Na hát üdvözlünk mindenkit.

>> Jó reggelt. Sziasztok. Köszöntjük a

nézőket.

>> Hamec István a vendégünk. A mai nap a

magyar gazdaságról fogunk beszélgetni.

Párszót mondok Hamec Istvánról, Hamiról.

Kezdetnek ő is a közgazdasági egyetemre

járt, még akkor Marx Károlyra. Ő is

Rajkos volt, mint ahogyan én is. És

aztán hát négy munkahelyed volt nagyon

leegyszerűsítve. Az egyik az, hogy te

egy ilyen hardcore szakmai valaki voltál

az MMB-ben. Tehát a foglalkoztál nyilván

a magyar gazdaság mindenféle rejtelemel

nyilván monetáris politika oldaláról

elsősorban egészen úgy 15 évig, 2006-ig

ott dolgoztál,

>> 13 évig, igen,

>> 13 évig ott dolgoztál, utána igazoltál

az OTP-hez, voltál az OTP alapkezelőnek

a vezetője, tehát akkor versenytársak is

voltunk, bár akkor én még nem dolgoztam

itt egy darabig.

Utána pedig az OTP-n belül te voltál a

az ukrán és az orosz banknak a a

vezetője, és ha jól tudom, akkor éltél

is ki ebben.

>> Hát igen.

>> Egy egy darabot. És utána pedig most itt

ugrálunk az időben gyorsan. Utána a

Rikterhez igazoltál, tehát voltál így

tizenpár évet az OTP-ben is, és akkor

utána a Rikthez igazoltál, ahol pedig

pénzügyi vezető, CFO voltál összesedő

tévig. Mi ugye ott találkoztunk sokat a

neveddel, vagy egy ideig én voltam a

Richter elemzője, és akkor nagyon

támogattuk azokat az erőfeszítéseket,

amit tettél, hogy a üzletág

szétválasszuk, transzparensebb jelentés,

tehát hogy

>> felmjen a részvőy árfolyam. Hát és ezzel

együtt természetesen azért küzdöttél,

hogy felmenjen a résző nyárfolyam és

akkor aztán öt évig ott dolgoztál és

most valamikor a talán tavaly

fejeztetben

>> Igen. Tehát annyit kell tudni, hogy

mikor én az OTP-ből elmentem, akkor én

úgy mint itt a Szabó Laci meg a zsidai,

én nyugdíjba mentem 10 évvel ezelőtt és

az volt a terv, hogy soha nem fogok még

egyszer dolgozni. És akkor megkérdezték,

de hogyha mégis dolgoznék, mikor

dolgoznék? És akkor azt mondtam, hogy

két szempont van, akkor megyek el

dolgozni, hogyha fan, meg ha büszke

lehetek rá. És azért nagyon kevés olyan

hely van, ami fan is és büszke is

lehetsz rá. És a Richichter ilyen volt.

Az Orbán Gábor meghívott, hogy menjek

vissza és segítsek neki átalakítani a

céget. És de én én az elmúlt 30 évben

nagyjából már az MMB-be is ilyen

turnaroundal foglalkoztam. Mikor az

MMB-ből eljöttem, akkor azt határoztam

meg, hogy egy pozícióban nem fogok

tölteni három évnél többet. Ezért volt

az, hogy az alapkezelőből is elmentem

nagyjából

két és fél év után praktikusan, mer

>> bárom az kevés. Hát min

>> Turner a Turnerban, hogyha stratégiai

probléma van,

>> akkor az az három év azért jó, mert

addigra vagy sikerült megoldani azt a

problémát és átadni olyanoknak, akik

utána persze örökké kell menedzselni, és

ezt sokkal jobban csinálják, mint te, és

akkor azért kell elmenni, mert sikerült.

Ha meg nem sikerült, akkor meg nyilván

el kell menni. És ez ez történt, és én a

Richtterből is azért jöttem el, mert ez

volt a mondás, hogy három év ott két

pozícióban voltam. Ugye engem meglepett

az, hogy CFO lettem, mert nem úgy mentem

oda. Én azt gondoltam 2002-ben, mikor

csatlakoztam a Richterbe, hogy

>> 22,

>> hogy 2020-ban igen, hogy 23-ban én már

végzek, de aztán ez erre még rá

ráhúztam, tehát hogy én igazából

technikailag majd majdnem 10 éve

nyugdíjban vagyok, és csak olyan

projekteket csinálok, ami ami ami engem

érdekel.

>> Akkor most vagy a helyeden, mert most

újra nyugdíjas vagy.

>> Így van, így van, így van. És nagyon

élvezem ezt a dolgot.

>> És van egy projekted? projektem az

mindig van. Ugye

most nem fogok elmondani szakmai

részleteket, hogy hogy kell értelmesen

nyugdíjasnak lenni, de ennek egy része

az, hogy nem otthon ülünk atléta tikó

egy sört ciffantva a tév előtt török

szappanoparákat nézve, hanem próbálunk

valami értelmes dolgokat csinálni, ami

az agyunkat lefoglalja. Általában nehéz

és és kell vele dolgozni. És akkor ez

volt, mikor elmentem nyugdíjba, akkor

ugye az volt most legutoljára a

riktárből eljöttem, akkor ugye láttam,

érzékeltem azt, hogy a magyar

gazdaságról mindenki sír, hogy hogy

lemaradt. És akkor azt mondtam, hogy

akkor előtte a Richterbe és még nyilván

Oroszország és Ukrajnában se a magyar

gazdasággal foglalkoztam, mert egyiknek

sem meghatározó

része a magyar gazdaság. Akkor azt

mondtam, itt van az idő, és akkor nézzük

meg. Először azt gondoltam, hogy

elolvasom azokat a nagyon klassz

cikkeket, amit egyszerűen és mindenki

számára érthetően elmondja, hogy miért

csúsztunk le. És az volt a meglepetés,

hogy ilyen cikkek nem nagyon vannak. És

akkor akkor kitaláltam, hogy hogy akkor

ezt megpróbálom megérteni, hogy mi van

emögött, ami ez az ilyen lassú

lerohadásként érzékelünk mindannyian. És

ezzel foglalkoztam az elmúlt időszakban.

Na hát és akkor ez az apropó is

egyébként írtál egy cikket a

portfólióra, hosszú módszertani cikk,

hogy ezt hogy kellemezni, de de attól

még egy azért ez ez egy olyan hely, ahol

el tudunk erről beszélgetni. Tehát majd

kérlek ezt foglald össze, és aztán meg

utána majd szépen menjünk bele a nyilván

a mögöttes faktorokba. De hogy egyébként

múlt vagy két héttel ezelőtt a Billybook

Botonddal beszélgettünk erről a Balkán

Baltikum tengerről, hogy ő most ezt

akarja kutatni, és végülis hát te is

ugye ugyanezeket az országokat kutattad,

tehát így nagyon passzol. Meg nyilván

hogy van, két hete történt a változás,

már összefolyik. Igen, két történ

nagyjából a a nagy változás, és hogy

nyilván az ad egy csomó apropót arról,

hogy majd arról is beszélgessünk, hogy

szerinted milyen lehetőségek nyíltak ki.

De akkor először beszélgessünk erről,

hogy te hogy vizsgálod ezt a kérdést,

hogy miért maradtunk le, és akkor ez tök

jó ez a TK kontextus, hogy nem csak

V4-eket vizsgáltál, hanem hanem tényleg

a horvátokat, balti országokat satöbbi,

szlovénokat, mindenki mást is.

>> Igen. Igen. Tehát ugye aki dolgozott

velem valahol, ugye elég sokan dolgoztak

velem, elég sok helyen, az ugye már így

vicks szintjén mondja, hogy mindig az

azzal a bommottal kezdem, vagy a Peter

Drckernek a híres mondásával, hogy amit

nem mérsz, azt nem tudsz menedzselni, és

csak azt tudsz menedzselni, amit mérsz.

Ezért ez mindig úgy van, hogy én nagyon

messziről kerülöm az ilyen verbális

megoldásokat. Ráadásul ugye amikor még

fiatal voltam és néztem tévét, akkor

kedvenc sorozatom az a repülőgép

katasztrófák nyomában, ahol mindig az

derül ki, tehát aki fél a repüléstől, én

nem félek, annak azért kell ezt a

csorozatot néznie, mert az látszik, hogy

olyan nincsen, hogy egy oka van

valaminek, hanem az van, hogy öt nagyon

kis valószínűségű eseménynek egyszerre

kell megtörténni, hogy egy repülőgép

lezuhanjon. Tehát ugye azok a

megoldások, hogy amit itt Magyarországon

is szokott menni, hogy egy tényező

okozza ez, ez nem megy. Ugye itt a

verseny, a amit nézünk, az hogy amit

mindenki észlel, hogy lemaradt a

gazdaság, az Európai Unió által mért egy

főre jutó

PPS alapú ilyen purchasing power, tehát

vásárló paralitásos GDP-nek hívják ezt.

Ugye és meg kell érteni azt, hogy

emögött mi van. Ugye ha téged bedoblak

valahova egy vállalathoz, és a

számvitelhez semmi gőződ nincsen meg

vállalatértékelésed, akkor fogalmad sem

lesz róla hogy mihez kéne nyúlnod, hogy

egyáltalán ez a dolog javuljon. És ugye

én azt tapasztaltam, hogy valószínűleg

azok az intézmények,

a volt intézményem az MB, egyetlen egy

olyan

írás se találtam volna, ahol megértette

volna szisztematikus, hogy a GDP

növekedésen túl, mert ugye ez egy nem a

klasszikus GDP-nek hívják ez, milyen

tényezők járulnak ehhez hozzá. Ráadásul

maga a GDP növekedés is olyan, hogy

értelmetlen összehasonlítani a két

ország GDP-t, ha az annak távolság

nagyon nagy távolságra vannak egymástól

fejlettségben, mert a fejlettségi

szinttől függ a konvergencia sebessége,

ha van egyáltalán konvergencia. Tehát

minél kevésbé fejletlen valaki, annál

annál gyorsabban tud nőni, hogyha

egyszer ezeket a hámokat levették róla.

Tehát az nincs értelme megnézni, hogy

Magyarország mennyivel nőtt GDP-be meg

Románia. hanem ezt a hatást ki kell

szűrni, és ott marad az, hogy mennyi

volt a gazdaságpolitikának a hatása.

>> Bár ez addig igaz, amíg Románia sokkal

fejletlenebb volt. Nem

>> így van. Most már nem, most már gyorsan

kéne nőnünk, mert most már a a végén

vagyunk ennek a sornak. De ez egy

önmagában vizsgálható tétel, hogyha ez

az összefüggés igaz, akkor lehet látni

azt, hogy hogy milyen jó volt a magyar

gazdaságpolitika minősége, és egy

nagyon-nagyon egyszerű és világos kép

rajzódik le. Ugye a befektetőknél azt

szokták mondani, hogy az alapkezelőket a

csimpánzokkal hasonlítják össze, tudod,

részvénykiválasztásba, hogy dobálja a

Igen. Igen. A

>> azt nem tudjuk, hogy csimpánzake.

