Az őszi téli hitelminősítések kapujában

állunk, miközben 300 milliárd Fttal nőtt

a költségvetési hiány szeptemberben, és

még csak most jöhetnek a választási

osztogatások, vagy éppen már zajlanak

is. Mi Magyarország megítélése a

tőkepiacokon? Ebbe milyen szerepe van a

költségvetésnek? Én Pitner Gábor vagyok.

Ez a közös költség a HVG gazdasági

podcastje.

[Zene]

Sziasztok még egyszer vágjunk is bele.

Ez itt a Közös költség most már negyedik

adása. Amint láthatjátok, itt a

környezet eléggé megváltozott, ugyanis a

HVG-nek új stúdiója épült. Mostantól

kezdve a podcastjeinket majd ebben a

stúdióban láthatjátok, de mindegyiknél

lesz azért némi változtatás. És ezt az

új stúdiót egy vendégel fogjuk

felavatni, aki nem más itt a közös

költségben, mint Zsidai Viktor portfólió

menedzser, akit üdvözlök a műsorban.

>> Köszönöm szépen, és hát nagyon

megtisztelő, hogy velem avatjátok föl

ezt a csodálatos új stúdiót. Bár ugye

arról volt szó, hogy pezsgő nem érkezett

hozzá,

>> és most nem vágjuk a falhoz.

>> Igen,

>> de képzeletben ezt mindenki játsza

magában. Hogyan fog felépülni a mai

műsor? Ugye a közös költségnek van egy

állandó struktúrája. A mai témánk a

költségvetés és a tőkepiac kapcsolata

lesz. Először a költségvetéssel kezdünk

majd. Utána rákanyarodunk a tőkepiaci

vonatkozásokra. A harmadik részben a

gazdasági növekedésről lesz szó.

Negyedik részben a lehetséges fordulatot

boncolgatjuk. És ahogy szoktuk, a végén

pedig összefoglaljuk majd, hogy mindezek

hogyan hatnak a magyar emberek

pénztárcájára. És akkor vágjunk is bele.

Az első kép alatt ugye látunk egy olyan

ábrát, ami a költségvetést, az

államháztartás egyenlegét mutatja.

Vannak friss adataink is ezzel

kapcsolatban. 300 milliárd Fttal nőtt a

költségvetéshiány szeptemberben. 3328

milliárd Ftnál jár az éves hiány.

Mielőtt egy boncolgatjuk ezt, egy kicsit

távolabbról szeretném indítani. Viktor,

hogyha Magyarországról

van szó, vagy esik szó, mi

Magyarországnak a megítélése a

tőkepiacok, a piacok szempontjából? Mi

jut eszébe például egy befektetőnek

erről? Most ugye az a kérdés, hogy most

költségvetés szempontjából, költségvetés

oldaláról nézzük, hogy úgy generálisan,

hogy azt mondják, hogy Magyarország

akkor mi mi az amiben innen kezük?

>> Szerintem Magyarország mindenki rávágja,

hogy Orbán Viktor. Tehát itt beszéltem

külföldi befektetőkkel és és ez

mindenkinél megvan. És van akinek

pozitív, van akinek ehhez negatív

konnotáció kapcsolódik. Mindenesetre azt

tudják, hogy Magyarország egy kicsit

ilyen kilógó, ugye az EU-ból egy kicsit

kilógó ország. Ami egyébként majd erről

biztos, hogy fogunk beszélni a a műsor

folyamán. Ez egy kockázatot jelent a

legtöbb befektető számára, ami egyébként

mindenféle kötvényárazásokba,

devizárazásba

lecsapódik. És ugye ez megint csak a

amit mondtál itt a a végén le fog

csapódni, hogy a ez mindenkinek a

pénztárcáját érinti. Tehát ez egy olyan

ország, ahol amelyik egy kicsit kilóg az

Európai Unióból és ezért érdemes vele

vigyázni. Ha most csak a költségvetés

szempontjából nézem, amiről szó volt,

ott viszont nem lógunk ki annyira nagyon

egyébként. Ugye ez egy nagyon érdekes

dolog, és hogyha ha nem baj, egy kicsit

belemegyek, jó, tehát hogy hogyha hogyha

nem probléma, akkor akkor én is lehet,

hogy egy kicsit messzebbről futnék neki.

>> Ugye jellemzően a történelem folyamán az

volt, hogy országok azért vettek, vagy

főleg akkor még ugye királyságok voltak,

de voltak köztársaságok is, azért vettek

föl hitelt. Szinte kizárólagosan ez volt

a jellemző, mert háborúzni akartak.

Tehát a történelem folyamán nagyjából a

második világháborúig, illetve inkább a

50-es60-as évekig az volt, hogyha

háborúzni kellett, akkor föl kellett

venni hitelt, és akkor miután megnyertük

a háborút, visszafizettük a hitelt.

Egyébként például az Egyesült Királyság

az 1700-as években nagyon-nagyon

eladósodott, tehát a GDP 150-2%-át

ért el az államadósságuk, amit miután

legyőzték napolon, 100 éven át fizettek

vissza. De tényleg, tehát hogy 100 éven

át mindig költségvetési többletű volt,

és visszafizették. És ez változott meg,

és ez egy nagyon fontos változás a 70-es

évektől körülbelül a fejlett világban.

Onnantól fogva elindult egy olyan

eladósodás az államoknál, ami ami nem

háborúhoz kapcsolódott. Tehát nem azért

adósodnak el az államok, mert háborúzni

akarnak. És azt gondolom, hogy ennek két

oka van. Hogy mi miért miért történik

ez? Az egyik nagyon fontos oka az, hogy

lejöttünk az aranystandardról. Rég régen

ugye vagy az arany, vagy az ezüst, vagy

vagy valamilyen

nemes fém volt, vagy volt, amikor

egyszerre a kettő

volt a pénz. Ez nincsen. Tehát a 70-es

évek elejétől a legutolsó kis

morzsácskája is végetért. Tehát

bármennyi

nagyságú pénzt tudunk előállítani,

bármennyi hitelt tudunk kibocsátani. Ez

egy nagyon-nagyon fontos változás. Tehát

van egy olyan képességünk, hogy a pénzt

tudjuk szaporítani nagyon egyszerűen. És

a másik, hogy ugye kialakult a legtöbb

országban egy széles tömegdemokrácia,

mindenki szavaz. És az azzal jár, hogy

mindig vannak olyan szavazói bázisok,

akinek az igényeit ki kell elégíteni. És

ugye van igény rá, hogy osszunk pénzt az

embereknek, mert mert muszáj, meg kell

nyerni a választást, és van rá

lehetőség, mert tudunk pénzt

szaporítani. És ezért elindult a 70-es

évektől egy olyan folyamat, hogy

folyamatosan nő, szinte kizárólag nagyon

kevés ország van, ahol nem. A a trend

az, hogy egyre-egyre nőnek az

államadósságok, ami 20 éve

elképzelhetetlen volt, és azt mondták

volna róla, tehát amikor mondjuk 20 vagy

30 év, 30 év, amikor én elkezdtem

dolgozni, ha azt mondták volna, hogy a

mostani szintű államadóssága van az

európai országoknak, akkor minden

közgazdász azt mondta volna róla, hogy

akkor itt már adósságválság van, itt már

kész itt már itt már itt már gameover

van. És

és ez egy nagyon érdekes trend, hogy az

államok egyre adósodnak el. Ezen belül

egyébként Magyarországnak az

eladósodottsága nem annyira nagy. Tehát

Európában azért most már itt a GDP

100%-a körül vagyunk. Tehát amennyi

összerterméket az ország előállít egy

évben, nagyjából annyi adóssága van

átlagosan a a az országoknak, de vannak

lejjebb meg följebb kilógók. Ugye

Magyarország most ilyen 80 felé közelít

adósságban. Tehát ebből a szempontból ez

nem nem nagyon kilogó. Tehát egy olyan,

az az érdekes dolog, hogy az, ami a

korábbi évtizedekben, évszázadokban egy

elképzelhetetlen adósságszint lett

volna, meg egy nagyon magas

költségvetési hiány lett volna,

az most nem annyira kirívó, amit

Magyarország művel. Vannak kockázatai,

de nem nem látszik, hogy olyan nagyon

gázhelyzetben lennénk a többiekhez

képest. nagyjából egy tehát hogyha ezt

akartam elmondani így a költségvetés,

hogy mi juteszébe Magyarországról a a

befektetőknek

>> és hogyha nem a költségvetés az ami

mondjuk a befektetők véleményét

formálja, akkor mik lennének azok a

pontok, amik inkább falsúlyosabbak ebben

a kérdésben

>> az látszik, hogy a külföldi működőtőke

beáramlása az a nyugati, klasszikus

nyugat-európai amerikai befektetőktől

nagyon jelentősen lecsökkent az elmúlt

években Magyarországon és szinte

kizárólagosan vagy nagy részben

keleti indiai

kínai és koreai befektetések jönnek.

