Ezt fontos azért itt megjegyezni, hogy

az inflációs előrejelzésünk, ami alapján

ugye mi meghatározzuk a jövőbeli

kamatpályát, az azzal számmal, amit a

kormányzat ugye kommunikált, ugye a

november 30-ai

ár és korlátozásnak a kivezetését, mert

ehhez tudjuk csak ugye kötni a hivatalos

bejelentésekhez. És az ön személyes

várakozás, ami

az én személyes várakozásom az hát ugye

tehát a a mi számításaink azok a

november 30-ra vonatkoznak, de nyilván

nem null való nyilván nem nulla

valószínűsége annak, hogy ez hogy ez

hogy ez meghosszabbotik, de ugye mi csak

azzal tudunk számolni, ami a hivatalos.

[Zene]

Ez a Della, a 24.hu gazdasági podcastja,

ahol minden a pénz körül forog.

Üdvözlöm a nézőket, hallgatókat. Ez a

Della 24.hu gazdasági podcast műsora.

Bakajev Zoltán vagyok. Mai vendégünk

Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank

alelnöke. Üdvözlöm a stúdióban.

Én is üdvözlök mindenkit, és köszönöm a

meghívást.

A felvételt október 8-án rögzítjük, és

arra kérném önöket, hogy ha még nem

tették volna, akkor iratkozzanak fel a

24.hu YouTube csatornájára.

Alelnök úr, sok mindennel lehetne

kezdeni ezt a beszélgetést.

Elképesztő fordulatok vannak napról

napra a pénzpiacokon. Én mégis azzal

kezdeném, ami a legfeltűnőbb volt az

elmúlt napokban, vagy inkább elmúlt

órákban. Orbán Viktor miniszterelnök és

Nagymártó nemzetgazdasági miniszter is.

Hát tulajdonképpen felkóstolta a Magyar

Nemzeti Bank vezetését kifogásolva, ki

így, ki úgy, becsomagolva, nem

becsomagolva, hogy szerintük az

indokoltnál magasabb a jelenlegi 6,5%-os

alapkamat szint. Mit gondol erről?

Mennyire reális ez a kritika? Mennyire

érdemes ezt megfogadni a a jegybanknak?

Köszönöm a kérdést. Ugye mi és én is a

jogszabályi mandátumból indulunk ki.

Ugye a jegybanki mandátumnak az első és

legfontosabb feladata az, hogy a az

árstabilitást eres megtartsa. Ugye ez

mit jelent pontosan 3%-os a jegybanknak

az inflációs célja. Egyébként ez a 3%-os

inflációs cél, ez magasabb, mint a

régiós jegybankoké. Ugye cseheké 2%

hasonlóan az európai központi bankhoz, a

lengyeleké 2,5% ugye a menkár. És van

egy toleranciaasáv,

ami ugye 4-től 2%-ig

terjed. Most ugye a legutols inflációs

adat alapján a a az inflációs szám az

4,3%.

Tehát mindenképpen a tolerancia sávon

kívül tartózkodik a az infláció.

És ugye ez egy olyan inflációs szám,

amibe beleszámítanak azok a árés

korlátozó kormányzati intézkedések, amik

ugye nagyjából a mi becslésünk szerint

ugye az inflációs jelentős alapján

mász-ot tesznek ki. Tehát hogyha ezt

hozzáadom, akkor ugye nyilván az

infláció az egy az egy 5,8%-os

szinten tartózkodik. Ezt fontos azért

itt megjegyezni, hogy az inflációs

előrejelzésünk, ami alapján ugye mi

meghatározzuk a jövőbeli kamatpályát, az

azzal számmal, amit a kormányzat ugye

kommunikált, ugye a november 30-ai

ár és korlátozásnak a kivezetését, mert

ehhez tudjuk csak ugye kötni a hivatalos

bejelentésekhez. És az ön személyes

várakozás, ami

az én személyes várakozásom az hát ugye

tehát a a mi számításaink azok a

november 30-ra vonatkoznak, de nyilván

nem null való nyilván nem nulla

valószínűsége annak, hogy ez hogy ez

hogy ez meghosszabbotik, de ugye mi csak

azzal tudunk számolni, ami a hivatalos.

És ugye alapvetően mi azt mondjuk, hogy

az árés korlátozó intézkedésektől

tisztítottan

kell, hogy a tolerancia az sávba érkezze

meg az infláció. És ugye az előrejelzésű

horizontal ugye a 2027 eleje, azon

biztosak biztosnak kell, hogy legyünk,

hogy a 3%-os inflációs célt elérjük. És

akkor, amikor ez megtörténik, és ez két

feltétel, akkor van lehetőség arra, hogy

megteszteljük azt, hogy mondjuk mi az a

helyes reálkamat szint ami ami mondjuk

ami mondjuk nem járna azzal, hogy

bármifajta pénzügyi stabilitási kozat

fölmerülne, hogyha megnézzük egyébként a

ráalkamat szinteket, és nyilván, hogyha

a 4,3-as inflációhoz nézem, és nem

veszem figyelembe azt, hogy hogy van egy

egy ilyen fajta ö ár és korlátozó,

gyakorlatilag infláció leszorító

szabályozási intézkedés.

Akkor akkor ugye a rákamatunkról, és ez

egy definíciós kérdés és nem a legjobb

definíció, de hogyha azt mondom, hogy a

egyszerűség kedvéért, a a jegybanki

alapkamat mínusz a legutolsó ismert év

per év infláció, ami teljesen nem helyes

egyébként ezt nézni szakmailag, mert

hogy ez egy v visszatekintő dolog, a

rákamat meg, vagy gyorsabban a jegybanki

alapkamat meg egy előreekintő, de ugye

nyilván az egy kvázi overnight kamat,

ami ugye addig él, amíg a következő

kamatdöntés nincs meg tehát, hogy hogy

alapvetően így ebből kiindulva a 2,2 az

lehet, hogy egy kicsit magasnak tűnik a

régióban, de hogyha megnézzük azt, hogy

hogy mondjuk mondjuk ebben a pillanatban

hol nézz, hol van mondjuk a a cse

a két és feles inflációs céljukkal és

ugye kormányzati beavatkozás nélkül ugye

durván 1,3-on van Reál kamat

tekintetében. Hogyha megnézzük, hogy hol

van a lengyel, a lengyel durván 1,3-an

van. hogyha én megtisztítom a

kormányzati intézkedéstől az inflációt,

és azt mondom, hogy még tegyük föl, hogy

nem is azt mondom, hogy a más5él%-ot

veszem figyelembe, hanem azt, amit az

inflációs jelentésben számolunk, hogy

gyakorlatilag azt mondja, hogy amikor

kivezetődik ez az intézkedés, akkor

durván három hónap alatt fog visszajönni

durván a 3 ne4e ennek a teljes%-nak.

