Ami szerintem hosszabb távon érdekesebb,

hogy ha végignézzük a

kormánygazdaságpolitikáját,

és nem választások előtt, hanem 10-15

évre visszamenőleg, akkor azt látjuk,

hogy ennek a motivációja az alapvetően

nem a gazdaság fejlesztése vagy a

gazdasági növekedés elősegítése, hanem

alapvetően hatalompolitikai

szerepet játszott a a gazdaságpolitika

mindig, tehát mindig olyan intézkedések

születtek, amik nem a gazdaság

fejlődését segítették,

nem azt a képzetet teremtették az

emberekben, hogyha ők jobban élnek,

akkor az a saját kemény munkájuk

eredménye, vagy a vállalatjuk vállalatuk

sikerének köszönhető, hanem a jobb

életet azt a kormánytól kapják.

>> Ez a bázishatás, a 24.hu gazdasági

jellemzőműsora, amelyben a házigazda

Bakaev Zoltán négy állandó szakértőnk

egyikével beszélget.

>> Üdvözlöm önöket a Havonta jelentkező

bázishatás podcast műsorunk vendége.

Ezúttal Simor András volt jegybankelnök.

Üdvözöllek a stúdióban.

>> Szervusz és jó napot kívánok minden

hallgatónak, nézőnek.

>> Én Bakaev Zoltán vagyok és arra bíztatom

önöket egyrészt, hogy ha még nem tették,

akkor regisztráljanak a 24.hu hu YouTube

felületén továbbá, hogyha ezt a műsort

teljes terjedelmében akarnák megnézni,

akkor fizessenek elő az extra csúcs

csomagra. Egy 12-13 perces rövidebb

verziót azért meg fogunk osztani a

YouTube csatornákon, csatornánkon, ami

ingyenesen elérhető lesz majd, de annak

érdekében, hogy a teljes adást meg

tudják tekinteni,

fizessenek elő.

Ez az én ajánlásom és javaslatom. Nem

fognak rosszul járni vele. Nagyon friss

hír, hogy a kormány úgy döntőt

tekintettel a januári rendkívüli

hidegre, erről is beszélhetünk majd,

hogy tényleg rendkívüli számít-e ez a

-us5-10 fok. Rendkívüli hidegre

tekintettel

valamiféle kompenzációban fogja majd

részesíteni a az állampolgárokat.

Ennek a részleteit nem ismerjük. Adásunk

felvétele alatt zajlik a kormányinfó. A

legelső hírekbzámolók szerint ott is

csak annyi hangzott el, hogy a technikai

részleteket jövő hét közepéig fogja k

kidolgozni Lantos Csaba energetikai

miniszter által vezetett szakmai

csoport. Amit nagyjából most tudunk, az

annyi, hogy a vagy a januári

átlagszámlákhoz képest, vagy a tavaly

decemberi számlához képest fogják majd

kiszámolni a többletfogyasztásokat. Ez

független attól, hogy ki melyik

fogyasztási sávba tartozik, az alsóba

vagy a hétszeres áron pörgetett felső

sávba. Tehát mindenki jogosult lesz rá,

aki valamilyen benchmark szerint többlet

többletet vagy sokkal többet fogyaszt,

mint mint mondjuk egy átlagos januári

hónapban. Tehát most nem fogunk

belemenni ennek a szakmai részleteibe,

nem is a mi dolgunk lenne ez, de engem

azért érdekelne a véleményed, hogy ez

egy szociálpolitikai intézkedés,

vagy ez egy kampányfogás.

Szóval anélkül, hogy tényleg belemennénk

a részletekbe, nekem három dolog jut

erről eszembe. Az első az, hogy a

kormány megint egy olyan problémát

próbál kezelni, amit saját maga hozott

létre.

Tehát önmagában a rezsicsökkentés ugye

úgy működik, hogy a rezsicsökkentett ára

az 100 Ft körül van.

A

rezsicsökkentett mennyiség fölötti ár

pedig 700 Ft fölött van, miközben a gáz

világpiaci ára valahol tudomásom szerint

120-130

Ft körül van. Tehát van egy

hatalmas ugrás a

rezsicsökkentett ár és az a fölötti ár

között. És az a fölötti árnak semmi köze

nincsen semmilyen piaci árhoz. hanem

kimagaslóan magasabb mindennél. Na most,

hogyha az ember átugrik az

átlagfogyasztásból,

följebb megy, és nyilvánvalóan ilyen

hideg időbe följebb fog menni, akkor egy

irdatlan büntetőárat kell fizetni. Most

ez nem szükségszerű. Ezt a kormány így

határozta meg. tehát létrehozott egy

helyzetet, ami most ráomlik, és akkor

most meg fogja oldani, és utána

valószínűleg győzelmi jelentést fog

kiadni, hogy ő megvédte az embereket

attól, amit saját maga okozott nekik.