>> Igen, lehet. Én a gazdaságpolitikát

orángutánokra mondom, mert valaki

megkérdezte, hogy ez a referencia

növekedés, amit úgy becsülsz, hogy

kiszűröd ezt a fejlettségből különbség

hatását, és ahhoz képest nézed meg nem

éves szinten, hanem hosszabb

időszakokon, hogy hogy teljesíted a

gazdaság? Az azt kérdezte valaki

egyszer, hogy ez ugyanúgy van, mint a

befektetőknél, hogy orángutánokra

bíznánk a gazdaságpolitikát, az lenne a

referencianövekedés és ehhez képest

vannak ezek az emberek. És mondtam, hogy

szerintem ez egy jó hasonlat. És az a

helyzet, hogyha megnézzük a a magyar

gazdaságnak 95-től, tehát ez most már

egy elég 30 éves időszak, hát akkor az

jön ki belőle, hogy a csimpánzok azok

halálra vertek bennünket, vagy az

orangutánok. Jó, de ez nem a bocsánat,

beleszól, ez nem a gazdaság politikus

hibája, hanem a választói. Tehát a

választó az, aki sokkal hülyébb,

>> a tény, de hogy az okágot okságot

következő lépésből is. Én ezzel

egyetértek amúgy, hogy a

gazdaságpolitikus nem magától hülye.

Tehát ez ez tökéletes, hogy de hogy az

látszik, hogy nagyjából

amikor a világ állása olyan, hogy

iszonyatosan jó, akkor nagyjából tudjuk

hozni a a mediánt. Most ez a mi

Magyarország vagy

>> mi Magyarország Magyarország

Magyarország a mediánt és amikor meg a

legkisebb szellő is van akkor óriási

visszaes sz kanyarban előzésnek a izéje

ugye ebben a kanyarban mindig kicsúztunk

Igen. Mindig. Tehát azt lehet látni

>> hogy a magyar eli és ez a ez az ilyen

ciklikus viselkedés és vannak országok

akik nem így viselkednek azért nincs

olyan csoda ahol mindig egy 30 éves

időtávon mindig olyan elit volt mindig

szuperek voltak. Tehát gyakorlatilag

mindenki az a medián alatt van 30 éves

időtávam, mkinek vannak jobb és rosszabb

periódusai. Ugye az a jó benne, hogyha

ebből tanulnak. Vannak országok, amit

tanulnak ebből. Mi az az ország vagyunk,

aki eddig nem tanult? És nagyon kevés

olyan ország van, ami lehet látni, hogy

elég unalmasan és szisztematikusan olyan

gazdaságpolitikát folytat, ami nagyjából

hozza azt, hogy a a felzárkózást

felzárkózást hozza neki. Tehát azt lehet

látni, hogy ezen a 30 éves időtávon ugye

olyan országok vannak elől, amiről azt

gondolom, hogy az átlagmagyar közgazdász

is vagy befektető azt se tudja, hogy hol

van. Ha megkérdezem, mondjuk ti

olvastátok a cikkinek egy részét meg a

prezentáció, tehát ez nem felkérdés,

hogy izé melyik, de megkérdezzük

valakitől, hogy gyerekek mondjátok már

meg, hogy ebből a 11 volt szocialista

országból ki a legkolabb ebbe a 30 évbe,

akkor senki nem fogja azt kitalálni,

hogy a Litvániát senki nem fogja

kitalálni. Én csak azért, mert olvastam

a cik Lettország meg sokkal gyengébb,

mint Litvánia. Amúgy meg így keverjük

ezt a két országot. Én is mindig

belezavar, hogy melyik van fent vagy

lisztországot. Úgy könnyű, hogy ő van a

legtetején. De igen, igen. De vár, vár,

várjatok. Tehát azért itt most ezt az

alapján szűrjük le, hogy te összeraktál

egy módcentart és amit ez kidob nem nem

az a nem az a sima sima EU simaik

alapján is ez jön ki.

>> Ja, értem.

>> Tehát az ugyanaz, csak a hami mögé ment,

hogy a tehát

>> lefordítom úgy, hogy szerintem, hogy

érthető. Tehát öt éves periódusokat

nézett 95-től. erre mondod, hog mindig

volt aki mindig volt olyan, aki a medián

alatt volt, vagy mindenkinek volt

időszak, amikor a medián alatt volt,

>> és hogy mondjuk az történt, hogy

>> Litvánia az nagyon sokat közeledett a az

EU-s, tehát hogyha az EU-t vesszük

100-nak, akkor mindig megbeszéljük a

magyarok, nem tudom 76-77-en vannak,

>> és hogy a a litvánok nagyon sokat

közeledtek az EU-hoz, az egyik

legtöbbet.

Még ugye a csehek, a csehek ugye voltak

a legközelebb az EU-s 100-on voltak már

a rendszerváltást is, és feljöttek

90%-ra, hogyha az EU EU 100. És akkor a

hami azt nézte meg, hogy ugye persze

könnyebb a Romániának nőni még 95-ből,

mert nem tudom majdnem fele akkora volt

az egy F GDP mondjuk a a románnak a

magyaroz képest. Tehát az elején sokkal

könnyebb volt a a románnak nőni. És

akkor azt nézte meg, hogy az, hogy

amikor ugye abból van egy magasabb

növekedés a fejletlenségből, de ehhez

képest a trendekhez képest mennyi melyik

voltak az eltérések ezekbe az öt éves

periódusukba? És akkor így vizsgálta,

hogy úgymond valószínűleg a

gazdaságpolitika alapján ki az, aki alul

meg felül teljesít. és Litvánia volt

ebből a szempontból relatív a legjobb.

Ráadásul ugye az ezt azt mondtam, hogy

ez csak az ilyen GDP növekedés unalmas

régi dolog, de a konvergenciának van egy

másik része, ami a normál unalmas GDP és

az a PPP GDP között van, és ott is van.

Ez már abba a papírban nincsen, mert ez

a második verziója ennek a papírnak, ami

azt nézi meg, hogy mitől függ az. Ugye

ha megnézed például

Szlovákia lemaradt PPP alapon

Magyarországtól, de GDP növekedésbe

agyon vert bennünket. Hogy a francban

lehetséges ez? Vannak olyan országok,

mondjuk Horvátország, aki úgy hagyott le

bennünket, hogy hogy nem nőtt egy

grammal se jobban, mint mi. És az a

különbség az, ami a GDP növekedés meg ez

az euro statos között van. És akkor az

ember gondolhatná azt, hogy ez valami

statisztikai marhaság, de nem.

Van két olyan tényező, ami

szisztematikusan magyarázza ezt az

eltérést 30 éves időtávon is. Ez a két

változó, ami okságilag magyarázza ezt az

eltérést, az egyik az a

terms of trade, vagy magyarul

cserearányok alakulása. Ugye

Magyarországon ezt csak akkor szokták

nézni, mikor az olajára fölmegy, és

mindenki sír, hogy romlott a terms of

trade. De ha megnézzük 95-től a magyar

tör

>> ezt a fogalmat el kéne magyarázni. Azért

>> a terms of trade az azt jelenti

nagyjából, hogy az export áraid

mennyivel gyorsabban nőnek, mint az

import áraid. Tehát, hogy mennyire

alakul át az exportodnak a szerkezete.

azért fontos, mert ugye és ez az

összefüggés benne van amúgy, mikor

összehassítot az EU- meg az USA-val is

ugye

az USÁban vagy a a terms of trade-nél,

hogyha az export áraid jelentősen nőnek,

ugye a legjobban ezt az olajjal lehet

elmondani, hogy Szaarábia kitermelt 100

egység oolajat, vagy Oroszország fölment

az olajára kétszeresére, de továbbra is

100 egységet termel, akkor azt mondjuk,

hogy nem volt GDP növekedés

Szaudarábiában. De azért el tudjuk

képzelni, hogyha választani lehet, akkor

a második jobb volt nekik. Tehát, hogy a

jólétük az nem is ezt méri, ezt próbálja

mérni valamilyen értelemben. Nem a GDP

az egy output növekedésnek a mutatója.

Ez az eurostatos PPP alapú mutató, az

meg a jövedelemnek, a kiadásoknak

expenditure alapú mutató. Tehát a

jólétnek egy mutatója. A kettő nem

ugyanazt méri. És ezért az, hogyha a

cserearányod romlik, vagy csereálod

javul, az a GDP-det nem növeli meg, mint

az előbb láttuk a szaarábiai képzen, de

mondom, ugye mindig észrevtük, hogy

Oroszország sokkal jobb helyzetben van,

hogy Szaarábia, ha dupla az olajár, mert

akkor a a az expenditure alapú, tehát a

jólétalapú mutatója az javult.

>> Azért nem nő a GDP, mert az reáliában

mér sosem

igen. Ugyanannyi darab van. Igen. Tehát

az output hány darab, hány hordóolajat

termeltél? ugyanannyit termelte. A GDP-t

nem nőtt, de a jólét nyilván nőtt ettől.

>> Ez most egy nehéz kérdés lesz, és nem

biztos, hogy tudod rá választ. Szlovákia

és Magyarország tekintetében el tudod

magyarázni, hogy mi lehet a háttérben?

>> Igen, el tudom magyarázni. Ugye az az

van, ugye, hogyha valaki megnézi, ugye

ezt a statisztikát kell nézni. Az OECD-t

gyártja amióta a világ világ. Ha valaki

megnézi 95 óta, hogy mi történt a 11

országban a csereányokkal, akkor azt

látod,

hogy 95 ugye mindig így mérett

bázisindexszel 95 = 100 alapon. A magyar

most 95-nél van. Tehát a magyar

cserearányoknak magyar csereárányok az

elmúlt 30 évben, és abből kiszűröd az

olajárhatását is, mert az az ciklikus,

akkor is romlottak. És ennél egy ország

van, aki sokkal jobban romlott, mint a

magyar. Ez a szlovák. Ezért van az, hogy

Szlovákiában 30%-kal romlott a

cserearány, ami azért van, mert

valószínűleg abban a választott

felzárkózási modellben, hogy mi leszünk

a a bérgyártók

>> ők még jobban kötődnek ehhez az autópar.

>> Így van. Ebben még sikeresebbek voltak,

és az azt jelenti, hogy ez olyan iparág,

ami áralapú, tehát azt úgy lehet életben

maradni, hogyha minél minél lejjebb mész

benne. Tehát a szlovák cserarányok azok

végtelenül romlottak. viszont több autót

gyártanak,

>> több autót gyártanak, a GDPt növeli, de

a jólétet nem növeli. Tehát ez látszik

az összes olyan beruházásnál, hogyha

megnézed például ezt úgy is meg lehet

fogalmazni, hogy megnézed, hogy nem az

abszolút exportot nézed, hanem az

exportnak a hozzáadott értéktartalmát,

akkor például egy régi számot láttam

hogy 2021 környékéről, de mindegy, mert

nem ebben nem szokott nagy változás

lenni. Akkor úgy néz ki mondjuk, hogy a

a szlovák exportnak a a

hozzáadott értéktartalma 51% volt abban

az évben. A magyarnak 56, a Csenek 65, a

lengyelnek 70. Tehát az azt jelenti,

hogy az értelmetlen, hogy egy oly úgy

növelni az exportot, hogy valójában a

GDP-d az sokkal kevésbé nő. És ezzel az

ilyen feldolgozó üzem és bérmunka meg

ilyen típusúizével az gyakorlatilag azt

jelenti, hogy rengeteget importálsz.

Ugye azért nincsen neki annyi hozzáadott

értéktartalma, mint az export, mert nagy

részét beimportálod, teszel rá egy

pöttyöt és tovább küldöd. És akkor a

pötty hozzátevés a hozzáadott érték.

