Szia Gergő! Üdvözlöm a hallgatókat,

nézőket. Mai vendégem Litkai Gergő.

Szerintem sokan ismeritek. Megpróbálom

úgy strukturálni ezt az adást, hogy

egyszer van olyan vendége, aki a

tősdéről jön meg a tőkepiacról, és

lesznek olyan vendége, akik még

szerintem nagyon távol vannak tőle.

Nekik az a feladatuk, hogy egy ilyen

tükröt vagy görbetükröt állítsanak

elénk. Köszönöm már a bevezetőben is ezt

a ezt a kis humormorzsát.

>> Fel van fel van fel van dobva a a a

labda.

Rögtön mondom, hogy nem csak 190 centi

vagy 185 cm fölötti vendéget hívom, mert

ugye Virág Barnabács is valami alig fért

be a stúdióba. Ö azért te se egy

alacsony srác vagy, de inkább a szellemi

képességetek alapján húzzuk meg a

határogatást,

>> mert végig is ülve beszélgetünk, úgyhogy

ez az előny látszik, nem látszik,

>> nem látszik.

>> Na, szóval te a külső világot

képviseled, de nyilván felmérül a

kérdés, hogy hogy kerül a csizma az

asztalra, hogy kerül litkai a mi kis

podcastunkba, és és erre nekem egy ilyen

nagyon határozott kis

évrendszerem van, hogyha ezt

megengeditek, akkor ezt így elmondom.

Három dolog miatt kerültél be itt ebbe a

ebbe a körbe.

Az egyik az ugye a Zsolt, aki ennek a

podcastnak az igazi gazdája. Én csak

akkor dolgozom, amikor ő éppen elfáradt

valami nemzetközi táncverseny után, és

akkor mondják, hogy akkor dolgozni kell

a nyugdíjasoknak. Na, szóval Zsolt

szokta elmondani, hogy egy alapkező, egy

Hatchfund menedzser, ahogy ő szokta

mondani, az alapkező HCH menedzser, azok

ugye generalisták. És akkor megkérdeztem

a Chat GP, mit is jelent ez a

generalista? És akkor azt mondja csöcsé,

hogy a generalista olyan személy, aki

széleskörű, több területre kiterjedő

tudással és készséggel rendelkezik, nem

pedig egyetlen egy szűk szakterületre

specializálódik, azaz generalista sok

mindenhez ért, egy kicsit vagy

közepessen jól, még a specialista egy

dologhoz ért nagyon. Több területet

átlát, képes összefüggésekben

gondolkodni, rugalmas, könnyen

alkalmazkodik, gyakran koordináló vagy

stratégiailag erős, és az én saját

kiegészítem, hogy egész jól

honfoglalózik.

És én gyakorlatilag téged ezzel a

tiszteletbeli Hatchfund menedzserrel

menedzser funkcióban fel, mert hogy te

rád nagyon jól illik ez a ez a most erre

ne reagáljál, majd majd majd lesz ez még

rosszabb is. Oké. A második, hogy

na jó vagy jó jó jól elmondod frapánsan

megfogalmazod a véleményedet. Tehát ez

így ebbe a podcastba szerintem nagyon

jó. És a harmadik és döntő tényező, hogy

ezt most lehet, hogy meg fogsz lepődni,

de általam ismert emberek közül te vagy

az egyik legkövetkezetesebb és legjobb,

leghosszabb távon gondolkodó befektető.

Szóval ez a három. És hogy most ennyi

rossz jót elmondtam, ró, akkor mondjál

magadról valami rosszat, hogy jöjjön ki

valami egyensúly, tehát hogy vered a

gyerekeidet, vagy eldobod a szemetet,

vagy vagy mégis mi? Nem, pont valaki

kérdezte a múltkor, hogy hogy tudok

ennyi dologgal foglalkozni, és mondtam,

hogy a a kulcs a felületesség.

Akkor te egy igazi egy igazi

generalista, hogy ne ne na jó, mindegy,

majd a műsorban majd ezt teszteljük. De

de hogy szerintem

nem tudom, pont a pont az Ötvös

gimnáziumnak volt a bája nálunk, ilyen

kis fundraising esemény. Már 11 éve

szervezünk és

csináljuk, és pont ott mondtam a

szülőknek, hogy legyenek büszkék, hogy

ide jár a gyerekük, merthogy lehet, hogy

valóban polgárok lesznek. És egy

polgárnak szerintem az a legfontosabb

feladata, hogy nyitottan tekintsen a

világra, ugyanakkor kritikusan.

A harmad rész pedig, hogy próbáljon

valahogy független maradni, akár

anyagilag, akár szellemileg, akár még

politikailag is. Legyen hchm menedzser.

Hát én azt mondom, hogy ahogy haladunk

előre itt a nem tudom ebbe a

polikrízisbe, amivel azt is mondhatnánk,

hogy nem történt semmi különös, hát

mindenki egy hedgefund menedzser lesz,

még a sajáti saját otthoni pénzügyeiben

is szerintem, mert nagyon komoly

kihívásokkal nézünk szembe már most is,

és ezek szerintem nem fognak ennyúlni.

Nem akarok egy ilyen Dooms Day podcastot

csinálni, csak szerintem nagyon el

vagyunk kényelmesedve abban, ahogy a

világhoz kéne viszonyulnunk.

>> Figyelj, hogyha ilyen Doomsday podcastot

akarunk csinálni, akkor nem humoristákat

hívunk. Jó,

>> igen, igen, igen.

>> Szóval erre erre vigyázz. És hogyha

esetleg túlságosan elemelkednél a

felületességnek a felcen akkor majd

figyelmeztetlek, hogy térj vissza, ha

már így előbb. Na figyelj, hadd mondjam

el, mert szerintem ennek van információ

tartalman, hogy mi hogy ismerkedtünk

meg, mert szerintem ez a műsornak a

témájához jók, hogy ugye Gergő csinálja

a heti válasznak a zöld válasz című

különkiadását. Ez egy podcast, ami

alapvetően fenntarthatósági dolgokkal

foglalkozik, és ugye mivel én ilyen

bivaj meg ilyen pa szoktam hallgatni, és

aztán három adást meghallgattam, ahol

gyakorlatilag mindenki csesztette a

kapitalizmust, és akkor én marrára

felháborodtam, és akkor felhívtam a

Gergőt, hogy hát én szívesen

kardoskodnék a kapitalizmusnak az

idegében. És akkor ő elkövette azt a

hibát, hogy hogy beengedett a a a

stúdióba, és szintén megkérdeztem a

mesterséges intelligenciát, hogy hogy

mit mond arról a beszélgetésről, tehát ő

hogyan látta. És akkor ezt így

felolvasom.

Kérlek szépen, azt mondja, hogy a

Válaszonline zöldválasz podcastjának

2024 január adásában Szabó László

tőzsdegur és bivajtenyésztő litkai

Gergelyel beszélgetett. Jó, fő

gondolatok, a természet mint

kapitalista. Szabó László szerint a

természetközeli gazdálkodás és a

makroökonal törvénye megegyeznek. A

növények és az állatok is a túlélése és

a források maximalizálása törekszenek.

Regeneratív mezőgazdaság. A

bivajtenyésztő gazda szerint mitosz,

hogy a vegyszermentes regeneratív

módszerekkel nem lehetne 8 milliárd

embert élelmezni. Túltermelés. A jellegi

ipari mezőgazdaság elképesztő

túltermelést folytat, amit sokszor nem

élelmezésre, nem ipari célokra

használnak fel, például bioetanol.

kritika a beszélgetés a hagyományos

kapitalizmus ellenes zöld narratívát

kérdőjelezi meg. Nem pont pontos, de

azért egyébként nem annyira rossz

összefoglaló. És akkor végülis ide

kapcsolódik az első kérdésem, hogy én

akkor ez ugye már két éve volt, hogy én

akkor meggyőztelek. Mit gondolsz a

kapitalizmusról?

Én nem nem érzem, hogy és ez egy másik

fontos attitűdbeli különbség, hogy ebben

bárkit is meg kéne győzni, akár pro,

akár kontra, hogy szerintem inkább az

lenne a feladatunk, hogy gondolkodjunk

erről a kérdésről nagyon sokat, mert

ahogy változik a világ, és szerintem

abban lehet, hogy van valami minimális

konszenzus, hogy egyre gyorsabb ütemben

változik a világ, hogy érdemes ezeket a

gondolkodási séma témainkat folyamatosan

megkérdőjelezni, amit pont te mondtál,

amikor erről beszélgettünk, hogy

hogyha ami valami újságnak a címoldalán

jelenik meg, arról mindig gondolkozunk,

hogy az miért ott jelent meg, és mi

lehet emögött. És ugyanezt szokta

mondani Feledi Botond is, akivel szintén

ilyen podcast barterban vagyunk mindig,

hogy én megyek hozzá, ő meg pedig jött

hozzám, hogy mindig gondolkodjunk azon,

hogy mi jelenik meg a felszínen. És ez

kicsit azért a kapitalizmus is annak

ellenére, hogy mélyre hatol, de ennek a

felszínét látjuk sokszor, és egy ilyen

pont a búzával példázt akkor, hogy a

búza is kapitalista. És nagyon javaslom,

hogy ennek a gondolatnak, hogy a

természet mit csinál és hogyan csinálja,

van egy Kimerer nevezetű botanikus, nem

tudom, hogy őt ismered-e,

>> hogy írják?

>> Kimmer. Kimmer. És ő írt ebből remek

könyveket különböző növényekből.

yarul a egy jelent meg a szent perje

fonat, ami a hálózatokról szól, és

arról, hogy hogy kéne működni a

gazdaságnak, a társadalomnak. De van egy

másik könyve, a Servis Serviceberry, azt

hiszem ez a címe. Magyarul talán

Fanyarka, azért egy egy ilyen somszerű

növény, ami arról szól, hogy ez a növény

sokkal több bogyót termel, mint amire

ahhoz szüksége lenne, hogy fenn

maradjon. Tehát, hogy mondjuk megegyék a

madarak, tovább vigyék a magyit, és

akkor egy ilyen fenntartható

mit tudom én szervízberi populáció

legyen. És arról szól viszont, hogy ahol

ez a bokor megtalálható, sokkal jobban

virágzik

ez az ökológiai rendszer, ez a ez a kis

közösség.

És ő ebből indul ki, és odáig vezeti a

dolgot, hogy milyen jó lenne egy ilyen

ajándékgazdaság

gyakorlatilag, ami arról szól, hogy nem

feltétlenül minden tranzaktív, tehát

hogy én adok neked valamit, te pedig

ezért adsz valamit, és mindennek van egy

általános egyenértékese a pénz, hanem

arról, hogy ha én mondjuk ajándékozok

neked valamit, akkor ez hosszú távon én

tőled gondoskodást kapok. És tudom, hogy

ez ilyen nagyon fura, de hogy sok

mindenben ez sokkal reziliensebbé teszi

a társadalmat és akár a gazdaságot is.

És ő azért arra üt a végén, tehát hogy

nem működhet az egész világ

ajándékgazdaságént, mert teljes ez

abszurd is lenne, meg kivitelezhetetlen,

hanem ő egy úgynevezett mozaik

gazdaságot javasol, aminek az a lényege,

hogy vannak olyan részek, amik abszolút

kapitalista módon kell, hogy működjenek.