Tehát a a nyugati működőtőke az az egy

kicsit kerül minket.

És az is látszik, hogy a magyar

és ez leginkább a magyar állampapírokon

látszik. Tehát a magyar állampapíroknak

jelentősen magasabb a hoama, mint

például mondjuk egy CE vagy egy lengyel

állampapírnak, ami azért van, mert

kockázatosabbnak tartják, tehát hogy itt

nincsen nagyon nagy meglepetés. Tartanak

attól, hogy Magyarországgal

lehetnek bajuk. És nem is feltétlenül az

itt a probléma, hogy Magyarország nem

tudja visszafizetni az államadósságát,

hanem hanem az a kérdés, hogy az a

szövetségi rendszer, amiben mi

tartozunk, akár mondhatnám a NATO-t,

akár az EU-t, abban mi mennyire leszünk

benne 10 vagy 20 év múlva. Nyilván

amikor egy befektetést végrehajt egy

ember, akkor akkor megpróbál

beletekinteni a jövőbe öt év múlva, hogy

hogy fognak állni ezek a dolgok, és azt

mondja, hogy persze, hát még jövőre

valószínűleg Magyarország EU-ag lesz,

meg NATO tag lesz, de mondjuk 10 vagy 20

év múl biztos, hogy az lesz-e. És ha

ezzel kapcsolatban bizonytalanságom van,

akkor lehet, hogy egy kicsit kerülöm az

országot, és ez tükröződik a a magasabb

állampapíramokba, ugye ami azt jelenti,

hogy az államnak magasabb kamatot kell

fizetni a hiteleiért, többe kerül nekünk

eladósodni, mint mondjuk a cseheknek

vagy a lengyeleknek.

>> Itt a nézők a 10 éves állampapírnak

látják egyébként a az alakulását. Ugye

ez van most ilyen 6,78%-on.

Ez kirívóan nagy, mondjuk a régiós

szintekhez képest.

>> Mondhatnék rosszabbat. A román az 7%

fölött van. Romániában egy elképesztő,

tehát a románoknál a költségvetési hiány

az elmúlt években az olyan volt, hogy

kilógott még a ebből az európai vagy

fejlett világbeli normák közül is. Hát

nagyon nagy volt. És van egy

folyófizetési mérleghiányuk, és ebben

most nem megyünk bele, mert nekik saját

problémáik vannak. De az az tényleg egy

nagyon

évek óta fönnó egyensúlytalanság volt. Ö

ők rosszabbul állnak, de a lengyeleknél

5, nem tudom 3-4%, most fejből nem fogom

tudni megmondani, a a cseheknél 4,23%

körül van ugyanez a 10 éves állampapír.

Ugye nem mindegy, hogy 4%-ot vagy négy

és felett, vagy hat és felett fizetek

kamatba. Arról nem is beszélve, hogy

akik bent vannak az eurozónában, mondjuk

egy horvát állampapír, az szerintem

ilyen 3% körül van, vagy egy szlovák is

3, 10 2030. Tehát, hogy azért nagyon

jelentős különbségek vannak és és van

egy előnye annak, hogyha a az országot

kevésbé tartják kockázatosnak, sokkal

olcsóbb a finanszírozása. Tehát ez

minden évben, ezt csak azért mondom, ez

minden évben nekünk sok száz

gyakorlatilag 1000 milliárd Ft fölötti

többlet költségbe kerül Magyarországnak.

Tehát ez minden magyar állampolgárnak

évente sok 10- so 100000 Ft. Tehát ezt

minden család fizeti. Mindannyian

fizetjük ezt.

>> Ugye a 10 éves állampapír hozzá mellett

még a kockázati prémiumot szokták itt

emlegetni ebben a dologban. Eb itt hogy

állunk?

Hát ugye itt itt gyakorlatilag most ha a

kockázati prémiumról beszélünk, akkor

akkor összehasonlíthatjuk a a

magországokkal szokták összehasonlítani,

mondjuk egy egy német

régebben a franciával is, de most a

franciáknak is megvan a saját

költségvetési problémájuk, tehát az

annyira nem. Tehát a magországokhoz

képest, hogy mennyire sokat kell

fizetnünk,

vagy menny mekkora többlet hozzamot

várnak el a befektetők, hát itt is azért

jelentősen magasabb a amit

Magyarországnak fizetnie kell sajnos,

mint mondjuk amit a németeknek.

De egyébként nagyon érdekes dolgok

vannak itt a a kötvénypiacokon, csak ez

most eszembe jutott, nem feltétlenül

tartozik ide.

Hogy a kötvénypiacok abszolút beárazzák

egy idő után, hogyha egy ország

normálisan viselkedik. És erre a legjobb

példa, és azt is, hogyha valaki rosszul.

A franciák évek óta nagyon eladósodnak.

Ez talán most már azért szokott lenni a

hírekben. És amit elég sokan olvastak,

ugye, hogy 10 éve Görögországban, több

mint 10 éve Görögországban egy

államadósság válság volt, a görögök nem

tudták kifizetni az adósságukat és

nagyon drágán jutottak csak forráshoz.

Viszont azóta a görögök, hogy mondjam,

megemberelték magukat. egyébként ez egy

klasszikus jellemzője a válságoknak. Ha

van egy válság, ami mélyen megüt egy

országot, és ez lehet

államadósságválság, bankválság,

különféle válságok lehetnek, akkor abból

általában tanul az ország, muszáj, a

saját bőrén tanul, és utána jól

viselkedik. Egyébként Görögország az az

ország, ahol költségvetési többlet van

Európában. Tehát ők folyamatosan fizetik

vissza az államadósságukat, és jelenleg

a görög államadósságnak a hoama az

kisebb, mint a franciáé. Tehát a

görögöktől görögök olcsóbban jutnak

hitelhez, mint a franciák, ami egyébként

szerintem

öt éve vagy 10 éve ilyen

elképzelhetetlen. Azt mondták volna,

hogy ez hülyeség, ez nem lehetséges.

Tehát, hogy igenis az van azért, és ez

nagyon-nagyon, ez azért fontos, mert

hogyha valaki normális viselkedésre áll

rá, akkor akkor ezek meg tudnak

változni. Tehát ezek nem beégetett

dolgok. Sajnos abból a szempontból

beégetett, hogy miután én már

kibocsátottam egy állampapírt, egy 5-10

éveset, ugye az 5 10-20 évig azzal a

kamattal megy, de az ujjakat, amit

kibocsátok, hogyha ha látják, hogy

normálisan viselkedem, akkor azt már a

az azt már kisebb hozammal bocsáthatom

ki, kevesebbe kerül nekem, és ez pár év

alatt, pár év jó viselkedéssel az egész

lecserélődik, ugye a magas komatozásúról

alacsonyra, csak hát sokáig kell jónak

lenni. Jó, tehát hogy akkor ha jól

értem, annyira nem vagyunk

nagyon rossz helyzetben a a az

államadósság

száraz adat nézve, viszont viszont van

egy nagy fokú bizalomhiány, ami meg

nagyon megmutatkozik az állampapír

hozzamokban. Igen, igen. És ugye itt az

is a azért is van ez a helyzet, mert a

magyar kormányzat ugye mindannyian

tudjuk, nem akarunk, nyilván gazdaságról

akarunk beszélni, de nem lehet elkerülni

sajnos a politikát, mert gazdaságban

mindig van politikai elem, meg

geopolitikai elem is van, tehát hogy

ezeket nem kerüljük nem kerülhetjük el.

