AI lufi a láthatáron? – Giga pénzek, giga álmok, giga kockázatok
397 segments
Sziasztok! A mostani videóban a
mesterséges intelligencia tőzsdei
buborék kapcsán megbeszéljük, milyen
folyamatok fortyognak az iparákba,
illetve olyan jelenségekről is
beszélünk, amelyek miatt jógal kapja fel
a fejét sok befektető, és kezdenek el
aggódni, mondván, hogy hát bakker,
ilyeneket már láttam az elroncsőt vagy
az internet lufi idején. Ez a videó
kicsit folytatása az előzőnek, de hát
önmagában is fogyasztható szerintem.
Persze jobban örülök, hogyha a
reklámokat mind a kettőben megnézitek.
Szóval giga pénzköltések zajlanjanak a
technológiai szektorba, a mesterség és
intelligenciához kapcsolódóan, és ez
tovább fog növekedni az elkövetkező
években. A gazdaság méretéhez képest már
majdnem ott vagyunk költésben, mint
amikor az internetforradalom idején
optikai kábeleket húztak a világon
mindenhova, de még messze vagyunk. Így
az 1800-as évek második felébe átélt
vasútépítési bumtól. Mind a kettőt
különben tőzsdei összeomlást követte, és
hát mind a kettő javította az emberiségi
életkörülményeit.
Azért a mostani mesterséges
intelligencia szituáció és a 90-es évek
internetlázak között van egy nagy
különbség. Hát akkoribben az volt a nagy
üzleti terv, hogy csinálj bármit,
kerüljön bármibe, majd a weboldalon
lesznek szép hirdetések is, abból
egyszer jön pénz. Hát most meg azért
vannak kétszámegyű növekedést hozó
adatközpontárbevételek,
meg gombam növekvő előfizetési számok,
például az Open AI esetében. Tehát a
mostani giga beruházások azért szerintem
biztosabb talajon állnak, valamint hát
tényleg már most is van
hatékonyságnövekedés is. Így pedul a
meta árbevételt és az alkalmazottak
számának változását látott. De amit
eddig látunk az AI pénzköltésben, ami
már most is az amerikai GDP 1,3%-ára
rúg, az csak bemelegíti. És hát a
következő évekre növekvő mesterséges
intelligencia költésekkel számol
mindenki. Itt a cégek árbevételéhez
képest látod a mesterséges intelligencia
költéseket. Főleg az Orköl nyomta tövig
a gázpedált keményen, saját
árbevételéhez képest, de a négy nagy
költől továbbra is a meta, alfabet,
Amazon, Microsoft 4-es fogat. Az iparág
kettő kútszereplője, ennek ellenére az
Nvidia és a Chat GPT is Open AI,
legalábbis a szektor giga üzleteiben,
kereszttulajdonlásaiba,
iparági befektetéseiben messze ők járnak
az él. Ezekről majd még beszélünk. Ugye
jelenleg az Nvidia a világ legértékesebb
tőzsdei vállalata, az Open AI, az Nvidia
alapító Jensen Huang szerint a következő
több 1000 milliárd dolláros tőzsdei AI
cég lesz majd idővel. Amikor mesterséges
intelligenciáról beszélünk, hát akkor
elsősorban Amerikáról, esetleg Kínáról
van szó, memória gyártás terén még a
koreaiak is ott vannak. Ugye az Nvidia
termékek azok zabálják a memória
termékeket. Hát aztán kábé annyi ugye a
termelési oldalon játékos még az európai
ASML ugye pont most jelentett a vártnál
jobbat ugrott is az árfolyam. Hát az
európai vállalatok azért alapvetően majd
ugye az amerikai mesterséges
intelligenciás cégeknek lesznek a
vásárlóik. Hogyha egy embert szeretnénk
kipécni magunknak ugye a sok 100
kulcspozícióba ülő mesterség és
intelligencia guru közül, akinek a
legnagyobb a hatása, hát akkor az
csakman, open ai vezér lehet, aki mint
spirituális vezető táplálja. az
optimizmus tüzét a befektetők lelkébe,
és akinek minden elképzelése azonnal
finanszírozót talál bármelyik befektető
körútján simán összekalapol vagy 50
milliárd dollárt. Amúgy ha már
buborékról beszéltünk ugye az előző
videóban, ezen a területen a nem tőzsdei
cégekbe fektető kockázati tőke az a
tőzsde előtt jár most szerintem lévén a
legtöbb feltörekvő AI cég, Antropic Open
AI, azok nem tőzsdeiek. És itt azért
egyre horrorabb árazások alakulnak ki.