Tehát amik így sokkal jobban működnek.

Viszont vannak részek, amik ilyen

ajándékgazdasági alapon kedvezőbben vagy

úgy, hogy mondjuk a jóétünk, meg hogy

hogy érezzük magunkat, sokkal

kellemesebben működnének. És erre hoz is

példákat. Például, hogy a család az egy

ilyen klasszikus ajándékgazdaság azért,

hogy nem azért takarít ki a gyerek, mert

zsebpénzt kap, vagy nem azért

gondoskodik rólad, vagy nem azért kedves

veled, mert ezért feltétlenül cserébe

vár valamit, hanem azért, mert hosszú

távon azért, hogyha ő ad valamit, lehet,

hogy ő majd gondoskodást kap. És

egy csomó ilyen példát hoz egyébként,

ami már most is így működik, és teljesen

természetesnek vesszük. És én azt látom,

most nem azt mondom, hogy ilyen ez az

egy modell létezik, hanem hogy a

természetből is mennyiféle érdekes

következtetésre lehet jutni.

>> Ühüm. Jó egyébként tehát amikor én azt

mondtam, hogy a búza kapitalista, akkor

az nem azt jelenti, hogy ez most

feltétlenül jó, csak azt mondom, hogy

jobb, hogyha inkább szembesülünk azzal,

hogy hogy működnek a hogy működik a

gazdaság, és hogyan működnek mondjuk a

különböző fajok, mert valahogy ugye

nyilván azt látjuk, hogy hogy próbálják

a teret kitölteni, tehát nagyon kevés

nem tudom pitypang van, aki aki aki nem

szeretné, hogy a szél elvigye

nagyon-nagyon messze a a kis magjait.

Tehát aki azt mondja, na hát akkor 100

mnél távolabb már ne vigyél el szél,

mert én már nem akarok oda terjeszkedni.

Tehát de nem azt mondom, hogy ez jó vagy

rossz, csak én azt mondom, hogy ezek

ugye evolúciós parancsok. Jobb, ha

ezeket ismerjük, mert hogyha egy élhető

világot akarunk megteremteni,

akkor nagyobb esélyünk van arra, hogy

tudjuk, hogy hogy működik a rendszer. Ha

nem is tudjuk, hogy hogy működik a

rendszer, mert illúzióink vannak, mert

hogy mondjam, ilyen álomvilágban élünk,

akkor azt a rendszert biztos, hogy nem

fogjuk tudni élhetővé tenni, mert

egyszerűen nem fognak működni a a a

módszereink. Tehát ez

>> igen, de ez abszolút egyetértek, hogy

ilyen szempontból a búzakapitalista,

hogy kitölti a rendelkezésre álló teret,

de hogy nagy kérdés, hogy mi a

rendelkezésre álló tér. Tehát ezt a

hogyha egy kicsit hátré lépül ettől a

kérdéstől, mert ö nekünk a

rendelkezésünkre álló tér mondjuk ez a

bolygó, és ebben szerintem mind a ketten

egyetértünk, hogy ez egy korlátos

erőforrásokkal rendelkező bogén nem

értünk egyet.

Tehát te úgy gondolod, hogy ez korlátlan

erőforrásokkal rendelkező bolygó, vagy

>> hát hogy mondjam a tehát tehát azt

gondolom, hogy tehát a jelenlegi

szintünkhöz képest tehát én azt

gondolom, hogy elméletileg, tehát

nagyon-nagyon nagyon fontos, elméletileg

korlátlan erőforrásaink vannak. Tehát a

a Föld az nem önmagában egy zárt

rendszer. Tehát ugye csak a napra

gondolsz, ami ugye az egész hát ő ő ő a

kályha, tehát gyakorlatilag az egész

életet a a a nap biztosítja, és ugye

elképesztően pici részét hasznosítjuk

ennek az erőforrásnak. És ugye vannak

egyébként a bolygónak a mozgásai, a

gravitáció, ami szintén is a mai emberi

léptékekhez képest ezek egyébként

korlátlan energiák. Tehát nyilván

egyébként véges, elméletileg azért

végesek az erőforrásaink, de a jelenlegi

szintünkhöz képest ezek az erőforrások

szerintem ez egyébként egészen

elképesztően hatalmasak.

>> Nyilván ha így nézzük, van a re a talán

a Michiakunak van ez a könyv, a jövő

fizikája erről szól, hogy hogyan lehet

ilyen Dyson tükrökkel meg Dyson

gömbökkel vagy Dyson gömbökkel végtelen

energiát nyerni galaxis méretű

energianyerőkkel. És hogyan lehet ezt

csinálni?

nyilvánvalóan, de hogyha én én azt úgy

érzem ezt az erőforráskérdést, hogyha

mondjuk itt a földet mint egy rendszert

nézzük, tehát energiából nyilván sokkal

jobban állunk, mint mint mondjuk

anyaggal,

>> ritka föld Igen. mint ritka földémmel,

de hogy is ez is tök érdekes egyébként,

hogy hogy energiával vajon tényleg olyan

jól állunk, mert most azt nézzük, hogy

hogy

a percek alatt tudunk annyi a földet

annyi napsugárzás, ami akár egy évri

évre elegendő energiával lát el minket.

De hogy amikor ezt az energiát csapdába

ejtjük, tehát itt a mi bolygónkon

tartjuk, ez nem csak azzal jár, hogy

hogy

>> nem hő lesz belőle,

>> hanem hő lesz belőle. Igen.

>> És ugye ez ez ugyanez szokott fölmerülni

mondjuk így az AI forradalomnál is, mint

probléma, hogy hát hiába lesz itt

bármiféle abszolút

csodálatos energiaforrásunk,

hát amikor kiszámolunk valamit, az az

nem eszi meg az energiát, tehát nem az

lesz, hogy egy meg három, és ez olyan

nehéz számolás volt, hogy eltűnik az

energia, hanem ez mind fő formájában

felszabadul. Tehát tehát hogy hogy ilyen

szempontból nyilván most most egyikünk

se egyikünk se egy nagy fizikus, de hogy

ez ezek szerintem olyan összefüggések,

amiket jó, hogyha legalább érzünk, hogy

az anyag ugyanígy egy ilyen nagyon

komoly kérdés, vagy ami van egy remek

könyv, hogy ez a nincs B bolygó, ami

azért arról szól, hogy nincs B bolygó,

mert ahhoz, hogy elhagyjuk ezt a

bolygót, még mindig akkora energiára

lenne szükségünk, hogy mindenkit

kilőjünk a legközelebb olyan galaxisba,

ami lehet, hogy élhető, vagy vannak

olyan exobollygók, amikel meg tudunk,

ami a mostani tudásunkkal és mostani

timeline-on nem megoldható. És nyilván

elméletileg nagyon sok minden

lehetséges, de hát azért én én úgy

gondolkodom, hogy hogy van három

gyerekem, tehát valahogy az ő életükben

még ez ez

>> nem figyelj nem nem én nem én nem vagyok

feltétlen techneoptimista, tehát én csak

azt mondom, hogy elméletileg egyébként

van rengeteg energiánk, de egyetlen

vagyok benne biztos, hogy képesek

leszünk egyébként annyi idő alatt

megtalálni ezennek a kultúrát,

hasznosítását, amennyi időnk van, ahogy

nehezzé tesszük a saját dolgainkat. Ö

tehát de egyébként is látszik az, hogy

nagyon felöttes a Gergő. Látjátok? Tehát

most nem tudom, államen hülye könyveket

olvas, tehát de ez csak a felületesség

érdekében van. Tehát én nem te ezeket te

amikre hivatkozók, ezeket el is olvasod?

>> El el el.

>> Ezeket érdekelnek. Igen.

>> Akkor elveszem, tőled a Hch menedzser,

mert egy könyvet azért nem lehet

elolvasni.

>> Hát én nagyon szeretek minden pozícióban

olvas. Igen. Tehát egyébként, hogy most

én ezeket a tábakat mondom, lehet, hogy

nem most kellett volna elolvasnom a

három test problémát.

>> Igen, igen. Ú, de az nagyon hosszú.

Igen,

>> nem azért, hanem ugye az alapvetően

tényleg így más távlatokba

kavar, de egyébként én egyáltalán nem

most ezt most mindenki kapcsolja ki,

hogy mert ezt ne is folytassuk ezt a

témát. Én egyébként egyáltalán nem

vagyok benne biztos, hogy hogy az

életnek az a parancsa, hogy tölts be a

rendelkezésre álló teret, az mondjuk

csak egyébként egy föld típusú bolygón

belül érvényes, hanem szerintem ez egy

általános szabály. Tehát simán el tudom

képzelni, hogyha majd nem tudom 1000 év

múlva vagy 100 év múlva az emberiség

megél és kirajzik az űrbe, akkor

valójában nem ugyanazt a mintázatot

követi, mint amikor a pitypangnak a

magja az elrepül tőle, ugye elképesztő

messze a saját méreteit tekintve. De

szerintem ezt most hagyjuk.

>> Hát lehet, hogy mi is jövőbeli

pittigypangok vagyunk, hogy egy az

űrhajósok a az űrhajósok a makro a

makropigypangok. Igen, hát ez a ami a

régi dilemmát, amit már többször

próbáltam népszerűsíteni, hogy hogy

általában azért, akik erről

gondolkodnak, azt a problémát szokták

felvetni, hogy a tudomány és a

technológia sokkal gyorsabban fejlődik,

mi itt a társadalmi alapok és a

társadalomtudományok, vagy azok az

eszközök, amikkel ezeket kordában

lehetne tart.

>> És hogy ezért nem találkoztunk ufókkal.

Ezt szokták mondani a Fermi Paradoxom

megoldására, hogy hát azért nem jutottak

ide, mert mire idejutottak volna,

fölrobasztották magukat valami gonosz

eszközzől, amivel nagyon hamar

eljutottak. De hát legyünk optimisták,

lehet, hogy csak eltévedtek.

>> Na ez már nagyon messze elkvarodtunk. a

maradékhallgatóknak akkor akkor akkor

akkor kicsit más téma, hogy

>> figyelj ugye ez te nagyon sokat

foglalkozol fenntarthatósággal és

környezetvédelemmel ugye nagyon sok

szóval illetik ezt a ezt a jelenséget

tehát hogy aggódsz abszolút a jövőért és

és hogy egyébként így a így az aggódás

miatt lettél humorista tehát akkor

kezdtél el így izé vagy röhögés közben

jöttél rá vagy ezek a problémák ezek

fennák mert ugye azért ez nem egy ilyen

tipikus kombó hogy hogy egy humorista

egyébként így megnevetti az embereket és

akkor utána pedig ilyen Doomsday

forgatókönyvekkel ijesztegeti őket.

Tehát te most nevettetsz vagy

ijesztegetsz, vagy vagy nevetve

ijesztegetsz?

>> Hát én nekem sokkal inkább abból, hogy

volt egy cégem, amiben dolgoztam, az a

Dumaszínház, meg dolgoztam

multicéggeknél, hogy itt menedzser

vagyok végülis, ilyen kis

projektmenedzser.

