Száguldó árfolyamok, mesterséges

intelligencia bum, új csúcsok környékén

táncoló indexek. Hát ha eddig úgy tűnt,

semmi nem állíthatja meg ezt az

emelkedést, akkor tessék. Itt van,

megérkezett egyenesen a Sushi és a

Godzilla hazájából Japánból. Ugye attól

az apróságtól eltekintünk, hogy Godzilla

eltapossa az egész Wall Streetet, hát

még optimisták is lehetnénk. Idén tovább

csökkennek a kamatok, vélhetően nőni fog

a fogyasztás az USÁba, és jó vállalati

eredményeket várnak. Ezek mind pozitív

dolgok, de hát ott lebegü ugye Godzilla

árnyéka a fejünk felett. Február 8-án

Japánban előrehozott választások lesznek

is, mind Takcsi miniszterelnök, mind az

ellenzék. Hát növelni a költségvetési

kiadásokat, és hát persze adókat is

csökkentenének úgy, ahogy kell, ami

növelné a költségvetés hiányát és az

adósságot. Utóbbi már így is a GDP

230%-ánál

jár. Messze a legmagasabb a nyugati

világba. Hát hasonló számokkal a nyugati

világ bármely országa már rég fejre állt

volna, de hát Japán az más. Az adósság

majd 90%-a belöld kezében van. Az

adósság fele a jegybanknál van. Az állam

közvetve hatalmas külföldi állampapír

befektetésekkel, részvényekkel,

ETF-ekkel rendelkezik. Ha ezeket

levonjuk, akkor a nettó adósság már csak

a GDP 160%-a,

akkor pedig már az olaszok szintjén

vannak. és ami a lényeget a apál

lakosság imád megtakarítani irtózatos

pénzhalmon őnek ez tette lehetővé ennek

a bazi nagy adóságnak a felhalmozását

valamint szemben az usával a japánoknak

azért külkereskedelmi többletük van ez

pozitív több külföldi befektetési

terméket birtokolnak mint a külföldiek

japánt az USÁnál mind a kettő pont

fordítva van de a lényeg hogy a

gigaadósság az a nyakadb hát sokkal

könnyebb az élet hogyha alacsony a

kamatszint hát hosszú ideig 1% alatt

kamatot fizetett a japán állam a 40 éves

állampapírok után. Hát ez szuper kedvező

volt. Azonban hát ez most megváltozott

és ez a 40 éves állampapír hozzaam most

4% közelében van. Miért érdekes az

amerikai részvénypiac számára ez? És

miért kezdett el egyből örömködni az

évek óta piaci összeomlást váró Michael

Burry, akinek ugye ez egyszer nagyon jól

összejött 2008-ban, és azóta nem tud

leszakadni erről az összeomlás várásról.

Ugye ezzel kapcsolatosan Ilon Más

mondta, hogy az életminőségünk

szempontjából jobb, hogyha optimista

vagy és nincs igazad, mintogyha

pesszimista vagy és a végén igazad lesz.

Szóval az elmúlt évtizedekben szuper

alacsony belföldi kamatkörnyezetbe vagy

5000 milliárd dollárt fektettek be a

japán intézményi befektetők külföldi

országokba, ennek a legnagyobb része

persze Amerikába ment. Hát Amerikához

mérve minden más ország, tőke piaca,

picike. Ez különösen igaz töredezet

nemzeti piacaira. Hát ezért is

szeretnének ugye az EU-ba ilyen egységes

tőkepiacokat. Erről írt Mário Drági is a

jelentésébe, hogy ez is hiányzik ahhoz,

hogy az EU az US-val versenyezni tudjon.

Persze, hogy ez mikor jön össze az

EU-nak? Azt a fene se tudja meg azt se,

hogy egyáltalán összejön-e a sok kicsi

EU-s tőzsde. Hát alacsony árazást okoz.

alacsonyabbat, minthogyha egy hatalmas

egységes tőkében fürdőpiacunk lenne.

Például ugye a fogyókúrász gyógyszerekbe

utazó amerikai ha nézzük, annak 1000

milliárd dollár az értéke. Még a

konkurens Danon Nordis az csak 210

milliárd dollárt ér. Oké, hogy az

amerikaiaknak 30%-kal nagyobb az

árbevételük, meg a NOW az sok mindent

elrontott mostanában, de ez az ötszörös

szorzó lehet akkor is túlzás. Szóval

ezért is magasabb az amerikai részvények

árazás, amarra a Dán, Norwég, osztrák

meg sok ország nyugdíjalapjai, nagy

befektetési szereplői számára túl kicsi

a lokális piac, amerikai eszközöket is

vesznek, különben nem tudnák hova tenni

a pénzüket. De visszakanyarodva a

japánokra, hát ők mohóságból vettek

főleg amerikai állampapírokat meg

részvényeket, merthogy keveselték ugye a

japán kockázatmentes kamatokat. Az

amerikai államadósság legnagyobb

külföldi finanszírozója Japán. Igen ám,

de hát a japán infláció az így

visszatért a korábban évtizedekig nem

ismert szintekre. Ugye ezt a jelenséget

különben így teljesen elfelejtették a

japánok, hogy mi ez az infláció, az árak

azok évtizedekig stagnáltak, sőt néha

csökkentek.