Minél egyszerűbb, primitívebb ez a

dolog, annál kevesebb hozzáadott értéke

van. De tehát hogy ezt így könnyű

megfogalmazni, hogy sokkal jobb lenne,

ha a svájci utat járnák óriási osszá, de

ha az nincs, akkor azért még azért

>> kérdés, ki ki volt akinek a a

cserearánya a legjobban javult 95-től

2025-ig. Melyik ország volt szerinted?

És mekkora? Tehát láttuk azt, hogy 95 =

100, a magyar most 95-ön van, tehát

5%-kal romlott, a Cseh vagy a szlovák

romlott 30-at.

>> Román román. Mennyi lehet a román? A

román most cserearány?

Nem

>> 238 13-cal nőtt nyilván lehet azt

mondani,

>> tehát 30 év alatt a 100, tehát az azt

jelenti, hogy nem tudom régen a

csavaryárba dolgoztak, most meg az én

azt mondani, hogy poliskát exportáltak,

most meg IT-t IT-t csinálnak, és utána

ha megnézed, utána utána jönnek a a

baltiak.

>> Tehát az üzeneted az, hogy meg lehet

csinálni, hiszen a romának

>> meg lehet csinálni. Az a kérdés, hogy mi

de nem csak a románok csinálták meg.

Nyilván az kiugró az elején nyilván a

kiinduló helyzet.

>> Gondolom a lengyelek is jól

csinálhatták. A lengyelek nem annyira

jók, tehát az az sokkal inkább

manufacturing pace. Ami érdekes, hogy

mondjuk a cse az 15%-kal javult. Tehát a

román az nagyon extrém ilyen

szempontból, de mondjuk a baltiak azok

javultak cserearányban 30% fölött, de a

csehek is tudtak 15%-kal

javulni. Tehát ez és ez az egés

>> bocsánat ugye arra gondolnék, hogy aki

rajta van ezen az ipari vonalon, az

javult a legkevesebbet cse, szlovák,

magyar

>> így. És azért gondolnám, hogy a lengyel,

de ezek szerint nincs igazam, hogy a

lengyel jobb meg a b jobb.

>> Nem sokkal jobb. Igen, de jobb a

lengyel, mint a magyar, de nem sokkal.

Tehát a lengyel az hasonló a magyarhoz,

mert nyilván ott is volt egy ilyen erős

manufacturing base dolog, meg a nyilván

a lengyel sokkal nagyobb, tehát ott

sokkal nehezebb elérni változást, mert

most képzeld el, hogy Észtországban

kitalálsz egy olyat, hogy izét Revolut,

ugye, mert az az észteknél, vagy a

Litván, nem, az a letteknél van,

>> megdobja 10%-ra a gyöny

>> Így van. Pontosan. Tehát ezért ezért is

ez is van. Románia az már elég nagy,

tehát ott nem nem valószínű, hogy ez

van, hanem ott valószínűleg egy

nagyon-nagyon rossz, nagyon autark

exportszerkezetről tudtak fölnőni. És ha

megnézed, ugye én Ukrajnában dolgoztam,

az ukrán IT szektora az 1zerszer erősebb

volt, mint a magyar. Tehát, hogy azt

lehetett látni, hogy mi mindig azt

gondoljuk, hogy mi vagyunk a legjobbak,

de nem ez volt. És hogy ez nem

>> amúgy azt nem gondolja. De a magyar

választók ezt szokták gondolni. És akkor

ez a kérdést úgy lehet lezárni, hogy

hogy az a kérdés, hogy ez genetikailag

képtelenek-e a magyarok IT vállalkozást

csinálni, és erre csak a baltiak meg a

románok meg az ukránok képesek? Nyilván

nem. Ennek intézményi okai vannak, hogy

hogy miért van az, hogy egy adott

országban azt csinálják, vagy nem. Tehát

egyik, ez az egyik tétel a

>> Koloz Kolozsváron azt mondták, hogy a az

most már a lakosság összetétele úgy néz

ki, hogy 1eghad magyar, 1ad román 1ad IT

is.

>> Tehát hogy jó, én ugye azt szoktam

mindig mondani a magyar IT szektorra,

hogy izé, ha emlékszünk rá, a

legsikeresebb magyar IT vállalkozás ez

a, hogy hívták ezt a pornóalt, az gatyán

izé tudom.

>> Na mindegy.

>> Dive Jasmin. Igen, de azt azt nagyon

gyorsan rászálltak, és ugye az most már

nem magyar GDP, ha jól sejtem, hanem

elment valahova máshova. Tehát, hogy ez

ez mutatja a különbséget, hogy azt

intézményileg támogatod-e, hogy most

mindegy, hogy porno vagy nem porno,

hanem IT service, vagy pedig ezt

mindenki azt gondolja a radar alatt,

hogy izé jobb ezt máshol megcsinálni.

>> De ezt miért kéne támogatni? Tehát a

gatyán megcsinálta ezt, megcsinálta a

brezi, megcsinálta. Én is ismerek IT IT

vállalkozókat. Ők is megcsinálor

satöbbi. Vannak mások. Mit gondolsz

támogatására?

>> Hát intézményileg nem támogatni úgy,

hogy az állam támogatja, hogy békén

hagyja őket. Békén hagyja ők.

>> Büntet vannak.

>> Hát én úgy vettem észre, volt egy elég

nagy ugye AEC rászállt és izé hat évig

tartott a per a végén megnyerte. Ugye

ezt egy normál IT várakozást soha nem

tudta volna megnyerni, mert nem tudta

volna finanszírozni azt,

>> de itt arra ugy a NR az rászállt. Tehát

az, hogy lenyúlják maguknak, arról

beszél így pontosan erről beszél. Most

már ki lehet mondani, vége van annak az

időnek, hogy nem lehet ugye ha megnézed,

hogy akik itt most a régióban sikeres

ilyen valami new economy dolog, ugye

otthon a kiflivel hozatod a kaját, az

egy cse logisztika plusz it ugye a

taxiba bolt, az egy az egy értelmes,

hogyha online vásárolsz, nem tudom ti

mennyire nézitek, akkor azt látod, hogy

>> itt van a lengyel Allegro,

>> Allegro, amiről ugye az ember azt

mondaná, hogy ki a francia ez az

Allegro, de ha jól értelme Az nagyobb,

mint a Mallnak a marketizációja. Az egy

lengyel izé. És nyilván nem azért, mert

1872-ben

egy lengyel kisnemes elkezdte az online

értékesítés,

>> vagy mert lenyúlta a a az az arany

aranyát a izéknek, az inkáknak, mert

ugye az Allegro sok országba belépett,

és itt azt beszéltük, hogy amúgy sok

országban nem tudott sikeresni, de igen,

valamit nagyon mutat, hogy a lengyel

online platform tört be itt keletközép

meg mindenhova, és akkor vagy sikeres

lesz Magyarországon, vagy nem, de

legalábbis versenyzik. Hát a magyar

online platform nem tört be Romániában

meg Lengyországban.

>> Igen, pontosan. Tehát az egyik ez egyik

tételező ezt érdekes nézni és mondom nem

arról van szó, hogy egy switcsel azt

mondod, hogy a

akarom a terms of trade vagy a

csereányokat javítani és akkor javítod.

Ez ez egy nehéz, bonyolult dolog.

Valószínűleg el kell menni bele a

részletekbe, hogy hogy lehet azt

ösztönözni. És a magyar esetben ugye ez

a már a ha nem gátlod és lehetővé

teszed, hogy legyenek olyan cégek, akik

merjenek nagyra nőni, már az is egy

óriási izé, mert nem gondolom azt, hogy

a magyar vállalkozók rosszabbak

lennének, mint a cse vagy a baltiak.

Ugye a baltiak speciál speciálisak abból

a szempontból, hogy ott egy nagyon erős

ilyen angolsz 100 típusú jogbiztonság

van, és ott rengeteg orosz van, akik

ugye a a balti országokban jelenik meg

ennek a digitális előterésnek mind a

funding oldalról, mind a tehetség

oldalról. Rengeteg orosz volt az

elejétől, aki orosz otthon nyilván nem

csinálhatta meg, mert lehetett tudni,

hogy el fogják tőle venni. Ugye nekem a

legértelmesebb orosz kollégáim, azok

vagy régen elmentek a Baltikumba, most

akik már lekésték a Vatot és a a 20-as

háború után, azok most mind iszony jó

digitális pénzügyi cégeket csinálnak a

Fülöpszigeteken, mert oda oda tudnak

menni. Arra azt gondolják, hogy oda nem

fog Balti már lehet, hogy elérnek az

oroszok előbb-utóbb, de Filopszigetekre

valószínűleg nem. Tehát az egyik két két

kollégám az az most fejezett be egy 100

millió dolláros funding randot egy ilyen

digitális financial dologra, és ott

vannak izében a Fülöpszéketeken. Tehát,

hogy a baltiak bizonyos szempontból

speciálisak, de de ezen dolgozni kell.

Tehát nem a megoldást tudjuk, hanem azt

tudjuk, hogy ezzel a kérdéssel

foglalkozni kell, mert ha nem

foglalkozunk, akkor a terms of tradeen

rengeteget fogunk bukni és ezt lehet

látni, hogy ez egy csomó országban az

ilyen relatív lemaradás. De várját,

tehát azért jegyezzük meg, a foglalkozás

azt jelenti, hogy az állam hagyja békén

virágozni azt a szektor.

>> Az a minimum az a minimum, hogyha van

más ennél értelmesebb dolog, tehát

például nem végtelen pénzt költ el ilyen

izére kontractu Igen. Vagy így hívják,

hogy gazdaságfejlesztés és valójában

gyáraknak a gyárakat támogattuk meg,

hogy munkaért teremtsenek. Így van.

Tehát akkor akkor már lehetőség. De a

másik tényező, tehát két ilyen tényező

van. A másik tényező, ami ez a GDP

növekedés.

>> Várjál, tehát most visszaugrunk, amire

temps of trade volt az egyik, tehát a

cserány és most a másik. Tehát most

nagyot ugrunk.

>> Igen, az egy reál árfolyam, tehát az

árfolyam politika.

És az az látszik, most mindegy, hogy

miért ez analitikon sajnos látszik, de a

becslésekből is kijön. Tehát a

statisztikai definícióban is következik,

hogy egy bizonyos reálfolyam. Ugye azt

lehet látni, hogy a magyar esetben

Magyarországon van egy fét is, hogy

úristen, csak a reál árfolyam, nehogy

felértékeljön, mert akkor itt a világ

vége. Ugye ennek megfelelően a Nemzeti

Bank a Matolcsi éra alatt a

legszélsőségesebb árfolyampolitikát

folytatta. Leértékelte a forintot. Ehhez

képest reál leértékelődött a forint, de

nem nagyon. Tehát nem annyira, tehát

ennyire nem kellett volna még ahhoz se

leértékelni, hogy a hogy ezt ha ezt

akarta volna csinálni. De ha ugyanúgy az

előbb képest szerinted melyik ország az,

ahol legjobban felértékött reál módon a

a reál árfolyam ebbe a 35 évben?

>> Csországban

>> vagy Románia, mert ott nagyon stabil az

árfolyam és szerintem nagy az infláció

relatív,

>> nem? Tehát ugye ugye ugye ha megnézed,

hogy ki értékelődött legjobban, akkor az

Lettország meg és Litvánia, tehát ezek a

baltiak értékelődtek fel a legjobban,

>> hiszen nincs menjünk,

>> nincs nincsenek a radarunkon, úgyhogy

nem tudtuk megtüpölni.

