hogyha csak a fizikát megnézzük, hogy

hogy ugye a kapacitás az változatlan

egyettelnél, és ugyanarra a kapacitású

spektrum erőforrással beterelnek még

kétszer annyi ügyfelet, akkor az

látszik, hogy valahol ott azért sérülni

fog annak a szolgáltatásnak az

integritása valamilyen módon. Most ez

megint csak más kérdés. Ezt különböző

módszerekkel meg trükkökkel hogyan lehet

ezt ennek a mértékét csökkenteni? Nagyon

kézenfekvő probléma 2G-nél is még a mai

napig a hívásminőség. A függvénye lehet

annak, hogy mekkora spektrumerőforrás

van biztosítva vagy alokálva a 2G

szolgáltatásra.

[zene]

Szervusztok! Ez itt a HVSV podcast

sorozatának 80. weekly adása. Engem Koi

Tamásnak hívnak, és itt van velem a

stúdióban ezúttal is Számi. Szia Számi.

>> Sziasztok!

>> És ebben az adásban egy kicsit telkózni

fogunk. Olyan rég volt már telkós téma

itt a weeklyben. Arra gondoltunk, hogy

kicsit így összefoglaljuk, hogy mik

történtek az elmúlt hetekben meg

hónapokban a magyar telkópiacon meg akár

a nemzetközi telkópiacon, hiszen

szerintem egy borzasztóan érdekes

időszakot élünk egyébként. Ugye még a

tavalyi év az

nagyrészt arról szólt itt

Magyarországon, hogy mindenki így

rendezte a sorait, felálltak a csapatok,

hogy akkor most ki kivel van pontosan.

Bár ezt egyébként ugye nem mindenkinek

sikerült még most se megtippelnie, meg

kibogoznia. Pont volt egy vicces

felmérés, ami ami egy nemzetközi

felmérés, ami a magyar piacot hivatott

így benchmarkolni. Egy Empel nevű

francia cég csinált egy ilyet még

assiszem decemberben, és konkrétan

assiszem vezetékes szolgáltatónak

aposztrofálták a jettelt. Bár lehet,

hogy jóslat volt valójában. előláttak

már akkor valamit, amit amit mi még

emberi vagy rendesand akkor nem láttunk,

de hogy hogy vezetékes

szereplőnek látták a Jettelt, akkor még

külön beszéltek a Digiről, külön a

Vodafone meg a Várról, tehát ilyen

nagyon furcsa képet festettek a magyar

piacról. És hát pont ezek ennek kapcsán

gondolkodtam erről a akkor, hogy ez

azért nem egy egyszerű sztori, meg nem

egy TV- sztori így átlátni, vagy akkor

nem volt triviál és átlátni, hogy így

pontosan ki kivel is van így a magyar

telkóban. És ez azért így a az év

második felőre azért már így kezdett

letisztulni, hogy mit csinál a telco

érdekeltségeivel a a Foreg. Ugye

létrejött az új működési struktúra,

beolvadta a vám Magyarországba a Digi,

létrejött a Tonnect, ugye ami a Ford

Jnak a nagy infrastruktúra olvasztógeje.

Az összes infra abba belekerült, a Volt

Digi vezetékes hálózat, az ex Digi vagy

az ex Vodafone vezetékes hálózat, a

mobilhálózat, a Invitek gerinchálózat,

minden. És egyébként meg hozzáteszem, a

a Telekomnál is ugye lett egy

infrastruktúra cég, aminek assassiszem a

működése még nem talán nem indult el,

vagy lehet, hogy elindult, nem tudom, de

az annyira nem meghatározó, meg nem

mérvadó, de ugye pont

erre adtak választ, vagy erre adnak

választ a a az elmúlt hetek eseményei,

hogy mégis miért jók ezek az

infrastruktúra cégek, miért csinálja

mindenki ezt, hogy hogy létrehoz ilyen

cégeket és leválasztja, vagy külön

választja a a kortevékenységtől ől vagy

a vagy a szolgáltatói tevékenységtől,

hogy miért miért jó ez meg mire jó ez.

És lámlám

alig egy hónapot kellett várnunk idén,

és meg is jött erre a válasz, hogy a a

to connect esetében ez ez miért volt egy

mérföldkő, vagy miért volt egy fontos

döntés?

>> Igen, itt itt szerintem ez a to connect

story az még talán Európában is egy

ilyen újításnak számít. Nem tudom, hogy

hogy mennyire jellemző ez más piacokon,

hogy hogy megjelenik egy ilyen szereplő,

aki tulajdonképpen egy ilyen egy ilyen

kimondottan infrastruktúrával

foglalkozó, talán talán szabad piacot

hozó a új újítás. Nem tudom, Európában

te hallottál már ilyen kezdeményezések?

Hát van azért a mondjuk főleg ezek ugye

a a klasszikus toronyégek a amik amik

mobil szolgáltatókból váltak ki azzal az

indíttatással, hogy akkor a

mobilszolgáltatóknak ott vannak azok

azok az eszettjei a amik a azok a a

hardveres infraelemek, amiken keresztül

a szolgáltatásukat ők nyújtják. És akkor

lehet ezt

választani úgy, hogy hogy vannak ugye a

passzív elemei a mobilhálózatnak. Ugye

ezek a póznák, árbolcok, tornyok, nem

tudom, meg az összes ilyen hozzátartozó

infrastruktúra ellen, vagy akár maguk a

helyszínek, az, hogy van egy cégnek egy

egy tulajdonában álló telke, amin egy

állomás áll, ugye ez is egy ilyen

eszetnek számít.

És akkor sok mobil cég, mondjuk ez nem

egy mai sztori, hosszú-hosszú évekkel

ezelőtt rájött erre,

hogy hogy ezeket az eszeteket le lehet

választani és akár tőzsdire is lehet

vinni, merthogy merthogy egy stabilabb

tényező tulajdon.

>> Így van. És ez egy komoly érték és ezt

ezt ezt pénzé lehet tenni valamilyen

módon. Az nem nagyon látszott eddig,

hogy hogy ezek a ezek az infrastrett

cégek, ezek mondjuk az anyacég

érdekeltségein túl hogyan tudnak

üzleteket kötni. Tehát, hogy látszott

az, hogy van mondjuk egy Ventage Towers,

ami a Vodafone Groupnak a a

toronycége, ami alakított alapított az

összes

leányvállalat, vagy leányországban

leányvállalatot, vagy vagy kisországban

lehányvállalatot,

de hogy a ventage az továbbra is a a

Vodafonnak szolgáltat elsősorban. Jó,

Magyarországon kicsit más a helyzet,

mert itt ugye máshogy alakultak a

tulajdoni viszonyok, de most ettől

tekintsünk el. De hogy de hogy eddig ez

volt a jellemző, vagy ott van mondjuk a

a PPS csoporthoz meg a az arabhez

tartozó a CETIN

infrastruktúracég, ami meg ugye a

Magyarországnak a a hálózatát

üzemelteti, és nem csak a egyébként nem

csak a passzív, hanem az aktív hálózati

elemeket is üzemelteti, de hogy a Jedt

el a fő

a fő megrendelő vagy a fő partnere ennek

a cégnek, és sokáig úgy tűnt, Ugye a

TKEK esetében is ez lesz, hogy hogy itt

a Forg csoport és akkor létrejön ez a

nagy infacég és akkor ők majd a Aván

Magyarországot fogják elsősorban

kiszolgálni, ami egyébként igaz is. De

most annyi történt,

hogy a múlt hét elején bejelentette a a

Forg és a Jettel Magyarország közösen,

hogy kötöttek egy egy infrastruktúra

megosztása vagy egy infrastruktúra

felhasználása valkozó nagykereskedelmi

megállapodást a a magyar piacra

vonatkozóan. Igen, itt azért még annyit

hozzátnék az előző

gondolathoz, hogy ugye ahogy említetted

a mobilos piacon ez már valamennyire

megjelent ezzel, de ott is inkább arról

volt szó, hogy hogy többnyire a torony

volt meg maga a telek volt az, ami

inkább jellemző volt, hogy azt

megosztották, vagy közösen használták,

vagy valakinek a rendelkezéseire

bocsátották. És az már a ritkábbik dolog

volt, hogy konkrétan a hálózatot is vagy

vagy olyan eszközöket is megosztottak

egymással. És de itt ebben az esetben

ugye a toeknél itt viszont konkrétan

ugyanaz a optika szál lesz az amit

használ a jettel és a one is.

>> Hát igen, meg itt ugye ez egy kicsit egy

ilyen inverz helyzet, hogy hogy nem

mobil erőforrások megosztása, vagy nem

vezeték nélküli erőforrások

megosztásáról beszélünk, hanem hanem

vezetékes

>> erőforrások megosztásáról. Ugye

konkrétan ez a ez a megállapodás, ami a

Jettel és a Tonek között létrejött, ez

arról szól, hogy a Jettel Magyarország

portfóliójában megjelenhetnek majd olyan

nagykereskedelmi üzleti modell alapján

létrejött vezetékes szolgáltatások,

olyan

mondjuk

vezetékes internet, vezetékes TV,

vezetékes telefonszolgáltatások,

amelyek egyébként a a Vá Magyarország

kínálatában

vagy a a Telekom, magyar telekom

kínálatában régó óta jelen vannak. Ugye

ez egy ez is egy nem egy egy újkeletű

jelenség. Tehát a a Telekom

nem is tudom minek hívta először a a

Magentának a az előügyét vagy közel már

kezdető Magenta néven hívta ezt a ugye

az a csomagajánlat, amikor

>> amikor a mobil mellé belerak egy fix egy

vagy több fix szolgáltatást is, és így

összecsomagolva árkedvezménnyel rátolja

az ügyfélre. És ez egy ez egy

versenyelőnye egys o szolgáltató

számára, amelyik mobil infrastruktúrával

és vezetékes infrastruktúrával egyaránt

rendelkezik, és ugyanakkor meg

versenyháhány lehet egy olyan

szolgáltató számára, mint a Jettel, ami

ugye gyakorlatilag a panonos időktől

kezdve csak és kizárólag

néhány ilyen kisebbhajtás lesz számítva,

ami főleg vezeték

vállalati ügyfeleket érintett, de de

alapvetően csak és kizárólag

vezeték nélküli szolgáltatásai építette

fel a a az üvetét, vagy az üzletmenetét,

tehát hogy nem volt nekik semmi ezen

kívül. És nagyon sokáig egyébként ez is

volt a mondás, hogy hogy hát minek ide

vezeték meg majd az 5G mindent megold,

meg majd meglátjátok, hogy akkora

kapacitások lesznek ide 5G-n, hogy semmi

szükségtér nem lesz itt arra, hogy

falakat furkálja meg drótot vezessél be,

meg nem tudom.