Bár az is tény, hogy egyre később mennek
tőzsdére az új cégek, így a nagy
pénzeket a múltban a kockázati tőkések
kaszáltak, amit ők csináltak hozzamot,
az meghaladta a tőzsdei hozam is
sokszor. Azzal, hogy negyed évesről fél
évesre akarják az USába csökkenteni ezt
a tőzsdejelentésadási kötelezettséget,
lényegében a tőzsdei jelenlétnek a
költségét csökkentik, mert ezek az
auditált jelentések sokba kerülnek, meg
sok macera van velük, és aztán segíti az
előbbi tőzsdére lépés. De a lények, hogy
jelenleg ha valaki hát romba tudja
dönteni a világgazdaságot, hogyha
kiderül, hogy a víziója és a valóság
messze vannak egymástól. Aztmen is, aki
elhozhatja az ígéret földjét a következő
évtizedekre, hát az is ő. Az Open AI
ugye egyelőre nem tőzsdei cég, kevesebb
az infó róla, de idén júliusában az éves
árbevétel 12 milliárd dollár volt, és
elemzők szerint az évtized végére lesz
csak cashpó pozitív a cég. Hát addig
égeti a befektetők pénzét, addig
veszteséges lesz. Hát ezzel önmagában
semmi gond nincsen. Egy olyan cég, amibe
belelátják a nagyjövőbeni lehetőséget,
azt simán finanszírozzák. De itt közben
őrült merész beruházási tervek vannak.
Az Open AI nyakig benne van az Oracleel
meg a Softbankkel az 500 milliárd
dolláros Stargate projektbe, aminek
keretében nyilván hát bazi nagy AI
adatközpontot építenek, 300 milliárd
dollár számítási kapacitásokat
vásárolnak majd az Orecől. 150 milliárd
dollár chipeket az AMD-től, aztán
ugyanennyire a Broadcomtól is. És azért
egy picike 22,4 milliárd dolláros
rendelés még az adatközpontokat építtető
és működtető Corvének is leadtak. Oké,
ezek így öt-h évre szóló rendelések, nem
egyből érkeznek a chipek, meg nem egyből
kell fizetni. És az Open AI ezt a
félisten státuszát ügyesen kihasználja,
okos deket köt, az AMD esetében egy
ilyen 150 milliárd dolláros üzletet
kötöttek, de a bizonyos feltételek
teljesülnek. Például 600 dolláros AMD
árfolyam összejön, akkor 10%
tulajdonrészt szerez az Open AI az
AMD-be 160 millió darab részvényt
egycentes áron, ami ilyen 96 milliárd
dollár árfolyamnyereséget jelent. De az
AMD-nek nem nagyon volt más választása,
hogyha fel akart kerülni a globális AI
térképre az Nvidia mellé. Amúgy az AMD
vezér Lisa Su és az Nvidia alapító
Jensen Huangunok a testvérek. Lisau
nagypapájának a fiatalabb huga lett a
Jensen Huang anyukája. Hát végül is
mondhatjuk jó genetikával rendelkezik a
család. A két Ág különben állítanag nem
tartotta a kapcsolatot egymással. Az
AMD-s üzlet különben egy 6 GW kapacitás
kiépítéséről szól. 1 GW mesterséges
intelligencia adatközpont építés az
ilyen kb 30 milliárd dollár és azért
mérik bemenő energiába a számítási
kapacitást mert egy új meg egy két évvel
ezelőtti Nvidia chippet állat nehez