2016-ban, amikor egy fagylaltot áruló

cég emelte az árat, hirdetésbe kérte

elnézést a fogyasztóktól. Hát ha nálunk

minden áremelés után mindenki meghajolva

kérne elnézést, nem lenne elmeszesedett

derék Magyarországon. No de most már hát

a japánoknál is más világ van. A rizsára

például ilyen szépen kilőtt. Ráadásul a

ilyen gyengült az euróval szemben

például történelmi mélyponton vannak.

Ugye ez drágítja az importot, ami megint

csak áremelő hatású. Magasabb infláció

mellett hát magasabb

államkötvényhozamokat várnak el a

befektetők. A japán és az amerikai

inflációs várakozások azok lényegében

egybeértek, de hát a kamatok azok még

messze nem. Az sem segít, hogy a japp

egybankjelentősen visszavágta a

kötvényvásárlását.

És persze a költségvetési fegyelem

hiánya is borzolja a kedélyeket. Ezek

együttesen emelik a japán hosszú

lejáratú kötvényhozamokat. Az emelkedő

japán kockázatmentes hozamok miatt hát

egyre több japán intézményi szereplő

gondolkozik el azon, hogy hát hazahozza

a külföldi pénzecskéjét és japán

állampapírt vegyen. Még nem tört át ez a

gát a fejekben, még nem taniskázzák haza

a pénzt, de tömegesen elmélkednek erről.

És hogyha ez megtörténik, hát akkor azt

megyzi az amerikai kötvénypiac. Ott ugye

a japánok eladók lesznek, az árfolyam

esni fog, a hozamok emelkedni, a magas

kockázatmentes hozzam megy kihat a

tőzsdékre, és azok is nyekkennek egyet.

A japán kötvénypiacot korábban, különben

az unalóma lassú mozgások jellemezték.

Hát most három nap alatt többet tudnak

menni, mint korábban három hónap alatt.

Persze ez a kötvénypiaci feszültség ugye

a globális tőkepiacok korában ragadós. A

japánok hatására globálisan emelkednek a

hosszútávú kötvényhozamok. A Goldman Zax

bölcs elemzői szerint, hogyha 10

bázisponttal 0,1%-kal emelkednek a japán

hozamok, akkor ez három bázispontot húz

az amerikai kamatokon. A japánon kapcsán

a másik izgalmas téma az úgynevezett

carry trade helyzete, amikor a

befektetők jenbe vesznek fel hitelt,

mert ott szuper alacsony hitelkamatok

vannak, vagy voltak korábban 0,2%.

Aztán ezt a jelent eladták, és valami

magasabb kamatozású devizát, amerikai

dollárt, mexikói PEOt, vagy akár szitja

magyar forintot vettek helyette. Ugye

nálunk a régióhoz képest magas 6,5%

magyar alapkamattal. A forint az

kifejezetten ilyen carit rate célpontú

deviza, ezért ilyen erős a forintunk

ügye a két évvel ezelőtti önmagához

képest. Tehát ugye visszakanyarodva a

Godzilla hazájára, az infláció kezd

felzárkózni a nyugati világ országaihoz,

miközben a Japán alapkamat, hát ehhez

képest még mindig a padlón van, bár

emelkedőben van folyamatosan. Ha az

irányadó kamatot a Bank of Jepen tovább

emeli, akkor ezek a kereskedések

megfordulnak, ami amerikai mexikói

kötvényeladást, dolláreladást, jvételt

jelent. Ezekbe a devizaüzletekbe most

kábé 2000 milliárd amerikai dollárnak

megfelelő összeg pihen. Ezen túlmenően

ugye a japán intézményi szereplők kábé

5000 milliárd dollár külföldi

befektetéssel rendelkeznek. Ha itt

megfordul a tőke iránya és Japán felé

veszi az irányt, hát ez hozhat egy

combos korrekciót a részvénypiacokon.

Tehát hogyha szeretsz aggódni valami

miatt, akkor nézegetheted mostanában a

japánokat. Különben egy kb. 800 pontos

10%-os S&P 500 korrekció. vagy 10%-ot

meghaladó SNP 500 korrekció, az ilyen

minimális korrekciós elvárás lenne. Ugye

igazából ettől még itt semmi nem

változna egy nagy képet illetően, de hát

nyilván már így nagyon sok ember

összetoljná a bokáját. Hogy valami jót

is mondjak a kormányzat költekező

politikájának köszönhetően hát masszív

profitnövekedést várnak 2026-ban a japán

tőzsdei cégektől. Magas adósság,

feléledő infláció, drága rizs, ez mind

hogyján? Tehát a japánokat egyéb terhek

is nyomasztják, hogyha így a

befektetésekről beszélünk. Rengeteg

megtakarításuk van, és hát magas a

várható átlag életkor. Vélhetően utóbbi

miatt hát a demensek aránya is magas,

több mint 10%, miközben egyre nagyobb

vagyonon csücsül az idősebb korosztály.