>> Hát erre egyébként erősen építette a

jettel. Tehát ugye van nekik a Homet és

a Irodanet, vagy hogy hívják a

otthonnet. Igen.

>> Ottet és irodanet. Igen,

>> igen. Tehát, hogy ezek a szolgáltatásai,

és ugye tényleg erre fogadott, hogy hogy

ahogy mondod is, hogy majd öt igén

keresztül mindent elintéznek, minden

igényt kielégítenek ezzel, ami így egy

háztartásb vagy egy irodába jelentkezik.

Aztán mégis mégis inkább eljöttek ebbe

az irányba, és ugye nyilván érthető

valahol, tehát hogy amúgy teszteltük is

ugye ezt a rendszert, neked azt hiszem,

hogy több tapasztalatod van vele.

>> Igen, kipróbáltuk, de még viszonylag az

elején ezt a szolgáltatást. Tehát amikor

azért annyira nem voltak sokan a ezekben

a cellákban, vagy itt mondjuk konkrétan

ebbe a belvárosi cellában, ami itt

nálunk az irodában van. Tényleg egy

egy nagyon korszerű és most már pláne

annyivan még korszerűbb szolgáltatásról

beszélünk, hogy azóta már ugye

topológiát is váltott a a jettel az 5G

nonstalonról, 5G standalonról, mer erről

később fogunk szerintem beszélni.

Tehát még még fejlettebb lett a mögöttes

infrastruktúra, de hát ugyanakkor még

azt látni kell, hogy hogy akárhogy

növeli növekszik a a az 5G kapacitás,

vagy vagy akár majd későbbiekben a 6G

hálózatok megjelenésekor, ott is ugye

még tovább fog tudni nőni a a kapacitás,

a vezeték nélküli szolgáltatás,

a telekommunikációs szolgáltatás, akkor

is egy sokkal korlátosabb valami. mint a

vezetékes, és mindig is az lesz és

sokkal is sokkal inkább ki lesz téve

olyan turbulens hatásoknak, amelyeknek a

vezetékes szolgáltatások nincsenek

kitéve. Most mire gondol? Például

teljesen banális időjárási viszonyok.

Igen.

>> Vagy vagy tényleg ez a a mivel ugye

mobilszolgáltatásról van, szorciál

telítettség, amit megint csak ugye az 5G

sztendalon topológiával nagyon jól lehet

már szabályozni, tehát lehet ilyen

hálózati szeleteket bekonfigurálni

egy-egy cellába, és akkor azt mondani,

hogy na ezt a sávszélesség

szeletet, vagy nem tudom ezt a ezt a

kapacitást, ezt csakis kizárólag az

otthonnet meg az irodanet, tehát ezek a

fixed wireless ügyfelek kapják meg, és

akkor mindenki más azt azt a több tehát

kicsit az ilyen quality of service

szabályozás, amit nyilván a a

hálózatsemlegességi

szabályozás vagy hálózatsemleg

szemlegességi szabályok mentén

betartanak, vagy azok betartásával

hoznak létre a szolgáltatók, de a lényeg

az, amit tehát a a a visszatérve a így a

felvetésedre, hogy hogy nem tehát nem

elég mindenre a a a mobil bármennyire is

ezt súlykolta. jettel korábban, és ezt

mutatja ez a mostani megállapodás is,

hogy hogy muszáj muszáj valamilyen

formában egy, ha más nem, akar egy ilyen

nagykereskedelmi megállapodás formájában

egy egy vezetékes lábat felépíteni,

hogyha nem akar ügyfeleket veszíteni

hosszú távon a szolgáltató. Igen. És

ugye ez azért egy nagyon jó deal nekik,

mert ugye ahogy beszéltünk is róla, ugye

tulajdonképpen a hálózatépítés az egy

brutálisan drága tényező, ugye abban,

amikor valaki meg akar jelenni, és akkor

így a jettel tulajdonképpen már akár

2026 második felétől talán már beléphet

ide a vezetékes piacra piacra ezzel a a

hálózattal, ezzel a meglévő to connect

hálózattal, ami ugye nyilván egyfelől

egy

mondhatjuk azt is, hogy talán

környezetvédelmi szempontból előnyő Ugye

az EU ezért próbálja ezt a ezt a modellt

ugye még jobban elterjeszteni, mert ugye

nem kell tízszer felásni, meg nem tudom

hány tornyot építeni meg hasonlók, hanem

van egy hálózat és akkor azt tartjuk

karban azt az egyet. De hogy így

tulajdonképpen a a Jettelnek azt hiszem,

hogy a Tokoneknek a gerinchálózata 42000

km, vagy valami hasonló hatalmas számot

érdemes elképzelni, tehát hogy tényleg

megkapják így a teljes lefedettséget

szinte.

>> Hát igen, a nagykereskedelmi

együttműködésnek ez az egyik előnye,

vagy ez az egyik lényege, vagy

esszenciája, és egyébként ez megint csak

nem egy új dolog, azért tegyük hozzá.

Tehát a már a DSL korszakban

voltak ilyen megállapodások, sőt akkor

még ugye kötelezték is az inkumb

szolgáltatás szolgáltatókat arra, hogy

kössenek nagykereskedelmi

megállapodásokat más partnerekkel,

hogyha erre igény mutatkozik. Ühüm.

Nyilván az idők során egyre kevésbé

mutatkozott igény, de de hogy

ez kicsit egy ilyen winwin szituáció,

hogy a a ugye az infrastruktúra cég a

szabad kapacitásait tudja ezzel

értékesíteni,

tudja finanszírozni a jövőbeni

beruházásait, a működését és a többi és

a többi. Míg a partnercég, aki ugye a a

rámegy erre a az infrára, az pedig az

pedig tudja a portfólióját bővíteni. És

ugye ez a amiről az előbb beszéltünk,

vagy beszéltem, hogy ez a ez a

kardinális

probléma, hogy nincs nincs egy alap

szolgáltatásnak tekintett szolgáltatás

benne egy távközülési cégnek a

portfóliójában. És ezen például segíthet

egy ilyen nagy kereskedelmi megállapodás

úgy, hogy tényleg ehhez a kavágást sem

kell csinálnia. Igazából meg kell

csinálni a a szükséges összeköttetéseket

a hálózati szinten. Nyilván a marketing

hátteret létre kell hozni, ki kell

kalkulálni, hogy mennyire jön ki a matek

a végén, és akkor ki mennyit kap ebből,

és és egyáltalán.

De hogy de hogy de hogy ez egy ilyen

abszolút abszolút winwin szituáció. És

egyébként

ugye tegyük hozzá, hogy mindezt úgy,

hogy közben amit mondtál, hogy ezek ezek

borzasztó forrásigényesek, ezek a

fejlesztések, amiket például a Tuconnect

végez.

Itt itt csak egy példát érdemes ezzel

kapcsolatban kiemelni, hogy

ugye a a megint elindult a a Gigabit

Magyarország program fejlesztési

szakasza január pont most januárba, és

ugye ez egy pályázati uniós pályázati

forrás alapján létrejött program.

egyébként egy, akikkel eddig beszéltem

mind azt mondták, hogy ez szakmailag egy

teljesen korrekt és és tényleg egy egy

olyan példaértékű

ö a szolgáltatók, hatóságok,

minisztérium és finanszírozó és

mindenkivel

kötött együttműködésen alapuló program,

ami ami így tényleg azt a szélt

szolgálja, hogy a a vezetékes infra

kapacitását meg az elérését még tovább

bővítsék a a magyar szolgáltatók. És ez

példáulem 86 milliárd Ft-nyi

keletösszegből

gazdálkodik. Egészen 2-et ez a visszanem

tér támogatás összege. És és ebből a a

to connect

az

most utána kell néznem ennek a pontos

adatnak. Ugye pont a az cikkkel

kapcsolatban vetettük fel, ami ami a itt

a megállapodásról szólt.

36 milliárd Ftot kap ebből a 86

milliárdból a Tonnect, és az önerős

válásokkal együtt pedig 50 milliárd Ftot

költ inruktúrafejlesztésre

a következő

hát bő két évben vagy bő két és fél

évben. Tehát azért ez gigantikus összeg.

És ezt nyilván ugye ezt nem kell

beruházni a értelemszerűen egy ilyen

megállapodás során a a Jettelnek.

