Én azt látom, hogy a Tiszapárt az azt a

vonalat képviseli, körülbelül, mint ami

2005 és 10 között a Fidesz is képviselt,

ez az atlantista irány. Mi a NATO-nak és

az Európai Uniónak a szoros szerves

részei vagyunk. Ebbe akarunk még jobban

integrálódni, eurót akarunk.

Magyarországon jelenleg 6, 7% között

vannak a állampapíramok. Tehát az állam,

ha kölcsönvesz pénzt, akkor 6-7%-ot

fizet kamatként. Szlovákia,

Horvátország, olyan országok, akik

hozzánk hasonló volt, szocialista

országok, nem túl nagy országok, de már

eurozónában vannak, ők vele ennyit

fizetnek körülbelül. tekintve ahogy

Magyarországnak az államodóssága

körülbelül a GDP-nek a 80%-a, ugye,

hogyha ezen megfeleződne a a kamatteher,

és ez nem azonnal feleződne meg, de

hogyha belépnénk az eurozónába, egy öt

öt öt-h év alatt ez átározódna, ez az

adósság, ez azt jelentené, hogy mai

árakon azért itt 1000 kötőjel 2000

milliárd Ftnyi mozgástér felszabadulna.

Tehát azt gondolom, hogy a Tiszapártnak

a javaslata vagy az iránya, ez a nyugati

irány, ez gazdasági pénzügyi szempontból

egy sokkal nagyobb mozgásteret és

lehetőséget jelent az országnak azzal

szemben, mint amit a másik oldaltól

látunk. Tehát, hogy én mindenképpen

gazdasági oldalról emellett tenném le a

voksomat.

>> Ez a Della, a 24.hu gazdasági podcastja,

ahol minden a pénz körül forog.

>> Üdvözlöm önöket. Ez a Della24.hu H

gazdasági podcast műsora Bakaev Zoltán

vagyok. Mai vendégünk Zsidai Viktor,

közgazdász befektető. Üdvözöllek a

stúdióban.

>> Én is üdvözöllek és a hallgatókat is.

>> Mielőtt belevágnánk mai

beszélgetésünkben, arra

beszélgetésünkbe, arra kérném önöket,

hogy ha még nem tették, akkor

regisztráljanak a 24.hu YouTube

csatornáján.

Az adást január 26-án rögzítjük. Ezt

mostanában mindig be kell mondja a

napot, amikor rögzít rögzítjük a műsort,

mert annyi minden történik egy igen

>> 24 óra leforgása alatt is, hogy könnyen

érvényét veszítheti a mondanivalónk.

Viktor, várod már a vá országgyűlési

kampány végét?

>> Hát nem a kampány végét várom,

nyilvánvalóan szerintem mindenki, aki

érdeklődik a közügyek iránt, azoknak ez

tudhatóan egy nagy jelentőségű esemény.

Úgyhogy nyilvánvalóan várom. Kíváncsi

vagyok, hogy mi lesz a végeredmény.

>> Arra próbáltam utalni, hogy talán minden

korábbinál

érzelemdúsabb ez a kampány, ami próbára

teszi a választó porgálok polgárok

türelmét, ingerküszöbét,

empátiáját.

Hogy mit gondolsz erről az oldaláról a

kampánynak?

>> Hát én ebbe nem szeretnék belemenni,

mert se politológus, se politikai

jellemző, semmi ilyesmi nem vagyok. Az

egészen biztos, hogy itt van arra egy

nagy lehetőség, inkább gazdasági

szempontból közelítem meg, bocsánat,

hogyha kitérek így a kérdésől,

mert tényleg nem tudok ehhez mit

hozzátenni, ennél sokkal hozzáértő

emberek vannak.

Gazdasági szempontból szerintem ez egy

nagy vízválasztó lehet, nem feltétlenül

lesz az, de egy nagy vízválasztó lehet

Magyarország számára.

Könnyen lehetséges, hogy Magyarország

egy kicsit visszább integrálódik az

Európai Unióba. Lehet, hogy egy idő után

ki tudunk tűzni egy céldátumot az euró

bevezetésére is. Tehát ez azt gondolom,

hogy az összes magyar számára egy nagyon

jelentős gazdasági pénzügyi változás

lehet. Nem biztos, hogy az lesz, de erre

azért van esély.

>> Ez az egyik politikai oldal győzelmének

az álloga, vagy mind a két esetben látsz

ilyen kifutási lehetőséget?

>> Azt látom, hogy a a Fidesz

mindenképpen elzárkózott eddig az

eurozónás csatlakozástól. Ugye Orbán

Viktornak a világképe, ha jól veszem ki,

az az, hogy az Európai Unió az permanens

válságban van, sőt a nyugat egy

jellemzően egy válságban van,

előbb-utóbb szét fog esni. Addig

maradunk az Európai Unióban, amíg szét

nem es, ki nem esik alólunk, szét nem

esik ez az egész szerkezet.

Nyilvánvalóan nem akar jobban

beleintegrálódni egy szétesűben levő

dologba. Illetve hát többször el is

mondták, hogy a Magyarország

szuverenitása szempontjából a forint

megtartása az fontos. Tehát azt

gondolom, hogy a Fidesz győzelme esetén

ilyenre nem számíthatunk. Tehát

szerintem akkor marad a forint

és marad ez a távolságtartás az Uniótól,

hogy benn is vagyunk és kinn is vagyunk.

>> Orbán Viktor vízióját te pontos

leírásának tartod a a helyzetnek és az

abból következő lehetőségeknek?

>> Pontos leírásnak nem tartom. Igazságot

rész részben igazságot tartalmaz. Azt

gondolom van egy komoly válsága az

Európai Uniónak. Ö részben egy

társadalmi válsága is van, amire

válaszul megjelentek a úgynevezett

szélső jobboldali pártok. Ebbe megint

csak nem mennék bele, mert ez egy

politik politológiai dolog. Viszont van

egy gazdasági vetülete is. Az Európai

Unió növekedése az jelentősen elmarad

attól, mint amit az Európai Unió vezetői

szeretnének. jelentősen elmarad a

legfőbb versenytársainak a növekedésétől

is, tehát lemaradni látszunk az Egyesült

Államokhoz képest is. Kína nagyon jön

föl, és

úgy tűnik, egy csomó

tudományos adatból

szabadalmak száma, tanulmányok, neves

napilapokban

egyetemek helyezései, hogy a kínai tehát

ugye most, hogyha nagyon le akarom

egyszerűsíteni, akkor akkor hasonló utat

járt be Kína, mint Dél-Korea, előtte meg

Japán. Ugye az volt, hogy hát ezek csak

itt nagyon rossz minőségben koppintják a

nyugati termékeket. Utána az volt, hogy

hát jó, ilyen alapvető dolgokat már

viszonylag jól meg tudnak csinálni, de

nincs innovációjuk. És aztán jött a

következő fázis, hogy figyeljetek már,

ezek ezek ezek ezek tudnak innoválni.

Ezek tudományosan meg a mérnöki

tudományokban olyan szinten vannak, hogy

versenytársai lehetnek Európának. Ugye

Japán és Dél-Kóra viszont egy

nagyságrenddel kisebb, mint Kína,

lakosságszámba is, gazdaságilag is.