A demens japán idősek által kezelt

vagyont 2000 milliárd dollárra teszik,

miközben ezek a pénzügyi dolgok így

családon belül sokszor tabu témának

számítanak. A gyerekek nem is pontosan

tudják, hogy Muternek meg Faternak

mennyi pénzecskéje van, és azt se

tudják, hogy az illető hol tartja. Hát a

rossz szellemi állapotban lévő japán 90

éves nyugdíjas se tudja már, hogy hol

tartotta azt. Az ottani

államadósságkezelőközpont

attól fél, hogy nem fektetik be az

idősek, miután lejárnak azok, és akkor

ott árválkodik a pénz, és hát akkor

kivesz állampapírt. A japán tőzsde attól

fél, hogy visszaesik a forgalom, a 60 év

felettiek adják a forgalomnak a 42%-át.

Ebbe különben hát megint mi vagyunk a

sokkal jobbak, mert nálunk a legtöbb

idősnek nincsenek ilyen befektetési

gondjai, mert nincsen befektetése. Örül,

hogyha megveszi a gyógyszereit. Ebbe az

egész mizériába. Ugye a jappienen is

megnyekkent és nagyon sokat gyengült, de

most így az elmúlt napokban elkezdett

erősödni. Nem tudni, hogy beavatkoztak-e

a devizapiacon, vélhetően csak

verbálisan. Egyrész ugye a

miniszterelnök elmondta, hogy mindent

bevetnek a j védelme érdekébe, illetve

az amerikaiakkal intenzíven egyeztettek

folyamatosan, elég látványosan ugye azt

az érzetet keltették, hogy ha kell, akár

közösen is fellépnek. No de hát ugye nem

csak jen van, ott van nekünk a dollár

is, ami szintén tovább gyengül. Ugye nem

csak a jen tud ilyet. Az amerikaiaknál

is vannak gondok az adósság

fenntarthatóságát illetően. Ez nem új,

erről már sokszor beszéltünk, de most

hát december 31-én szavaz a kongresszus

arról, hogy meghosszabbítják a kormány

finanszírozását, és itt 60%-os

többségkel, tehát demokraták szavazatára

is szükség van, akik a mineszotai

lövöldözés után úgy tűnik

bekeményítenek, és ha nem szavazzák meg,

hát akkor jön egy újabb kormányzati

leállás, meg aztán mindenféle politikai

alkú születnek majd. Ez pedig h ezek a

politikai alkúk meg mindig csökkentik az

esélyét annak, hogy rendbe rakják a

költségvetést egyszer. Politikus ugye

erre a hogyan tegyük rendbe az országot

kérdésre, hogy hogyan csökkentsjük az

adósságot kérdés. Csak azt tudja

mondani, hogy hát gyerekek nőni kell a

gazdaság méretének, növekedni kell. Ezt

akarja különben a japán miniszterelnök

is. Trump is, hát nyilván az senkinek

nem jut az eszébe, hogy mondjuk adót

növeljen vagy kiadást csökkentsen. Amúgy

kö a japánoknak végül is ez az infláció

ezen a téren kedvező, illetve az se egy

rossz ötlet. hogy ugye állami pénzből

felpörgetik a chipgyártást, mert hogyha

valamelyik országnak van hagyománya,

ugye egy fejlett technológiában, jó

cuccokat gyártson, akkor az egyértelműen

Japán. Szóval így alapvetően az ötlet az

nem rossz, csak hát az a rossz, hogy

előtte bazi sok adósságot sikerült

felhalmozni. Szóval ami a növekedést

illeti, Japántán jobb helyzetben van,

mint volt. Az USA sincsen rossz

helyzetbe. Európa az igen. De a piac

ugye most az adóssággal kapcsolatos

dolgokra figyel, illetve ennek kapcsán a

pénz leértékelése, fiat pénzek

leértékelése irányába mutató jelekre

figyel nagyon, ezért repül az arany az

ég felé. Aranyban mérve az SNP 500 éves

mélyponton van, és hát sokan további

dollárgyengülést várnak. Ezt majd

meglátjuk, de azért az még biztos, hogy

azért az aranyat mérik dollárba, és nem

fordítva egyelőre. No, ennyi félt a

mostani videóban, emberek. Köszönöm

szépen a figyelmet. Ha tetszett,

segítségedre volt lájk, megosztás,

feliratkozás, és hát milyen jó, hogy már

január végén találtunk valamit, amitől

tudunk rettegni, mert hát a félelem meg

a tőzdei befektetés azok így kéz a kézbe

járnak. Nagy már csak így örömködjünk.

Köszönöm szépen, hogy itt voltál.

Sziasztok.