>> Hát ugye, hogy itt nálunk a Hold akkor

loser vagy, te vagy a menedzser? Igen,

én vagyok a lúzer, tehát a a nem tudom

mennyire reál gazdaságban mozgok és

ott merült föl bennem, hogy mi az, ami

igazán lényeges akár egy cégben, tehát

amit te is, mint befektető azt hisz,

hogy mi a lényeges, itt a fundamentum

ebbennél a cégnél. Ugyan ezt néztem én

is így a világban, hogy mi az, ami

tényleg lényeges, amin sok minden múlik.

És azért ebben nem akarok megint így

egymáshoz hasonlítgatni egymást, de hogy

te is valamennyire erre jutottál, hogy

mi a lényeges itt, hogy a természet, a

természettel való kapcsolatuk, a

bivajok, azok nem véletlenül lettek,

tehát nem autógyárat

építettél magadnak hobbiból. És én is

ugyanerre jutottam, hogy valahogy ez a

természettel való kapcsolatunkat, és ez

is egy rosszó már, hogy kapcsolatunk,

mer mi is a természet vagyunk,

akármennyire is próbáljuk ezt valahogy

úgy kezelni, hogy mi efölött állunk,

vagy emellett vagy ezalatt. Tök mindegy,

de hogy ennek része vagyunk ennek a

rendszernek, és erre ezt ezt kéne

elmondani valahogy az embereknek, ha már

van az embernek ehhez eszköze.

>> Ja, tehát akkor nem a nem a poénó közben

jutott eszedbe,

>> ne? Ez nem viccelésből, inkább a

menedzserkedésből jött.

>> Ja, mert egyébként ígye a fekete humor,

most olvastam egy nagyon fekete humor,

tehát tehát ez de hogy ez való, tehát

hogy az élet egyébként a duma

dumaszínháznál szerintem bizonyos

esetben néha jobb.

Tehát így ezt nem olvastad ezt a ezt a

favédő csávót?

>> De de de azt olvas

Egernél, aki bekte gázolajjal és bement

a folyóba.

>> Igen. Azt írja, azt írja az újság, hogy

védjük a fákat. Olajszennyezés jelent

meg az egerpatak vizén. A tűzoltóság az

emiatt érkezett lakossági bejelentésekre

vonult ki az Egerrel szomszédos

felnémeti településre. Írta meg az

eger.hu. A szennyezés forrását a

hatóságok gyorsan azonosították.

Egy helyi lakos a patakparton álló fákat

a hódok rágás elleni védekezésként

fáradt motorolajjal kent és lócsolta

körbe. A talajba beszivárgó olaj és élő

az élőjutakba pattak élőpatakba jutott

és ezzel jelentős környezetkárosítást

okozott. Tehát hogy tehát a pokolba

vezető út jó szándékkal van kikövezve.

>> Húdok vagy a fák? Itt választani kell.

>> Igen. De egyébként erre is van megoldás.

Ugye Skóciában ott is teljesen kihaltak

a hódok, és ott volt a 2000-es évektől

folyamatosan egy nagy

hódvisszatelepítési projekt.

>> Hát de biztos megfolytak, mert ott

marhideg van, nem?

>> Hát ott lelövöldözték őket ugye a hód

pésmáért meg a szörméért meg ugye mert

pénteken is lehetett tenni hódot, tehát

ez nem hát így minden vektor ellen

mutatot egyébként. Húha most ez most a

legdurvább a helyzet. Most vannak

veszélyben a hódok, mert böjt van. És

akkor most hullanak a Ó, szegények.

>> Böigen. Hát igen, én inkább javaslok egy

gyónást, tehát hogy inkább akkor valaki

egy húst, de ne hódot. De a nagyon

érdekes egyébként, hogy erre is lett

volna megoldás, mert abszolút vannak

olyan hálók, amit rá lehet tenni a fára,

és nem rágja meg a hód. Vagy van, hogyha

festeni akar feltétlenül ilyen homokkő,

vagy ilyen homokalapú festék, amit

nagyon nem szeret a hót, de nem szivárok

be a patakba, vagy a beszivár, nem

csinál semmit, plusz a fát nem gyilkolja

ki ez a gáy feljva hallgatófet egy

generalistának tudnia kell, hogy mit

szeret a hód és mit nem.

>> Igen.

>> Tehát ez

>> de de ez a

>> nyugodtan kérdezzenek bármit,

>> de de Skóciá de nem beszéltük meg a

kérdéseket.

>> Nem, nem, tényleg nem tényleg nem

beszéltük meg. Azt hittem, hogy tudok

valami újdonságot mondani neked, de hát

hát nem

>> de de Skóciában egyébként ott van

hódstratégia, tehát így elkezdték ezt

fölépíteni, hogy a gazdálkodók és a

hódok között hogyan lehet az

együttműködést megteremteni, mert ott is

ugye ez a probléma, hogy a hód az

elárasztja

a területet azzal ugye, hogy a hódvárba

ne jussanak meg be, ezért gát ezek a

gazdálkodók, ezek nem hódtenyésztők,

>> nem hódtenyésztők, hanem ők

mezőgazdasággal foglalkoznak. De amikor

egy hód túl magas gátat épít, ugye,

akkor elborítja őt is. És akkor vannak

már, amit itt például Szlovéniában, most

már Magyarországon is láttam erről kép,

de van ez a beaver Deceiver. Ez a ez a

hódbecsapó, ami egy csővezeték,

ami átvezeti a vizet a megfelelő

vízszintnél a hódgáton, és így ugye a

hódnak a bejárata az védve marad.

Ugyanakkor nem árasztja el a következő

közvetlenül a területeket. Ugyanakkor

nagyon azért bever deceivernek hívják,

mert ha a hódgátnak a tetejét megnyitod,

ugye, hogy ott lefolyjon, hát a hód azt

rögtön érzékeli, tehát ő rögtön megy,

azt visszarakja, visszatapasztja,

megszereli, de ha el van vezetve egy

kicsit csővel, akkor azt majd ő rendben

lévőnek találja, mint szakmai. Na,

egyébként Magyarországon is egyre több a

hód, és ezér nyilván a hódkonfliktusok

már így gyakorlatilag, tehát mindenki

csak a farkasokról meg a medvékről ugye

a környező országokba, miközben az igazi

veszélyt azért Eger környékén a hódok

jelentik. Igen, igen. egyébként Skócában

azt csinálják, tehát ott is vannak, ami

ez a vaddisznó probléma volt itt a

>> a budapesti kerületekben, tehát akár a

Balatonfelvidéken is, hogy ott a

síkvidéken

ki hódokat telepítik át inkább ilyen

dombvidékekre, vagy ilyen hegyesebb

skót felföldi területekre, mert ott

viszont árvíz szempontból tehát lassítja

a lefolyását, tehát abszolút hasznos ja

azt t egyébként Én tudom, hogy egyébként

nagyon sok ilyen vízgazdálkodással, víz

megtartással foglalkozó iskola valójában

a hódoknak a módszereit.

>> Hát több millió év

>> igen. Gyakorlatilag lassítják a víznek a

lefolyását mindenkire rőzsegátakkal.

Tehát nem kell egyébként ilyen óriási

beton bősnagymarossal gondolni. Ezek a

primitív módszerek ilyen sok pici az

egyébként tök jól tud. Hát

>> de az is nagyon szuper, hogy például

télre úgy raktározza a hód a a

levelekkel.

teli ágakat így lerágja, és akkor oda

betömködi a a

hódgát aljára, és akkor téren ugye ez a

jég alatt még pont oda be tud úszni, és

akkor a megeszi a

>> na jó de figyeljem, szerintem váltsunk

tényleg, mert hód nem tőzsdejállatot,

tőzsdejállatot van a medve meg a bika.

Tehát nekünk arról nincs valami jó

sztorid, valami bikás sztorid, valami

medvés sztorid. Várjál, mert ugye el

kell mondanom, ugye én állítottam rólad

egy ilyen keményet, hogy te

nagyon-nagyon hosszútávú befektető és

nagyon tudatos befektető vagy, és én

akkor én azt gondoltam, hogy te így

felvonod a szemöldöködet, hogy miről

beszél ez az őrő, de tudod, hogy én mire

gondolok?

Hát nem tudom a

jövőre, hogy a jövőbe fektetek igazán és

nagyon sok

>> Ja figyelj, de

>> vagy vagy önkéntes tűzoltóság mondok

mond mondok tehát amilyen hosszú távon

te gondolkozol egy diszkontált cashba

tudod a 40 év múlva jelentkező cashót

visszadzkontálnom az az gyakorlatilag a

jelenértéke szinten nulla lesz. Nem,

nem, nem, nem erre gondoltam, hanem

>> az erdőre,

>> nem, hanem arra, arra gondoltam, hogy

te ugye hiszel abban, hogy azért a

természeti körülményeink az emberi

tevékenység kapcsán ugye nem jó jó fele,

nem jó irányba mennek. És talán ezt

elárulhatjuk, meg te erről szoktál

beszélni, csak nem ilyen összefüggésben,

hogy te gyakorlatilag kiválasztottad

Magyarország leghidegebb helyét, ez a

Mátrának az északéz, és akkor te

megvettél egy tök nagy területet.

Gondolom be akartál menni azokba a bükki

részből ahol mínusz 30 fokot szokott

lenni. Csak az mondom környezetvédelmi

terület nem engedtek neked ilyen kis

izét építeni. Ezért ezért azt mondod a

Mátra északi része az jó hideg. És akkor

te ott elköltöttél egy csomó pénzt és te

ott ruháztál be. Tehát ez nekem marhára

tetszik, merthogy ahol az ahol ahol a

szavad, ott a pénzed, tehát amit

gondolsz, azt te következetesen

egyébként a befektetési politikádba

érvényesíted, és ezt így így mint

fundamentális

tőzsdei befektető le a kalappal. Tehát

ezért mondtam azt, hogy te szerintem

hosszabb távon gondolkodsz, mint én.

>> De valóban ez volt egyik fő fő oka ennek

a befektetésnek. Nekem két ilyen

benyomásom volt, ami ebben erre

indított. Az egyik, hogy nem tudom

voltál e Zakopánéban az elmúlt

időszakban lengyelország

>> nagyon régen voltam ott, mert szerintem

30 éve

>> én nyáron voltam a lányoman apaalány

túrán és csak arabok voltak ugye, akik

elmenekülnek ott a hihetetlen

forróságból és nyár közepén,

Zakopánéban,

Saruban és ebben a

helyi öltözetben járják az utcákat. És

egy közös van a turistákkal, hogy ők is

sarubban vannak, akik nyáron túráznak,

de hogy ilyen teljes abszurd az egész,

hogy hogy kerültek ide. Vagy a másik

ilyen megélésem volt Olaszország,

észak-Olaszországban, ugye ott a hegyek,

a Dolomitok, Júliai Alpok, hogy

>> téli olimpia. téri olimpia. Igen, de az

téren van, de hogy nyáron is, hogy

mennyien jönnek Olaszországból oda

északra, ugye már hogy már az ő kis

területükön szinte élhetetlen

élhetetlen ez az évszak. És én is ezen

gondolkodtam, hogy ha én turizmussal

vagy bármivel szeretnék foglalkozni,

hogy szerintem ez tök fontos, hogy így a

csökkenő szezonalitásban, hogy na most

mikor lehet egyáltalán hova menni. Itt

talán egy kicsit nő a szezonalitás, mert

lehet tudni, ugye a tél csökken a

legjobban sajnos így az évszakok közül,

de hát ugye a tavasz nyár ősz

vonatkozásában azért a mátrában mindig

lehet mit csinálni. Hűvös van. És azt is

megnéztem, hogy ott környéken van vagy

hat vagy hét forrás, tehát a vízellátás

is akár megoldott lehet. Gondoltam eddig

a tavalyi nyárig, amikor ugye azért az

egész Északmátrának a vízellátása is

ettől durva a szájt. Ugyeott nagyon sok

a felszínközeli olyan forrás, ami a

csapadékkal közvetlen összefüggésben

van, az ez hát tározók is nagyon durván

>> leapadtak ettől.

