No landing, just Greenlanding (feat. Móricz)
2523 segments
Na, üdvözlünk mindenkit. Jó reggelt!
Sziasztok! Szia, Dani.
>> Sziasztok!
>> Dani itt van szakmai adásra. Megvártuk,
amíg mit vártunk? Meg val
>> amíg idén is történik valami a piacon.
>> Így van. Aztondja egyébként és akkor m
akkora sikere volt a szilveszteri
adásunk végén Trump Trump epizódunknak,
hogy most is rakunk majd be a végén
valami vicceset, mert mert végre egyszer
fölfelé kunkorodott a nézettségi görbénk
a legvégén. mindig ilyen bánatosan
lekonyul, mert nem nézik a főcímet. De
most Na és ja, van még egy technikai,
ezt maj mindenki kommentelja. Laci meg a
Barna beszélg, a virágbarna és Szabó
László beszélgettek itt 2:1 percet. Hány
részletbe rakjuk ki ezen? Aggódunk.
Vagyis hát ináinkkább Laci aggódik.
>> Igen, nem tudok róla. Hát rakjuk ki
valahogy. Ki szerintem kibúrjuk
egészben. Mindenki szedje össze magát
jövő héten. És akkor Dani, mi már
Balázsal a OVK videóban elhatároltunk a
tavalyi hozamaiktól. Én megígértem, hogy
nem lesz mindig ilyen jó, bár a BT
tavaly szar volt, úgyhogy most te is
határolódj el a tavalyi hozamainktól.
>> Melyiktől? A tiédtől vagy a mégtől?
>> Na, már Danibal is határa idő
sportszellem. Na mondd, mondd te mi idén
is jó hazamink. Milyen jó hazameink
lesznek? Hát szeretném, nyilván örülnék
neki, de azért nagyobb kihívás, mint
tavaly, mert tavaly nagyon jól volt
támogató volt a környezet, és lehet,
hogy idén nem lesz olyan.
>> Na, ez áprilisban nem ezt mondtad volna
tavaly, hogy
>> hogy hogy támogató a környezet.
>> Hát most is egyébként valószínűleg lesz
lesz benne volatilitás.
>> Na igen. Szó igen. Jó. Na jól van.
Balázs mi már elhatároltunk és akkor és
akkor out of date out of touch
vezetőinket izé pelengélre állítom. Én
már nem veszek részt az ilyen
hozamversenyben, úgyhogy nem szólok be
senki.
>> Igen, mert már az idei hozzamaink is jók
már. Az idei nem csak a tavalyi jó, már
az idei hozam én már annyit csináltam
idén, mint mint a tavalyi fele mondjuk,
mert tavalyi 13% volt a szar volt.
Nagyszerű. Na, akkor térjünk rá először,
és kezdjük ilyen aktualitásra. Ugye Dani
minden évvégén csinál egy ilyen nagy
prezit arról, hogy mi lesz. Aztán nem az
lesz, de de hogy mindig csinálja,
relesen csinálja, ami lesz prezit. És
akkor ennek apropóján fogunk ilyen
kicsit nagyobb kitekintésű dolgokról
beszélgetni, de kezdjük, mert most ahogy
Balázs is mondta, itt itt most
megbojdult a piac, úgyhogy olvasok
néhány mondatot itt az elmúlt napokból.
Ha európai kormány tanácsadója lennék,
azt mondanám, hogy szinte muszáj
kialakítani egy kis piaci volatilitást,
mert Donald Trump nagyon fontosnak
tartja ezt. Valószínűleg jobban, mint
más politikusok. mondta Michael
Kajzebberger, vagyis Michael Kitzberger,
egy német befektetési igazgató, akkor
magánbeszélgetésekkel tisztában lévő
források szerint Dán és holland
nyugdíjalapok aktívan összehívják
igazgatói üléseiket, hogy döntsenek az
amerikai kitettség csökkentéséről, vagy
akár a nullázásáról. Lehet, hogy ez
csupán egy vészhelyzeti lépés, de a
források szerint valódi vita folyik
erről. És akkor itt van a D nyugdíjalap,
amelyik kilép a US Treasurykől. Erre te
azt írtad, hogy eddig Kína volt
uninvestable.
Amerika. Na mondj mondjunk erre valamit.
Ugye amikor Kínával kapcsolatban
beszélgettünk korábban, akkor fölmerült
ez a dolog, hogy ugye olcsók voltak a
kínai részvények, de nagyon sokan félnek
attól, hogy hát az egy veszélyes terep,
mert ugyanúgy járhat, mint Oroszország,
hogy egyszerűen nullázódhat a
részvénypiaca, mert mert mert kitják a
befektetőket és uninvestable ezért. És
akkor ugye mi itt a nyugati féltekéről
nézzük a világot, a bevetetési világot,
de hogyha egy kicsit belegondolunk abba,
hogy mondjuk egy Fülöp-szigeteki vagy
egy Indonéznak nyugdíjpénztárnak, akinek
sokkal szorosabb gazdasági, annak az ő
országában sokkal szorosabbak a
gazdasági kapcsolatok Kínával, mint
mondjuk az Egyesült Államokkal. Nem
biztos, hogy ez most már igaz, de
valószínűleg egyébként ahogy haladunk
időben egyre inkább ez lesz. Ott lehet,
hogy neki nem ez a kockázat egy idő
után, ez nagyon eretnek gondolat, hanem
az a az a kockázat, hogy amerikai
részvényt tart,
>> mert hogy a kínaiak fogják ezért
megcseszni őt.
>> És nyilván ilyen szempontból hát nem
szerencsés, ami történik, de valójában
abba az irányba megy a világ, hogy
mindenki egy csomó mindent, amit
korábban akciómaként kezelt, végig kell,
hogy gondoljon, hogy valójában mi itt
is, mi is itt a kockázat.
>> Igen, de itt most a dánok lépnek ki
amerikai piacra, nem a fő sziget. Mert
hogy azt látják, hogy Amerika nem
biztos, hogy olyan erőszövetséges, és
lehet, hogy valójában nem úgy kell
tekinteni Amerikára, mint aki egyébként
minden körülmények között ki fog
segíteni, hanem sajnos
>> akkor azért mindig, hogy Amerikára vagy
Trumpra. Szóval, hogy azért tehát
tényleg van egy bolond
>> Igen, még én is szétválasztam a kettőt,
de hogy amikor a Vámháború előkerült,
akkor is elmondtam, hogy valójában
Európa is tud nagyon-nagyon ártani az
USÁnak, ha tényleg minden kártyát be
akar vetni. Tehát annyira össze vagyunk
fonódva, hogy az USAban is ugye
beszéltünk erről, hogy a nem tudom hadi
technológia gyártásában Európa mennyire
részt vesz, vagy gyógyszerek kapcsán,
vagy tehát hogyha nagyon-nagyon odalép
valaki
az egyik szereplő közül, tehát már
mindig aztlegetjük, hogy az USA tud
odalépni, mert ugye nem támogatja
Ukrajnát, nem védi meg Európát,
ugye a a gáz kapcsán van egy nagy
kiszolgáltatottság, tehát ugye hogyha
majd nem jön az LNG Amerikából, tehát
hogy
>> most már az USnak. Ez milyen vicces,
nem? eddig az oroszok miatt volt és
egy-két év és hopp most már az utcsának
vagyunk szolgáltat és hoppő közben ők
lettek
>> gond nem csak a tehát azér ilyen
szempontból diverzifikálódott a
gázellátás tehát a katariak norvégok
eddig egyébként is voltak az nagyon
nagát hogyha tényleg lenne olyan hogy
holnaptól az sokkal drágább akkor az az
baj lenne. Tehát, hogy ezeket ismerjük,
ahogy az USA ugye tudja támadni Európát
mindenféle eszközökkel, de valójában ez
fordítva is igaz. Tehát azt gondolom,
hogy és az európaiaknak most lehet, hogy
az a játékelméleti megoldása ennek a
helyzetnek, hogy jó, akkor mi is
bedobjuk keményen a kártyákat,
>> megmutatjuk magunkat, hogy mi is tudunk
gondot okozni az egés. Ez váj vá varázs
mer ez az a baj, hogy ahogy az előbb azt
mondtuk, hogy de Trump nem Amerika,
Európa se Európa, mert a a franciák oda
oda szúrnának, de a németek nem, mert ők
ők sokkal több autót exportálnak
Amerikában. Tehát
>> kicsit kicsit kicsit szerintem most
mindenki odaszúrna, mármint abból a
hétből vagy nyolcból.
>> Hát én megint láttam ilyen francia
német.
>> Van, van. Igen, igen. Hát másképp
reagáltak. De attól még tehát még akár
gondolom, hogy a franciák is vagy a
németek is egymagukban őket talán elég
nagyok a dánok valószínűleg nem, hogy
odaszúrjanak, de hát a dánoknál is ott
van nem tudom a
>> a a legjobb gyógyszer, amivel le kell
fogyasztani az amerikaiakat, ami tudom,
hogy most már majd, hogy mondjam,
demokratizálódik, és mások is gyártják,
de hogy tehát még a dánoknál is lehet,
hogy van valami, nem tudom pontosan,
hogy van a Özenpik gyógyszerhelyzete,
hogy mer oda tudnak-e lépni az
amerikaiaknak, de azt akarom mondani,
hogy valószínűleg most azért lesz valami
durvulás ilyen szempontból, mert Trumpot
meg kell állítani. Tehát, hogy azért nem
fogják végignézni az európai
országokkal, hogy Trump lenyúlja
Grönlandot. És egyébként ez tényleg azt
fontos mondani, hogy ez Trump valójában
a republikános képviselők, szenátoroknak
sem
feltétlenül tetszik ez az irány. És
valami közvéleménykutatást láttunk is,
hogy az amerikai lakosság
>> is ellene van ennek a ennek a
folyamatnak, hogy csak úgy szerezzünk
meg országokat. De ugye tehát hozzá
kellteni, tehát hogy ugye Trump it will
kör mit csinál, csörteti a kardot. De
tehát hogyha megnézzük a prediction
marketeket, akkor azt látjuk, hogy
40-50% esélyt adnak, hogy Trump
megszerzi Grönlandot, vagy Amerika
megszerzi Grönlandot, de csak 10% esélyt
adnak annak, hogy lesz katonai katonai
bármi. Szóval, hogy hogy tehát azért ezt
ezt nagyjából az egész világ úgy kezeli,
hogy Trump megint beszél baromságokat,
mert hogy ő így szokta, és akkor majd
majd lesz valami. A tavalyi év alapján
ez a beidegződés, hogy jön a jön a Takó,
és akkor majd úgyis Trump visszafordul,
és majd meg lehet vele egyezni.
>> Csak most itt van mögötte Venezuela és
akkor most már más is lesz nagyobb a
szája, de ott nem ijedtem meg. Nagyon
>> és emiatt egyébként szerintem most nem
annyira félnek a befektetők ettől a
kockázattól. Ugyanakkor egy dolog
változott, hogy közelebb került a Igen.
Venező mellett még egy dolog változott,
hogy ugye ez a mit terms Elections, ez
közelebb, ennek az időpontja közelebb
került, és a népszerűsége Trumpnak
nagyon nyomott szinteken van. Tehát,
hogy ő ő folyamatosan fog próbálkozni
olyan dolgokkal, amivel az ő
népszerűségét tudja emelni.
>> De tehát
>> gazdasági téren, geopolitikai,
>> várj, de ugye miért csökken? Leginkább
azért, mert mert továbbra is drága
minden. Meg tehát hog mi az, amitő
csökken azt tudjuk már azt mag
>> szerintem az, hogy nekem úgy tűnik, hogy
tényleg néhány amerikai, vagy nem is
néhány néhány 10% az elhitte a Trumpnak
az ígéreteit, hogy majd nem lesz
infláció, vagy úgy értette, hogy olcsó
lesz a tojás, vagy az élelmiszer. Ö
sokan azt hitték, hogy a bevándorlási
problémák azok hiphop megoldódnak, vagy
tehát, hogy tényleg olyan, hogy még a
tehát még ha keményen is lép fel,
mondjuk a bevándorlással szemben, az
érzete az embereknek egyik napra a
másikra, sőt akár évtized évtizedre nem
tud változni. Tehát azért
>> szerintem sokan lehet, hogy tényleg azt
gondolták, hogy Trán bizonyos
szempontból valamiféle mindenható, és
hát leesett nekik, hogy nem az ő életük
nem változott meg. Hát sőt ugye nem
akarok előre ugrani a témával, de ugye a
k alakú gazdaság az azt jelenti, hogy
valójában a gazdaság egyik szelete az
jól megy. Mondjuk a beruházásoknak az a
része, amelyik a mesterséges
intelligenciához szükséges adatközpontok
építésével valamilyen összefüggésben
van. A vagyonosabb rétegek a azok,
akiknek egyébként vannak részvényeik,
jobban érzik magukat és többet
fogyasztan. A lakosságnak egy másik fele
és a nagyobbik fele az egyébként úgy
láthatóan nem annyira happy. Tehát a
nagyon sok ilyen szentiment indikátor
azt mutatja, hogy ilyen igazi recessziós
mélypontokon van a lakosság bizalma a
gazdasággal kapcsolatban, meg az érzete
a helyzettel kapcsolatban.
>> Na várj, erre majd térjünk vissza akkor
na mer és akkor mi ugye most itt van egy
ilyen, mondjuk megint van egy káosz, mi
mit csinálunk? Csináltunk valami
mondjuk te a portfóliókban valami
észrevehetőt?
>> Pici védekezést kötöttünk.
Némi put opciót vettünk,
>> mert ugye még tehát azok még mindig
rohadt olcsók.
>> Itt itt ez egy fontos dolog van, hogy
szerintem ennek a hétnek az eseményeit
több dolog mozgatja. Egyrészt ugye
nagyon túlvettek voltak a piacok.
>> Melyik az ez a hét?
>> Hát amikor esik ezen a héten esik. Eddig
emelkedett. Tehát mi van? Ja, már szerda
van. Persze hülye vagyok.