>> Valamennyi azért van. Ugye a legkevésbé

abból lehet látni, hogy a két

legsikeresebb ország ebben a növekedés

szűkenvett növekedésbe, ugye a Litvánia

és Szlovénia, ez a két szélső érték. A

legkevésbé felértékelődött a szlovénok.

Már jól álltak.

>> A nem, szerintem azért szlovénok és a

horvátok az azért, mert valószínűleg ott

50 éve német márka van, tehát azok

azoknak nem volt ilyen felzárkózás, meg

hiába zárkózik föl a gazdaság, az

árakban ez nem látszik. Tehát ha

megnézed a a szlovén, de a horvát

reálfolyamot is, tehát ami a

>> inflációs különbség,

>> nincsen inflációs különbség, mert

valószínűleg ők már Jugoszláviában is

mindent izé német márkával csináltak.

Tehát a a gyakorlatilag Szlovénia és

Horvátország, az Ausztria és ezen

keresztül Ausztria meg Németország része

volt gazdaságilag már 50 éve össze van

integrálva vele. Ez is mutatja a Reál

árfolyamnak, mint egyedi változónak a a

nem jó magyarázó változáját. Ehhez

képest a románok azok

hasonlóval a magyarhoz leértékelők

voltak, de az látszik, hogy attól

függően ez a reál árfolyam leértékelő és

attól függően javítja ezt a jóléti

mutatódat. Hogyha kereskedelmi

mérleghiányod van, akkor ez javítja, ha

többleted van, akkor rontja. Ugye a

románoknál marha nagy kereskedelmi

mérleghiány van, tehát a reál leértékelő

politikájuk azt eredményezte, hogy hogy

nekik ez javítja a GDP és a jóléti

mutató közötti kölcs itt most ezt ki

kéne fejteni. Ez így túl erős lesz

hallat menjünk be részek. Az a lényegató

az a lényeg, az a lényeg az a lényeg,

hogy a a amit a Magyar Nemzeti Bank az

elmúlt 10 plusz évben folytatott

árfolyampolitika,

ugye azon kívül, hogy az alap ö

küldetését az ástabításhoz nem járult

hozzá és borzalmasan

gyenge volt, azon kívül még a magyar

jólét is rombolta, mert sajnos az elmúlt

10 évben Magyarországnak kereskedelmi

mérleg többlete volt, és olyankor nem

csináljuk azt, hogy reál leértékelünk,

hanem valamennyire próbálunk értelmesen

reál felértékelni.

>> Igen, de ez kimondott cél volt, hogy azt

azt mondta Nagy Márton, hogy őt nem

érdekli, hogy drágább lesz a külföldi

utazás. Őt nem érdekli, hogy a a fölső

nem tudom mineki emiatt

>> úgy leértékelődik a vásárlóereje. Őt az

érdekli, hogy a régióhoz képest több

gyárat tudjunk megszerezni, mert olcsóbb

lesz így a munk. Igen. Tehát pont erről

szólt az az erő, hogy a ugye ez a GDP be

van mérve. A a GDP-ben nem látjuk, hogy

jobbak lettünk volna. Tehát ezzel nem

értük azt el. A jólétbe ez meg egy

negatív faktor volt. Tehát hogy a hogy

érte ugye az az csak azt mutatja, hogy a

gazdaságpolitika alakítói, inkluzív a

Magyar Nemzeti Bank, mert ott se olvast

ár erről semmit. Ugye a Matolcsi

Györgynek az volt a a fixa ideája, hogy

őt nem érdekli

a a mentális stabilitás meg a az

infláció. Ő csak a növekedés érdekli, de

ehhez képest azt az alapösszefüggést nem

vette észre, hogy sajnos ez úgy tűnik,

hogy nem segített a magyar GDP

növekedésbe. Ez nem okozott átlagon

felülit. Sőt azt azt okozta, hogy ahogy

még egyszer hangsúlyozom, az látszik,

hogy amikor jó idő van, akkor az átlag

közelébe inkább alatta pirickálunk,

amikor bármi történik, akkor meg esünk.

Tehát most megnézem

>> igen most elő beletnénk ugye 2010-es

években, amikor nem volt infláció, vagy

nem kellett harcolnia, főleg a második

felében az inflációval, akkor ugye ők

nagyon nyomták a gáz, támogatott hitelek

satöbbi, tehát ezekre is gondolsz.

>> És aztán meg ugye iszonyat nagyot

változott a világot, meg teljesen újra.

Anny most ebbe ne merüljünk el, mert nem

de nem baj, visszamegyek. Amit viszont

elértek, az az hogy sokkal több ember

tud dolgozni az ilyen szakképzelést

nem igénylő munkahelyeken. Tehát ugye ez

volt a céljuk,

>> de ez mindenütt fölment a

foglalkoztatási által. Igen, itt azért

jobban ment föl föl. Ez a gyorsabban

ment föl. És most és most magasem

szerintem mély mé mélyebbről jött és

>> igen volt tehát ők ugye rendbe tettek

egy korábbi elkúrást mert amikor át

2010-ben amikor átvették akkor nagyon

alacsony volt a foglalkoztatási irát

Magyarországon és abból visszajönni az

az könnyű el abból kellett hagyni az

elkúrást a nem ami gondolom nem tudom mi

a segélyek meg a nem tudom mi volt de

nem de nem csak de most már azért a V4

átlag fölött vagyunk foglalkoztatásb

tehát hogy nem csak visszajöttünk az

átlagra hanem fölötte vagyunk szóval

szerintem amögött ez van tehát hogy ig a

jólétben nem nem játszik meg de több

ember dolgozik a nulla hozzádadott

értékű munkában. Értem. Gyakorlatilag

minden európai országban a kapacitás

határon van a a a foglalkoztatás, hogy

nincsen új nem migrációból származó

erőforrás. Viszont ez azt is

eredményezte, ugye lehet annak örülni,

és nyilván így tudjuk azt, hogy az a

pénznek van időértéke, és nyilván így a

foglalkoztatásnak is van időértéke jobb,

hamarabb foglalkoztatottak lenni, mint

később. De ezt az azt azt eredményezte,

hogy megnézzük ezt egy koherens keretbe

tesszük, akkor azt látszik, hogy ennek a

politikának az lett a következménye,

hogy gyakorlatilag 2009-től 16-ig a

magyar gazdaság termelékenysége állt,

mint a betont. És ugye azt lehet tudni,

hogy egyszer elérsz egy olyan szintre,

ahol már többet, hogyha nincsen

bevándorlás, akkor nem fog nőni a a

foglalkoztatottságod. És hosszútávon

egyetlen egy tényező, ez a total factor

productivitynek hívják ezt a mutatót. Ez

a ez a

>> tke és a munkaerő után az a maradék, ami

a GDP-t, tehát ugye, mert ugye a GDP-t

növeli, hogyha több a tőke, tehát nem

tudom, több a gép, de GDP-t növeli, ha

többen dolgozunk. Ugye most nem az egy

feló teljes, és akkor ugye azt szoktuk

mondani, hogy amit nem látunk ezeken

kívül, az valamiféle termelékenység. És

ugye ezt mutatják a statisztikák, ugye

amikor ezt a termelékenységet mérjük,

hogy ugye magyar gazdaságnak egyik

legnagyobb kritikája, hogy

>> így van a hozutákés csak ettől függ,

mert ugye a a ha nincsen, mint úgy mint

az Amerikai Egyesült Államokban, hogy

óriási bevándorlás van, akkor nyilván az

fog történni, hogy egyszer vége lesz a

foglalkoztatás növekedésnek, hiszen az

emberek 120%-a nem tud dolgozni. Ugye ez

világos. Ugye ráadásul a magyar népesség

meg esik is, mint a kő akár a régióba

is.

Az és a tőke beruházásoknak is egyre

kisebb határ haszna van. Tehát csökken a

a a a hoama a befektetéseknek. Ezért az

van, hogy tudjuk azt, hogy egy gazdaság

előbb vagy utóbb ebbe a zárt rendszerbe,

amit földnek hívunk, elér egy helyre,

amikor se a foglalkoztatás növekedésével

nem lehet a a növekedést javítani, se a

újabb tőkebberuházásokkal nem lehet, és

csak a hatékony, a hosszú távon egyetlen

dolog, ami ami növeli, az a hatékonyság.

És ez ebbe az időszakban, 2009-től

2016-ig a régióban szépen nőtt. Tehát

most az a jó hírünk, hogy óriási

lehetőségeink vannak, hiszen mi álltunk

nagyon sokáig. Tehát most, hogyha ezt a

gapet be akarnánk valahogy zárni, ezzel

is külön kell foglalkozni. Erre sincs

egy ilyen megoldás, hogy gyerekek, ezt

kell csinálni, és akkor ez magától

megjavul. Akkor lehet egy olyan időszak,

amikor a lehet növekedni

termelékenységből is. Nem is lehet

másból növekedni most se Magyarországon.

Ugye ezt csak akartam mondani még egy

modelled szerint 19 és 26 között gyengék

voltunk. E

>> 9 és 16 között. Igen. K 2009 nem most

két most már 16 óta,

>> de 16 után meg hoztuk az átlagot

>> a növekedési ütemben. Igen, hoztuk az

átlagot, de szintben még nem kezdtünk el

fölzárkózni termelékenységi szintben.

>> És az segít a jövőben, hogy most 19 és

vagy legyünk úgy inkább 22, 23 és 26

között.

Tehát most akkor önmagában van egy fel,

tehát nem kell meglepődni, ha lesz olyan

év, amikor a magyar GDP jobban nő, mint

a lengyelmel. volt három- négy év,

amikor fordítva volt.

>> Igen. És ugyanaz lesz a növekedésrása,

abba kell hagyni az állami elkúrást. És

akkor és akkor mit a NER nem nyúlja alá?

Nem tudom mit. Az a vállalkozók nem

félnek attól, hogy lenyúlják. És

hirtelen a a lengyel hát ugye itt mindig

keveredik az, hogy a lengyel növekedés

meg a magyar növekedés ugyanannyi lesz.

Ugye az nem véletlen, hogy ezeket a a

jóléti is meg a a a GDP növekedési

mutatókat is mindig egy főre jutóra

nézünk, mert rövid távon Magyarországban

nő a lakosság vagy nő.

>> Igen. Rövid távon azt mondod, hogy most

mit mit okoz az 12-2%-ot okoz, de 30 éve

95-től ugye nem tudom hány olyan. Ti ti

ti tudjátok-e, hogy mik a számok? 95höz

képest 2025-ben a magyar lakosság az

közel 7%-kal alacsonyabb. 7-7es%-kal.

A a lengyel az csak 2,éssé%-kal

alacsonyabb, de a ukrán háború után

nagyon jelentősen megugrott, mert ugye

beáramlás volt. A szlovákok azok 95-höz

képest 2025-ben 155%-kal többen vannak,

a csehek meg öttel. egyik erről mutatunk

egyébként Ábrát, mert erről van a cikk

ked,

>> mert hogy az az látszik, hogy a az a az

a a az az ukránok, akiket hogy nem

piuttáltak, ugye az ukrán bevándorlás

nélkül a lengyel, cseh és még a szlovák

növekedés is sokkal kisebb lett volna,

és azt a erőforráskorlátot, hogy

elfogyott a munkaerő, sokkal hamarabb

elérték volna.