Számoljunk akkor a kétadává valami 1%.

Akkor gyakorlatilag

egy a mostani kamatszint a mostani

infláció mellett az az igazából ott van,

ahol a cse meg a lengyel reálkamat.

Tehát illeszkedik a térség.

Tehát illeszkedik a térség az

ákamatokba a szintekbe. A akkor most

tulajdonképpen azt mondja, hogy a

jegybanknak a saját mandátumával szemben

kellene cselekednie, hogyha megfogadná a

kormány intelmét, javaslatát, kinek hogy

tetszik, hogy kezdje el a

kamatcsökkentéseknek.

kabac csökkentéseket. Ennek most nem

látják a terjét.

Én én azt gondolom, hogy nekünk a

mandátumunknak megfelelően kell

cselekedni. Tehát, hogy a mandátumunknak

a megfelelően cselekvés az nyilván az

inflációt és az inflációs várakozásoknak

a mérséklését.

Arra vonatkozóan kapnak nem hivatalos

csatornákon is jelzéseket a kormánytól,

hogy kezdjék el a kamatcsökkentést.

Nyilván a kormányzattal van egy dialógus

a legjobb nemzetközi gyakorlatnak

megfelelünk különböző témákban. Ezzel

egyébként semmi probléma nincs, hogy

hogy hogy ellentétes nézetek

megfogalmazódnak, vagy minden kell

mondjam magáét. Így hogyha így profán

módon akarok fogalmazni, mert nyilván

nekünk ugye nekünk ami gyakorlatilag a

monetáris tanács, felelős döntéshozóként

a törvényi mandátumot meg azt a célt

kell figyelembe figyelemmel

bevenni, ami ami ami amiért

gyakorlatilag minket minket itt

alkalmaz. Azt én jól tudom, hogy a Varga

Mihály jegybank elnöki kinevezése

és munka munkába lépése

lépését követően Orbán Viktor megpróbált

egyfajta tűzszünetet kihirdetni a

jegybank és a kormány között pontosabban

Nagy Márton miniszter és a mindenkori

jegybank vezetése között a tekintetben,

hogy legalábbis a nyilvánosság előtt ne

folytassák azt a harcot, ami Matolcsi

György és Nagymárton együttműködését

idéző elbeté éve jellemezte. Tehát volt

egy fél éves viszonylag nyugodt

periódus. Most újra ki fog törni a

háború, a jegybank és a kormány között.

Tehát én ezt nem tudom. Tehát én nem

tudok erről, amit amit amit amit ön

mond. Tehát én azt látom, vagy én azt

gondolom, hogy hogy senkinek nem érdeke

egy egy nyílt eszmecsere ebben a

kérdésben. Tehát ez nekünk sem az

érdekünk, kormányzatnak sem az érdeke,

nincsenek értelme, nincsen igazából

hozadéka.

Ezért mi alapvetően azt mondjuk, hogy

semmi nem változott. Mi a törvényi

mandátumunknak megfelelően cselekszünk.

Egy hozatéka azért volt, de ez nem

kellemes bizonyos szempontból, hogy a

forint árfolyama gyengült az euróhoz

képest. Az addigi 388-389-es

kurzus az elindult 393 felé. Ez egy

egyértelmű és világos üzenet a piac

részéről?

Hát ugye ez egy napi trading ilyen

szempontból. Nyilván a piac az mond egy

üzenetet. A tegnapi napon egyébként

globálisan a forint volt a legrosszabbul

teljesítő ilyen úgynevezett

föltörekvőpiaci deviza, de azért

hosszútávú következtetéseket ebből nem

nem vonnék le egy napi adatból. Nem

érdemes. Amúgy is egyébként most egy

olyan piaci környezet van,

amely ugye a francia kormányválság

kapcsán

ugye az amerikai költségvetés elfogadása

körüli kérdőjelek tekintetében ugye van

egy minimális

kockázatos eszköz, piaci korrekció is,

van egy arany árfolyam emelkedés. Tehát,

hogy ez nem egy egy a legkonstruktívabb

piaci környezet. Nyilván ez a piaci

környezet, ez nem rossz piaci környezet,

tehát ez teljesen oké, de hogy ez nem a

legkonstruktívabb piaci környezet. Ugye

a magyar deviza az egy magas bétájú

deviza, ami azt jelenti, hogy az ilyen

típusú nemzetközi fejleményekre

érzékenyebben reagál. Ugye nekünk az a

feladatunk a pénzügyi stabilitási

mandátumunk tekintetében elsősorban,

hogy hogy olyan monetáris politikát

csináljunk, ami ezt a fajta bétát meg

ezt a fajta érzékenységet mérsékli, meg

a voltást mérsékli, azon keresztül, hogy

konzisztens a policy és és a hitelessége

a a jegybanknak az az biztosított és

elismert a piaci szereplők által. A

jelenlegi 6,5%-os kamatszintet mennyire

lehet a magyar gazdaság pénzügyi

egyensúlyán zálogának tekinteni? Tehát

mennyire múlik ezen pillanatilag az,

hogy sarkosan fogalmazok, hogy a magyar

gazdaság, a magyar állam fizetőképes?

Én ezt nem kötném így össze. Tehát én

nem hiszem, hogy bármilyen fajta

kérdőjel fölmerülne a magyar államfizető

képességével kapcsolatban. Tehát ez nem

erről szól a dolog. Ugye nyilván a a

jegybanki alapkamatnak az a feladata,

hogy az inflációs várakozásokat

horgonyozza. Ugye ennek vannak

úgynevezett csatornái. Tehát ugye mik

ezek a csatornák? Nyilván van a

megtakarítási csatorna, az egy nagyon

egyszerű összefüggés. Egyszerűen, hogyha

van elég van egy egy elégséges méretűre

állkamat vagy kamat, akkor akkor a jöv

akinek jövedelme van, az úgy dönt, hogy

a jövedelmének egy bizonyos részét azt

megtakarítja, és nem fogyassza el.