>> Egyrészt nagyon túlvettek voltak a
piacok. Tehát hogyha nem jött volna
semmilyen hír, akkor is időszerű lett
volna egy ilyen kis korrekció. Elég
extrémé vált már a sentiment. A Mary
Lynch Fund Manager Surrybe is ez
látszik. AI
mi az Aai felmérésben is ez látszik,
hogy azért bebullózódtak a befekt
>> ai felmérésben is lehet bebúzódtak a
behajtetők. Tehát időszerű lett volna
egy esés.
Erre jött ugye ez a grönlandi
akkvizíciós terve Trumpnak. És
ugye van egy harmadik dolog, hogy ezzel
párhuzamosan egyébként a japán
kötényhozamok meg nagyon emelkednek,
amivel szerintem most kevesebben
foglalkoz, de lehet, hogy egyébként az
az olyan szempontból nagyobb probléma,
hogy hogy nem biztos, hogy azt egyébként
egy Trump takó vis megoldja, hogy ő
visszat beszéljünk, arról is beszéljünk.
Bocs. Tehát pont tegnap volt az, hogy a
japán kötvények összeomlottak. Tehát
ilyen ilyen mennyit ment a 10 várjál meg
tudom nézni, de
>> hát hiszem 4,2%-ig ment fel a 40 éves
japán kötvény. Mondjuk valószínűleg az
nem sokaknak van, de egyébként 2,35
körül van volt a a 10 éves japán
állampapír, és
>> és néhány hónapja mondjuk volt másfél
is, vagy 1,7, tehát hogy
>> tehát ez folyamatosan tegnap kezdődött,
de most volt két borzaszt, tehát két
elképesztő nap. azalatt a két nap alatt
ment 215-ről,
a csúcsa volt 235.
Na most ez viszont fontos dolog olyan
szempontból a tőképiacoknak, hogy
szerintem ezzel most kevesebben
foglalkoznak, de lehet, hogy ez az igazi
probléma, hogy láthatóan
ezek a bond vigilantek, tehát a a az
éber befektetők, akiket zavarja azt,
hogyha az állam túlköltekezik, nem
örülnek neki, hogyha mondjuk
indokolatlan alacsony a kamatszint és
laza a monetáris politika. és azják a
kötvényeiket, esik az árfolyam,
emelkedik a hozam. Ezt látjuk, hogy
>> és ez van Japánban, és nyilván ennek
átgyűrűzik a hatása a világ többi
kötvénypiacára is, ami azt jelenti, hogy
egy kicsi szerintem nehezíti a többi
jegybanknak azt, hogy ő lazítson, mert
lehet, hogy ez lesz rá a reakció, hogy
még följebb megy a hosszú hoz.
>> Hát vagy a költségvetéseknek nehezíti,
hogy kölcsön.
>> Így van. Így van.
>> Én meg megnézem, hogy magyarra például
ez hatott-e. Hát
>> nem nagyon hatott a magyarra. Hát azért
nem mondanám, mert ugye itt is mondjuk
egy az egy hetes nem tényleg nem nagyon
igen, csak föl fölnagyítja a
>> magyar már magasan volt eddig is,
úgyhogy arra nem adok. Tehát emel
emelkedés volt az elmúlt héten, de hát
itt is csak egy ilyen 20 bázispont, mit
tudom, hat 65-ről 68-ra
ez a 10 éves. Na, szóval és akkor itt
van, itt van az a tehát ugye mi utálunk
itt a hold oldal közel utálunk gyorsan
gazdagodni, annak nincs sportértéke,
ugye hülye is tud, úgyhogy kerüljük,
kerüljünk mindent, ami hype. Erre
utolért a hype minket, mert az arany
arany az mindig volt és hát őrület, hogy
mi van aranybaan még mindig. Azzal mi
van? Tartjuk még, vagy eldobtuk
undorodba, hogy ez gyorsan emelkedik?
Csökkentettünk aranyki egységet a
tavalyi évben. Ugye az az érdekes, hogy
minden olyan érv, ami most az arany
mellett szól, az egy évvel ezelőtt is
igaz volt. Csak egy évvel ezelőtt
>> és egy év múlva is igaz lesz, Dani.
Tehát azért azt nem vegyük észre igen,
csak hogy egy évvel ezelőtt senki nem
szerette az aranyat. Tehát amikor
olvastam az elemzéseket, akkor azt
mondták, hogy hát ez az arany az így
nagyjából itt marad. Most meg nem
találkoztam olyan elemző házzal meg
olyan elemzéssel, ami ne lett volna
optimista az aranyár folymával
kapcsolatban. És ott vannak az érvek,
hogy tényleg miért kéne fölmenni az
aranynak, és lehet, hogy még megy is,
csak hogy most már ez egy látványosabb
az aranynak a szeretete. Szerintem még
kicit óvatosabbnak kell emiatt lenni
vele.
>> Igen. 2700-ról ment 4500-ig tavaly.
>> Valószínűleg a kínaiak többet vettek,
mint amit lejelentették.
>> Igen. Tehát a
>> a Balázsnak ilyen ilyen megoldásai is
vannak. Nemes fél meg ugye azt a talán
Zsidai Viktor mondta megfigyelésként,
hogy hogy érdekes módon mindig abba a
napokban az időszakokban mennek, amikor
a kínai piacok nyitva vannak, mármint
aki nappal van Kínában, tehát ott
nyomkodják valószínűleg a gombot a
kínaiak.
>> A jegybank?
>> Hát de nem csak a jegybank, de hogy
nyilván jegybank minden kínai aranyon
ül. Nagyszerű. Na. Na tessék. Akkor most
akkor nézzük a hosszabbat, ugye. De itt
van ez Hartnettől. Hartnet ki? Mary
Linch. Kinek a Mary Linchnek a csávója.
>> A Trump Boom egy új World Bullmhez
vezetett, mondja ő. 82% positive equity
returns vár 2026-ban. Ezt a Goldman Sax
mondja a Bank of a Mary Lynch Fund
Manager Serviceek
a felének nincs crash protectionje és és
ugye mindezt a 2025-ös év után, amikor a
vámok miatt mindenki Ja, nem is
bocsánat. És itt van a Merilincs izé,
amit Szőcs Gábor mondatával verzetek
föl, de elhatárolódom tőle. ugyanis az a
az ábra azt mutatja, itt mutatjuk, hogy
a most van három éve először, hogy az al
a legtöbben azt válják, hogy nem noing
lesz. És erre Szőzs Gábor azt mondta,
hogy no landing except for green
landing.
Na és akkor és akkor na akkor miért nem
lett ecesszió tavaly egyrészt a vámok
ellenére és és mi van mi van 2026-ra? Mi
a konszenzus és hol tévedhet? Ez a
>> ez tényleg jó jó sok jó sok témát. Ez a
jó, hogy ma mai adás arról szól Zsolt,
hogy a Danit hagynunk kell beszélni,
úgyhogy én hagyom.
>> Pihenhettek.
>> Jó, hát egyébként általában azért az
megfigyelhető, hogy az elemzők ilyen
visszapillantó tükörből gondolkodnak,
meg próbálják megjósolni a jövőt. Tehát
ami a megelőző évben történt, azt
kivetítik a jövő évre is. És a előző
évben, 2025-ben tényleg jöttek vámok, és
mégse lett nagygazdasági összeomlás.
Igazából nagyjából ugyanúgy nőtt a
világgazdaság, mint 2024-ben.
És hogy minek köszönhető ez? Hát
egyrészt volt egy globálisan laza
költségvetési politika szinte mindenhol,
másrészt pedig majdnem minden jegybank
vágott hatot.
nagyon sok kamatvágás volt a világban.
Tehát ez egy igazi ilyen reflációs
környezet volt, ami laza költségvetés,
laza jegybank, monetáris politika, ez
támogató ugye a világgazdaságnak is, meg
a tőkepiacoknak is. És akkor jöttek
ugyan a vámok, de szerintem ezt több
tényező is ellensúlyozta. Egyrészt egy
ilyen trám stimulus, ami ugye azt üzente
mindenkinek, hogy hű, még most
gyártsatok le mindent, most szállítsatok
le mindent, most építsétek föl a
készleteket. És ez sokkal hosszabb ideig
tartott, mintogyha az lett volna, hogy
Trump egyszerűen csak bevezeti a vámokat
egyik pillanatról a másikra, mert akkor
nyilván ennyire nem lehetett volna
fölkészülni rá. Itt meg az van, hogy
egész évben ezt ilyen zsarolási
eszközként használta, lebegtette, néha
visszalépett, néha újra megpróbálkozott.
Igazából végül mindenki
elfogadta a Trump zsarolását olyan
szempontból, hogy beállta sorba,
leszámítva a kínaiakat. De ettől az
egész évben okozott egy ilyet, hogy hű,
még még mindig lehet szállítani, még
mindig lehet termelni, még mindig lehet
bevásárolni a régi alacsonyabb vámes
szinteken. És egyébként ez zajlott is.
És akkor emell emellé bejött még két
tényező. Egyrészt nagyon alacsonyá
váltak a nyersanyagárak, tehát az
olajár, gázár is. Tehát igazából
valójában ugye az egy adó, tehát a
világgazdaság nagy része, nyilván nem a
olajkitermelők, azok kaptak egy
adócsökkentést, ami nyilván segít, és
megjelent mellette egy ilyen beruházási
boom az AI kapcsán,
ahol hát ugye sok mindenki vált sokkal
aktívabbá, de talán az a legegyszerűbb
megfogása ennek a dolognak, hogy ott van
négy néhány ilyen hyper scaler cég,
Facebook, Google, Microsoft, Amazon, és
ők nagyon sok casen ültek eddig, és
ebből ezt a cas ezt elkezdték használni.
Tehát ez olyan, mint egy ilyen stimulus.
körülbelül 150 milliárd dollárral nőtt
ennek a néhány cégnek a beruházási
összege a tavalyi évben 2024-hez képest,
ami eddig KESben volt. És persze ennek a
nyertesei nem feltétlen az amerikai
gazdaság, mert lehet, hogy a tajwani meg
a koreai csipgyártók meg memóriagyártók
is, de de valójában azért ez szétterjedt
valamennyire a világgazdaságban. És
ennek vannak ilyen áttételes hatásai,
multigillatív hatásai, hogy hát persze
akkor a áramelosztó
kapacitásokat kell fejleszteni, energia
területen kellenek többletberuházások.
Tehát, hogy valójában ez is egy stimulus
volt. Ez összességében szerintem volt
kellően sok pozitív támogatótényező, ami
ellensúlyozta a vámokat. És akkor van
még egy utolsó dolog, és ez egy hosszabb
távú folyamat, hogy 2000 óta emelkedik a
beruházási aktivitás a világban. Ugye
ennek több oka volt. Beszállítói
láncokat újra kellett tervezni, magasabb
készleteket kellett kiépíteni,
nagyobb költségvetési hiányok vannak. Ez
nyilván megint szintén egy kicsit
támogató volt, de valójában az, hogy a a
globális világrend egy ilyen
egypólusúból több pólusú irányba mozdul,
azt mindenkinek azt üzeni, hogy hát még
most szerezd meg a erőforrásokat,
most alakítsd ki magadnak azokat a
beszállító láncokat, amelyek ugye, hogy
ott vannak tartalékként, egy ilyen
redundáns
helyzetet teremt ugyan hosszú távon, és
nem hatékony, de rövid távon vagy néhány
éves távon ez azzal jár, hogy többet
beruh beruházás van a világban. És akkor
ami nagyon látványos a világgazdaságban,
hogy egyébként nő a beruházás,
miközben jogbizonytalanság van, de
valójában mindenki egy ilyen védekezési
mechanizmusban van. Másrészt meg
egyébként a munkaerőpiac az meg
folyamatosan lassul. És akkor a idei év
nagy kérdése az, hogy a kettő hatás
közül melyik lesz az erősebb? Az, hogy
már egyébként szinte mindenhol emelkedik
a munkanélküliségi ráta, és lassan nem
bő nem bővül a foglalkoztatás. és ezzel
párhuzamosan csökkennek a bérek versus
egy olyan folyamat, hogy mindenki
egyébként ruház be. És egyébként a
tavalyi év tekintetében ez egy
tévedésünk volt. Nekem biztos, hogy
tévedésem volt. Én azt gondoltam, hogy
föltettem ezt a kérdést, hogy hát ilyen
környezetben, jogbizonytalanságban ki
fog beruházni?
És szinte mindenki, mert fél attól, hogy
mi lesz akkor, hogyha kiesik a korábbi
beszállítója, és nem a nem a
leghatékonyabb
megoldása került előtérbe, mint
korábban, hanem a legbiztosabb. És ennek
érdekében áldoznak.
>> Két gondolatot dobnék be. Az egyik, hogy
láttam egy olyan ábrát, hogy a Big
Beautiful Bill, amiről most nem
beszéltél, az nagyjából kiüti a vámnak a
szigorító hatásait. Ugye a vám is egy
adó. És az egyik ez, hogy ez számít-e. A
másik pedig az, hogy nem tudom, mikor
akarod ezt behozni, Zsol, de nekem ez a
konszenzussal szemben az egyik ilyen
gondolatom, hogy most ugye leírtad ezt a
helyzetet, hogy beruházunk olyan
dolgokban, ami mondjuk tehát most nem
távolkeletre szervezzük ki a munkát,
hanem Európa Európában próbálja
megoldani az ellátásláncait, vagy
Amerika-Amerikában. Tehát, hogy ebből
azért az következne, hogy nő az
infláció. És közben a költségvetések is
mondott, hogy ugye továbbra is
támogatóak. ebből is. És hát a
konszenzus közben azt mondja egyébként,
hogy hát az inflációval is minden
rendben lesz, csökkenni fog idén az
infláció, tehát ezt várják. Én pedig
látok két olyan faktort, aminek igazából
növelnie kéne az inflációt.
>> Egyetértek veled. Ez egy ez a beruházási
boom, ez egy hosszútávú folyamat, és
szerintem emeli az inflációt. Ezért is
már jó pár éve gond mondogatjuk, ez egy
fontos
>> de nem mihez képest emeleni? Tehát ugye
a potenciálhoz képest nem, mert hiszen
ha megoldottál egy biztonságosabb
beszállítói láncot, akkor nincs az, hogy
>> biztonságosabb, de drágább. Igen.
>> Tehát drágább lesz úgy termelni, hogy
nem szervezheted ki valami távolkeleti
messzi országba a termelésre.