>> Igen. Itt itt szerintem még azt azt

fontos megemlíteni ugye ebben, hogy hogy

többnyire ugye itt a a nyertesek közül a

legnagyobb súlyal ugye maga a TU Connect

volt benne, de ugye Magyar Telekom is

pályázott erre és hogy ők ők is kaptak

ugye erre forrásokat. És az az

érdekessége ennek a a projektnek, hogy

hogy ugye maga a Gigabit Magyarország

programban ugye ki van kötve az, hogy

ami állami támogatással épült meg, azok

a hálózatok nem lehetnek exkluzívak.

Tehát, hogy már itt is ugye megkötik ezt

a a dolgot. Tehát nem arról van szó,

hogy most a 4 IG-nak építünk egy

hálózatot, hanem hogy kimondottan erre a

célra épül meg, hogy ezek a hálózatok

tovább erősítsék ezt a ezt a nem

exkluzív

részét az infrastrukt infrastruktúrának.

>> Hát igen, ez a network shelling ez most

egy hottopig ilyen szempontból, ahogy

mondtad a te is az előbb, hogy hogy

tényleg ne kelljen párhuzamos infrákat

üzemeltetni. Ennek egy csomó előnye van

a a környezetvédelemtől, kezdve tényleg

a a az erőforrás megosztás egyéb

formáin. Hát így így az azzal bezárólag

csomó területet lesz csomó terület

lefedve.

De hogy de hogy

ez egyébként ez egyébként egy tényleg

egy uniós törekvés is. Most a ugye a

Digital Networks nevű uniós jogszabály,

amit assiszem pont az elmúlt két hétben,

január 20-án vagy 21-én tett le az

asztal az Európai Bizottság, az pont azt

szolgálja részben, hogy egy kicsit a

beruházási kedvet meghozza az európai

tákok számára, és ezeket a a

gátló tényezőket, amiket korábban a

networks megállapodások felé

támasztottak, főleg a szabályozó

hatóságok, hogy ez Ó, ez versenyellenes,

versenytorzító hatással bír, és ezt nem

lehet csinálni, mert akkor mit tudom én,

emelkedni fognak az árak, és ez rossz

lesz a fogyasztóknak. Ez látszik, hogy

ez nem így lesz valószínűleg.

Most más kérdés, és már elég sokat

beszéltünk erről a erről a a network

sharingről a a Ytter és a TCONF között,

csak arról nem beszéltünk, hogy ez most

akkor tényleg egy vég felhasználó

számára miért is lesz jó, hogy akkor ezt

most így

hogy fog ez megjelenni egy egy ettől

ügyfél számára, vagy egy Telekom ügyfél

számára, hogy most lesz-e ettől verseny

vagy nem. Ugye egyre inkább úgy tűnik,

hogy ennek ezeknek a sharing modelleknek

ezeknek igenis van versenylénkítő

hatásuk.

Az, hogy Magyarországon ebből mi fog

megvalósulni, ez megint csak egy jó

kérdés. Ugye az látszik azért, hogy

egy ilyen helyzetben, amikor

nagykereskedelmi megállapodás születik,

akkor a vevőnek, vagy aki ezeket a

megrendeléseket

elküldi,

azért meg vannak kötve a meg van

erősebben kötve a keze mondjuk egy

árazás szempontjából. Tehát hogyha ő kap

most nem tudom mi alapján számláznak

ezek a cégek egymás közz nyilván ugy a

kapacitás alapján, hogyha kap x

kapacitást

mondjuk most mondom valamit 1000 Ft-ért,

akkor akkor ott már ugye minimálán az

meg van szabá megy, akkor már önköltség

ár alatt adja, az már neki bukó.

>> És és tehát, hogy innentől már ugye az

árazás az az egy ez egy érdekes kérdés.

ezen ezen biztos, hogy sok fog múlni.

Igen. Hogy az árazáspolitika hogyan

alakul. Én ugye azt

a a fő kérdés itt ugye elsősorban

szerintem az, hogy

ha valaki egyébként is egy one

infrastruktúra által lefedett területen

lakik, ugye ami to connect egyenlő to

connect

akkor miért váltana jettelre, hogyha

gyakorlatilag ugyanazon az infrán kap

vezetékes szolgáltatást, csak mondjuk

más mobil szolgáltatást kap, ugye egy

másik mobil szolgáltat ató

szolgáltatását kapja meg.

Nyilván ebből az is látszik egy kicsit

számomra, hogy ennek az egész biznisnek

a az igazi haszonyélvezője az a az a

ForaG és a Two Connect. Tehát ők ők

azok, akik kicsit itt a bank szerepét

játsszák ebbe a sztoriba, hogy ugye a

bank sosem veszíthet.

>> Ez így igaz. Ö és ezen ezen a biznisen

én úgy látom ebből kifolyólag a a Forg

nem veszíthet, illetve a TCONK nem

nagyon veszíthet, hiszen ugye annyi

történhet mondjuk, hogy egy egy

egy olyan ügyfél egyszer csak az

asztalra csap, mert mit tudom én, mert

két héten belül ötször megy el nálam az

internet meg, vagy éppen a mobiljával

van valami szarakodás, és akkor azt

mondja, hogy na akkor én átmegyek a

Jettelhez

és akkor átmegy a Jettelhez, és ugyanúgy

a a cégcsoport szolgáltatásait

használja. Legfeljebb mobilban ugye

váltott igazából, ha egyáltalán vált

mobilon. Tehát, hogy ez egy ez egy jó

kérdés, hogy itt itt valójában a a fél

oldalonből milyen milyen jelenők fognak

keletkezni.

Azt én

határozottan gondolom, vagy látom, hogy

hogy a Tokoneknek ez egy ez egy jó dija

volt.

És nyilván azért a Jettel is jól fog

járni, de de hogy ettől egyébként a

Jettelnek olyan nagyon nem lesz

szerintem előfizetői bázis növekvénye,

az az így borítékolható. Inkább az, hogy

nem fog csökkenni.

>> Igen, igen, igen, mert én is azt tudom

inkább elképzelni, hogy itt önköltséghez

közeli áron fogja szolgáltatni ugye a

vezetékes szolgáltatást. a jettel. És

akkor így már, hogyha valakinek van egy

Jettel mobil előfizetése, akár több is,

akkor ő majd úgy dönt, hogy akkor

előfizetek erre, és akkor olcsón kapom,

de igazából úgymond már a mobilon

megfizeti azt a profit tartalmat, ami

ami ennek a fenntartásához szükséges.

Úgyhogy úgyhogy én is nagyjából inkább

ezt tudom elképzelni. Egyébként ezen túl

meg az, hogy ugye arról beszélnünk, hogy

kinek éri meg ez a dolog. Ugye nyilván a

vevőknek ilyen tekintetben érheti meg,

hogy hogy több alternatíva van. Igaz,

hogy ugye van ez a minimál, amiről indul

ez az egész a to Connect miatt, viszont

ugye egyrészt megjelenhetnek akár kisebb

szereplők is. Tehát, hogy most

kimondottan ugye a Yetterről beszéltünk,

de egyébként én azt is elképzelhetőnek

látom, hogy a T connect hálózatán akár

akár helyi kisebb szereplők is

megjelennek, mint

mint szolgáltatók úgymond. Úgyhogy én én

ezt se zárnám ki. Megmondom őszintén, a

kis szereplőkben itt Magyarországon már

egyre kevesebb potenciált látok. Tehát

ez látszik azért az, hogy ez egy nagyon

erősen konszolidálódó piac. Most

nincsenek erre pontosan a fejemben

számok, de hogy azért vannak ilyen elég

durva mutatók, hogy mit tudom én, 10

évvel ezelőtt hány kis

kábelnet szolgáltató volt és most mennyi

van, tehát ilyen nagyon drasztikusan

csökken a számuk, nem bírják egyszerűen.

Tehát ugye pont ez a a az infrastruktúra

fejlesztési kényszer, az ebből adódó

forrás magas forrás szükséglet, a

szabályozói oldalról érkező nyomások, az

összes minden ilyen

>> díjkorrekciót érvényesítsél, ne

érvényesítsél, nem tudom. Tehát ezek

ezek nem a kis szolgáltatóknak

kedveznek. És az is látszik, hogy már

ezek a ezek a nagyobb méretű KKV-k, vagy

amik már nem is KKV-k, már ez is, ezek

is az exitre játszanak. A ugye volt

tavaly a a PR Telekomnak az akvizíciója,

amit ugye egyébként mit az a véletlen FG

vásárolt meg, és pont idén nyilatkozta a

assiszem a portfóliónak a TAR Kft-nek az

ügyvezetője,

hogy hogy hát igazából így őket így

megkerestem el.

felvásárlási szándékkal más piaci

szereplő, de hogy akkor még így nem

álltak úgy a csillagok, de hát hogy ez

tehát hogy ez nem biztos, hogy mindig

így lesz. Tehát kicsit ilyen ez ilyen

felkérés, ilyen keringőre jellegű

interjú volt. Nagyon érdekes egyébként

érdemes elolvasni azt az interjút, tehát

a valójában és egy olyan cégről van szó,

mondom, ami már nem KKV, messze, nem

KKV, mert ilyen nagyon sok milliárdos

árbevétele van, meg a sok viszonylás sok

ügyfele is a magyar piacon, mondjuk a

nagyokhoz képest kevés, de akkor is.

Tehát, hogy a azt azt látom, vagy azt

gondolom, hogy hogy a kis cégeknek itt

alapvetően a a magyar piacon, mert ha

nem is leáldozott, de de talán nem nem a

nem feltétlenül övék a jövő.