Nyilván a fogyasztás az egy inflatórikus

történet, tehát mi azt gondoljuk, hogy

most amit Magyarországon látunk ilyen

megtakarítási rátak tekintetében, ez a

GDP 6%-a az egy egyensúly szintnek

tekinthető. Ugye ez egy ez egy a 2008-as

hitelválság után

végbement változás, amit látunk a

gazdaságban, hogy elkezdtek

megtakarítani a megtakarítók. Nyilván

volt egy, mivel megtakarítottak, ezért

volt egy eszközáremelkedés a piacon, és

abból ők részesültek. Tehát ennek van

egy azt mondja a megtakarításoknak a a

volumene GDP arányosan ugye 120% fölött

van és a liquid az meg 70 fölött van.

Ennek van egy átértékelési része az,

hogy mondjuk a befektetési alapokon

részvényen lakossági állampíron pénzt

kerestek a a megtakarítók. Ez a

megtakarítási csatorna, ahol leginkább

hat a kamat, mert hiszen ugye nyilván ez

meghatározza azt a rövid kamatszintet,

amihez képest megtakarítási termékek

árazódnak. legyen a szó, legyen szó

mondjuk a lakossági állampapírokról,

legyen szó mondjuk a a a pénzpiaci

befektetési alapokról, vagy akár mondjuk

olyan típusú struktúrákról, ami

benchmarként tekint erre mondjuk egy

kockázatosabb, ami ugye meg akarja verni

ezt a ezt a ezt a teljesítményt, mondjuk

6,5%-ot.

Ugye nyilván

a a

fizetési forgalomból meg a fizetési

mérleghez kapcsolódó pénzforgalomból

fakadóan van

egy olyan hatása is, hogy ez nem csak a

belföldi megtakarítókat, hanem a

külföldi megtakarítókat is vonza, hogyha

elégséges ez a kamat különbözet, vagy

taszítja, hogyha nem elégséges. És akkor

van a a hitelcsatorna. Ugye egy

hitelcsatorna az nagyon érdekes

Magyarországon, mert a hitelcsatornának

a a hatása az inflációra az már

évtizedek óta viszonylag mérsékelt, ha

lehet így fogalmazni. Hogyha

visszanézünk, mondjuk téfel lakossági

hitelezést nézzük, ugye a nagy

hitelválságig 2008-ig ugye a nagy része

a lakossági hiteleknek az devizában

volt, ugye kivéve a 98-2002-es

időszakot, amikor volt értemi

forinthitelezés, hogy ez egy jó irány

volt. Ugye az akkori gazdaságpolitikának

egy jó iránya, hogy ott ő gyakorlatilag

azt mondta, hogy bár állami

támogatással, de forintban adósodjon el

a adósodjon el lakáscélra a a lakosság,

amit aztán sajnálatos módon egy rossz

gazdaságpolitikai

mix

eredményeképpen fölváltott 2002 után a

svájci frank hitel, ami elvezetett a a

2008-as

problémákig. És gyakorlatilag

ha devizában történik a hitelezés, vagy

ha kamattámogatás mentén történik a

hitelés, akkor ennek a hitelezés a

csatornának nincs olyan szempontból köze

a kamathoz, hogy az egy direkt hatás

lenne, mert nem azon a kamaton veszik

fel a hitelt. És ugye a váltieleknél is

ez jellemző részben, tehát a

váltielállománynak Magyarországon a fele

az deviza, a fele az forint, és a a

felének egy nagy része állami támogatás

állami vagy valamifajta támogatott

hitelkonstrukció.

Ugye a deviza az most már hál istennek

olyan

vállalatókhoz kapcsolódik döntő részben,

akiknek van deviz árbevétele, ami egy

teljesen normális dolog egyébként, tehát

ezzel semmi gond nincs. Kis nyitott

gazdaság, exportra élmel, nyilván van

deviz, az egy természetes hegy.

És a másik része meg államyt támogatás,

tehát hogy ugye amit ez, tehát amit

csinál a kamatszint ezen a tehát nyilván

a kamatszint meghatározza amit mi

meghatározunk, azt hogy néz ki a

swapgörbe, állampapírgörbe, mik a

hozamok hosszabb futamidőn. Ugye mivel

állami támogatások vannak hitelezésben,

ezért igazából ez az államnak a

költségét befolyásolja elsősorban, és

azon keresztül, hogy mennyi a

kamatkiadás, befolyásolja azt, hogy

mennyi a mozgástere a kamatkiadás

tól tisztított költséges.

Ugye most tulajdonképpen arról

beszélünk, hogy abból a szempontból

indifferens a az alapkamat szintje, hogy

a hitelpiacon úgy a lakosság, mint a

vállalati oldalon számos támogatott,

államilag támogatott hitel érhető el.

épp a mi nap jelentették be a

vállalatoknak, vállalkozásoknak a 3%-os

fix hitelt. a lakosság körében már ez

megtörtént a lakásvásárlósok

sokkal összefüggésben.

De maradva akkor a megtakarításoknál,

ahol ezek szerint ez a csatorna még még

kell, hogy működjön és és működik is, ön

hogy látja, hogy ez a az év elején ugye

egy nagyon jelentős kamatkifizetés

történt a kincstáron keresztül, és sok

papír le is járt, hogy a jelenlegi

kamatígéret, amit a kincstár tud

nyújtani, ez vonzó maradt a kis

befektetők számára.

Ugye ön foglalkozott ezzel direktbe is

előző állomás helyén. Tehát hogy látja

az idei évet a állampírforgalmazás?

Ugye nem éppen azt hiszem talán pár

napja a az AKK, ami ugye a

nemzetgazdasági minisztérium alá

tartozik éppen kamatot emát, tehát ő ő

150 bázisponttal a a fő termékeknek ugye

a a M plusnak meg a meg a fixmáknak a

kamatát az följebb vitte, de én ennek

nem tulajdonok tulajdonítak olyan

szempontból nagy jelentőséget ilyen nagy

tehát nagy totál szempontjából. Ez egy

ez egy piac. Tehát én amikor azk-ér

voltam felelőst, úgy tekintettem erre,

mint egy megtakarítási termék, amivel

versenyzünk a piacon. Tehát ez egy

versenytermék. Ugye a versenyez a

bankbetétekkel, nyilván a lekötött

betétekkel, versenyez a befektetési

alapokkal, meg versenyez adott esetben a

deviza jellegű megtakarításokkal. És

ugye ezeknek az összefüggésében kell ezt

árazni. Tehát én azt gondolom, hogy a

lakosság ámpapíroknak az ározása az egy

piaci kérdés.