>> Hát igen. Ha fene tudja, mi van.
>> Igen. Tehát szerintem ez egy fontos érv
amellett, hogy ebben az évtizedben miért
lesz magasabb az infláció, mint a
korábban. Ebben teljesen egyetértek
veled. Talán az idei évben lesz egy egy
olyan hatás. És akkor kettőnek tényleg
jó lenne a a nettó eredőjét látni, hogy
mi lesz. Az, hogy azért csökken a
munkanélk, csökken, tehát lazul a
munkaerőpiac, csökkel a
foglalkoztatottság és jönnek le a bérek.
És hát valójában hosszú távon attól tud
infláció lenni, hogy
>> jönnek le, de pozitív azért a várakozás.
Tehát, hogy
>> pozitív, de azért most már az új
bérmegállapodások Európában is 2%
környékén vannak. Az USÁban egyébként a
fiatalkori munkanélküliség nagyon
megugrott. És itt van a mesterséges
intelligenciának egy nehezen
kiszámítható hatása, hogy láthatóan a
munkaerőpiaci fékezésben, főleg ott,
ahol a gyorsabban adaptálják a
mesterséges intelligenciát a cégek az
Egyesült Államokban, ott egyébként még
látványosabb a munkaerőpiaci fékezés,
tehát
a fiatalkori munkanélküliség az tökre
megugrott, tehát nehéz elhelyezkedni
már. A aki állásban van, az nyilván még
ilyen szempontból jó pozícióban van, de
az állásváltóknak a a béremelési
szándéka is már sokkal gyengébb, tehát
nem tudják, nem tudnak annyival jó
feltételeket kiharcolni. És a kettőből
szerintem én azt gondolom, hogy az idei
évben talán lehet egy olyan folyamat,
hogy hogy a munkaerőpiac erősebb lesz és
lassítja az inflációt. De hát látom már
rövid távon megcáfol ez, vagy vagy így
kérdőjeleket vet föl ezzel kapcsolatban
az, hogy hogy mondjuk mi van a
memóriacsépek piacán. Hát minden olyan
dolog, ami egy adatközpont építéséhez
kell, annak elképesztően száll el az
ára. És persze lehet, hogy előbb-utóbb
ez át ez ez ilyen az adatközpont
beruházásokat meg fogja növelni az
értéküket, vagy le fogják mondani, mint
ahogy voltak már ilyen visszamondások,
de de hát ugye ezek a memória chippek
kellenek, nem tudom én, a játékzolokba
meg a laptopokba is, tehát áttételesen
ezért ott meg fog jelenni ennek
valamennyire a hatása.
De másik az tényleg a ha csak a
politikát nézzük, az Egyesült Államokban
nyilván lesznek novemberben választások,
de hogy
mindenhol máshol is annyira éles a
politika, hogy a jelenlegi kormánypártok
egyszerűen mindig lesznek sztorik.
Bizonyos értelemben ez a geopolitikai
konfliktus, még ha nem is közvetlenül,
de minden odavezet, hogy minden áron
nyerni akarok, és akkor nem számít a
hosszú táv, de rövid távon költök a
költségvetésből. És ez is inflatorikus.
És most nem azt mondom, hogy ez a 2026
első félévének a sztorija, ez is egy
hosszabbtávú sztori, de hogy ezek
ezeknek így hatniuk kell. Tehát nyilván
itt van mondjuk ugye Magyarország
példája, tehát mi lesz akkor, hogyha
most ugye adunk sok pénzt az embereknek
és aztán kivezetjük a különadókat, mert
a vagy nem nem tudjuk már növelni. Tehát
ugye egy kicsit ugyanaz, ami a 22-es
magyar választásnál is volt szerintem az
a világban. És ugye ott láttuk, hogy
mekkora inflációhoz vezetett ez a fajta
gondolkodás a politika részéről. Ez
szerintem a világra is érvényes. Tehát
amit láttunk a 22-es magyar
választásokon, az nyilván egy kockázat a
26-os magyar választásra, meg szerintem
nyilván kockázatos
>> minden más választás, meg az amerikai
mit tudom választásra, de egyébként
Európában más országban is. Tehát hogy
>> én én inflációt látok, és akkor úgy
olvasom mindenki olyan nyugodt, hogy ja,
de hát jövőre csökkenni fog az infláció.
Persze ez ettől még lehet, hogy van
olyan év, amikor csökken az infláció, de
hogy
>> és és mi történik, ha nő az infláció,
akkor akkor mit kéne csinálni? Hát a
kötvényekkel van a baj. Tehát, hogy
visszatérek erre, amit a a Dani mondta,
a ugye a kötvény, meg ugye ami most
aktuális úgymond a napokban, ugye a
Japán kapcsán is, hogy tehát Japánban is
végülis ez van, hogy lett infláció meg
látjuk, hogy ott valami folyamat
megváltozott, ami évtizedes
viszonylatban nem értettünk, hogy ott
hogyhogy nincs infláció meg hogyhogy.
Tehát ugye a költségvetés egyébként
sokszor volt támogató, de mégse lett
belőle aztán béremelkedés, meg mégse
lett belőle Japánban infláció. És hogy
aztán most mégis beindul. Tehát és akkor
ugye a kötvények v nyilván először
hosszú kötvények, de hogy akkor a
kötvényeket eladják, akkor ez azért
általában együtt jár ugye azzal, hogy
nőnek a risk prémiumok, tehát hogy
nagyobb egyéb ez az egyik dolog, a másik
az, hogy közben nagyobb reálhuzamok
lesznek, az elméletileg nem jó a
részvényeknek, hogyha ugye a a reálamok
magasak.
Az USÁban is már nőttek sokat aok. Igaz,
nem láttuk azt, hogy ez érdembe hatott
van a részvénypiac. Részvénypiac jóval
fentebb van, mint mondjuk öt évvel
ezelőtt be rához is. Tehát nem volt így
egyértelmű hatás, de azért mégis ez egy
ilyen
>> bizonytalanabb magasabb, tehát egy
kicsit olyan lesz, mint a
>> 70-es évek, második felőttől kezdődő
80-as években a folyamat, hogy magasabb
ráhuzamok mellett zártabb gazdaságok,
túlfűtöttség, folyamatosan infláció.
Tehát tehát na visszaadom a szót, de
>> te teljesen egyetértek, tehát hogy ugye
jó pár éve mondjuk, hogy ez az évtized
sokkal inkább fog hasonlítani ahhoz,
amit a 70-es években láttunk.
Folyamatosan emelkedő inflációs és
kamatkörnyezet, amiben a fontos üzenet,
hogy a hosszú kötvényvétel az nem egy
hosszútávú befektetés, hanem az eg csak
egy rövidtávú trade, ahogy szoktuk
mondani, hogy abba nem jó beleragadni.
>> Tradelni lehet benne, de befektetni nem.
>> Így így, így van, mert az egy az egy
veszély veszélyes dolog.
>> Uninvestable. És a végén egyébként
tessék a dánok is eladják az amerikai
össze kötvéniket éppen.
>> A végén egyébként lehet, hogy jó lesz,
mert majd csinálnak Yurf controlt, ugye
ez a nőnükénk, hogy előbb-utóbb
valószínűleg ezt meg kell csinálni, mert
annyira elszállnak majd a
költségvetéshiányok, meg az
államadósságok, hogy szükség lesz erre.
>> Az azt jelenti, hogy veszi a jegybank
addig veszi a kötvényt, amíg le nem jön
a hozama.
>> Tehát mondjuk az amerikai jegybank azt
mondja, hogy mert most mit tudom én 4,3%
a 10 éves, hogy 5% fölé nem vet,
onnantól mindent megveszünk. De ugye ez
persze megoldja a
kötvényfinanszírozásnak a a problémáját,
de az inflációt nem fogja megoldani.
Sőt, tehát ugye ebből az lesz, hogy
akkor ez inflációba fog menni, amit
szerintem az amerikai szegényebb
rétegek, akik így is elégedetlenek, mert
szerintem azért a gazdaság a fők
tényleg,
>> de nem itt most megint össze mosod az
azt az inflációt, ami a a szegényekre
hat, és az eszközálinflációt, mert ebből
megint inkább sokkal inkább
eszközálinfláció lesz.
>> Hát ebben már nem vagyok biztos,
>> mint ahogy a QEből is az volt, tehát
hogy abból se lett valós infláció. Ott
is a jegybankok vásárolták ész nélkül a
a kötvényeket és nulla. De ez az segít
közben az a más, hogy a költségvetési
stimulusok is mennek. Tehát hogy
szerintem a kett az egy másik hatás nem
tudom szerintem így függetleníteni
ennyire egyszerűen a kettőt.
>> Akkor nem volt inflációs nyomás.
>> Értem. A költségvetési stimulusból lesz
infláció.
>> Egyébként a szegényeknek rosszól, mert a
mert a lakásár inflációra hat, ha csak
maradunk a te modelledben, hogy a
monetár az egyenlőtlenség. Jaj, az
egyenlőtlenség. Hát az jaj, igen. Tehát
hogy az tényleg jaj, nézd meg az
Egyesült Államokat. Tehát
>> de jó, de nem attól rossz neki.
>> Hát a lényeg az, hogy úgy éli meg, hogy
rossz. Tehát nem egy szép világot vetét
előre. Nem
>> úgy éli meg, hogy rossz. Pont most
voltam egy boldogság beszélgetésen is.
Pont erről volt szó sokat, hogy ne hát
ha nem úgy éledn meg, hogy rossz, akkor
meg mindá rögtön nem rossz. Tehát amiről
beszélgettünk, a végén kihozzuk belőle,
hogy valami világár forradalom lesz itt
a vége.
>> Nem szabad őket izgatni ilyenekkel, hogy
mennyi pénze van Ilon Musknak. Mindegy,
a szegényeknek tök mindegy, hogy mennyi
pénze van Ilon Musknak. Na várj meg,
arra még nem válaszoltál, hogy akkor
konszenzus 2026-ra és akkor mit?
>> Hát ugye mindig ilyenkor azt keresem,
hogy hogy valójában hol tévedhet a
konszenzus, és azt látom, hogy tehát
recessziót azt gyakorlatilag senki nem
vár, és úgy is vannak árazva a
részvénypiacok. Tehát most a
>> a no landing az, hogy nincs recesszióm,
ezt nem mondtam, mert van no van a
recesszió, a hardlanding, van a soft
landing, hogy eny enyhe enyhe növekedés,
>> az, hogy rendben van a növekedés és
lejön az infláció. Valójában ez volt a
konszenusos várakozás egy hónappal
ezelőtt. Most egy picit átbillent a
noing, tehát valójában a a gyorsulóga
növekedés meg a meg az emelkedő infláció
irányába, de és annak a valószínűségét,
hogy igazából recesszió lesz, annak se
az elemzők nem teszik nagyra, se a piac
piacokon is az látszik, hogy
gyakorlatilag a hitelkockázati felárak,
kredit fradek nagyon mély nyomott
szinten vannak. A részfénypiacok fönt
vannak, a nyersanyagárak fönt vannak, a
hozamgörűék meredek, tehát valójában nem
nagyon várják azt, hogy hogy
hogy itt komoly recesszió lenne.
vagy ha bármilyen érdemi recesszió
lenne, és akkor ilyenkor mindig ezen
kezd el gondolkodni az ember, hogy hát
hol tévedhet,
és
ha téved a konszenzus, akkor akkor mi az
a jó eszköz, mi az a jó fedezeti ügylet,
amit amit meg lehet amivel meg lehet
fogni a a tévedés által okozott
potenciális esésnek a kockázatát?
>> Persze ott is téved még nagyobb emek még
nagyobb növekedés lesz. Tehát az
>> ja 24 végén egyébként az volt a
konszenzus, hogy hogy soft landing lesz,
tehát rendben lesz a világgazdaság és
lejön az infláció. És egyébként ez
bekövetkezett. Az más kérdés, hogy az
nem volt konszenzus, hogy Trump bevezeti
ezeket a vámokat és bevezette. Tehát a
áprilisban a Liberation Day napján meg
azt követő napokon a tőzsdén azért nem
az látszott, hogy ez a konszenzus, hogy
soft landing lesz. Ott éppen nagyon félt
a a többség attól, hogy ebből valami
óriási csúnya dolog, vagy nagyon csúnya
dolog lehet, és nem lett.
>> Akkor mi itt csak itt fog tévedni a
konszenzus?
>> Hát talán még egy egy dolog, és
szerintem a tőkepiaci vonzata, hogyha ha
egy gondolatot kéne megfogalmazni, akkor
én ezt emelném ki. Az az nagyon fontos,
hogy a tavalyi év nyertesei ugye a
tőzsdén az az Amerik Amerikán kívüli
részvények voltak, meg a dolláron kívüli
eszközök voltak, de ezen kívül volt még
egy nagy nyertes, a mesterséges
intelligenciához kötődő szektorok, és
főleg a hyperskaler cégek. Tehát ebbe
ömlött a pénz. Ugye azt beszéltük, hogy
a koreai retail, a japán retail, a
taiwani retail, a mexikói meg az európai
retail is mit vett ugye? Magnificent
Seven részvényeket, meg ezekbefektető
alapokat, meg ezekbefektető tőkeátételes
ETF-eket, ami egyrésvényre szól. Tehát,
hogy valójában ez nagyon sok külföldi
befektetői pénzt vonzott be, miközben
ezeknek az üzleti modellje úgy tűnik,
hogy meg kell, hogy változzon, mert
belementek egy, vagy megváltozóba van,
belementek egy olyan beruházási
versenybe, ahol szerintem az én
véleményem az, hogy nem megtérülő
beruházásokra költenek el nagyon sok
pénzt, ezáltal kevesebb osztalékot
tudnak fizetni, és le fogja rontani a
tőkarányos megtérülésüket.
És ez egy ez egy fontos dolog, hogyha ez
tényleg így van, mert de hogyha ugye
beválik,
>> az a baj, hogy szerintem elversenyzik.
Tehát a most egy másik hosszú téma.
>> Beválik és akkor megnyeri a gazdaság,
beválik és nem ők de nyerik meg
profitban. Gazá szörnyű.
