Egyértelműen van egy hype az európai

defense szektorban. Az a kérdés, hogy

lehet-e ilyen gyorsan, ilyen mértékben

kapacitást növelni, méghozzá úgy, hogy a

marginok ugye szinten maradjanak és ne

romoljanak el. [zene]

A NATO létrehozása óta Európa élvezte az

úgynevezett béke osztalékot. Ez azt

jelenti, hogy a csökkentett, alacsony

szinten tartott hadi kiadások

következményeképpen sokkal több pénz

volt jóti kiadásokra. Több pénz az

egészségügyben, az oktatásban, az

állampolgárok életminőségének

javítására. És ennek most vége. Ugye azt

tudjuk, hogy az európai államok átlagos

védelmi kiadás az egy 1,9%-a

GDP arányában. Most nemrégiben idén

elfogadták a NATO csúcson azt, hogy ezt

5%-ra növelik, ami úgy fog felépülni,

hogy 3,5% lesz közvetlenédelmi kiadás és

mász% lesz, ami infrastruktú beruházás,

utak, úthálózatok, vasütésinek,

mindenféle olyan dolog, energiahálózat,

ami támogatja azt, hogy gyorsan tudjanak

mobilizálni akár egy katonai csapás

esetén.

Az az érdekes egyébként, hogy Európa

elaludt. Tehát azt látjuk, hogy ez a 326

milliárd euró, amit költöttek 2024-ben

összesen védelmi kiadásra, ez nagyon

alacsony. Nincsenek meg az európai cégek

olyan szinten, hogy amik amerikai cégek

megvannak. A top hat globális védelmi

cégből öt amerikai. És ez a top hat cég

egyébként a top 100 összes bevételének

az egymadát képviseli. Gyakorlatilag.

Tehát a nagy védelmi szektor cégek azok

amerikaiak, ezek évtizedes táblatba

tekintenek vissza. Nagyon-nagyon sok

kutatásfejlesztés van mögöttük, nagyon

kifejlett termékei vannak. Ami egy game

changer most az európai védelmiások

terén, az az, hogy van egy új

adósságfészabályozás az EU-ban. Ugye azt

jelenti, hogy van egy túlzott

költekezési túlzatdeficit eljárás az EU

EU-ban, és ezt túl lehet lépni,

amennyiben az a túllépés a védelmi

kiadásokra fordítódik, és ennek hatására

ez akár egy 40%-os növekedés növekedést

is előidézhet idén. Ennyi költségvetési

terük van az államoknak arra, hogy

védelemre költsenek. Azt tudjuk

elmondani, hogy 2030-ra nagységendileg a

a GDP 3%-a lesz elköltve Európa szinten

védelmi kiadásokra, ami még mindig

nagyon messze elmarad a NATO-s 5%-os

vállaláshoz képest. Ugyanakkor egy nagy

előrelépés és tudni kell, hogy ennek a

skálázhatósága az meglehetősen nehéz,

nem egy flexibilis dolog, nagyon sokat

kell elkölteni az elején

kutatásfejlesztésre. Védelmi kiadások

terén a szuperciklus elején vagyunk. Nem

tudjuk azonban, hogy mire lesznek

elköltve ezek az összegek. Azt tudjuk,

hogy van nagyon sokféle katonai

részterület. Ugye van a földi, légi,

vízi, akár űrbeli, kiber tér, ahol ezek

elkötésre kerülhetnek, de azok, hogy ez

ezek között milyen megosztásra fog

kerülni az összeg, abban nem vagyunk

biztosak. Kifejezett célja az Európai

Uniónak, hogy ezek a más GDP5%-ában

maximalizált infrastruktúrális jellegű

védelmi kiadások, ezek olyan cél

legyenek elköltve, amiknek dual purpose

módon van egy védelmi, egy hadi és van

egy civil felhasználási módja is.

