét
elrabolták az elmúlt 16 évben. És az,
hogy ennek ellenére ezt megtették,
szerintem ez ez rendkívül fontos, és
nagyon hosszú távon pozitívan hat a
magyar társadalom önértékelésére, mert a
társadalom leértékelte önmagát. Ö, ha
már egy félmondattal az Európai Uniót
behoztad, akkor még egy szempontot hagd
hozzak ide. Ö szintén egyébként
leginkább fidexes politikusoktól hallani
a külső körülményeket, hogy igazából itt
a külföldi titkos szolgálatok
az Európai Unió vagy akár Zelenszk a
barátságolajék elzárásával, tehát
külföldi titkos szolgálatok, ugye az
utolsó hetek Szíartó Péter és Lavrov
közötti beszélgetéseinek a
lehallgatásával avatkoztak be oly módon
a választásba, vagy akár a meta azzal,
hogy lecsavart vagy fölcsavart bizonyos
politikusokat, hogy igazából ez külső
körülmények hatása, hogy ez történt.
Az érzékelhető, hogy volt-e az Európai
Uniós vezetőpolitikusokban is egy olyan
gondolkodás, hogy az utolsó pillanat
van, hogy elengedik az oroszok felé ezt
az országot, vagy pedig megtartják
maguknak. De mekkora mindazok mellett,
amiket beszéltünk, ennek a hatása?
volt-e egyáltalán hatása a külső
körülményeknek?
>> Ebbe a cikkbe, amit megírtunk a
választási forradalomról, pontosan azt
állítjuk, hogy azért nagyon speciális ez
a magyar választási forradalom, mert nem
külső befolyások hatására történik,
hanem a társadalom önmaga szervezi meg
saját magát. Nem állítom, hogy azok,
amiket mondtál, nem történnek meg. És
azt sem állítom, hogy az Európai Unió
nem nézte, hát hogy finoman fogalmazzak
tevőlegesen,
hogy hogy történjen változás. azok az
interjúk, amik megjelentek,
nyilvánvalóan valamelyik nyugati
titkosszolgálat által átadott
információk voltak, de az már csak a
legvége volt. Tehát ahhoz kellett az a
hosszú folyamat, az a két éves folyamat,
amin amit a magyar társamnak át kellett
menni, meg kellett önmagát tisztítania
és meg kellett fel kellett tudnia
állnia. Ha nincs ez a belső átalakulás,
akkor jöhett volna bármilyen zelenszki,
nem tudom, elzárjuk a csapot, azt még
fel is tudta volna használni a az, mint
ahogy próbálta is.
>> Ne felejtsük el, hogy eddig mindig
működött ez a fegyver, mindig az Orbán
azt mondták egy idő után egyébként
szerintem önsorsrontó módon az elemzők,
hogy ha Brüsszel ugye idézőjelbe téve a
Brüsszel valamit tesz Orbán ellen, az
mindig használ neki. Én akkor már avval
se értettem egyet, de ennyi erővel ezt
fel tudta volna használni,
és tudta volna azt mondani, hogy itt
apokaliktus állapotok lesznek, hogyha
jön a jön az ellenzék. És meg is
próbálták minden eszközzel megpróbálták.
Azt sem gondolom, hogy teljesen
véletlenül történtek az elmúlt, tehát a
választás megelőző helyzetekben
előrelépések meg
információszivárogtatások,
de hangsúlyozom, hogy ezek csak egy
adalék.
>> Ühüm. Az fontos adalék, de csak adalék.