Ugye mindenki tudja, hogy egy nagyon

kiélezett választás lesz Magyarországon.

Ez ez teljesen egyértelmű. Ö és azt is,

hogy ilyen helyzetekben nem csak a

magyar, de minden kormányzat általában

megpróbálja maga felé terelni a

szavazókat valamiféle pénzosztással.

Ugye erről beszéltem, hogy ki kell

elégítenie a szavazóigényeket. És az

látszik, hogy a magyar kormányzat olyan

vállalásokat tesz, nem feltétlenül

2025-re vonatkozóan, hanem inkább

2026-2728-ra,

amik folyamatosan terhelni fogják a

büdzsét. Nyilvánvalóan, ha sokáig fönn

maradt például ez a 3%-os

otthonteremtési hitel, az lehet, hogy az

első évben még nem olyan nagy

kamatterhet jelent a kormányzatnak, de

ha ez évekig fönn marad,

az az meg fogja terhelni a

költségvetést. Ugyanez vonatkozik a négy

meg három meg két gyerekes nőknek az

adókedvezményére, ami először még nem

olyan sok, de ahogy ez jön be, ugye

egyre inkább felhalmozódik. Tehát

szerintem a fő aggodalom annak kapcsán

van, hogy Magyarországon

ezek a vállalások, hogyha ezek

megmaradnak

akkor akkor az már tényleg olyan

költséget és ilyent és olyan

adósságpályát tud indukálni, ami

veszélyessé teszi az országot. Tehát,

hogy a a piacok mindig előretekintenek,

tehát a piacok nem azt nézik, hogy most

mi van, hanem hogy mi az, ami ami

várható. Tehát aki ide rakja a pénzét,

és megvesz egy 10 éves állampapír, végig

kell gondolni, hogy az a következő 10

évre mi várható.

Kicsit később akartam erről beszélni, de

akkor beszéljünk itt a választási

osztogatásokról. Biztos, hogy most ezt a

kérdést megkapja számtalan helyen.

Tegyük mellé még a 14. havi nyugdíjnak

is a a gondolatát. Ugye ott körülbelül

az inflációval is számolunk, olyan 600

milliárdot jelentene ez kiadásnak.

Illetve, hogy amit az előbb említett,

ezek hosszútávú dolgok, kormányokon

átívelő dolgok, például a nőkadó

mentessége. Orbán Viktor hamarosan újabb

beszédet fog majd intézni az

állampolgárokhoz. Várható-e még újabb

olyan intézkedés, ami ebbe az osztogatás

kategóriába eshet? Mennyire dönti meg az

amúgy is kicsit olyan billegő

költségvetés, hogyha még ezt hova tudjuk

húzni ezt a dolgot?

Én az elmúlt szerintem egy másfél évben

azt mondtam el, ami teljesen logikus

volt. Hát ez ehhez nem kellett

föltalálni semmit, ez nem egy Nobeldíjas

gondolat volt, hogy a kiélezett helyzet

miatt a kormányzatnak újabb és újabb

intézkedéseket kell bejelentenie, és

olyan intézkedéseket fog bejelenteni,

ami elsősorban a jövőt terhelik, nem a

25-öt, mert az a legveszélyesebb. Ugye

itt a ez egy olyan egyensúlyozásban van

a kormány, hogy mi az, amit nem a nem is

az a kérdés, hogy fizikailag

tud-e osztogatni, vagy be tud-e

jelenteni dolgokat,

hanem az, hogy ennek milyen

következménye van a piacokon, tehát

meddig tűrik a befektetők. Mindig ez a

ez a kérdés. Azok, akik finanszírozzák

Magyarországot, és ebben a magyar

lakosság is benne van, nem csak a

külföldi befektetők, meg a hazai

bankrendszer is, meddig tűrik el ezeket?

És mikor mondják azt, hogy hú, ez már

nagyon sok. Na, ez már tényleg

fenntarthatatlan. Tehát abban próbál

egyensúlyozni a kormány, és szerintem

mindig lépegetnek előre, hogy ezt még

megmerjük-e lépni. Na jó, ezt megmertük

lépni, oké, van-e baj? Nincs baj. És

akkor ugye jön a következő, nem tudom

felmérés, hogy hogy állnak a pártok, és

akkor megint fölmerül a gondolt, hogy

kéne megint valamit csinálnunk. És

igazándiból itt feszítjük a hurt, és nem

nagyon tudjuk, hogy mi az a pont, amit

még tolerálnak a akár a hazai, akár a

külföldi befektetők. És azt gondolom,

hogy ezen a

ezen a ösvényen, ezen a szűk ösvényen

próbál a kormány is menni előre, és

mindaddig, amíg amíg nem azt mutatják a

számok, hogy nagyon nagy fölényben

vannak, és nem azt mutatják a számok,

hogy a kötvénypiacon baj van, addig

valószínűleg még lesznek újabb

intézkedések, mert mert ez a logikus.

>> Hm. Ide még vissza fogunk térni. Most

menjünk tovább a következő képre, és

nézzük meg, hogy ezalatt mi van. Nagyon

pontosan megértenünk azt, hogy mindezek

a folyamatok, amiket most elmondtunk,

hogyan hatnak majd Magyarország

tőkepiaci jelenlétére. Ugye ezen a

területen van egy ilyen fiskális

bizalomhiány. Ezt szokták mondani. Itt a

Booksnak a teljesítményét látják

egyébként a a nézők összevetve egyéb

régiós indexekkel. Ezen a területen mi a

helyzet most? És hogyha ezt a

költségvetési politikát kivetítjük

hosszabb távra, hogyan hat mondjuk a

magyar részvényekre? a magyar részvények

teljesítményére. Mindez.

>> Nekem az a tapasztalatom a elmúlt 25-30

évből, hogy a az idő nagy részében a

hazai részvénypiacnak a teljesítményét

elsősorban a nemzetközi trendek

határozzák meg. Tehát nem a hazai

tendenciák. És ez azért is van, mert

egyébként a legnagyobb cégeink közül

számosnak a profitjának egy jelentős

része külföldön képződik. Tehát akár az

OTP-nek, akár a MOLnak, akár a

Richternek, tehát őket nemzetközi

trendek mozgatják, akkor szokott szokta

nagyon jelentősen befolyásolni a magyar

tőkepiacnak a teljesítményét a magyar

makrogazdasági helyzet, ha baj van.

Tehát általában én nekem az a

tapasztalatom, hogy amikor krízis van,

akkor ráénnek a befektetők, hogy jaj jaj

jaj, ez az OTP, ez egy magyar részény

Magyarországgal baj van, és akkor el

kell adni. egyébként a amikor nincs

ilyen nagyon ö drámai helyzet, akkor én

azt gondolom, hogy inkább a a

nemzetközi tendenciák, illetve ezeknek

az adott cégeknek a profitabilitási

kilátásai azok, amik amik mozgatják,

tehát hogy simán hat egyébként a az OTP

árfolyamára, akár Ukrajnának, akár

Oroszországnak, hiszen van ott bankjuk,

akár Bulgáriának, ugye ott is van egy

nagy bankjuk, a gazdasági teljesítmény

tehát nem feltétlenül Magyarország

határozza meg. És azt se felejtsük el,

hogy azért itt négy-öt nagy részvény

van, ami kiteszi a Buxnak a túlnyomó

részét. Tehát ebbe egybe is egy változás

van. Most mondok valamit. A Richter

nem tudom, kihoz egy nagyon zseniális

újfajta valamilyen gyógyszert, egyből

fölrobban a profitja, és akkor egyből

egy nagy bxsúlyú tag fölhúz a 10-20-

30%-al a buxot. Tehát ez meg tud

történni, de akár ugye negatív irányba

is. Tehát tehát, hogy azért ez nem a nem

arról van szó, mint egy mint egy nagy

tőkepilc, hogy van 500 cég, és abból

mondjuk legalább 10 20 30 40 tényleg egy

globális és és nem nem változnak olyan

gyorsan a körülményei.