>> Hát hogyha ilyen hülye poénokat akarnék

mondani, akkor mondhatnám ugye, hogy egy

humorista egy északmátori fixszel

könnyen viccel, de akkor ezek szerint

azért ott se fenékig tej föl. Az élet

egyébként

>> nehéz nehéz ez

>> el is küldtem neked egy ciket. biztos

emlékszel rá, hogy hogy GP Morgan

megnézte az amerikai ingatlanpiacot

talán tavaly vagy vagy tavaly előtt, és

megnézte, hogy az elmúlt 10 évben, és

azért az elmúlt 10 évben azért ezek a

környezeti katasztrófákról szóló

becslések meg hírek, mert ugye jöttek

ugye leégett fél Kalifornia, tehát

rengeteg rengeteg olyan híró, hogy

igazából azt nézték meg, van Amerikában

egy ilyen környezeti katasztrófaindex,

megnézik, hogy melyek azok a területek,

amelyeknek a természeti katasztrófának

ki vannak téve. Tehát például hurrikánok

mjáiben erdőtek,

nem tudom földindulás, mármint hogy

földrengés vagy különböző

földsúszamlások. És megnézték, hogy az

ingatlanpiac mit csinált ezekbe a

helyekbe. És nem semmiféle összefüggés

nem volt. Tehát sőt

teljesen meglepő dolog volt, hogy a

környezetvédelmi károkra jobban kitett

területeken mentek fel legjobban az

ingatlanárak. Például egyébként a

tengerparti vidékek Florida környékén,

illetve Kaliforniába, és aztán

besűrűsödtek ezek a természeti

katasztrófák, amik egyébként a piacon a

biztosítási díjaknak a a az emelkedésébe

öltenek ten,

>> vagy nem is biztosítják ezeket az

ingatlanokat,

>> hát kvázi igen. Tehát, hogy hogy annyira

megdrágultak, ugye? És abban az esetben,

ha nincs biztosítás, akkor nincs hitel.

Ha nincs hitel, akkor nincs

ingatlanvásárlás. Tehát az elmúlt

két-három évben fordult meg ez a

tendencia, hogy ma már gyakorlatilag

Kaliforniába nem tudsz biztosítást kötni

ezekre a házakra, vagy nagyon-nagyon de

ilyen 10-20szoros biztosítási díj

növekedésre kell gondolni. Tehát nem az,

hogy hogy hogy 5% vagy 30%. És

gyakorlatilag

ha hitelből akarsz venni, akkor esélyed

nincs, mert nyilván a bank nem hitelez.

Tehát, hogy mennyire érdekes, hogy a

kapitalizmusban is vannak

visszajelzések, tehát hogy nem azzal,

hogy meg kell győzni az embereket, hanem

a piac meggyőzi őket, mert az emberek

érzékelik, hogy megváltozott a

környezet, és gyakorlatilag van hatása,

tehát van egy visszacsatolás, de nagyon

érdekes, hogy ugye a gazdasági

mechanizmusokon keresztül, tehát hogy az

emberek nem nagyon értették meg, hogy

nem kéne ilyen helyekre, tehát hogy

jöttek a katasztrófa forgatókönyvek

satöbbi. nagyéib leszarták. Aztán amikor

bejegyezzett a kapitalizmus, hogy

megemelkedtek a biztosításaiak, azt meg

megértették és akkor egyébként

cselekvésre késztették őket. Szerinted

ez egy ilyen tehát ez ez a sztori, ez

így miről árulkodik?

>> Hát nyilván az is el lehet egy

narratíva, hogy majd a kapitalizmus úgy

is beárazza ezt, hogy akkor ne

költözzenek oda az emberek. Ez szerintem

addig igaz, van egy nagyon jó könyv erre

is a David Poggnak, a te nem olvastad

>> azt igen. Az egy ilyen nagyon vastag

ilyen ilyen sárga fedelű könyv megvan

nekem, mert ez ilyen nagyon jó hát

ingatlanbefektetőknek meg ilyen

preppereknek. Az a címe, hogy how to

Survive the climate crisis. És hát ilyen

nagyon vastag egy ilyen kézikönyv. Ez

azt jelenti, hogy nem annyira könnyű

túlélni, ugye, mert ha egy vékony

könyvben mondanák, hogy túlél, akkor ogy

nagyon egyszerű lenne, de

>> ő ő onnan indul el, hogy végignézi az

összes

régiót ott az Egyesült Államokban, de

nem Államok szintjén, hanem ilyen hely

szintjén, hogy hogy hova érdemes

költözni így klímaszempontból. És nagyon

jó szempontokat hoz, abszolút ilyen,

amiket te is mondtál, hogy hol van

földrengés, erdőtűz, nem tudom, viharok,

tornádok, hurrikánok. Tehát, hogy

kijelöli azokat a helyeket, amik

viszonylag biztonságosak. A másik, ami

mint ingatlanbefektetőnek meg bárkinek,

aki bárhova költözne, ez az első pont,

hogy move away from the sea, tehát hogy

el kell költözni, mert ugye nem csak a

közvetlen áradások

veszélyeszt, hanem a amit most láttunk

Szicíliában is, ott Taorminát meg ott az

egész partvidéket, hogy le tudta

tarolni. Ez Harvynak hívták talán ezt a

ciklont. És a másik, amit ő nagyon

fontosnak tart, hogy például a ott a

nagy tavak környéke azért fog

felértékelődni, mert szinte korlátlan az

édes vízkészlet. És ez nagyon sok hen

Amerikában egy óriási probléma már most,

ha ipari célokkal gondolkozol,

lakosságként vagy mezőgazdasági

szempontokból is, mert amik most vannak

ezek a nagy termőterületek, amik az

agráriumnak ott a motorjai, azok nagyon

sokszor versenyeznek akár lakossági,

akár ipari felhasználókkal a

vízfogyasztás. Tehát ugye most az AI-nak

az adatközpontjai azok elképesztő nagy

vízfelhasználók, tehát nagyon sok

esetben

néha reagál a lakosság, ezt észreveszi,

hogy ugyanazokért a vízkészletekért

harcolni. Nagyon sok esetben egyébként

ez megakadályozott bizonyos adatközpont

beruházásokat, de ugye ez a debreceni

akyár vagy akyárnál is ugye hogy hogy

mik a mik a források. Mondjuk ehhez te

jobban értesz. Igen. Nyilván ott is ez

ez is probléma, hogy honnan lesz víz meg

honnan honnan nem lesz víz, de amit

tudok javasolni ilyen

adatközpont ügyben, ami szerintem egy

nagyon-nagyon érdekes, vagy ha úgy

tetszik, sokkoló, a Business Insidernek

volt erről egy nagy tényfeltárása,

csináltak egy amerikai adatközpont

térképet, ugye ami arról szól, hogy hol

helyezkednek el az adatközpontok

az USA területén.

És ami, hogy az ingatlanpiac milyen

furcsán működik, hogy ugye nekik, ahol

stabil az elektromos hálózat, és ahol

van víz, tehát ez a kettő azért egy

fontos szempont, vagy ugye az

adókedvezmények, ami gyakran felülírják

ezt az első kettőt, hogy hogy vagy a

támogatási rendszer,

>> de mi a adókedvezmény? Meg tudod hajtani

a csipá a adatközpontokat? Ott se

feltétlenül mindig a a hosszútávú

gondolkodás a a meg gondolom ők se

hülyék, kiszámolják, hogy amíg van víz,

addig visszajön ez a beruházásunk.

Csinálk egy áútót és eladják a

befektetőküm.

Ühüm.

>> Igen.

>> És hogy ilyen gyönyörű északi

államokban, ahol eddig ilyen lakóparkok

voltak, ilyen New Hampshi meg nem tudom,

Bermont.

>> Na hát oda biztos nem raknak adott

központot.

azért mondom, nézeg ezt a business

insidert, egy ilyen kis

gyönyörű lakópark, egy ilyen erdősáv,

tehát mit tudom én, egy 40 m és a

túloldalon egy gigantikus adatközpont,

ugye, mert még ezt is megéri. Annyira

nagy most ebben a boom, meg annyi pénz

pörög ebben, hogy amik eddig

kifejezetten drága lakóvezetek voltak,

ott megoldják. És ugye ezek általában él

tehát akkor nem az van, amit egyébként

sokszor így

kicsit ilyen szélső balos emberkék is

mondanak, hogy hát mindig a szegények

mellé telepítik ezeket az akyárakat,

akiknek nincs elég befolyása meg pénze

ahhoz, hogy megakadályozzák ez nem

feltétlenül akyár, ugye ezek

adatközpontok,

>> adat bocsánat, adatközpont. Na,

bocsánat, ilyen nagy ter, inkább úgy

mondom, hogy nagy természeti erőforrás

igényű ipari létesítmény.

>> Ez az adatközpont, ez ugye nagyon

becsapós dolog, mert ez is, hogy hogyan

nézünk a világra, hát ez mit lehet ott

csinálni? Ott megy pár számítógép meg

hát si hihetetlen zajterhelése vanát

energia meg Igen, igen, igen, igen,

igen, igen, igen.

>> Szóval akkor ez a ez a drága helyekre is

>> berak. Igen. Hát ebben olyan óriási pénz

van, hogy

>> Zsolt ugye egyenlős jön, ugye? Igen,

igen,

>> igen. Tehát az szerintem nagyonnagyon

érdekes film. Tehát azt azt javaslom az

akyárakra visszatérve, hogy az is a az

akyáraknál megint ott vagyunk, hogy az

elmélet és a gyakorlat. Tehát hogy a az

akgyártás az lenne egy gyakorlatilag

100%-ig körforgásos

ipari folyamat lehetne, hogy amit egy

akuból kinyerünk, abból újra tudunk akut

csinálni, és a legdrágább

alkotóelemekből tudunk akut csinálni. Az

első kérdés, ami szerintem ritkán

hangzik el, hogy amik most vannak az

akuban, vajon abból a jövőben is

akarunk-e akut csinálni? Mert ugye

onnantól az akuh hulladék egy nagy

probléma lesz, hogyha

>> akut probléma.

>> Akut nagyon szépen köszönöm a

>> nem nincs egy hely. Nincs ott egy hely.