Az a kérdés, hogy hol van az a tehát

szerintem egyértelműen föl lehet egy

ilyen keresletkínálati görbét rajzolni,

meg egy árgörbét, és hogyha nyilván az

államnak az a az az a az az igénye, hogy

nagyobb forrást vonjon be a lakosságtól,

akkor egy kicsit többet kell ezért

fizetni. Hogyha meg az az igénye, hogy

nem, vagy azt gondolja, hogy nem kell

olyan sok forrást bevonni, akkor meg

nyilván nyilván keveskal eltalálták ezt

a pontot.

Ez ugye félszám is ugye 7%-ot fizet az

öt éves fix. Ugye most nagyjából úgy néz

ki, hogy a piaci öt éves hozam az ilyen

6,3 körül van nagyságrend 6 634, tehát

ez egy ilyen 60-70 bázispontos prémium a

piaci hozz képest. Ezen a szinten már

lesz nyilván érdek hozzá, aki

államkinstárban vásárol papírt

adómentesen

természet. Ez ugye nyilván tehát az

állampapír általában adómentes, tehát az

állampapír

nyilván vannak régi régen kibocsátott

sorozatok, ahol ez meg nem, de hogy

TBS-re mindenképpen meg lehet venni.

Tehát alapvetően azér állampapírt azt

adómentesen lehet vásárolni. Ugye ami

ennek a szolgáltatásos dolognak a

lényege még az, hogy a kincstárban van

egy nagyon jó szolgáltatás ugye a a

webkinstár, mobil kincstár, aminek éppen

az volt ennek a fejlesztésének a

lényege, hogy a lehető legkönnyebben be

lehessen lépni erre a piacra, meg a

lehető legszélesebb körben, tehát hogy

hogy a lehető akár kisösszeggel is be

tudjon lépni valaki, akinek van

megtakarítandó pénze.

Önt próbálom időzni idézni az elmúlt

napok nyilvános fellépéseiről.

özélt a megtakarításokról olyan

összefüggésben, hogy nem volna

szerencsés a vagyonadót bevezetni. Ugye

itt nyilvánvalóan a a Tiszapárt egyik

adóígéretéről van szó, illetve azt is

fölvetette, hogy adó kedvezményekkel,

támogatásokkal kellene ösztönözni a

befektetési

azt rosszul idézte a portfolia, de én

nem ezt mondtam. Tehát én azt mondtam,

hogy ugye most tranzakciós illeték van a

megtakarítási termékeken is, kivéve a

lakossági állampapír. De ez azt jelenti,

hogy a Magyarországon kibocsátott

részvények, az intézményi állampapírok

és a befektetési jegyeknek is van

tranzakciós illetéke. Én azt gondolom,

hogy megfontolandó. egyrészt meg kéne

nézni, hogy ez ez mennyi adóbevétellel

járt, másrészt meg megfontolandó, hogy

egyébként ez hasznos-e, mert én azt

gondolom, hogy ugye ha mi elérjük azt,

hogy legyen egy megtakarítási ráta, az

egy félsiker. Tehát ugye 6% GDP

arányosan marad, az jó. Minél nagyobb a

hazai megtakarítás, annál nagyobb annak

a tere, hogy ezt a hazai megtakarítást

hazai fejlesztésekre meg a hazai

gazdaságnak a a az érdekében

mobilizáljuk. De ugye az nem mindegy,

hogy ennek milyen a szerkezete, mert

hogyha ennek a szerkezete mondjuk félig

deviza, merthogy a lakosság azt

gondolja, hogy neki eurót kellene

tartania, vagy vagy adott esetben

külföldi

eszközöket vennie, merthogy nincs elég

vagy drága itthon, vagy nem tudom, akkor

akkor ugye nem értük el a célunkat.

Tehát, hogy alapvetően ez a

megtakarítási csatornának, tehát arról

kellene szólni, hogy a hazai eszközöknek

kell szemben van egy preferencia.

Nyilván itt vannak EU szabályok, tehát

azért arra oda kell figyelni, hogy hogy

véletlenül se fussunk bele valami

EU bürokratikus eljárásba e tekintetben,

de hogy ez egy preferencia, én azt

gondolom most nyilván tehát van egy

csomó adókedve, nem kell

adókedvezményeket

be gondolkodni, van akkor akkor

beszéljünk a másikról. Mi a gond a

vagyonadóval?

Vagyonadóval az a gond, hogy nagyon

nehezen beszedhető. Egyrészt, másrészt

én ahogy értem ezt az egész történetet,

ez egy moving target. Tehát ez azt

jelenti, hogy hogy mozgó célpont, hogy

akkor hol is van ennek a hol is van

ennek a a a szintje. És nyilván azért a

vagyonadóval kapcsolatban

jelenleg 1 milliárd Ft.

Hát ugye de ötről indult. Igen.

Ötről indult és most milliár. Hogy itt

azért az van, hogy a legesleagyobbak,

akiknek a legesleagyobb vagyonuk van, ők

meg fogják tudni találni azokat a

megoldásokat, hogy ezt elkerüljék.

És azért azt gondolom, hogy akinek

mondjuk ingatlanban meg pénzügyi

megtakarításban, mondjuk azon a

trashholdon van piaci értéken mért

megtakarítása,

az már beleharap a középosztály

kategóriába erősen. És én nem gondolom,

hogy például olyan tehát szerintem rossz

az üzenete az ötről egyre, mert akkor

miért nem 500, miért nem 200, miért nem

100. És ugye ez a megtakarítási piacnak

meg a megtakarítási termékekbe vetett

bizalomnak egy egy olyanfajta erózióját

eredményezheti,

ami amit senki nem akar. Tehát ugye az

lenne a cél, hogy legyenek vagyonok,

legyenek megtakarítások ebbe az

országba, de azok itt maradjanak. Tehát

azok a megtakarítások, amik itt föl

fölhalmozódnak, nyereségek, amik mondjuk

egy globális részvényportfólión, vagy

egy arany befektetésen, vagy akár

állampapíron felhalmazódnak, azok itt

legyenek ebben az országban befektetve,

és ne legyen olyan gazdaságpolitika

által indukált motiváció, hogy ez

kimenjen az országba, mert ez két rossz

dolgot csinál. Egyrészt csökkenti azt a

rendelkezésre álló likviditást, ami ami

ami a amit ugye a gazdaságba vissza

lehetne forgatni. másrészt meggyengti a

forintot. Nyilván a forint gyengülése az

meg az inflációs cél elérését

veszélyeztet.