lehet összehasonlítani valamint egy
ilyen adatközpontba ketyeg vagy 10féle
különböző chip és így a bemenő a közös
nyelv mert amúgy különben körtét az
almával kéne összehasonlítani az open ai
után hát a másik királycsináló
egyértelműen azvidia aki mostanában
kicsit úgy mű működik, minthogyha ilyen
kockázati tőketársaság lenne, és
befektet az iparág más szereplőibe. Hát
lehet én már öreg konzervatív vagyok, de
hogyha egy cégnek túl sok pénze van, és
nem tud vele mit csinálni, akkor inkább
adja vissza osztan egyébként a
tulajdonosoknak, vagy vásárolja a saját
részvényeit, de hát egy chipgyártón ne
legyen már befektetési bank. No de
amikor tombol a bika piac és mánia van,
hát akkor ez senkit nem zavar olyan
nagyon. Pedig hasonló
keresztfinanszírozásokat az Enron
esetében vagy az internet lufi idején a
Wordcomnál láthattunk. És hát azok nem
sültek el jól. Nem azt mondom, hogy itt
is csalnak, de hát nem néz ki szépen a
dolog. Az Nvidia 100 milliárd dollárral
beszállt az Open AI-ba, aki hát ebből a
pénzből Nvidia chipeket vesz majd. Ugye
az amerikai számvitel szerint nem lehet
elszámolni bevételként, hogyha hátad
nyújtott hitelből besz valaki ár tőled.
Bár itt nem erről van szó, mert hát ezek
a cégek ki tudják fizetni a jó
könyvelőket, jogászokat. Szóval ha nem
is szép, jogilag minden bizonnyal tiszta
az üzlet. ezen túlmenően a Jensen Huang
hát be szeretne szállni mindenbe, ami
Ilon Muskhoz és a mesterséges
intelligenciához kötődik. Itt egy ilyen
20 milliárd dolláros üzletről már
csicselegnek a verebbek. Az Nvidia is az
XI között. Hallottam olyan véleményt is,
miszerint ezek a dealek azért jönnek
létre, mert már annyira ki vannak
feszítve így beruházásokkal a piac
szereplői, hogy nem tudják másképpen
finanszírozni a dolgot. Itt ugye a
tőzsdei jelenlét azért nagyobb
átláthatóságot adna, meg talán könnyebb
pénzhez jutást is szerintem, vagy
pénzhezjutási lehetőséget. Ha téged is
érdekel a tőzsdei jelenlét is, többet
szeretnél tudni befektetésről,
megtakarításról, mi több saját
portfóliót szeretnél, akkor neked szól a
sikeres befektető tőzsdalanfolyamonom.
Irány a bencebalá.hu oldal. Ez online,
de élő oktatás lesz. De ami minket
igazán érdekel a tözsdatanfolyamon túl,
hogy mivel alapoznak a mesterséges
intelligencia szuperoptimisták, mivel
támasztják alá, hogy ezek a giga
költések, bombabefektetések lesznek majd
idővel. Hát ráadásul szembe az optikai
kábelekkel, amit a 90-es évek végén
lefektettek, vagy az 1800-as évek
vasútálózatával, ugye hasonló költések
voltak. Hát a mesterséges intelligencia
adatközpontban azért négy-h évente
csipeket kell cserélni. Tehát ez nem
olyan hosszú évekre szóló dolog. Ugye az
optikai internet kábeleket most is
használjuk, meg hát a vasúthálózatot is.
