Sziasztok! A mostani videóban arról

fogunk beszélni, hogy miért van sokszor

feszültség a jegybankok meg a kormányok

között, meg hogy miért jó ez a jegybanki

függetlenség nekünk, meg arról is, hogy

Trump rövidtávú politikai céljai azok

hogyan mozgatják az árfolyamokat, vagy

mostanában hogyan nem. Pontosabban a Wed

hát lényegében zöldj jelzést adott a

Trump hagyományostól eltérő

megközelítési módszereihez. Ez a

jegybanki függetlenség téma. azért

került most reflektorfénybe, mert az

Amerikai Igazságügy minisztérium idézést

küldött a jegybank szerepét betöltő

Fednek. A Fed irodaházainak növekvő

felújítási költsége kapcsán az eredeti

költségvetés 1,9 milliárd dollár volt,

2,5 milliárdnál járnak. Itt ugye nem

csak az eredeti 1937-ben épült épületet

újítják fel, hanem ugye a egyéb

hozzátartozó épületeket is teljesen

átépítik. Állítólag mócsaros a terület,

pontosabban régen az volt. És a talajvíz

okoz gondot nekik. Hát úgy látszik, ezek

a felújítások mindenhol drágulnak. A mi

Magyar Nemzeti Bankkat is felújítják. Az

eredeti 54 milliárd Ftos terv az most

103 milliárd Ftra nőtt. De hát itt

legalább ugye Matolcsi eszi egy

bankelnök fiának, Ádámnak a barátja

végzi a felújítási munkát, ami biztos

szép lesz. És itt már büntetőfjelentés

is történt, de a Fed esetében azért

messze nincsen szó ilyen disznóságokról.

Power ki is akadt rendesen és elmondta,

hogy szerinte a kormányzatnak nem tetsző

kamatpolitikája áll a háttérbe. Ugye a

jegybank szabja meg az irányó kamatokat,

ami lényegében a pénz árát szabja meg,

hogy mennyire könnyen vagy nehezen jutsz

hozzá. A politikusok nyilván alacsony

kamatot szeretnek, mert az segíti a

gazdaságot, a jól működő gazdaság meg

növeli az újraválasztásuk esélyeit. Hát

ezzel szemben a felelős jegybankár meg

az inflációt nézi. Amerikában még a

munkaerőpiaci adatokat is, mert ott

kettős mandátumuk van. És hát ennek

fényébe farícsálják a kamatokat.

Állítólag Trump is körekülönben nem is

tudott az egészről és ki is akadtak,

mert a jegybankelnök durvább támadásától

az így sokan megijednek. A Fed elnököt

ugye az elnök jelöli, de a szenátusnak

is meg kell szavaznia. És simán lehet,

hogy a mostani hangulatban lesz olyan

republikánus szenátor, aki elkaszálja az

új jelöltet, hogyha az szerinte túl

közel áll Trumphoz. Valószínű, hogy

Kevin Hessad korábbi favorit, amúgy

elnökig gazdasági tanácsadó esélyei is

ezzel elszálltak. Trá mondott is már

olyat, hogy hát olyan közel van a

szívéhez, hogy nem szívesen engedni el a

fehér házból. Az esélyes most Kevin

Wars, aki világ életében utálta az

inflációt, és inkább a magasabb

kamatokért állt ki. Szóval ha ő jön be,

akkor az izgalmas lesz. A Fed és Powel

csesztetése ott is visszafelesülhet el,

hogy ugyan Jeron Powell fedelnök

mandátuma idén májusban lejár, de mint

Fed kormányzó 2028-ig maradhat, ha akar,

és szavazati joga is lesz a kamatdöntő

tanácsba. Itt a korábbi várakozás az

volt, hogy a 73 éves Powel az veszi a

kalapját és elmegy. Tehát lehet, hogy

bekeményít most az öreg. Amúgy Trump

mindig ugye paelt ekézi a szerinte magas

kamatszint miatt. Tehát igazából 12-en

szavaznak erről és a fedelnöknek is csak

egy szavazata van. A 12-ből állítólag öt

olyan ember van, akit így Trump

emberének gondolnak vagy Trump

közelinek. Tehát nem mindegy, hogy Powel

2028-ig szavaz vagy nem. Szóval ez a

mostani incidens nem igazán áll

szerintem az adminisztráció érdekében.