Tehát innentől fogva Európa előtt nagyon

komolyan fel van adva a a lecke. Ugye

mondjuk 10 éve még mondhattuk azt, hogy

Európa technológiailag egy csomó

mindenben sokkal előbbre van, mint Kína.

Most már egy most már nagyon sok

mindenben Kína feljött, miközben a kínai

bérszínvonal még mindig jóval

alacsonyabb, mint az európai. Tehát

Európának meg kell találni egy olyan

olyan olyan utat, hogy hogy fog

versenyezni ebbe a globális világba.

Tehát, hogy van Európa előtt egy nagyon

nagy feladvány, és gazdaságilag lehetnek

Európának nehézségei.

És kérdés, hogy megtalálja- megoldást

erre.

>> Tehát akkor mondhatjuk azt, hogy a

diagnózis tartalmaz rész igazságokat,

>> de hogyha kezelési módokra térünk át,

akkor

>> Magyarország prosperitása szempontjából

melyik a helyesebb út? a bezárkózás és

az unióval szembeni állásfoglalás

bizonyos ügyekben és a különállás

fönntartása, vagy amit a és akkor

nevezzük nevén a gyereket, amit a

Tiszakinál, hogy a felgyorsítják

vagy felgyorsítanák az eurozónához való

csatlakozást, az integrációt mélyenik az

Európai Unióval. Melyik kínál az ország

és annak lakosai számára egy egy jobb

jövőképet?

Erre van, erről van véleményem. Nem

biztos, hogy igaz. Ugye nagyon sokszor

van az, hogy közgazdászok

erős meggyőződéssel állítanak valamit.

Velem is volt már ilyen, és aztán nem

nem lett igaz. De hogyha megnézem az

elmúlt 20 évét az egész régiónknak, és

nem csak Magyarországnak, akkor

gyakorlatilag a Magyarországnak és a és

a környező országoknak volt szocialista

országoknak a fejlődése, az ha nagyon le

akarom egyszerűsíteni, és ezt már

szerintem sokszor elmondtam, az tényleg

abból állt, hogy itt volt egy olyan

humán tőke, olyan képzettségű,

munkamorálú, olyan az országnak egy

olyan intézményrendszere, ami

összevethető volt az európai

perifériával, Portugál, görög,

dél-olasz, Spanyol. Tehát ezek ezekkel

nagyjából úgy megegyezett a

munkaképességed, és ezt ezt most nagyon

széles értelemben mondom ezeknek az

országoknak, miközben harmadában,

negyedébe került a a dolgozókat

foglalkoztatni itt. Innentől fogva

Európán belül volt egy olyan mozgás,

hogy ide helyezzenek át

szolgáltatásokat, gyártásokat, mindent.

Ennek köszönhetően az egész régióban

iszonyatosan fölment a a

munkavállalóknak a száma. A

munkanélküliség szinte mindenhol teljes

mértékben eltűnt. Nagyon jelentős

bérnövekedés volt, nagyon jelentős

életszínvonalnövekedés volt mindenhol

nálunk is, és mindegyik ország

közelített az európai országok

átlagához. Eközben azok a periféria

országok, akikről korábban beszéltem,

Portugália, Spanyolország, Olaszország,

Görögország, nem nagyon volt fejlődés.

Ugye Olaszországban 20-25 éve nincs

nagyon gazdasági növekedés.

Görögországban a fizetések azt hiszem

még most is lejjebb vannak, mint

2007-ban. Tehát, hogy ez a régió volt a

nyertese az európai integrációnak, és

azt gondolom, hogy mindaddig és

Magyarországon egyébként a a egy magyar

munkavállaló átlagos foglalkoztatottsága

az még mindig 20-30%-kal olcsóbb, mint a

perifériába foglalkoztatni. Tehát azt

gondolom, hogy ebből a ebből a

konvergenciából ebből még van nekünk jó

pár évünk, egy 5-10 évünk ebből még van.

Hogy utána milyen gazdasági növekedési

modellje lesz Magyarországnak, az

nyilvánvalóan egy kérdés. De de addig a

azt a növekedési modellt, amit korábban

az egész régió tudott hozni, az

szerintem még legalább 2030-35-ig

ezen ezen vonal mentén szerintem érdemes

lenne folytatni. És aztán meglátjuk,

hogy Európa tud-e fejlődni, nem tud

fejlődni, föl tudunk-e annyira zárkózni,

hogy nekünk ki kell találni valami

nagyon-nagyon új dolgot.

De szerintem egyelőre ezen az úton

kellene menni. mondtad, hogy korábban is

ez volt a véleményed.

>> Igen.

>> Nem rajzolta ezt a képet, tehát az, ami

az elmúlt másfél évben történt a

világban.

>> Most a vámháborúról, geopolitikai

feszékről beszél Donald Trump második

elnöki ciklusáról beszélek, az

orosz-ukrán háború

kihatásáról, Kína és az Egyesült Államok

viszonyrendszeréről, a régi világrend

felrúgásáról.

>> Nem. Sőt, azt gondolom, tehát hogy azt

tudjuk, hogy az elmúlt 20 évben mitől

nőtt ez a régió. Azt is gondolhatjuk,

hogy mivel ettől nőtt, a következő 5-10

évben még

ugyanígy tud nőni, hiszen még még nem

zárkóztak föl egyébként a a régiónak oda

a bérszínvonal, tehát folytatódik ez a

Európán belüli átcsoportosítás a jövőben

is várhatóan. Tehát azt tudjuk, hogy így

tudunk fejlődni. És az a kérdés, hogy

a kikacsingatás Európából most jobbnak

tűnik-e, mint mondjuk öt éve, és azt

gondolom, hogy sokkal kevésbé tűnik

jónak. Én úgy látom, hogy Európa

hát nehéz, mert Európa ugye mindig a

válságokba fejlődik, de Európa egy

kicsit megpróbál sarkára állni.

Szerintem Grönland kapcsán megint

fölvillant ez a ez a kép, hogy Európa

mégis csak megpróbál egy közös egységes

frontot képviselni, és egy kicsit

keményebbek lesznek.

Nyilván a vámháborúban meg azt láttuk,

hogy hát nagyon gyengén adták elő az

európai, de nem csak az európai, hanem

más politikusok is, szinte mindenki

behódolt Donald Trump követelésének,

amin én egyébként csodálkoztam, de van

arra esély azért, hogy Európa egy sokkal

jobban összezáró rendszer lesz, és

hogyha mi abból ki fogunk maradni nem

fogunk az USÁnak az érdekövezetébe

tartozni, nem fogunk Kínának az

érdekájába tartozni, akkor hova fogunk

tartozni? Én azt gondolom, hogy

láthatunk olyan országokat, akik Európa

perifériáján vannak, az Európai nem az

Európai Unió tagjaként, Szerbia,

Koszovó, Bosznia, Moldávia. Nem hiszem,

hogy ezeknek az országoknak olyan

fantasztikusan bejött, hogy ők senkihez

nem tartoztak igazán.