De nem tart már ez a folyamat

tulajdonképpen a vagyanosok körében

egyre többször hallani azt, hogy sokan

keresik országhatáron kívül a

megtakarítás megtakarításaik

kimenekítési pontját. Tehát már most is

van egy válasza a vagyonosabb rétegnek a

a jelenleg gazdaságpolitikára is.

Tehát tehát egyrészt van egy természetes

folyamat is. Tehát van egy olyan

természetes folyamás, hogy van amikor

már valakinek nagy a pénzügyi

megtakarítás, akkor óhatatlanul és

elengedhetetlenül keresi a

diverzifikációs lehetőség. Ez egy

természetes folyamat. Tehát ezzel

alapvetően

tehát nincs gond, merthogy ez így is,

úgy is megtörténik. Ugye azzal van gond,

amikor a gazdaságpolitika

ezt a folyamatot fölgyorsítja.

akármilyen intézkedéseken keresztül. És

ugye ezt a folyamatot ez kiterjeszti,

amikor már gyakorlatilag az

átlagmegtakarító is abban gondolkodik,

hogy hogy mondjuk egy részérőde

devizában tartja a a a mondjuk akár a

bankbetét állományának. Ugye ez egy ezt

hívják ugye dollarizációnak vagy

euroizációnak.

Ugye ez a típusú folyamat, ami egyébként

nincs még Magyarországon, nem látszanak

ennek a teljes gazdaság tekintetében

jelei, de nyilván jegybank szintjén az ő

látó mezejében ebben a szemmagasságban

ez nem látszik, mert sokan mondják azt,

hogy egyébként ez egyre erősebben van

jelen a

tehát ugye a megtakarítás a

megtakarításokban vannak jelei,

de például pénzforgalomban nincs

változás. Tehát ugyanúgy a

pénzforgalomnak a a devizearánya az

ilyen 4-5%, ami egy régi arány. A válti

hitelállományban nincs változás. Tehát

ott állami támogatott hitelektől

függően mondjuk mit tudom én plusz

mínusz 50 a deviza arány. Megint csak

normális, mert ugye exportról van szó,

ahol látszó,

tehát nem nőtt érdemben az euróban

kötött szerződések.

Hát nem nőtt, vagy legalábbis száma a

hazai szereplő közö.

Így van. Így van. De ugye nyilván a

megtakarítási oldalon ott ott ott

látszottak

kedvezőtlen tendenciák, főleg az első

negyed évben. Egyébként ezek a második

meg a harmadik negyed évre

normalizálódtak, és nyilván nekünk erre

oda kell figyelni.

Van még egy szerete ennek a

megtakarítási, befektetési piacnak,

főleg a forintpiacot illetően. Ez pedig

a carry trade állomány felépülése. Ugye

ezt forró pénznek is szokták nevezni.

Itt a kamat különbözet igyekeznek

kihasználni nagy nemzetközi szereplők.

Mekkora most ez az állomány, és mennyire

teszi ez ingataggal a forint árfolyamát?

Milyen könnyen tud ez megmozdulni? És

van-e, hol lehet az árfolyamszint, vagy

kamatszint, ahol ez a pénztömeg

megmozdul?

Nyilván árfált Igen. Igen. Árfomszint,

kamcintra. Az ez az ez az trükkös

kérdés, de nem de nem ugrok be ennek.

Carry

arány. Tehát szerintem itt egyrészt a

változás, amit nézni kell. Tehát, hogyha

az elmúlt egy év carry trade, ugye a

carry trade az mi? Amikor a külföldi

befektető forintot vesz, ergo, a forint

mellett fogad, Magyarország mellett

fogad.

És és gyakorlatilag eurót ad el ezért.

Tehát forintot vesz, eurót ad el. Ez a

carit rate, ez hogyha az egy éves

horizontot nézünk, akkor az állomány az

ilyen spekulatív forint melletti, tehát

a Magyarország melletti spekulációknak a

a spekulá vagy kereskedési pozícióknak a

valumene az maximum GDP 2%-a

egy év, tehát tavaly szeptemberhez

képest, januárhoz képest ez ennek durván

a duplája. egyébként amúgy másfél és

kettő között van valahol, hogyha az egy

éveset nézem a növekményt, most ilyen

három és 3 fél között van, hogyha hogyha

januártól nézem, ugye a magyar fizetési

mérlegnek az egyenlege az durván a GDP

15%-a ugye 13 vagy 15, ami amit az

inflációs jelentésben előrejelzünk.

Tehát ezek a ezek a tételek bár

figyelünk rá, és nem az van, hogy nem

vesszük észre, de azért ezek nem olyan

jelentős tételek. De ugye még egyszer,

tehát ez arról szól, hogy ezek a

külföldi befektetők, ezek elhiszik azt,

hogy a magyar gazdaságpolitika az a jó

irányba megy. És egyébként ez a carry

trade, ez nem feltétlenül csak arról

szól, hogy megveszi a spotpiacon mondjuk

a forintot és eladja az eurót, hanem

arról is szól, hogy mondjuk azt a

forintot, amit megvesz, az befekteti

valamibe. Például befekteti részvénybe,

vagy befekteti mondjuk intézményi

állampapírba.

Tehát tehát mi amit ebből egyébként

láttunk, az az, hogy például a a

jegybanki egyhetes diszkontkötvényen

belül a külföldnek az aránya, vagy a

külföldieknek a részesedése az nem nőtt,

hanem csökkent az év elejéhez képest.

Tehát valószínű ez a carry trade, ez

vagy derivatív határidős piacon

játszódott le, tehát csak forward

megvették a forintot és eladták az

eurót, ugye megkeresve a

kamatkülönbözetet, de lehet, hogy ennek

egy része bejött mondjuk az

államkötvényaukciókra.

vagy pedig bejött a részvénypiacra.

Tehát, hogy egy bank nem aggódik a carry

trade állomány.

Én azt gondolom, hogy ezt figyelünk a

carry trade állományra, értjük azt, hogy

ez miért történik. És és azt gondolom,

hogy jelenleg ennek az állománya az nem

olyan mértékű, hogy tehát például mint a

cseheknél azért még most is van kerrade

állomány, pedig a kamatkülönbözet jóval

jóval kisebb, mint ugye a mi esetünkben.

Nyilván erre oda kell figyelni.

Hogyha ez a Carry Trade állomány

megmozdul, akkor az megrengeti a

forintot. Tehát ezt összefüggései kell

nézni. Tehát nyilván, hogyha vannak

forinteladók, de nincsenek forintvevők,

akkor akkor a forint gyengő. Ennyire

egyszerű. Ugye az a kérdés, hogy kik a

forintvevők. Ugye fizetési mérleg, még

egyszer, tehát ez egy pozitív egyenek.