>> Így van. Tehát szerintem van
termelékenységi avutási hatása. Hát
Steve J már biztos nem.
>> Nem ki nem lennék szegény
Szem Altman nem lennék, vagy Mvidia
csávó nem lennék.
Szematman jó jó fog, de neki nem lesz
baj a részvényes, a részvényesekkel lesz
baj.
>> Szematman egy részvényes, Dani.
>> Tehát, hogy ősztől minthogyha elindult
volna egy elég erőteljes rotáció, és
erre az idei év első néhány hete is
ráerősített. Sőt, egyébként a ennek a
hétnek a fejleménye is ráerősítenek,
hogy
mintogyha elkezdte volna zavarni a
befektetőket az, hogy ezek a cégek
nagyon sok pénzt elköltenek,
valószínűleg nem annyira jól megtérli
beruházásokra, és elkezdett kijönni a
pénz ebből az eszközosztályból. Ez
önmagában egy akkora eszközosztály.
nagyságrendileg
mondjuk úgy kell ezt elképzelni, hogy
ennek a hat hét nyolc cégnek az értéke,
mert ugye néha AI8-at használnak, amiben
benne van az Oracle is, néha Magnificent
Sevent.
>> Azért jó a Meg
>> meg a Broadcom is benne van az AI8-ban,
>> mert a MAG 7 idén legnak. Igen, ezt így
meg könnyebb is kimondani. Na, tehát
hogy ez a ennek az eszközosztálynak a
mérete az akkora, mint mondjuk a a világ
Amerikán kívüli
tőzsdei piaci kapitalizációja. Kicsit
túloztam, de a nagyságrendek elképz
érzékeltetése végett ez egy fontos
dolog. Tehát hogyha ebből kimegy a pénz,
akkor lehet, hogy nagyon sokat tud menni
a világ összes többi részvénypiaca,
beleértve az amerikai amerikai small
midet is, beleértve a fejlődőpiaci
részvényeket, meg nem tudom én, az
európai részvényeket is. É
>> tudni a Russell 2000 is
>> meg az európai rész.
>> És eddig ez látszik, eddig ez látszik.
Lehet, hogy ez csak átmeneti dolog, de
itt mondjuk szerintem a technikai kép és
a fundamentális helyzet az szerintem
most egymást erősíti, tehát hogy vagy
megerősítik, mert mind a kettőből
ugyanaz derül ki.
Úgyhogy szerintem ez egy ez egy nagyon
fontos fejlemény. És nyilván, hogyha ha
ez így van, ebben igazam van, akkor
akkor akkor ez fogja leginkább a
tőzsdéknek a teljesítményét meghatározni
az idei évben. De lehet, hogy persze ezt
korábban is én már beleláttam és nem nem
jött be. Tehát lehet, hogy bejött
>> Igen. Nem, tehát ráősítek, hogy tényleg
már
>> farkasért kiártás minősített esete,
hogyha valaki elmondja, hogy jaj, hát az
amerikai tekrészvények túlértékeltek és
már nem tudnak menni, mert hát az elmúlt
15 évben ez lássuk be nem jött be. De a
második lába tavaly bejött. Tehát az,
hogy az Amerikán kívüli rész
>> Igen. Igen. Nem azt jelenti, hogy
mindenképpen rossz a mod volt, csak hogy
ezt elmondtad és hát ez nem jött be. és
hogy hát hogyha most vesszük, amit
látunk amit az ember így racionális
tehát én azt látom, hogy megy a dumálás,
hogy ú mindjárt itt az Agi meg majd nem
tudom, óriási világverseny van, és akkor
>> nem, hát az AGI akkor nem az Á
>> Ágnes névnapján ezt ezt Igen.
>> Felvétel napján Ágnes névnapján ezt ezt
nem szabad kihagyni.
>> Igen. Dani feleségét.
>> Igen.
>> Így hívják. és az AGI, ami meg az
általános generális.
>> Igen. Igen. Tehát a mesterséges
intelligencia. Tehát tehát
>> de hogy szerintem ez marhára messze van.
Olyan mintogyha még nagyobb ilyen large
language modelleket építenek ugyanazzal
az ötlettel, technológiával.
Ez nem fogja megváltani a világot. Na,
vagy legalábbis ők nem fognak belőle
óriási profitot keresni. Mármint
megváltja a világot majd a mesterséges
intelligencia meg a felhasználás
területei, de hogy tényleg szerintem
most itt van a szemünk előtt az, hogy
ezek a cégek nem mertek nemet mondani,
belementek egy versenybe egymással, hogy
nehogy én legyek a lemaradó, és közben
nem tűnik úgy, hogy a megtérülés meg jó
lenne, és hogy ez most olyan túl
triviálisnak tűnik, hogy most rossz ez a
dolog nekik. Ennek erre a tőzsde az
imádja, mert hogy AI, AI AI egyébként
egyre kevésbé imádja. Tehát am például
emlékszem, hogy a Q3-as
Q3-as
2025 Q3 után erről írtam a a befektetői
levelünket, hogy hogy akkor tényleg még
minden akkor még csak pozitív volt.
Tehát kimondtad azt a szót, hogy AI a
cégeddel kapcsolatban, és m az árfelod
>> Igen. És egyébként azóta eltelt egy
negyed év, mondjuk kicsit több, és
igazából mintogyha ez a hype azért úgy
csengene le, de de azért esés még nem
volt, csak nem volt olyan nagy emelkedés
vagy stagnálások voltak, tehát hogy
olyan mintogyha változna, de tényleg az
van, hogy már annyiszor mondtuk, hogy na
majd most alultjesít. És ezzel egyébként
alul fog teljesíteni az S&P 500-szer,
ami sose teljesít alul. Kimondanék, de
ismét itt vagyunk, nincs új nap alatt.
>> Mindig ezt mondjuk. Na de viszont ehhez
mond mondok mást. Tehát ugye az a
probléma, amit itt a Balázs esetett,
hogy kétféle AI van, vagy hát nem ez egy
skála, de mondjuk két két van a narrow
AI, mondjuk egy egy sakkozó automata,
ami agyon veri az embert, az egy nar.
Nem tud semmi mást, csak sakkozni. És a
large language modellek is semmi mást
nem tudnak, csak a szavakból összerakni
még jobb szavakat, vagy még jobb izéket.
És ez is egy Nero AI. Például a a
Facebook Meta eddigi AI vezetője, Jan
Leun, azt ki is válta a Facebookból,
mert azt mondta, hogy neki ebből elég,
mert ez egy neé
>> ebből a hazugságból, ami itt megy elég.
>> Igen. Meg Trumpól is eleg volt, és
visszajött Európába, és itt csinál egy
olyat, ami ami sokkal inkább egy
szélesebb AI felé megy. És ez a az AGI,
vagy az AG, ahogy hívtuk, az az, amikor
bejön ide a robot, és elküldön
bevásárolni. Ez lenne az AGI, de hát ezt
nem tudja egy hiába veri agyon a
sakkozót a izé a Deep Blue
lemenni vásárolni, mint a hat éves
gyerekem meg.
>> De ugye az az a baj, hogy én nyilván nem
tudom, hogy mi megy a nem tudom AI
fejlesztő cégekben és hol tartanak és
lehet, hogy sokkal erőbb, mint ahogy
most vetítjük. Csak azt látom a
vezetőiken, a nyilatkozataikon, hogy
azok kamuk. Tehát, hogy azt azt így
érted így emberileg, hogy így fú, tehát,
hogy mi megy itt, azt azt látod így
emberi értéssel is, tudod anélkül, hogy
értené a technológia valami zavar van az
erőben. Tehát ez nem jön ki a matek,
hogy tehát nem nem úgy tűnik, hogy
Sematman igazat mond általában.
>> Hát többen elismerték egyébként a ilyen
nagy tech cégek vezetői közül, hogy hát
az egy olyan dolog, aminél ugye nem
biztos, hogy jól fog megtérülni, de hát
nem szabad kimaradni belőle, mert akkor
lehet, hogy megszívjuk. Igen. Na bocs.
És de nem mond, tehát hogy csak, hogy
kimondjuk, tehát a konszenzus S&P-ben,
nem tudom, 10-15% emelkedést vár, tehát
hogy és egyébként az earnings per
shareben is, meg a részvényárfolyamban
is. Tehát igazából ha ugye az volt a
eredeti kérdés, hogy mi a konszenzus és
hol tévedhet, hát hátha akkor az S&P
500-ban, mert hogy egyébként a konszenus
megint az S&P 500 mellett van.
És ugye és akkor itt annyi a te
kérdésed, hogy mi a hasonlóság és
különbözések 1999 és 2000-es helyzethez
képest ugye az emiatt az a megnéfizett
miatt meg az AI miatt és akkor csak
rámutatok, hogy tehát Dani is nem
20089-ről beszél, hogy senki ne aggódjon
itt nem egy 20089-es reál gazdasági
összeomlás lesz, hanem egy 292000-es,
amit Magyarországon senki nem vett
észre, csak akiknek volt matáv, mert az
leesett 2700-ról 700-ra. Szóval igen,
tehát az egy fontos dolog, hogy a
2000-es nazdak buborék az óriási
NZakeséssel meg techcég részvény
árfolyameséssel ért véget, amit ugye
előbb-utóbb megérzett az S&P 500 is, de
valójában ott a rotáció volt a fontosabb
szó meg a fontosabb irány. Az történt,
hogy elkezdték a befektetők kivenni a
nagyon-nagyon felhypeolt és
nagyon-nagyon megemelkedő árfolyamú
részvényekből a pénzüket, és és
internetes és átték a piac abban a
szeretében, amelyik korábban kimaradt az
emelkedésből. És azért az történt, hogy
először a veszteséges cégek árfolyama
tetőzött,
aztán utána azok már eresztettek, de
egyébként a piac többi része ment. azért
még az SNP 500 is egy kicsit később még
ki tudott menni új csúcsra, mert
összességében nem távozott a pénz a
részvénypiacról, csak átment az egyikből
a másikba. És aztán nyilván egyébként
volt egy vagyonhatás, ami most is lehet,
hogy azért a lakosság nagyobbik részének
azok a részvényei vannak, amelyeknek az
árfolyama ereszt,
>> és megveszik a dippet.
>> És megveszik a dippet. És itt most
egyébként nem tudott új csúcsra, vagy
hát az a része nem tudott a piacnak új
csúcsra menni, és előbb-utóbb
szembesültek vele, hogy hűha, akkor
lehet itt vége az árfelemelkedésnek. Ez
visszahat valamennyire a fogyasztásra,
ez egyébként lassítja a gazdaságot, és
akkor igazából lett egy ilyen sellow
recession, de az jóval később,
>> és ez csak Amerikában. És ez csak az
Amerikában ez volt a 2000-es példa, de
valójában a részvénypiacnak az a része,
amelyik kimaradt ugye a 90-es évek nagy
mániájából, az egyébként még tökre jól
tudott emelkedni abban az egy-két évben,
amíg nem lett recesszió az Egyesült
Államokban. A részvényindexek már nem
mentek, a szélesebb részvényindexek, de
mondjuk a Russell 2000 meg a Russell
2000 value az jól tudott menni. És egy
kicsit most is ezt látjuk, hogy
valójában egyébként a tavalyi évben már
a világ nagy részében a VEU típusú
részvények azok jól mentek, jobb felül
teljesítették a nagy növekedésű
részvényeket. két kivétel volt az
Egyesült Államokban, ugye a nagy
növekedésű cégek között volt ez a ez a
néhány mega technológiai részvény,
amelyik tényleg jól ment, illetve a
fejlődő országokban még ugye a SK Hix, a
Samsung meg a TSMC az egyébként még ugye
nagyon sokat tudott menni, mert
valójában ők az igazi nyertesei ennek a
beruházási bumnak, merthogy ők a az
aranylázban a az ásó meg a
szitaszállítók, csak valószínűleg ez egy
olyan arany aranyláza, ami több több
ideig lesz szükségük a a beruházóknak
csipekre, mert ezek a chi csipek
gyorsabban amortizálódnak. Pontosabban a
technológiai fejlődés miatt mindig újabb
és újabb jobb képességű, kisebb
áramfogyasztású chippekre lesz szükség.
És a nagy nyertesek ugye nyilván ez a
néhány cég volt Ázsiában, meg a nagy
technológiai cégek az Egyesült
Államokban és ez a ezen a két részpiacon
még nem tudott felülteljesíteni a VU a
gross típusú részvényekkel szemben, de
lehet, hogy egyébként ez majd
bekövetkezik
2026-ban. Legalábbis amit ideig az idei
évből láttunk, az az nagyjából így néz
ki.
Ha hallgatnám az adást, akkor azt
kérdezném a Danitól, hogy na jó, jó,
beszélgetünk itt mindenről, de na de
mibe kell fektetni?
>> Megkérdezhetjük ezt is, de ez ez
szerintem később lesz ez a kérdés. Dani,
te tudod, hogy mibe kell fektetni?
>> Serem? Ab tav nagyjából abba amibe
tavaly is kellett de kisebb de kisebb
kockázata nem az Nvidiával. Arba
>> szerintem a
USÁN kívüli részvények és azon belül is
a VEU típusú részvények és a inkább a
small midek, amelyek relatíve olcsóbbak.
Pont ezeket vesszük még.
>> Ezeket vesszük, ezeket keressük,
ilyeneket ilyeneket tartunk. Nyilván
annyi van, hogy azért ezeknek az árfje
már elég sokat ment 2025-ben, tehát
azért óvatosabb kockázatvállalással kell
ezt csinálni, mint mint mint tavaly.
Vagy kell mellé fedezett ügyleteket
tartani.
>> Ez azt jelentené, hogy vegye ki a csávó
az OVK-ból a pénzét, hiszen abban is sok
ilyen részvény van.
>> Nem, azt jelenti, hogy az OVK-ban
egyébként most alulsúlyoztuk a
részvényeket, kevesebbet tartunk és több
kest tartunk azért, hogyha esik a piac,
akkor tudjunk vásárolni. Igen, azért nem
érdemes kiverni az Oviká-ból a pénzt,
mert ezeket a
>> cash az kötvény valójában.
>> Igen, bocsánat. Én mindig
leegyszerűsítem, de azoknak is van
hozzáma.