Tehát lehet látni, hogy nekik az egy

pozitív fejlemény volt,

>> de ez főleg 22-23-ban okozott nagy

pozitív sor.

>> Igen, de nem mentek el az adóta se el.

Tehát a a lengyeleknél a 40 milliós, a

38 milliós Lengyelországban több mint 2

millió ukrán ment, az még 5%-kal nőtt a

népesség. És a a cseheknél még ennél is

nagyobb volt a hatása.

>> Ühüm. Na és akkor most szerintem menjünk

rá arra. Ez a mi van a mi van az adatok

mögött? Tehát, hogy te mit látsz

Magyarországon? Mondtunk pár példát,

hogy az Allegro, én most mostanában

mindig a digit szoktam említeni, hogy

egy román cég, ami ami Nyugat-Európában

is tud sikeres lenni. Egyrészt, hogy

tudod leírni, elmesélni példákon

keresztül, hogy mások miért

sikeresebbek, tudsz-e akár a baltiaktól

mondani olyat, amit szerinted el kellene

esni most nem is csak, mert mindenki

hallott már az ész digitalizációról, de

akár a litvánok, szinte szerintem senki

nem tud semmit a litvánokról. Tehát,

hogy abba a kontextusba közelítsük meg,

hogy két hete Magyarországon új világ

van, és hogy mik azok a tanulságok,

amiket le lehet szűrni, amik fontosak.

Ugye egy pár éve kaptam.

>> Bocs, ugye azt szerintem azért az

tényleg egy picit kevés, hogy azt

mondjuk, hogy az állam csinált sok

hülyeséget és valóban azt ne csinálja.

Tehát nem tudom, benzinálásop és

elíthetjük a magyarokkal, hogy itt a

legolcsóbbat is. Tehát itt itt nem kell

ennyire kézzel fogat,

>> de nem, hogy tehát volt sok dolog,

amiről elmondtuk, hogy ez rossz, rossz,

rossz. És ezt ezt igazából meguntuk.

Abba kötök bele, hogy Ja, amúgy kevés

elmondani, de hogy de hogy az nem lesz

kevés a gaz lesz kevés. Nem lesz kevés.

Azt mondom csak most úgy értem már

intellektuálisan remélem, hogy kevés

lesz, mert tényleg én is meguntam, hogy

bemegyünk a rádióba, elmondjuk, hogy

rossz az árésstop meg az árstop meg nem

tudom, meg ezzel így hazugságba

ringatjuk magunkat, meg nem hagyjuk az

árakat érvényes tehát, hogy ez tök jó.

De most szerencsére úgy tűnik, hogy egy

akár egy jobb világ felé is haladhatunk.

Tehát hogy mik azok a gondolatok, ami

ennek kapcsán neked feljött? Ugye a

néhány éve kapta az Acemoglu a

közgazdasági Nobedíját. Ez egy

intézményi közgazdaságtan, ami azt

mondja, hogy igazából a a gazdasági

növekedés a sikeres és sikertelen

országok között alapvetően az

intézményekbeli, nem az egyének meg a

személyekbeli különbségek vannak. Ugye

ez nem azt jelenti, hogyha valamit

elkúrsz, akkor izé azonnal

az én szavam. Ne rámassen.

Nem, de nem úgy van, mint a tőzsdén,

hogy valami vállalat valamit izé

>> terrenéz és egyből bezvan az árfolyam. A

maggazdaság nem így működik. Ugye

emlékszem rá, ugye évekig

már mikor MMB-s voltam, minden a

szocialista, a fideszes, mindenféle

kormányoknak mondtuk, hogy ez marhaság,

amit csinálnak. Tehát és akkor mindig az

volt a válasz, hogy de hát nem látszik,

hogy ez miért lenne izé. Ugye én azt

szoktam mondani, hogy a ebben, hogy

hülyeségeket csináltak, és ezek nem úgy

jönnek, hogy azonnal, mint a tőzsdén

másnap látszik. Ez olyan, mint mikor a

békát beteszed a melegvízbe, és

elkezdett forralni. Gyakorlatilag

fölforralták a magyar gazdaságot. Ugye

én nem érzem magamat hibásnak, mert ugye

én 2011-ben volt azzem a parlamentben

egy olyan miting, ahol összehívtak ilyen

gazdasági szakértőket, és én azt

mondtam, hogy azokkal az elvekkel meg

amit csinálnak, amit a Matolcsi György

mond, azzal biztosan nem lesz soha

felzárkózás. Ugye halálra sérkődtek,

soha többet nem hívak. Viktor is

meghallgat.

>> Igen, igen, igen, igen, igen, igen,

igen. Soha többet nem hívtak. Ez nem

probléma ezzel. De hát ugye a és és

biztosak voltak benne, hogy mekkora

hülye vagyok, de azért látjuk a végére

mégis csak megfőtt ez a béka, amit

magyar gazdaságnak hívunk.

>> De nem az ő fegyükben nem az volt, hogy

igazából mondanak felzárkózást, de

igazából az nem cél, mert hiszen azt ők

is tudják, hogy hogy autógyárakkal nem

lesz felzárkózás, mert hát az azért elég

kézen fekvő, hanem az hanem a valóság az

volt, hogy hogy jó, majd az elit az

versenyzik külfölddel kevés-kevés. Alsó

három ne4-nek meg elhozzuk az összes

összeszerelő üzemet a világon. és ők

majd ellesznek és ránk szavaznak emiatt.

Tehát, hogy igazából nem volt itt sose

fölzárkozási terv, hanem

>> én szerintem nem voltak ennyire

gonoszok. Én ők azt mond gonoszság nem

gond azt mondták, hogy a ez nem

gonoszság az, hogy a azt mondod, hogy az

alsó fele a társadalomnak az az érted?

Most lehet rohadt jó oktatást

összerakni, és akkor lesz 24 ember, aki

kitör abból a rétegből, de helyette

inkább megoldjuk ezt a részt, hogy hogy

legyen összeszerelőüzem nekik, és ők

attól de nem ez azért, ha ez így lenne,

az azért lenne gonoszság, mert hogyha

beülsz Frankfurtba egy taxiba, amit egy

török vezet, és akkor azt mondod, hogy

te ez a taxis miért jólétben, miért

dupla annyi, mint egy budapesti taxis,

annyival jobban vezeti, vagy tisztábban

tartja a taxiját, akkor A Balasa

szamozont itt már nagyon sokszor

tárgyal.

>> Jó, akkor akkor akkor az jön ki belőle,

ez nem Balasa szamozon abban az

értelemben, az jön ki belőle, hogy a

különbség az nem a taxisokon múlik,

hanem az eliteken, hogy a teteje ugye,

mert úgy működik ez a dolog, hogy minél

jobb az elited, annál inkább húzza fel a

bér rá. Tehát, mert mindenki azokba az

iparágakba akar menni, ahol extra profit

van, ahol ami ami növekszi és ez

fölhúzza az alulévők béreit. Tehát

amikor az elit fizeti a taxis és már

sokkal többet fizet. Így pontosan

pontosan erről van szó. Tehát itt mindig

az elitek a hibásak és hogyha azt

gondolod, hogy nekik az volt csak, hogy

valami érbérére elyen, az szerintem az

gonoszság. Nem, ők azt gondolták, hogy

ez működhet. Én nem nem gondolom, hogy

ennyire gonosz.

>> Hogy gondolhatták azt, hogy ez működhet?

Hát ezt én nem hiszem el.

>> Azért, mert azért, mert hogy büszkén

verték a mellüket, ugye ez is csak a

olvasási hiányra utal, hogy ők anortodox

poétikát követnek. De tudod mit jelent

az, hogy ortodox? Mert ugye az úgy volt

előadva, mint valamilyen

poros valami. Az ortodox azt jelenti szó

szerint, az ortó az az, hogy igaz, a dox

a tan. Tehát az az igaz tanoknak az

össze izéje. Az onortodox azt jelenti,

hogy fogalmunk sincs, hogy mit

csinálunk. Nagyjából ez a ez a

csináljuk, mert valamiért csináljuk és

reménykedünk benne. Hope for the best

but not prepared for the worst.

Csináljuk, mert azt gondolunk, hogy

valamit csinálni kell.

Nem ezt mondta, azt mondta, hogy azokat

a tankönyveket még nem írták be meg,

amikben ezek benne lesznek.

>> Így van. De ez alapján, ami itt láttunk,

ez nem is fogják ezeket a tank.

>> Szerintem is egy kicsit most odigltuk

ezeket a tankönyveket.

>> Nekem van otthon egy

egyensúlyésnövekedésitó.

Tehát tehát, hogy hogy én azt gondolom,

hogy nem tehát ez nem nem rossz indulat

volt. Ez nyilván volt egy képesség,

tudáshiány,

meg nyilván volt egy mögötte egy

politika, amire most az elején

bemondtad, hogy nyilván azt akart

akartak maguknak is jót, meg azt

gondolták, hogy mit lehet jól eladni,

hogyha valami fájdalmas, ugye, akkor azt

azt azt mondjuk, hogy ezt próbáljuk meg

halasztani. Ez ugye a rövidtávú

szemlélet az egy csomó demokráciával

előfordul.

Na és akkor most lérjünk rá, hogy de mik

a lehetőségek szerinted? Mi változott,

mi változhat?

>> Hát ugye itt mindig a tehát ugye azt

kell látni, hogy itt mindig a az

alternatívához kell mérni. Ugye ez

szerintem az utolsó pillanatban jött ez

a választás abban az értelemben, hogy az

alternatíva az lett volna, hogy

valószínűleg még a meglévő EU-s

forrásainkat a inkluzíve az agrár

támogatásokat is elvesztettük volna.

Tehát az még inkább abba az irányba

nyomta volna. ehhez képest már, hogy ez

nem az arról beszélgetünk, hogy

visszaszerezzük-e a tám, az már egy egy

nagy előlépés. Ugye azt lehet látni,

hogy az új kormány ugye ami a

választásban csak olyat lehetett ígérni,

amit mindenki szeret, ezért sem nem

tudunk semmit a a a tényleges

terveikről, hogy mit szeretnének

csinálni. Ugye, hogy finoman

fogalmazznak, az a program, ami

amit láttunk a felszínen megjelent, az

nem egy egyensúlyőrző volt. Az biztos,

hogy nem javította azok a részek, amit

láttunk belőle. A

>> te nem hiszel, hogy a korrupció, a

média, a kamatok csökkenés az segít, de

azt kiszetjük, de de melléeszed, amit

még mellé ígértek,

>> de sokkal több a kiadás, mint améről

besokkal, de hogy csökkenteni, nem

csökkenti, automatikusan az az nagyon

valószínű. És ráadásul még vannak

olyanok, amit még az előző kormány is

úgy tette be, hogy majd később jöjjenek.