A

>> eddig gondoltad, hogy de most már

nincsen. Jó, oké. Oké.

>> De de hát

lesz megcsináljuk a helyet. megcsináljuk

a helyet, de hogy nem feltétlenül tudjuk

mindezt fölhasználni. Most meg a a

körforgásosságnak azon a te

időpillanatában vagyunk, hogy még nem

keletkezett annyi akuh hulladék, és

nincs meg az a technológia, amivel ugye

>> értem.

Am

>> és meglesz.

>> Hát ilyen technológiák abszolút vannak,

sőt ugye a gyártásnál is van már olyan,

főleg ez a szerves oldószernek az

elpároloktatása volt ez, ami mindenhol

lehetett látni. Tehát ez is egy zárt

rendszerben már működik. Tehát ahol alig

van oldószerveszteség, az egy drágább

megoldás. És ugye itt jön az, hogy nem

feltétlenül a szegényebb országok ebből,

hanem akik a mohóbb országok. És egy

szegény ország nem mindig mohó. Mi pedig

nem vagyunk feltétlenül szegény. Főleg

most globálisan nézzük, mi mohók

vagyunk. Igen. Figyelj, ez a mohóság még

visszatérve ugye ott a kapitalizmus,

tehát én nekem

pont azt mondom, hogy több kapitalizmus

kell, mert valahogy a most biztos sokan

felfhúzzák a szemöldögők edén valahogy

egy olyan, tehát azt tanultam meg, hogy

a kapitusban mindennek van gazdája.

Tehát azért egy piaci folyamat az mindig

jobb, mint az anarchia. És én nekem pont

az a nagy problémám, hogy a természeti

erőforrásnak nincsen gazdája. Tehát ott

anarchia van, tehát az veszi el, aki aki

aki tudja. Tehát, hogyha megnézed, hogy

elmész, nem tudom, Zuglóba a

kertvárosba, ahol ott laknak a polgárok,

és akkor van nekik egy ilyen kis

kertyük, az rendben van. De elmész a

most nem tudom, a Rákosrendezőnek a MÁV,

ami ami ami egy állam, ott meg anarchia

van, érted? Tehát ott ott ott látszik,

hogy annak nincsen gazdája. És akkor

>> hát de ott a reptér, járnak a repülők,

pedig az állam tulajdonosa. Tudok

mondani ellen példák? Jó, csak valahogy

azt látom, hogy hogyha nincs valaminek

tulajdonosa, ami nem azt jelenti, hogy

most extra profitra kell menni, de hogy

gazdálkodjunk vele, tehát akkor azt nem

zsákmányoljuk ki, tehát nem vesszük el

ingyen, hanem hanem akkor van egy

szabályozott piac és az szerintem

általában sokkal jobban működik, mint

amikor azt mondjuk, hogy hű, hát ezt

kivonjuk a piacgazdasági logika alól,

mert az ingyen van, van belőle sok,

nehogy már sanyargassuk az embereket,

hogy fizetni kelljen a vízért például.

De azt tanultuk meg, hogyha egyet nem

kell fizetni, akkor mindenki annyit

szennyezzük, nem becsüljük semmire,

többletet fogyasztunk belőle. Tehát,

hogy nyilván ha nem lennének szűkösek az

erőforrásaink, akkor ez tök jó logika

lenne, de szűkösek az erőforrások. És

kiderült az, hogy azok a ter természeti

erőforrások, amiket az ember nagyon

sokáig korlátlannak

gondolt, és ezért nem kellett ezeket a

mennizmusokat bevezetni, ezért kiderült,

hogy ez egy nagyon erős korlátunk van.

És ha szerintem a közdaságtart, meg

egyébként a kapitalizmus is tipikusan

egy erőforráskorlátos gazdaságra

találták ki jobb híján. Nem azért, mert

hogy annyira jó, hanem nincsen jobb az

anarchiánál, illetve nagyon-nagyon erős

központi elosztásnál ez a piaci alapú

elosztás, ez még mindig jobb. Tehát

szerintem a természeti erőforrások

kizsákmányolásának az a legnagyobb

problémája, hogy annak nincs igazi

tulajdonosa.

>> Egyrészt ez is, hogy nincs igazi

tulajdonos. Ha lennek

>> ez lehet az ez nyilván az államnak

kellenek lenni.

>> Erre vannak megoldások ugye amikor nem

arra gondtam, hogy a Bill Gatesnek oda

kell adni Bolívia vízkészletét.

>> Nem nem mindjárt mondok, hogy egy

nehezítést ebben a ebben a gondolatban,

hogyha lenne tulajdonosa mindennek. É

>> De csak akkor mondhatod, hogyha egy

könyvre hivatkozol, hogy ezt hol

olvastad? Ö

>> tudok mer ilyen forrást megjelöl és

olyan vagyok én is, mint a izé a chat

GPT, hogyha kéred akkor forrást jelöl.

De hogy hallucinálsz és?

>> Hát remélem most nem

még csak még csak délután kettő van.

Ilyenkor még nem szoktam

a hallucinációkról is, hogy csak hogy

egy ilyen kitérés, hogy érdekes is

legyen a műsor, hogy azért nagyon sok

>> itt a nem tudom a 417. éppen itt az

ideje

>> van van egy nagyon jó nagyon jó másik

podcast, egy brit tudomány a BBC-nek a

ö

a a tudományos podcastja, és abban a

múltkor az unalomról volt pont szó, és

akkor ott beszéltek erről, hogy a nagyon

sokszor, hogyha az agyadat nem kötöd le,

ugye az agyad azért normális, mert külső

ingerekre reagál. Tehát hogyha itt az

agyat piachoz hasonlítjuk vagy a

kapitalizmushoz

azért működik az igaz infó van bass bass

>> viszont hogyha nincsenek külső ingerek

ugye mivel ő mindig megpróbálja

meggyósulni hogy mi fog történni

>> ezért akkor ő teremt magának amatányból

>> adathiányból ő hallucinál magának

dolgokat és a másik ami engem nagyon

meglepett ebben, ami most nem biztos,

hogy pontosan idézek, de a lényege az

volt, hogy az a az agyunk kábé hasonló

pontossággal emlékszik vissza a múltbeli

eseményekre, mint amilyen pontossággal

meg tud jósolni jövőbeli dolgokat.

>> De hogy az nem igazi, hanem ez ar tehát,

hogy ez ilyen hallcináció.

>> Hát hát ez amikor te megjós, tehát ha

dobnak feléd egy labdát, amikor te

elkapod, akkor gyakorlatilag megjósolod,

hogy az az labda hát kiszámolod, ez egy

jóslás a számítás is valamilyen szinten.

>> Hát azért a matematikusok szerintem

megköveznének, ha ezt mondod, hogy a

számítás az egy jóslás. Hát nem úgy

előrejelzés, a jobb jobb az előrejelzés,

nehogy itt még ilyen gyűlölködő

matematikus kommentekkel is meg kell kér

agresszíak a matematikusok, de vigyázni

kell velük. Tehát így így a választási

kampányban is a legkeményebbek a

matematikusok. Igen, igen. Az

>> biztos neked is volt nagyon agresszív

ncsakuval járó matek tanárod.

>> Hát

nem nagyon kukám is matek tanár, apukám

is

>> csakja van.

>> Nem, és keresztanyám is matektanár.

Tehát nem nem akarom őket megsérteni.

Bár nem hiszem, hogy követnék ezt a

podcastot, de lehet, hogy előítéletes

vagyok. De visszatérve ugye itt a

kérdéshez, ami már nem is tudom, hogy mi

volt a

>> Hát te kanyarodtál, te kanyarodtál el

egyébként

>> hallucináció irányából.

>> De itt az erő erőforrásokról volt szó.

>> Hát igen, arról volt szó, hogy valójában

jó, hogyha az erőforrásnak van egy

felelős gazdája. Most az a felős gazda,

hogy az most tulajdon vagy vagyonkezelő

vagy ilyesmi, de a lényeg az, ha ott

hagyjuk és mindenki szabadon beleönteti

a hóellenes

festékét a cuccba. Ha nincs gazdája, az

a legszarabb.

>> Igen. Igen. És akkor erre mondtam, hogy

vannak olyan megoldások, ahol a

természeti folyókat jogi személyiséggel

ruháznak föl. ugye, hogy ezzel akkor ő ő

is tud kártérítést követelni, megér mint

egy lényt, egy emberi

lényt megilleti a mindenféle jogi

védelem. De a másik kérdésem viszont az,

hogyha van valaminek tulajdonosa.

Ugye a tulajdonos, az is a előző

podcastból idézek, hogy a legfontosabb

információ az ár, ugye, hogy a piacon,

tehát hogy az az nagyon és itt ugye a

szűkös erőforrás, mondjuk, ha a levegő

drága lenne, vagy a víz drága lenne,

akkor meg tudnánk m akkor azt mondanák,

hogy na jó, de ez is egy tök érdekes

kérdés, hogy most a víznél meg a

levegőnél úgy nagyjából tudjuk, hogy ez

drága, de most mihez képest drága? És

hogy ez az ökoszisztéma szolgáltatások

kérdéséhez vezet minket, ahol

megpróbálunk mindent beárazni, hogy

>> csak itt ebben azt látom itt én is most

voltán évén egy ilyen záróbzélgetésünk

Jordán Ferenc rendszerökológusa, hogy

annyira bonyolult, tehát hogy ott nem

csak van egy N, hogy ez N és annak p az

á-a, hanem most az a probléma, hogy

ennek az N olyan bonyolult hálózatnak

egy hat kulcsfaj, akkor nem is biztos

tudjuk, hogy mindenről, hogy az egy

kulcsfaj vagy bármi, aminek

felbecsülhetetlen értéke van. Tényleg

olyan, mint a Monaliza, hogyha azt

kinyírjuk, akkor azt nem tudjuk

egyszerűen beárazni, mert összeomlik egy

olyan rendszer, amitől összeomlik még

egy még egy.

>> Figyelj, nyilván de hogy nyilván ez

elméletileg lehetetlen, de lehet ugye

közelítő praktikus lépéseket tenni.

Tehát most mondok egy példát, hogy

mondjuk a 18. században a londoni

vegyiparnak a temzet szennyezése az egy

ingyenes forrás. Ott fogtad, kénsavat

maradékot belöntötted a vízbe, aztán kez

csókolom.

És ugye, hogy kezdték el beárazni a

Temzének ökológiai szolgáltatását, amit

ugye tönkreteszett, hogy hát ilyen

valaki a hasára csapat és akkor

elkezdtek bírságolni. Tehát azt mondták,

hogy beleöntheted, de akkor nem tudom,

minden hektó liter után fizetsz nem

tudom 44 fontot, és aztán így javult, és

aztán gyakorlatilag elkezdtek számolni a

vállalatok, és hogyha ez egy ügyes, jó

szabályozó állam volt, tehát hogyha

mondjuk vagy a vagy a londoni

önkormányzat ne tudja, hogy ki mondta-e

meg a szennyezést, akkor igazából

előbb-utóbb a vállalatnak jobban megérte

felszerelni. Először csak ami a

szennyezésnek gondolom a nyolc, mert

ugye nyilván alacsony a lógó

gyümölcsöket olcsóbb megcsinálni, vagy

leszedni. Először a szennyezés 80%-át

szűrték ki, aztán 90%-ot, aztán 98-at,

és most vannak a temzében halak. De

valójában az történt, nem az történt,

hogy a vállalatok jobbak lettek, hogy

rájöttek arra, hogy ú hát akkor most mi

van a szegény hallal, hanem

gyakorlatilag lett gazdája a TEMzének.

