[Zene]

[Zene]

Az időszámításunk előtti 6. században

második Nabukodonozor babiloni király

gyönyörű illatos virágokkal teli

kertekkel akarta megörvendeztetni fiatal

feleségét a Mütiszti szülőföldje zöld

vidékei után sóvárgott felfogadta hát

birodalmának legismertebb építészeit

hogy a találékonyságokat ladba vetve

megvalósítsák az elképzelését a

végeredmény a pompás babiloni függőkert

amelyet évszázadokkal később az ókori

világ hét csodájának egyikeként ismerünk

A doboz a magyar játékszabály mellett az

itt látható játékelemeket tartalmazza. A

pontozó tömbre majd csak a játék végén

lesz szükség, úgyhogy ezt most

félreteszem. A játék dobozára, illetve a

benne lévő rendezőre és a rendezőben

lévő játékelemekre szükség van a játék

folyamán, úgyhogy ezt helyezzük mindenki

számára könnyen elérhető helyre. A

rendező közepe pedig maga a kőbánya

lesz, és gyakorlatilag a doboz kinyitva

rögtön el is kezdhetjük a játékot. De

azért nézzük meg, hogy mit is rejt a

kőbánya. Három rétegnyi lapka

helyezkedik itt el. Egy kicsit a

mélyírások, hogy megmutassam. Legalul 16

darab ilyen fekete színű bazalt lapka

van. Ezeket véletlenszerűen kell

elrendezni a kőbánya aljában. Erre kerül

16 véletlenszerűen elrendezett

gránitlapka. Ezek szürke színűek, a

felső szinten pedig 16 darab

véletlenszerűen elrendezett barna színű

agyaglapka kerül. Így épül fel tehát a

kőbánya. Minden játékos válasszon

magának egy-egy játékos táblát, a

játékostáblák pedig ugyanolyanok.

Kizárólag ez a kis virágos díszítés

különbözteti meg őket. Mindenki vegye

magához a saját táblájával megegyező

kezdőlapkát,

azt meg kell fordítani a másik oldalára,

és a raktárterület bevágásába kell

helyezni. Négynél kevesebb játékos

esetén a nem használt kezdőlapkákat

félre kell tenni. Ezt követően meg kell

keverni a fordulójelölőket úgy, hogy ez

a nyíloldal legyen felül, és

játékoszántól függően meghatározott

mennyiségű fordulójelölőre lesz szükség.

Két fős játék esetén 14-re, három fős

játék esetén 12-re, négy fős játék

esetén pedig 10-re. Erre a játék

végigjelölőre rá kell helyezni a

megfelelő mennyiségű, véletlenszerűen

kiválasztott fordulójelölőt. A maradékot

pedig játékon kívülre kell helyezni. Az

lesz a kezdőjátékos, aki legutóbb

dolgozott kertben, és a tőle jobbra ülő

játékos, tehát a körsorrend utolsó

játékosa, vegye magához ezt a

fordulójelölő tornyot. Négy fős játék

esetén bele is vághatunk a játékba.

Három fős játék esetén azonban el kell

távolítani három agyaglapkát a

kőbányából. A kezdőjátékossal kezdve

körsorrendben minden játékos távolítson

el egy-egy agyaglapkát innen. Kétfős

játék esetén pedig hat lapkát kell

eltávolítani. Tehát a játékosok

felváltva távolítsanak el egy-egy

agyaglapkát addig, amíg hatot el nem

távolítottak. Ezt követően kezdődhet is

a játék.

A csodák kertje egy kettőtől négy főig

játszható társasjáték, amelyben a

játékosok egy-egy tapasztalt építést

alakítanak. Ki kell ásni a legjobb

kőzeteket a kőbányából, és azokat

bölcsen kell felhasználni a függőkert

megépítéséhez. A függőkert megépítéséhez

sok-sok oszlopra lesz szükség, a

különböző szinteken pedig kilátók,

lépcsők, szökőkutak, szobrok és hidak

épülhetnek. A játék végén az lesz a

győztes, aki a leglenyűgözőbb tervet

mutatja be a királynak. Ő lesz a

királyság legnagyobb építésze.