Tehát, hogy úgy back of the enviló,

>> most a két gyermekes anyák eszi

mentességet

>> minden ilyen Igen. Meg a

lakástámogatások, meg a kamattámogatás

meg ilyesmi. Tehát azt mutatja, hogy a

>> Várj, várj, várj, várj. A kamátámogatást

attól tartottunk, de most így

folyamatosan jönnek le a kamatok. Tehát

innentől kezdve az nem akkora így van

persze persze persze persze persze

persze ez jön de ha nem lett volna akkor

ez megint ez még a az szél robbantó

>> ki tudja két év múlva mi jön tehát ugye

ezek hosszú időre le vannak mi van két

év múlva minden mi van Németországban is

6% lesz a kamat 10 mondd hogy 10 hát

azért ez

>> nem merem nem merem

>> jó tehát az látszik benne hogy én azért

mondtam nagyon udvariasan és

diplomatikus hogy nem egyensúlyőrző vagy

vagy csökkentő volt amit eddig láttunk

és ezt úgy oldotta meg a az új gazdasági

kormányzat, vagy a Kármán András, hogy

bemondták ezt a eurocsatlakozási

dátumot, ami ugye azt mondja, hogy most

nem mondjuk el, hogy most rövid távon mi

fog történni, de nem a végtelenbe és

tovább. Van egy horgony a hogy akkorra,

hogyha azt komolyan gondoljunk, hogyha

azt akarjuk, hogy belépjen és a záró

határidőn belül van 28-ig be kell lépni

az IRM2-be. Ha nem, akkor nyilván az fog

történni, hogy a kamatok is elmennek meg

mindent, és ahhoz teljesíteni kell egy

csomó kritériumot már ahhoz, hogy

beengedjenek. Tehát azért látjuk azt,

hogy a ford nagyon erősen megerősödött,

a a hosszú hozamok lejöttek, mert ha

ennek van valamilyen valószínűsége,

akkor ez ebbe az irányba löki ezt a

rendszert, hogy a rövid távról nem

tudunk, a hosszú távon, amikor

mindannyian hallottak vagyunk, bár ez

nem annyira hosszú táv, akkor azt meg

enkoráljuk. Ugye ezt a trükköt

eljátszották már egyszer a szocialisták

2000

után, és utána fejre álltak ezzel. Ugye

reménykedjünk benne, hogy a a magyar

elitünk, hogy álltak fejre? Hát nem

emlékszel rá. De azt tudom, hogy nem,

hogy nem lett bevezetve

volt öt év múlva errő beszéltem, hogy

föl sem merült az, hogy az IRM2be

bemehessenek. Tehát az IRM2nek a a

EP rádió akármekkora az EP sugarú

környezetébe se kerültek soha az életbe.

>> De leetve volt, hogy öt év múlva majd,

>> de nem lehetett sokáig lebegtetni. Így

van.

>> Kicsit egy kicsit megkúrta a

devizahiteleket, merthogy akkor mindenki

boldogabban vette föl őket.

>> Igen, így van. azért nem csak azért, de

igen,

>> nem csak azért meg a Swejc Frankot pláne

nem azért, de igen.

>> Tehát ugye, hogy ezt már egyszer

eljátszották a rossz verzióba. Ugye

remélhetőleg

ugye a mostani kormányzat

tanult ebből, tehát hogyha nem csinálja

meg, akkor se azt fogja csinálni, hogy

izé szénné rohasztja a magyar

költségvetést és a magyar adósságot.

Tehát most a ez tartja a ez a horgony,

ami tartja a magyar piacot.

gyakorlatilag

amikor ez kiderül, hogy az nem horgony,

akkor megint megyünk abba a régi

verzióba, hogy a forint elkezd zuhanni,

vagy és vagy magas, rövid, hosszú

kamatok kellenek, tehát hogy az nem

lenne jó abba a folyóba újra belelépni.

>> Teljesen abszurd, de valamiért kicsit

olyan a benyomásom, mintogyha most nem,

tehát nem mintogyha ez egy jobb minőségű

kormánynak indulna, mint bármi az elmúlt

kilencből. Tehát k

>> nekem is ez a véleményem, de azért

várjuk ar Igen. Igen. Tehát k volt

kilencből kilenc pocsék kormányunk. Most

a 10 azt mond, hogy na ez jó lesz, ez

kicsit merész, de úgy úgy

>> a mi szemünkkel szerintem az van, hogy

mivel nagyon szakértők ülnek benne, mi

nyilván így ebből a nem tudom

pozícióból, hogy itt ülünk a

alapkezelőben, meg közgazdászként,

nekünk így nagyon felcsill a szemünk,

hogy hú szakértőket látunk a

minisztériumok élén.

>> Igen, ez nem biztos, hogy jó, de hogy

Igen, de hogy a ugye most ez záros

hatályidőben ki fog derülni, hogy ez

valóban jobb. Tehát én azt gondolom,

hogy az ugye mindig azt szoktuk mondani,

hogy hope for the best, prepare for the

worst. Ugye most nem tudom, hogy ez hogy

kell a worstre készüln, akkor nem ér

meglepetést. Forint short.

>> Én én egyáltalán nem ebbe a flowba

vagyok. Én azt akarom Én 16 éve néztem a

Nen rendszerét, és most hadd legyek

boldog és bele akarom látni,

bele akarom látni ebbe, hogy mint

ahogyan itt ülünk három és fél millió

van, hogy azt hiszem, hogy pont azt

fogják csinálni, amit én akarok és aztán

biztos nem úgy lesz. Meg majd lesz

worst, vagy vagy rosszabb legalábbis, de

legalább egy pár hétig, hónapig hagyd

mondjuk azt, hogy tegyük oda

>> ez teljesen igazad van ebben. Én azt

gondolom, hogy ezt ez ez a várakozásnak

kell lenni, mert ez a várakozás az, ami

az egész ország hajóját föl tudja

emelni, hogy akkor előjönnek azok a

kreatív energiák, aminek elő kell

jönniük, de ez nagyon hamar ki fog

derülni, hogy ez

valójában milyen. Tehát én is optimista

vagyok, de nem azt gondolom, hogy itt

vagyunk a történelem végénél.

>> És akkor várjál költségvetést azt értem.

Tehát azért azt gondolod, hogy akkor

végül is a kiadás az tehát nyilván nem

lehet megcsinálni mindent, amit ígértek,

mert az az túlzás. Hát ugye azt látjuk,

ugye a a Kármán András már volt ilyen

pozícióban, akkor nem miniszterként,

hanem államtitkárként. Ugye ott a

klasszikus megoldás, azt minden kormány

így csinálja, hogy az elődödnek a a

kedvenc költéseit levágod, ami neked

ugye a te választóidnak nem jelent

semmit. Ugye ezt lehet látni, ez a

propagandára nagyon sokat költöttek,

lehet látni, hogy nagyon sokat költöttek

sport

>> sportra lehet látni, hogy nagyon sokat

költöttek a semmibe menő autópályákra.

Hogyha most nem, ha ez ideglenesen egy

pár évre lelassul a semmibe menők

autópályák építése, akkor abból nem lesz

senkinek semmi baja. És nyilván be kell

hozni a saját saját prioritásaid. Ugye

régen itt volt az a mondás, hogy itt ez

a az előző kormány rengeteget

valószínűleg nagyon rossz hatékonysággal

elköltött ilyen gazdaságtámogatásra, de

most már én úgy látom, hogy most már nem

olyan sok, mint mondjuk 23-ban volt,

tehát hogy ott sokkal kevesebbet lehet

megtakarítani. Ugye megy ez a mondás,

hogy jön vissza az EU-s pénz. Ugye itt

ott arra szeretném fölhívni a figyelmet,

hogy az előző kormánynak ugye nagyjából

két prioritása volt. Egyrészt, hogy

nagyon gyorsan elkölteni, meg lehívni a

pénzeket, meg lehetőleg úgy, hogy a

klientúrájánál csapódjon le. Ha ugyanezt

próbálja meg az új kormány, akkor annak

ugyanaz lesz az eredménye. Ugye ez az

Inanitynek vagy az őrültségének a

definíciója, hogy ugyanazt próbáld

megcsinálni és abban reménykedsz, hogy

más lesz az eredménye. Tehát itt

úgy van előttem, mintha a mai napon lett

volna, mikor az MMB-ben akkor még MMB-s

voltam a a Eurós csatlakozásnál, és

megfogalmaztuk azt a tét,

>> mármint, hogy még az MSZP irányozta

Eurós csatlakozásnál, ami nem

>> nem né nem nem még az EU-s

csatlakozásnál, tehát 2002 2004-ben.

Igen. Csak azt mondtuk, hogy ez olyan,

mint a ez ilyen resource cursek hívják,

hogy mikor találnak egy intézményileg

rossz országban találnak egy

olajforrást. Ugye ha körbenézzünk a

világon a legnagyobb olajtermelőknél,

akkor ugye azt látjuk, hogy Norvégia az

milyen klasszul néz ki, de már

Oroszország az az gatya. És akkor

mondjuk Venezuela, ami egy nagy

olajtermelő volt, az meg izé Kuba

szintjén van gyakorlatilag. Tehát ez a

research course az azt jelenti, hogy

mikor ezek a járadékvadász elitek ezt

megpróbálják ezt a nemzeti vagyont a

saját zsebük tenni, akkor az egész

gazdaság lerohad. És emlékszem, nem én

mentem el, hanem a helyettesemet utána

az utódom lett, a Cserme Ágit küldtem el

a Bajnai Gordonnal a tévébe vitatkozni,

és azt mondta neki, hogy ha ez nincsen

normálisan megcsinálva, akkor ebből

teljes olyan lesz, ilyen rohadás lesz,

olyan lesz, mint Nigéria. Hiába van sok

olaj meg Venezuella. És ez kiderült,

hogy ez pont olyan lett, tehát hogy az

új kormány azt adja prioritásnak, ha még

ki is szedi azt, hogy ne a saját

zsebünkbe menjen, de csak gyorsan, de

értelmetlenül értelmetlen projektekre,

akkor ez ugyanoda fog vezetni, mert ugye

azt lehet látni, és ebbe a papírban is

van rá, amit írtam izé

részletek, hogy

ti vagy a legtöbb ember, aki

mikroszinten van, ugye föl sem merül,

hogy a beruházás az növelné a

jövedelmet, mert a vállatnál, a vállati

beruházások azok Nem a nem a nem a

az income statementnek a részletei

érthető módon, hogy a makro szinten a

mikroból átmész makróba, minden

beruházás valakinek a bevételé, tehát

makros szinten a beruházás növeli a

GDP-t. De ha megnézed azt, hogy mire

költöd, ugye a kénznél, mikor keresed

hiány van, azt mondja, hogyha piramist

építesz, vagy kiásol egy gödröt és

visszatemeted, akkor az ugyanúgy GDP-t

jelent. De ha ezt csinálod, és nálunk

azért ezt csináltunk egy csomó ilyen

dolgot, akkor azt jelenti, hogy a

tőkeállományod valójában nem növekedett.

Ugye ezért van az, hogy nem csak a

tőkeállományt nézik, hogy mekkora a

mérlegekből, hanem milyen businessek

jönnek. És a kettő hányados ez a Capital

efficiency, hogy vajon olyasmibe

fektettél-e, amibe utána használhatod,

hogyha a semmibe vezető autópályákat

építesz? korona, lombonasét

futball, hogyha az nem a izé, nem a

Barcelona stadionja, ami valószínűleg

kik lehet, hogy még az se termeli ki

magát, akkor azok az adott évben, mikor

ezt megvalósítod, akkor a GDP-t növelik,

de utána az azok rohasztják a tehát a

semmiféle hatása nincsen a dolognak. És

ezért mondom azt, hogy ez a Európai

Uniós pénzek felszámolása, ami egy

fontos dolog a ciklikus, a gazdaság

ciklikus komponensének, hogy ebből a

mostani szlamból kijöjjön a gazdaság, az

fontos, de a hosszútávon, ha pont

ugyanúgy ugyanolyan elvek alapján költék

el, akkor pont ugyanez lesz belőle, mint

ahogy eddig volt.