Kellett az az elmúlt két év, ami
megyazott ennek, hogy hogy azok is
hassanak, de abban az elképesztő
csatazajban és médiazajban, ami volt,
lehetséges, hogy sok ember számára ez
már el sem jutott. Tehát az utolsó három
hét ez olyan volt, mintogyha
tulajdonképpen egy szőnyeg bombázása
zajlik az országnak. És az volt a
meglepő, hogy a szőnyegbombázást
korábban a Fidesz csinálta, és most meg
az ellenzék oldaláról jött. És
>> és döbbenten néztem, ahogy a Fidesz
feltett kézzel hallgatja, és veszi ezt
az egészet, és képtelen ráreagálni,
mintogyha 16 év után elfelejtették
volna, hogy mi az, hogy kampány és hogy
mi az, hogy hogy vert helyzetből
felállni, mintha feladták volna. És ez
és egy nagyon érdekes
utolsó két-három hét volt. Említetted a
választói koalíciót, ami ugye most
létrejött a választás napján, ugye 3,3
millióan szavaztak a Tiszára, és hogyha
most azóta megjelent medián kutatást
nézzük, akkor ez még tovább nőtt, de
mondjuk akkor is másfél millió
szavazója, biztosan lehet, hogy kettő
van még mindig a Fidesznek.
a 3,3 millió vagy akkor mondjuk 3,6-ot
kontra másfél
mekkora polarizációt jelent még és
mennyire gátja annak amiért egyébként
létrejött ez a választás tehát hogy most
már jussunk egyről a kettőre és a nagyon
sokáig meg nem oldott feladatokat a
működő államot azt oldjuk meg közösen is
együtt
ezen a téren nekem nagyon határozott
véleményem van. Én azt hiszem, hogy most
az új kormány, ugye még nem alakult meg,
de nemsokára megalakulnak, kell
gesztusokat tenni efelé a másfél millió
ember felé, akik része a magyar
nemzetnek.
Azt hiszem, hogy Magyar Péter akkor jár
el jól, hogyha világossá teszi, ugye
ennek a másfél millió embernek is a
miniszterelnöke, és olyan
gesztuspolitizálásban
irányukba is történnek dolgok. Ez
azonban nem azt jelenti, hogy a
bűnösöknek nem kell bűnhődni. Én
szerintem a másfél millió szavazó, vagy
mondjuk azt, hogy jó mondjuk azt, hogy
két millió szavazó számára is a
megtisztulást tudja hozni, hogyha azok
az emberek, akik az elmúlt 16 évben
jogosulatlanul jutottak vagyonhoz,
kifosztották az országot, és egy mély
társadalmi és politikai vá és gazdasági
válságba lökték, azok bizony el a
megfelelő jutalmat ezért megkapják, mert
onnantól kezdve lehet megtenni azt az
első lépést, hogy akkor legyünk egy
nemzet, újra és egy irányba húzzuk a a
szekerünket, mert azt látjuk, azt
mindenféle kutatás mutatja, hogy minél
polarizáltabb egy ország, annál rosszabb
a gazdasági mutatója, és min rossz a
gazdasági mutatója, annál rosszabb a
társadalmi felzárkózás. Tehát ez egy
ilyen cirkuláció
úgy, és ráadásul spirális folyamat így
van ebben neked igazadban. Tehát kell
egyrészről egyfajta elszámoltatás.
Ez a Fideszes szavazók számára is adott
esetben egy revalatikus élmény lehet,
hogy tényleg voltak bűnösök,
>> de aztán utána gesztuspolitizálással van
szükség. É
>> ötleted is van, hogy mi a gesztus?
Hát én például el tudok képzelni,
tudom, hogy ezt nem mindenki fog evvel
egyetérteni, de olyan
bűnöket nem elkövető tiszta
politikusoknak a beemelése bizonyos
kormányzati pozíciókba, akik
jelképezhetik azt, hogy hogy lehet
kiegyezés.
>> Hát de ez végül is szinte már megtörtén,
nem? Tehát lehet mondjuk Vitézi Dávidra,
Kármán Andrásra, Orbán Anitára akár így
is tekinteni.
>> Hát igen, lehet,
>> vagy ennél vagy ennél még hát adott
esetben Igen.