>> Ühüm. Akkor marad a Jettel

ügyfélmegtartási

cél

előnye ennek a dolognak. egyébként elém

került egy egy kutatás ezzel

kapcsolatban, egy európai távközlési

kutatás, amiben azt mutatták ki, hogy

5060%-kal alacsonyabb a a lemorzsolódási

arány azoknál a háztartásoknál, ahol nem

mobile only, hanem ugye van egy

vezetékes szolgáltatás is

hozzákapcsolva. Tehát valószínűleg ez

lesz visszaigazolva, hogy itt a

lemorzsolódás lesz csökkentve ezzel a

történettel.

>> Így van. Így van.

Na de tovább evezve itt a nagyon

leragadtunk a tokoneknél, de a jettellel

kapcsolatban van még történetünk vagy új

hírünk. Ugye ez pedig a 2G-hez

kapcsolódó

történet. Ugye a Magyar Telekom a 2G

lekapcsolási folyamatban már inkább

előrehaladott állapotban van. És ugye

januárban kezdetét vette ugye az, hogy a

a Jettel fogja kiszolgálni ezeket a 2G

ügyfeleket, akik most a Telekomnál

akarnak 2G-zni. Igen, hát ez is egy

network sharing történet, egy nagyon

érdekes network sharing történet, ami

egyébként szintén

viszonylag, ha nem is hungarikum, de

azért ritkaságszámba megy Európában.

És gyorsan kijavítalak, vagy

hozzáteszem, hogy ugye itt nem, tehát

nem olyan értelemben van szó 2G

lekapcsolásról, mint ahogy a a 3G

lekapcsolásnál tapasztaltuk, hogy

egyszer csak így lenyomtak egy kapcsolt,

és onnantól megszűnt a 3G összeköt, vagy

3G hálózata a a az infrán belül, és nem

tudott 3G-n csatlakozni a modem, vagy az

egyéb eszköz, hanem itt itt arról van

szó, hogy a ETL hálózata átveszi a

nemzeti nemzeti roaming, effektív

nemzeti roaming keretében, vagy egy

nemzeti roaming megállapodáshoz hasonló

modellben a Telecom 2G-s ügyfeleit,

tehát ugye a továbbra is használható

marad egy 2G-s eszköz telekomus ügyfél

számára, ráadásul elméletileg úgy, hogy

hogy ebből semmit nem vesz észre ebből

az átállásból a telekomos ügyfél, csak

onnantól kezdve a Jettelnek, vagy

pontosabban a Cetinnek a az

infrastruktúrája fogja ezt a készüléket

kiszolgálni

és a Telekom pedig A hát ő ténylegesen

ugye lekapcsolja a 2G-s aktív hálózati

elemeit, a az erőforrásokat, hálózati

erőforrásokat pedig átteszi 5G-re. Ugye

ez a volt a mondás, hogy 4G-re és 5G-re,

azt hiszem egész pontosan. Ugye ez volt

a mondás, hogy erre erre azért van

szükség, vagy ez ebben azért látnak

reációt a Telekomnál, mert hogy fel

tudnak szabadítani ilyen legacy

erőforrásokat, és azt át tudják tenni a

a nagysávszélességű modern hálózatok

üzemeltetésére. És egyébként ugye ez a

megállapodás

a nem már adatháró, nem mostan adatháróz

évekel ezelőtt megkötötték a

szolgáltatók, csak ugye ez is egy olyan

a bonyolult folyamat, ami azért nagyon

komoly felkészülést igényel és nem lehet

azt megcsinálni, hogy csak így egyik

napról a másikra hirtelen átlökünk

nem tudom fél millió ügy felett egy

másik hálózatra, mert abból azért komoly

problémák adódhatnak. Tehát ezt azért

tesztelni kellett, meg kellett kötni a

fűséges megállapodásokat, hatósági

jóváhagyásokat meg kellett kapni ehhez,

de végül úgy tűnik, hogy minden sinen

van és megtörtént ez a ez az átterhelési

vagy átterhelési

folyamat, és viszonylag egy egyelőre úgy

tűnik, hogy fájdalommentesen lehet

hallani azért olyan meg olvasni olyan

értesüléseket, hogy főleg ilyen ilyen

gépek a vagy vagy olyan eszközök, amik

amik

2G-s modemet tartalmaznak, ezeknek a

működésében akadtak. Van bizonyos

fennakadások, kapunyitó berendezések,

vadkamera, ilyen ilyen kábé ehhez

hasonló ilyen eszközökre kell gondolni.

Itt ugye az egy viszonylag nagy számú

ilyen eszközről van szó.

De valószínűleg idővel ezekbe az

esetekben is meg fog oldni, vagy meg

fognak oldni ezek a ezek a problémák.

Igen, itt szerintem szerintem ezt talán

ki is emelhetnénk, hogy ugye itt a

2G-ről beszélünk, és ugye ez már régem

arról szól, hogy a tehát a mai 2G

hálózat, hogy hogy nem tudom régi

telefonokkal telefonálnak valakik, akik

már nem akarnak váltani újabb modellre,

hanem többnyire egyébként itt most olyan

eszközök, ilyen láthatatlan eszközökről

van szó, mint ahogy említetted is ugye

kapunyitók vagy ipari szenzorok,

riasztók

tényleg a a kocsikban ugye a ez az EOL

segélyhívórendszerek, amire ugye azt

hiszem az EU kötelezte az autógyártókat,

hogy szereltessék be ezeket a dolgokat.

Tehát, hogy rengeteg ilyen eszköz van,

amiket ugye még mindig el kell látni

ugye hálózattal. És ugye ez egy egy

komoly kérdés is lesz, hogy hogy mi lesz

majd akkor, hogyha már, mert most ugye

nyilván átkerülnek ugye a Jettel

hálózatára a Telekom 2G ügyfeleinek a

használata, tehát ezzel a net roaminggal

tulajdonképpen, de hogy mi lesz utána

majd, amikor amikor végleg megszűnik,

mert egyszer meg fog szűnni teljesen ez

a akadémia hálózat.

Igen. És ugye ezzel kapcsolatban amit

érdemes feltenni kérdést, az az

szerintem elsősorban az, hogy mi lesz a

a redundanciá úgynevezett redundanciás

redundáns működésekre kötelez redundát

csak ki fogom tudni mondani, tehát

redundáns működésre kötelezett

eszközökkel a amelyeknél ugye előírja

egy jogszabály az, hogyha az egyik

hálózat kiesik alóla, akkor tudjon

csatlakozni egy másik hálózatra, mert

nem tudom kritikus infrastruktúra ellen,

vagy olyan kritikus szolgáltatást

üzemeltet pénzü ügyéb ATM-ektől kezdve a

pénztárgépekig mindent lehet itt

gondolni. Tehát olyan szolgáltatást

üzemeltet, ami ami igényli ezt a fajta

redundanciát, merthogy nem állhat meg a

tehát a szolgáltatás folytalosságát

biztosítani kell. És egyébként pont

ebből az indíttatásból

indultak új annó a az online

pénztárgépek. Nem tudom, ez neked

például megvolt-e számi, hogy hogy de

akár a az ikolt, amit említettél az

előbb az autók esetében, hogy ezekben

nem Magyar Telekom meg nem iedt el

Magyarország, meg nem van Magyarország

színek vannak, hanem ezekben ilyen

nemzetközi roaming színek vannak benne,

amik általában minimum kettő, de inkább

három helyi szolgáltatóval le vannak

szerződve, és ha az egyik nem megy,

akkor átroomingol a másikra, vagy átmegy

a másikra az eszköz, pont azért, hogy ez

a redundancia biztosítva legyen. Tehát,

hogy már roaminggal volt,

>> már eleve eleve roaminggal oldják ezeket

ezeknek a jelentős részét meg, amiket

redundanciára köteleznek, amit nem. Ugye

ott kérdés ez, hogy akkor mi fog

történni abban az esetben, hogyha

tényleg neked van egy kapunyitó

eszközöd, vagy egy berendezésed, amiben

van egy modem, mondjuk egy cégednek a

telephelyén, vagy van a cégednek 25

telephelye, és ki van helyezve 40 ilyen

eszköz, akkor akkor azzal mit csinálsz,

hogyha hirtelen nem nyílik a kapu? vagy

vagy nem tudom, első próbálkozásra nem

nyílik, vagy vagy egy öntöző berendezés

nem indul el, vagy tehát lehetne egy még

példákat felhozni.

>> Végtelen ipari cél van tudni.

>> Abszolút, abszolút. És és hogy hát

nyilván ugye a válasz az, hogy hogy ezek

ezeket muszáj lesz idővel kicserélni és

ez ugye megint csak a ügyféloldalon

igényel majd valamz beruházást.

Ö szerencsére azért az az is látszik,

hogy itt már a az ügyfél összetétel

egészen más lesz vélhetően, ugye mire

ezek a mire ez az egész 2g kapcsolás

egyáltalán komoly téma lesz. Ez ugye

nagyjából az évtized vége környékén

datálható, de lehet, hogy ezt még el

fogják halasztani még évekkel, és csak

2035-ben fogják lekapcsolni.

>> Még ez is lehet, nem tudom. Tehát nincs

erre még kitűzött dátum,

de hogy de hogy itt már nem az lesz,

hogy hogy tényleg a nagymamának a

telefonja a a fő isú, hogy akkor azzal

mi csináljunk, és akkor majd itt ilyen

támogatási programokat kell indítani,

amit a nem tudom emlékszel az NMHh 3G

lekapcsoláskor indított, hogy akkor

40000 Fttal támogatja a telefoncserédet

meg nem tudom. Tehát ez már szerintem

nem lesz itt inkább az üzleti ügyfelek,

üzleti partnerek, üzleti előfizetők

lesznek azok, akik ezeket a ezeket a

beruházásokat kénytelen lesznek

már így megtenni és nem tovább odázni.