A kezdőjátékossal kezdve a játék menete

az óramtató járásával megegyező irányban

halad, és két fős játék esetén a játék

15 fordulón tart. Három fős játék esetén

13 forduló, négy fős játék esetén pedig

11 forduló után ér véget a játék. Amikor

egy játékos sorra kerül, akkor először

kötelezően ásnia kell, azaz lapkát kell

elvennie a kőbányából, utána a saját

tábláján tetszőlegesen építkezhet az

aktív játékos, végül pedig a megmaradt

lapkák közül elraktározhat egyet, a

többit pedig el kell dobnia. Nézzük is

meg ezeket a lépéseket részletesebben.

Először is tehát kötelező ásni, azaz

minden egyes játékos minden körében egy

újabb lapkához fog hozzájutni a

kőbányából, és mindenféleképpen olyan

lapkát kell elvenni, amin nincs másik

lapka. A játék elején legkönnyebben

agyaglapkához lehet majd hozzájutni.

Utána némi ás után felbukkannak a

gránitlapkák. Egy jelen helyzetben tehát

az aktív játékos vagy ezt az egy gránit

lapkát választja, vagy bármelyik

agyaglapkát, további ással pedig bazalt

lapkák is felbukkannak. Egy ilyen

helyzetben tehát az aktív játékos vagy

bármelyik agyaglapkát választja, vagy

ezt a gránit lapkát, vagy pedig ezt a

bazalt lapkát. Az ással, azaz a

lapkaelvétellel oszlopok is járnak, és

ez mindig ilyen szimpla oszlopot jelent.

ugyanis vannak dupla oszlopok, de dupla

oszlophoz nem lehet hozzájutni ással. A

kiválasztott lapkáért pedig annyi ilyen

szimpla oszlop jár, amennyi oldal a

szomszédos olyan lapkával, ami

legfeljebb olyan magasan van, mint ő

maga. Ez a lapka például csak olyan

másik lapkával szomszédos, ami

legfeljebb ugyanolyan magas, mint ő.

Tehát ez négy oszlopot is jelentene.

Ezzel a lapkával viszont csak magasabban

lévő lapkaszomszédos, így ezért

önmagában egyáltalán nem járna oszlop.

És ugyanez a helyzet ezzel is. De

például, hogyha ezt a lapkát elveszem

innen, és így vizsgálom meg a helyzetet,

akkor ha ezt a lapkát ásom ki, akkor

ezért a két lapkáért nem jár oszlop,

hiszen magasabban vannak ennél a

lapkánál. viszont ezért a lapkáért jár,

hiszen ugyanolyan magasak. Ez a lapka

pedig alacsonyabban van, így érte is

jár. Ez két oszlopot jelentene. És ha

valahol már a kőbánya alja látszik,

tehát egyáltalán nincs ott lapka, ez a

szomszédosság is oszlopot jelent. Tehát

ezt a lapkát választva továbbra is két

oszlopot kapnék a szomszédos mezőkért,

de oszlop jár minden olyan oldalért is,

ami a kőbánya szélével szomszédos. Tehát

például ez a lapka négy oszlopot ad.

Kettőt ezért a két ugyanolyan magas

lapkáért, és kettőt a kőbánya széléért.

Összesen tehát négyet. Ilyen módon tehát

nulla és négy közötti oszlop szerezhető.