Inkább visszafelesült el. hangzatos

cikkeket leszámítva a piac úgy érezni,

hogy itt tényleg beszédbe a felt

függetlensége, akkor azért nem csúcelbe

táncolna az S&P 500 tőzsdeindex, és nem

erősödött volna a héten a dollár. Szóval

a piac nem hiszi, hogy a felt

függetlenség veszélyben lenne,

legalábbis egyelőre. Sőt, a Wall Street,

a tőzsdei piacok hát Isten igazából úgy

zöld lámpát adtak a Trump megszokottól

eltérő módszereire. A bizalomtöretlen az

utolsó három hónappal, különösen

januárban 400 milliárd dollár áramt az

USÁba, ETF-ekbe. Az, hogy Trump nagyobb

gazdasági növekedést hoz, ugye hát ez

volt a választások előtti várakozás, és

ez még mindig tartja magát.

Visszakanyarodva a jegybank

csesztetéséhez. Hát jellemzően azokba az

országokba, az a jegybank kevésbé

független, ott magasabb az infláció. Hát

valamint az amerikaiak esetében azt is

mindig értékelte a piac, hogy van egy

szervezet, ami szakmai alapon dönt és

örködik az amerikai gazdaság felett. Ha

a befektetők azt gondolják, hogy a

jegybanki politikát a rövidtávú

politikai érdek mentén alakítják, hát

akkor alacsonyabb kamatszint és magasabb

infláció lesz a várakozás. Ilyenkor

kevésbé akarják majd megvenni a

hosszútávú 10 éves kötvényeket,

amelyeknek a hozamára ugye a jegybanknak

direkt ráhatása nincsen, ha csak nem

vásárolja őket. Szóval ekkor hosszú

kamatok emelkednek, a magasabb kamat

begyűrűzik a hitelpiacra, jelzállókitel,

vállalatfinanszírozás megdágul, ami pont

az, amit hát minden politikus el akar

kerülni. Persze ilyenkor az adott ország

valutája is jól meggyengül. Aztán persze

a nagy jegybanki függetlenségnek

racionális korlátai is vannak, vagy

lesznek. Ott van az adósságba úszó

világ, erről már sokszor beszéltünk. A

magas kamatszint, hát tacsra vágná sok

ország költségvetését, vagy így még

jobban szétzúzná azt. USA,

Franciaország, olaszok, Japán és még

hosszú a lista. Hát ilyenkor jön be az

ELF, hogy a költségvetés helyzete az így

korlátozza a jegybank mozgásterét. Hát

itt fontos, hogy mindent patikamérlegen

kell adagolni, és közben ügyelni kell a

látszatra. Hát nem ajtóstúrontunk a

házba. Ha finoman csinálják, akkor így

le lehet nyomni a piact torkán jó

eséllyel az ilyesmit, vagy legalábbis

könnyebben. Ugye a jegybank csesztetése

meg hát szinte minden, amit Trump az

elmúlt hetekben mondott, természetesen a

politikáról szól. Hát most novemberben

lesznek a félidős választások, ahol a

kongresszus nagy részéről és a szenátus

harmadáról szavaznak majd. Trám most

kicsit többségben van mindkét házban, és

általában a regnáló elnök pártja a

kongresszust a félidős választásokon

elveszti. Ha a szenátust is bukná

Trumpa, akkor béna kacsa lenne, nyilván

ezt el akarja kerülni. Sőt, hát azon

pörög, hogy mind a kettőt megtartsa. Itt

a nagy gondja az, amiről már több

videóban beszéltünk, hogy hát kettés

szakadt az amerikai gazdaság nagy

vállalatoknak jó, mely egy kisebbek

között sokan szenvednek, illetve a

lakosság alsó 60%-a többet költ, mint

keres. Az elmúlt évek inflációja

felhajtotta ott is az árakat, és a

megfizethetőség, hát pont a klasszik

trámszavazó számára probléma. Az ősszel

vagy négy kormányzó választást csöpörtek

be a demokraták emiatt. Az alacsonyabb

kamatszint lejjebb vinni egy kicsit a

jelzálók kamatokat. A kormányzat nagyon

szeretné, hogyha beröffenne a lakáspiac.