Tehát

ennyi. Ezzel együtt egyébként most pont

az adás előtt beszéltünk erről, hogy bár

ugye azt mondják a mind a jettel, mind a

telekomnál, hogy semmit nem fognak

észrevenni sem a jettel, sem a telekom

ügyfelek abból, hogy itt hirtelen

ráeresztettek néhány százekomos

eszközt a Jettel 2G hálózatára, de

valójában ez azért

hát ha nem nem is azt mondom, hogy ez

így ez így halóság meg nem teljesen

igaz, de hogy azért, hogyha csak a

fizikát megnézzük, hogy hogy ugye a

kapacitás az változatlan egyettelnél

Most ugyanarra a kapacitású spektrum

erőforrással beterelnek még kétszer

annyi ügyfelet, akkor az látszik, hogy

valahol ott azért sérülni fog annak a

szolgáltatásnak az integritása

valamilyen módon. Most ez megint csak

más kérdés. Ezt különböző módszerekkel

meg trükkökkel hogyan lehet ezt a a

ennek a mértékét csökkenteni? De hát

ugye nagyon kézenfekvő probléma akár

2G-nél is még a mai napig a

hívásminőség.

ami egyébként a függvénye lehet annak,

hogy mekkora spektrumerőforrás van

biztosítva vagy alokálva a 2G

szolgáltatásra. És ezt egyébként azok,

akik mondjuk elutaztak külföldre az

elmúlt években, és mondjuk olyan

szolgáltató hálózatán roamingoltak, ahol

nem volt támogatott a bolt roaming, és

mondjuk amikor beszédhívást indítottak,

vagy felhívta őket valaki, vagy ők

hívtak fel valakit külfönről, akkor

hirtelen ilyen iszonyú, tehát ilyen

80-as évek telefonvonala szintű

szolgáltatást tapasztaltak. Na hát ahhoz

hasonló, ha nem is felten, ahhoz

hasonló, de de valami hasonl ahhoz

hasonlítható szint azért elő

előfordulhat még most is, így 2026-ban

belöldön is. Nyilván ugye azért látszik

az, hogy a volt-e támogatottság, az már

nagyon magas készülék szegmensbben most

már akár a buta telefonok is volt-e

képesek, tehát ez nem jelent akkora

problémát, mint mondjuk jelent 10 évvel

ezelőtt, vagy még akár öt évvel ezelőtt

is. Meg hát ugye a Voltéhez kell a 4G

infra, a vagy az 5G infra, és a azért a

4G infra is már közel már teljes a

lakosságot eléri, úgyhogy ez talán

annyira már nem jelent problémát. Igen,

itt még itt még talán ami felmerő így

bennem a a 2G átállás kapcsán, tehát

azzal, hogy a Jettel ugye átveszi ezeket

a a 2G-s folyamatokat, hogy hogy mi van

azokkal a területekkel, azokkal a

mondjuk a fehér foltokkal, ahol mondjuk

a Telekomnak volt két Glefedettsége, de

a Jettelnek meg gyengébb vagy nem

elérhető, mert most tulajdonképpen,

hogyha átkerül egy Telekom 2G-s

történet a Jettelhez, egy olyan

területen, ahol egyébként a Jettelnek

nek gyenge a lefedettsége, akkor ott

végül is érezhetnek ebből valamiféle

minőségromlást.

>> Hát igen, azok az ügyfelek, akik ilyen

helyen tartózkodnak vagy laknak, azok

így röviden így jártak. Tehát

valószínűleg azért itt valami nagyon

marginális kis részről lehet szó. Tehát

ez a Mátra aljál falus szélén kategória,

ahol a a Jettel 2G-je már pont nem ér

el, de a Telekomé igen. Bár hozzáteszem,

ezeknél ezeken a helyszíneken azért

általában a már ugye megint csak

visszakanyarodva az infrastruktúra

megosztáshoz többnyire az szokott lenni,

hogy hogy egy állomás vagy egy toronyra

fel van téve a Jettelnek, meg a

Telekomnak, meg a meg a TCONnek is a

vagy a One-nak is a cellája. Tehát

igazából ez én beállítás kérdésem, hogy

most akkor éppen a Telekom antennája az

hova fókuszál, vagy hogy lett beállítva,

és ehhez képest a antennája lehet, hogy

két fokos dőlészszöggel odébb, vagy nem

úgy lát rá arra a területre, és akkor

nem tudom, tényleg az utca végén már

nincs térerő, de az utca elején még van.

Tehát biztos, hogy vannak ilyen

területek, de azért azt gondolnám, hogy

ez nem lesz jellemző

így így országos szinten egyáltalán nem.

Igen. Beszéljünk arról, hogy mi lesz

ugye a Telekommal, ugye így, hogy

elkezdik lekapcsolni a a 2G-s

szolgáltatásukat.

Így gyakorlatilag ugye felszabadul náluk

erőforrás ugye a 4G és az 5G hálózat

fejlesztésére. És ugye éppen most adtak

ki egy közleményt arról, hogy ugye már

átlagosan naponta 6 millió mobileszközt

szolgálnak ki, amit ugye ma már ugye

kizárólag emberi felügyelet mellett már

nem lehet ugye üzemeltetni és ugye ezért

bevetnek AI-t. Tehát itt itt itt jött el

az adásba az AI-os rész

megjelent ugye az AI-os atom platform.

Mit hívják ezt? Ezt mit? Igen. Fú, ezt

gondol vagyok ennek a kifejtésével, de

>> valamilyen advance valami, ez nekem

rémlik, hogy hogy ilyesmi volt. A a neve

>> a maintenance a vége, az biztos. De

várjál, most megtaláltam

>> összerakjuk szép lassan.

>> Igen, igen, igen, igen. Advancology for

operation and maintenance. Igen. Tehát,

hogy mi lesz a Telekommal meg a valóban,

tehát a Telekom azzal párhuzamosan, hogy

elkezdte ezt a 2G-s lekapcsolást, vagy

ne nevezzük már lekapcsolást, mert

igazából nem akartam a 2G-s átállást.

azzal együtt így elkezdett hirtelen

ráősíteni kommunikációban abban ez, aki

szerintem így Facebookon jelen van, meg

a nézni a Telekom reklámjait, az már

biztos találkozott ezzel, hogy hogy a

Telekom elkezdte tehát Csabból is az

folyik, hogy hogy mennyire stabil és

megbízható a Telekom mobil hálózata, meg

mennyire nagy kapacitása van, meg nem

tudom. Tehát most erre erre fókuszál a

Telekom. És valóban

volt is egy event a múlt héten, elvittek

minket újságírókat a a Népligedben

található Telekom székháznak a a

hálózati irányítóközpontjában nevezzük

ezt. Így ennek is van valami azzem tsoc

a rövidítése, de lehet, hogy most ebben

tévedek, de elnézést kérek minden

telekomostól, de hogy ott ott

megmutatták nekünk ezt a központot, amit

egyébként én már láttam assiszem egy

évvel, vagy két évvel ezelőtt engem oda

így beengedtek, meg meg ott beszélgettem

a az üzemeltetővel. És egyébként egy tök

érdekes hetet kábé úgy kell elképzelni,

mint egy mint egy

repülőtérnek a a az irányító központját.

Tehát mindenhol ilyen bazi nagy letfalak

vannak, meg grafikonok mindenhol, meg

országtérképek, meg van egy fal, ami

külön a tévszolgáltatásokat monitorozza,

és akkor oda ki van téve az összes

csatornának az adása, vagy a legtöbb

csatornának az adása. És akkor ilyen

valóban ott ülnek bent operátorok,

mondjuk így nem számoltam meg, de

szerintem nagyjából, hogy tucatnyian

körülbelül. És akkor az ő kezük alá hát

már AI dolgozik. Igen. Tehát ugye

egyrészt ekkora

ilyen ilyen adathalmaszt vagy vagy

ekkora forgalommennyiséget nem lehet már

kizárólag emberi

erőforrásokkal megfigyelni, vagy vagy a

bizonyos jelenségeket nem lehet nyomon

követni egyszerűre, mert annyira sok az

alatt, hogy hogy muszáj ezt valahogy

elemezni és szűrni,

de de hogy vannak olyan processzek, ahol

már nem is kell az emberi beavatkozás

igazából, mert a hálózat képes ugye

ilyen önjavító módon még mielőtt a az

ügyfél ugye ezt mondja telegy mielőtt az

ügyfél észrevenni probléma van már

azelőtt ugye így így át paraméterezni

bizonyos bizonyos hálózati működési

dolgokat hogy hogy hogy ne merüljön fel

ez a probléma vagy megoldódjon ez a

probléma és akkor ennek a a a hátterében

áll ez az Atom nevű platform ami

egyébként egy

jó részt vagy vagy szinte teljes

egészében Magyar Telekom belső

fejlesztés.

Tényleg egy nagyon büszke rá a cég. A

ami ami érdekes egyébként benne

szerintem, hogy

hogy lemodellezték az egész

Telekomhálózatot

gyakorlatilag lekopizták és csináltak

belőle egy ilyen sandboxot a vagy ilyen

sandboxerű ez a digital twinnek hívják.

Ez a digitális ikertestvér nagyon béna

magyar szó ford magyar kifejezésben, de

de valójában egy sandboxról van szó.

ahol ahol mindenféle ilyen teszteket

végeznek, hogy és hogyha itt meg itt

ilyen meg olyan műszaki probléma adódik,

akkor ott a szimuláció,

>> ez egy gyakorlatilag szimulációs

környezet. Így van.