>> Hogy azt higyja valaki, hogy ott áll
cashbe és nem is kamat.
>> Annak is van hoz. Igen.
>> Rövid, de rövid, inkább rövid kötvény.
>> Rövid abszolút. Igen.
>> Na akkor na itt van szegény Fed Pál a
Fed Fedelnök Pálre is kutyaidők járnak,
mert Trump nekiesett. Ugye mi mi volt?
azt mondja, hogy
mi mivel t
>> ugy a minisztérium beperelte.
>> Igen, de mi volt a per tárgya?
>> Székházfelújítás.
>> Az Ja, még mindig a székházfelújítás. Na
igen. Szóval, hogy ezzel estek neki. Mi
és akkor ő kiállt és elmondta, hogy a
lófüttyöt. Neki a az az amerikai előnek
az a baja, hogy nem nem csökkent elég
gyorsan kamatot.
És a Pál mellé odaálltak a mame stockok,
meg a fiatalok, meg a izék, és azt
mondják, hogy ő az mi apánk. És ezért
ezért itt van egy cikk róla, azt be is
linkeljük. És és mert ugye miért
szeretik a fiatalok? Mert ők azt hiszik,
hogy azért ment föl az összes hülye
részvény 2020 óta, merthogy a a Fed az
levágta a kamatokat, előtötte pénzzel a
izét satöbbi. Tehát hogy hogy és nyilván
volt hozzá kö
>> azóta csak emelte a kamatokat amúgy. De
igen. É
>> és nyilván volt hozzá köze valamelyes,
de mindegy. Ő szerintük ő egy amerikai
hős. Meg se érdemeljük őt. My goat, my
goat doesn't mondja a izé a gót, amint
Messi. A go az a gólt. És a és na tehát
óriási
kiállt mellette az internetes társadalom
és az a vicces, hogy Matolcsi Györgyeiet
nem látok. Nem tehát így Magyarországon
a jegybank elnök az egy kisebb kisebb
>> kisebb celebb. Igen,
>> kisebb celeb
>> kicsit kevesebben tartanak itt részként.
Nem értem, hogy azt hiszik, hogy majd a
Trump által jelölt új elnök az az majd
szigorú monetáris volt. É nem gondoljá
az még többet fogatott. Még nagyobb
amerikai hős lesz emberek, úgyhogy csak
zavarjátok. Ez a ez a hősök országa az
mindenki fős szeretne
>> hát Trump a legnagyobb hős, nem? Hát
mert a Pál is egyébként Trump ugye
>> leveszte ki. Igen, igen,
>> igen. Na
>> a egyik legnagyobb hibájának tartja.
>> Sőt, akkor az valószínűleg az egyetlen,
nem?
>> Igen.
>> Egyetlen hibám Pel volt. Na de akkor ha
már Magyarországra tévedtünk, a
forintnak melyek, tehát beszéltél a
forintról is, és mely előnyei maradtak?
Ugye ez a tavaly tavaly év nag egyik
nagy nyertesebb forint volt, mint ahogy
az összes fejlődőpiaci deviza, de a
forint egy kicsit még jobban. Milyen
előnyei maradtak meg?
>> Hát lecsökkent a környező országoknak,
leginkább az eurozónának, de a
kamatkörnyezetet. Tehát ilyen
szempontból a forintnak a kamatelőnye
jelen pillanatban azért eléggé jelentős,
és ugye ez nőtt a tavalyi évben. Hogy ez
hogy alakul, azt nem tudjuk. Nyilván sok
minden függ a választásoktól, meg a
magyar gazdaság irányától is, de
egyelőre ez ez azért támogató. Ugye a
másik fontos dolog, hogy Magyarország
külső egyensúlya alapvetően rendben van.
Tehát még úgy is rendben van, hogy nem
kapunk EU-s pénzeket. Tehát a
folyófizetési mérlegünk többletes. És
hogyha figyelembe vesszük a
>> a külkemérnek már nem az.
>> De de az is az jelentős többlete van. És
>> volt novemberben egy rossz adatás Zsolt,
azt láttad?
>> Azt láttam, de az nem az nem egy
trendforduló volt, hanem csak egy bli.
Igen,
>> igen, igen, igen. A a tőkemérleg is
pozitív. És ugye, hogyha van ez a nettó
tévedések és kihagyások, Net Terrors and
Domision sora a fizetési mérleg
statisztikában, hogyha ezt figyelembe
vesszük, ami valószínűleg érdemes, mert
ezzel együtt
>> ezért hívtuk Danit, mert mi azt a
Zsoltal már nem vennénk figyelembe.
>> Még akkor is azt tudjuk mondani, hogy
hogy Magyarország évente nem termel a
külföld felé hiányt, tehát a nettó külső
finanszírozási képességünk az olyan
plusz nullás, úgyhogy nincsenek EU-s
pénzek. Tehát, hogy ilyen szempontból
szerintem nincs
nincs válság a a magyar magyar
gazdaságban, vagy a magyar külső
egyensúly az az alapvetően rendben van.
És
hát nyilván ehhez kellenek az is, hogy a
az energiárak nyomottak. És én azért azt
gondolom, hogy hogy ezek a gázárak, ami
a ami talán fontosabb egy picit, az az
nyomott tud maradni Európában, mert pont
azért, mert ugye minden egyes ársok a
nyersanyagok piacán az egy kínálatoldali
reakciót
vált ki, amikor beruházások lesznek, és
ezzel kiépítik a diverzifikált ellátási
láncot. Ugye elkészültek az USÁban,
Qatarban az LNG indító terminálok,
amelyek lassabban készülnek. Európában
már el készültek az LNG fogadó
terminálok.
Föl megnőtt egyébként a beruházási
aktivitás románoknál a Neptun fekete
tenger alatti gázmezőt
feltárása is
folyamatosan zajlik. Mármint, hogy olyan
értelemben, hogy valószínűleg 2027-től
28-tól onnan már már jöhet gáz. Tehát
szerintem ez a gázár ez nyomott tud
maradni, ami szintén szintén segíti a az
európai gazdaságot. Most nem vetted
figyelembe, nehogy Trump esetleg
megsokkolja Európát, az
>> nem Trump sokolta meg, hanem a kiürült
izé tározók a rohadt hideg. A rohadt az
oké, csak Trump is tudja sokkolni,
hogyha nagyon akarja. Tudod,
nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem
lehet annyi gázt exportálni
trallalabbal, amit biztos ki lehet
találni, hogy bezsarolja az európaiakat
Grönland kapcsán.
Ú basszus, a a gáz
>> az a rövidtávú gáz szerintem, amit
látsz, mert a hosszút a határidős gázár
az az egyébként nyomott maradt.
>> Tehát a a rövidtávú gáz az viszont már
második 20% fölötti emelkedés napot.
>> A szibériai hideg, ugye,
>> a szibériai hideg megeszi a európai
gázt.
>> Azért a izében is van két szép gyertya a
12 hónaposban. Nem tudom, mit hívunk
hosszútávú. Az már az már az már
hosszútávú. Hos
>> azért abban is van. Ö na mind
>> és akkor van még egy olyan dolog, hogy
mi történik a dollárral. Ugye az szokott
számítani a forintnak, hogyha itt a a
tavalyi év erősödése mellett vagy mögött
keressük az okokat, akkor az egy fontos
dolog volt, hogy a dollár volt a világ
egyik leggyengébb devizája, az euró meg
az euró övezethez kapcsol devizák meg az
egyik legerősebbek. Tehát nyilván a
forint az euróhoz képest is általában
erős szokott lenni, amikor az euró erős
a dollárhoz képest. És az én véleményem
az, hogy a dollár egy hosszútávú
medvepiacban van, amiben simán lehet
korrekció idén, de hogy hogy szerintem
azért ez egy
tartós dollár
gyengeség az a az, ami szerintem a
következő néhány évben meg fogja
határozni a tőkepiacokat, vagy
legalábbis egy egy fontos tényező lesz,
és ha ez így marad, akkor akkor ez
nyilván támogatja a forintot is. És
vicces, mert ugye a tavalyi év nekem
egyik fontos izé az volt, hogyha azt azt
mondod, hogy Magyar Péterre is erősödik
a forint, akkor attól mindenki kiborul.
De most az van, hogyha beszélünk olyan
emberrel, aki beszél külföldi
befektetőkkel, akkor azt mondja, hogy az
a tapasztalat, hogy őket a forinttal
kapcsolatban gyakorlatilag csak az
érdekli, hogy mi lesz a választások
kimenete, és az ő benyomása az volt,
hogyha itt Fidesz győzelem lesz, akkor
arra gyengülni fog a forint a mondjuk
másnap, hogyha egy ilyen mondjuk úgy
meglepetésszerű Fidesz győzelem lesz,
mert a pólok a pólónkkal mondjuk
ellentétes. Tehát, hogy hogy ez a
politika is nagyon erősítette idén és
hát nem tudom jövőre.
>> Igen. Tehát szerintem a külföld nem csak
az tehát nyilván csak az, de hogy Igen.
Hát valószínűleg most úgy tűnik igen,
hogy a Tisz párt a forintősítő, hogyha
Tisza nyer és hogyha a Fidesz akkor
akkor meg inkább gyengül. Ez van. Ez
>> és ez egyre nyilvánvaló. Tehát és nem ez
azért érdekes, mert tényleg, tehát
egyszer először kimondod, akkor mindenki
megköik, hogy lehet ilyet mondani? Nem.
És és most már annyiszor mondta
mindenki, és már annyira átment a, hogy
most már most már most már így
természetesként mondod, ugye?
>> Hát jó, de már érted a Tisza azt mondja,
hogy legyen euró, arról beszél, hogy le
kell hozni a a hosszú kamatokat. Tehát
csak a közgondolkodás evolválódásáról,
>> de a közgondolkodás csak a politikai
érzékenysége miatt mondja, amit mondasz,
hogy hogy lehet erről beszélni. Nem,
vagy
>> nem tudom. Én szerint nem tudom. Jó,
oké. Nem tudom, de ez még mindig érdekel
ez a dolog.
Nem tudom, miért. Na mindegy. Európai UK
miért lehet jó idén? És mik a világ
legolcsóbb piacai? És miért?
>> Hm, megint egy ilyen gyors váltásra fog.
>> Csak a legérdekesebbet mondjad,
>> a UK-t mondjad, mert azt azt tudom, azt
a
>> brit britpiac érdekes, mert
gyakorlatilag ott 10 éve egy apátia van.
Tehát kezdve a Brexittől egy csomó
politikai válságon keresztül
valójában a az gázárásársokot egyébként
a Magyarországhoz hasonlóan a brittek
szívták meg még nagyon. Tehát, hogy az
elmúlt 10 évben nagyon sok rossz dolog
összejött a brit gazdaságban
és hát ugye ennek az lett a
következménye, hogy a infláció miatt
fölszöktek a kamatok. A lakosságnak
egyébként a a bizalma a gazdasággal
kapcsolatban a béka feneke alatt van,
nem nagyon akarnak fogyasztani. Miközben
egyébként képződtek
többletmegtakarításaik, és most
meglehetősen magas a megtakarítási
rátájuk,
és
úgy olvasgatva elemzéseket, meg
beszélgetve a az ott élőkkel, meg
elemzőkkel, ugye az azt látszik, hogy
leginkább azért, mert ők ott ott nagyon
félnek az inflációtól, és az inflációt
több dolog okozta, de ezek közül néhány
külső sokk az egyébként javulóban van.
Az egyik ugye ez a csökkenő energiaárak.
A másik fontos dolog az, hogy hogy
egyébként a nagyon nagy volt a
költségvetési hiány a briteknél is, de
ott egyébként alapvetően ezt elkezdték
rendbe rakni, aminek nyilván rövid távon
van egy olyan vonzata, hogy a gazdaság
kevésbé tud nőni. És egyébként ez a
költségvetési szigorítás a briteknél
tavalyi év után még 2026-ban is
folytatódik, de talán ez az utolsó ilyen
erősebb megszorításos év.
És ennek a költségvetési megszorítások
kapcsán egyébként még ugye jöttek
áremelések, adóemelések, tehát ez is
növelte az infláció, de azért szép
lassan most úgy tűnik, hogy az infláció
az úgy jön le. És hogyha az infláció
lejön, akkor a britek tényleg tudnának
menni vágni viszonylag sok kamatot. És
ha viszonylag
sok kamatvágásnak meg lehet egy olyan
következménye, hogy a gazdaság élénkül
kamatérzékeny szektorok, építőipar
és a fogyasztás is. És ehhez képest
gyakorlatilag ezt a brit gazdaságot, a
brit eszközöket, azt azért nagyon nem
szereti a globális befektetői közösség.
Tehát a ez az legutáltabb eszközök
között van. Én nem a fuci 100-re
gondolsz gondol meg nem a
>> nem nem mert a fuci fuci 100 ugye az a
az a legnépszerűbb vagy legismertebb
indexe az amerik a a brit tőzsdének az
ugye alapvetően globális multinacionális
cégekkel van tele amelyeknek az
árbevétele nagy része az nem a brit
gazdaságtól függ hanem a globális
konjunktúra ciklus
>> most a fuci midet nézem az is tök jól
lát mi az am
>> a fuci 250 az egyébként az egy brit
gazdaságra inkább kitett közepes méretű
vállalatokat tartalmazó index Ez
egyébként alulteljesített
és nincs kifejetten jó hozama 2019 óta,
miközben azért volt egy nominális GDP
növekedés, ezek meg reál eszközök, tehát
valamennyire kéne tartaniuk tempót, nem
is magasan árazottak ezek a ezek a
részvények, és a ha a brit gazdaság
javul, akkor valószínűleg a a brit KKV
szektor, vagy középes méretű vállalatok
és azmeritő index is egyébként ezt ezt
megérezeti. Mol nagnagysádő.
>> Igen. Kábé. Igen.
>> Tehát, hogyha azt a modellt követjük,
hogy azokba az országba jó fektetni,
ahol 10 évig valami nagyon rossz dolog
volt, ugye ilyen volt a görög
befektetésünk, akkor akkor most az
Egyesült Királyság is egy ilyen példa.