>> Ez érthető. Ezen a ponton térjünk rá egy

kicsit a devizapiacra.

hogyha a költségvetés annyira nem is a

részvények esetében inkább a a

nemzetközi folyamatok, a devizapiacon

látott hatások, azok hogyan

befolyásolják? Egyrészt a

megítélésünket, másrészt a

teljesítményünket?

>> Hát a ugye mi egy nagyon kicsi ország

vagyunk, tehát hogy sajnos nem fogunk

sehol tudni eltekinteni a nemzetközi

folyamatoktól. Ö azt elég jól látjuk,

hogy a amikor a nemzetközi piacokon

nyugalom van, akkor sokkal inkább hatnak

a hazai fundamentumok. Amikor egy

nemzetközi vihar van, abból nem tud

tudjuk magunkat mi se kivonni. Egyébként

nagyon fontos a a magyar forintnak az

árfolyamára. Érdekes, hogy igen jelentős

hatást gyakorol az, hogy például a

dollárnak az árfolyama generálisan

merre mozog. Általában amikor a

dollárnak, ez már az elmúlt több

évtizednek megint csak a tanulsága,

amikor a dollárnak a az árfolyama

gyengül, akkor a forint erősödni tud az

euróhoz képest is. Tehát nem csak a

dollárhoz képest, hanem még külön az

euróhoz képest is. Tehát van egy ilyen

hatás a dollár szempontjából, illetve

van egy olyan hatás, hogy nemzetközileg

mik azok a hozamok, amiket elvárnak, és

mik az alternatívek. Ugye azt kell

látni, hogy amikor a forintról

beszélünk, ugye mi közel vagyunk ehhez.

Nekünk ez egy ilyen közeli dolog. Mi

ebbe gondolkozunk, hogy mi van a

forinttal, de de egy egy nagy befektető,

aki mondjuk fejlődő piacokon fektet be,

annak ugye számtalan befektetési

lehetősége van. Mexikói Pezo, brazil,

Reál, törökra magyar forint. És ugye

ezekkel hasonlítja össze, ezekkel

versenyezik a a forint. És akkor

megnézi, mert itt a devizapiaci

befektetések, tehát egy devizának az

árfolyama, akkor erre is hadd térjek ki,

hogy a egy devizának az árfolyamát

alapvetően a kamatszint mozgatja. Tehát

itt egymással versengő pénznemek vannak,

és általában a befektetők, és ebben

megint csak benne vagyunk mi magunk is,

magyar befektetők is, abban tartják a

pénzüket,

aminek legmagasabb a kamata. Ez egy

kicsit leegyszerűsítés, de mondjuk

mondhatjuk azt, hogy hogy megnézik a

kockázatokat, meg megnézik a kamatokat,

és akkor hogyha ugyanolyan kockázatúnak

ítélik a dolgokat, akkor a magasabb

kamatúba rakják a pénzüket. Azért

mondom, hogy itt versenyez a forint egy

számos más eszközzel. És eb itt itt már

rögtön látszik, hogy itt két dolog fogja

meghatározni a a forintnak a az

erősségét. Egyik, hogy mennyire látjuk

kocká mennyire látják a befektető

kockázatosnak és milyen hozam az, amit

Magyarország kínál. Tehát amikor az van,

hogy mondjuk Európában 2% körül vannak a

az elérhető hozamok, tehát egy ilyen

rövid kockázatmentes, a pár hónapra le

akarom euróba kötni a pénzemet,

mondjuk 2% körül van a hozama, akkor az

a 6,5%, amit Magyarország kínál, ugye

jelenleg ennyi a jegybanki alapkamat, az

elég-e vagy nem elég? Jelenleg a a

piacok én azt látom, hogy azt mondják,

hogy hogy ez elég. Ez bőségesen elég. És

jól látható, hogy van egy beáramlás a a

magyar forintba. Ugye ez a 4,5% pontnyi

hozamkülönbséget akarják megkeresni a

befektetők mindaddig, amíg azt látják,

hogy itt biztonságos nekik. És ezért

fontos, és tudom, hogy erre is ki

akartunk térni, de most muszáj itt

behozni. Ezért is fontos a az, hogy mit

mond egy jegybank. Tehát normális

esetben

nekem az a tapasztalatom, hogy normális

esetben, ha nincsen nagyon nagy válság

egy adott országban, nincsen

folyófizetési mérlegválság, vagy valami

tőkepiaci nagy

őrület, akkor a jegybank a

kamatpolitikája révén a devizájának, a

saját devizájénak az árfolyamát

odarakja, ahova akarja. Most ezt megint

egy kicsit sarkítok, de egyébként igen,

tehát hogy és mindennek van ára. Tehát

nyilván mindennek van ára meg

következménye, de a jegybanknak nagyon

nagy lehetőségei vannak abban, hogy hova

kormányozza a devizáját. És azt látom,

hogy a jelenlegi magyar jegybanki

vezetés

hála Istennek,

ugye sok évig panaszoltuk sokan, hogy

hogy ez nem nem jó, amit amit az előtte

levő mondjuk 10 plusz évben csinált a a

jegybank, hogy folyamatosan értékelte le

a forintot. És hát mondhatja azt a

jegybank, és tudom, hogy vannak

jegybanki vezetők akkor, akik azt

mondják, hogy ők nem direkt értékelték

le, de a vége mégis az volt, hogy

folyamatosan csúszott le a forintnak a

az árfolyam, vagy gyengült.

Nincs ennek olyan sok előnye, mint amit

gondoltak, viszont hátránya sokkal több

van, és a jelenlegi jegybanki vezetés

>> mintha az erős forintbaan érdekeltebb

lenne.

>> Igen, igen, igen. ők ők azt mondják, és

szerintem helyesen mondják azt, hogy a

stabil forint mindenkinek az az érdeke,

mert az egy kiszámíthatóságot jelent, az

egy alacsony inflációt jelent, az egy

megbízhatóságot jelent. A a és és ami

nagyon-nagyon fontos, hogy nem fogják

kimenekíteni a befektetők, a hazai

befektetőket is beleértve a pénzüket

Magyarországról, hogyha azt látják, csak

hogy ezt sokáig kell látniuk, tehát most

két hónapig azt látják, hogy

stabilaforik nem biztos, hogy elhiszik.

Ha két-három évig azt látja a magyar

lakosság majd remélhetően, hogy stabil a

forint, akkor el fogja hinni. Tehát ez

sokáig tart meg a magyar exportőrök, meg

magyar importőrök, mert mi történt

Magyarországon? Magyar lakosságnak egy

jelentős része azért azt látta, hogy

mindig gyengül a forint. Hát akkor nem

forintba fogok megtakarítani, hanem

euróba, dollárba, akármibe, mert itt ezt

állandóan szétrohasztják a pénzemet. Ez

ez volt a tapasztalata a lakosságnak.

Ezt kell megváltoztatni, ezt a

percepciót. Azt gondolom, hogy a

jegybank ezt felismerte, ezt akarja és

és ennek megfelelő kamatszintet tart,

próbál tartani, hogy a forint stabil

legyen. Nekem az a véleményem, hogy

ha nincs valami nagyon nagy nemzetközi

bonyodalom, akkor ezt fogják is

csinálni, és ehhez sikeres is lehet.

Tehát, hogy ha van erre szándéka a

jegybanknak, akkor stabilan tudja

tartani a forintot. Ez azt jelenti, hogy

a forintban remélhetően magasabb

kamatszintet lehet elérni, mintha

euróban tartanánk a pénzünket. Úgyhogy

nagyon remélem, hogy ez a ez az

elszántsága a jegybanknak fönn fog

maradni.

>> Ez akkor egy stagnáló alapkamat szintet

is jelent, vagy jövő évre megnyílhat a

az ajtó? Bár itt ugye mondjuk az

infláció is lényeges tényező, megnyílhat

az ajtó egy emelkedés felé.