Oké, ott azért néhány. Szóval volt már
vágánycsere, nálunk nem biztos, hogy
volt. Hát ráadásul a helyzetet
komplikálja az is, hogy hát az összes
cég, Google, Open AI, Microsoft,
Andropic, Meta, Amazon meg a kínaiak,
Alibaba, Bid és a többiek, hát
lényegében mindugyanazt csinálják. Azért
ennyi nyertes egyszerre biztosan nem
lesz. Tehát lesz elégetett pénz. Sok AI
szakértő szerint a nyugati világban most
az Open AI, Google Gemini, Antropic és
Ilon Max féle XI négyes fogot egy kicsit
elhúzott a többitől. A meddig dübörög az
AI vonat, mármint a saját cége az Nvidia
mindenféle zökkenő nélkül kérdésre.
Jensen Huang azt mondta, hogy addig
biztos, amíg a meglévő adatközpontokat
minden nem cserélik, mert az általános
célú nem speciális célra létrehozott
szerver az szerintem halott dolog. Ezzel
különben többen egyetértek, legalábbis
olvastam ilyen véleményüket. Helyükről a
gyorsított verzió lép, ahol GPU, vagyis
Nvidia termék is van a hagyományos
processzor a CPU mellett, hogy a full
mesterséges intelligencia adatközpontok
kellenek, hát ott meg aztán Nvidia
chippek dominálnak. A nagy AI optimista
den szerint a következő években több
adatközpont épül a földön, mint amennyi
most van. Hát ha ennek a fele igaz,
akkor az Nvidia olcsó. Bár végül is a
28-as Péperre mutató amúgy sem olyan
sok. Olcsóbb, mint az amerikai
metróféleség a Costco az Nvidia
esetében. Azért ez az óvatosság
szerintem, mert azt ugye mindenki tudja,
hogy hát mesterséges intelligencia
betanítására,
új nyelvi modell létrehozására, hát
messze az Nvidia chippek a legjobbak.
Tehát hosszú távon az AI chip
használatnak a 2%-a lesz ez. a maradék
98 meg a meglévő nyelvi modellek
használtak a támogatása, amihez
konkrétan az AMD vagy a Broadcom ad el
most ugye chippeket majd az Open AI-nak
meg a kínai Huawei is jó ebbe szóval ha
jobb is az Nvidia már van-e
alternatívája némely területeken
valamint hát ott van a kínai piachohoz
való hozzájutás kérdése. Az is egy
Nvidia kérdője. Hát a lényeg, hogy ami
itt elindul, tehát azt már nem állítja
meg senki. Ez a mesterséges
intelligencia olyan lesz, mint a víz
vagy az áram. Használja majd mindenki.
És az irodista ember intelligenciáját
kiegészíti egy gép. Hát lényegében egy
extra munkatársat kapnak. És hát ugye a
mesterséges intelligencia optimisták
szerint ez a világgazdaság növekedését
eredményezi. Gyorsabb növekedést fog
létrehozni. A kérdés persze, hogy hogy
jön ki a matek? Hát hogyha a világ GDP
az 111000 milliárd dollár, mert annyi,
és ennek káb. 60%-kal a szellemi
munkához kapcsolódik. És ugye a
mesterséges intelligencia optimisták
szerint itt a munkahelyő kétszer,
háromszor hatékonyabb lesz. De hát mi
legyünk konzervatívak és mondjuk azt,
hogy mondjuk ez az AI ez így 10%-kal
növeli a világgazdaságot így extra. Ha
mondjuk ennek 30%-a az AI cégekhez
kerül, és 25%-ot keresnek rajta a cégek,
és öt évente lecserélik a szervereket,
meg hát 2000 milliárd dollár legyen a
beruházás. Hát akkor végül is megtérül a
beruházásból egy kicsit csaltam. Ugye
itt egyből dől a pénz. Az valóságban
azért ez nem így van. De viszont azzal
nem számoltam, hogy hát meglévő
bizniseik is vannak. Lás TikTok, Google,
Meta meg a többiek, meg hát ugye meglévő
más egyéb munkafolyamatok is hozzájuk
kerülhetnek. De azért itt ugye van még
egy kérdésünk, az hogy miként lesz
ezeknek a cégeknek árbevétele ebből a
mesterséges intelligenciából. Hát ugye
van akinek már most is van YouTube,
Google, TikTok, Meta állapon működnek.