>> Igen. Azt tenném hozzá, hogy sokkal
kevésbé nyomott ez a ez a gazdaság is,
meg ez a tőzsdei szegmens is, mint akkor
volt a görög piac.
>> Mégis csak azért az angol száz világban
nem tud akkora feláldozás kialakulni.
És és a másik fontos dolog, hogy hogy
talán egy picit még ebbe lehet, hogy
kicsit koraiak vagyunk, mert hogy azért
a költségvetési szigorításnak még idén
érződik a hatása. A kamatvágások talán
csak most indulhatnak meg, annak egy
kicsit később jelentkeznek a a hatásai,
de már elkezdtünk ott keresgélni, mert
mert mert vannak olyan szektorok,
amelyek talán már hamarabb reagálhatnak,
ha tényleg javul a a konjunktúra. De
egyébként azok a klasszikus jelenségek,
amik megszoktak lenni a
egy ilyen egy ilyen 10 éves nyomott
hangulat után, azok már így ismertek.
Tehát, hogy úgy igazából a brit cégekre
alig van elemzés.
Fölvettük a kapcsolatot egy brokker
céggel, az ugye elmondja, hogy hát nekik
igazából öt éve nem nőtt a bizniszük,
már majdnem minden ügyfelük elment,
úgyhogy megkeres bennünket egy brit cég,
egy brit broker cég, hogy egyébként nagy
magyar befektetőket, érted? Igen. És és
az egyik legismertebb, legnagyobb helyi
broker cég, hogy Igen, hogy érdekelünk
már de várjatok, de van egy még egy
újdonság a tavont innen Budapestről
nagyon
>> a tavalyi évből, hogy azért nem vagyunk
mi izék, hogy már van egy listánk, hogy
melyik cégekből fenyeget az, hogy
átlépjük az 5%-os, tehát van a
holdalapkezelő fej. Lehet, hogy ezt
vették észre a britek is.
>> Ezt vették észre, mert a briteknél úgy
működik, hogy minden tőzsdei
társaságnak, tőzsdejényzett társaságnak
van egy ilyen corporate brokere, mármint
egy olyan cég, aki az ő kicsit a
befektetői kapcsolattartás, a
részvénykönyvezetése meg ezeket intézi.
És az egyik olyan cégben, ahol átléptük
a 3%-ot és be is jelentettük, ott ott
valójában ők megtaláltak bennünket, hogy
akkor vegyük föl a kapcsolatot. B ezek
ugye nagyon kicsi cégek, ahol mi át
tudjuk lépni a né
>> szé tehát arról van szó, hogy több mint
a 3%-a a cégnek a mienke. Ezt be kell
jelentenünk a tőzsde felé, és akkor azt
mindenki tudja. Vagy 5
>> amúgy 5%-nak kell, de igen.
>> Hát van minden országonként eltérő meg
meg lépésközönként is változhat.
>> Igen. A nagyon kicsit általában 1-2%-ot
még nem kell. Valahol 3 és 5% környékén
van az a szint, ahol általában be kell
jelenteni. Na és akkor ugye
beszélgettünk ezzel a broker céggel és
kiderült, hogy ők ők ráérnek foglalkozni
velünk. Ami ami azért beszédes.
>> Jól van. És mond
>> azt hiszed, hogy szóval se állnak veled,
mert minden Magyarországról mit keresel?
És aztán még
>> ne mondjátok, hogy itt még egy titkárnő
sincs meg ilyet. Tehát ne ne ne ezeket
meg
>> hát valójában ennek a a brokezénnek a a
a volumene vagy a nagyságrendje az az
mérhető a a sikeres magyar alapkezelők
brokers cégeknek a méretéhe. Ezt nem azt
mondom, hogy pont ugyanakkora, de hogy
hogy nem nem nagyságrendi szorzó van a
>> a kettő között így akár árbevételben,
akár profitabilitásban.
>> Ja, hogy annyira sivár környék már a UK.
>> Hát és ugye hallottuk ezt, hogy a
>> mi is nőttünk azért közben
>> a brit lakosság nem szereti a brit
részvényeket. Biztos tele van amerikai
technológiai cégekkel. A brit
nyugdíjpénztárak azok alig tartanak
angol részvényeket. Szóval igen. Tehát
nem ez a legnépszerűbb
>> mind az Nvidát meg a Teslát veszi. Igen.
>> Tessék. Itt van még egy mondatod. Ki
giga kínai külkert többlet. Mit hoz ez a
Jannak? Mit okoz a világnak? Végre egy
kis kínaázs. Örülsz?
>> Nagyon örül.
>> Hát rég volt.
>> Dani, mit hozz?
>> Mit hozz?
>> Erről is én beszélek. Pedig ez a te
egyik kedvenc témát. Tudok persze
nyilván.
>> Hát igen, de tehát igazából tudom, hogy
a Dani mit fog elmondani. Úgyhogy az
első mondatot felütöm, hogy Kína olyan,
mint a 2008-9 után Amerika. Ezt szoktad
mondani, hogy ez ez az egyik fölfelütés.
És hogy ugye azért, mert egyébként egy
iparilag nagyon versenyképes ország,
közben a devizája meg gyenge.
>> Nagyon olcsó devizával, világ egyik
legolcsóbb devizájával, világ egyik
leghatékonyabban.
>> Mármintra nem iparilag volt versenyképes
2009-ben, hanem csak simán volt
versenyképes. Nem az iparra kegyezve,
Kína pedig nagyon versenyképes. Mi mik a
hasonlóságok? Tehát, hogy most a Kínára
már kevésbé igaz idei évben, de mondjuk
egy-két évvel ezelőtt, hogy nagyon
nyomott részvénypiac, nagyon nyomott
olcsó deviza,
potenciálisan nagy
termelékenységvulás és
nagyon versenyképes, ilyen szinteken
versenyképes ipar, és tényleg Kínában a
bérek nagyon lent vannak, az árak nagyon
lent vannak, a deviza nagyon olcsó és a
világipari termelésének, nem tudom én, a
harmad ami harmadát adja körülbelül.
Tehát, hogy elképesztő, elképesztő
versenyképes. Az a probléma, hogy ez már
olyan nagy, hogy ez azért a világnak
gondot okoz. Tehát amikor a kínaiak már
egyre kevesebb dolgot akarnak
importálni, és csak exportálni
szeretnének, az azt jelenti, hogy
igazából a kínai piac bezárul minden
külve külső külföldi vállalat és ország
számára. Ellenben a kínai termékek meg
elárasztanak mindenkit óriási
versenyhelyzetet teremtve. És erre
jönnek is ugye a vámok
válaszreakcióként,
>> ami jó rossz a kínálatnak, de nagyon jó
a keresletnek. Tehát ugye a te, aki
veszed az olcsó kínai autót, neked jó. A
Volkswagennek nem olyan jó.
>> Így van. Így van. Hát valószínűleg azok
az országok, amelyek egyébként elég nagy
gazdasági blokkok, azok bele fognak abba
állni, hogy valamilyen protekcionista
intézkedés sorozattal védjék az saját
iparágaikat Kínától. A kisebbek
egyébként kevésbé tudnak, és tehát
például olyan ország, amelyiknek nincs
olyan iparága, ami versenyzik a
kínaival, az borzasztó jó dolog, hogy
mindent nagyon olcsón megkap Kínából.
egy olyan országnak, ahol egyébként volt
egy
>> Igen, de ahol a Volkswagentől van a
fizetésed, mondjuk az Audi gyárban, ott
nem olyan jó Zsolt, akkor nem tudod
megvenni a kínai autót, mert ha
>> Igen, itt van egy kis de ugye ez mindig
igaz, tehát ugye ez mindig az a baj,
hogy hogy
>> tudod erre Zsidai Viktors kérdezte
tőled, hogy akkor magyarázzd meg, hogy
Ruandába is hát tök jó, nem függnek
egyáltalán, miért nincs mindenkinek
iPhone-ja meg nagyon jó autója kílcsó
kínató De nincsen. De nincsen, mert
nincs pénzük, mert nincs olyan cég,
amiből lenne pénzük, és nem tudják
megvenni. Tehát, hogy
>> hát komplikált ez így komplikált.
>> Örülök, hogy már szofisztikáltam de nem
nem hát nem annak örülünk. Hát
figyeljetek, azért
>> az, hogy van olcsó termelés a világban,
unblock örülünk. Az, hogy nekünk van-e
rá pénzünk, mi magyaroknak vagy mi
európaiaknak, az is egy fontos kérdés.
És sokszor abból volt pénzünk, hogy a
kínaiak vettek tőlünk dolgokat, amit nem
vesznek.
>> Csak erre azt mondom, hogy tehát
Volkswagen nem Volkswagen nem volt 100
éve, és valószínűleg nem lesz 100 év
múlva. Tehát hogy azért nem nem az van,
hogy nekünk a németeknek csak a
Volkswagenből lehet megélniük, ugye?
Tehát ez a Volkswagen is el fog múlni,
>> nem? De valamiből meg kell élni.
>> Hát de jó, azt azt ne mondjuk már, hogy
ha Volkswagennek vége, akkor kész vége
Németországnak. A
>> lóg ha ez graduálisan történik, és tud
adaptálódni a a gazdaság ahhoz, hogy
egyébként egy intenzív versenytárs
bejött, akkor akkor ez jó dolog. Ha
nagyon hirtelen jön, és egyszerűen
nagyon sok iparálgat ezt tönkre Kína,
mint versenyképes exportőr, az probléma.
Tehát ez itt a fő gond.
>> Igen.
>> Én egyébként másonnan közelíteném meg a
Kina kérdést. Van egy olyan helyzetük
ugye, hogy a túltolták az ingatlan
lufit. Ebből fakadóan látják, hogy ugye
ez a modell már igazából már öt éve
tart, hogy ez nem mehet tovább. Tehát
ezt valahogy le kell ereszteni. És akkor
ebből kialakul az a gazdasági modell,
hogy át kell menni a az iparba, ki kell
jönni a infrastruktúrafejlesztésből,
lakóatlanfejlesztésből.
Ez nem tartható, mert olyan dolgokat
gyártunk Kínában, meg tartjuk fenn a
magas termelést, meg magas GDP-t, ami
egyébként nem kell az embereknek. Tehát
akkor akkor ugye valami mást kéne
csinálniuk az embereknek. Ugye Kínában
ilyen központi gondolkodás van, és akkor
azt azt mondják ugye, hogy hát a
high-end iparba át kell menni. Ugye a
probléma az, hogy a kínékaknak sajnos
arra sincs akkora igényük, vagy hát van
sok igényük, mert ott laknak 1 milliár
400 millióan, de hát a világba tudjuk
igazából eladni ezt a sok high-end, vagy
nem, meg nem csak high-end ipari
terméket. És akkor viszont ki vagyunk
szolgáltatva. Tehát ugye mi az adatokból
is most mi látszik, hogy egy viszonylag
gyenge a belső fogyasztás, de cserébe
minden áron exportálni akarunk és hát
nem baj, hogy az USA kivetette a nagy
vámokat, ugye akkor eladjuk Mexikón
keresztül, meg Vietnámon keresztül.
Tehát ugye látszik, hogy azért a kínai
export az továbbra is virágzik annak
ellenére, amit a amit az USA csinál. És
akkor van ez a van ez a modell, hogy
Kína is azért ki van szolgáltatva a
világnak, mert azért nem rossz tud
exportálni. És akkor másik oldalról
viszont van egy politikai cél, hogy
Tajvant meg meg kéne valahogy szerezni.
De hát ez így kockázatos, mert ha a
Tajvant elkezdem megszerezni, akkor
esetleg a világ majdnem fog ja
megvásárolni az exportált termékeimet,
mert le fog tiltani, vagy akkor még
nagyobb lesz velem szemben az
ellenállás. De én egyébként hiába
olcsóak a kínai részvények, az én
befektetési sztorim az az, hogy
egyébként Kína jó eséllyel meg fogja
támadni Tajvant. Ebből az fog
következni, hogy a nyugati világ
letiltja kicsit olyan lesz, mint
Oroszország, hogy nem nem lehet majd
befektetni, vagy nem lesz olyan egyszerű
befektetni a kínai részvényekbe. Tehát
én egyébként kerülném a a kínai
részvényeket, mert túl nagy esélyt látom
annak, hogy ez a politikai cél ez
előbb-utóbb be fog következni. Nyilván,
hogyha csak blokádót csinálnak, és nem
lesz rögtön letiltás, tehát lehet
fokozatosan is elfoglalni Tajvant, vagy
nem tudom, de hogy nem tudom, hogy fog
történni, de az, hogy ez a politikai cél
biztos, hogy ott van, azt azt nagyon
fontosnak gondolom. Szegény kínaiak
idézőjelbe a gazdasági céljuk az, hogy
exportálniuk kell, vagy akarnak, mert
éppen olyan a gazdasági modelljuk, az
meg egy probléma nekik.
Másik oldalon meg azért azt is látjuk,
hogy tudják függő, tehát hogy ahol vá
már más sokat exportáltak, azt meg
tudják egyfajta függőségi helyzetként
kezelni. Tehát az meg zsaroló potenciál,
mint ugye a ritka földfémek esetében
Amerikával tették, hogy ők bele tudnak
állni a trumpi vámháborúba, mert mert
nekik is van zsarolási potenciáljuk.
Úgyhogy bonyolult az összkép, és
szerintem fog politikai döntés születni.
Tehát siping életeművének fogja
gondolni, ugyanúgy, ahogy Putyin is
élete művének gondolja, hogy megtámadja
Ukrajnát. Ugyanúgy ez az én ilyen
egyszerű lebutított geopolitika
elemzésem, ugyanúgy Sitching Ping is azt
fogja gondolni, hogy neki az életműve
az, hogyha visszaszerzi Tajvant. És hát
nem tudom, ahogy haladunk előre az
időben, ő már 70 valahány éves lesz,
előbb-utóbb előbb-utóbb meg kell
próbálni. És egyébként ez a Trumpi
időszak hát nem is tűnik olyan nagyon
rossznak szerintem arra, hogy ezt ezt
valaki megpróbálja, mert hogy káosz van
a világban, azékak lekötik magukat
mindenhol, olyan mintha le lehetne ezt
az egészet dealelni, azt az érzést
kelni. Tehát én ben nem van egy félsz,
hogy itt itt azért nem tudom mikor, de a
következő években erre van nagy esély.