Ugye, hogyha

van ez a hármasság, amit szoktak mondani

a a gazdaságban, ugye a devizapiacok

kapcsán, van a szabadtőkemozgás, van az

árfolyamszint és van a kamatszint. Ebből

a háromból kettőt választhatunk ki. A

harmadik az már kialakult. Tehát ha azt

mondjuk, hogy mi szabad tőkemozgást

akarunk, nem tudunk mást mondani, mert

Európai Unióban vagyunk, akkor vagy az

árfolyamra lövünk, vagy a kamatszintre

lövünk. Hogyha azt akarjuk, hogy stabil

legyen az árfolyam, akkor be tudjuk úgy

állítani a kamatszintet, hogy stabil

legyen. Na most nyilvánvalóan, ha

megváltoznak a körülmények, a forint

stabilitásához lehet, hogy magasabb

kamatszintre lesz szükség, lehet, hogy

alacsonyabbra. Ha ha jó a nemzetközi

hangulat, ha hisznek Magyarországnak, ha

elhiszik, hogy a jegybank elkötelezett

emellett, akkor könnyen lehetséges

egyébként, hogy jövőre akár jelentősen

alacsonyabb kamatszinttel is fönt lehet

fönn lehet ezt tartani ezt a stabil

forintot. Jelenleg nagyjából azt árazzák

a piacok, hogy a magyar kamatszint az

ezen 6,5%-on marad elég sokáig, de ez

meg tud változni. Tehát amennyiben

és egyébként erre egy jó példa

Lengyelország Lengyelországban

amikor elvesztette a választást a a

Pis és a a az ellenzék került hatalomra,

aki egy kicsit ilyen Európa pártibb

volt. Azt remélték, hogy akkor bejönnek

az Európai Uniós pénzek. Ugye van

párhusam a mag jelenlegi magyar

helyzetben. Akkor volt egy jelentős

beáramlás Lengyelországban, tőke

beáramlás. Tehát könnyen lehetséges az,

hogy Magyarországon is

lesz egy ilyen bizalomszint ugrás

Magyarország iránt. Ebben az esetben, ha

ez történne, akkor alacsonyabb

kamatszint is elég a forint stabilan

tartása. Ugye azért is kell a forintot

stabilan tartania jelenleg a

jegybanknak, hogy az infláció lemenjen.

Jelenleg Magyarországon azért a

kimutatott infláción fölül van egy

inflációs feszültség, egy ilyen eldugott

infláció az ársapkák miatt, vagy a ami

ami ami nyilván, hogyha ezt egy idő után

befejezzük, akkor akkor ez elő fog

jönni.

>> Itt a bizalom erősödés alatt

kormányváltást értett esetleg? És hogyha

igen, akkor az így bár hozzánk is

beáramló lengyel példára beáramló EU-s

pénzek kinyithatják az ajtót a

kamatemelésnek,

>> kamatcsökkentésnek,

>> bocsánat kamatcsökkentésnek. Ö két fajta

bizalom is van. Ugye egyrészt ki kell

alakítani a jegybanknak egy bizalmat

maga felé, hogy ő komolyan gondolja a az

alacsony inflációt, és hajlandó, ha

kell, hajlandó ezért olyan kamatot

tartani, amire szükség van. Tehát van a

jegybank iránti bizalom, ez nem függ a

kormányváltástól. A másik esetben

valóban a kormányváltásra gondoltam, de

nem kell feltétlenül kormányt váltani.

Tehát a jelenlegi magyar kormányzat is

mondhatná azt, hogy ő EU konformabb,

kiegyezik az EU-val. Tehát ezt se zárjuk

ki, még ez is lehetséges. Mindenesetre a

ez egy nagyon ez egy nagyon fontos egy

kardinális pont, hogy hogy

Magyarország

növekedése

az elmúlt években azért is bicsaklott

meg, mert nincs bizalom

a külföldi befektetők jelentős része

része oldaláról a a magyar gazdaságban.

Nem hoznak ide pénzt. E nem jön ide

egyébként Európai Uniós pénz is. Tehát

ahhoz, hogy ezeket a gátakat föloldjuk,

ehhez mindenképpen

egy

fordulatra van szükség. Ez ez lehet

kormányváltásra, vagy kormányváltás

nélkül is? Oké, térjünk rá a harmadik

képre, mert amiről még nem beszéltünk,

az a gazdasági növekedés, és a bizalom

az itt is elő fog jönni, mint markáns

elem, hiszen a hiszen a gazdasági

növekedésnek egyik tartó pillére,

oszlopa ugye a beruházás,

ahol már egy nagyon régóta látható

lemaradást érzékelünk. Mit ár az a piac

a magyar növekedésre jelenleg? Ahhoz,

hogy megértsük, hogy hogy van ez az

egész növekedéstörténet,

ahhoz az egész régiót meg kell néznünk

szerintem az elmúlt 20 évben, nagyjából,

amióta az Európai Uniónak a tagjai

lettünk.

Ugye itt az volt a az alapsztori, egy

egy fő sztori volt, és még most is ez

hajtja főleg a növekedéseket ebben a

régióban, hogy Európának része lett egy

olyan blokk, ahol a humán tőkének a

fejdettségei, és ezalatt értem a

munkavállalóknak

a képzettségét, a munka morálját, a

meglevő intézményrendszert, tehát egy

egy nagyon széles értelembe vesszük, az

nem volt rosszabb, mint Európa

perifériája, mint egy ilyen spanyol

portugál görög.

olasz, mondjuk dél-olasz, mert

észak-olaszország azért nyilván más,

tehát annál nem volt rosszabb ez a ez a

régió, miközben ötöd annyiba került a

munkaerő. Tehát ennyi volt a történet.

És akkor annyi az az történt, hogy akkor

hát érdemes Lengyelországban,

Magyarországra, Romániába vinni a

gyárakat, a szolgáltatóközpontokat,

hiszen ugyanazt meg tudják csinálni

sokkal olcsóbban. Ennek következtében

dinamikusan nőtt a foglalkoztatottság,

hiszen szükséletemberekre, dinamikusan

nőttek a bérek, ami lehetővé tette a

lakosság fogyasztásának a növekedését,

és szükség volt beruházásokra, hogy

mindezeket fölépítsék, elhelyezzék. És

ez hajtotta ennek a régiónak a

növekedését. Ha megnézzük, gyakorlatilag

a az elmúlt 20 év az egy óriás

kelet-közép-európai sikertörténet.

Mindegyik ország jelentősen közeledett

az európai maghoz. Magyarország is

jelentősen közeled az európai

magországoknak a fejlettségéhez. És ez

ennek a folyamatnak volt

köszönhető. Na most ami nagyon fontos,

hogy mostanra a munkaerőköltség, az

Eurostatnak van ilyen munkaerőköltség

statisztikája. Ebből az látszik, hogy

mostanra a lengyelcse bér, nem is

bérszint a munkaerőköltség, ugye ebben

benne van az összes járulék meg minden,

ezzel érte a görög Portugált. Tehát most

már oda azért fölzárkóztunk. Tehát ami

akik akiknél régebben a fele harmadába

került ez a régió, most már ezt elérte.

Tehát ez a növekedési modell lassan

lassan elkezd kimúlni. Magyarországon

még alacsonyabbak a munkaerőköltségek,

tehát nekünk van ebben még egy 20-30%

növekedésünk.

