Sziasztok! A mostani videóban azokról a

rejtett erőkről fogunk beszélni, amelyek

csendesen megbújva fűtik a tőzsdei

emelkedés kazánját, vagy néha irtozatos

gyors árfolyam mozgásokat, esetleg

zuhanásokat generálnak. Ez pedig

lényegében az, hogy egyre több szereplő

hajtja az egyre kevesebb szabadon

elérhető részvényt. Ugye a vállalatok

előszeretettel vásárolják saját

részvényeiket. Ott vannak a passzív

index követő alapok, meg ezek tőzsdei

verziói, az ETF-ek. amelyekben

folyamatosan áramlik a pénz, és egyre

nagyobb tulajdonosai a részvénypiacnak

is. Persze ott vagyunk mi kis

befektetők, akik a közösségi médiával

felturbózva már sokszor nagyobb piaci

erőt képviselünk, mint az intézmény

szereplők, alapkezelők nyugdíjpénztárak.

Már soksz videóban elmondtam, hogy

szerintem így hosszú távra, 15 év

pluszban gondolkozva a részvénypiacon

kell kamatoztatni a pénzt. És azt is

beszéltük, hogy erre a legjobb eszköz a

passzív index követő alap. Pontosabban

annak tőzsdei verziója az ETF. Hát ezt a

nagyszerű okosságot nem én találtam ki

először nem az én fejemből pattant ki.

Sokan hallottak már róla. Így az USÁban

már 10000 milliárd dollár van ilyen

termékekben. A világon különb 14000

milliárd. Tehát az USA viszi az ETF piac

70%-át.

Ez messze nem, mint részvény az elmúlt

években a már rövidebb távra befektető

nyugdíjas baby boomerek vásárlásainak

köszönhetően nőtt például a kötvény

LTF-ek aránya. Vannak még nem tőzsire

bevezetett passzív index követő alapok

is persze. Sőt, hát az egész forradalom

ezekkel indult. Ezekkel együtt

összességében az USÁban már lenyomták a

klasszik aktív alapokat, amelyeket

például nálunk ugye egy bankjogban

megvásárol. Nyilván ez az előretörés nem

tetszik az aktív alapok képviselőinek,

akik örülnének, hogyha minden pénzt ők

kezelnének ilyen jó másfél%-os díjak

mellett. A kritikusok szerint az

indexeket szóvai lemásoló alapok

érdemtelen vállalkozásokhoz irányítják a

pénzt, torzítják az árakat és fakozzák

az árinkatozást. A big shortos Michael

Burry olyanokat írogat az X-en, hogy a

passzív befektetés az IQ leépülése.

Lehet, hogy számára az, de én fenntartom

a véleményemet, hogy a legtöbb kis

befektetőnek egy indexeket másoló ETF

portfólió a legjobb befektetés. Sőt, egy

világindexet követő ETF-el is hosszú

távon jobb eredményt fogsz elérni, mint

bármelyik magyar alapkezelő termékével,

legalábbis szerintem. De nézzük még az a

kritikákból is, mit okoz az ETF-ek index

követő alapok térnyerése. Ugye ezekről

az ETF-ekről különben lejátszási listák

is vannak a csatornámon. Szóval a bazi

nagy növekedés így az ETF piacon

odavezetett, hogy már a teljes amerikai

részvénypiac 17-20%-a

ezeknek az index követő alapoknak a

birtokában van. De egy 2024-es kutatásba

az indexek változásakor tapasztalt

forgalmat vizsgálva okos emberek arra

jutottak, hogy ez inkább 37% lehet.

Ennek az az oka, hogy sok

nyugdíjpénztárnak a részvénylába vagy

akár befektetési alapok ugye nagy

tőzsdeindexekhez mérik magukat. Ez a

benchmarkuk hát lényegében azokat

követik, ami azt eredményezi, hogy ők is

alakítanak a portfólión, hogyha

változnak a súlyok az indexbe. Mivel

ezek a részvények tartósan ezekben az

alaphopban csücsülnek, sőt, hogy az

öregedő és közben növekvő népességű

földön, hát nő a megtakarítások aránya,

ami helyet keres magának, a részvényszám

ezekben az alapokban tovább fog nőni,

ami szűkíti a ténylegesen szabadon forgó

részvények számát. Ez nem azt jelenti,

hogy eltűnik az Apple részvény a

piacról, de folyamatosan csökken az

elérhető részvények száma, mert egyre

több Apple részvényen csücsülnek az

Index követő ETF alapokat gründülő

cégek, mint például a Black Rock.

Ezenkívül az Apple folyamatosan

vásárolja vissza a saját részvényeit.

