Sziasztok! Eddig izgalmas ez a 2026-os

év. Bár nekem úgy tűnik, mintogyha a

2025-ös folytatódna. Így hasonló témákat

gyrunk. Ugye úgy tűnik, hogy most a piac

Grönlandra figyel meg arra, hogy Trump

milyen vámokat vett ki egyes európai

országokba, de ennél ilyen fontosabb

dolgok is történnek a nagyvilágban. Újra

kiderült, hogy a befektetőknek már nem

lehet minden vazkot lenyomni a torkán. a

Japán hosszú leható államkötvények hozza

már elkezdett emelkedni, és ez húzta

magával az amerikaiakat is. Amúgy

különben a piacok így javarrészt emiatt

korrigálnak. Bár megjegyzem ez a mostani

áresés. Ez így kutyafülle. Hát egy

rendes korrekció az még több 100 pontos

SNP 500 esést jelentene. Szóval lehet

különben, hogy az amerikai

hozzamemelkedésbe is Gronal is egy

kicsit bekavar pontosabban a vámokkal

kapcsolatos félelmek. Szóval inkább

ezekről a tőzsdéket jobban befolyásoló

hozzaes dolgokról fogunk beszélni. Meg

arról, hogy az öregedő társadalmak

mikintén segítik a felelőtlen költekező

kormányokat, hogy az államadóságra

finanszírozót találjanak. Oké, az elején

kicsit grönandozunk is. Hát ugye be van

fagyva Balaton Velencei tódát, ami

szerencsénkre trámot, mégis inkább ez a

Grönland érdekli. Mi a túrónak kell neki

ez a bazi nagy ciget? Hát megjegyzem,

nem Trump az első, aki szemet vetett rá.

Andrew Jackson, miuten megvásárolta

Alaszkát, akkor gondolkozott, hogy

Grönlandot is behúzná. Ő az angol

befolyásélyét akarta csökkenteni az első

világháború alatt Wilsonnak is tetszett.

Grönland félt, hogy németbefolyás alá

kerül a sziget. Aztán a második

világháború után Truman is meg akarta

venni. 100 millió dollárt fizetett volna

érte, de a dánok elutasították és végül

kiegyeztek. Amerikai támaszpontok

létesültek rajta. Egy ezek közül még

mindig működik. Ugye a hidgháború alatt

több is volt. A globális felmelegedés

miatt hát stratégiailag egyre fontosabb

helyen fekszik a sziget. Vékonyodik a

jégréteg, a terület ásványkincsei

könnyebben elérhetőek, az olvadás fontos

tengeri útvonalakat nyit. Hát sőt a

Grönlandi jég az irtózatosan nagy édes

vízkészlet. Hát utóbbinak ugye

folyamatosan ő az értéke, vagy

legalábbis az irányba haladunk. Ugye az

oroszok már régóta ott legyeskednek a

régióban, már a kínaiak is. És hát

Amerika szeretné kontrollálni ezt a

területet, valamint ott van még a Golden

Dome védelmi projekt is, ami az izraeli

Iron Domhoz hasonlóan ugye tökéletes

védelmet kíván nyújtani Amerika számára

mindenféle rakétatámadás ellen. Itt ugye

a földön és az űrben és hát persze

Grönlandon is lennének állomások az EU

döntő többségének és hát különösen a

dánoknak nem tetszik, hogy elvennék

tőlük Grönlandot, de hát Trump az

erősebb kutyahág elvet vja és hát Európa

a meggebet se tud sokat tenni az Amcsik

ellen. Ráadásul még az egységes

fellépésben se vagyunk jók. Az EU

folyamatosan veszít gazdasági súlyából.

Hát Ázsia elvitte a mi világgazdaságba

betöltött részesedésünket. Az USA sokkal

stabilabb ezen a területen, valamint az

EU nehezen tud egységet felmutatni

bármiben is, még ugye egy egységes

állásfoglalás sem jött össze. Azt Orbán

vétózta, de mondjuk a franciák még

keménykednének, addig a németek

tárgyalnának, szóval ott sincs teljes

egyetértés. Szóval mikor Trump azt

mondja, hogy megoldhatjuk a dolgot

egyszerűen, vagy jöhetnek más módszerek,

hát igazából az egyszerű az lenne,

hogyha az egészet elfoglalnák. Amit

Trump vélhetően meg remélhetőnek

egyszerűnek mondol az a tárgyalás. Hát

ez lesz a komplikáltabb szerintem. Ha

elfoglalnák Grönlandot, akkor EU csak

nézne meg az ott lévő 150 drán katona

is. De semmi pánik nem lesz ilyen a

végén kiegyeznek szerintem. Grönland

marad Dáni és az USI lesz a kontroll.