Azt mondták, hogy az nem egy közószág,

amit mindenki, amibe mindenki

beletörölheti a lábát. Ha ezeket igénybe

akarod venni, akkor fizessél. És

gyakorlatilag így egy ilyen kapitalista

logika alapján egy jól működő államnál,

tehát egy jól szabályozó államnál, hogy

mondjam, sokat léptek ebbe a kérdésbe.

Nem azt mondom, hogy megérkeztek. Ez egy

jó példa arra, hogy azért nem kell

deriválni meg integrálni, nem tudom

hatott fokom, hanem azért vannak olyan

lépések, amivel ezt egy kicsit lehet

leegyszerűsíteni. És nyilván nem annyi a

szennyezés mértéke, amennyi egy igazi

ökológiai

nobedias, amit kiszámolna, de egyébként

úgy nem is kellett, mert úgy nagyjából

működött.

Jó, tehát just do it, tehát hogy nem

kell túl bonyolítani ezt a dolgot, hanem

>> hát igazán ugye mi egy két lépéssel

későbbi állapotról gondolkodtunk itt,

hogy most ez milyen legyen az ideális

gazdaság, hogy ez kapitalista vagy nem.

De hát még a kapitalizmuson belül se

sikerült, azt hiszem, az ideálisat most

éppen megvalósítani.

És az biztos, hogy ezeknek a

közlegelőknek

a beárazása

se feltétlenül

ö hát sikerült. De de az is kérdéses,

hogy most ezeket a közlegelőket be kell

áraznunk, vagy valahogy máshogy kell

ezekkel foglalkozni. Tehát, hogy mi

feltétlenül minden

>> néz örülnék, én örülnék, hogyha így

józan belátással ezek működnének, hogy

tudod, de de az a tapasztalat, hogy hogy

ezek a piaci mecchanizmusok, ezek

szégyen, hogy így működik az ember.

Tehát én nem mondom, hogy erre büszkék

lehetünk, de de akkor is ezek ezek ezek

úgy tűnik, hogy ezek nagyjából működnek,

messze vannak az ideális,

>> de de én én erre mondanám azt, hogy így

is működik az ember. Tehát, hogy ez ez

szerintem nem csak ettől működnek jól az

emberek. Tehát erre mondtam, amiből

indultunk az elején ezt a mozaik

gazdaságot is, tehát hogy ugyanezt

gondolom azért azért is kaptak

Nobeldíjat, hogy ez a közlegelő

komédiája című könyv, hogy még egyet ide

idézek, hogy hogy ez nem feltétlenül

igaz az, hogyha valami közös azzal csak

rosszul lehet bánni. Tehát hogy abszolút

vannak módszerekre és nagyon sokféle

megoldási javaslatot írnak ebben a

könyvben le, hogy mitől működik ez. Nem

csak nyilván ez az árazás is lehet egy

ilyen, vagy a büntetés, vagy mindenféle

ilyen viszonylag

hát eléggé elemi módszerek erre. Hogy

egy csomó minden mástól is jól tudunk

bánni a környezetünkkel.

És

és én szerintem azért is fontos, hogy

beszélgetünk erről most is, hogy ez

gondolkodjunk rajta, mert én szerintem a

kapitalizmus, nem azt mondom, hogy

rossz, de lehet, hogy van nála jobb. Nem

azt mondom, hogy van.

hanem az, hogy lehet nála jobb. És ezen

>> persze egy érdekes kérdés a definíció,

hogy valójában, merthogy kapitalizmust

használjuk ezt a szót, de valószínű,

hogy 1 millió ember 1 millió jelentéssel

ruházza fel, hogy most ha megkérdezettő,

hogy mi a kapitalizmusnak a lénye. Azt

mondanám, hogy azért a a az eszközök,

tehát az embereknek van magántulajdona.

Tehát a magántulajdona jellemző

tulajdoni forma, tehát nem közösségi

tulajdon van, tehát a gyárak azok nem a

munkások kezében vannak, hanem hanem

hanem magántól a lakások az emberek

tulajdonában vannak. Maga a a

tranzakciók azok piaci alapon, tehát a

Dunakapu vagy a vásárcsarnoknak a

logikája alapján, hogy bemennek a vevők

meg az eladók, és akkor kialakul ott egy

ár, és nem egy ilyen tervgazdaság

logikáját

követik. És hát nyilván azt gondolom,

hogy a kapitalizmus meg a szabályozás,

tehát az állami szabályozás és az

államnak a jelenlét, az egyáltalán nem

zárja ki egymást. Tehát mint a érted a

Dunakaputéri piacon vagy a Győrben vagy

a Nagy csarnokba, ott is megvannak a

kereskedésnek a szabályai.

>> De ugye figyelni kell arra, hogy maga a

kereskedési szabályok azok ne öljék meg

a a a kereskedőknek a vitalitását, tehát

ne szabályozzuk őket túl, tehát hogy

legyen kereslet meg kínálat, de ugye ott

ne verekedjen. Olyan, mint egy foci.

Tehát egy egy jó fociba ugye nyilván nem

a az UEFA állítja ki a kapust, ő

próbálja a szabályokat jól meghatározni,

és aztán a csapatoknak meg az a dolga,

hogy a szabályrendszeren belül minél

élvezetesebb játékot csinálj, meg minél

ügyesebbek legyenek. És és ez tök jól

működik. Tehát senki nem mondja azt,

hogy a grundfoci az nem rossz, de azért,

hogyha grundfoci szabályai lennének a

BL-be, akkor azért ott az nagyon sok

lenne a verekedés. Igen, de szerintem

érdemes a kapitalizmust is fejleszteni,

vagy vagy egy csomó minden más

szempontot behozni, hogy tényleg jó-e

nekünk. Tehát és itt, hogyha hogyan

fektetünk be, hogy tényleg jók-e nekünk

az ennyire nagy vállalatok például,

tehát hogy ez valóban még kapitalizmus,

amikor hát valós versenyről egyre

kevésbé tudunk beszélni, hanem olyan

erőfölények erő, amiket már szinte

állami eszközökkel is lehetetlen

kompenzálni.

És nekem azért egy nagyon jó

olvasmányérményem volt megint, ugye a

Schumachernek ez a Small is Beautiful,

mert szerintem tényleg arról szól, hogy

hát bizonyos méretekig ez ez abszolút

egy működőképes dolog, és megőrzi a

megőrzi ennek a a lényegét, hogy hogy

amikor vállalkozunk és együtt csináljuk

a dolgokat, az az a az tök jó. De hogy

egy idő után, hogyha akármilyen nagyok

is, ezek a dolgokal, például kvótákkal

is ez a probléma, hogyha valamint

megpróbálunk kvótával

felosztani, vagy kvótákat adni a

levegőre, a vízre, az biztos, hogy a

nagyobbak lesznek azok, akik ebből

sokkal többet le tudnak szakítani. És

nyilván ezt lehet megint akkor

szabályozni, hogy akkor mennyit kaphat

egyik, mennyit kaphat a másik, de akkor

majd meglesz a megoldás. Ugye pont ez a

kapitalizmus lényege, hogy akkor majd a

másik több kvótát kap. Tehát, hogy

>> nem ez a verseny, figyelj, ez ez ez

>> én én szerintem ez fontos lenne, meg

hogy mennyi profitra törekszünk, ez is

egy ez egy is egy kérdés. Meg milyen

profitra? Tehát, hogy a profitnak nagyon

egy dimenzióját látjuk, mivel az jól

mérhető ez a ez a pénz. És ebben is

óriási viták vannak. A még akik van az

impact befektetés, ugye van ez az

iskola, hogy akkor mérjük ennek a

társadalmi hatását is, akkor van a másik

vége, aki a lessis Mort írta, Jason

Hickel, ugye, aki azt mondja, az egész

rendszert, ugye aki antropológus

alapvetően, hogy egész rendszert kell

megváltoztatni, ez semmit nem ér. Ez

ilyen green washing vagy social washing,

vagy nem tudom mindenféle washing, hogy

csak így rápróbáljuk erőltetni, hogy az

impact. De hát én szerintem én ha egy

befektetéseket nézek, én teljesen

másként gondolkodom. Én abszolút ez a ez

az ajándék gazdasági megközelítésen van.

Nyilván van egy olyan, hogy én

megtehetem és be tudom osztani ezeket a

befektetéseimet,

de hogy nem az a célom, hogy az egész

portfólióból az a maximum jöjjön ki és

mindent olyanba tegye. Én ezt a Mátrai

kis projektet is azért csináltam, hogy

beszélgethessünk egymásra. Nyilván

leülhetnék egy kávézóba is, de hogy lett

egy fóruma annak, ahol beszélgethetünk,

és ezt csináljuk, és egy dumaszínházat

is lehetne úgy csinálni, hogy hát

hihetetlen kapitalista módon még

kapitalistábban, mint most csináljuk. De

mi annyira próbálunk kapitalisták lenni,

hogy azért én ezt azért hoztam lét, hogy

legyen jó humor Magyarországon. Tehát,

hogy azért van valami értelme is annak,

amit csinálok. És nyilván a kettő között

azt szokt ezt így el szokták mismásolni,

de hát hogyha jól csinálod, akkor lesz

is belőle profit. Igen, de az arányok

azok egyáltalán nem mindegy, hogy hogy

alakulnak. Tehát ez lehetne úgy, hogy ez

kizsegereled és nagyon rövid.

>> Nekünk számít. Tehát mondjuk nálatok a

Dumaszínháznál számít azért a profit.

Tehát, hogy tehát, hogyha véletlenül túl

sok a profit, akkor elszégyelitek

magatokat, vagy

>> nem szerintem nem szégyelnénk el

magunkat, ha túl túl sok a profit, de

mivel transzparensen működünk, tehát egy

olyan elosztó rendszer vagyunk, ahol

mindenki, aki ebben részt vesz, látja,

hogy ez mennyi és ő neki mennyi volt a

profitja, akkor elkezdenek alkudozni.

Ezt nyilván lehetne úgy is, hogy mindent

beszámlázunk átranszparenciát

ilyen szokásos homályban tartással.

csinálni a dolgokat. Itt sokkal

kellemetlenebb minden tárgyás, mert

mindenki látja, hogy mit csinál a másik,

de ez ebben pont azt látom, hogy ilyen a

piac, hogy mi piacként tudunk még annak

ellenére, hogy egy viszonylag nagy cég

vagyunk ezen a ebben a szegmensében

Magyarország nem általában nagy cég, de

hogy hogy ez egy másfajta megközelítést

igényel. És én tehát ezeknél a

befektetéseknél, hogy próbáljuk

figyelembe venni, hogy hogy mi ennek a

társadalmi megtérülése annak, amit

csinálunk, meg a természeti megtérülése.