Hozzáteszem, ez sem magyar telekom

találmány. Mert azért itt ez ez már a az

AI és a telekok kapcsolata elég régóta

élelődik, és vannak cégek, akik

ebben is a a azt az iskolát követik,

hogy a nagy szolgáltatópartnerekkel, egy

Google Clouddal, egy AVS-sel, egy és nem

tudom kivel szerződnek és és csinálnak

ilyen közös projekteket

a vagy vagy egy IBM-mel, vagy egy nem

tudom, de hogy de hogy a Telekom, a

magyar Telekom az házon belül

lefejleszt. zztette. És szerintem

egyébként ez egy tök frankó

rendszer azzal együtt, hogy nyilván

rendkívül összetett és bonyolult a

működése. És a vers részét még én sem

biztos, hogy felfogom, megértem, de de

hogy

az látszik, hogy hogy a az AI az ilyen

szinten a a telkóknál is a ugye a

hibafeltárásba, a hibamegelőzésbe

egyre inkább be fog tagozódni, és és ez

egy ez egy óhatatlan tehát egy

elkerültetlen irány gyakorlatilag. Nem,

nem vélet, hogy most erről beszél a tár

igen. Tehát ennél a mennyiségnél, amikor

már tényleg napi 6 millió eszközről van

szó, meg meg nem tudom, csúcsidőben

130000 egy idejű hívással, itt már

nyilván nem tudják a a nem tudom,

manuális munkával ezeket megoldani. Meg

tényleg rengeteg olyan eset van, ahol

ugye öntanuló módon gyakorlatilag át

kell hangolni a dolgokat. Mondjuk akár

csak egy fesztivál vagy egy baleset

miatt mondjuk valahol megnövekszik ugye

a a adatforgalom, akkor képes ugye

dinamikusan átcsoportosítani. Tehát,

hogy ez már nyilván elkerülhetetlen,

és ha már ha már itt a jövő ígéreteiről

van szó, akkor térjünk át a a az 5G

ígéretének az elmaradására. Tehát, hogy

én nem tudom, tutat még nem végeztek

tutatnyi szürke hájog műtéet 5G-vel a a

nem tudom délpestiben, úgyhogy hol

vannak ezek a műtétek?

>> Nem, és az a acsebészek sem használják

még még távoli műtétekre az 5G-t, és a a

önvezető autókban sincsen 5G, vagy hát

ha van, akkor nem nagyon itt, vagy nem

errefele.

>> Hát a Spotipálya arról fut. Igen, igen,

igen. Tehát maradjunk annyiban, hogy ez

egy hát egy eléggé beváltatlan ígéretnek

tűnik a mai napig, és és nagyon úgy

tűnik egy kicsit a csak ezt így senki

nem jelenti ki meg senki nem fogalmazta

meg, hogy a hogy a vendorok, a nagy

hálózati eszköz gyártók és beszállítók,

azok egy kicsit így bebalizták a a

telkókat mindenféle ilyen ígéretekkel,

hogy akkor majd ez fú így fogja növelni

az úgy félelemményt, meg annyira jó

lesz, meg nem tudom. És valóban

egyébként tehát azt én aláírom, hogy a

az látszik, hogy a az adatforgalom az

évről évre nő a mobil hálózatokon, és

ennek az elvezetése ma már hát elég

problémás lenne 4G-n kizárólag.

A bár a Telekom egyébként hozzáteszem

a pont ebben a ezen az eventen, amin

amin voltam,

ezen azt mondták, hogy

napi szinten 2800 TB adott forgalmat

kezel a Telekom hálózata, és ennek csak

az 1ada megy 5G-n. Csak az 1ada. Tehát

úgy, hogy egyébként a volt egy olyan LMH

statisztika tavaly, azt hiszem, hogy a

az LMH-nak azt is lejelentik a

szolgáltatók, hogy a a hálózatra hány 5G

képes eszköz csatlakozik.

És az 5G képes eszközök száma az

valahogy tavalyi év közepén

előzte meg a 4G képes eszközök számát

először Magyarországon, tehát akkor ment

50% felé a penetráció. Ugye ehhez képest

a teljes forgalom a telekomnál 1ad

kéthad arában oszlik meg az 5G 4G

között. Tehát, hogy kell a kapacitás

miatt az 5G, ezt én aláírom. Ö viszont

az, hogy az egyéb üzleti ö

benefit és a akár felhasználói benefit

szintjén

bármit hozzáteszel az 5G a napjainkhoz,

hát az az így egyelőre erősen

kérdéses.

És egyébként volt egy nagyon érdekes

interjú a megint csak a Telekomra

utalunk. Biztos h biztosan meg fogjuk

kapni, hogy ezt az adást tuti a Telekom

pénzelte. És biztos, hogy ők ők ők

[nevetés] ők tejelnek itt nekünk nagyon

sok zsét-t azért, hogy már nem tudom

hányszor elmondjuk a nevüket, de azért

is elmondom, hogy a Magyar Telekomnak a

vezér a műszaki vezérigazgató helyettese

a Nagy Péter nyilatkozott a portfóliónak

február elején, és ott ő beszélt az 5G-s

fejlesztési irányokról, és ugye a

Telekomnak mindig a a személyre vetik

azt, hogy vagy mostanában

szokták a személyre vetni azt, többek

között mi is, hogy hogy innovációban egy

kicsit mintha így lemaradt volna. És

ugye beszéltünk az adás elején erről a

az 5G topológiáról, hogy 5G standalón,

ami már ugye a 4G nélküli 5G hálózat.

Most ennek a nagyon hátterébe szerintem

ne menjünk bele, de a lényeg az, hogy

igazából ez tekinthető igazi 5G-nek. A

az 5G nonstandalone az valójában egy

ilyen 4G-vel támogatott 5G, ami ilyen

hibrid megoldásnak fogható fel. Ettől

még a telefon 5G-t fog kijelezni ott a

jobb felső sarokba, és ettől még jöhet a

gigabites letöltés a telefonon is,

keresztül is, hogyha olyan helyen vagy,

de ettől még az egy négére épülő

hálózat. Na most a Telekomnak a műszaki

vezérhangó helyettese azt mondta, hogy

náluk is készen áll már ez a 5G

standendalon hálózat. Igazából ez egy

szoftveres

switch, amit a ők bekapcsolnak, vagy

elengednek, és onnantól kezdve a House

képes lesz erre. Ö gyakorlatilag az

eszközt ehhez nem kell cserélni,

de azért nem kapcsolják be, merthogy

nincs nincs igazán mögötte így tartalom.

Aztán így fogalmazod, hogy tartalommal

nem tudják megtölteni ezt az egész

sztorit.

>> Magyarán nincs értelme. Nem

>> hát nincs nincs use case. Tehát hogy

miért miért miért kéne? Nyilván ugye

azzal együtt, hogy az egy amint mondtam,

ez egy jelentős részben ez egy

szoftveres paramételezés. Ezzel együtt

nyilván ennek azért van költségvzata.

Igen.

>> Tehát, hogy felmerül azt, hogy akkor azt

most miért költsék el azt a rengeteg

pénzt azért, hogy cserébe, tehát hogy

miért is lesz jó az ügyfélnek, vagy

miért lesz ettől nekem több ügyfelem?

Tehát vagy vált, tehát és ugye fordítva

és feltehető a kérdés, hogy a Jettel

Magyarország az ugye élen járt az 5G

fejlesztésekben a kezdetől fogva,

leszámítva azt az egyetlen aprócska

hiányosságot, hogy ugye nem ők voltak az

első, akik 5G szolgáltatos tudottak az

országban, mert ez a Vodafon volt.

>> Igen.

>> De hát akkor a Vodafon éppen nagyon jól

feküdt a kormányzati körökben. És akkor

ugye ez ennek volt egy ilyen jellegű

indíttatása is, hogy ott egy kicsit még

így sózoljanak.

De de hogy így igazából

lett ettől a jettelnek több ügyfelje

vagy előfizetője, hogy ők 5Gendalont

nyomnak és tényleg tényleg jó hálózatok

műszaki szempontból így így így nagyon

előremutató dolgokat csinálnak,

de hogy hogy én nem látom azt, hogy hogy

a nap végén olyan klasszisokkal előrébb

tartanának, mint bármelyik

versenytársuk. És a a másik pólust

megnézve meg ha ott megnézed a meg ugye

mostanában kezdik utanérni magukat a

fejlesztésekben,

ahol ahol még egy 5G-s mobil csomag is

sávféleség korlátos. Tehát te hiába

szerzősz le 5g-re a egy nem tudom milyen

díjcsomaggal a a van Magyarországnál

jó eséllyel 10 mbittel tudsz örgén adot

forgalmazni mert le van korlátozva a

kapcsolat de ennek ellenére nem lett

kevesebb ügyfel ahol vannak meg meg még

még amikor voltak ugye az átállások meg

a népváltás meg az összes többi ilyel

amikor a ugye beszélnünk erről korábbi

adásokban, amikor a a cemmrendszerüket

kicserélték és elbaszódott a számlázás,

és ilyen hajmeresztő sztorik voltak

semmi. Tehát, hogy gyakorlatilag így nem

meg se kottyant a cégnek igazából így

reputációs szinten. Nagyon, legalábbis

nagyon úgy tűnik, ha ha azt nézzük, hogy

az előfizetői bázis mennyire változott,

ennyire nem változott, vagy lehet

nyilván voltak, tehát ez nem igaz, hogy

meg se kottyant, de de hát azért a azért

ilyen exóduszról nem beszéltünk. Ez nem

fogja csőtbe lökniem. a a For távkési

lábát. Úgyhogy úgyhogy ennyit szerintem

az 5G-ről.