>> Mit jelent ez az Unió növekedési

potenciálját illetően? Tehát, hogy a

mondjuk a 10-es évekst ha mérjük, akkor

a 20-as évek második felébe mire lehet

képes az Unió? Ez ez egy nagyon-nagyon

fontos, tehát hogy a mivel a mi régiónk

még mindig el van maradva elsősorban a

munkaabérek szintjén, ha Európa nem

nagyon nő, nekünk akkor is van még 5-10

év konvergenciánk és fejlődési

lehetőségünk. Hogyha Európa mindeközben

nem nő, akkor 5-10 év múlva tényleg lesz

egy nagy kérdés, hogy ha addig persze

tudunk konvergálni, tehát közelíteni az

európai magországok átlagához, akkor

felvetődik a kérdés, hogy mi lesz.

Európának sajnos nagyon kicsi a

növekedési potenciálja. Ez nagyon jól

látszik. fél

más évente körülbelül ennyi az, amit

Európából ki lehet nézni. És ugye az a

kérdés, hogy képes lesz-e Európa olyan

reformokra, amivel és itt elő lehet

hozni a drági jelentést. Ugye Mário

Drágié, aki korábban az Európai Központi

Banknak az elnöke is volt, többek között

letett egy nagyon vastag jelentést az

asztalra, hogy hogyan kellene Európának

jobban integrálódni és kiküszöbölni

azokat a súrlódásokat, ami akadályozza a

növekedését. Ezeknek egy részét elkezdte

implementálni az Európai Unió. egy

részén gondolkozik, egy kis részét már

sikerült implementálniuk.

Tehát azt gondolom, hogy van

intellektuális potenciál. Az a kérdés,

hogy az a választói akarat megvan-e

hozzá, hogy Európa szorosabban

integrálódjon, mert azt gondolom, hogy

szorosabb integráció nélkül Európának

nem lesz nem nem fogja tudni fölvenni az

versenyt USÁval és Kínával. Az amilyen

tempóban az Unió feldolgozó ezt a drági

jelentést, az jól megmutatja egyébként

az Unió eredendő gondjait és baját?

Szerintem igen, de nem is csak az

Uniónak vagy a Unió bürokráciájának vagy

a politikusainak a problémáiról van szó,

hanem valóban az van, és itt megint

visszautalnék Orbán Viktorra, vagy a

úgynevezett szélső jobboldali pártok

erősödésére szinte Európa összes

országában, ami azt mutatja, hogy a

választóknak egy nagyon jelentős része

nem akar egy Európai Egyesült Államokat.

Van egy része a választóknak, aki akarja

ezt, és van egy része, aki a hát egy

sokkal inkább ilyen ilyen szövetségi

rendszer, de ne integrálódjunk jobban

össze. És és a

>> ők a halak többség, vagy a halkab

többség.

>> Hát nem tudom, hogy többsége vagy nem

többség, de az az én azt gondolom jól

látszik a a politikai palettán, hogy

ezeknek a itt van egy jelentős választói

réteg, akinek nem tetszik. Tehát én

nekem vannak erős kétségeim abban, hogy

Európának ez az integráció mennyire fog

menni. Kicsit térjünk vissza

Magyarországra

és

folytassuk a kampány

témák átbeszélésével.

kaptál olyan

guideline,

iránymutatást a induló két nagypárt

részéről, ami számodra a közeljövőt

tekintve tisztábbá és világosabbá teszi,

hogy Magyarország milyen gazdasági

pályán fog haladni, mert elő a

nagyképről beszéltünk a következő 5

10-15 évről és az unióval összefüggésben

néztük ezt a kérdést, de hogy itt a

hazai gazdaságot illetően okosabb

lettél-e január 26-ára azzal

kapcsolatban, hogy mi várható a két nagy

pártol a gazdaságpolitikai téren.

>> Hát az elmúlt két-három hónapban én nem

láttam olyan nagy revelációt, ami ami

arra mutatott volna, hogy módosítsam az

álláspontomat. Azt gondolom, hogy az

egyik

párt ugye a Fidesz azt képviseli, hogy

mi csak ilyen kint is vagyunk, benn is

vagyunk Európában, és mindenkivel

legyünk jóban. Ö tartsuk meg a forintot.

És ha ennek a szuverenitásnak, ha ára

van, hát akkor ára van. Én azt látom,

hogy a Tiszapárt az elég következetesen

azt képviseli, viszont, hogy

Magyarország az Európai Unió szerves

része. És gondolom itt majd fogunk

beszélni az Tiszapártnak az újonnan

bejelentett gazdaságfejlesztési

politikusáról, illetve külügyminiszter

jelöltjéről, vagy nem tudom, hogy most

mi a hivatalos titulusa.

Akik nagyon nagyon komolyan azt a

vonalat képviselik körülbelül mint ami

2005 és 10 között a Fidesz is képviselt,

ez az atlantista irány. Mi a NATO-nak és

az Európai Uniónak a szoros szerves

részei vagyunk. Ebbe akarunk még jobban

integrálódni, eurót akarunk. És azt

gondolom, hogy ennek van egy nagyon nagy

előnye, de ez mondom, ezt már három

hónapja is lehetett látni, amiről

néha beszélünk, de ugye Magyarországon

jelenleg 6, és 7% között vannak a

állampapíramok, tehát az állam, ha

kölcsönvesz pénzt, akkor 6-7%-ot fizet

kamatként.

Szlovákia, Horvátország, olyan országok,

akik hozzánk hasonló volt szocialista

országok, nem túl nagy országok, de már

eurozónában vannak, ők fel ennyit

fizetnek körülbelül. tekintve ahogy

Magyarországnak az államodóssága

körülbelül a GDP-nek a 80%-a, ugye,

hogyha ezen megfeleződne a a kamatteher,

és ez nem azonnal feleződne meg, de

hogyha belépnénk az eurozónába, egy öt

öt öt-h év alatt ez átárazódna, ez az

adósság, ez azt jelentené, hogy mai

árakon azért itt 1000 kötőjel 2000

milliárd Ftnyi mozgástér felszabadulna.

Tehát azt gondolom, hogy a Tiszapártnak

a javaslata vagy az iránya, ez a nyugati

irány, ez gazdasági pénzügyi szempontból

egy sokkal nagyobb mozgásteret és

lehetőséget jelent az országnak azzal

szemben, mint amit a másik oldaltól

látunk. Tehát, hogy én mindenképpen

gazdasági oldalról emellett tenném le a

voksomat.

>> És az mennyit nyomalatba, hogy az

országnak csörében le kell mondani a

saját árfolyam politikáról, amivel

szintén tudja befolyásolni a gazdaság?

>> Ez egy ez egy nagyon nagyon fontos

kérdés. És egyébként én káb olyan

2019-20-ig Ft pártján voltam.

Azt gondoltam, és most is azt gondolom

egyébként, hogyha van egy országnak egy

saját devizája, az egy ilyen

lengcsillapító

ami a sokkokat föl tud el tudja nyelni.

Tehát ugye, hogyha van egy válság, akkor

alacsonyabb kamatokkal lehet támogatni a

gazdaságot, amitől legyengül egyébként a

deviza.

