Sziasztok! A mostani videóban olajozni

és gázozni fogunk az iráni helyzet

kapcsán, és a végén persze az egészet

összekötjük a világ szívcsakrájával, a

magyar kamatszintekkel. Már több mint

három hónapja nyúlik az iráni

konfliktus. Tárgyalnak, de közben

rakéták és drónok repkednek. A hajó

forgalom a hormozi szoroson a töredékére

esett vissza. A Brentolj árfolyama

azonban mégsem szállt el annyira, mint

azt így hasonló szituációba gondolná az

ember. hogyha januárban megkérdezed egy

okos olajjellemzőt, hogy mennyi lesz az

olaj árfolyama, hogyha Irán megtámad

mindenkit a saját szomszédságába,

miközben Iránt az USA meg az Izrael

lövi, akkor így repkedtek volna a 200

dolláros vagy a 200 dollár fölötti

prognózisok, de hát egyelőre ez

elmaradt. Most megbeszéljük, mi ennek az

oka, és persze azt is, hogy most mi a

fene lesz majd a jövőben. A piac

különben arra fogad, hogy inkább előbb

mint utóbb kiegyeznek egymással, és a

mesterséges intelligenciával kapcsolatos

várakozások visznek el minden figyelmet.

Az emelkedett energiaárak magasabb

inflációs várakozások kapcsán

kavarhatnak be. A májusi eurozóna

infláció 3,2%

lett. Az emelkedő energiaárak begyűröző

hatásaként is. A várakozások szerint

lesz is kamatemelés most júniusban, amit

szeptemberben követ a második és a

mostani 2%-ról 2, mennek föl az irányadó

kamatok. Az USÁBA is ugrott az

inflációt. 3,8% lesz legutóbb. Itt is az

energiaárak voltak, főleg a Ludasok. És

mivel magasabb inflációra jött egy jó

munkaerőpiaci adat, hát a piac már

egyből kamatemeléseket vár itt is az év

vége fele. Ugye lehet sokat okoskodni

arról, hogy mit fog csinálni a Feld, meg

mi lesz Amerikába, de az amerikai

irányadókamat útját a két éves

kötvényhozam jelzi a legjobban, ami 4%

fölé szaladt, ami alapján, hogyha ez így

maradt, több kamatemelés is jöhet az

USába az év vége fele. Ez azért hozhat

valami korrekciót a piacra. A kérdés,

mennyire lesz átmeneti ez az

áremelkedés? Mint mindjárt megbeszéljük,

ha vége lesz az öbölválságnak,

akár a vártnál gyorsabban csökkenhetnek

is az energiaárak, valamint az új

technológiák, mesterséges

intelligenciával az élen alapvetően

árcsökkentő hatásúak. Hogy milyen

inflációs számok érkeznek majd az

eurozónából meg Amerikából idén ősszel,

azt a jó Isten se tudja. De ha

rendeződik az iráni helyzet, akkor én

javószámokat várnék. De kanyarodjunk rá

az olajtémára. Miért nem lett 200 dollár

ez a nyűves olaj? Hogyan tudott a piac a

vártnál lényegesen rughalmasabban

viselkedni, annak ellenére, hogy az öböl

országok kitermelése a háború előtt napi

32 millió hordó volt, és ez 17,5-re

esett vissza. Több mint 10000 olajkutat

leállítottak. Pontosabban majd mindjárt

beszéljük, hogy rotáv alacsony

kitermelésen járatják őket. Már

évtizedek óta azzal riogatnak minket az

olajkereskedők, meg a nagy olajipari

cégek vezetői, hogy a hormozis szoros

lezárás az globális gazdasági

katasztrófához vezet. Hát ilyesmit ugye

eddig nem látunk. Oki, magasabb infláció

meg Európában néhány ázsiai országban

kicsit lassabb növekedés, de semmi

összeomlás. Vannak ugye csővezetékek,

amivel főleg a szúdia, kisebb részben az

emirátusok ki tudják váltani a szorost.