Nyilván a Telekom most egy kicsit próbál

próbálja az imázsát tényleg abba az

irányba mozdítani, hogy hogy ők azért

mégis csak a mellett piacvezető mobil

szolgáltató a technológiai

innováció terén azért mégis csak ott

vannak, meg vannak azért olyan olyan

előremutató szolgáltatásaik, amik

mondjuk más szolgáltatóknál nincsenek.

Watch Apple Watch Sim ugye ami ami ami a

vagy RCS a az Apple készülékek és az

Android készülékek között ugye ez pont

egy friss múlt heti eről mindenk

beszélünk szerintem igen.

>> Tehát hogy azért azért azért még még nem

kell temetni a telekomot így ilyen

szempontból.

>> Igen. Igen. Szerintem zárásként akkor

tényleg beszéljünk erről a az RCS-ről,

ami tulajdonképpen most jelent meg, azt

hiszem tegnap előtt vagy a héten

mindenképp.

>> Hát a 26.3-as

iOS frissítéssel jelent meg. Ez múlt hét

közepén talán kedden mondhatjuk úgy,

hogy hete egy hete jött ki.

>> Mondhatjuk úgy, hogy a hetekben akkor

akkor megjelent ez a dolog. Ugye ez a

kék buborékos történet. Ez ugye arról

szól, hogy ugye a az iOS és a az Android

platform között ugye működjön ugye ez a

kereszt platformos RCS üzeneteknek a a

végponti titkosítása, és akkor ezzel

együtt ugye működjön ez a rendszer.

Azért ez már régóta tartott ez a háború

tulajdonképpen a az Android és a iOS

között.

Hát igen, ugye ez az RCS, ez a Rich

Communication Servicenek a rövidítése,

ez egy ilyen viszonylag nyögvényelősen

zajló fejlesztés volt, és

és igazából ugye azzal az ígérettel

indult

bővenbőven az előző évtized elején, hogy

majd ez fogja leváltani a az SMS-t meg

az MMS-t, és majd milyen jó lesz, hogy

mindenki mindenkinek ott lesz a

telefonjá egy olyan

kvázi chat platform, amihez nem kell

szolgáltatónál regisztrálni, meg nem

kell hozzá külön alkalmazást telepíteni

a applikációban ott lesz gyakorlatilag

ennek a támogatása.

>> Igen, ám, csak aztán úgy tűnt, hogy

igazából

valójában a talán a Google-t leszámítva

senkinek nem állt érdekében az, hogy egy

ilyen rendszer elterjedjen. Hát nyilván

ugye azt mondanom sem kell, hogy a

szolgáltató az, hogyha el tudja adni a

35 Ft-os SMS-t darabáron, akkor az neki

egy eléggé fájdalmas, hogyha fájdalmas

változás, hogyha azért arról le kell

mondania mondjuk adott esetben. És és

hát a az Apple sem nagyon akart

közösködni a Goog-el ezen a téren. Ugye

hát nyilván így jövök rivalizálásról van

szó részben, tehát azért ennek volt egy

volt egy előzménye.

De ugye a maga sztori egyébként 2020

környékén kezdett el így kicsúsosodni,

amikor ugye megjelent a Androidos, a a a

RCS támogatás egy kicsit így

erőteljesebben,

és akkor ugye jöttek azok a szabályozói

törekvések, hogy akkor az Apple-nek ezt

az ártó szisztémát kicsit nyissuk meg.

És akkor arra kötelezték az Apple-t,

hogy akkor na akkor nekik is kell

támogatni a az RCS-t valamilyen

formában.

És és miérthogy az az nem lehet, hogy

hogy i messageen keresztül vagy az Apple

messagesen keresztül csak i messageel

lehet ingyen üzenetet küldeni és csak

másik Apple felhasználónak. És akkor ez

a amit mondtál, hogy ez a zöld buborék,

kék buboréketése,

>> hogy akkor ebből ebből mi lesz meg, hogy

lesz. És ez ebből ennek ide nagyon

ellenállt ennek a sztorinak, hogy ő azt

mondta, hogy a Google implementációjáról

hallani sem akar, hanem ő inkább a a

távközlési

szolgáltatókat és az iparági szereplőket

tömölítő GSMA kezdeményezését grundolná

tovább, meg abba abba kíván ő

bedolgozni.

És akkor ez az RCS Universal Profile

néven nevezett szabványnak a

fejlesztésében vesznek ők részt, ami

amit egyébként ugye implementáltak is az

Apple Messagesbe. Ugye az iOS 18-al

jelent ez meg, és most itt Európában,

vagy hát Magyarországon az iOS 23.3-mal

vált elérhetővé.

Itt ugye azért vannak kis apróbetűs meg

csillagozott részek, hogy egyrészt csak

a magyar Telekom hálózatán

működik egyelőre ez a sztori.

>> Egyelőre

>> ugye ennek állítólag az a háttere, hogy

valójában ez a DCS Telekom szerverei

üzemeltetik ezt a rendszert

és

a ugye vissza kellett kapcsolni ugye

ezeket ezeket a szervereket, de aztán

nem is használt a a sem a Telekom, sem a

Delekom. Ezeket vissza kellett kapcsolni

egyrészt.

Másrészt pedig ugye ami ami még nagyon

fontos kis apró betűs rész, hogy nincs

végponti titkosítása üzeneteken. Ugye ez

még nincs benne a szabályban, illetve

benne van bocsánatnak 2025-ben végén

assiszem bekerült az ECS Universal

Profile 3.0á-ba, de még senki nem

implementálta.

>> Ez ez volt talán a gátja is ennek a

dolognak. Igen, igen, ezt mondta a

mondás, hogy majd amikor majd majd majd

már benne lesz a titkosítás, akkor majd

majd mindenkinek elérhetővé tiszi az

Apple. Most ehhez képest ugye nincs

benne még a titkosítás, de már egyébként

tesztelik a a 23.4-es bétával, ezt

hiszem pontáknak vagy tegnap előtt

írtunk róla, megjelent a

ez az MLS, ez a messaging layer security

nevű

kommunikációs

mi ez? titkosítási szabványnak a az

implementációja

már már teszt alatt áll. Nem fogják

beletenni a 23.4-es végleges 23 bocsánat

26.4 mindig keverem. Tehát a 26.4-es

végleges billbe nem fogják beletenni.

Azt mondta az Apple, de egy későbbi

kiadásba, hát most nagyobb összegeket

mernénk tenni rá, hogy a 27-es iOS-be

fogják ezt betenni, de majd abba fog ez

megjelenni. De hogy az a lényeg, hogy

hogy egyelőre ez Magyarországon

korlátozottan működik, a telekomus

ügyfeleknek. viszont aki mondjuk ö eddig

ö telekomos ismerősével, akinek

androidas készüléke volt, próbált

kapcsolatba lépni a normál üzenetküldő

alkalmazáson keresztül, tehát nem

valamely chat platformot használta

valamire abból kifolyólag, akkor őneki

már nem SMS formában megy formátumban

megyen ez az üzenet, hanem meg nem MMS

formátumban, hanem ECS üzenet formában.

És azt egyébként ki is írja a kliens,

tehát hogy ez nagyon fontos, hogy

mielőtt még elküldeni az üzenetet, mert

látszik az, hogy ez most egy SMS-ként

fog elmenni, ez egy IMessage üzenetként

fog elmenni, vagy ez egy RCS üzenetként

fog elmenni ez az üzenet. És az RCS az

ugye nagyon fontos, akár az IMessage

üzenetek, az RCS is ingyenes, Roming

környezetben is, hiszen full IP alapú,

tehát nem adatforgalom kell hozzá, és ha

van adat, akkor akkor elmegy az üzlet.

Igen. És ha már ha már díjköltségek,

akkor beszéljünk a mai zárótémánkról. Ez

pedig ugye a díjindexzálás. Ugye

távközlési piacon ugye nagyon nagy

jelentősége vannak, hogy mikor mi

mennyibe kerül. És egy kicsit ilyen átad

átláthatatlan szokott lenni az, hogy

most áremelés lesz, most így lesz

áremelés, most ekkor lesz áremelés. És

tulajdonképpen itt van az a pont, amikor

ezt ezt az infláció függő díjindexzálást

ezt így ide engedni.

>> Igen, ezt abszolút így gondolom.

egyébként ö meg nyilván nem csak én

gondolom így, tehát azért ez nem egy nem

egy újdonság. Ög

azért került elő ez a téma, meg ez egy

nagyon szenzitív téma egyébként a TEKOK

számára, hiszen masszívan benne van a

politika. azért került elő ez a téma,

mert

ugye 2020

2-ben jött ez a ez a

jött létre ez a

>> módosítás

>> módosítás vagy az elsz módosítás, ami

alapján ugye a szolgáltatók

évente egyszer a KSH-t a közzétett éves

inflációs adatok alapján tudják

indexálni vagy korrigálni

a havi előfizetés nagyon fontos kiemelni

a havi előfizetési díjaikat tehát itt a

díjak a meg az SMS díjak, a forgalmi

díjak és a prepaid díjak, tehát az

összes ilyen dominó tuti meg nem tudom

praktikum tarifák, ezek nem játszanak,

de a haviddíjas sztorik azok játszanak.

Tehát évente egyszer

jogosultak a KSH által köztettok alapján

módosítani a díjaikon.

És ugye ez itt a múlt évben a

Nemzetgazdasági Minisztérium raportra

hívta a szolgáltatókat, akik ilyen

akinek a CEO ilyen kicsit ilyen

lehajtott fejjel ott a Nagymárton asztal

előtt ültek és és így próbálták

megmagyarázni, hogy miért van szükség

4%-os díxálásra, miközben milliárdos

nyereséget tesz zsebre a cég.