Ez támogatja az exportőröket, és egy

rövid időre ugye ez ezzel meg tudjuk

támasztani a gazdaságot. Ugye ennek az

ára, hogy amiután vége a válságos

helyzetnek, föl kell emelni a kamatot,

vissza kell erősíteni a devizát. Ugye ez

nekünk sose sikerült. A legyengítés az

nagyon jól megy. És akkor ilyen lépcsőbe

gyengült a forint. Tehát az az, hogyha

megnézünk egy euro cse korona

árfolyamot, vagy egy euro lengyel slotyi

árfolyamot az elmúlt 20 évben, akkor az

az így nagyjából nem ment sehova. Voltak

benne ilyen kilengések. Nyilván ahogy a

világban változtak a dolgok, volt amikor

erősödött, volt amikor gyengült, de nem

volt benne egy olyan trendszerű

gyengülés, mint Magyarországon, ahol a

2000-es évek közepén 250 volt a Ft euró

árfolyama. Most nemrég 400 volt, ugye

most most 381 körül van a amikor ezt a

beszélgetést felvesszük. Tehát, hogy egy

nálunk azért inkább egy rendszerű

gyengülés volt, tehát az a baj,

>> de ez egy tudatos döntés volt a

monetáris politika részéről.

>> Igen, szerintem ez egy tudatos és rossz

döntés volt a a gazdaságpolitika

részéről.

Az a baj, hogy

a saját devize egy hasznos eszköz, ha

jól élünk vele. Magyarország visszaélt

vele folyamatosan.

Erre azt a mondtam már ezt ezt is

sokszor, ugye, hogyha hogyha van egy

fájdalmam és beveszek, mit tudom én,

balesetbe kerülök és morfiumot kapok, az

nem olyan nagy baj, mert a műtétet túl

kell élnem, de ugye utána ha minden nap

szedem a morfiumot, az nem nagyon lesz

jó. Tehát, hogy nagyjából ezt ez a ez a

visszaélés a a devizár folyammal, és

Magyarország ezt ezt csinálta. Tehát mi

nem tudtunk élni a forintból eredő

szabadsággal, hanem visszaéltünk vele,

és emiatt azt gondolom, hogy el kell

engednünk ezt a történetet.

>> Ühüm. Egyébként az euróbevezetésnek mik

a tanulságai? Ugye most legutóbb

Bulgária vezette be január 1jével.

Horvátország vezette be a közelmúltban.

Az Orbán kormány egyik érve ezzel

kapcsolatban az, hogy látjuk milyen

állapotban van különösebb kifejtés

nélkül az eurozóna. Ehhez képest mik a

tapasztalatok, hogy már a rövid távon is

haszonnal jár jár a a helyi gazdaság

számára? Ö, és nem, nem a, és elsősorban

a hasznok nem az euróbevezetés napján

vagy idején jönnek létre, hanem az

előtte levő pár évben. Ugyanis az összes

országban, ahol ez történt, a deviza

stabil volt az előtte levő években. Ugye

ez kötelező is. Ez egy egyik kritérium,

hogy stabilnak kell viszonylag lennie.

És a másik, ami nagyon-nagyon fontos,

hogy mire az eurozónába beérnek ezek az

országok, addigra az állampapírjaiknak

a kamatszintje az leér oda, ahol az euró

volt. De ez így volt. A korábbi

csatlakozásokkal, akár Görögországgal,

akár Spanyolországgal vezet a drahma,

nem tudom mik voltak. Tehát, hogy az

előtte levő években egy nagyon jelentős

hozamcsökkenés, kamatcsökkenés van

ezekben az országokban, ami mindenkinek

a kamatterhét csökkenti, a lakossági

kamatterheket is csökkenti, a vállati és

az állami kamatterheket is csökkenti.

Tehát, hogy az előtte levő években

nyilvánul meg leginkább a a haszon. Az,

hogy utána nincs ilyen deviza meg

valutaváltási költség,

ez nem annyira kiemelkedő, de a a

finanszírozási oldalról mindenképpen az

előtte levő években ezek a hasznok

megjelennek. És ezért is gondolom, hogy

érdemes lenne bejelenteni már az idei

évben, hogy Magyarország kitűzi 2031

2 tehát kábé ez a reális, mert mert mert

nem 32-ben lesz a haszna, hanem

folyamatosan az addig eltelő

>> és az árstabilitás szempontjából jelent

bármit. Azért látjuk, hogy vannak nagy

eltérések az eurozónán belül is. Tudja

ez valamiképpen kordában tartani az

árakat?

>> Ugye van egy elvárása a masti

kritériumok között, hogy egy elég

viszonylag alacsony inflációs szintet el

kell érni. Tehát mindenképpen

rákényszeríti a gazdaságpolitikát arra,

hogy fegyelmezett legyen. Ez is egy

fontos része. Ugye nálunk ez sem

sikerült. És ezt nem csak egyébként az

Orbán kormányok alatt, hanem

gyakorlatilag a rendszerváltás óta

tényleg

abban szenvedünk, hogy a választások

előtti egy másfél évben minden kormány

kiköltekezik, és utána meg néznek, hogy

mi a fenét kellene csinálni. Ugye

kivétel volt megyesi kormány 2002-ben,

akik rögtön a választás után

kiköltekeztek, utána alig tudtak el

bicni,

>> betartották a választási,

>> ők ők betartották, utána alig tudtak

tényleg elbicegni ugye a következő

választásig. Tudjuk is, hogy mi lett

ennek a megint csak a következménye. Ez

megint csak nem volt egy jó dolog.

Úgyhogy tehát

>> összetéb beszédre utaz.

>> Így van. Igen, igen. Tehát hogy az annak

megint csak egy nagyon nagy politikai és

gazdasági ára is volt. Úgyhogy hát ez

sem sikerült nekünk annyira. Ebből a

szempontból nem biztos, hogy rossz,

hogyha egy kicsit megkötik a kezünket és

azt mondják, hogy figyeljetek, ezeket a

szabályokat be kell tartani. Egyébként

vannak ezek a

ilyen, nem is tudom, ilyen városi

legendák, hogy milyen óriás inflációt

okoz az eurónak a bevezetése.

Tanulmányok ezt nem nagyon támasztják

alá. Egyrészt. Másrészt, ami nagyon

fontos, hogy a különböző fejlettségű

országokban még ha egyfajta devizájuk

van, akkor is különböző árszintek vannak

egy csomó

dologban, különösen a szolgáltatások

piacán. Ez teljesen természetes.

Nyilvánvalóan egyébként még, és itt nem

kell messzire menni, Magyarországon is,

Budapesten vagy egy kicsi faluban egy

hajvágás, vagy ha elmegy az ember egy

cukrázdába és süteményt, lesz nem

ugyanazok az árak. Azért, mert a

bérszínvonal sem ugyanaz. Budapesten

jellemzően magasabb a bérszínvonal, mint

egy kis faluban, és egyébként

Franciaországban is magasabb a

bérszínvonal, mint mondjuk Szlovákiában,

habár mind a ketten eurozóna tagok.

Emiatt a a a szolgáltatásoknak az ára

nyilvánvalóan eltér, és a szolgáltatások

ára meg a béreknek a különbözősége az

begyűrűzik az egyéb termékeknek az

árába. Tehát olyan termékekben is mit

tudom én, mint a felvágott, amire azt

gondolnánk, hogy az vagy a búza, aminek

ugyanannyinak, vagy kenyér ugyanannyinak

kell lenni, de nem ugyanannyi, mert a

pék más fizetést kap, és nem nagyon

lehet szálligatni nagyon messzire

például egy friss zsömlét.