2014 óta vagy 850 milliárd dollárt

vertek el erre. Ilyen szépen csökken a

részvényszám. Persze az Apple

részvényszám csökkenése és az index

követő alapok növekvő tulajdona is hát

vételek által jön létre, ami

egyértelműen felfelé felfelé hajtja az

árfolyamot. A saját

részvényvásárlásokról különben majd még

beszélünk. Várakozások szerint, hogyha

így áramlik a pénz az index követő

alapokba, a három nagyba ugye Black

Rock, Vanguard, Stacreet, így együtt

átlagossan, akkor már 40%-os

tulajdonosként vesznek majd részt a

cégek közgyűlésén, vagyis hát 40%-át

birtokolják majd a részvényeknek. Ilyen

szituációban a közgyűléseken könában

együtt szoktak szavazni a

menedzsmenttel. Persze ezek az index

követő alapok, főleg a tőzsdei

verziójuk, az ETF-ek tipikusan hát olyan

termékek, amit adnak vesznek a tőzsdén a

befektetők. Amerikában egy átlagos ETF

tartási periódusa az 17 nap. Azért

hosszú évekre beleülve ezekkel szerintem

könnyebb pénzt csinálni. Erre mondta az

öreg Buffett, hogy a hosszú távon

gondolkodóknak a rövidtávú kereskedők

teszik a zsebébe a pénzt. Amennyiben

különben buffetes elvek mentén egyedi

részvényelemzéseket szeretnél nézegetni,

akkor ilyeneket a YouTube tagság

keretében, illetve a Patreonon is

találsz. Ugye heti rendszerességgel.

Vissza az ETF-ekre. Hát ugye

népszerűségének köszönhetően Európában

van már vagy 3000 belőlük, és az USÁban

is van 4200. ezeket könnyen, gyorsan

tudod adni, venni, ezért úgy átlagosan a

kereskedett részvények 30%-át teszik ki

az amerikai piacon, és egy ilyen

turbulensebb napon ez így 38%-ra is

felugorhat. Ha sokan adják el az ETF-et,

hát akkor az alapkezelők eladják a

mögöttes részvényeket is fordítva, tehát

biztosan van piacfolyásoló erejük. És

mivel a kisbefektetőkre rohamszerűen

törre rá a félelem vagy a mohóság, a

gyors visszaesésekbe és az azt követő

felpattanásokba biztosan szerepe van az

ETF-eknek, ami a csökkenő, ténylegesen

elérhető részvényszámot illeti, amikor a

legtöbb weboldalon ugye a

részvényszámokat nézegeted, akkor az

összes éppen a részvényesek által

birtokolt részvényszámot jelöl. A

Walmart esetében ez 7,9 milliárd

részvény. Igen ám, de hát ebből 45% a

Volton család tulajdonában van, hiszen

Volton 92-es halála óta az örökösök egy

darab részvényt nem adtak el. Ezenkívül

ott vannak a nagy ETF-es alapkezelők,

akik elvisznek majd 20%-ot. Ott vannak

még persze a kisebbek, meg a

nyugdíjpénztárak és egyéb intézményi

szereplőket. Hát a végére jó, hogyha

ilyen 15-20%-a megmarad annak a 7,9

milliárd részvénynek, amit úgy

aktívabban lehet adni venni. Nem kell

sírni, nem lesz hiánycikk ez a részvény,

de azért a lecsökkent tényleges

likviditásnak is szerepe lehet abban,

hogy a Walmart lényegesen magasabb

árazással forog, mint a konkurencia.

Okés, jobb tekintetben jobb is a cég.

Például Amazon után a második legnagyobb

szereplője az amerikai online

kereskedelemnek. Felfele hajtja az

árfolyamot. Természetesen a cégek saját

részvényvásárlása,

az eddig idén bejelentett vásárlások már

926 milliárd dollárnál járnak, ami

biztosan szerepet játszik az új tőzsdei

csúcsok kialakulásában. Az Apple vezeti

a rangsort a 100 milliárd dolláros

visszavásárlásával. Szerintem ez a saját

részvényvásárlás lényegében árfolyam

manipuláció, ami úgy elterjedt, hogy már

minden cég veszi magát, mert hogyha nem,

akkor az azt üzeni, hogy hát ez a cég

még a menedzsment szerint is szar, ugye?

Hát ilyen üzenetet meg senki nem akar

küldeni. Hát a valóság az, hogy hát

legtöbbször ugye szárnyalópiacon jönnek

rá, hogy nagyon kell venni magukat.

Akkor amikor így történelmi csúcsokon

van az árfolyam, és akkor amikor

általában az árazás is csúcson van,

szóval kevésbé teremtenek értéket a

részvényeseknek. Oké, meg lehet

magyarázni a dolgot, hogy van itt

adóelőny, mert az osztalékot jól

megadóztatják. Ezt nem. Ugye egy cég

háromféleképpen tud pénzt adni neked.