Tehát elvileg csak abból, hogy GDP5%-a a

fizet fizetési mérlegnek a többlete,

abból egy euro eladás forintvételnek

kellene ugye következnie ceteri

sparibus. És nyilván nekünk az a

feladatunk, hogy meggyőzzük a hazai

megtakarítót, hogy ő neki jó a

forintbefektetés,

vagy akár a magyar vállalatot, mondjuk

az exportőrt, aki aki egyébként amúgy az

exportőr az mondjuk egy évre 18 Ft-os

csal magasabb árfolyamon tudna adni,

tudna eladni eurót és mondjuk mit tudom

én hat hónapra meg 9 Fttal magasabb

árfolyam, mint a mostani 39250 spot

árfolyam, hogy megyőzzük őket, hogy ő

őnekik ugye forintban,

tehát akkor a jegybank nem aggódik a nem

gondolom, hogy emiatt aggódnunk kell, de

figyelünk rá nyilván.

A térjünk vissza a kamat alakulására.

A piaci várakozásra az, hogy idén már

nem lesz változás, marad a 6,5%-os

kamat. a jövő év első negyedére, annak

végére tették korábban a ma megjelent

inflációs adat alapján, legalább

legalábbis az inflációs pálya oldaláról

nem tartják kizártnak, hogy jobban

alakulhat, mint az eddigi várakozás,

tehát hamarabb léphet be a célsávon

belülre a az infláció és közelítheti meg

a 3%-os célt, ami ugye magával hozná

azt, hogy ez rásegít arra, hogy a kamat

csökkentésre és hamarabb kerüljön sor.

Ugyanakkor amikor én legutóbb bent

voltam önöknél jegybankban a a

kamatdöntő ülést követő tájékoztatón, és

ott ugye prezentálta a jegybanki elnök a

jegybanki várakozásokat, ott nekem az

ábrákból azt jött le, hogy a jegybank

várakozása szerint még a jövő év első

felében sem tud stabilan bekerülni az

inflációs célsávon belülre az inflációs

mutató. bebe fog lépegetni, de ott fog a

felső szélénél ingadozni, ami nekem azt

sugalja, hogy igazából reális esélye, ha

csak ezt nézem, akkor nincs a a

kamatvágásnak még a jövő év első felében

sem.

Igen. Tehát ugye én azt mond tehát én

azt gondolom, hogy ma inflációs semmit

nem változtatott ahhoz képest, amit a

amit a az inflációs jelentés legutóbbi

ugye szeptemberi inflációs jelentés

kapcsán.

Az ellenzők szerint ez pozitív

meglepetés volt, akkor jegybank

körülbelül lesz. a mi várakozásainknak

megfelelt egyébként. Tehát most ugye

most már jó pár hónapja a mi

előrejelzésünk az viszonylag azt jelezte

erőre, ami egyébként be bekövetkezett az

inflációs folyamatokban.

Tehát nyilván még egyszer, tehát nekünk

kor a tehát nem mindegy, hogy mikor van

kivezetve a a az árésstop, nem mindegy,

hogy hogy mondjuk adott esetben

a bázishatások azok hogy alakulnak ahhoz

két test, amikor ugye ez ki lesz

vezetve.

Nem mindegy, hogy mondjuk adott esetben

a bérmegállapodás tekintetében mennyi

pluszkereslet jelenik meg mondjuk a

piacon.

Úgyhogy úgyhogy

ott az adómentességek révén most Igen.

Tehát az a jövedelem többlet, ami ugye a

háztartásoknál megjelenik annak a

keresletre mekkora hatása van, vagy

adott esetben a megtakarításokra, mert

simán az is előfordulhat, hogy hogy ez

olyan mértékű jövedelem többlet, amit

már nem akarnak elkölteni, hanem hanem

megtakarítják. Tehát ezeket figyelnünk

kell. Én azt gondolom, hogy a hogy a

decemberi inflációs jelentés lesz az,

ahol ahol sokkal tisztábban fogunk látni

egy csomó kérdésben, és akkor majd

nyilván

megfontolunk

megfontolunk lépéseket, hogyha azok

indokoltak még egyszer a mandátumunkból

levezetve, ami ugye a a tartós és a

tartós ástabilitást várja el tőlünk.

Úgyhogy, úgyhogy nagyjából ezzel

kapcsolatban ez a

azokat a véleményeket ismerjük, amelyek

kívülről próbálják megítélni a Magyar

Nemzeti Bank működését, már ami a

monetáris és kamatpolitikát illeti, de

most egy belsős véleményét szeretném

hallani erről, hogy ön miben látja a

különbséget az előző Matócsi Györgyféle

jegybank és a Varga Mihely féle jegybank

monetáris politikája között? Teszem föl

úgy a kérdést, hogy tudom, hogy ön csak

az utóbbi korszakban vesz részt a

jegybankműködés?

Hát ugye ugye egy más helyzet van most.

Tehát ugye alapvetően a a 2000

13

tól hát főleg ugye a a covid végéig, ami

mondjuk mondjuk azt, hogy 21 vége, ugye

azt az időszakot azért egy sokkal

összetettebb

makrohelyzet jellemezte, mert ugye ott

az elején

ugye 13 környékén ott ugye azért

alapvetően forráshiányos volt például a

bankrendszer

és nem akart nagyon hitelezni, mert ugye

forráshiányos volt, meg tőke hiányos

volt és egyébként Mert ugye a svájci

frank hiteleken ugye ott jelentős

törkövesztések veszteségek következtek

be. Nyilván a hitelezési aktivitás az

nem volt jelentős. Tehát ott ebben a

környezetben egy teljesen más jegybanki

attitű kellett. És egyébként amúgy más

egybanki attitűd volt globálisan is.

Tehát ugye visszaemlékszünk akkor 2014

elején ugye Mário Drági, mint az LKB

elnöke ugye megindított egy quantitatív

leasing programot, ami egyébként az

USÁban a a

2008-as válság után már volt. Tehát,

hogy ez egy teljesen más környezet volt.