Ez a az, hogy természetpitívan fektessek

be, ez egy hihetetlen intellektuális

kiívá.

>> Mondj mondj mondj példákat, hogy ez

hogyan valósul meg nálatok a

Dumaszínháznál.

Dumaszínház nem nagyon fektet be. Azért

volt a legnagyobb befektet min figyelj

most azt mondom, hogy ez egy ez egy

vállalat. Ez egy profitorientált

vállalat. Mondjuk ez egy kapitalista

egysége a gazdaságnak, hogy ez hogyan

jön, hogyan jönnek ki ezek a

másodhmadlagos tényezők a ti

gazdálkodások.

>> A mi másod, ha mondjuk a társadalomba

meg a emberi tőkébe hogyan fektetünk be,

az nyilván a saját jövőnkbe való

befektetés is, de hogy amielőtt mi

elkezdtük ezt, nem nagyon volt úgy, hogy

bármelyik cég abban gondolkodott volna,

hogy tehetségeket kutasson,

menedzseljen, felfuttasson és hosszú

távon életben tartson. Tehát ez nyilván

azért is van, mert ez egy nagyon szűkös

erőforrás a humorista. Nagyon kevés

humorista van. Tehát velük foglalkozni

kell. És egy teljesen más megközelítés,

mint mondjuk Amerikában, ahol eldobt egy

követ és ott van egy standupos. A másik

ez, amit miatt Barácsasváron csináltunk,

hogy ez egy teljesen ha csak anyagi

megtérülés szempontjából nézed, nem

sokkal jobb lett volna, ha veszünk ebből

bármit a Hold alapkezelőnél.

>> Azt mondjuk a reklámot. Igen. É én is

befektető vagyok, tehát én nekem is

vannak hold mindenféle alapjaim, amiket

amikbe amikbe tettem a pénzem. De hogy a

én azt láttam célen, hogy ez egyrészről

egy ilyen beruházás, hogy ott csináltunk

egy garázsból egy egy előadóművészeti

helyszínt.

>> Ez nem csak azért fontos, mert mert

megmutattuk, hogy igazán mit lehet

csinálni egy meglévő épülettel, hogyan

lehet viszonyulni a természethez, hogy

újra lehet vadítani dolgokat, vissza

lehet hozni a természetet egy iparilag

lepusztult részre. Nem mi? Hogy vannak

vaddisznók meg tehenek a dumaszínházba,

vagy

>> nem? Hanem megpróbáltuk. Hát ez egy

ilyen hihetetlen lelakott egy üveggyári

terület volt, és akkor mindent amit

tudtunk visszazöldíteni, visszaadni a

közösségnek, hogy ez ez egy gondolom,

hogy meghal a közösség szíve azzal, hogy

egy 700 főt alkalmazó gyár az eltűnik.

>> Igen, az egy tjsebb volt gyakorlatilag.

Aha.

>> Igen. És hogy ezt ezt hogy lehet

visszaadni azt az érzést, hogy van

értelme az életünknek, van ott értelme

élni, hogy büszkék lehetünk valamire.

Tehát, hogy ezeket a dolgokat visszaadni

szerintem

nyilván lehet úgy is, hogy te megveszed,

reorganizálod és újra elindul, de hát

erre itt kicsi volt az esély. Mi, mint

kulturális

aktorok ezt tudtuk ezzel megcsinálni. És

én szerintem nagyon fontos, hogy ezt úgy

szoktam talán leírni, hogy a

természetnek, a társadalomnak és és a

kultúrának a szövete, meg az

építészetnek, hogyha az a kultúrának egy

specifikus szegmensét nézzük, az

valahogy összeérjen. Tehát, hogy ezeket

próbáljuk egymásra vetíteni.

>> Ja, tehát akkor az egy több dimenzióba

közelített meg ezt a dolgot. Tehát

aminek nyilván az egyik dimenziója

egyébként a profit is, de mellette még

jó pár dimenzi. Igen, de hogyha ezeket a

dimenziókat, a többi dimenziót nem

venném figyelembe, hogy azzel nem

foglalkoznék egyáltalán, hát sokkal több

profitot tudnék termelni. Ühüm. Értem,

értem.

>> Figyelj, következő kérdés, hogy már

beszélgettünk itt az AI-ról meg az

adatközpontokról, hogy te így

fenntarthatóság szempontjából

inkább lehetőségnek nézed a vagy tartod

az AI-t, vagy egy vagy vagy egy óriási

fenyegetésnek? Nyilván nem tudjuk, csak

hogy mi a mi a megérzésed így most ebben

a fázisben.

>> Pont most kijött

>> Nehogy mondjam még egy könyvet.

>> Nem egy könyvet, egy mutatószámot

ami azzal foglalkozik, azt számolja ki,

hogy az AI energia és vízfelhasználásá

mennyi valós megtakadítást ér el. Ühüm.

Tehát ezt nagyon sokféle dologra lehet,

mert azt alkalmas,

hogy mondjuk amíg kiszámolod azt, hogy

amit négy munkatárs számolna ki és ők

égetnék a villantyt satöbbi, vagy te

kiszámolsz valamit egy óriás számom egy

hogy a egy klímamodell, ami megvolt?

>> Jó, biztos bonyolult, de a logikát

értem.

>> Igen. Igen. Hogy hogy ez szerintem

fontos lenne ugyanúgy végre látnunk,

hogy itt mi van. De hát az AI-nak a nagy

részét azért most szerintem 98%-át nem

arra használjuk, hogy hasznos dolgokat

csináljunk, vagy leegyszerűsítsünk

irodai folyamatokat, hanem eddig nem

generált fölösleges képeket

legeneráljunk, olyan kérdéseket, amiken

ez esetleg gondolkodtunk, azokra a

választ találjunk, vagy teljesen

fölösleges dolgokat csináljunk vele. Ez

nyilván ahogy tanuljuk ezt, ez egyre

jobb arány lesz, de igazán szerintem ez

egy hát egy megállíthatatlan vonat.

Tehát, hogy ez ez nagyon-nagyon durván

beindult. amiről beszélgettünk itt ilyen

IBM-es fórumon pont az ugye a

kvantumszámítás technika, ami olyan

szempontból is áttörést hozhat, hogy

töredéke az energiaigénye. Tehát ezt a

most ilyen nagyon exponenciálisnak tűnő

adatfelhasznál vagy energiafelhasználási

őrületet, ami hát egyszerűen

>> persze jobb nem kiszámolni,

>> jobb nem kiszámolni,

de azt el tudja laposítani. Tehát

annyira nagy a számításbeli kapacit

számítási kapacitásbeli különbség és az

energiafelhasználás, hogy itt még ez a

rebound effect, amit szoktak mondani,

vagy jevons paradoxon, ugye, hogy minél

hatékonyabb egy

annyival többet használunk, sz annyival

olcsóbb lesz fajlagosan.

>> Tehát, hogy itt itt még ezt is ezt felül

tudja írni. Tehát, hogy ebből a

szempontból én optimista vagyok egy

kicsit, mert

>> De ezt félbe mondod.

Hát nem mondom félelve, én optimista

vagyok, tehát nem vagyok

technofetisistaiszta, de itt van olyan

olyan megoldási lehetőség, hogy ezt ezt

a fajta

hát kilátástalan növekedést valahogy el

lehet laposítani. Ugyanakkor meg

szerintem

megint el vagyunk maradva, hogy itt van

egy technológia, de társadalmi

technológiában sehol nem járunk. Tehát,

hogy pont az ötvös gimiben erről volt

szó, hogy most hogy használjuk ezt? hogy

hogyan tanítsuk meg erre a gyerekeket

ezt használni, hogy most jó nekik,

hogyha ez esszére beírja a promptot és

egy perc múlva már kiírta, vagy hogyha

ezt csinálja, akkor milyen feladatokat

adjunk a gyerekeknek, amik ezt meg

tudják csinálni, hogy mik a határai

ennek, vagy mer hova engedjük be

egyáltalán a mesterséges intelligenci?

Figyelj, a most ugye, mert ezt a műsort

majd bármikor meg lehet nézni, és lehet,

hogy valaki három év múlva nézi meg, de

most ugye pont egy olyan idő pillanatban

beszélünk, most h26

február 24 vagy 25-e van. Tehát itt a a

a az amerikai tőzsön az elmúlt egy hónap

az arról szólt, hogy gyakorlatilag

egy csomó szektort nagyon-nagyon durván

szétvertek. Tehát éppen tegnap vagy

tegnap előtt jelent meg egy nagyon nagy

hatású

elemzés, ami egy ilyen jövőbe vitte az

olvasót, és akkor elmondta a 2028-as

ilyen tőzsdehíreket, és hát

gyakorlatilag ezt az AI-t karikírozta

ki, de egyébként nyilván egy olyan

forgatókönyvet vázolt fel, ami akár igaz

is lehet, és

és végülis azt extrapolált, amit a

tőzsdei árfyok mutatnak, hogy egy csomó

olyan iparákba Ö eltűnik a közvetítőknek

a szerepe, ami alapvetően az emberi

kényelmességre

alapult. Most mondok ilyen izét, hogy

mondjuk

Netflix ugye a Netflix felhasználónak a

biztos a 30-40%-a nem is kapcsolta be a

Netflixet, tudod ott rohad már neki az

előfizetése meg a Disney meg ilyesmi,

csak nem olyan nagy izé satöbbi. Vagy

egy csomóan kötnek biztosítást, hogy

megszokott biz nem kérik be a 40

ajánlatot, de hogyha van egy ilyen kis

AI ügynököd, akkor ráereszted, és akkor

ugye semmilyen időráfordításba ez neked

nem kerül. És ezeket a közvetítőket

ezeket gyakorlatilag kigyomlálja a

piacról. Mértve az 5%-os Amerikában

5%-os jutalékért dolgozó

ingatlanügynököket és a többi és a

többi. És itt látod azt, hogy figyelj

2030 IBM tegnap. És hát elképesztő, mert

ugye kitalálták, hogy a Kobol ugye az

egy talán a Kobol az egy régi nyelv

volt, még én is emlékszem még nem lehet,

hogy tanultam is ezt programozni, deb

nem voltam tehetséges.