Osztalékot fizet, hiteltör lesz, saját

részvényt vásárol. Nyilván az utóbbi a

libling, mert a menedzsment juttatása

szintén ugye részvényárfolyamhoz is

kötve van. A saját részvényvásárlás meg

hát ugye támogatja azt. Elég ritka

különben az, amikor egy cég jókor, jó

időzítéssel vásárolja a saját

részvényeit. Most így hirtelen az

Alibaba meg a Pépá jutnak az eszembe. A

harmadik dolog, és ez olyan, ami az

elmúlt öt évben sokat változott, a

kisbefektetők jelentőségének növelése. A

közösségi médiába összeszerveződve olyan

erővel tudnak lecsapni egy tőzsdei

termékre, ami még a nagy intézményi

szereplőket is lemossa a színpadról. A

növekedésük az opciós piacon a

leglátványosabb a gyakori jelenség, hogy

akár sok százan összefogva egy időbe

ugyanzt az algoritmikus kereskedést

nyomják rá a rendszerre. Jelentősebb ár

elmozdulást tudnak ezzel okozni, és

persze a forgalmakat is felpörgetik az

egekbe. Régebben ugye a befektetési

bankok nyugdíj pénztárak voltak, az

úgynevezett smart money, az okos pénz, a

kis befektetők meg a hülye pénz. Hát ez

is változott. Ugye az árpit rám

zuhanásba, az intézmények eladtak. be

voltak gyulladva, a magánszemélyek meg

vásároltak. De a lényeg az olcsó vagy

ingyenes kereskedés, és most Amerikáról

beszélek, nem a magyar befektetési

szolgáltatokról. Szóval nagy tömegeket

hozott be, és ezek a közösségi médiával

karöltve nagy dolgokra képesek, ami

leginkább a szokásosnál erőteljesebb

árelmozdulásokba ölt testet. Összességéb

az index követő alapok térnyerése és a

kisbefektetők nagyobb szerepe soetben

elnyúltabb, hosszabb hullámokat

eredményez, mint fölfelé és lefelé, és a

korrekciós szakaszok is gyorsabban

lefutnak. Az ETF-ek ezt annyiban

gyorsítják, hogy mivel jogilag

részvényről beszélünk, könnyű őket adni

és venni, hogyha zuhan a piac, sokan

megijednek, likvidálnak, ami arra

készteti az alapot, hogy a mögöttes

részvényeket eladják, ami persze tovább

nyomja a piacot lefele. Ez persze

fordítva is igaz. amikor meg veszi a

mögöttes részvényeket az alapkezelő, és

persze a növekvő számú aktív

kisbefektető tovább nyújtja ezeket a

hullámokat, aztán ugye aki a buliból

kimaradt, lehet akár intézményi

szereplő, az még fel akar pattanni a

mozgó vonatra, és hoppá, máris egy ilyen

20%-os emelkedésről vagy zuhanásról

beszélünk a piacon. De Isten igazából

ugyanez a helyzet a klasszik, aktívan

kezelt befektetési alapok esetében is,

ott is el kell adni a részvényt, hogyha

az ügyfél kiveszi a pénz alapból, csak

ott ez még így pár nappal lassabban

történik meg. Szóval lényeget tekintve,

hogy igazából nincsen különbség. Az

index követő alapok növekedése a cégek

saját részvényvásárlását lassan, de

biztosan felfele tolja az indexeket. A

ténylegesen kereskedhető részvényszám

csökken, de azért ritka az olyan

részvény, mint a Walmart, ahol ilyen

45%-os tulajdonos évtizedek óta egy

darab részvényt nem eresz ki a markából,

de a kínálat csökkenése azért inkább

árfelhajtó tényező. Bár itt messze nem

arról beszélünk, hogy ne lenne eladó

részvény, hogyha vásárolni szeretnél.

Szóval csak ugyan hoztak változást ezek

az index követő alapok, de nem olyan

drámait, mert rengeteg aktívan kezelt

befektetési alap is lényegében egy

indexhez köti magát, csak nem olyan

szigorúan, mint egy ETF. Ezek a

jelenségek, amiről beszéltünk,

lényegében a hosszútávú tőzsdei

hálcszellet erősítik, közben a

volatilitást is növelik, hát ami végülis

jó, mert Pétteri megeladási

lehetőségeket biztosít számunkra. No,

ennyi fért a mostani videóba. Köszönöm

szépen, hogy itt voltál. Hát egyszer

segítségedre volt lák, megosztás,

feliratkozás, valmint hát természetesen

várom a kommenteket szeretettel.

Sziasztok!