A forgalom ugyan töredékére esett

vissza, ugye a hajóforgalom, de azért

napi három-négy hajó simán átmegy rajta,

néha több is. Ugye egy ilyen

olajtankerba 2 millió hordót azért

betöltenek. Sőt, a tényleges

hajóforgalom jóval nagyobb lehet ennél,

mint amit a képen láthatunk, ugyanis sok

hajó kikapcsolja a jeladóját. Az

amerikai központi parancsnokság szerint

az elmúlt két hónapban 1000 hajó kelt át

a szoroson. Ez napi 8-9 hajót jelent. És

az oroszok is egy kicsit kiszabadultak a

karanténból. valamint Kanadából, az

USÁból egyre több tanker veszi Ázsiába

az irányt. De az igazán fontos kettő

játékos, akiről érdemes beszélni, az USA

és Kína. Májusban a kínai olajimport

40%-kal esett vissza az egy évvel

korábbihoz képest. Ugye ez a

narancsvonal, miközben Amerika májusban

napi 2 millió hordóval többet exportált,

mint egy évvel korábban, hát főleg ezek

hatására nem szállt el annyira az olaj

árfolyama, illetve gyengült a csúcsokhoz

képest, és ez mozgást szeret a Trumpnak

az irániakkal való tárgyalás során. A

kérdés, hogy meddig marad így. Az

olajbikák szerint ugye akik

olajáremelkedésre fogadnak, az

amerikaiak nem tudják fenntartani ezt az

olajexportot. A 415 millió hordós

tartalékból az amerikaiak

felszabadítottak 173 milliót. Elenek a

felállító Európában landult. A másik

dolog, amiben az olajáremelkedést várók

bíznak, az az, hogy Kína előbb-utóbb

visszatér a háború előtti importszintre.

16 millió hordó napi olajimport volt ez.

Ugye ebben benne van a ki benne volt a

kínai stratégiai készletek növelése is.

Ezzel most leálltak. Májusban olyan 13

millió hordót finomítottak a kínai

finomítókban. az emelkedő olajárnak. A

környezetünk azért biztosan a kárát

látja, a műtrágyát és sok más

vegyianyagot szénből kezdtek el kinyerni

például a kínaiak. De a tőzsdei

grafikonokra nézünk, hát akkor

egyértelmű, hogy a piac mire fogad? Hát

arra, hogy a feszültség megoldódik, ugye

ezt már egyszer említettem. Vagy ha

nyúlik is, mint a rétestészta, akkor is

annyi hajó át fog haladni a szoroson,

hogy mindenféle megrázkótatás nélkül

elviselje a világgazdaság ezt a dolgot.

Oké, de mi van, hogyha kitör a béke? még

nyílik a szoros és nem repkednek az

iráni drónok, akkor véletően mindenki

ráugrik a gázpedálra, és a termelést,

amilyen gyorsan tudják, felpörgetik. A

kérdés, hogy milyen gyorsan tudják

felpörgetni? Ugye nem állították le

teljesen a termelést, már. A saját belső

fogyasztásuk miatt sem ezek az országok.

Rotálják a kutakat, sok helyen elzárják,

pár hétre, addig mást használnak, aztán

meg újra nyitják. Ugye épp azért, hogy

megóvják őket, hogyha újra kell indítani

a termelést, akkor minden menjen a saját

útján. Ugye egy olajkút az nem olyan,

mint a vízcsap, hogy elzárod, kinyitod

és akkor minden úgy lesz, ahogy a

korábban volt. Bár megjegyzem pont a

szaúdi meg az öbölbeli olajkutak, azok

így a rugalmasabbak közé tartoznak,

valamint hát szerencséjük, hogy a

termelésük a válság kirobbanása előtt

sem volt a csúcson. A szaúdiak napi 12

millió hordót is ki tudnak termelni, de

ilyen 10 millió környékén álltak. Szóval

ha biztonságosan lehet közlekedni majd a

szoroson, egész gyorsan nagy mennyiségű

olaj tud a piacra szabadulni? Nem.

napok, de hetek alatt, ami persze lefele

fogja nyomni az olaj árfolyamát, ami

csökkenti majd az inflációs nyomást. Az

olajinfrastruktúrát nagy agykár nem

érte. Nem olyan, mint az iraki háború

idején, amikor holnapok igégtek az

olajkutak, amit az irániak szétlőttek,

azt javarészt így már helyre hozták az

elmúlt hónapokba, de ha van olaj, azt

valamivel el is kell szállítani. A

szakma fene gyerekeinek tartott görög

hajózási vállalkozások már most is a

közelbe terelték a hajóikat, állítólag a

megnyitásra várva, a korábban otthagyott

hajókkal együtt állítólag 55 tanker

várakozik a térségbe. Hát ez összesen

ilyen 110 milliós hordós kapacitás. Oké,

de mi van a csefolyós gázzal, amit ugye

csak hajóval tudnak kiszállítani a

hormozisz szoroson keresztül, és hát

pont Katar az egyik legnagyobb termelő.