Ugye a globalizáció a csúcsára hágott és

dezinflációs folyamatok indultak el, és

az egy negatív reálkamatoknak az

időszaka volt. Amit ugye a covid csinált

ezzel az egész rendszerrel, az hogy ugye

a ugye tehát mindenki megpróbálta

megvédeni a választópolgárt mindentől. Ö

egyébként amúgy nyilván helyesen

teljesen láthatatlan volt az, hogy mi

várható ettől a krízistől, csak aztán

utána egy kicsit ha lehet így

fogalmazni, pongyalán túlszaladt a

bicikli egyébként mindenhol, és jelentős

likviditás többletek halmozódtak föl, és

erre jött egy inflációs sokk, ami

egyébként részben ezért, részben meg

ugye nyilván az energia meg a háborús

helyzet miatt következett be, és

sújtotta ugye ezt a kelet európai

régióta leginkább

az összes közül. Tehát most egy más

helyzet van. Ugye egyrészt most a

pozitív reálkamatokkora van. Tehát

hogyha végignézzük az összes

fejlettpiacot, még a fel még még a az

úgynevezett tartalékdevizákat is, mint a

dollár a az euró japán a font, mindenhol

pozitív reálkamat van.

Ettől éppen ebből fakadóan

a kis nyitott gazdaságok, akik nem

globális tartók devezek, hogy ez mit

jelent, az azt jelenti, hogy minket nem

kell, hogy vegyen a másik jegybank, meg

nem kell, hogy vegyen a szuverén

vagyonalap, merthogy nincsen a globális

kereskedelmi forgalomban

látható részesedése a forintnak az

lotyinak, a cse koronának. Tehát ugye

ezért mi igazából azoknak a pénzügyi

befektetőknek,

akár lakosságia, akár intézménye, akár

külföldi vagyunk ilyen szempontból

kitéve, aki azért vesz, mert mert

érdekli a hozam, mert érdekes a hozam.

Tehát minket nem kell csak úgy vennie.

Éppen ezért valószínűleg, hogy nekünk

amúgy magasabb reálkamatot kell

tartanunk, mint mondjuk az Európai

Központi Banknak, aki egyébként ugye

nulla körül van, vagy az USA-nak, aki

egyébként abszolút nem nulla körül van,

hanem az ugye 1% fölött van jóvan a

jóval a Fedf.

Tehát, hogy ez egy más helyzet, ez

nyilván más policyt kíván egyrészre

alkamatotok tekintetében, másrészt meg

ugye likviditás tekintetében, mert ez a

magyar bankrendszer, ez még mindig túl

likvid. Tehát nem az a gond, és nem

azért nem megy mondjuk a váltételezés,

mert nincs elég forrás. Van egy csomó

forrás a rendszerben. Ugye a

bankrendszer az több mint 4000 milliárd

Ft-ot tart nálunk overnight betétben,

csak azért, mert nem tud vele mit

kezdeni. Ugye ezt ő simán

kihitelezhetné.

Vannak állami kamattámogatások, amin

keresztül ugye ő ezt jóval az alapkamat

alatt kihitelezhetné.

De hát nem teszi, mert ugye

hitelkeresleti kérdőjelek vannak, meg

nyilván alapvetően bizonytalanság, vámok

európai konjunktúra, tehát hogy hogy ez

egy másik önmagában egy kedvezményes

hitel konstrukció nem fogja ezt

megoldani ezt a problémát. Ha nincs piac

vállalkozás, akkor nem látja biztosnak a

jövét, akkor nem fog belemenni egy

kedvezményes

hát nyilván, hogyha ez beruházási célú

és és mondjuk adott esetben

forgóeszközcélúak ezek a hitelek, és

hogy ezeknek a többsége az, akkor persze

nem. hogyha bármire föl lehet venni itt,

akkor fogja, fölveszi, ezt berakja

állampapírba. Tehát, hogy hogy nyilván a

vállalkozók azok nem tehát okosak, tehát

ők ők meg fogják találni azt az utat, de

ami beruházási célen, annak a

beruházásnak, amikor ugye valaki a saját

pénzét kockáztatja,

akkor a beruházásnak annak meg kell

térülnie, és ez a megtérülés, ez fontos.

A másik dolog meg az, hogy ugye azért

itt kiépültek jelentős kapacitások az

elmúlt időszakban, aminek amit ugye

nyilván munkába kellene állítani. Tehát

hogy ez is egy faktor.

Talán a leghangsúlyosabb része a

monetáris tanácsszokásos havi

jelentéseinek, ami a kamadöntést illeti,

de az inflációs jelentésekben is nagy

súlyt kap. Ez az inflációs várakozások

hűtése. Mi a probléma ezzel? És mi a a

az eszköz? Mi a technika arra, hogy a

lakosság 8-9%-os

inflációs várakozását, ami nyilván egy

elrugaszkodott mérték a ténylegesen mért

inflációhoz képest, hogy ezt hogyan

lehet kordában tartani?

Hát konzisztenciával meg kiszámítható

politikával elsősorban. Én egyébként azt

gondolom, hogy hogy

is számítható kamat és gazdaságpolitiká

nyilván persze, tehát hogy ennek az

egésznek a az együttese. Tehát

tehát az úgy nehéz, amikor tehát ugye

mindenkinek egy irányba kell húzni. Én

azt gondolom egyébként a hogy a

kormányzati politika

is fölismerte, vagyis hát egyébként

szerintem soha nem gondolta ezt

másképpen, hogy hogy az infláció az egy

fontos

kockázat. Tehát mi azt mondjuk, hogy

ugye árstabilitás elérése és fenntartása

nélkül nincsen fönntartható növekedés.

Miért? Egyszerűen azért, amit önö mond,

az átárazások, tehát hogy gondolkodik a

a a vállalkozó egy bizonytalan

környezetben. Nyilván kockati prémiumot

fog árazni, de ugyanúgy a pénzügyi

befektető is. Tehát hogyha egy környezet

bizonytalan, nem kiszámítható,

akkor ő azért, hogy berakja a pénzét

valahova, akár egy vállalkozásba, akár

egy üzletbe, akár egy beruházásba, akár

egy állampapírba, akár egy részvénybe,

egy prémiumt vár el a magasabb kockázat

miatt. Ugye most van azért elég kockázat

a világban, de én azt gondolom, hogy

hogy az inflációt, mint kockázatot, azt

érdemes

ebből kivenni

egy olyan szintig, ahol ahol ahol ugye

egy cselekvési keresz valamit, hogy nem

sikerül közelíteni a tény. Hát sok

minden, tehát sok minden ebb a ugye a

Q4-es, tehát a negyedik- negyedéves

inflá és első negyedéves idei infláció

felfutásban sok minden szerepet

játszott. Tehát egyrészt van egy

élelmiszer egy globális élelmiszerárt

ciklus. Ugye nyilván van ez a tarifákkal

kapcsolatos bizonytalanság, vagy volt,

ami ugye azért jelentősen enyhült azóta

ugye a a Liberation Day óta. És ugye

ezekz hozzáadódik nyilván az, hogy a

második tavalyi évnek a végén második

felében ugye sokkal volatilisabb volt a

forint. Nyilván volt egy

jövedelemnövekmény a háztartásoknál több

forrásból és ezek ugye hozzáadódnak. az

árazási döntésekhez.