Legalábbis én valami ilyesmire

tippelnék. Én nem vagyok politológus, de

hát láthatóan Trám szakítani akar a régi

konszenzusos, szerződéses,

megállapodásokon nyugvó világgal és az

új erőviszonyok mentén el akarja érni,

amit el lehet. Hát Európának ebbe a

játékba meg sok lapot nem osztottak. Ez

a hozzáállás különben kedvez Putyinnak

meg mindenféle hasonló politikusnak. Meg

hát Kína se ellenzi annyira. Tá már a

zsebükbe érzik. Bár igazából szerintem

itt a kérdés mindig az volt, hogy mikor,

nem pedig azt, hogy megtörténik-e vagy

sem. Ugye amíg Tánnak ekkora súlya van a

csipgyártásban, addig az USA kiáll

mellettük, de hát ez a súly fokozatosan

csökken. Ez az EU ugye egy vámon Trump

néhány kiválasztott országra akar extra

vámokat tenni. Ezt elvileg megteheti az

USA, de bonyolult lesz a dolog,

legalábbis ilyen szállítmányozási cégek

vezetői szerint. Mint mondtam, én arra

tippelek, megállapodnak, az amerikai

piacok fontosabbak az európai cégeknek,

mint az amerikaiaknak az európaiak. Hát

és ezt Trump is tudja lényegében, erre

épít. Milyen adó van az EU kezében? Hát

túl sok nincsen. Az amerikai

állampapírok káb. 30%-a van külföldiek

kezén. Ennek a harmadnak a 40%-a az

európai országok kezébe, pontosabban

európai alapkezelőknél,

nyugdíjpénztáraknál van. Hogyha ezt

egyszerre piacra dobnák, hát az aztán

tényleg megrémítené Amerikát, de ennek

az esélye nulla. Hát valamint ugye

magukkal is kibabránnának és

árfolyambeszteséget szenvednének. Azt,

hogy van ugye egy dán nyugdíjalap, aki

bejelentette, hogy eladja az amerikai

kötvényeit, kábé 100 millió dollárnyit.

Hát ettől nem fog senki megremegni. Az

elmúlt hónapokban különben a külföldiek

amerikai államkötvény állománya az így

rekordmagasságokba emelkedett, annak

ellenére, hogy Kína az elmúlt hat

hónapban nettó eladó volt. Az

állampapírnál is több amerikai részvény

van az európaiaknál, tehát ezt se fogja

senki eladni így pusztán együttérzésből.

Közben a piacok esnek, az amerikai 10

éves kamat emelkedik. Hát ehhez köze van

a vámoktól való félelmeknek is, de az

igazi ok Japán. Ugye az új

miniszterelnöknek, Takaicinek nagyra

törő tervei vannak. Megduplázná japán

gazdaság méret így 10 éven belül az

infláció hát ott is meglódult így 30 év

után. Ez az áremelkedés ez szokatlan a

japánoknak. Az áremelés, mint olyan,

szokatlan a cégeknek is. De hát egy

politikus erre megtalálja természetesen

a választ. Gyerekek, hát csökkentsük az

élelmiszereket sújtó adókat és újra

mindenki boldog lesz. miközben a

bevételeket csökkentené a japán

kormányzat, hát persze a kiadásokat,

azokat még növelné is. Takaichi állami

pénzeket pumpálna az AI-ba meg a

félvezetőgyártásba,

és így összességében rekordköltségvetési

hiányt szeretne összehozni 2026-ban,

miközben a feje bóbján túl is el van

adósodva az ország. Ugye 240% japán GDP

arányos adás adóssága. A bazi nagy

költségvetési hiányt persze további

állampapír kibocsátással finanszíroznák,

de a piac most kicsit besok. Tovább

emelkedtek a hozamok. Mit emelkedtek?