Az a kérdés, hogy ehelyett mit tudunk

választani, de a Magyarországon is ez

hajtotta a növekedést elég sokáig.

viszont megingott a amiről már megint

csak beszéltünk, megingott a

Magyarországba vetett bizalom, hogy

Magyarország tényleg mennyire, mert ugye

ez az egész folyamat, amiről beszéltem,

ez feltételezi, hogy ezek az országok,

ezek ugyanazt tudják, és az EU-nak

ugyanúgy a részei. Most, hogyha ez az

orsz, ha van egy olyan ország, amire azt

mondjuk, hogy ú de hogyha mi van, hogyha

ez így kicsúszik az Európai Unióból

akkor ugye már azt mondjuk, hogy lehet,

hogy oda már nem rakom oda a következő

gyárat, vagy szolgáltatóközpontot, vagy

vagy bármilyen más termelő egységet. Ö

emiatt akadt meg, én azt gondolom, ez az

én véleményem, emiatt akadt meg

Magyarországnak a növekedése az elmúlt

pár évben. Ez az egyik oka. A másik oka

az volt, hogy a magyar növekedés

jelentős részben elsősorban olyan

2018-tól

a nagyon olcsó hitelekre, belföldi

hitelekre épült. Ugye az MMB-nek számos

ilyen programja volt, NHP, NHP hajrá

nemzeti kötvényprogram satöbbi, tehát

mindent tudnánk mondani.

részben nagyon olcsó hitelekre épült,

részben állami beruházásokra, amikről

kiderült, hogy ezeknek a árszínvonala az

rendkívül magasra lett felpumpálva. És

az elmúlt két-három évben az történt,

hogy ezek a beruházások elkezdtek

jelentősen lecsökkenni. Nincs már pénze

erre a magyar költségvetésnek, és olyan

árak meg végképp nem, ahogy ezek

megvalósultak. Úgyhogy a magyar

növekedés két ok miatt

csuklott össze. Én azt gondolom,

egyrészt az a korábbi növekedési

modellünk, hogy hát ide kell hozni

minden új gyárat meg szolgáltató

központot, a az már nem annyira működik.

A másik pedig, hogy a beruházásaink

kifújtak.

Egyébként

ebből a szempontból Magyarországnak a a

teoretikusan Magyarországnak a

növekedési kilátásai nem lennének olyan

rosszak. Tehát a következő 10 évben sem

kizárt éves 3%-os növekedés

Magyarországon.

Amennyiben folytatni tudjuk a a

konvergenciát az eurozónához, ugye az

ami eddig ment, hogy létrehozunk egy

csomó új munkahelyet, ugye az elmúlt

10-15 évben azért sok száz új munkahely

képződött. Ö egyébként csak megjegyzem,

ö hogy ez volt ugye a nagy ígérete a

Fidesz kormányzatnak még a 2010-es évek

elején, hogy majd létrehoznak 1 millió

munka új munkahelyet és erre

nagyon-nagyon szkeptikus volt minden

közgazász, én is.

És egyébként ez megvalósult, nem csak

nálunk, ez egyébként főleg

nemzetközi tendenciák voltak. Ugyanez a

folyamat zajlott le Lengyelországba,

Cseehországba, Romániában, és egy csomó

új munkahely jött létre, de valóban ez

egy sikertörténete. Tök jó. Most már

Magyarországon most mondhatjuk azt, hogy

mindenki dolgozik, aki akar kábé

nagyjából. Most már az előrelépésünk nem

ettől fog függeni. Tehát most már nem

tudunk új egy új gyárat behozni, mert

már nincs ember, aki dolgozon. Itt a a

következő előrelépési szint azzal, hogy

amit eddig csináltunk, azt csináljuk

jobban. Ugye ehhez ehhez már ehhez már

nem elegendő, hogy fölhúzunk egy új

dobozt, és akkor ott 100000 nem tudom

ember munkába áll. Itt már minőségi

ugrásra van szükség.

intézményrendszerre van hozzá szükség,

humánt tőkének a javítására van szükség,

ugye ez elsőban oktatást jelent, tehát

ez egy ez egy másik másik növekedési

pályára vagy ilyen gondolatra kell

rállnia Magyarországnak, és egyébként

valószínűleg a közép-kelet-európai

országok jelentős részének is.

>> Ezt szokták így összefoglalóan magasabb

hozzáadott értéknek hívni, de ezt ugye a

meglévő már felépült dobozokból,

gyárainkból kell leképeznünk, vagy vagy

ez egy teljesen új irány lenne? Mi hogy

lesz ebből ez a 3%-os

fenntartható növekedés? Például

>> egyrészt a a meglevő és ugye most már a

gazdaságnak a nagy részét, a magyar

gazdaságnak is a nagy részét nem az ipar

jelenti

>> szolgáltatást,

>> hanem a szolgáltatást. Tehát, hogy hogy

elsőban, amikor erre gondolunk, nem

feltétlenül arra kell gondolnunk, hogy

több BMW-t szerelünk össze, vagy vagy

nem tudom monitort vagy akármit. Tehát

nem fizikai gyárakról van főleg szó,

hanem a szolgáltatás sokban

működik. most már a gazdaságnak a nagy

része részben azok is

ezt a nagyobb hozzáadott értéket létre

tudják hozni.

Hát részben viszont tényleg újra kell

gondolnunk, hogy hogy mi az, amivel

akarunk foglalkozni. Ugye klasszikusan

mindig ezt szokták mondani, hogy hogy

nézett ki

és ez megint egy nagy leegyszerűsítés.

Az 50-es években Hongkong. Hongkongnak

meg Szingapúrnak egyébként a fejlettsége

a második világháború után nem sokkal

nagyobb volt, mint ugandái, vagy ilyen

afrikai országoké egy főrejutó GDP-je.

És ők is elkezdtek egy fejlődést.

Először mit csináltak? Hát ilyen nagyon

alap összeszerelő dolgokat. Nem is

összeszerelést csinálták, mi ilyen

műanyagot fröccsöntötek

>> még egy szintel alulról.

>> Ab műanyag, kacsa meg cipőgyártás. Ugye

a könnyi ipar szokott lenni mindig az

első belépő könnyű. ruhát gyártunk,

cipőt gyártunk, satöbbi, és amikor már

ott már mindenki dolgozott, akkor előbb

tudtak lépni a következő részre, akkor

szereljünk össze gépeket, akkor

bonyolultabb gépeket, akkor már

elektronikát. A én gyerekkoromban volt

minden minden ilyen

ilyen kis videójáték Hongkongból meg

Taiwanból jött, tehát hogy rá volt írva

meg videom magno meg ilyeneket. És utána

továbblépnek a következő szintre, amikor

már a szolgáltatások van, a pénzügyi

szolgáltatások

szoftver, tehát hogy az igazán nagy

hozzáadott értékűre lehet lépni. És

ezeknek az országoknak a példája az

megmutatja, hogy ez lehetséges, tehát

hogy ez nem egy nem egy olyan dolog, ami

megugorhatatlan. Gyakorlatilag 80, 7080

év alatt végigjárták a fejlődésnek ezt

az egész skáláját, tehát hogy nincs

semmi kizárva. És ráadásul Magyarország

azért itt van az Európai Unióban egy

nagy gazdasági blokkban. Földrajzilag

tök jó helyen vagyunk

>> Ugához képest mindenféle.

>> Igen. Tehát hogy nagyon jó helyen

vagyunk földrajzilag.

És most még a munkaerőköltségünk is

egyébként olyan 20-30%-al a portugál

görög alatt van, akik szerintem

földrazilag rosszabb helyen vannak, és

nem gondolom, hogy bármi olyan

képességük van, ami ami ne lenne meg

Magyarországon. Tehát, hogy hogy

szerintem ez simán benne van

Magyarországban.

Ehhez az kell az én véleményem szerint,

hogy egy erősebb

elköteleződés az Európai Unió felé,

erősebb integráció

és ki kell alakítani egy nagyobb

bizalmat a deviza iránt is. Ehhez

szükség van a jegybankra is, szükség van

a kormányzatra is. Tehát ez egy ez egy

ez egy kész csomag. És akkor

remélhetően, hogyha ezt látják majd a

mind a hazai, mind a külföldi

befektetők, akkor akkor szívesen, tehát

amikor amikor az van, hogy hol fogom

létrehozni ezt a következő

termelőegységemet, hova telepítek egy

egy

akár egy gyárat, akár egy szoftvercéget,

hol ho létre, hát akkor meggondolom,

hogy ennyibe kerül ez a kockázata. Hát

hogyha azt fogják látni, hogy ez olcsó

és nem olyan kockázatos, akkor ide

fogják hozni. Ugyanúgy, mint ahogy 10

éve ide hozták a dolgokat. Mi a helyzet

a növekedésnek a másik két lábával? Ugye

nem hinném, hogy az export fog minket

kirángatni ebből a növekedési

lassulásból, de a fogyasztás talán az

egyetlen, ami még húzza ezt a a mutatót,

de minthogyha bármennyire is

hangsúlyozza Nagy Márton az

ellenkezőjét, mintogyha a magyar

lakosság azért tartana a költekezéstől,

a fogyasztástól, nem? Ö nem csak a

magyar lakosság, egy nagyon érdekes

dolog, hogy a Európai Unió szinte összes

országában azt látjuk, hogy van egy reál

bérnövekedés, tehát a lakosságnak a

bérei jellemzően jobban nő nőnek az

elmúlt egy-két évben, mint az infláció.