De bónuszoszlopot lehet szerezni azért,

ha a saját táblánk virágával megjelölt

lapkát veszünk el. Tehát ha ez a játékos

kék virágos lapkát vesz el, akkor

magáért, a virágért is plusz egy

oszlopot kap. Így például ezzel a

lapkával öt oszlopot kapna, ezzel csak

kettőt, ezzel hármat és így tovább. És

még mielőtt tovább lépnék a következő

lépésre, hadd hívjam fel a figyelmet

arra, hogy az agyaglapkákon mindig két

szimbólum szerepel a sarkokban. Itt

látható ez a két szimbólum. És a másik

oldalon is ez a két szimbólum szerepel.

Majd a gránit lapkákon három szimbólum

szerepel, a bazalatlapkákon pedig négy

szimbólum szerepel. Úgyhogy a választást

ez a tény is befolyásolhatja. Tegyük

fel, hogy ez a játékos ezt a lapkát ássa

ki, ezért kap tehát öt szimpla oszlopot.

Ezeket kiveszi. A lapkát meg kell

fordítani az építésorán mindenféleképpen

ezt az oldalt kell használni. És az ásás

után következik is az építés. Ilyenkor a

nálunk lévő lapkákat és oszlopokat,

valamint potenciálisan további elemeket

lehet majd felhasználni. A teraszlapkák

semmiféleképpen sem kerülhetnek

közvetlenül a táblára. Mindenféleképpen

oszlopokat kell ezekre a mezőkre

helyezni, és a teraszlapkák vagy négy

oszlopra kerülhetnek, vagy pedig

háromra. Tehát megtehetem, hogy csak

három oszlopot használok fel.

És arra építem meg ezt a lapkát, vagy

akár ezt a másikat, ami itt van a

raktárterületen. A lapkákat pedig

tetszőlegesen el lehet forgatni. Tegyük

fel, hogy így rakom le. És ha négy

oszlopra helyeztem egy lapkát, akkor

rendben van. Ennyi. Viszont ha három

oszlopra helyeztem egy lapkát, akkor a

hiányzó oszlopot meg kell jelölnöm,

mégpedig egy kilátóval. Ennek arra a

mezőre kell kerülnie, amelyik alatt

hiányzik az oszlop. Most ha tudnám,

akkor ezt a másik lapkát is

megépíthetném, de nem lesz elég oszlopom

hozzá. Úgyhogy ezeket az oszlopokat el

lehet tárolni itt legfeljebb hatot, és

csak szimpla oszlopot lehet eltárolni.

Hamarosan kitérek a dupla oszlopokra is.

A kör végén tehát legfeljebb egy lapkát

és legfeljebb hat szimpla oszlopot lehet

eltárolni. Utána pedig a balra

ölőjátékoson a sor. Amikor mindenki

egyszer sorra került, akkor a forduló

véget ér, és a körsorrend utolsó

játékosa a köre végén fedje fel a

fordulójelölőtorony

felső jelölőjét, és amennyiben ezen a

felfedett jelölőn van valami, akkor azt

a következő fordulóban figyelembe kell

venni. Jelen esetben minden játékos kap

egy dupla oszlopot, és ezt a saját

körben fel kell majd használni, különben

el kell dobni, ezeket nem lehet

elraktározni. Ezután a kezdőjátékos egy

újabb fordulót kezd, és a kör során

bármikor be lehet váltani két szimpla

oszlopot egy dupla oszlopra. Fordítva

viszont ez nem igaz, tehát dupla

oszlopot nem lehet beváltani két szimpla

oszlopra. És most elég sok lehetősége

van ennek a játékosnak, de a

példakedvéért nézünk egy olyat, hogy

dupla oszlop felhasználásával

azokat ide és ide helyezve, valamint

kettő szimpla oszloppal egy második

szintet is megépítünk.

Tehát ezek az oszlopok rákerülhetnek a

rácsra, illetve a lapkák üres mezőire.