>> Ühüm. Igen. Tehát de ez nem holnap,
hanem egy tisztulási folyamatnak a
eredményeképpen,
és nagyon sokat beszélni hozzájuk, és
nagyon sokszor elmondani, hogy a nemzet
részei, és hogy a nemzet alatt nem csak
azokat értjük, akik tiszva, hanem a
Fidesz szavazókat is. Az a politizálás,
amit a Fidesz az elmúlt két hétben
folytatott, hogy első pillanatok azt
kezdve azt mondják, hogy mi vagyunk a
nemzeti oldal, szerintem ez a politikai
helyzet totális félreértés. mintogyha
ebben lenne egy törés, mert például
Ferencsolya ugye azt mondja, hogy ő nem
fogja többet ezt hasnálni nemzeti oldal
felismerve azt, hogy ez sokakat bántott,
miközben Orbán Viktor úgy jelenti be
azt, hogy nem veszi föl a parlamenti
mandátumát, hogy mert a nemzeti oldal
egységét kell megteremtenie vagy
újjaépítését. Én ezt nem törésnek
nevezném, hanem hogy vannak olyan
fideszes, kevésbé fontos fideszesek,
akik ezt megértették, de láthatóan a
politikai vezetés nem hajl, mármint a
fideszes politikai vezetés nem hajlandó
>> elengedni ezt az utolsó mencsvárat, de a
nemzet az egyértelműen kifejezte az
akaratát, és az, hogy a nemzeti
szimbólumok minimum ugyanolyan fontosak
egy egy liberális, egy baloldali ember
számára, mint egy jobboldali.
jobboldalinak ezt ezt nem lehet
kisajátítani Magyarországon. Egy kultúr
nemzeti országban hosszú távon nem lehet
a nemzeti szimbólumokat kisajátítani,
mert nekünk a szocializációnknak ez a
lényege. A piros fehelyzöld zászló, a
kokárda, a himnusz, a szózat, ezek mi
vagyunk magyarok. És aki azt mondja,
hogy ő a nemzet, az azt mondja, hogy aki
nem a nemzet, az hazaáruló, az túl van a
nemzeten. És ez a kirekesztő politika,
ez az, ami a Fidesz legnagyobb bűne az
elmúlt 16 évben.
>> Ugye arról beszélünk folyamatosan, hogy
mennyire fontos lenne a polarizáció
felszámolása, a nemzeti egység, és hogy
ennek a magja látszik. De közben az is
látszik, hogy
a kampány alatt nagyon sokszor
elmondták, van aki kritikával, van aki
pedig jótanácsként, hogy vannak olyan
dolgok, amit most a rendszer leváltása
érdekében nem kell napirendre tűzni,
majd megbeszéljük akkor, hogyha túl
vagyunk a választáson. De hát túl
vagyunk a választáson, és nagyon sok
mindent meg kellene beszélni. és a Tisza
szavazó bázisában jelenleg és a
frakcióba is, akik be fognak ülni,
nagyon egyértelműen teljesen van egy
liberális szárny, van egy baloldali
szárny és van egy jobboldali konzervatív
szárnya. Mi kell ahhoz,
hogy ez egyben tartható legyen, vagy
egyben kell letartani, vagy csak létre
kell hozni a Magyar Péternek azt az új
választási teret, amiben ő maga jelöli
ki aztán a a tagozódást, akár ő maga
jelöli ki a platformokat, akár ő maga
teremt feltételt ahhoz, hogy minél több
párt elinduljon egy választáson. És mi
kell ahhoz, bocsánat, hogy kicsit
hosszabb kérdezem, hogy egyébként ezek a
koalíciók újra és újra megköttessenek
ügyek mentén.
Először is én azt gondolom, hogy
őszinteségkel,
tehát valószínűleg ki kell az új
miniszterelnöknek állnia egy interjúra
és szembesíteni a magyar társadalmat a
valósággal. Körülbelül úgy, mint annak
idején Német Miklós szembesítette a
magyar társadalmat az elosodottsággal, a
gazdasági helyzettel, még az
államszocializmusnak a legvégén.