Ilyesféleképpen nagyon vékony az a

vonal, hogy mire lehet ezeket elkölteni,

ezeket az összeket. Ö lehet ezt

elkölteni ugye mondjuk a vasútra,

úthálózat fejlesztésre, energiakapacitás

fejlesztésre satöbbi, aminek ugye van

egy olyan jellege, hogy lehet, hogy ezen

civil vasútak fognak működni, lehet,

hogy autópályabővítés lesz, ahol napi

szinten személygékocsi fognak

közlekedni, akár egy digitális

fejlesztést az állampolgárok fognak

érezni a saját bőrükön, mint egy pozitív

fejlemény. Ugyanakkor lehet, hogy

lesznek olyan fejlemények, olyan

költekezési területek, amik csak védelmi

kiadásra fordítódnak. Mondjuk az ilyen

iparétesítményeknek a felskálázása, akár

amuníciógyártás,

konkrét tangyártás,

egyenruhagyártás téren, nincs nagyon

civil felhasználása, és valószínűleg

ezekbe is nagyosszág fog csatornázódni.

Ezek államok szintjén teljes mértékben

eltérhetnek.

Az európai védelmi szektor cégei óriásit

mentek idén a tőzsdén. Fortintba nézve

az S&P 500 gyakorlatilag 0%-ot testett

idén. Az Eurostock európai részényeket

összefoglaló index körülbelül 10%-ot, az

arany ment 40-et és a védelmi szektor

cégei felmentek akár 120%-ot is, és

jelenleg olyan 70%-on állnak idei year

to date magyar forint hozamban.

Egyértelműen van egy hype az európai

defense szektorban, hogy az egész év

során jöttek a támogató hírek a védelmi

szektor számára. Oroszország növekvő

fenyengetettségével az európai védelmi

szektornak a szerepe sokkal jobban

felértékelődött, áramlott be a pénz a

szektorban és illetve a fiskális szigor

elengedése, a költségvetések lazítása

szintén hozzájárult a szektor

támogatásához. A legnagyobb európai

védelmi cégek közül a BAE Systems a

legkiemelkedőbb. Őneki több mint 30

milliárd eurós bevétele van. Ez egy brit

cég, integrált védelmi cég, nagyon sok

terméke van, több évtizedes múlt tekint

vissza. Ezt követik a Leonardo, az

Airbas, Talés, Rine Metal és a kevésbé

ismert nevek, köztük mondjuk akár a Sab.

Azt fontos tudni, hogy a védelmi

cégeknek a többsége nem csak védelmi

termékeket gyárt, hanem például az ARB

megnézzük. Neki a bevételnek a

körülbelül egy neyade 1/5 ötöde az ami

védelmi kiadás. Ugye helikopterek,

repülőgépek egyébként meg egy civil

repülőgépeket gyártó cég, akinek szintén

a másodlagos felhasználás csak a védelmi

szektor. Több cég is túlteljesítette

idén a szektort. Például a Rin Metal,

német harckocat gyártó cég, elképesztő

1500%-os pluszban az elmúlt években.

Látszik, hogy a tank iránt támasztott

igény az Európai Unió szintjén a

jövőbben óriási növekedést fog elérni.

Az európai védelmi szektorban egy óriási

nagy boom lesz a következő években. Ez

egyértelmű. Az, hogy ez mekkora és

milyen területeken, ezt nem látjuk. A

Hnak nincsen nagy pozíciója a

befektetési területen, védelmi cégekben.

Többször felmerült a befektetési

bizottságban, hogy megnézzük ezeket a

cégeket. Az az indoka annak, hogy

nincsen nagy pozíciónk, hogy ezek most

óriási nagy felfutásban voltak, több

100%-ot nőttek. Egy fundamentális

értékapú befektető ilyenkor általában

nem szokott vásárolni papírokból,

illetve nagyon nehéz megfogni a

fundamentumokat. Nem tudjuk azt, hogy

harckocsik lesznek előtérben, vagy

inkább repülőgépek lesznek a jövő

hadviselése, kibertéren fognak

befektetni a az államok, és ezeket mind

tudnunk kéne, tudnunk kéne

kvantifikálni, megmondani azt, hogy

mekkora mértékben milyen területen lesz

itt növekedés. ahol nagyon egyértelműen

látjuk azt, hogy a védelmi cégeknek egy

óriási nagy növekedése lesz jövőben, az

a rendelésállomány. Tehát látszik az,

hogy 2022 februárban, amikor megtámadta

Oroszország Ukrajnát, a rendelési

állományok általában az éves ebbeel

kétszeresén maximum háromszorosan

voltak, és azóta 22 és 25 között, ez a

szűk három év alatt olyan szinten

növekedtek meg a rendelésállományok,

hogy sok cégnek most már 8-10 évre előre

menelőleg megvannak a rendelései.

várhatóan a megnövekedett költségvetési

kiadásokat ide fogják becsatornázni az

államok, ezeknek a cégeknek a kapacitás

bővítésére fogják elkölteni. Az a

kérdés, hogy lehet-e ilyen gyorsan,

ilyen mértékben kapacitást növelni,

méghozzá úgy, hogy a marginok ugye

szinten maradjanak és ne romoljanak el.