>> Akkor kicsit térjünk ki ebbe az irányba.

A legutóbbi inflációs adatból az derült

ki, hogy igazából a szolgáltatói oldalon

van még komoly árnyomás a gazdaságban.

Null assiszem 0,8%-ot mutatott ki a KSH.

És ez kétségessé teszi, hogy a Magyar

Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa adásunk

rögzítését követő napon hozzányúl-e a 6

és5%-os alapkalmathoz. De most inkább

arra volnék kíváncsi, hogy mit árul el a

magyar gazdaságban

érzékelhető inflációs nyomásról, hogy a

szolgáltató szektornak

szolgáltató szektoron keresztül ekkora

inflációs pus. Ö igazándiból ebben

nagyon nagy meglepetés nincsen, hogyha

megnézzük a akár a brit inflációt vagy

az európai vagy amerikai inflációt is,

az látszik, hogy a a

termékek ára az az egy külön történet,

és a szolgáltatások ára az viszont

nagyon-nagyon komolyan a bérinflációhoz

igazodik. Tehát mindaddig, amíg komoly

bérnyomás van egy gazdaságban, tehát de

ez ez nem is olyan nagyon meglepő. Tehát

hogyha 10%-kal emeljük évente a béreket,

akkor egy olyan dolog, ami ami szinte

csak munkaerőből áll. Most megint hozzuk

ezt a szokásos példát, a hajvágást,

tehát hogy az az nem nem fog tudni ott

maradni az ára. Nyilvánvalóan ha 10%-kal

többet kerese a fodrász, akkor meg fogja

emelni hát legalább 7-8%-kal a

hajvágásnak az árát. Tehát a

szolgáltatásokra ez jellemző. Ez

szerintem annyira nem meglepő és nem is

feltétlenül olyan nagyon nagy tragédia.

Lehet az, hogy mondjuk a szolgáltatások

ára nő 6-7-8%-kal párhuzamosan a

béremelésekkel. És mondjuk, hogyha a

forint stabil, akkor a behozott

importált termékeknek, kéztermékeknek az

ára meg nem nagyon nő, és akkor ki

tudjuk hozni egy 3-4%-ra. Most ez egy

ilyen

>> ühüm

>> nagyon-nagyon lebutított,

leegyszerűsített modell, de akkor ki

lehet hozni 3-4%-ra a magyar inflációt.

Tehát ezzel önmagában nincsen nagyon

nagy probléma, és nem is olyan nagyon

nagy meglepetés. Akkor ezzel még át is

nézhetne a monetáris tanács adott

esetben.

>> Hát magán a a végső infláció nem

feltétlenül nézhet át, de önmagában az,

hogy a szolgáltatások inflációja

magasabb, mint a termékeknek az

inflációja, ez nem feltétlenül baj

nekik. Azon nem szabad nekik szerintem

átnézni, hogy az a mostani infláció, ami

a legtöbb

elemző, aki hozzáértő

és rendes modelljei vannak erről, nekem

nincsenek.

ők azért azt mondják, hogy itt az első

negyed évben egy inflációs mélypont

lesz. És ráadásul ugye a árrés, most már

nem is ugye árszabályozás, hanem

árészszabályozás van. Az árésszabályozás

révén valójában az infláció, hogyha ezek

nem lennének ezek a szabályozások, meg

az önkéntvállalt ugye vállaltak a

telekomcégek satöbbi bankok, ilyen

önkéntes nem emeljük meg a az árakat a

választásokig.

>> Igen. Hát év közepéig. Igen.

Tehát hogy hogy hogy itt van egy rejtett

infláció, ami nem tudjuk, hogy pontosan

mennyi lesz, amikor majd ha majd ezeket

a szabályozásokat elengedjük. Ugye az

alapszámítása jegybanknak az volt, hogy

ez más5él% az árés stop hatása, tehát

annyival dobná meg az inflációt, hogyha

kivezetnék, de azóta már kicsit ezen

módosítottak és azt mondák, hogy ez

kisimúlt, tehát hogy nem lenne ennyire

nagy a hatása. Szerinted milyen reggelre

fogunk ébredni április 13-án?

mire a olyan értelemben kérdezzem az

előző vendégeimtől is ezt megkérdeztem,

hogy hogy mire lehet számítani a piac

reakciója szempontjából az egyik vagy a

másik nagypárt győzelme esetén.

>> Ú itt szerintem itt nagyon nagyon nagyon

sok forgatókönyv van, mert az, hogy az

egyik párt, másik partner

a Fidesznek a mi hazánkkal van többsége,

a Tiszának a mi hazánkkal van többsége,

a Tiszának a mi hazánkkal van

kétharmada. Tehát, hogy itt azért itt

nagyon-nagyon sok fajta szárió van. Az

nincs, hogy a Fidesz a Tiszával,

>> a Fidesz a Tiszával nagy egységkormányt

nem hiszem, hogy ez erre nagyon sokan

számítanak. Én azt látom egyébként, hogy

a hogy a piaci szereplők körében van egy

várakozás arra vonatkozóan, hogy

egy kicsit hasonló forgatókönyv

játszódik le, mint Lengyelországban

2023-ban, tehát nyer a eurobarátabb

Európa barátabb ellenzék, és ez jó a

devizának, meg jó a kötvényeknek is. Én

talán hiányolom egy kicsit a és

alapvetően erre számítanék én is. Én azt

látom, hogy van arra jó esély, hogy

mondjuk a magyar kötvényhozamok, ha

minden jól alakul,

akkor jelentősen tudnak csökkenni

2026-27-ben. De azért azt nevessük el

azt a lehetőséget, hogy van egy

választási eredmény és

és a utána levő hónapokban egy nehéz

helyzet van, megtámadja az egyik oldal,

vagy a másik oldal, vagy mindkét oldal a

választási eredményeket.

Ugye vannak olyan szervezetek, akik

tudják akadályozni bármilyen kormánynak

a működését. Tehát, hogy itt azért azért

nagyon-nagyon sokféle

lejátszás van, és és szerintem a az

esetleges kaotikus eseményekre nem

annyira készültek fel a a piaci

szereplők. Én én mintha ezt ezt látnám,

hogy ez így amikor olvasok elemzéseket,

ez így nem nem jelenik meg, hogy hogy

>> tehát békés átmenetre készülnek, vagy

békészkormányzás

átadás átvétel. Nem is csak az átadás

átvétel, hanem hogy hogy lesz-e egy

bizonytalanság, vagy esetleg egy

hónapokig tartó bizonytalanság, hogy

esetleg új választást kell kiírni, vagy

az új kormány nem tud megalakulni, vagy

vagy nem tudmányozni? Tehát, hogy ez

minthogyha a számításokban nem lenne

benne.