Állítólag, hogyha hatról 5,5% ha lejönne

a jelzáló hitelkamat, ez már segítene.

Ezzel kapcsolatban Trump utasította a

kettő még állami céget, a Fenimate és a

Freddy Macet, amelyek lényegében a

lakáshitelezés támogatják, hogy 200

milliárd dollárért vásároljanak jelzárok

hitelkötvényeket, hogy lejjebb menjenek

a hozamok. Hát ez a teljes állomány

2%-a, úgyhogy azért sok vizet szerintem

nem fog zavarni. Felmerült az is, hogy a

Wall Street nagy befektetőket kizárnák a

lakossági házpiacról, amiben van logika,

mert az intézményi befektetők sokszor

algoritmusokkal, megtekintés nélkül

kesérvesznek házakat, hát amire a

legtöbb lakásvásárló nem képes. De a

lényeg, hogy Trump hát valamit tenni

akar nagyon a lakhatás az ingatlanpiac

élénkítéséért is. Elég, ha a piac

elhiszi, hogy lesz valami. A házépítő

cégek árfolyama máris repülhet. Ezek

relatív kis cégek, könnyű őket az egekbe

repíteni, nem kell hozzá sok pénz. Erről

már beszéltünk a YouTube tagságos

videókban, meg a patreonos videókban a

tavalyi év során. A megfizethetőség az

alacsony benzinárti vágy, ami megint

csak a félidős választásokhoz

kapcsolódik. Hát benne volt bőven a

venezuelai sztoriban, valamint a

legújabb ötlet is erről szól, miszerint

egy évig legyen 10%-os plafon a

hitelkártya kamaton. Nyilván a JP Morgan

meg a többi Nagybank nem kaptak

röhögőgölcsöt, de annyira nem is

aggódtak, mert ehhez kongresszus kéne,

ott meg nem lenne többség ehhez. Ugye a

nagy bankoknak azért jó lobbi erejük

van, hát ügyesen meg tudják dolgozni a

képviselőket. 10%-os kamat mellett köben

állítólag ez a biznisz veszteséges

lenne. Az amerikaiaknak ez lehet, hogy

valami új dolog, amikor így beleszól egy

politikus a cégek bizniszébe, de hát

nekünk a tranzakciós adók meg illetékek

országába az ilyesmit van a szemünk

serepben. Különben Trump is tudja, hogy

a kongresszusan átrázós az út. Most

egyéb rendeleti módszereken dolgoznak,

így bankok bizonyos költségeit

maximálnák, amit el tudnak számolni.

Nyilván az ilyen nem piaci dolgokat a

tőzsdék nem szeretik. Egyelőre azért így

nagy félelemről nem szól a bankok

grafikonja. És az sem véletlen, hát hogy

most áprilisban a Big Beautiful Billnek

köszönhetően rekordösszegű

adóvisszatérítést kapnak az amerikaiak.

Hát Trump reméli, hogy erre novemberben

is emlékezni fognak, amikor behúzzák az

X-et. Szóval lényegében minden, amit

mostanában hallunk, hát erről a félidős

választásokról szól. És a jó dolog

Amerikában, hogy ott azért a nem

piackform dolgokat nem olyan könnyű

átutni a rendszeren. Ezek a fékek,

ellensúlyok jól működnek, legalábbis az

árfolyamokon nagy aggódás nem látszik.

Meg hát szerencsére Trám saját

tevékenységének egyik fogmérőjeként

tekint a tőzsde indexre is szereti az új

csúcsokat. No, ezzel a pozitív

gondolattal zárjuk a mostani videót. A

lényeg, hogy az olyan piacokat kedvelik

a befektetők, ahol nem a politikusokra

kell figyelni, hanem a cégeknek a

teljesítményére. Na, ennyi fért a

mostani videóban. Sziasztok! Ha tetszett

segítségedre volt, akkor lájk,

megosztás, feliratkozás és várom a

kommenteket szeretettel.