Na most

ez nyilvánvalóan a választások előtt,

hogy ilyen gyorsan reagálnak, annak

nyilván köze van ahhoz, hogy három

hónapon belül választások lesznek.

A harmadik, ami eszembe jut, hogy mi

lesz ennek a költségvetési hatása? Ugye

a költségvetés úgy sincs rossz jó

állapotban,

5%-os hiányt terveznek,

de hát ez még sose jött be, tehát soha

nem sikerült eltalálni a a számot.

Mindig a az év elején előrejelzettnél

jóval nagyobb lett. Ugye már most

januárban

ennek ezeknek a kiadásoknak nyilván van

költségvetési vonzata.

Hacsak

nem terhelik rá megint a

vállalkozásokra, és kitalálnak egy újabb

különadót, és valamelyik szektort

megbüntetik vele, hogy aztán ott a

beruházások még jobban visszaessenek.

Ugye előző nap Nagymártonnak, a

gazdasági miniszternek volt egy

úgynevezett háttérbeszélgetése,

ahol szóba került ez a téma, és ott azt

mondta Nagymárton, hogy ezt a ennek az

intézkedésnek a fedezetét majd a

energiaárak nyerteseitől fogják beszedni

és előteremteni. Nem ment bele további

részletekbe, de val ez arra utal

valóban, hogy a piaci szereplőkön akarja

ezt a pénzt bevasalni. Na most ugye

alapvetően a szolgáltató az MVM, tehát

vagy az MVMtől

akarják ezt a pénzt vissza szerezni, de

akkor az állam saját magának a zsebében

kotorász, vagy más piaci szereplőkön,

kereskedőkön.

Ők viszont nincsenek, nem állnak

közvetlen kapcsolatban ugye a az

egyetemes szolgáltatáson keresztül a

hazai lakossági fogyasztókkal. Hát én

ezzel nem szeretnék spekulálni, de az

kormány ritkán szokott a saját zsebében

turkálni, hanem általában valamilyen

vállalkozói szektor zsebében szeret

turkálni, és lehetőleg olyan vállalkozók

zsebében, akik nem állnak közel a

kormányhoz. Hát most erre lehet

számítani.

>> Igen. Nekem még az jutott az eszembe,

hogy ha már Orbán Viktor itt újra

megidézi a rezsidémont, akkor vajon

nyáron, nyár közepén mikor 40 fok lesz,

és mindenki elkezdi használni a

klímáját, ami szintén meglátszik az

akkori energiaszámlákban majd. Vajon

akkor is hasonló intézkedésre

számíthatunk-e ettől a kormánytól,

amennyiben a Fidesz maradt kormányon, de

ez egy költői kérdés és felvetés volt.

Van még egy szempont, amit szerintem

érdemes figyelembe venni, ez pedig az,

hogy ha most nagyon megugornak az árak,

mert ugye a KSH ezt úgy számolja el,

hogy

ez a hatás

nem külön számolja az alsó és a felső

energia

árak szerint szétbontott rendszerben a a

az árak alakulását, hanem a fogyasztás

veszi figyelembe, és ez alapján súlyoz

valahogy, és így hoz ki egy k egy

statisztikai számot az inflációra

vonatkozóan. És ez a szám, ez valamikor

márciusban jelentkezne az akkori

inflációs adatokban, tehát a választások

előtti adatközlésben viszont már ez egy

olyan tétel lenne, ami fölfelé nyomja a

az inflációs mutatót. Tehát

elképzelhető, hogy ezt is megpróbálják

megelőzni, hogy nehogy a választások

előtt bekavarjon a képbe egy a vártnál

rosszabb inflációs adat.

>> Könnyen lehet. Tehát én nem szeretnék,

nem lévén politikus, nem szeretnék a

politikusok fejével gondolkodni, ha nem

muszáj.

Valóban elmondhatjuk, hogy az elmúlt

hónapok és az előttünk álló hónapok

minden kormányzati intézkedése, de ide

vetjük az ellenzék politikáját is, csak

és kizárólag a kampány szolgálatában

áll.