Annyira tragikus a helyzet, amiről
hajlamosak vagyunk elfelejtkezni,
hogy muszáj egyszer elmondani, hogy mi a
mi a valóság, hogy hogy állunk mi
magyarok, hogy állunk a gazdaságban, a
költségvetésben, a politikában, az
oktatásban, az egészségügyben. Egyszer
szembesíteni a magyarsággal azt, hogy
hova jutottunk 16 év alatt.
>> És ez a percek megnyerése melletti
politika mellett kivitelezhető? Tehát
túl van a magyar társadalom azon, hogy
azt mondja, hogy ja hát én nem arra
adtam a szavazatomat, én arra adtam,
hogy holnap minden jobb lesz.
Azt hiszem, hogy csak így lehet tisztán
kezdeni, ha ők tényleg rendszerváltásban
gondolkodnak, és abban gondolkoznak,
hogy most más lesz minden, mint az
elmúlt 16-35 évben, mert ugye itt ők
általában nem csak erről beszélnek,
akkor akkor tiszta lappal kell indulni,
de a tiszta laphoz az kell, hogy lássuk,
hogy hol tartunk, és felnőtt emberként
kell kezelni a magyar társadalmat. 18
éven felüli felnőttek szavaztak rá.
Akkor akkor viselkedjünk is úgy, hogy
hogy felnőttekkel beszélünk, és a
felnőtteknek szembe kell néznie a
problémákkal, még akkor is, hogyha ez
egy nehéz nehéz történet. miközben ezt
mondod, ez mennyire illúzió szerinted,
vagy mennyire mutatják azt akár a
konkrét kutatásaitok,
hogy sokat fejlődött a magyar társadalom
tudatosságban és a saját sorsának a
kezébe vételében? Tehát, hogy nem fogja
azt mondani, hogy akkor én elengedem
ezt, és már megint becsaptak.
>> [sóhajtás]
>> Nekem erre nincsenek konkrét kutatásaim,
de az elmúlt két év történései azt
mutatták, hogy vagy most teszik meg a
következő néhány hétben, vagy már utána
nem fogják tudni,
>> mert most még van
>> egy remény, és most még van az a fajta
győztes iránti tisztelet, ami lehetővé
teszi, hogy ez ne csak egy illúzió
legyen, hanem egy tiszta lappal történő
kezelés. A második, amit mond az, hogy
hogy és akkor utána mi fog történni?
Ugye sokan mondják azt, hogy egy
rendszerváltó parlament az mindig egy
kamikáz parlament, vagyis hogy önfel
önsorsont önfelszámoló jellegű. Lásd az
MDF annak idején 1990 és 94 között. De
azt hiszem, hogy a mostani politikai
helyzet kicsit más, mert a mostani első
számú ember is egy kicsit más. Antan
József, ő nem politikusnak született, és
ő ő nem abban a szocializációkban
részesült, mint Magyar Péter, aki
tulajdonképpen az egész élete úgy élte
le, hogy lesz majd egy adott pillanat,
amikor majd ő amikor majd egyszer csak
előre lép. Ő egy jogászember,
van diplomata [torokköszörülés]
múltja,
vérében van a politizálás
és és másképpen áll a dolgokhoz. Tehát
ráadásul más ígéreteket tett a
választási kampány időszakában, mert ő
azt mondta, hogy létrehozza azt a
politikai, plurális teret, amiben majd
lehetősége lesz a többi pártnak is
létrejönni,
illetve hát újra megmérettetni magát.
És ezért nagyon fontosak lesznek az első
intézkedések, hogy azok az első
szimbolikus intézkedések a demokrácia
helyreállítása szempontjából mik
lesznek. Valóban beleírják-e az
alaptörvénybe, hogy két évig, vagy két
cikluson keresztül lehet egyáltalán
miniszterelnök valaki, és hozzányúlnak-e
a választási törvényhez. Lehet, hogy nem
lesz ez az első intézkedés, de a mármint
a választási törvénynek a megalkotása,
mert ez egy nagyon bonyolult dolog, de
az, hogy a két ciklusra való korlátozás
bekerüljön nagyon hamar, ez például egy
nemzeti megbékélésnek lehet egy alapja.