És hát a vége ennek az lehet, hogy aztán

hogyhogy nem

ugye hivatalos

megfogalmazás szerint azzem megint csak

a Telekom mondta ezt, hogy ő önként és

dalondott idélre erről a vagy a tavalyi

évre vonatkozóan erről a

díjindexálásról.

És hát ugye a helyzet az, hogy év elején

kiderült, hogy 4,4% volt a az infláció

2025-ben. És hát ugye ez arra ad

jogalapot a szolgáltatóknak, hogy

ugyanekkora mértékben emeljék a megint

csak ugye a havi előfizetéses

tarifáknak a díjait a KSH által közétett

információk birtokában a nem tudom

közéételtől számított 60 napon belül,

tehát kábé ilyen tavasszal.

>> Ühüm. Na most kiderült, hogy tavasszal

senki nem fog díjat emelni, mert még

fenntartják a a kormánnyal kötött

egyezmény alapján a ezt a nem is tudom

minek nevezzem, promóciós időszakot.

hívhatjuk

>> akciós idő szerintem nem tudom, tehát

valaki ugye ezt konkrétan promócióként

jelölte a számlán, hogy akkor most te

igazából drágult a díjcsomag, de jóvá

írták a a díjnövekményt, tehát ez is egy

ilyen vicces sztori. Na mindegy.

>> És hogy

tehát hogy nem nem lesz tavasszal

díjindexálás,

és hogy mikor lesz, ezt meg nem tudni.

Tehát, hogy konkrétan azt mondták a

szolgáltatók, hogy hogy év közepéig

biztos nem lesz.

>> Ühüm. és ő majd utána döntenek, vagy még

azelőtt döntenek, és majd időben szólnak

a felhasználóknak, vagy az

előfizetőknek. Azem ez volt a mondás, az

összes szolgáltatót megkérdeztem,

mindegyik ezt válaszoltam nagyjából,

hogy á még erről beszélni, majd térjünk

erre vissza, nem tudom, májusba, vagy

ábködés végén. És hát ugye mi ezzel a

baj? Igazából ezzel az a baj szerintem,

de remélem, hogy nem csak én vagyok így

egyedül, aki ezt így gondolja, hogy ez

ez alapvetően nem teljesíti azokat a

azokat a törvényi előírásokat, vagy

azokat a a az elvárásokat, amiket

egyébként a hatóság megfogalmazott

a szolgáltatókkal szemben.

még

évekkel ezelőtt, amikor ez a ez az egész

díkollekciós sztori elindult, mert akkor

azt mondta a hatóság, hogy rendben,

lehet emelni

jogszerűen díjakat hűségszerződés

hatálya alatt, de ennek az időpontjáról

és a mértékéről pontosan előre kell

tájékoztatni az ügyfeltet.

És ez a pont szerintem itt azért elősen

elég erőteljesen sérül azzal, hogy azt

mondják a szolgáltatók, hogy hát majd

egyszer lehet, hogy lesz változás, nem

tudjuk, hogy mikor, de az is lehet, hogy

nem lesz változás. Hát majd most vagy

4,4% lesz, vagy csak három, vagy nem

tudom mennyi. Nyilván több nem lehet,

tehát a 4,4 az a maximum. Tehát, hogy a

KS hátal középített adatok azok azok

azoktól nem lehet fölfele eltérni, csak

lefele. Ugye a Vodafonnál volt is egy ak

Vodafone volt ha van, akkor volt is egy

ilyen eset, hogy 21%-kal kellett volna

assiszem 2024-ben korrigálniuk a

díjakat, és ehhez képest csak 15,5%-kal

korrigáltak, vagy valami ilyesmi. De a

lényeg az, hogy

hogy hogy ilyen nincs. Tehát, hogy hogy

ez ez nem teljesíti egyszerűen azokat a

azokat a hatósági előírásokat, vagy

azokat a törvényi előírásokat, amik amik

egyébként erre az egész mechanizmusra

vonatkoznak, mert az, hogy hogy nem

mondják meg, vagy nem tudják megmondani

előre, hogy mikor lesz korrekció, és nem

tudják megmondani azt, hogy mennyivel

lesz korrekció, ez ez szerintem ez ez

szembe megy konkrétan szembe megy ezzel.

És egyébként például a a britek pont

erre a logikára építve ugye a brit

hírközlési hatóság az OFCOM ők ők

kitalálták azt mert náluk is volt

egyébként inflációk követő dkorrekció

tehát ez nem egy hungarikum

>> csak ott máshogy megy ugye ennek a

kommunikációak Igen, nyilván de a britek

kitalálták azt a brit hírközlési hatóság

hogy rendben van lehet emelni díjakat

megint csak ugye évente egyszer a

határozott ide szerződések időtartama

alatt

Viszont ezt mennyire pontosan előre meg

kell mondani, amikor a szolgáltatónál

elő aláírja az ügyfél a szerződést.

Tehát, hogyha te holnap elmész a

Jettelhez, vagy a Telekomhoz, vagy a

Onehoz, és kötsz két évre egy

szerződést, akkor meg kell

kutyakötelességük lenne megmondani nekik

azt, hogy neked mit tudom én, minden év

március 31-étől ennyivel fog emelkedni a

díjad, és nem százalékos mértékben,

hanem hanem összegszerűen kell

megmondani a legalábbis a briteknél ugye

ez a ez a az előírás,

és szerintem ez egy abszolút felhasználó

barát, vagy ügyfélbarát

hoz hozzáállás. És én azt gondolom

egyébként, hogy valami hasonló irányba

kellett volna a magyar szakhatóságnak is

elvinnie ezt a sztorit. Nyilván lehet,

hogy ettől erről nem tett le. És nyilván

az is lehet egyébként, hogy ez az egész

sztori, ez okafogyottá válik, mert mert

azt fogják mondani a szolgáltatók, hogy

határozatlan időre felfüggesztjük ezt az

egész díxálást. Ühüm.

>> De ez megint egy kicsit olyan

>> vagy nem vagy

>> igen. Tehát, hogy nezesen mi fog meg

jól. Tehát ha most nem tudom történik

valami újabb

világ geopolitikai konfliktus, vagy vagy

kitörít ne hogy Isten a harmadik

világháború, vagy újabb lesz egy újabb

koronárius járven, és akkor majd megint

fel fog szökni az infláció 20% fölé,

akkor majd megint ráterheljük az

egészet. Tehát, hogy ez kicsit olyan

nem tehát hogy ez tehát hogy mondjam?

Tehát nem azt mondom, hogy vállalják az

ebből erő összes kockázatot a a

szolgáltató cégek. Hát de basszus, a

vállalkozásnak ez a de facto

definíciója. Vállalkozol, kockázatot

válasz. Tehát, hogy értem, hogy sok a

teher, meg hogy hú, nagyon drága a

spektrum, meg a az áram, amivel

üzemeltetni kell a bázisállomásokat, meg

az elosztóközpontokat, meg az

adatközpontokat, meg minden

bocsánat, de hogy azért azért valami

kockázatot már csak kéne vállalni. Ö és

és ez ez én ezt nem látom ebbe az egész

sztoriba, hogy hogy és mondom még ezt ú

még ezt hozzátéve úgy, hogy hogy ez

nagyon visszaás és persze ez kicsit

ilyen demagóg megközelítés, meg

hozzáállás, hogy hogy közben meg ugye

jönnek ki a a az üzleti jelentések, amik

ilyen hát ha nem is ilyen egekbe szökő

profitról, de hát azért ilyen ilyen

rekord profitokról meg bevételekről

árulkodnak. Tehát hogy hogy akkor meg

így mi minek is kell ez? Tehát hogy hogy

meg persze ez mer megint tényleg ez a

marxista vonal, hogy vagy nem is tudom,

hogy ez a hogy ez a ez a hog hogy hívják

ezt a a nem elvárható profit, vagy vagy

ez a tisztes haszon, hogy ez a a hogy

azon felül akkor már nem nagyon akar

nyerészkedni, vagy nem tudom, tehát hogy

érted, tehát ez kicsit ez ilyen

filozófiai kérdés is,

>> de most tényleg így így rövidezom ezt a

történetet. Én azt gondolom, hogy ez az

egész díxálás ez szerintem így ebben a

formában így off. Én és nagyon bízom

benne, hogy azt be fogják látni a a

szolgáltatók is, és be fogják látni a

hatóság is, mert ez szerintem senkinek

nem jó ez a ez a mostani állapot.

Úgyhogy

ha ezzel az adással eljutunk az

illetékes eltársakig, akkor hajrá,

tessék ezen elkezdeni gondolkodni. Bár

nem hiszem, hogy a HVS podcastje alapján

bárki üzleti modelleket és szabályozói

döntéseket készíten elő, de hát még ez

sem kizárt. Ne legyünk ilyen gyak sem

lehetetlen. Így van.

>> Így van.

>> Mindenesetre be fogunk számolni arról,

hogyha bármilyen változás lesz a

avsv.hon-n

mindenképpen követjük ezeket a

történéseket és megírjuk, vagy akár még

podcastet is készítünk róla, úgyhogy

érdemes minket követni. Ö azt hiszem,

hogy az adásunk végére értünk, úgyhogy

köszönjük szépen a kitartó figyelmet, és

az adásban elhangzott linkeket meg

háttéranyagokat a Discord szerverünkön

osztjuk meg. Legközelebb mi két hét

múlva jelentkezünk weekly adással, jövő

héten pedig crafti adással érkezünk.

Úgyhogy köszönjük szépen.

>> Köszi, hogy itt voltatok. Sziasztok.

>> Sziasztok. Ja.