>> Nemrég derült ki, hogy kapitány István

személyében a Shell volt alelnöke,

csatlakozik a Tiszához. Egyelőre nem

tisztázott feladatokkal. pontosabban azt

tudjuk, hogy az az iparstratégiát fogja

majd

egy kézben tartani vélhetően miniszteri

pozícióban, hogyha a Tisza megnyeri a

választást. Utóbb pedig kiderült, hogy

Orbán Anita, aki a Vodafone nemzetközi

nagyvállalatnál volt nagyon magas

pozícióban, ő pedig a külügyminiszteri

poszt esélyese.

Mit

üzen ez a piacok számára? Most nem a

választópolgár véleményére vagyok

kíváncsi, hanem a befektetők piacok

számára ez ez milyen üzenet a Tiszapárt

részéről? Nyilván elsősorban hitelességi

szempontból érdekes ez a kérdés.

>> Szerintem a magyar gazdaságnak az egyik

nagy rákfenéje az elmúlt években a

versenynek a hiánya. Tehát az, hogy a

piacban nagyon jelentős torculások

vannak. És én megnéztem a Magyar Péter

kapitány beszélgetést.

Nem számoltam, kellene egy ilyen

szófelhőt csinálni, de ha 200-szor nem

hangzott el, hogy verseny, akkor egyszer

sem. Tehát látszik, hogy egy olyan

környezetből jött, ahol a verseny,

tisztességes versenyre nagyon nagy

hangsúlyt szeretne fektetni. Nagyon

sokszor elmondta a korrupció

visszaszorítását. Hát nyilvánvalóan

bármilyen gazdasági szereplőnek, aki

mondjuk normális piaci körülmények közt

dolgozik, ez ez egy nagyon nagy

pozitívum. Tehát, hogy szerintem ez a a

gazdaságszereplői számára ez

mindenképpen egy nagyon pozitív jelzés.

>> Ühüm. Ugye a velük kapcsolatban az egyik

kritika, ha szabad így fogalmaznom a

kormányoldal részéről, hogy a

tevékenységük részben köthető olyan nagy

nemzetközi, globális befektetési

pénzügyi intézményekhez, intézetekhez,

mint mondjuk a Black Rock vagy a

Vengard, ha nem is közvetetten direkten,

de mondjuk olyan cégnél dolgoztak,

amelyekben ezek a nagy alapkezelők

tulajdonésszel rendelkeznek. É itt most

zajlik egy egy ilyen nem is tudom ilyen

démonizálása ezeknek a cégeknek.

Te mint befektető nyilván egy sokkal

árnyaltabb élménnyel rendelkezel. Mi az,

amit igazából érdemes tudnunk ezekről a

nagy alapkezelőkről? És valóban van-e

olyan informális

befolyásuk, ráhatásuk akár politikai

döntésekre is, amelyek részben mondjuk

igazolhatják ezeket a kormányoldal

felőlérkező vádakat? Hát igen, ez egy ez

egy ilyen populáris nagyon népszerű

ilyen toposz az ilyen össze összeesküvés

elmélet kedvelők között a

ezeknek a nag nagy alapkezelőknek a a

befolyása, hiszen megnézzük, hogy mit

tudom én a Goog-től, tehát az összes

amerikai vállalatban, nem tudom 4 5 6 8

10%-os tulajdonuk van, ők mindenből

tulajdonolnak egy csomót. Na most ugye

azt kell megérteni, és szerintem

>> meg a magyar tőzsdőn is ugye cégekben is

van

>> persze persze ugye azt kell megérteni,

ez egy nagyon-nagyon fontos dolog, hogy

hogy néz ki mostanában

egy akár magánszemélyeknek, akár

intézményeknek, a befektetésüknek egy

nagyon nagy része. nagyon nagy része az

úgy néz ki, hogyha én mondjuk akarok

venni, vagy egy általam irányított

nyugdíjpénztár, most mondtam valamit,

akar egy ázsiai kitettséget, tehát azt

gondoljuk, hogy Ázsiába szeretnénk

befektetni hosszú távra, akkor meg

fogunk vásárolni egy tőzsdén kereskedett

befektetési alapot nagy valószínűséggel.

Ezek olyan befektetési alapok, amik

megvásárolják a tőzsde indexben szereplő

összes céget.

Ugye mint mondjuk a Book Indexben is

benne van OTP, magyar Telekom, Richter,

Mall meg egyéb cégek is meg van adva,

hogy hány százalékos arány van. És akkor

hogyha mondjuk ugye BXra is van, a Book

indexre, magyar tőzsdexre is van egy

index követő befektetési alap,

megvehetem ezt a befektetési alapot. Ha

én ebbe a befektetési alapba pénzt

rakok, akkor ez a befektetési alap abban

az arányban, ahogy az indexben vannak

ezek a ezek a tulajdonok, fog venni

OTP-t, Molt Richtert. Nem mondom végig

az összes részvényt. Na most ezek a nagy

alapkezelők nagyon jelentős részben, nem

csak, de nagyon jelentős részben ilyen

befektetési alapokat kezelnek. Tehát

hogyha bárki Átlag Joe Amerikában vagy

Zsidai Viktor Magyarországon akar venni

európai, amerikai akármilyen

részvényeket, nagy valószínűséggel meg

fogja venni az ő egyik tőzsdén

kereskedett befektetési alapjukat. Ugye

ezeknek az előnye ezeknek a befektetési

alapoknak, óriási nagy pénzt kezelnek,

bármikor eladhatóak a tőzsdén és

visszavásárolhatóak,

és nagyon-nagyon alacsony a kezelési

költségük. Tehát általában itt a a 10%

vagy még azalatti éves költségről

beszélünk, tehát ez egy nagyon hatékony

forma, ha én akarok vásárolni valamit,

és nem tudom megmondani. Mondjuk azt

gondolom, hogy jó lesz Brazília, de nem

tudom ott az összes részvényt

végigelemezni, akkor veszek egy brazil

befektetési alapot, amit ők fognak

kezelni. Tehát ők úgy tulajdonolják

ezeket a részvényeket, hogy ők kezelik

ezeket a befektetési alapokat, és akkor

tulajdonosként ugye ők vannak megadva

ezeknél a cégeknél. Jellemzően egyébként

ezeknek a az alapoknak ugye nyilván

ezeknek a cégeknek vannak közgyűlései,

mint mondjuk az OTP-nek is, ahol

döntenek arról, hogy ki lesz az

igazgatóság tagja, milyen stratégiát

folytasson az OTP. Jellemzően ezeknek a

befektetési alapoknak vannak egy ilyen

vannak ilyen ilyen

ilyen útmutatásai, iránymutatói, hogy ők

hogy szavaznak a közgyűléseken.

Jellemzően nem szoktak, nagyon ritkán

van, hogy ők azt mondják, hogy valakit

szeretnének az igazgatóságok, vagy

valamit akarnak, nem szoktak

beleavatkozni a vállalatoknak az

életébe. Tehát ez ez egy nem egy olyan

tulajdon, mintogyha én megveszem mondjuk

a a Molnak a 25%-át, és odamegyek és

föllépek, hogy én szeretnék az

igazgatóságba belemenni. Tehát ők nem

vesznek részt igazándiból a cégeknek az

irányításába. Ők vannak bejegyezve

valóban tulajdonosként. De a végső

tulajdonosok nem ők, hanem azok a

befektetők, az a sok-sok millió

befektető, elsősorban nyugdíjra

megtakarító, akik összedobták ezt a

pénzt.