Hát japán mércével mérve ugrottak egy

hatalmasat, ami kábé azt jelenti, hogy a

piac azt mondta, hogy elég gyerekek,

fegyelmezettebben kéne már kormányozni.

Ez a hosszú lejáratú állampapírhozam

emelkedés, aztán végigsöpört a világ

kötvénypiacain. Vélhetően ez nagyobbat

ütött az amerikai tőzsdéken, mint ez a

grönlandi konfliktus. Ez a japán eset

különben kicsit hasonlít ahhoz, amikor

2022-ben List Rust, brit miniszterelnök

egy nagyot gondolt és hatalmas

adócsökkentést jelentett be. Hát aminek

nem volt semmi fedezete. A font

beszakadt, a kötvényhozamok kilőttek.

Hát aztán csak így 49 napig volt

miniszterelnök ez a lisztraszt. Szóval a

befektetőknél is el tud szakadni a

cérna, de azért elég sokáig lehet ezt

nyújtani, és így szerencséje van a

felelőtlenül költekező kormányoknak.

Gyakorlatilag a földgolyón a legtöbb az

ilyen, ugyanis a világ gazdagabbik felén

öregszik a társadalom. Ugye aki a

megtakarítását már felhasználja, a

nyugdíjasok, azok sokkal kevésbé a

részvénypiacra fektetnek be, helyette a

biztos állampapírpiacon kamatoztatják a

pénzüket. volt egy olyan Jackson Holy

tanácskozás is, ahol ez is egy ilyen

vitatott téma volt, miszerint hogyha a

kamatszintek nem nőnek, akkor ugye az

öregedő amerikai társadalomra alapozva

akár a GDP 250%-áig

is mehet az amerikai adósság hasonló a

japánokhoz. Hát ha így folytatják a

dolgot, akkor különben ez még az én

életemben simán meglesz. Ugye most 100%

fölött vagyunk. Szóval lehet a régi

világrend az így összeomlóban van. Ezt

látjuk így Grönland esetében, de a

pénzügyi világonk is recseg, ropog,

kicsit máshogy néz egyre több befektető

ezekre a fiat pénzekre, euróra,

dollárra, meg az államadósságot

megtestesítő állampapírát alternatívát

keresnek, és az aranyat találták meg

maguknak, ezért repül az árfolyama. Ugye

ha valami meg tudná remektetni a

tőzsdéket úgy rendesen és lenne egy bazi

nagy összeomlás, mondjuk így az amerikai

piacot illetően is, az az lenne, ami

most így a japánoknál látunk, csak ennél

nagyobb. is, hogyha ez Amerikával

történne, vagyis ha befektetők

besoknának, nem vesznek hosszú eliratú

állampapírt, és a hozam elszállna a

fenébe, lenne mondjuk 6% a 10 éves

állampapír hozzam, na ez egy bazi nagyot

ütne a tőzsdéket. Hogy lesz-e ilyen és

mikor azt nem tudjuk. Ugye az angoloknál

meg a japánoknál most már van, hogy így

kiakadtak a piacok, és csak drágán

hajlandóak, vagy drágábban voltak

hajlandóak finanszírozni a költő

kormányokat. Amerika esetében az ilyet

még nem látunk, de ezek úgy váratlanul

tudnak jönni. Ha pár hétre tekintünk

előre, akkor jönnek a negyed éves

jelentések. Hát együ jók lesznek. Nem

volt előtte semmi profit warning, ugye

amikor a cég figyelmezte, hogy hoppá

gyerekek, most ez így nem sült olyan jól

el, hogyha jót jelent a Google Nvidia,

akkor mindenki toljni fog magasról a

grönlandi inuit eskimókra és örülnek,

hogy folytatódik a bikapiac. Szóval

ilyen erősebb kutyavilágba csöppentünk.

Még mondom őszintén, ettől abszolút nem

félek. Hát a negyedikában, ha jól

emlékszem, én voltam a második

legerősebb anno. Na, ennyi fért a

mostani videóban. Köszönöm szépen a

figyelmet. Ha tetszett, segítségedre

volt lájk, megosztás, feliratkozás és

várom a kommenteket szeretettel.

Sziasztok! M.