Tudni kell azt, hogy ez a szektor

rettentően tőkeigényes és nagyon hosszú

termékfejlesztésű ciklusokkal működik.

Tehát mondjuk, ha megnézzük a Fincanteri

céget, ami az legnagyobb európai

hajógyártó, harc harci hajógyártó, akkor

nekik egy termék lefejlesztése az akár

évtizedes szinten is elhúzódhat. És az

ilyen cég egyébként általánosságban,

mivel termelőcégek alapvetően ciklikus

váratok ki vannak téve nyersanyagáraknak

és egy csomóféle munkaerőpiaci és egyéb

faktornak nagyon labilisek. Ha megnézzük

például a Finkentének az elmúlt 18 évét,

azt látjuk, hogy 10-ben negatív cashfow

csinált. És ha összeadjuk a 18 év alatt

megtermelt szabad készpénzállományát, az

mindig negatív. Az van beárazva, hogy

végtelen növekedés van gyakorlatilag a

következőt 5-10 évben, és ez stabil

profits szintek mellett tud lefolyni. Ez

koráncsán biztos. Az is fontos, hogy ezt

az óriási nagy pénzmennyiséget, ami most

rendelkezésre áll a következő 5-10

évben, mire költik el az államok. Ez egy

nagyon fontos stratégiai döntés. Például

Németország harckocsi ország, ott van a

Reta, kistestvére a Roup. Ők nagyon nagy

mértékben tudnak kapacitáskálázni, és

ebbe az irányba tudnak beletolni sok

pénzt. Franciaországnak sokkal inkább

repülőgép gyártókapacitása van. Az

Airbusnak is ott van több

gyártókapacitása. Ott van a Dustult

Aviation, ott van nekik a Talis, akik

mind inkább abb az irányba tolják, hogy

régi védelmi kapacitást építsenek ki.

Most voltam a Goldman Sex konferenciáján

Londonban, és több cég képviselővel

találkoztam, köztük mondjuk a Talésa, a

Rruppa, Leonardoval, Finkentaryival.

Ezek a cégek mind azt mondták, hogy a

védelmi szuperciklus legelején vagyunk

és a következő 5-10 évben lesznek 7 gig

beruházások. Ami érdekes, egyre egyre

jobban tolódunk el a kibertér felé,

illetve a drónok irányával. A jelenlegi

árfanyagban teljesen be van árazva

gyakorlatilag egy ideális jövő. A

kapacitások felfuttatása, marginok

szinten tartása, ez mind ott van.

árazottság szintén, ha megnézzük mondjuk

a R mett, azt látjuk, hogy 100-as

paperel körül forog. Ez azt jelenti,

hogy ha berakunk most pénzt a cégbe, azt

100 év alatt fogja nekünk visszatermelni

jelenlegi termelési kapacitások között.

Ha dupláz kapacitásban, akkor 50 év

alatt, ha tripláz, akkor 33 év alatt. Ez

m mindig óriási nagy szám, ezért

értékeltysség szintjén azt gondolom,

hogy mindig túlértékeltek ezek a cégek.

Politika elméletileg az államhatalomnak

az alapja, az erőszak feletti

monopólium. Ezt Európának a saját

szintjén autonóm meg kell kreálnia és

fenn kell tartania. Ehhez iszonyatosan

nagy skálázási kapacitásra van szüksége

és ez Európa jövője. Erre szükség is van

a fenyegetett egység miatt. A

részénpiacok terén azt gondolom, hogy ez

már leképződött és nincsen nagyon tovább

tér az emelkedésre. Inkább akár esésre

lehet számítani pusztán az értékeltségek

miatt. [zene]