Ugye volt egy nagy inflációs sok

21223ban,

attól függ, hogy melyik országban,

mikorra csúsztak ezek az időpontok. És

azóta viszont nőnek a lakosságoknak a

reálbérei, és ennek ellenére számos

országban sokkal kevésbé nő a

fogyasztásuk, nem csak Magyarországon,

mint amennyit a reál bérük indokolna.

Tehát azt jelenti, hogy inkább

megtakarítanak, félreraknak pénzt. Ö van

egy félelem, és ezt nehéz megmagyarázni.

Ugye a közgazdaságtan az nem fizika,

tehát nem nem az van, hogy összeöntök

vagy mi kémia, és akkor összeöntök két

dolgot, és akkor biztos, hogy az lesz

belőle, mert ez olyan, mintogyha a két

dolgot összeöntenem, és néha ez lenne

belőle, néha az. Tehát, hogy hogy amikor

van félelem a lakosságban, akkor hiába

kap pénzt, akkor akkor nem költi el,

hanem megtakarítja, és akkor nem bővül

annyira a fogyasztás, más helyzetben meg

meg teljesen máshogy reagál. És ezt

nehéz megmondani. Úgy tűnik, hogy a az

Európai lakosság megijedt nagyon a az

élelmiszerárlációtól, ami volt.

Valószínűleg az általa érzékelt infláció

az jóval magasabb, mint amit a

statisztikai hivatalok kimutatnak, mert

a mindennapi bevásárló kosarunkban az

élelmiszer van túlsúlyban. Az meg sokkal

jobban nőtt, mint az összes többi

terméknek az ára. Tehát emiatt is van

egy sok hatás, és valószínűleg félnek a

háborútól. Lehet, hogy úgy érzik, hogy

túl közel van. Ez veszélyételen nem

fogjuk tudni, hogy mi történik. Ennek

ellenére azért Magyarországon tényleg az

látszik, ami amit elhangzott, hogy hogy

a lakossági fogyasztás gyakorlatilag az

egyetlen, ami támasztja a a GDP-nek a

növekedését.

Tehát van lakossági fogyasztásbővülés,

és ez a ami mind Magyarországon, mind

Európában van, hogy van ez a félelem, és

a lakosság inkább óvatos volt és

megtakarított. Ö erre tekinthetünk

pozitívumként is, hiszen amennyiben

oldódnak ezek a félelmek, ö mert mondjuk

végetér a háború, vagy más miatt kimegy

a félelem a magyar meg az európai

emberekből, akkor azt jelenti, hogy

jelentősebben tud bővülni a fogyasztás,

ami támasztani tudja majd a gazdaságnak

a növekedését. Tehát szerintem ez inkább

egy egy lehetőség. Térjünk rá a negyedik

és utolsó képre, ami hát tulajdonképpen

így a a fordulat lehetőségét hivatott

bemutatni.

Alatta ugye azt látjuk egy olyan ábrát,

ami a magyar és a V3 országok

államháztartásának így az eredményszerű

egyenlegét mutatja be. Kicsit

visszakanyarodva a az államháztartási

hiányra,

közelednek a választások. Hát ez az

időszak nem a bizalomról fog szólni. És

akkor itt már említettük a bizalmat

egyrészről a költségvetés szempontjából,

a növekedés szempontjából.

Egyrészt miből tudunk majd ebben a

maradékválasztásig hátralévő időszakban

költekezni, és már említettük, de egy

kicsit felcsük ki még egyszer, hogy mit

okoz majd mindez a jövőben a magyar

gazdaságra nézve.

>> Fizikailag a a magyar kormányzatnak

olyan akadály. Sokszor szoktam ezt

hallani, meg megkapni, hogy uban biztos

a kínai hitelből fog költekezni a

kormányzat, mert majd a kínaiak adnak

nekünk hitelt. Nem szorulunk rá

egyébként a kínai hitelre. A magyar

>> De felvesszük,

>> nem mindegy. Az az mindegy, hogy kínai

hitelt veszünk föl, vagy

nyugat-európait. Igazándiból nem az

történik, hogy a kínaiak nagyon olcsón

adnak nekünk hitelt, mert mert nem

tudom, szeretnek minket, vagy azt

remélik, hogy majd stratégiailag baráta

barátságban leszünk. Ö nincs különbség

jelentősen, vagy az ismert információk

alapján nincs jelentős különbség

aközött, hogy Kínába bocsát ki a magyar

államállampírt,

vagy Európában, vagy az Egyesült

Államokban.

Az összes ilyen állampapír, amit

kibocsátunk, van nekünk japán, jenes,

kínai, juanos, dolláros, eurós

kötvényünk. Az összes ilyen állampapírt,

azt egy devizafedezeti ügylettel euróvá

eurósítja, hogy így fogalmazzak a magyar

államadóság kezelése. Magyarországnak

valójában a devizás adóssága az Euróban

áll fent. Teljesen mindegy, hol

bocsátjuk ki. Nincs a végeredmény

tekintve nagyon-nagyon jelentős

különbség aközött, hogy német befektetők

vagy amerikai vagy vagy kínai bankok

veszik meg. Ö mindaddig, amíg amíg a

magyar kormányzatnak elhiszik azt, hogy

hogy nem tér rá egy nagyon őrült

költekezési pályára. És azért említettem

ezt a korábbiakban, hogy így egyensúlyoz

a kormányzat, hogy hogy fenntartsa ezt a

valamiféle bizalmat maga iránt, addig ki

tud bocsátani a nemzetközi piacokon

kötvényeket. A hazai piacokon

az államadósság kínálatnak a megemelése

az nem biztos, hogy annyira könnyen

menne. Ugye a lakosság most nem annyira

lelkes, mint korábban volt, mert nem kap

olyan magas hozamokat.

A bankrendszernek van egy

vásárlóképessége, de azért az nem

végtelen. Tehát hogyha nagyon szükség

van rá, akkor a magyar kormányzat

külföldön tud kibocsátani

állampapírt. Nem látom ennek fizikai

akadályát. Ugye ennek akkor lenne

fizikai akadálya, hogyha valamilyen

oknál fogva akár a nemzetközi

kötvénypiacokon lenne egy nagy

kalamajka, vagy pedig Magyarország

kapcsán azt mondanák, hogy na jó, hát ez

ez már tényleg olyan költségvetés hiányt

fog okozni, hogy ezt már nem vagyunk

hajlandóak finanszírozni. De ezt nem

tudjuk előre megmondani, hogy ez mi ez a

pont. Ugye nyilván ezért mérlegeli a

kormányzat bedobta ezt a 14. havi

nyugdíjat, és nem csak azért dobta be,

hogy majd föl meg fel meg tudják mérni,

hogy ez mekkora népszerűségnövekedést

okoz nekik a választói között. Azért is

dobta be, hogy mit reagálnak erre a

gazdasági jellemzők, reagálnak-e erre a

hitelminősítők,

csinál-e erre valamit az állampapírpiac?

Van-e ott ijedség rajta? Elfogadják-e

ezt, hogy esetleg ugye ez egy nagyon

jelentős tétel ez a ez a GDP-nek évente

körülbelül a 34%-a, azért ez ez nagyon

jelentős, és ez bele van égetve. Tehát

hogyha ezt egyszer elkezdjük adni, ezt

azért nagyon nehéz visszavenni.