>> Na mindegy, most a katonai részébe ne
menjünk bele. Mi van, ha Trump
megtámadja a Grönlandot, akkor mi lesz?
America uninvestable, akkor mi lesz?
>> Hát Európa része számára. Igen,
>> hát igen, ez egy érd Tehát ezért mondtam
az elején ezt a indonéz példát Kínával
kapcsolatban, mint ahogy az európai
azusával kapcsolatban, hogy hogy minden
ilyen szempontból minden válhatán
investable, hogyha ha van egy ilyen
helyzet.
>> Hát minél közelebb vagy a saját
régiódhoz, annál kevésbé van ennek
esélye, vagy oda oda fogsz kötődni.
>> Igen. Igen.
>> Egyébként szerintem a Trump, tehát a
konkrét helyzetre visszatérve valójában
több a gazdasági eszköz a kezében, mint
a katonai eszköz. Tehát szerintem az
kívül esik a opciók körén, hogy ő
effektíven megtámadja Grönlandot.
>> Pontosabban a katonai eszköze az nagyon
jó.
>> Hát hogy a akkor így Igen. Na tehát
akkor úgy megfogalmazva, hogy
politikailag nem vállalhatja fel még ő
sem, hogy katonailag megtámadja, akkor
így kellett volna fogalmaznom. De az,
hogy vámolgatja az európai országokat
egyesével, az viszont a rendelkezésére
áll, és azt meri is, meg tudja is
használni. Van benne tapasztalat.
Hogy mondjam? Csak arra be fognak
mutatni az európaiak, mint ahogy nekem
nagyon úgy doubba most
>> de de úgy be kell mutatni, hogy a Trump
aztán tehát, hogy a Trump az erőből ér,
tehát annyira keményen be kell mutatni,
hogy aztán a Trump elálljon tőle, ami
ami azért ma azért igényel egyfajta
ugrást az európai vezetőktől, hogy ilyet
merjenek lépni.
>> Meg az a kérdés, hogy mennyire
felkészültek az európaiak, tehát meg
mennyire elszántak ilyen szempontból.
Tényleg a tavalyi év nagyon jól mutatta,
hogy mi történik. Trump mindenkit
megvámolt, év elején mindenki attól
félt, hogy hú, hát ebből vámháború lesz.
Ugye nem lett vámháború, mert mindenki
elfogadta,
>> de ennek azért örülünk, hogy nem lehet,
>> és egy valaki nem fogadta el, akinek
egyébként volt eszköze Trumppal szemben,
Kína. Kínával mindig bepróbálkozott
Trump, Kína azt mondta, hogy akkor
ugyanezt vissza. És utána mindig a végén
az volt a megállap, hogy akkor mégse.
Tehát Trump a gyengébbel szemben
egyébként jól alkudott, az erőssel nem
tudott, és valójában a tavalyi ugyanezt
visszavár. Biztos nem ezt mondta Kína,
hiszen Amerika alig exportál Kínát ritka
földfémeket akkor azt mondja, hogy
exportkorlátozás
>> szóját nem vesz. Nyilván nem az nem fog
nem fog annyira sokat számítani, de
vissza, de ugye ugyanazt a vámot
kivetette Kína is az a az USára, és
mindig visszatáncolt belőle az USA,
azért, mert ott ilyen szempontból kvázi
vele egyen rangú féllel találkozott, és
ott nem tudott mit csinálni.
És valójában nekem ez volt a tavalyi évi
hasonlatom, hogy amikor a játszótéren
vagy és vagy jóban vagy az erős
gyerekkel, akkor ugye nem kell félni
senkitől, mert az erős gyerek mindig
megvéd, és aztán egyszer nem véd meg,
akkor az az történik utána, hogy
odamész, az erős gyereknek viszel ilyen
fagyikat, hogy hát igen, akkor azért még
még még szeretnél vele jóban lenni,
miben segíthetnél neki, de közben
egyébként elmész a konditerembe, és
elkezdesz gyúrni, és valójában ez
zajlik, hogy mindenki elment és
elkezdett gyúrni a konditerembe, azt
hosszú ideig tart, amíg megerősödnek.
Tehát nyilván, hogyha az Európai védelmi
ipar annyira ütőképes lesz, hogy nem fog
függni az USA-tól
vagy a NATO, azért az azért van pár
évtized lemaradása.
>> Tudom, tudom, mindig erről vitatkoztunk,
hogy ugye ezt beszéltük a Balázsal a
mint a covid alatt,
>> ha nagy gond van, akkor a maszgártás is
exponenciálisan felmegy. Most még nincs
nagy gond, de azért így ez a Grölland is
olyan, hogy
>> hát végülis ez se még olyan nagy gond,
de amikor nagy gond van, akkor érted,
belehúznak a demokráciák és elköz az nem
tudsz. Tehát ugye abban nem tud tehát
jó, tehát azt nem tudod megcsinálni.
Nyilván az amerikai katoni potenciált
sose tudod elérni, tehát ahhoz az
évtizedek kellenek.
>> Oké, de nem is azt kell elérni,
>> hanem mit kell elérni?
>> Hát az önmagad védelmét, de nem
Amerikával szemben, hanem akár
Oroszországgal szemben. Az egy kicsit
egy kisebb kívás. Oroszország az megvan
a izé nélkül is, bármilyen költés nélkül
is.
Jól van. A K a K itt van egy K. A K-ról
már beszéltünk, úgyhogy de Szabó Laci
példáját elmondom, mert az tök jó, hogy
mi is ez a K alakul recepció. A amerikai
gazdaságból az adatok arra azt mutatják,
itt a Delta a Delta Airlines-nak ugye az
egy amerikai légitársaság a a negyedéves
jelentéséből, hogy a a turistaosztály
tik jegy eladása 7%-kal esett tavaly,
vagy negyed évben, mer mindegy, év per
év, de a prémium, tehát mit tudom,
business class and first class, az
9%-kal emelkedett. És e ez egy ez
tényleg ez jól illusztrálja ezt a k,
hogy a business classok azok egyre
többen vannak, nyilván a a tet de
kevesen vannak. A turisták meg eltűnnek.
akár az is lehetne az oka, hogy mindenki
jobban érzi magát, és mindenki
gazdagabb, ezért mindenki jobban
szeretne utazni, és csak ezért ez az
igény. De én is azt gondolom, hogy
valójában ez van, hogy szakadt szakadt
szét jövedelmi helyzet
tekintve, meg vagyon tekintve is a
>> hát igen. És akkor szegényebb rétegek
megszavazzák Trumpot, hogy a Big
Beautiful Billel a gazdagokat
gazdagítsa, a szegényeket szegényítse.
Meg a vámok azok valójában a szegényekre
hatnak jobban, de hát megszavazták
Trumpot, és még az FSAM f sem hozza. De
most most nem szavaznák meg. Tehát
szerintem most az a helyzet, hogy
valójában Trump népszerűsége az tényleg
nagyon óriási baj van a demokráciával.
Mindenki lehet hülye otthon a négy falde
ne menjen el a szavazó fülkébe. És akkor
akkor fak csak a legokosabb 100 ember
szavaz egy országban, akkor akkor márisú
mennyivel jobb hely lesz a világ.
>> Ezzel mondjuk nem ért messze nem értek
egyet. Tehát
>> de ez biztos, hogy így van. Ha ők
szavaznak. Tehát érted? Vagy a
legokosabb 1000.
>> Tehát hogy 100 okos is lehet, hogy ön
érdekkövető és olyan politikát szavaz
meg, ami neki jó.
És aztán akkor meg a szegények megint
csak hoppon maradnak, úgyhogy nem tehát
de nem tehát a 100 legokosabb ember
azzel tisztában van. Tehát tehát tehát
Trump az nem a leg nincs a
legszálikosabb ember.
>> Hát a Trump az nincs, de most ez nem is
kérdés,
>> de nem nem érted? Tehát ha én elmegyek
szavazni, én úgy fogok szavazni, hogy
tudom, hogy a szegényeknek is jót kell,
>> de az egy morális kérdés. Nem e nem ez
nem igaz. Ezt mind meg tudod oldani
intelligenciából. Ez nem ez nem morális
kérdés. Pontosan tudod, hogy akkor ért
rengeteg magas ikújú ember szavaz arra,
akinél a legjobb az adózás a saját magas
számára.
>> Azért azért, mert ilyen szar a világ,
hogy mindenki a saját érdekeiben próbál
küzdeni. Onnantól kezdve, hogy rád van
bízva, hogy figyelj, old meg, hogy ez jó
legyen ez a világ, akkor már nem így fog
gondolkozni.
>> Hát szerintem naivitás a részedről.
Szerintem nem. Na jó, Dani,
>> ilyen Balázsal értek egyet.
>> Nem, tehát
>> így szokott lenni.
De nem
>> szerintem az rendben van, hogy mindenki
szavazhat most nagyon leegyszerűsítve.
>> De nincs rendben? Hát látod, hogy nincs
rendben. Hát nincs. Brexit van, Trump
van, Magyarország van. Nem, hogy nincs
baj, meg információs asszimmetria van,
hogy ilyen nagyon közgazdasági fogalmak
van. Van egy csomó baj. Igen, de attól
még ez önmagában egy jó dolog.
>> Szerintem nem ha ki kitartok az
állításom mellett nem jó dolog. Na én
föltam ezt a mondatot, miközben azóta az
előadást, hogy mi lesz akkor, ha még
Dani is optimista. Optimista voltál vagy
ez?
>> Nem, nem voltam annyira optimist. Akkor
megnyugszam voltál?
>> Inkább azt mondtam, hogy el tudom
képzelni, hogy összejön ez a ez a soft
landing. Tényleg van?
>> De nem abban volt autista, amit az előbb
is elmondtál, hogy Amerikából kiáramlik
a pénz. Magyarul a külső magyarul a mi
részvényink fölmennek a Hát
talán abba, amit amit te is mondtál,
hogy az nem 20089, hanem hanem inkább a
kettő 1999221-es
időszakban vagyunk, ami azt jelenti,
hogy a világ többi részének a
részvénypiacának nem lesz annyira rossz
a helyzet, hogyha jó lesz, most már sőt
jó lesz.
>> Sőt jó lesz. Na, jól van, akkor akkor
Dani nem optimista, akkor megnyugodtam.
Nem állt fejre,
>> nem áll fejre a világ
>> tessék. De itt van, itt van Warren
Buffett is. Adott szerintem egy új
interjút, mert több új mondata
megjelent. A részvénypiac arra van
megtervezve, hogy a aktívaktól a
türelmesekhez rakja át a pénzt. Erre mit
mondunk?
Hát az, hogy az elmúlt évek ezt nem
igazolják,
>> de reméljük, hogy fogják.
Igen, igen,
>> mert szerintem az aktívak azok sok
Teslát vettek, meg Nvidiát, és nagyon jó
hozamuk is lett.
>> Igen. És
>> meg ha már az aktív aktívról beszélünk,
ugye a passzív befektetésekbe ömlik a
pénz az aktív kárára.
>> De várjál, ez most itt két dimenziott, ő
a türelmest hívja, amit akí ilyen
szempontból. Akkor az nem jó. Igen,
>> de de jó, mert a passzívban van az
aktív. Remen, mert a passzívban
befektetésben van az aktív. Tehát a ugye
a passzív befektetés az mi az? Hogy az
SNP 500-ba belerak pénzt és abban vannak
ezek az aktív részek.
>> A passzív ETF az az aktív befektető és
az aktív befektető az pedig a türelmes,
>> mert ugye az a a passzív befektető az a
az a az a gyorsan növekvő cégek befeket.
>> Igen, de a várba fetit most az aktívra
azt értette, aki veszi az Nvidát meg a
Teslátel meg összevissza ugrál meg bár
bármire. Igen. Igen. Aki a rövidtávú
szemléletűre.
És igen, és akkor itt van, ha most
elmondtuk, hogy Warren Buffettnek mi a
véleménye a világról, elmondjuk, hogy
Matolcsi Györgynek mi a véleménye Warren
Buffettről és a világról. Itt van egy
egy perces részlet tőle egyik
videójában. megváltozik tehát az
amerikai pénzügyi siker
részvénytőzsdéken
keresztül elért pénzügyi siker forrása.
Azt gondolom, hogy ezt nekünk
magyaroknak, ha valakinek van befektetni
való pénze, és egy kicsit kalandvágyó,
érdemes figyelembe venni a következő
években, talán évtizedekben is, mert már
nem lehet hagyományosan követni
a Warren Buffett, vagy
Charlie Manger tanácsát, hogy fektesd be
mondjuk a Coca-Colába, vagy a Bank of
Americába, és hagyd ott a felejtsd el a
befektetésedet, és 30 év múlva nagyon
gazdag leszel. Nem, itt a digitális
világ olyan gyors, hogy nagyon jó
szeműnek kell lenni ahhoz, hogy mondjuk
a Nasdból
kiválasszál, ahol egyébként az Nvidia
is, meg az Apple is ott van, tehát ők a
ő nem a nagy tőzsdén
nyak stock exchange-en lettek jegyezve,
vagy jegyezték őket, hanem a NZDOM.
Tehát olyan cégcsoportokba
kell kötelező fektetni a jövőben azoknak
a magyaroknak, akik hajlamosak ilyen
befektetésre,
akik tehát nem 30 40-50 évet várnak a
részvénytől, hanem
hanem digitális befektetést
hajtanak végre, mert azok a cégek
lesznek a nyerők. Na tessék, mit
mondunk? Tehát Matolcsi Gyö szerint kelt
sőt kötelező Nvidiát, Teslát satöbbi
részvényt vásárolni.