Ög nagyon sokan megengedőek a
kétharmados túl túlhatalommal vagy erős
felhatalmazással szemben, és azt
mondják, hogy ugye ahhoz, hogy lebontsuk
ezt a rendszert, ahhoz most hát lehet,
hogy a jogállami
mikroérések alapján nem szép dolgokat is
megengednek. Például egyébként a közjogi
méltóságoknak a május 31-ével való
távozását, amit hogyha jogászként nézünk
rá, akkor azt mondanánk, hogy mint amit
a Fidesz mond is, hogy hát ez ez egy
jogállamban megengedhetetlen.
Hogyan lehet azt megugrani, hogy
jogállamot akarunk építeni, de közben
hát ilyenekkel nem jogállami eszközöket
is használunk, vagy használni vagyunk
kénytelenek? Ez ízlés kérdése, hogy
milyen jelzőt rak rá az ember. Igen, én
nem vagyok jogász, én szociológus vagyok
és politikatudós. Tehát az, hogy a
jognak milyen árnyalatai vannak, ahhoz
egy közjogászt kell megkérdezni, vagy
alkotmányjogát kell, alkotmányogászt
kell megkérdezni. Én azt tudom, hogy mit
gondol a társadalom. A társadalom azt
gondolja, hogy szükség van arra, hogy
azokat az embereket, akik kiszolgálták
az elmúlt 16 évet, amit nem tekint a
magyar társadalom demokráciának,
azt valamilyen módon eltávolítsák a
hatalomból, mert az emberek azt
gondolják, hogy ez egy rendszerváltás.
Ha pedig rendszerváltás van, akkor
ugyanazok az emberek nem vihetik
ugyanazokat a pozíciókat, mert akkor
csak egyszerű kormányváltás van, vagy
hatalomváltás van, de akkor az nem
rendszerváltás. Nyilvánvaló, hogy a
magyar társadalom rendszerváltásra
szavazott, arra szavazott, hogy kezdjünk
valami egészen újat, fejezzük be az
elmúlt 35 évet is, nyissunk egy új, egy
európai Magyarországot. Ugyanazokkal a
szereplőkkel ezt nem lehet. Valószínűleg
ott ott volt a legnagyobb hiba a
rendszerváltás után, hogy 1990 és 94
között egy kiegyezés volt az állam
hatalommal, az államszocializmusnak a a
vezetőivel, még ha nem is a legfelsőbb
szinttel, hanem mondjuk az eggyel alatti
szinttel.
Ha még egyszer ugyanez fog történni,
hogy ki ennyire ilyen nyilvánvaló
kiegyezés lesz a hatalomnak a a
kinevezettjeivel, akik egy mély
államként befolyásolhatják az új
kormányzat működését, akkor nem fogunk
tudni ötről hatra jutni, és ugyanoda
fogunk kerülni, és nagyon elégedett lesz
az a elégedetlen lesz az a 3,3 millió
szavazó, aki ezt a óriási felhatalmazást
adta a Tiszának. Tehát valószínűleg a
jogállami kereteknek a legszéléig kell
elmennie a Tiszának ahhoz, hogy meg
tudjon, hogy eleget tudjon tenni ezeknek
az igényeknek.
Ö
már említettem, hogy ugye és a program
is erről szólt, a működő állam
megteremtése.
És a működő államhoz tényleg hát most
már nagyon régóta három fő dolgot
hallunk. A közlekedés, az egészségügy és
az oktatás. mind a három olyan rendszer,
ami négy év múlva nem lesz, vagy nem
látszik, lehet, hogy valami elindul, de
nem fog látszódni.