És tegyük fel, hogy most nem ezt a

lapkát építjük meg, hanem a raktárban

lévőt. És mondjuk így fogjuk tájolni. És

az építkezés során különböző

díszelemeket is felhasználhatunk. Jelen

esetben például lehetőség van lépcső

lehelyezésére. A lépcső lehelyezéséhez

az kell, hogy a lépcső két különböző

szintet kössön össze, és mind a kettő

mezőn, ahova a lépcső kerül, szerepelnie

kell a lépcső szimbólumnak. Tehát jelen

példában ezt megtehetem. És például ezt

a lapkát meg lehetne építeni még három

oszlopra, de úgy is dönthetek, hogy ezt

a lapkát félreteszem a következő körre,

és ezt a három oszlopot is elraktározom.

Hidat úgy lehet majd építeni, hogy az

két híd ikont kössön össze, és a két híd

ikon között egy üres mezőnek kell

lennie. Tehát ezt most megtehetem.

Fontos tehát, hogy a lépcsővel

ellentétben a híd két végének ugyanazon

a szinten kell lennie. A szökőkút

hasonlóan működik. A szökőkút ikonoknak

azonban egymás mellett kell lenniük egy

szinten. És így néz ki a szökőkút. Ezt

kell a két mezőre ráhelyezni. És már

csak egy elem maradt ki ez a szobor.

Amikor ezt a lapkát megépítettem, akkor

a szoborikonra szabadon ráhelyezhettem

volna egy szobrot. Az első szobor tehát

bármelyik szoborikonra rákerülhet. A

további szobroknak azonban viszintesen

vagy függőlegesen egy vonalban kell

lennie egy már korábban lehelyezett

szoborral. Tehát amikor ezt a lapkát

megépítettem, rakhattam volna rá

szobrot, mert ezzel egy vonalban van.

Tehát ide rakhattam volna szobrot, de

például ha ide építkezek, akárhogy is

forgatom ezt a lapkát, nem lesz egy

vonalba egyetlen korábban lehelyezett

szoborral sem. Így erre az ikonra

semmiképpen sem kerül majd szobor. De

például azért, hogyha elforgatom így,

akkor legalább egy lépcsőt ráhelyezhetek

így ide. És itt most sok mindent

mutattam, de néhány fontos alapszabályt

kiemelnék most. Egyrészt bármilyen

díszelemet is használunk, annak nincs

egyéb költsége, szabadon elvehetjük és

megépíthetjük. Viszont mindenféleképpen

vagy egészben, vagy részlegesen egy

olyan lapkára kell kerülnie, amit az

aktuális körünkben helyeztünk le. Ez

egyben azt is jelenti, hogy például erre

a szoborikonra már egyáltalán nem kerül

szobor, akkor sem, ha a későbbiekben már

egy vonalban lesz egy másik szoborral. A

lépcsők, a szökőkutak, a hidak csak

viszintesen vagy függőlegesen

helyezkedhetnek el. Átlósan nem. Ha egy

mező felülről nem látszik, akkor az

gyakorlatilag már nem is létezik. Nem

helyezhető oda oszlop sem díszítőelem.

És a szobroknak van még egy

érdekességük. A kialakításuk is olyan,

hogy egyértelmű legyen, hogy oszlopként

is felhasználhatók.

Tehát erre egy újabb lapka helyezhető.

Viszont onnantól kezdve, hogy egy szobor

oszlopként került felhasználásra már nem

számít szobornak. Az építkezésnél

figyelembe kell venni a fokozatosságot,

tehát mindenféleképpen lennie kell

legalább egy első szintű lapkának,

mielőtt második szintű lapkát építenénk,

és így tovább. Tehát ahhoz, hogy a

teljes kertünkben legalább egymadik

szintű lapkánk legyen, szükséges egy

legalább kettes szintű lapka. Az

építkezés során nem hagyhatunk oszlopot

üresen, tehát nem tehetjük meg azt, hogy

mondjuk dupla oszlopot rakunk ide, mert

nem tudjuk elraktározni, de a kör végén

nem rakunk rá semmit. Ezeket el kell

távolítani, tehát nem maradhat oszlop a

játéktéren lapka nélkül. Végezhető pedig

két teraszlapka nem kerülhet pontosan

egymásra, tehát egyetlen teraszlapkát

nem fedhet egy másik teraszlapka teljes

egészében. Elcsúsztatva lehet tehát

magasabb szintre építkezni. A játék

tehát így folytatódik: Minden forduló

végén újabb jelölő kerül felfedésre,

aminek valamilyen hatása lehet a

következő fordulóban minden játékosra.