>> Na és akkor

>> mások mások fognak neki örülni. azzal a

kérdéssel támadlak, amivel minket is

sokszor az újságírók, hogy de meséld el,

melyik iparág lesz szerinted sikeres

Magyarországon egy pozitív esetben?

>> Ezt tőled kérdezik ezt a fsávajból

>> folyton és értem is az igény.

>> Azért mert te mindig okoskodsz és úgy

csinálsz, mint aki tudod ilyenre

válaszolni.

>> Nem hát mindig elmondom én is, hogy erre

szerintem senki se tudja, de hát hátha

nem az, hogy nem tudja, ne is akarja

megpróbálni tudni. Most a hamit kérdez a

mi véleményüket már ismerik a hallgatók

a a hamit. Én én én én nem tudásnak

vagyok a szobra. Én biztosan nem tudom.

Ugye ez arra azon

>> tehát nem lehet ilyet mondani, hogy

IT-ban legyünk másoljuk le, amit a

románok csináltak. Valamásolni

nem tudjuk nem, nem csináltak. Ők se

tudatosan semmit. Egyszerűen hagyták,

hogy ne ne

olyan ösztönözőket csináltak, hogy

lehessen értelmesen vállalkozni.

>> Erzsébet város Bulied egy emergens

önmagától ki ki legsikeresebb exportter

termékünk. jött az állam és az

önkormányzat és megkúta is. Tehát hogy

de most most mindegy, mert ott azért más

szempontok is vannak, de akkor is az IT

szektor nem ilyen.

>> Igen. Jó, de ott ott ugye az a kérdés,

hogyha eldöntheted és ugye van annak

valószínűsége, és ez egy fontos dolog,

hogy azok az idők visszatérhetnek, amit

az előző 16 évben voltak, és te most

döntesz, van egy zseniális ötleted,

akkor melyik országba akarod ezt

bejegyeztetni a cégedet? Mert az a

kulcsfontosságú, mert akkor ott lesz a

GDP, nem itt lesz a GDP, meg ott lesz a

legtöbb alkalmazottad is, meg a a

béreket is, meg az adókat is ott fogod

fizetni. Tehát az, hogy nagyon el lehet

azt rontani, ugye lehet látni azt, hogy

hogy egy csomó olyan ország van, ahol az

emberek nem kezdenek el vállalkozni,

mert tudják azt, hogy ebből előbb-utóbb

baj lehet. Tehát ez egy nagyon-nagyon

súlyos kérdés, de én azt gondolom,

ugyanúgy, mint a befektetéseknél,

hogy azt nem lehet előre megmondani. Ha

lehetne, akkor mindenki megmondaná.

Tehát hogyha csak ez ilyen számítási

kapacitás kérdése lenne. Ugye itt úgy

van,

>> de a Fidesz kormány megpróbálta

megmondani, nem jött óriási hiba volt.

De ugye mondhatod, hogy hát elsületett

volna akár jól is, hogy az

akkumulátoripar is egyébként mondhatük

még az akkumulátor.

>> Igen, ezt akarom mondani még is nem

törölünk. Hát itt van egy csomó

kapacitás.

>> Most ciklikusan volt egy lejtmenet. Ö

sok tényező múlik, lesznek-e vámok a

kínaiak be tudják-e hozni, nem tudom, a

saját gyártásukat, majd behozzák-e

hajók, vagy lesz-e egy nagyon belül már

itt van a gyártás az Unióban satöbbi,

satöbbi. Tehát akár szabályozási

kérdéseken is múlhat, amit emberek

döntenek el. Tehát nem is csak a piacot

kell érteni, hanem meg kéne tippelni az

EU szabályozást, hogy eldöntessük, hogy

a magyar akóipar az sikeres lesz-e. Nem

tudjuk, mi van, ha bejön. Akkor akkor

örülünk neki, ha bejön.

>> Így van. De hát nem ez a helyes. Gaság.

Várjatok, akkor ott vagyunk, mint eddig

voltunk az autó összeszerelésre. Tehát

azért nem egy pont pontosan. Tehát nem

valószínűleg a ennél értelmesebb, hogyha

értelmes

vállalkozási környezetet teremtenek.

Inklúzíva azt, hogy akár tőkéhez jutás

meg izé kisebbeknél ugye a a a

akkumulátorral akár bejönne, akár nem

jön be, az ugyanaz a bet ugyanaz,

mintogyha te az alapodban egy részvényt

tartanál. És hogy az az egy részvény az

véletlenül 1000eszeresére nő, akkor te

vagy az isten király, ugye? Ha meg izé

lemegy nullába, akkor te vagy az idióta.

A kormány ezt csinálta, tehát hogy

pontosan nem egy kiegyensúlyozott

portfóliót tartott ugye utá vár

számosítsük, mennyi most a magyar

GDP-ben az akkumulátorok mondjuk a top

kapacitásem. Ez nem a jó kérdés kicsi.

De várj, várj, várjál, de nem, nem így

kell nézni, mert ugye az van, hogy van

az ipar, az ipar mindenhol csak 25-30%

maximum, ugye fejlett országokban még

kisebb. Viszont ugye erre az iparra épül

áll egy csomó szolgáltatás, amit már

szolgáltatásnak hívsz, hogy a logisztika

a satöbbi, ő mellette eltartja azt abban

a városban a nem tudom a kantinokat, az

éttermeket, a nem tudom aigen

>> úthálózatot, amiatt építették. Tehát

kicsit nagyobb, tehát nem a közvetlen

hatását kell ezeknek az iparoknak,

>> de nem, nem az akkumulátorra külön nem,

de az autóra együtt azért már jóval

nagyobb. Tehát hogyha most beleveszed a

Győrt meg a Kecskemétet meg a Tehát

>> azzal már

>> meg kéne nézni. Igen. Tehát hogy a az

>> nem, hát az már 5-10% lesz az autóval

együtt. Tehát az már

>> igen. Az a kérdés, hogy mennyi a a

GDP-be, hogyha ezt a számot, amit ugye

nem friss, hogy a az magyar export 56%-a

value edit tartalom, ugye abban benne

van a mezőgazdaságtól minden, ami az

izé, nyilván az autóiparban nem 56% a a

hozadott érték, vagy men nem 15, akkor

meg kell nézni, hogy mennyi az, és akkor

akkor ki lehet lesz számolni, és nem

lesz óriási

>> nem lesz óriási. egyébként a amit te is

említett vár nem várjál mer ahhoz mondok

még van tehát most hogy a 16 évben ugye

ha valaki

>> hol alapítson céget és ak az nem

Magyarország volt az elmúlt 16 év miatt

de ezen is ez az egy hiteles eurozóna

belépés sokat segít

>> tehát hogy hogy hogyha azt elhiszi

külföld vagy a magyar vállalkozó itt

eurozóna irányba megyünk az egy óriási

biztonság vállalatalapítás szempontja

abszolút

>> még a GDP arányosan az akkumulátorról,

hogy szerintem azért van még erről szó,

mert egyrészt a Delta, tehát az, hogy

adott tév GDP változás, abban relatíven

agy befolyásl bírt, mert jött a

beruházás, azt meg kellett építeni. És

ugye először arról beszéltünk mindig,

hogy azt azt megdobja a GDP-t. Aztán

ugye az is van, hogy most amikor ilyen

nagy kapacitáskihasználtság visszaesés

van, akkor megint csak csinál egy nagy

deltát, hogy hú, nagyon felfutott a

termelés, nem tudom, 22-23 még, akkor

most vissza. Akkor tehát és ez a nagyon

nagy változás is, hogy lehet, hogy nem

tudom a most a magyar akkumulátor ipar

lehet, hogy 30-40%-kal beesett, most nem

tudom, lehet, hogy felére, de nem néztem

meg a számokat, akkor ez lehet, hogy

összességében csak mondjuk 0, nem tudom

2-3 4%-ot változatott a GDP-n, de

relatíve ahhoz képest, hogy az egészben

nem tudom 1%, ahhoz képest nagyok a

delták benne. Tehát nem olyan, mint egy

csomó másik ipar, vagy nem tudom,

telekommunikációs szektor nem fog évről

évre ekkora változásokat okozni a

GDP-be. Ezért ezért van még ennyire

benne a hírekben. azon kívül persze,

hogy a politika meg a göld meg a

szennyezés meg a nem tudom mi. Csak ezt

akartam még mondani. Másik kérdés. Ugye

itt van ez a 11 ország, amit vizsgáltál.

Tudom, hogy makro oldalról, de

>> szerinted el lehet esni tapasztalatokat?

Mert ez lenne a legizgalmasabb, hogy ezt

mondtuk itt a múltkor két hete, hogy ez

egy viszonylag kis régió, így a világ

távoli távolról nézve. Itt van ez a

lengyel, balti és satöbbi, magyar román

egyebek. És hát mégis van egy csomó

állami modell, mert hát 11 országra

bontjuk, most nyilván akár még többre,

hogy még a Balkánt is érdembe

belevesszük.

El lehet elesni, mit lehet ellesni

másoktól szerinted? Akár a Balti, mert a

Baltiban mi egyáltalán nem vagyunk

otthon, azon kívül, hogy tudjuk, hogy az

észtek digitalizáltak, és körülbelül

nekem eddig terjed a alapműveltségem,

ami nem sok sajnos.

>> Igen. Én azt gondolom, hogy igen.

El lehet lesni. Ugye ilyen szempontból

én nagyon mérges voltam, mert például az

MMB csinált ilyen irodát Buenos Airesben

meg New Yorkban, hogy ellesse. De

mondjuk mikor kérdeztem tőlük, hogy

gyerekek, azt tudjátok, hogy a két

legsebb ország az izé Litvánia és

Szlovénia. Tehát van irodátok Vilniusban

meg Izében,

>> New Jubában

>> Jubjanában. Jubjanában ott nem volt.

Tehát el lehet lesni, ugye különböző

országól különbözőt lehet ellesni. hogy

az biztos tanulság, hogy akik sikeresek

voltak igazán, baltiak, szlovének,

csehek, ott egy nagyon komoly monetáris

stabilitás volt. Ugye egyik része ezt

úgy oldotta meg, hogy eleve

eurozónás volt, vagy vagy kötött

árfolyamrendszere volt, ami fent ható

volt. Gyakorlatilag egyetlen van, aki

sikeres volt, és és nem ilyen kötött á

tárfolyamrendszerben volt. Ez a csehek.

A csehek mentális stabilitása az

legendás. Ugye nem tudom hányan tudjátok

azt, hogy a a cse korona, ami ma van cse

korona, az az osztrák-magyar koronának

az egyetlen túlélő tagja. És egyszer

rebédeltem valakivel, és azt mondta,

hogy te tudod, hogy a 1919 áprilisában

pecsételték felül Csehországban a

osztrák-magyar koronát, és akkor lett

cse korona, hogy milyen árfolyaman

vezették be a cse koronát a dollárral

szemben.