>> Éppen emiatt eddig bárki is bármekkora
felhatalmazást kapott is. Lásd a Fidesz
2010-ben
igazából a politikai rendszert maga
körül átalakította, de ezeket a jóléti
vagy ellátórendszereket nem. Mi a
garancia arra, hogy most nem ez lesz?
Természetesen semmiféle garancia
nincsen. Abban bízhatunk, hogy az új
kormány megértette az idők szavát, és
megértett, vagy meg fogja érteni, hiszen
még még lesz két hét. Meg fogja érteni
az idők szavát, és és érteni fogja,
hogyha ezeknek az átalakítása nem
történik meg, akkor csak toljuk, toljuk
toljuk magunk előtt azt az évtizedes
problémát, amivel nem fogunk tudni ötről
jutni. Tehát hogyha most lesz gazdasági
növekedés, az lehetséges, hogy annak fog
a eredménye lenni, hogy megjönnek az
Európai Uniós pénzek, de attól az még
nem azt jelenti, hogy a oktatási
rendszer a megfelelően képzett embereket
fogja kitermelni magából. Az nem azt
jelenti, hogy az egészségügy
ellátottsága
jobb lesz az emberek szempontjából, és
nem azt jelenti, hogy működni fog a MÁV.
De én ha jól értelmezem,
akkor olyan embereket tesz Magyar Péter
ezeknek az élére, akár az egészség, vagy
akár a közlekedés, akár az oktatás, akik
hozzáértőek, és ez egészen meglepő az
elmúlt 16 év után, hogy így is lehet,
hogy hozzáértőket teszünk oda, akiknek
van elhivatottsága
és van egy víziója azzal a területtel
kapcsolatosan. Lehet, hogy ezek a víziók
egyébként konfliktusban állnak
egymással, hiszen mind a háromnak pénzre
van szüksége. Mi nincs most? Most pénz
nincs konkrétan.
De neki kell kezdeni. És miután, ahogy
az előbb is mondtam, a felhatalmazás
mostanra szól, a társadalmi koalíció
most létezik, lehet, hogy egy év múlva
már nem, ezért ezeknek most kell
hozzákezdeni.
Elképesztő mennyiségű munkát kell
elvégezni a következő két-három hónapban
konkrétan a nyári időszakban. Nem
hiszem, hogy túl sok szabadsága lesz a
megválasztott parlamenti képviselőknek,
de hát ezt vállalták, úgyhogy nagyon
szép [torokköszörülés] feladata előtt
állnak.
>> Hihetőnek tartod-e, hogy teljesen vakon
volt a Fidesz, és hogy még Orbán Viktor
se tudta,
[horkantás]
>> hogy mi lesz a választás végeredménye.
>> Bocsánat, hogy közb szóltam, de én ezt a
legnevetségesebb feltételezésnek tartom.
Tehát 16 év kormányzás után bárki azt
gondolja, hogy nem voltak tökéletesen
tisztában azzal, hogy mi fog történni.
Meg kell nézni egyáltalán azokat a
reakciókat, hogy elindították Orbán
Viktort országjárásra.
Sem 22-ben, sem 18-ban nem volt ország
ilyen típusú országjárása Orbán
Viktornak. Nézzük meg azokat az
üzeneteket. A végső hetekben már szinte
könyörgőre fogták, hogy hogy jöjjenek
vissza a Fidesz szavazók. Egész biztos
vagyok benne, hogy tisztában voltak,
hogy pontosan százalékpontosan tudták,
hogy hogy mi vár rájuk, és hogy mekkora
vereség elé néznek.
>> És szerinted mennyien tudták ezt?
>> Na ez ez lehetséges, hogy kevesen
tudták. Tehát, hogy egészen meglepő
dolgok is voltak, amikor egy egyéni
képviselő előre megrendelte a győzelmi
Molinót, és ki is volt rakva ráadásul
vasárnap este, mert annyira biztos volt
a saját győzelmérben, tehát pénzt is
költött rá.