Ez a csefolyós gázexport elég

koncentrált. Ausztrália, Amerika és

Katár elviszi a teljes torta 60%-át, és

a katári termelés vagy 20%-át irány

kiütötte. És hát három-öt év, mire ezt

így helyre hozzák. A csepfolyós gáz ára

emelkedett, de messze nem annyira, mint

az ukrán háború kitörésekor volt. Ugye

ezt a gáz mínus 160 fokon

csepfolyósítják. Egy csefolyósító

terminál megépítésé ilyen 20-30 milliárd

dollár. Hát ebből kifolyó oda csak akkor

vágnak bele a biznisbe a cégek, hogyha

előre megfelelő nagyságrendű fixelződést

látnak. Hát ebből kifolyólag a kereslet

kínálat eddig szépen együtt mozgott.

Azonban az elmúlt években minden extra

LNG mennyiséget így egyből felszívott a

piac. Európa hatalmas vevő lett ugye az

ukrán háború után. Ázsia is belehúzott

és hát ennek hatására mindenki elkezdte

növelni a kitermelési kapacitást.

2030-ra okos szakértők szerint akár

túlkínálat is lehet a piacon. A most

korábban bejelentett beruházások a

mostani LNG kapacitások duplázását

jelentik. Ez azt jelenti, hogy hosszú

távon lesz itt gázunk Európában,

dögivel, ami jó hír. De hogyha a jelent

nézzük, hát akkor hoppá, ugye a hormozi

szoros elvágta a katari 20%-os

részesedést a világtól, ami

délkelet-ázsiát érintette. Főleg ezek az

országok nyilván diverzifikálni akarják

a felhasználásukat, és olyan

gázvezetékek kaptak zöld lámpát, amikre

három hónappal ezelőtt rá se néztek,

senki nem foglalkozott velük komolyan.

Ugye a legjobban érintett ázsiai

országok India, Pakisztán, Tájföld,

kínai napelemekre meg a szén fele

mozdultak el. Ahogy az energiaguruk

mondják, ugye a mai magas olajár elveti

a magját a jövőbeli alacsonynak, mert

hogy ilyen alternatív felhasználást

néznek a vevők. Az LNG fogyasztók

Ukrajna és hormoz után hát nem akarnak

még egy sokkot, mindenképpen több lábon

akarnak állni, miközben hát a csefolyós

kapacitások meg folyamatosan növekednek.

Ezt előbb beszéltük. Az elengénnek a

jövőben lejjebb kell mennie, hogy a

kereslet megmaradjon. Rövid távon az

európai készletfeltöltés még hajthatja

föl az árakat, de aztán szépen lassan

jön a bőség, a túlkínálat. És akkor még

nem is beszéltünk arról, hogy mi lesz

akkor, hogyha kitör az ukrán meg az

orosz béke, és az oroszokat lassan

visszaengedik a piacokra. Összefoglalva

az energiaárak miatt emelkedő globális

infláció jó eséllyel átmeneti jelenség.

A mostani hormozi kalamajkába is. Hát

főleg ugyan olajtankerek kijutnak szép

számmal, ezért nem szállt el az olaj

annyira. Ha meg rendeződik a feszültség,

akkor olajból rövidt távon sok

szabadulhat a piacra. Az LNG csebfolyós

gázpiac még rövidt távon keresleti

maradhat, de hosszabb távon lesz belőle

rogyásig. Ugyanakkor ott a technológiai

forradalom, ugye amiben térdig gázol a

világ, de hát hamarosan nyakig merülünk

benne. Robotika, mesterséges

intelligencia társaik. Ezek mind

árcsökkentő hatásúak, ami majd

globálisan csökkenő állampapírhozamokat

hozhat ránk. Ugye a választások óta a

magyar 10 éves kötvényhozamb vagy 2%-ot

esett. Hogyha végetér az iráni

konfliktus, szerintem minden hónapban

vágni fogja a kamatokat a Magyar Nemzeti

Bank. Csak ugye mert megígértem az

elején, hogy a végén összekötjük a kettő

témát. Szóval csökkenő magyar

állampapírhozam környezetre felkészülni.

Szerintem lakossági állampapírhozam,

amikor elíri az 5%-ot, akkor megindul

majd a lakossági tőke a tőzsde felé.

Persze, akkor már bőven lehet, hogy 8000

pont felett lesz az S&P 500 tőzsde

index. Na ennyi fért a mostani videóban.

Köszönöm szépen a figyelmet. Ha

tetszett, segítséged volt. Láj,

megosztás, feliratkozás. Én meg az

Olajlobbi. Várjuk a kommenteket.

szeretettel. Köszönöm, hogy itt voltál.

Sziasztok!