>> Hát ez nagy valószínűség így szokott

lenni egyébként nem csak Magyarországon,

hanem máshol és a világon. De ami

szerintem hosszabb távon érdekesebb,

hogy

ha végignézzük a

kormánygazdaságpolitikáját,

és nem választások előtt, hanem 10-15

évre visszamenőleg, akkor azt látjuk,

hogy ennek a motivációja az alapvetően

nem a gazdaság fejlesztése vagy a

gazdasági növekedés elősegítése, hanem

alapvetően hatalompolitikai

szerepet játszott a gazdaságpolitika

mindig, tehát mindig olyan intézkedések

születtek, amik nem a gazdaság

fejlődését segítették,

nem azt a képzetet teremtették az

emberekben, hogyha ők jobban élnek,

akkor az a saját kemény munkájuk

eredménye, vagy a vállalatjuk vállalatuk

sikerének köszönhető, hanem a jobb

életet azt a kormánytól kapják.

A kormány ad minimálbért, ad

bérminimumot, ad 134

havi nyugdíjat, ad 3%-os hitelt. És az

emberek jobb élete az ettől függ, és nem

attól, hogy a gazdaság, a cégük és ők

maguk jobban teljesítenek egy

versenypiaci körülmény

körülmények között.

Úgyhogy és ennek nagyon jelentős szerepe

van abban, hogy a magyar gazdaság ilyen

rosszul teljesít.

>> Hú, erre két válaszom is, vagy

felvetésem is lenne. Az egyik a mind a

kettő egy nemrégiben készült felméréshez

kapcsolódik. Az egyikben azt kérdezték

meg az emberektől, hogy rosszabbul

élnek-e, mint négy évvel ezelőtt. Ugye

ez egy Fidesz kampányszlog volt még még

a 10-es évek előtt talán 2000 és 2010

között. és meglepően nagy számban mind a

két politikai oldal részéről azt

mondták, hogy valóban rosszabbul élnek,

mint négy évvel ezelőtt. A másik pedig

az egyik vállalkozói szervezetnek

készült egy három havonta ismétlődő

felmérése a saját tagvállalatai körében,

hogy hogy néz ki a problématérképük

aktuálisan a cégeknek. és nagyon sokáig

nyilvánvalóan az infláció, az árfolyam,

az energiaárak vezettek, de hogy most a

egyértelműen a kiszámíthatatlanság

került az első helyre, és azon belül is

hangsúlyosan a kormány

gazdaságpolitikájával,

gazdaság irányításával kapcsolatos

aggodalmak kerültek elő. A jogszabályi

környezet kiszámíthatatlansága,

hogy hektikusan változik a

keretfeltétel, rángatják a piacokat. Ez

szerintem eléggé beszédes, és azt

támasztja alá, amit te az előbb mondtál.

>> Igen, de hát ez ez hosszú évek óta így

van. Tehát az adórendszer

kiszámíthatatlansága, én emlékszem még

10-15-20 évvel ezelőtt a vállalkozók

állandóan arra panaszkodtak, hogy évente

változnak az adók. Hát nem, hogy évente

változnak az adó mértékek, hanem évente

új adók jönnek, szektorra kivetett adók,

különböző szektorokra, és ráadásul ha

még nagy vállalat vagy, ha még

kisvállalat vagy, ha külföldi vagy, ha

magyar vagy, tehát ez nem egy rendszer,

hanem ez egy katyvasz, ami az

adórendszerben működik manapság.

Akkor szerinted

vitaképes

az orbáni adórendszer, amely elsősorban

a fogyasztásra helyezi a hangsúlyt, és

az az állításra, hogy a jövedelmeket

kisebb mértékben próbálja adóztatni,

miközben az egésznek a magja pedig

valóban az, hogy a szektorális adókon

keresztül igyekszik minden intézkedésnek

forrást teremteni. Ez ez nem egy

járatóút hosszútávon

>> én azt gondolom, hogy önmagában az az

adópolitika, hogy a fogyasztási adókra

helyezzük a súlyt és a jövedelemadók

kisebb mértéket töltenek be a

költségvetés finanszírozásába, az egy

vállalható modell. Ezt lehet szeretni,

lehet nem szeretni, de ez gazdaságilag

lehet racionális.

Ami a rendszer irracionalitását adja, az

a különadóknak a az adhok diszkriminatív

eleme, ami egyre jelentősebb szerepet

játszik a magyar adópolitikában, és

tökéletesen torzítja az adórendszert,

kiszámíthatatlanná teszi, és én meg

vagyok győződve arról, hogy komolyan

hozzául ahhoz, hogy a beruházások most

már évek óta lejtmenetben vannak az

országban.