Nem, mi egyébként azért számolunk azzal,

hogy az árésop, hogyha kivezetődik,

kevesebb jön belőle vissza, tehát ez a

két 3 ne4, mert ugye ennek van egy olyan

hatása, ami ezt az árazási

fegyelmet a versenyhivatal az

árfigyelőrendszeren

keresztül ezt azért kordában fogja

tartani. Meron és nyilván egy

bizonytalan környezetben megjelenik a

vállalkozások részéről valamifajta

oportunizmus, amivel semmi gond nincs.

Ez egy teljesen természetes piaci

folyamat. Nyilván a szabályozónak az a

feladata, hogy ezt az oportunizmust ezt

ezt kordában tart. Egyetért azzal a

véleménnyel, hogy a magyar gazdaság a

stakfláció állapotába került, tehát

nulla növekedés mellett az inflációs

célt meghaladó infláció.

Én nem értek ezzel egyet. Ugye ez egy

definíciós vita. A a tegnapi portfolio

konferencián is előkerült, ugye a

Stakfelt azt a a niixoni

gazdaságpolitika

tekintetében

lehet értelmezni ilyen gazdaságtörténeti

szempontból. Ugye ott azért volt egy

nagyon-nagyon rigid bunkerőpiac. Ez nem

igaz

egyébként ma már, tehát Magyarországon

meg aztán különösen nem. Tehát tehát

egyrészt mi azt gondoljuk, hogy hogy

ezzel a a a az óvatos és türelmes

monetáris politikával abszolút elérhető

az inflációs cél. És a gazdaságban van

annyi rugalmasság, hogy tud

alkalmazkodni. Most én értem azokat,

akik azt mondják, hogy hát nem tudom

kilenc negyed éve leföl megy megy a a

Real GDP növekedése és van egy inflációs

három éve a nulla körül imboy

plusz mínusz. De hogy de de egyébként

amúgy a munkaerőpiac az meg az meg

feszes maradt. És ugye ez nem az, hogy

az állam nem bocsát el, hanem a

reálgazdasági szereplők sem építenek le

érdemben kapacitásokat, mert nyilván azt

gondolják, hogy hogy van potenciál a a a

kilábalásban, vagy a a gazdaságnak a a

visszatérésében

ben a a a potenciális növekedésnek a

szintjére. És akkor gyakorlatilag ezért

tartják ezeket a kapacitásokat. Tehát én

nem gondolom, hogy ez a helyzet fönnál.

Ez egy teljesen tehát a a klasszikus

szakflációs definíció az egy teljesen

más környezetet ír le, mint ami most

akár a magyar gazdaság, akár a

közép-európai gazdaság.

N-ét kérdéstakörünk van, igyekszünk ezt

gyorsan lezárni. jegybanki veszteség

alakulása a jogszabály szerint a

jegybanknak ezt le kell tudnia dolgozni

nem tudom belátható időnbe öt éven belül

vagy nincsen pontosan meghatározva a

jogabályban, de le kell lát esélyt arra,

hogy a következő években a jegybanki

veszteség az leépüljön?

Tehát a veszteség az mindenképpen

csökkenni fog. Ugye nyilván minek a

függvénye a veszteség? Ö egyrészt a

tehát ugye ez a az eszközoldalon lévő

kamatozóeszközöknek és a forrásoldali

kamatozóeszközök kamatkülönbözetének a a

az eredője az éves folyóveszteség. Ugye

nyilván, hogyha az alacsony kamatozású

eszközöknek a az állománya az

eszközoralon csökken, tehát lejárnak az

NHP-k, lejárnak a növekedési

kötvényprogrammal, ugye lejárnak az

állampapírok idővel, tehát nyilván ennek

van egy egy kifutása.

Ö és egyébként az inflációt visszahozzuk

a a megfelelő szintre, ugye a cél a

célra, akkor nyilván a kamat is tud

csökkenni, tehát a forrásoldali kamat az

lejjebb lesz, és az eszközoldalon meg

szépen kifutnak ezek a ezek a a ezek a a

az alacsony kamatozású eszközök, akkor

nyilván a veszteségünk az csökkenni fog.

Adott esetben ez átfordulhat majd egy

idő után pozitívba. Úgyhogy abszolút a

veszteségnek a ledolgozása az belátható,

de nem tudok most egyébként hát izé

Igen, az az szerintem reális.

Igen. És és akkor gyakorlatilag viszont

ott van ugye negatív saját tőkének a

kérdése, amit ami meg ugye historikus,

tehát az eddig fölhalmozott

veszteségeknek az állmánya az nyilván

annak egy jóval hosszabb kifutása van,

ugye. Tehát az az egy az egy más

történet. Ugye itt az a lényeg, hogy

hogy a jegybank ne csináljon olyan

policyt, ami nem indokolt és ezt a

veszteséget növeli.

Világos utolsó kérdésem jegybanki

alapítványok ugye ebben ugye több szálon

zajlik nyomozás. A jegybank belső

vizsgálatot is folytatott. Mit lehet

tudni ennek az állapottáról? Ezt

lezárták vagy folyik még bármilyen

vizsgálódás házon belül?

Az elnök úr ezzel kapcsolatban mindent

elmondott. Ugye az alapítvány el ugye ez

az alapítványnak a a feladata. Az

alapítvány elvégezte a vizsgálatokat és

megtette azokat a feljelentéseket, amik

a vizsgálatok eredményeként szükségesek

voltak. Úgyhogy én nem tudok ennél

többet elmondani, amit elnök úr

arról sincs információ, hogy érkezett

volna a nyomozóhatóságok felől

visszajelzés, visszacsatolás, hogy hol

tart a nyomozás, szükségük van-e még

feljelentés kiegészítésre?

Én erről nem tudok.

Kurali Zoltán, köszönöm a beszélgetést.

Én köszönöm. Önöket pedig ismét arra

bíztatnám, hogyha még nem tették, akkor

iratkozzanak föl a 24.hu YouTube

csatornájára, lájkoljanak,

kommenteljenek, hogyha tetszett a

tartalom, és ha követni akarnak minket,

akkor pedig állítsák be az értesítést.