>> De lehet nem is a közgyűlésen dőlnek el

ezek a dolgok, hanem mondjuk a Davosi

sípályán, amíg a sílire várnak és ott

beszélgetnek egymás köz. Ö nyilván össze

lehet szedni ilyen ilyen

kapcsolati hálókat, hogy ki kit ismer,

és nyilvánvalóan számít az, hogy

hogy

én ismerek valakit, akkor benne sokkal

jobban megbízom, de azért a a gazdasági

irányításában, a gazdasági életben

én amit Magyarországon láttam annál

sokkal-sokkal esetlegesebb és

véletlenszerűbb, és egy csomószor olyan

dolgokon, banális, nevetséges dolgokon

dől el hosszú évekre nagy komoly

társaságok, befektetéseknek a sorsa,

hogy hogy ilyen, hogy én őt ismerem és

őt és megbeszéltük és van egy nagy

mesterterv, amivel az egész világot

irányítsuk irányítjuk, tehát hogy

számomra ez teljességgel hihetetlen,

tehát nem ez ez nem,

>> tehát ez egy végtelenül

leegyszerűsített, lebutított kép

ezekről a

>> intézményekről de most most mondok egy

dolgot, tehát hogy itt van a a az Open

AI, akit 10 éve senki nem ismert.

fölbukkant, vagy vagy ott van Elon Musk,

akit 20 éve senki nem ismert. Egy

meghatározó, fontos tényezület. Nem

lehetett azt tudni 20 éve, hogy ő egy

fontos tényező lesz akár az amerikai

politikában is, ugye? Tehát hogy ezt nem

lehetett előre kiszámítani. Tehát

na és nagyon és ennél még sokkal sokkal

esetleges tehát tényleg mondhatnék

történeteketeket, nem szeretnék, mert

megsértődnének bizonyos ismertebb magyar

emberek, de nagyon vicces dolgok vannak,

hogy hogy dőlnek el egyébként akár

gazdasági döntések az országban vagy

vállalatoknál.

>> Világos?

Kicsit beszéljünk Donald Trumpról. Nem

lehet olyan műsort csinálni, ahol nem

beszélünk.

>> Hát elkerülhetnénk egyébként

>> valóban az a fegyver vele szemben, hogy

bele kell állni a vitákba.

>> Én azt

>> és és föl kell venni a box kesztyűt,

mert az elmúlt mondjuk egy év az azt

mutatja, hogy ott nem tudta

érvényesíteni az akaratát teljes

mértékben, ahol a másik fél is az

asztalra csapott. Igen, ugye erre jó

példa volt Európa legutoljára, tehát

azonnal Grönland sztoriból kiháter.

Lehet, hogy még vissza fog hozzátérni.

Én azt gondolom, amit meg kell érteni, a

nagyon sok ilyen autokráciára törekvő

hogy is mondjam,

hogy most próbálok politikailag korrekt

módon fogalmazni, de azért ilyen igen

erőteljes

emberek és politikusok

akik akik szeretnék, hogyha a hatalom

minél nagyobb része összpontosulna

náluk, ők tényleg olyanok, mint a mint

az iskolában a nyolcadikos, aki mindig

elveszi a a harmadikosnak a az

usonnáját, de hogyha odajön szembe vele

egy tanár, akkor akkor azonnal elkezd

nyüszíteni és félni és és és elmenekül.

Tehát, hogy

azt gondolom, hogy amit meg kell érteni

ezeknek az embereknek a a

gondolkodásából

az az, hogy ők jellemzően, legalábbis

amit én láttam

főleg gazdasági szempontból, ők

zéruszegű játéknak tekintik a világot.

Tehát ők úgy néznek a világra, hogy ők

csak akkor tudnak nyerni, hogyha valaki

más veszít. Tehát mindenki ugye ez erre

alapszik például Donald Trumpnak ez az

elmélete is, hogy

Amerikát kifosztják, visszaélnek vele

mindenki más, mert Amerikának

folyófizetési mérleghiánya van. Erre

visszatérnék egy perc múlva, hogyha

hogyha nem baj, mert ez egy nagyon

fontos, sőt ki is térek most erre, mert

és ugye azt mondja, hogy akkor legyen

nekik kisebb folyófizetési mérlegt

többletük. ö megadóztatom, megvámoltatom

őket, mert én csak úgy tudok nyerni, ha

ők buknak. Tehát olyan nincs, hogy mi

együtt működünk, és mind a kettőnknek

jobb, habár az emberiség fejlődése ebből

jött igazándiból össze. Na most a

folyófizetési mérleg hiánya, ami nagyon

be van akadva Donald Trumpnál, és azt

gondolom, hogy neki a gazdasági

ismeretei hát azok elég

nem túl mélyek, hogy így fogalmazzak.

Ugye a folyófizetési mérlegnek a

többlete egy ország esetében

az azt jelenti, hogy az az ország az

többet fogyaszt igazándiból, mint

megtermel most nagyon leegyszerűsítve.

Tehát annak az országnak a kormányzata

meg a lakossága, vállalati szektora

együttesen ők többet fogyasztanak, mint

amit megtermelnek. Tehát az amerikai

folyófizetési mérlegnek a több a hiánya,

bocsánat, az azt mutatja, hogy a

lakosság és a kormányzat többet

fogyaszt, mint amennyit ők elő tudnak

állítani. Ezt úgy lehet ezt a

folyófizetési mérleget lecsökkenteni,

folyófizetési mérleghiányt

lecsökkenteni, hogyha vagy a

költségvetés költ kevesebbet, vagy a

lakosság költ kevesebbet.

De Donald Trump nem ezt akarja, ugye ő

azt akarja, hogy mindenki, hogy ők is

többet tudjanak költeni, és azt fizessék

meg mások, de ez nem jön ki, tehát ez

egy ez egy ez egy azonosság, tehát nem

fog tudni úgy lemenni a folyófizetési

mérlegüknek a hiánya, hogy őnekik ez a

túlfogyasztásuk ez fönn maradt. Tehát ők

úgy tudnák lecsökkenteni ezt a hiányt,

hogyha a lakosság kevesebbet

fogyasztana, vagy az amerikai

költségvetés megszorítana, és kisebb

lenne a a költségvetésnek a hiánya

kevesebbet költene. Ugye az megint le

fog csapódni az amerikai lakosság

életszínvonalában. Tehát, hogy

igazándiból az amerikai

jaknak a folyófizetési mérleghiánya

az az semmi mást nem mutat, mintogy a

világ szállít nekik mindenféle

szolgáltatásokat és termékeket, amiket

elfogyasztanak. És igazándib most megint

nagyon leegyszerűsítek, és nem teljesen

így van, de ez ezért úgy fizetnek, hogy

nyomtatnak dollárt, és odaadják nektek,

hogy akkor legyetek boldogok. Tehát ez

ez történik és ezt nem szeretné Donald

Trump. Detonald Trump nem azt akarja,

hogy úgy csökkentsük az importhányadót,

hogy hazahozzuk a termelőszektort,

és ezen keresztül az exportot is

megpróbáljuk növelni.