Az ai megtanulta ezt a nyelvet és a

Vibernek van egy csomó olyan jövedelme,

ami ebből adódik, tudod, tehát

elképesztő zuhanások vannak. Persze a

tőzsde az elmúlt három recesszióból

nyolcat megjósolt, tehát neki is

hallucinációi vannak. Tehát a tőzs az

mindig magánviselte a az AI-nak a

jellegzetességét. Tehát hajlamos

egyébként túlreagálni a dolgokat. De

most így február közepén vagy február

végén itt sok 100 vagy 1000 milliárd

dollár égett el azért, mert hogy

beleláttak az AI-ba nagyon komoly

dolgokat. És nagyon fontos, hogy ez nem

science fiction meg nem tudományos,

hanem ez lóvé. Tehát itt nagyon komoly

befektetők, amik persze nem azt jelenti,

hogy jól csinálták, de hogy itt a mint

ahogy te befektettél ugye a Mátrai észak

izébe, itt az emberek a saját pénzükkel

szavaznak, tehát komolyan kell venni,

nem kell nekik, nem kell automatikusan

elfogadni, hogy igazuk lesz, de hogy

nagyon komoly félelmek jelentek meg a az

IIAL kapcsolatban. Itt visszatérve az

ajándékgazdaságra megint, tehát hogyha

én nekem az a tapasztalatom azért, és

csak mondok egy példát, egy nagyon

egyszerű élet, egy ilyen hard choice,

hogy az ember mit mit dönt, amikor

dolgoztam még a a Viacomnál és akkor

azon gondolkodtam, hogy már ilyen

nemzetközi brand menedzser voltam meg

minden, hogy most soha nem látom a

lányom, hogy mi a jobb befektetés, hogy

tényleg ilyen ilyen karrierszempontból

az álmom, tehát en egy ilyen humorpápa

lehetek, vagy szeretni fog majd a lányom

később. És azt mondtam, hogy szerintem a

B opció a jobb döntés. Tehát ez egy

klasszik ajándékgazdaság, mert abban

bíztam, hogyha én foglalkozom vele,

akkor majd ezt később visszakapom.

>> De bocs, hogy szabad vág, csak úgy

szerintem egy érdekes, mert ez biztos

érdekli a hallgatókat, hogy figyelj, az

hogy te most humorpápa leszel, az azon

múlik, hogy mennyi időt fordítasz rá,

mert az ember azt gondol, hogy humor van

az embernek, vagy van, vagy nincs.

>> Nem, nem, nem, nem, nem. azon múlott,

hanem azon ott ugye a ez a Comedy

Centralnak voltam ilyen a ott akkor még

nem is tudom, hogy hívták ilyen

vákom international az folyamatosan

peremount international éppen nem tudom

hogy hívtál és akkor ő nekik az összes

ilyen camery csatornával foglalkozhattam

én mint ilyen brand mened ilyen multi

nem úgy pápa, hogy te ott prédikálsz a

színpadon, hanem a ennek a menedere,

>> aki ezt í aki ezt így átfogja és látja

és ez az szerintem egyik leg tényleg

egyébként, mert Akkor ezt hagyjuk is,

hanem mert a az, hogy valaki mondjuk jó

humorista az egyszerűen vagy így

születik, vagy egy jó humorista is

sokkal jobb humorista lesz, mer nagyon

sokat foglalkozik vele.

>> Hát szerintem az biztos, hogy használ

bárminek, hogyha tehát ugyan mint a

hegedülés nagyon sokat hegedülsz, azért

tehát hogy mind a kettő kell. Ugye

Hofira mondták azt, hogy ő rengeteget

csiszolgatta a a poénjait.

>> De de szerintem nem nem tudom, hát

gondolom sakkozók is sokat sakkoznak.

Szóval ez mi nem tudok olyat mondani,

nem? A befektető is minél többet fektet

be, annál többet tanul.

>> Igen, de valahogy ez a humor, ez

valahogy olyan Igen, de igazad van.

Logikus, amit mondasz. Igen. Igen. De

hogy ez úgy beugrott ezek a

>> És akkor viss visszatérve erre, csak

hogy ez, hogy a lányom, én nagyon bízom

benne, én úgy érzem, hogy nagyon szeret,

még mindig már 20 éves és már nagy

>> és mindig ezt mondja neked.

>> És a comedy centrál meg meg most szűnt

meg az egész a paramatot most vásárlja

fel, nem tudom. Igen, igen. Meg mindenki

mindenkivel.

>> Igen, igen, igen. Szerintem ez egy jó

döntés.

>> Úgyhogy ez azért mondom, hogy hogy

sokszor azért hozunk ilyen döntéseket és

ugyanezt érzem, hogy most lehet, hogy

ott a Mtrában ez nem volt életem

legracionálisabb döntése, de azokat az

emberi kapcsolatokat, amiket nyertem

ezzel, vagy kiérdemeltem, azokban én

hosszú távon is tudok bízni, hogy ezek

megmaradnak. Persze. Tehát figyelj,

igen, tehát ez szerintem ez tök jó, mert

ezt tisztázhatjuk, hogy tehát az, hogy

mondjuk van egy egyéni hozzam

maximalizálás, ugye, tehát mondjuk az

élvezet maximalizálás az ugye nem azt

jelenti, hogy ez a pénzmaximalizálás.

Tehát hogy te egyébként most bocs, de

hogy bizonyos szempontból

kapitalistaként gondol nekem az is

kapitalizmus, hogy azt mondod, hogy

igen, a lányommal többet találkozok, és

az nekem örömet okoz. Igen.

>> És egyébként az, hogy most közben nem

keresek meg 300000 Ftot, azt meg

leszarod. Tehát

>> szerintem ez a ez a jóét. Tehát

szerintem tök fontos ez a hozam, ez a

hozam maximalizálás, de a hozam az nem

pénzt jelent csak, hanem Igen. Igen. És

a millió dolgot jelent. Hát ugye és a

múltkori adásban beszélgettünk erről,

hogy hogy vannak ezek a határhaszon

függvények. Tehát normális esetben,

amikor neked már sok van valamiből, az

azért az folyamatosan értékelődik le. Ha

pedig nem látod a családodat nagyon,

akkor meg ott akár egy picit. Tehát,

hogy de hogy erre is, hogy mondjam, ez

is egy ilyen közgazdasági Igen, de ez a

közgazdasági kérdés

>> bonyolultnak bonyolultnak hangzik, de

valójában normális, teljesen racionális

folyamatokat.

>> Hát a 12. kóla után már nem esik jól a

16

írták a hallgatók, hogy hülyeség ez a

haszon határhaszon elmélet, de valójában

ezt csináljuk életünkben. Tehát hogy

teljesen így működik az ember, tehát a

határhoz, hanem ez nem egy bonyolult

elmélet, hanem az csak leír egy

egyébként egy emberi világba nagyon

gyakori egy normális cselekvési

függvény,

>> de de az szerintem tök most nem biztos,

hogy 100%-osan helyesen fogom

közgazdaságtalan interpretálni, most

mint humorista interpretáló. Ez a kiút

neked mindig meg

igen felületesen vzáó

>> ugye volt ez a kérdés, hogy mennyi pénz

kell ahhoz, hogy boldogak legyünk és

miután van az, hogy már nem boldog it és

akkor nem tudom 60 90000 dollár vagy

rövid távon, hosszú távon ez hogy néz

ki? És akkor utána ezt vitatták, hogy ez

egyáltalán van-e ez a satiation point,

ez a telítődési pont.

>> És akkor utána ketten egy ilyen

merátorral egy közös tanulmányt írtak

erről. És azért nekem az volt a

tanulsága, és ezért mondom, hogy ezért

jó beszélgetni, és ezért jó a nagyon

távoli megközelítéseit is a világnak

egymáshoz közelebb hozni, merthogy a

világ komplex. És itt is az lett a a

hogy az adat sorok tisztítása után

kijött, hogy hát akik nyomorultak,

rosszul érzik magukat, lelkileg

nincsenek jó állapotban, azokra öntheted

a pénzt. Tehát, hogy nekik nagyon hamar

eljön ez a satiation point, mert nem tud

mit csinálni, hogy hiába van pénz, nem

nem érzi magát jobban semmilyen mérhető

boldogságend szerint. viszont akik így

be vannak ágyazva a társadalomba, hogy

ez a boldogság kérdőíva, mint mindig,

hogy melyik a világ legboldogabb ország,

azért nem csak egy egyéni boldogságról

szól, hanem a kapcsolatokról, a

kiszámíthatóságról,

a egy csomó olyan értékről, ami tényleg

boldoggá teszi az ember. És hogyha

ezeknek az embereknek adtak plusz pénzt,

akkor ők tudtak boldogabbak lenni, mert

tudnak mit kezdeni ezzel a pénzzel, és

nem csak egy ilyen lárpurlár dolog az

életükben.

>> Igen. Tehát egy ilyen picike kis poharad

van, akkor kaphatsz te akármennyi, nem

tudom narancslevet, nagyon keveset tudsz

belőle meginni. Igen.

>> Tehát mert képtelen vagy ugye magadévá

tenni azokat a azokat a azokat az

örömforrásokat, amik egyébként egyébként

a a valószínű egyébként ez a stresszel

van, tehát ugye sokat tehát tehát

stressz tehát tehát a stressz az összes

állatkísérletben nagyon szépen kijön,

hogy a stressz az az az irzatosan

hátrátja, hogy a a a jólét és egyébként

fizikai lelki sérüléseket okoz. És sokan

egyébként összekeverik, hogy mondjuk

jóléti társadalom, tehát hogy egyébként

anyagilag megvan a a megfelelő háttér,

de a legjobb anyagi háttér is, hogyha

egy nagyon erős stresszinttel

kombinálódik, akkor akkor képtelenek

leszünk, a te példádat is egyébként

idézve, képtelenek leszünk jól érezni

magunkat, mert a stressz az megakadályoz

bennünket. Nyilván a hormonok meg

minden, tehát ennek megvan a a normális

élettani magyarázata lehetővé

lehetetlenné teszi a dolgoknak az

élvezetét, még akkor is, ahogy egyébként

azok előttünk vannak. De a másik meg

szerintem

>> de hogy egyébként bocs, ne fele szavad,

hogy egyébként a az majd lehet, hogy

egyébként a stresszt az csökkenti. Hát

ez erről is én első kézből

annyit tudok, hogy a mint mint én, hogy

egy csomó mindent én nagyon

tudásszomnyas vagyok és

egy csomó mindent sokkal jobban ki tudok

kutatni, hogy azt tudjam mondani, hogy

megnyugtató

kérdéseket kaptam ennek a végén. Tehát,

hogy ez abban nagyon nagy segítség

szerintem, hogy olyan jól struktúrált és

érdekes a információkhoz lehet vele a

segítségével jutni. És most az is

érdekes, hogy megbízhatóan is, tehát

hogyha az ember ez a regben gondolkodik,

tehát olyan egy adatbázison belül, amit

ő állított el, ő kutat, és ebből próbál

információt kinyerni, az szerintem már

egy egy nyilván nem 100%-os, de már

nincsen benne hallucináció,

nagyon jól le lehet persze meg figyel

most a a Z most olyan, mint nem tudom

1880-an a Benz Benzaponak a

>> a a Mercedese, nem? Tehát, hogy igen,

beszéltünk már erről, hogy hogy igazából

kellett hozzá patika. Tehát tudod, hogy

kellett hozzá patika.

>> De hogy de hogy mert amikor kifogyott a

izé, akkor ugye ilyen ilyen szesszel

ment ilyen sebész benzin sebész izét

raktak bele.

>> Igen. Igen, de hogy a a ez a hogy

olthatja a stresszt, hogy vannak tényleg

olyan munkafolyamatok, amiket nem

szívesen csinálsz. És én szerintem ez

nagyon fontos, erre nagyon kevés szó

esik egyébként ez a a jólétnél vagy

jólétnél, hogy hányan végeznek olyan

munkát, ami szerintem egy kreatív ember

számára, aki gondolkodik, egy kínzás.

Tehát, hogy te is szerintem olyan helyen

dolgozol meg itt itt a hold az egy

olyan, ahol végül is az emberek nagy