Tehát itt a bevételeket már ide
sorolhatjuk. Az Open AI is kifundálta
már, hogy a válaszokhoz majd vásárlási
lehetőséget passzintanak. Tehát ha
megmondta neked, hogy milyen futócipő
kell neked, akkor azt is megmondja, hol
tudod megvenni. Hát ezért mint közvetítő
persze majd valami díjat fognak
beszedni. Ugye az árbevétel százalék-át
elveszik. Meg hát azon se lennék meglep,
hogyha jövőben az az AI előfizetés, ami
olyan lesz, mint most az
internetőfizetés, tehát fontosabb, mint
az ivóvíz. És persze hát mindenféle
vállalat fizet majd ugye AI
alkalmazásokért, amelyek valahol egy
Google vagy Open AI modellen ketyegnek
majd, és ebből nyilván a Open AI-nak
Google-nek is, Google-nak is csúrán
cseppen. Tehát én látom, hogy ez hogyan
hoz majd csodát a világba, az
oktatásban, meg sok más területen hosszú
távon, de hogy ezek a költségek rövidebb
távon, mondjuk öt év távlatában hogyan
lesznek igazolhatóak, hát ez tudja a
fene. Ugye rövid távon ezeket a
változásokat, amiket most megélünk,
általában túlbecsőjük, hosszú távon meg
alálöljük. Épp ezért pár év tábla tábát
jó eséllyel pukkan majd egyet ez az AI
dolog, ez az AI lufi, hogyha így hívjuk,
amiről ugye az előző videóban is
beszéltünk. M rövid távon túltoljuk,
hosszú távon meg azért bomba siker lesz.
Hát végül is a Cisco is milyen szépen
talpra átnéz meg, csak 25 év kellett
hozzá. Szóval hát fel a fejjel emberek,
a felhők felett mindig süt a nap, meddig
emelkedik a piac kérdésre. Már az előző
videóban megadtam a választ. Hát a piaci
lendület addig tart, amíg tart a piaci
lendület. Most amúgy különben szerintem
tart a lendület, amikor ezt a videót
felveszem. Ez az AI meg egy tényleg bazi
nagy dolog lesz idővel. tényleg növelni
fogja a világ GDP-jét, és hogyha
hullámokat is kavirnyál, azért így pár
év távlatáb szerintem még följebb fogja
tudni húzni az indexeket meg az
árazásokat, mert hát az emberek még
továbbra is optimisták lesznek ezt
illetően, meg lesznek pozitív
megtérülések. Na hát ennyi félt a
mostani videóban. Köszönöm szépen a
figyelmet. Ha tetszett, segítségedre
volt lák, megosztás, feliratkozás. Na
meg hát én meg a AI katonák várjuk a
kommenteket szeretettel. Köszönöm
szépen, hogy itt voltál. Sziasztok. M.
Ask follow-up questions or revisit key timestamps.
A videó a mesterséges intelligencia (MI) körüli jelenlegi befektetési lázról és annak potenciális tőzsdepszichózisáról szól, összehasonlítva az internetbuborék és a vasútépítési bumm időszakával. Bár a 90-es évek internetes befektetéseihez képest a jelenlegi MI-őrület mögött sokkal biztosabb üzleti modellek állnak (például adatközpont-bevételek és előfizetések), a hatalmas beruházások és a gyors növekedés aggodalmakat is felvet. A videó kiemeli az Nvidia és az OpenAI kulcsszerepét, valamint a nagy technológiai cégek (Meta, Alphabet, Amazon, Microsoft) MI-be történő mélyreható befektetéseit. Végezetül felveti a kérdést, hogy vajon az MI-projektek hosszú távon megtérülnek-e, és hogy a jelenlegi optimizmus fenntartható-e, vagy egy újabb lufi pukkanása várható.
Videos recently processed by our community