Tehát hogy ezt ezt hajlandók-e

finanszírozni, ezt ezt próbálják

felmérni. És azért azért nem az van,

hogy csak bejelentik, hogy jó, akkor van

14. havi nyugdíj. Egyelőre az ő

szempontjukból, a kormányzat

szempontjából jó a helyzet, nem tört ki

rá pánik, nem omlott össze a

forintárfolyama,

nem történt semmi a kötvénypiacokon.

Ha ezt látják, akkor lehet, hogy

hajlamosbak arra, hogy ezt bevezessék,

mert azt mondják, hogy hó, na ez még

elmegy.

>> Még két hitelminősítőnek a minősítése

előtt állunk itt az őszi téli

időszakban. Ugye az elsőnél maradtunk

ugyanabban a kategóriában, ami még a

befektetésre ajánlott.

Mit lát ön? Mi várható a másik két

oldalról?

Megmondom őszintén, hogy és ezt már sok

helyen elmondtam, és lehet, hogy nincs

ebben igazam, de én ezeket a

hitelminősítőket nem tartom nagyon

fontos szereplőknek. Azért nem tartom

fontos szereplőknek, mert azt láttam

sok-sok országkötvénypiacát figyelve,

hogy az elsődleges hitel minősítő az

maga a szabadpiac. Tehát általában, ha

baj van, akkor az szokott történni. Nem

az szokott történni, hogy senki nem

veszi észre a bajt, jön a hitelminősítő,

megmondja, hogy na hát ez az ország, ez

gázos, és akkor baj lesz. Hanem az van,

hogy

a hitelminősíték inkább csak ráütik a

pecsétjüket arra jellemzően, vannak

kivételek, de jellemzően, amit a piacok

csinálnak. Tehát általában, hogyha baj

van, akkor az történik egy adott ország

kötvényéből, hogy egyre drágább az

ország finanszírozása. És akkor

megjelenik a hitelminősítő is. Mit én

mondjuk 5%-ról fölmegy hatra, megjelenik

a hitelminősítő, megmondja, hogy hú,

tényleg baj van velük, nem javasoljuk

őket befektetésre, és akkor még lehet,

hogy hatról fölmegy 6,5%-ra, de nem

feltétlenül, tehát hogy nem nem ők

csinálják, nem ők fújják a Passátszelet,

>> a befektetők nélkülük is be tudják

árazni a pir is árazák és be is

jellemzően be is árazzák. Tehát nem ezek

nem a semmiben, nem, nem légüres térben

tevékenykednek ezek a hitelminősítők. Én

ezért nem tartom annyira fontosnak őket.

És ezért is van az szerintem, hogy a

kormányzat nyilván nézni kell őket, mert

számítanak, tehát nem nem irrelevánsak,

de nem de mondom, a piac az megcsinálja

a hitelminősítést helyettük.

>> Jó, beszéltünk itt akkor

növekedő költségvetési hiányról, ami nem

akkora probléma, mint amkorának sokan

feltételezzük.

>> Hát attól függ, mennyire növekszik meg.

azért itt lépegetünk előre egyelőre még

így okés, de ami a jövőre be van égetve,

az már kezd nem nagyon okés. ugye

stagnáló növekedést

láttunk itt a volt akkor szó az

állampapírhozamról és mindig ugye közös

költség a műsorunk mindig azt szoktuk

itt a végén valahogy összegezni hogy a

következő időszak és mondjuk akkor itt a

választásig és a választás utánra lehet

akár két forgatókönyv így azt nézzük

hogy a magyar emberek pénztárcájára

milyen hatások lesznek akkor akkor miket

kell kiemelnünk

és milyen irányok

>> a legszomorúbb az az hogy és a ez nagyon

jó egyébként ez a ez a ez a névfogy

közös költség, mert sajnos a a és

gondolom ez nem csak Magyarországon van

így, hanem máshol is, sajnos a legtöbb

állampolgár, legtöbb szavazópolgár nem

érzi magáénak a a költségvetést, vagy az

államot. Ugye mindig azt mondjuk, hogy

mondjuk, hogy az állambácsi ezt

csinálta, meg azt csinálja, meg az állam

majd ezt fogja nekem csinálni. Ugye ez a

mi közös, valóban ez a közös büdzsénk.

Összeadjuk a pénzt és szétosztjuk ezeket

a pénzeket. Nem jó, hogyha túlzottan

kiköltekezünk, mert annak az a

következménye, amiről beszéltem, akkor

egyre drágább lesz ennek ezeknek a

hiteleknek a finanszírozása. Ezt

görgetjük magunk előtt. Előbb-utóbb

valakinek ezt ki kell fizetni, tehát

hogy hogy nem nem lesz a semmiből

valami. Nyilvánvalóan érdemes lenne

visszafogottabban költekezni, csak

nincsen egy olyan fék a kormányzatoknak

a a nyakán, amivel azt lehetne mondani,

hogy hé, hagyd abba, ne költekezd már ki

a választásra, csak azért, mert meg

akarod nyerni a választást. Ugye ez nem

egy új dolog, tehát nem a Fidesz

kormányzat kezdte el. Magyarországon,

hogyha megnézzük a költségetési

hiányokat, amióta erről vannak rendes

nyilvános adatok, mindig az van, hogy

jön a választás, akkor akkor az állam

oszt pénzt. Sajnos ez nem helyes. És a

helyes

az lenne az a választó, mert ugye ez

pénzbe kerül nekünk, tehát minden magyar

állampolgárnak egyébként az is, hogy

Magyarország jelenleg 6 eg, nem tudom

8%-ot fizet a 10 éves állampapírjára, és

nem 4,8-at.

Ugye ezt ezt ezt ki lehet számolni, hogy

ez tényleg minden magyar családnak

évente sok 10000 Ftjába került. Tehát az

a az a gazdaságpolitika, amit az elmúlt

években folytattunk, ez sok pénzbe kerül

a magyar

családoknak, de nem érezzük, ugye, mert

mert nem nem kell azt, hogy havonta

10000 Ft-ot be kell fizetnünk, hanem ez

megnyilvánul a magasabb álfába, a

kiskeradóba, a gyengébb

forintárfolyamba,

a abban, hogy egyébként drágábban

juthatunk

mit tudom én személyi hitelhez, mint

tehát, hogy egy csomó mindenben

megnyilvánul, csak nem közvetlenül

érezzük. Úgyhogy sajnos az van, hogy

hogy ez pénzbe kerül nekünk. Az lenne a

célszerű, hogyha és ez egy vágyálom,

mert ez nem fog bekövetkezni sajnos,

hogyha a választókat ezek a választási

ígérgetések nem

befolyásolnák, nem tántorítanák el

attól, amit helyesnek tartanak, sajnos

és pont azért is csinálják a

politikusok, mert mert

mert tudjuk tapasztalatból, hogy igenis

hat a választókra. Miközben esetleg ha

most kiosztanak nekünk pénzt, akármilyen

pénzt, akár teljesen mindegy, hogy most

ez a olcsó lakásvásárlási hitel vagy 14.

havi nyugdí, minden választócsoport

nyilván meg lesz célozva, vagy

munkáshitel

annak az árát azt meg kell, hogy

fizessük pár év múlva magasabb adók

formájában, magasabb költségek

formájában. De hát ezt ezt annyit

tehetünk, hogy ezt elmondjuk és

reméljük, hogy minél több emberhez elér.

>> Reméljük. És nagyon köszönjük, hogy el

tudtuk mondani és hogy el tudott jönni a

műsorba, és elmondta ezeket. Zsidai

Viktor portfóli menedzsert hallhattuk.

>> Köszönöm szépen.

>> És köszönjük nektek is, hogy velünk

tartottatok. Ez volt a Közös költség új

adása. Hogyha tetszett, akkor

lájkoljátok és iratkozzatok fel a HVG

YouTube csatornájára is, hogy

értesüljetek a legújabb adásokról.

Sziasztok!

[Zene]

เ