15 korona volt izé. És most ha megnézed

mennyi a dollár árfolyam, nézd meg,

mondjuk 20 körül van, vagy 20 alatt van

a izé. Hát mondom, ez túl szép, hogy

igaz legyen. És akkor csináltam egy kis

szüstörcsöt. 53-ban az okos kommunisták

csináltak egyszer egy currency reform

reformot. De hogyha like for like alapon

megcsinálod, akkor a cse koronát 1900

nem 2019-ben 1919 áprilisában 2,7 dollár

per USD alapon hozták be. Most mennyi

ma? Most 21

>> ugye,

>> de volt 25 is. Két szét korona volt

dollár.

>> Igen. Igen. És most ez ugyanaz a korona.

>> Igen. És azt nem lehet mondani, hogy

>> valaki azt gondolná, hogy ez egy nagy

leértékelés. Nem. Törökországban

Törökországban három év alatt történik.

>> De ez ez több mint 100 év alatt 2,7-tről

elment izére, elment 20-ra. És ugye

lehet azt mondani, hogy mert cseheknek

könnyű, mert az ott nem történt semmi.

De én úgy emlékszem rá, hogy a németek

elfoglalták, felbontották három részre,

megszűnt izé, és akkor is megmaradt a

csekoronal. Csak felül volt pecsételve

izé morvaországi koronára, mindenre és

utána is visszahozták. Tehát cseheknek

nem volt egyáltalán jobb, mint nekünk az

elmúlt 100 év, de a mentális stabilitás

mindig megvolt. Nek ez az egyik tanulság

belőle.

>> Nálunk volt kétszer is hiperinfláció

közben, tehát nálunk ez már értelmeztet.

>> A háború előtt hiperinfláció utána ezzel

a bohóckodás, ezzel a magyar forinttal

ugye ami ugye az az elve, hogy akkor van

értelme saját devizádnak, hogyha azt

gondolod, hogy az csökkenti a

volatilitást. Magyarországon ez volt a

legnagyobb forrása váltításnak. Tehát a

csehek voltak az egyetlenek a régiókban,

akinek saját devizájuk volt és ezzel

jobban jártak. Ezért is nem akarják

lecserélni a a koronát

euróra, mert azt gondolják, hogy ez

nekik ez teljesen jó. Tehát ezt lehet

tanulni belőle, hogy a mentális

stabilitás az abszolút fontosságú. Ezt a

a csehektől lehet a legjobban, de a

baltiak is ezt csinálták azáltal, hogy

hogy megszabadultak a saját pénzüktől.

És ugye ugye azt lehet nézni, hogy a

milyen ösztönzők vannak, amitől

a akár a balti, akár a szlovén válatok

arra vannak ösztönözve, hogy növeljék a

hatékonyságot. Ugye én a Richtert

mondtad, hogyha megnézed a mondjuk

összehaslod a Richter teljesítményt a

Krikával, ami egy szlovén, a legnagyobb

szlovén gyógyszergyár, hát azért az

élesen különb különbözik, és az arról

szól, hogy nyilvánvaló teljes mind a

kettő exportorientált,

az értékesítésének a nagy része export,

de nyilvánvalóan a szlovéniai

ösztönzők, hogy a menedzsment hogyan

csinálja a dolgait, azok sokkal

jobbaknak kellett lenni, mint a

magyaroknak. Ugye Magyarországon

megnézed a magyar blue chipeket, akkor

megint hazabeszélek. Egyetlen egy van,

amiről én azt gondolom, hogy jó

példaértékű vállalható ez az OTP. A Mor

se gondolnám azt, hogy egy izé egy egy

világbajnok. Ugye azért is kellett

megmenteni, hogy ne tudják fölvásárolni.

Ugye az a Hosztály Takeover az nem a

legsikeresebb cégek esetében szokott

előfordulni. és a Richternek a

performance most nagyon nagyon nagyon

szépen jön fölfele, és nagyon bízom

benne, hogy amit ott kitaláltunk, az

alapján egy olyan pályára tud állni,

amitől ez egy nagyon jó cég lesz, de

előtte nagyon sokáig bolyongtak

mindenfele. És ez arról szól, hogy

milyen korlátok vannak, amit a

tőkepiacoktól kezdve bárki mitől lehetsz

abba az adott országba? Bocs, csak ez

nagyon izgalmas, de mivel a volt céged,

ezért majd leintesz, ha erről nem akarsz

szétesebben tárgyalni, mondjuk ez a

Kruka Rifter, azt mondod, hogy jobbak az

ösztönzők, és most ezt így 30 éves távon

mondod, ugye? Igen, így van, igen. hogy

mert hogy tényleg az van, hogy

>> jó, hát ugye Jugoszlávia részeként

gondolom az is egy nagy vállalat volt

már régebben is, tehát hogy már a

szocialusból hozz ugye Richter is

létezett már nem tudom 100 évvel, hogy

nagyon régóta létezik és hogy erről egy

kicsit mesélsz, hogy on ott ott mik a

mik ezen kívül, amit így tudsz mondani,

tehát hogy mert mindenki erre lenne

kíváncsi, hogy mitől jobb, hogy ott

okosabbak az emberek, ott jobban a

menedzsment könnyebben épít cégeket

külföldön, vagy vagy mi mibe kell mibe

lehet ezt, vagy jobban kitalálja, hogy

melyik gyógyszer lesz sikeres. És ugye

ha jól értem egyébként ugye van egy nagy

különbség a Rikter meg a Kruka között,

hogy ugye itt a Rikternek a csodaszere

ugye a a Vrylar Karibrazin, ami ami

amúgy kiemelte a a Richttert ugye ezt a

depresszióra skizofréniára satöbbire

gyártott gyógyszer, ami ugye Amerikában

is óriási itt befutott és hát milliárd

dollárok 4 milliárd dolláros forgalma

van, vagy nem tudom mekkora. Tehát ez

egy ez egy csoda, de ugye ezen kívül van

egy generikus verseny a két cég között.

Tehát a krukát meg a Riktert úgy lehet

összeani, hogy ugye van egy generikus

verseny. Én mint elemző mondtam, te mint

ott dolgozó, kérlek javítsd ki, de hogy

na szóval te mondjuk mit látsz, mert ez

a saját, ez egy mikro tapasztalat.

Szinte mindig ugye most makróról

beszéltünk, ez egy mikróbb kérdés, hogy

meg ugye dolgoztál Ukrajnában satöbbi.

Tehát igazából erre lennék kíváncsi,

hogy te mikróban mit láttál így

kulturálisan.

>> Igen. A azt szoktam mondani, hogy hogy

én turnaroundal foglalkoztam, és mindig

az az történt, hogyha bemegyek egy az

mindig azt jelenti, hogy bemész egy

olyan iparágba, ahol soha nem dolgoztál.

ami azt jelenti, hogy te marhára nem

értesz hozzá, ezért meg akarod érteni,

hogy az adott iparág az hogyan működik.

Ugye ezt mikor az OTP alapkezelőbe

mentem, akkor is én előtte nem voltam

alapkezelő, ugye a tőkepiacon dolgoztam

az MMB-ben. Megpróbáltam megérteni, hogy

hogy mi az, mitől tud ez a cég elkezdeni

nőni. És akkor nagyjából két olyan

dolgot kellett megcsinálni, amitől azt

gondolom, hogy akkor az a cég

megfordult, és azóta is elég jól

teljesít. Nyilván vannak benne hullámok,

meg nem lehet abbahagyni soha a

javítást, de akkor két dolog volt, a

szegmentálás meg a alapkezelőknek az

ösztönzése, hogy értelmesen menjen. Ez

volt az a két tényező, amit ha

megcsináltad, akkor az az elég sokáig

elvitt téged. Ugye amikor elmentem

először Oroszországba, ugye akkor azt

mondtam az embereknek, hogy én tudom,

hogy mindenki lenyomozott engem.

Megnézték a Google Searchbe, hogy én

soha nem dolgoztam előtte bankban, de a

Google Searchben nem nincsen benne, hogy

az én csodálatos feleségem intézi nálunk

a pénzügyeket. Én még bankba se nagyon

jártam, tehát most itt vagyok, és egy

iszonyatosan jó bankot fogunk ebből a

dologból csinálni, úgy, hogy én

életemben nem láttam. És akkor elkezdtük

ezt csinálni. Megérted, alapvetően azt

csinálod, hogy megpróbálod megnézni,

hogy mi a logikája, hol lehet kitörni

benne, mi a benchmarkok. egy csomó

benchmark van költségzinten meg

ilyeneken, és akkor ezt elkezded azt

mondani, hogy milyen lehetőségeid

vannak, és mi az a minimum standard,

amit be kell vezetned. Ugyanez volt

Ukrajnában, és a Richternél is ez volt.

Soha nem dolgoztam izében

gyógyszergyárban, de akkor az elején

leültem és megpróbáltam megérteni, hogy

mi az, ami egy jó szint, egy

gyógyszergyárnál. És a Richternél az

látszott, hogy a költséghatékonyság, am

általában hatékonysága az nagyon-nagyon

gyenge volt. Tehát, hogy az az egyetlen

terület, amin rengeteget kell dolgozni.

És és azokat a tevékenységeket, ami nem

termel értékeket, azokat meg nagyon

erősen le kell vágni a beruházásoktól

kezdve egy csomó dolog. És ezt csinálja

a Richter. Ugye ha emlékeztek rá, akkor

tavaly márciusban volt egy ilyen

tőkepiaci nap, ahol a Richter elmondta

az új stratégiáját, ahol szembenézett a

befektetők és őszinte feltáró jellegű

vallomást tett arról, hogy igen, a

korbizniszünknek a jelenlegi profitása

nagyjából fele, mint az iparági

sztenderd fele. És a növekedésünk is a

múltban, a korbizniszben sokkal lassabb

volt, mint amit a minimálisan elválható

ebben az iparákban. és a menedzsment

arra vállal

kötelezettséget, hogy a növekedésben is

és a

profitabilitásba is, mire lejár a

kalaripözén, egy olyan cég lesz,

amelynek a profitabilitása is a medián

fölött van, és a növekedési képessége is

nagyobb van. Ha ezt hozza, és

remélhetőleg hozni fogja, merthogy

nyíltan tehát nem nem egy j a katolikus

egyháznak egy ilyen megoldása ez a

jámboróhaj kategória. Ez nem egy

jámboróhaj volt. Ha megnézitek azt az

anyagot, 51 vagy 52. oldalon van, akkor

megmondta azt, hogy mi az a nyolc

konkrét lépés, nagyon komoly

költségcsökkentés,

nagyon komoly hatékonyságnövelés.

az értékesítési izében is nagyon komoly

beruházás visszafogás, vagy sokkal

inkább megtérülés alapú beruházástés.

Tehát, hogy nyolc konkrét dolog van, ami

végtelen sok munkát jelent ennek a

menedzsmentnek. És hogyha megnézitek

azt, hogy ezt a piac például hogy

fogadta, ugye amikor én CFO voltam,

akkor

csináltunk olyan időszakokat, amikor meg

megnéztük, hogy mennyit ér a mennyit ér

a a részvény a karibrazin nélkül, amit

külön lehet értékelni. És volt olyan

időszak, hogy a kariprazin és a nettó

Cash nélkül a cég összes többi része az

nullát ért. Részvényenként nullát ért.

>> Akkor itt voltunk három éve, és mondtam,

hogy milyen jó befektetés a Rikt ez

akkor 7000 Ft elment. Most akkor még én

elemeztem. És most már több mint a most