>> Igen. Igen, de ez így ez így ez így

önmagában nem fog tudni működni. Tehát,

hogy akkor tudunk hazahozni egy csomó

termelést az Egyesült Államokba, hogyha

hogy az Egyesült Államokban is majdnem

teljes foglalkoztatottság van. Hogyha

valaki nem fog tehát aki korábban

dolgozott valamilyen szektorba, az

átmegy ebbe a ebbe az új szektorba. De

hát nyilvánvalóan könnyű iipart nem

tudunk hazahozni, mert senki nem akar

dolgozni egy cipőfelső részkészítésben,

aki korábban 40 dollárt keresett

óránként. Tehát, hogy e ez ez szerintem

ez nem nagyon jön ki. Én nekem az a

véleményem, hogy nem jön ki Donald

Trumpnak. Én értem, hogy mit szeretne,

értem, hogy mire alapszik. Szerintem

rossz, rosszul látja a gazdaságot. Amit

nem látott rosszul, és amit mi láttunk,

szerintem közgazdászok láttunk rosszul,

hogy egy kicsit megvédjem Donald

Trumpot, ugye tavaly áprilisban, mikor

bevezette a vámokat, a legtöbben azt

gondolták, hogy ez a vámháború ez

jelentős inflációt és recessziót fog

okozni. Szóval a legtöbb közgazdász ezt

mondta. Akkor is én is ezt gondoltam.

Az amivel nem számoltam, én azt

gondolom, hogy az összes, nem az összes,

de a legtöbb gazdaság vele az USával

gazdasági kapcsolatban álló ország az

hát, hogy mondjam ezt? Pecsicskul. Tehát

azt mondták, hogy ja jó, jó, hát akkor

akkor fizetünk 15-20% alot. Tehát, hogy

nem mentek bele egy olyan vámháborúba,

amit Trump nem tudott volna szerintem

megnyerni. És gyakorlatilag mindenki

fölajánlta, hogy jó, hát akkor akkor

akkor rendben van, akkor vámoljál meg

minket. És ugye mi történt? a amerikai

importőrök, az európai, kínai satöbbi

exportőrök és kisrészben az amerikai

fogyasztók fizetik meg jelenleg ezeket a

vámokat. Tehát én azt gondolom, hogy

akkor már

és azt is gondoltam, hogy hogy az összes

többi ország azt fogja mondani, hogy jó,

akkor mi nem kereskedünk veled, vagy

akkor egymással vámháborúzunk, mi pedig

együtt majd kialakítunk egy olyan

térséget, ahol ahol a korábbi

szabadkereskedelem szabályai

érvényesülnek. Nem feltétlenül ebbe az

irányba mentünk a

>> tehát bocsánat, csak azt akarom mondani,

hogy hogy az agressziója, tehát Donald

Trumpnak az agressziója abszolút

működött. A gazdasági elméletei

szerintem nem működnek továbbra sem.

>> A dollár látványos gyengülése mögött

Trump gazdaság politikájának sikere áll,

vagy a bizalom folyamatos elvesztése

Amerika iránt?

>> Én azt gondolom, hogy van egy elpártolás

az Egyesült Államok irányából.

Vannak eről időnként bejelentések, hogy

melyik nyugdíjpénztár nem fog a jövőben

venni amerikai állampapírokat,

lecsökkenti az amerikai tőzsdeik

kitettségét. Ugye van egy félelem

és ez szerintem egy megalapozott félelem

és nagyon ugye egyébként emiatt szárnyal

az aranynak meg az ezüstnek is az

árfolyama. 2022-ben, amikor megtámadták

az oroszok Ukrajinát, akkor egy olyan

dolog történt, ami rámutatott arra, hogy

mi történhet meg egy ilyen

széttöredezett világba. A világ nagy

része befagyasztotta

Oroszországnak a nem Oroszországban levő

devizatartalékait. És ugye nyilvánvalóvá

vált szerintem mindenki számára, hogyha

mi egymással ellentétben álló, esetleg

háborúban álló országok vagyunk, akkor a

más országokban levő eszközök nincsenek

feltétlenül biztonságban. És innentől

fogva, mivel a világ

jelenleg a világ tőzsdei

kapitalizációját, tehát a tőzsdei

részvények értékét, hogyha megnézzük a

világba, ennek a kétharmada amerikai

részvény. Tehát mindenkinek, akinek van

nemzetközi befektetése, nagyon sok

amerikai eszköze van, részvénye,

kötvénye satöbbi.

És végig kell mindenkinek gondolni, hogy

ha az én országom esetleg nem lesz jóba

az Egyesült Államokkal, akkor az én

számlámat vagy az államom számláját

befagyaszthatják-e? Nyilván ez ellen egy

védekezés, egy diverzifikáció, hogy

akkor kevesebb amerikai eszközt tartok,

megpróbálok olyan eszközt tartani, amit

nem tudnak elvenni tőlem aranyat

például. Tehát nyilván emiatt történt ez

a hatalmas mozgás. Úgyhogy emiatt én azt

gondolom, hogy van egy kiáramlás, vagy

egy vagy egy kevesebb befektetés az

amerikai eszközökbe, ami lecsapódik a

dollárnak a gyengülésében.

>> Igen. És ami egyébként az exportot

olcsóbbá tenni az Egyesült Államok

számára, tehát egy ilyen mesterterv is

lehetett volna mögötte. Legutolsó

kérdésem, szerinted a Magyar Tőzsde meg

tudja ismételni a tavalyi siker

sztoriját?

Én pont most készítettem egy ilyen

összehasonlítást, ahol a

magyar tőzsdének a értékeltségét a

magyar GDP-vel próbálom összevetni, ami

egyébként nem teljesen jó

összehasonlítás, mert nagyon sok nagy

cégünk ugye nem nemzetközi vagy

regionális multi már, tehát nem a magyar

gazdaságtól függ feltétlenül, de azért

mégis van valami összefüggés, tehát hogy

valami összefüggés van a a magyar

gazdaság nagysága meg ezeknek a cégeknek

a nagysága között. Én ezek alapján azt

látom, hogy a magyar tőzsde az nem

olcsó. Sőt kifejezetten, hogyha megnézem

árazásilag

olyan szinteken van, ahonnan az ahonnan

korábban, amikor ilyen szinteken volt, a

következő években a hozamok nem voltak

kiemelkedőek. Tehát nem lehetett, nem

tudom, hogy három hónap, ez nem három

hónapos vagy hat hónapos távra

vonatkozik, de három öt 10 éves távra

mindenképp vonatkozik. Tehát szerintem

ezen a időtávon a magyar tőzsdibe

átlagosan véve a befektetés, én azt

gondolom, hogy nem lesz egy nagyon

kiemelkedő hozamú. Biztos lesznek olyan

egyedi cégek, akik jól fognak

teljesíteni, de szerintem most a magyar

tőzsde az drága.

>> Zsidai Viktor, köszönöm a beszélgetést.

>> Köszönöm szépen.

>> Önöket pedig ismételten arra kérném,

hogyha még nem tették, akkor

iratkozzanak föl a 24.hu YouTube

csatornájára.

Legyenek aktívak, kommenteljenek,

lájkoljanak és állítsák be az

értesítést, hogyha a friss

tartalmainkról az elsők között

szeretnének értesülni.