Ez szerintem azt jelenti, hogy egy
nagyon szűk kör volt valójában tisztában
azzal, hogy mi fog történni, de ez azért
meglepő a számomra, mert csak bele
kellett szagolni a levegőben. Tehát ott
volt nyolc egymástól független
közvéleménykutató cégnek az eredménye.
Látni lehetett a tömegeket, amik Magyar
Péternek a rendezvényein ott voltak a a
végén Debrecenben. Hát óriási tömeg
volt. Székesfehérváron óriási Miskolcon
óriási tömeg volt. Ha csak ezt
érzékelték vagy látták, ebből tudniuk
kellett, hogy valami nem stimmel.
>> Tehát én én én én nem gondolom, hogy ők
buta politikusok lennének, akik nem
értenek a szakmájukhoz. tisztában voltak
vele, csak nem akarták még rosszabbá
tenni a saját helyzeteket azzal, hogy
lejjebb adják az információt, mert azt
akarták, hogy nehogy pánik legyen a
saját szavazótáborában,
illetve hát a saját politikusaik között.
Ugye ez azt is jelenti, hogy most nagyon
sok elszámolnivaló van. Nemcsak
elszámoltatnivaló, de elszámolnivaló is,
hiszen ott van egyébként ez a akik rájuk
szavaztak most két 2,4 milliónyi ember
aki joggal érezheti azt, hogy de hát nem
ezt mondták.
De közben és akkor próbálok rendet tenni
abban, hogy hogyan lehet egyszerre az
elszámolást, az elszámoltatást és az
általad mondott és nagyon szükségesnek
tartott kiegyezést
megcsinálni. Ha Orbán Viktor és Magyar
Péter a jövőben sem tud leülni
egymással,
akkor ez megoldható-e? Egyáltalán Magyar
Péternek kell-e keresnie azt, hogy
leüljön a jövőben Orbán Viktorral, akár
az átadásátvételnél?
>> Erre a kérdésre nem tudok egyértelmű
választ adni, mert nem látom a két
politikusnak a szándékait. Nem látom
Orbán Viktor szándékát sem, és és Magyar
Péter szándékát sem. Vannak olyan
kérdések, amikhez az ember nem tud
szakmailag hozzászólni. Ez ugyanis
inkább politikai kommunikáció, mint mint
szociológiai kérdés.
Mi még emléksztünk abba a korosztályba
tartozunk, amikor Gyurcsány Ferenc és
Orbán Viktor a választást megelőző
időszakunk kívül is leültek egymással.
Azt hiszem talán a parlamentben volt egy
ilyen egy egy ilyen aktus.
>> Vá
>> én ezt nem tartom ördögtől valónak,
hogyha pontosan a funkciója létrejön
ennek a beszélnek. Tehát, hogy tudjuk
előre, hogy miért ülnek egymással. De én
azt hiszem, hogy Orbán Viktor erre nem
nem kész még. Tehát a Fidesz még nem
oldotta meg azt a kérdést, hogy hol
rontották el. Láthatóan nem tudtak az
elmúlt két hétben érdemi választ adni,
mert ha szembenéznének önmagukkal,
akkor nagyon sötét képet látnának a
tükörben, és láthatóan idáig még nem
mertek eljutni.
Ha szerintem hosszú távon a Fidesz meg
akar maradni, akkor bizony a sötét képbe
is bele kell nézni, de ez lehetséges,
hogy nem megy Orbán Viktorral. Tehát
lehet, hogy Magyar Péter nem is szeretne
leülni egy olyan emberrel, aki akinek a
nevéhez fűződik az elmúlt 16 év. Ez nem
a Fidesz kormányzása volt, ez Orbán
Viktor kormányzása volt. Egyedül és
kizárólagosan ő a felelős azért, ami az
elmúlt 16 évben történt. Bárki tett
bármit, mindenért Orbán Viktor a
felelős. És lehet, hogy Magyar Péter nem
szeretne még egyszer, et még nem még
sose ültek le, tehát nem szeretne leülni
egymással. Beszélt, csak ugye telefonon
beszéltek. Lehet, hogy nem is szeretne
leülni egy Orbán Viktorral.