Ezek a hatások megtalálhatók a

szabálykönyvben. Aki elolvasná őket,

állítsa meg egy pillanatra a videót.

Amikor pedig az utolsó jelölő is

felfedésre kerül, akkor a következő lesz

az utolsó forduló, annak a végén a játék

végetér, és következik a pontszámolás.

Ehhez érdemes a pontozótömböt használni.

A saját kertet fölülről kell

megvizsgálni, és kizárólag azokat a

játékelemeket lehet figyelembe venni,

amik fölülről láthatók. Ez alapján

minden egyes szobor annyi pontot ér,

ahányadik szinten szerepel. Tehát

például egy második szinten lévő szobor

kettő pontot ér, egy harmadik szinten

lévő szobor három pontot és így tovább.

Minden egyes szökőkút és híd háromszor

annyi pontot ér, mint ahányadik szinten

szerepel. Tehát egy második szinten lévő

híd, illetve szökőkút hat pontot ér. A

lépcső annyi pontot ér, amennyi az

összekapcsolt szintek összege. Tehát

például egy második és harmadik szint

között lévő lépcső öt pontot ér, négy

pont jár minden egyes teljes

díszkészletért. Tehát egy lépcső, egy

szobor, egy szökőkút és egy híd

együttesen négy pontot ér. Ezt úgy is

meg lehet vizsgálni, hogy amelyik

díszítő elemből a legkevesebben

rendelkezünk, annak a mennyiségét meg

kell szorozni néggyel. Hasonló logikával

a négy különböző virág egy-egy készletet

alkot, és készletenként négy pont jár.

Minden egyes kilátó egy pontot ér

szinttől függetlenül. Végezető pedig meg

kell nézni, hogy melyik a legmagasabb

szint a kertünkben. És ezt a számot meg

kell szorozni kettővel. Tehát ha például

valakinek van negyedik szinten lévő

lapkája, akkor nyolc pontot kap. Az

összesítés után pedig a legtöbb ponttal

rendelkező játékos a győztes. Döntetlen

esetén pedig az érintettek közül az

nyer, akinek felülről nézve kevesebb

üres mező van a rácstábláján, tehát ha

úgy tetszik, a nulladik szinten. További

döntetlen esetén pedig az érintett

játékosok osztoznak a győzelmen.

Ha pedig az elpakolás során figyelünk a

kőbánya szintjeire, akkor gyakorlatilag

elő is készítettük a következő játékot.

A csodák kertje egy alapvetően absztrakt

építkezős játék, ami mind a játék során,

mind pedig a játék végén nagyon

látványos. A játékmenet pedig jól

előrelátható, tervezhető. Akinek

megtetszett a játék témája, megjelenése,

működése, tegyen vele bátran próbát.

Örülök, hogy erre jártál és megnézted

ezt a videót. Amennyiben érdekesnek,

értékesnek, hasznosnak találod.

Megköszönöm, ha lájkolod, kommentelsz,

megosztod és feliratkozol a csatornára.

Csatornatagként pedig jóval korábban

megnézheted a videókat, és kifejezetten

csatornatagok számára készült nem

nyilvános tartalmakhoz férhetsz hozzá,

ammennyiben ezek érdekesek a számodra,

vagy egyszerűen csak támogatni szeretnéd

a munkámat, a videó alatti sávban,

illetve a videó leírásában megtalálod

ezt a lehetőséget. Yeah.