>> Digitális részvényeket. Nem tudom
pontosan mit jelent az, hogy digitális
részt. Amúgy a amit a Matolcsi György
mondott, az a Szabó Dávid szokta ezt
mondani, hogy ugye a fundamentális
elemzés azért haldoklik, vagy kellene
valószínűleg haldokolnia, merthogy már
nem olyan könnyű hagyományos iparágakba
befektetni. Nem olyan könnyű, hogy van
néhány szelete, amit értesz, merthogy
nem érthetsz semmit, mert a digitális
világ mindent felforgat. Tehát
fundamentális elemezni is nehezebb a
hagyományos iparágakban. Ez egy
szerintem releváns gondolat, meg jó
gondolat, de szerintem eltúlzott
gondolat. Tehát, hogy nem igaz, hogy ne
lehetne hagyományos iparágokban hosszú
távra elemezni. Nem igaz az ugye mindig
félreárazás kérdése is a dolog, tehát
hogy az lehet, hogy mindenkinek nehezebb
megérteni, hogy mi lesz a világban három
év múlva, mint 30 éve megtippelni, hogy
mi lesz a világban három év múlva. De ez
egy versenyhelyzet, tehát hogy
félreárazásfüggő is a dolog. És
szerintem ma van legalább annyi
félreárazás, vagy lehet, hogy még több,
pont amiatt, mert egyébként a passzív
teret nyert, tehát hogy ugye ez egy ez
csak a gondolatnak az egyik fele, amit a
Matolcsi György elmondott, meg amivel a
Szabó Dávid szokott érvelni, mindig
félreárazás kérdése is.
>> A másik dolog meg fölült szerintem a
mainstream vonatra, igazából trend
vonatra, momentumra.
igazi side guys beszéd volt. Meg kell
venni azt, ami az elmúlt időszakban
nagyon jó volt, mert hát ez leszentől
kezdve is a jó, mert ugye néven is említ
néhány részvényt, és azt mondja, hogy
ezek kihagyhatatlanak a portfólióból.
Pont ezt csinálta egyébként a világ
részvénypiaci
átlagos befektetője az elmúlt években.
Megvette azt, amiről azt gondolta, hogy
az az nagyon jó cég lesz. És ugye itt
mindig kették kell választani, mint a
Balázs is mondott, hogy egyébként egy
befektetés lehet jó attól is, hogy nem
jó rész cégbe fektetsz, meg hiába
fektetsz jó részvénybe, jó vállalatba,
attól még nem biztos, hogy az egy jó
befektetés lesz, mert az árazás kérdése
az mit gondolnak a többiek, és ahhoz
képest egyébként mit fog tudni
teljesíteni a a vállalat. egyébként a az
első gondolat az tényleg igaz, tök
érdekes, hogy hogy ha megnézzük az
elmúlt egy évben lényegében mit csinált
a szoftver szektor, ott azért nagyon
látványosan látszik, hogy az, hogy a
mesterséges intelligencia megjelent,
ezeknek a korábban nagyon stabilnak
gondolt üzleti modelljeiket úgy
kérdőjelezi meg, hogy a dőzsdébi
bevezetők elkezdtek aggódni, hogy hát
ugye lehet, hogy ez a cég az egyébként
még nagyon jó, de hát ezt ki fogja
váltani majd a mesterséges
intelligencia, mit tudom én, az adobi
nevezetű amerikai cég, de
nekünk nem voltak nagyon ilyen
befektetéseink, úgyhogy én nem vagyok is
nem nem ismerem annyira az amerikai
szoftveres cégeket, de hogy ezek már
elég magas árazási szorzon forogtak, és
az látszik, hogy az, amit korábban egy
egy cég meg tudott csinálni, és
valamifajta várárok védte az üzleti
modelljét, az, hogy jön a mesterséges
intelligencia, és egyébként egy picit
ügyesebb programozó annak a segítségével
mit tud abból felépíteni. Ez
megkérdőjelezi azt, hogy mennyire
védettek ezek az iparágak.
Ez ez valójában így van. És én is
szoktam mondani, hogy hogy 30-40 évvel
ezelőtt egy egy
egy fundamentális
befektetőnek valószínűleg sokkal
egyszerűbb dolga volt, mert neki szét
kellett választani azt, hogy mi az, ami
egy ciklikus probléma, és mi az, ami a
strukturális probléma. És jellemzően
akkor inkább ciklikus problémák voltak,
hiszen nem írta át az iparágaknak a
sajátosságait a technológiai fejlődés
egyik évről a másikra. És akkor minden,
amiben csak ciklikus probléma volt, azt
a ciklus mélypontján vagy közel a
mélyponthoz, azt érdemes volt megvenni,
mert majd idővel úgy is bejavult. Most
meg ugye mindig ott dilemmázunk, hogy a
ciklikus romlást látjuk, abból értjük,
hogy hogyan lehet javulás. A kérdés az,
hogy közben egyébként ennek az iparágnak
a strukturális helyzete megváltozott-e,
és ez sokkal gyorsabban változik a
technológiai fejlődés következtében.
Tehát ilyen szempontból nehezebb lett ez
a ez a szakma.
Igen, de azért utólag nézve, tehát most
így val-as évekből láttad, hogy milyen
lesz a 70-es évek az oljársakokkal,
aztán láttad a 80-as évek
>> lassabban változott a világ,
>> lassabb, de azért azért voltak
változások. Összamlik a Szovjetunió,
akkor 90-es évek akkor. Dotcom, tehát
hogy azért
kis
>> tigris válsága, tehát hogy azért ott is
mindig volt valamik technológiai
fejlődés szerintem az egy olyan dolog,
ami átéri parágokat. Nem ez igaz, hogy a
technológia, csak azt mondom, hogy igen,
a világban azért akkor is voltak
események előre nem láthatóak, és
egyetértek, hogy könnyebb volt, de de
azért fel tudok sorolni meglepetéseket.
>> Na, akkor elmondhatjuk, hogy lehet, hogy
Matolcsi György portfóliájának nagyobb
lesz a hozalma, mint a miénknek, de mi a
miénket jobban szeretjük.
>> Jobban bízok benne.
>> Jobban bízunk benne.
>> Na de itt van hát Elon Musk is mondja a
Cegistot és baj bajban vagyunk.
Szerinted tök fölösleges itt most
küzdeni, hogy megtakarítsál? Mert jön a
szuperszónikus cunamia az Ainak és a
robotikának, és így aztán és aztán
tényleg, tehát a a szegény periódusodból
ne rakjál félre a gazdag periódusodban,
amikor mindent megold majd az AI meg a
robotika a gazdaság számára, és mindent
ingyen kapunk.
Nagy nagyjából ez a ez a izé. Ő 2030-ra
jósolja, hogy mindenhol humanoid robotok
lesznek, és a a és minden munkát szépen
lecserélnek. Úgyhogy úgyhogy azt mondja,
és ez amúgy minket érdekel, hogy ne
takaríts meg, mert fölösleges. Na erre
mit mondunk?
>> Hát az, hogy az Ilon Musk az tényleg
nagyon forradalmi dolgokat csinált eddig
és tud csinálni, én elhiszem neki. Az,
hogy ezt mikorra várja, abban is
forradalmian hamar szokta ezt
előrejelezni. Tehát nyilván túlozomk azt
gondolom.
>> Igen. Iron Maskra azt mondják, hogy ugye
mindig mindig nagyon jó addig, amíg meg
nem jelenik a kompetíció, mert akkor
hirtelen tehát a Tesla is nagyon jó
volt, amíg ő volt az első elektromos
autó, meg egy az egyetlen elektromos
autó, mondjuk nagy túlzással a világban.
Aztán megjelentem a kínai kompetíció, és
most már hirtelen elment például a
robotika irányába. Tehát hogy hogy na
ezt én ezt tudom hozzátenni. Dani, te
ehhez hozzá akarsz tenni valamit, vagy
azért még takarítsanak meg az emberek,
hogy látod? Szerintem azért takarítsanak
meg az emberek, mert lassabban jön ez a
változás.
>> Nagyon jó.
>> Egyébként, hogyha bekövetkezik ez a
változás, akkor meg úgyis az államtól
fog mindenki függeni, és alapjövedelemet
kell kapnia mindenkinek. De hát ez egy
másik podcast téma.
>> Hát igen, ő is erről beszél. Most
mindegy, hogy a hogy milyen formában
kapod meg az alapjövedelmet ingyenes
szolgáltatások vagy pénz formájában.
egyébként ugye ezzel kapcsolatban
beszéltünk, hogy ez egy lassan ez
zajlik, ez a folyamat, tehát ami 30
évvel ezelőtt volt. Ehhez képest most az
embereknek szerintem a a költéseiknek
kevesebb részét fedezi a a munkabérük.
Nyilván emellett van tőkejövedelem,
hanem valószínűleg arányaiban többet
kapnak állami juttatást, szolgáltatást,
ami nem egy alapjövedelem, de egy egy
bizonyos tekintetben alapszolgáltatás.
De alapjövedelem az. Tehát alapjövedelem
csak nem úgy kapod meg, hogy itt van.
Tehát nem az van, hogy odaadnak nekem 20
millió Ftot, hogy tessék, ebből oktassd
a gyerekeidet, mert biztos elverném
minden faszságra, hanem kapok a
gyerekeim kapnak 20 millió Ftnyi
oktatást, ingyenes oktatást. Tehát ugye
ez ez alapjövedelem, csak megmondjuk,
hogy mire költheted.
Na figyeljetek, én itt a végére értem.
Ha nincsen, akkor jöhet végre a izé a
végén a két perces bónuszk. Nem is tudom
már mi a izé. Én ezt nem láttam. Ezt nem
lát nagyon vicces.
>> Ezt várod már az elejétől.
>> Így van. Így van. Nem van. Ez ez egy
komikus. Megkérdezik a dánok Dániában
tartép egy standup izét, és megkérdezik,
hogy el kéne adnunk Greenlandet?
Megkérdezik tőle, és ő ő nagyon karakán
módon válaszol rá. Szerintetek el kéne a
Dánoknak adniuk Grönlandet?
>> Nem,
>> szerintem se.
>> Szerintem el kéne adni.
>> Val egyébként valószínűleg jó üzletet
tudnának kötni, hogyha eladnák.
>> Egyrészt jó üzletet tudnának adni,
másrészt mi a szarnak nekik? Három ki se
termelik a kúról ritka fölfém négy
részt.
>> De hát attól még az amerikaiak
kitermelhetik, csak nem kell, hogy az
övék legyen Grönland. Tehát, hogy ez a
lényeg, hogy az amerikaiak azt csatnak
ott, amit akarnak. Nem ez a vita.
>> Igen.
>> A Trumpnak csak úgy kell, hogy
felmutathassa, hogy precedens terem
szerintem, hogy eladják nemzetk.
>> De nem nem ez nem igaz, nem igaz. Hát
pont ez történt, hogy nem nem te a a
dánok hoztak egy törvényt, azt pont a
múltkori adásban beszéltünk.
>> Akkor oké, de az egy másik vita. Tehát
hogy
>> de az nem legyen az a vita, érted? Tehát
ne legyen az a vita, hogy amikor itt
megfolyt minket Kína meg Amerika, akkor
hogy az uzmók túléljék-e a izét a ezt a
óriási jó. Oké, most nem ez a vita ne
legyen. Ha dánok ezen vitatkoznak, akkor
dánokat ki kell rakni Grönlandról. Ez a
véleményem.
>> És a nemzetközi jog felrúgása nem zavar,
hogy akkor ezért kéne eladni, ezért az
eladás azt megoldja. Hirtelen rendben
van a nemzetközi jog rendás az akkor
olyan lesz, hogy bemegy a nagyz a
kisországba katonailag és aztán azt
mondja, hogy ja add már el. Tehát érted,
de még már carni beszédét is
belinkelheted, de szerintem akkor igen,
tehát akkor a a következő ország akkor
Kanada, és azt is el kéne adni, tehát
hogy az hogy van.
>> Igen, itt van. A komikus fog válaszolni
sokkal jobban, mint ti, mert ti túl
tölthözgadtak vagytok. Na, köszönjük
szépen a figyelmet.
>> A viszont hallásra. Sziasztok.
>> Sziasztok.
I mean no off to your
military
ok we just have a quick game ask
up who has a military where they can't
even afford blank bang
you is
fucking
Bang.
Yeah. Gre Greenland. Well, you sold them
the American Virgin Islands, right? You
sold them that. And what you get for
that?
How much? 25 million for the British
Virgin Islands. Ok. You not Who's the
negotiating team? What?
We didn't put the fucking autistic ball
in the case. Did we want
when was this?
100 years ago. Even fucking 25 million
is you had a holiday home
and you fucking sold it.
What?
There was a Trump back. There was a
Trump back then. The same tactics.
Sell it would take it. Ok. Fucking sell
it.
You learn nothing
you coulditar
some people antiwar but if antiw you
better get on board with being very pro
suppression.
How many How many people are there
in Greenland? 57000 57,000. more
accurate figure
your name Alexa good
Ask follow-up questions or revisit key timestamps.
A videóban a szakértők a globális gazdaság és tőkepiacok aktualitásait elemzik. Szó esik Trump Grönlandra vonatkozó terveiről és a piac erre adott reakcióiról, különösen a dán nyugdíjalapok amerikai kitettségének csökkentéséről. Vizsgálják Japán emelkedő kötvényhozamait, melyek nagyobb problémát jelenthetnek, mint Trump akciói, és az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezőket, mint a költségvetési stimulusok, a munkaerőpiaci lassulás és az AI-beruházási boom. Az arany iránti megnövekedett kereslet óvatosságra int, míg a konszenzus, miszerint 2026-ban nem lesz recesszió, kockázatokat rejt. Befektetési javaslatként az USA-n kívüli, értékalapú részvényeket, valamint a brit piacot emelik ki, mint alulértékelt lehetőséget. Kína export-vezérelt gazdaságát és geopolitikai céljait (Tajvan) is boncolgatják. K-alakú gazdasági fellendülést tapasztalunk, ahol a vagyonosabb rétegek jól járnak, míg a szélesebb lakosság bizalma alacsony. Szóba kerül Elon Musk az AI és a robotika jövőjével kapcsolatos optimista, de valószínűleg eltúlzott jóslatai a megtakarítások feleslegességéről és az alapjövedelemről. Kritizálják Matolcsi György felhívását a „digitális részvényekbe” való kötelező befektetésre, szembeállítva azt a hagyományos értékelési elvekkel, és kiemelik az AI által megkérdőjelezett üzleti modellek problémáját. A szakértők szerint a világ az 1970-es évekre emlékeztető inflációs és kamatkörnyezet felé tart, ami új befektetési stratégiákat igényel.
Videos recently processed by our community