Vég végezetül.
Minek kell szerinted teljesülnie, hogy
100 nap múlva vagy egy év múlva
meglegyen még ez a legalább 3,3
milliónyi ember a Tisza mögött ahhoz,
hogy a ciklus végéig
tudjon úgy menetelni, hogy egy ilyen
nagy rendszert valóban át tudjon
alakítani.
>> Szerintem kell bizonyos mértékű
elszámoltatás. Tehát biztos vagyok
benne, hogy az emberek alig várják,
hogy valakik, és most ezt nem tudom
pontosan, kik, a rendőrség hűvős, bártó
nagyon kedves
helyeit meglátogassák jó hosszú időre,
aztán utána a bíróság elé. Tehát
szerintem ezt nem lehet megúszni, hogy a
nyilvánvaló bűnöket valaki
ne vallja be, és és ne mondja azt, hogy
igen, hibákat követtem el. Ez az egyik.
A másik, hogy a az első néhány
szimbolikus intézkedésnek olyannak kell
lenni, amelyik egyértelmű a demokrácia
helyreállításával kapcsolatos. Szerintem
le kell váltani azokat a vezetőket, akik
esetleg nem mondanak le, és utána
egyértelműen az emberek hétköznapi
ügyeivel kell intézni. A demokrácia
nagyon fontos a társadalomnak. Ez a
szimbolikus intézkedések, de aztán a
hétköznapi valósággal kell foglalkozni,
az emberek hétköznapi kérdéseinek
megoldásával,
vagyis az apró munkával. Az apró munka
nem annyira nagyon érdekes, de látható a
Magyar Péter még egy kormányalakítást is
influencer politizálásként tud eladni.
Úgyhogy
ez a három lépés kell egymás után, hogy
egy év múlva is minimum ugyanakkora
legyen a tábora. Egyé tehát
nyilvánvalóan fog kopni. Az a kérdés,
hogy milyen ütemben fog kopni ez a
tábor. Nem fog tudni együtt maradni 3,3.
Sőt, hát ugye a medián számításai
szerint már 3,s fél millió szavazó, de
azért ez nem mindegy, hogy melyik milyen
ütemben [torokköszörülés] fog lekopni.
És ez az első intézkedésektől, az
elszámoltatástól, a vezetők leváltásától
és utána az apró munkaminőségétől fog
függni.
Szabó Andrea, köszönöm szépen. Azt
mondtad, hogy most egy kicsit
visszavonulsz újra a tudományba, és most
nem leszel annyit a képernyőm, mint
amennyit nagy örömünkre egyébként itt az
elmúlt egy évben voltál. Annyit ígérj
meg, hogyha fontos kutatásotok van,
akkor arról azért beszámolsz, vagy be
tudunk számolni közösen.
>> Feltétlenül.
>> Köszönöm szépen még egyszer. Köszönöm
szépen önöknek is a figyelmet. Ez volt a
választás 26 Benyó Ritával.
Viszontlátásra, viszont hallásra.
>> [zene]
Ask follow-up questions or revisit key timestamps.
A videóban Szabó Andrea szociológus elemzi a 2026-os választási eredményeket, amit „választási forradalomnak” nevez. Megvitatják a Fidesz-korszakot jellemző hibrid rezsim bukását, a rendkívül magas, 80%-os részvételt és a Tisza Párt győzelmét. Az elemzés kitér a négy meghatározó társadalmi csoport „mini-forradalmára”, a fiatalok (covid-generáció) szerepére, valamint a politikai rendszer és Orbán Viktor „varázstalanodására”. A beszélgetés végén a jövőbeli kormányzati feladatokról, a szakmaiság fontosságáról, az elszámoltatásról és a nemzeti megbékélés szükségességéről esik szó.
Videos recently processed by our community