Ugye ez volt a decembernek a nagy

meglepetése alapvetően, hogy elemzői

háttérbeszélgetéseken, befektetőkkel

való kommunikációsen is ez volt tényleg

az alapvetés, hogy amíg rrés stop van,

addig itt nem nagyon akarunk mozogni.

Nyilván azért a jegybank is próbál

proaktív lenni, és nyilván ők sem, nem

tudom, barlangban élnek, tehát pontosan

látják, hogy mi lehet a politikai

szándék. talán még jobban is sejtik,

mint mi. És azért várható volt, hogy

lesz legalább még egy hosszabbítás május

végéig, mondjuk. De és valóban

elkezdődött az a fajta mantra, hogy hát

még tovább, még hosszabb ideigárjban

megjegyzem, az Európai Bizottság

egyébként kötözettségszegési eljárást

indított velünk szemben, úgyhogy majd

lehet, hogy majd három év múlva

meglátjuk, hogy akkor tényleg ez nem

volt jó.

>> Galaktikus távolságra van.

De hogy szerintem az történt, hogy hogy

azt mondta az Member, hogy oké, erős

annak a kockázata, hogy ezek sokáig

velünk lesznek. Most montrázhatjuk mi

még tovább ezt az ár és topos sztorit,

de akkor beragadunk egy olyan helyzetbe,

amivel az életben nem fogunk tudni

kijönni. Tehát gyakorlatilag lovat

kellett váltani a verseny közben.

Ez a Della, a 24.hu gazdasági podcastja,

ahol minden a pénz körül forog.

>> Üdvözlöm önöket. Ez a Della 24.hu

gazdasági podcast műsora. Bakaev Zoltán

vagyok. Mai vendégünk Virovác Péter, az

ING Bank vezető elemzője. Üdvözöllek a

stúdióban.

>> Szervusz. Üdvözlöm a nézőket,

hallgatókat.

>> Ha még nem nem tették, akkor

regisztráljanak a 24.hu YouTube

csatornáján.

Az adást január 12-én, jól mondom, 12-én

rögzítjük hétfőn 1 óra magasságába. Most

már muszáj óraperc pontossággal jelölnem

mostanában a beszélgető partnereimmel,

hogy mikor rögzítjük az adást. Annyi

minden és olyan gyorsan történik a

világban. A lényeg, hogy az adás

valamikor szerdán fog megjelenni. 11 óra

magasságában a köztes idő pedig meg fog

jelenni egy nagyon fontos adat, egy

inflációs adat, ami nagyban

befolyásolhatja.

inkább feltételes módban fogalmazok. A

Magyar Nemzeti Bank pontosabban a

monetáris tanács következő

kamatdöntését. De mielőtt erről

beszélgetnénk, a adásunk előtt pár

órával a KSH publikált egy egészen tré

ipari termelési adatot, ami több mint

5%-os visszaesést mutat az előző év

hasonló időszakához képest. Ö nyilván

egy adatból önmagában nem érdemes

mondjuk 26 egészére vonatkozóan

elemezni, analizálni a várhatógazdasági

folyamatokat, de mégis ez alapján

reális, hogy egyáltalán 2,sés5%-os lehet

a hazaiigazdaság növekedése. Idén a

kormány is már egy sávot határoz meg

kettő kötőjel 3% közötti sávon, ami

azért mutatja a modern idők

hektikusságát.

De hogy te mit gondolsz elől? Lehet

ebből még 2,5%-os GDP növekedési idő?

>> Én azt gondolom, hogy igen, lehet, de

nyilvánvalóan nőnek. Én azt gondolom,

hogy most nőnek a negatív kockázatok,

nőnek azok az esélyek, hogy megint csak

fölélőljöljük a növekedést. És ugye ezen

a mezsinában a negyedik év, amikor nem

csak itt minisztériumi szinten, de

elemzői szinten is magasabb a várakozás,

mint ami végül lesz. Nyilván nagyon sok

múlik majd a kiskereskedelmen, nem csak

az iparon. Az építar is fontos szerepet

tölt be 2026-ban, de maga a statisztika

vagy a matematika is, ha úgy tetszik,

mertogy van egy olyan csúnya fogalom,

hogy áthúzódó hatás. Nagyon-nagyon sok

múlik matematikailag azon, hogy hogy

teljesül a negyedik negyedév. És minden

elemző gyakorlatilag azt mondta, hogy

2025-ben a negyedik negyed év lehet a

legdinamikusabb, a legerőteljesebb,

akár még 1% körüli negyedv negyedéves

növekedéssel is. Na most egy ilyen

feltételezés mellett elérhetőnek tűnik

reálisan egy ilyen 2,5% körüli gazgaági

növekedést 2026-ban. De látva ezt az

ipari adatot, látva egyébként a

kiskereskedelmi adatot, ami novemberre

vonatkozik,

a jó októberi adatokat, ez lényegében le

is nullázta, és nő annak a

valószínűsége, hogy nem, hogy megint 1%

körüli növekedésről beszéljünk,

negyedéves szinten az utolsó negyed

évben, hanem inkább fél%-ról. És itt

súlyos tizedeket faragunk le a 2026-os

növekedési számokból. Már egész

egyszerűen máshogy adja ki a mateka

számokat. ez a bázishatásnak a szerepe

és és könnyen előfordulhat, hogy még a

2%-kal is izzadni kell. De ugye ami

nagyon fontos, hogy azért olyan hatások

majd bejönnek 2026-ra, amiket 2025-re

vártunk eredetileg. BMW, BYD, CATL. Most

ugye a Mercedesnek az a osztály gyártása

ugye Kecskemétre kerül át. Tehát lesznek

olyan pozitív hatások, amelyek végül egy

évet csúznak és hogy ezek valóban

megjelennek és közben nem történik egy

óriási felfordulás a világba.

>> Erre nem mernénk azért mérgetlen

>> így igaz. Tehát ebből azért egy

viszonylag jól dinamikusan javuló

exportteljesítménnyel

igenis van esély. Én most azt láttam a

legnagyobb kérdőjelnek, hogy ezek

valóban képesek-e

meghozni azt a azt a fajta

hozzájukfűzött reményt, hogy itt tényleg

beindul az exportteljesítmény és és lesz

egy ipari növekedés, de tényleg ez a

2%-os hóper hó visszaesés novemberben az

iparban, és hogy még egy számot

mondjunk, és aztán nem sokkolom itt a a

nézőket a számokkal -8,5%

ez a 2021-es átlaghoz képesti

teljesítmény. Tehát ennyivel vagyunk

lejjebb iparban, magyar iparban. Tehát,

hogy itt tényleg azt gondoljuk, hogy

egyené már nincsen lejjebb, de hogy

mindig sikerül még lejjebb csúszni.

Tegyük hozzá, hogy 2021 még a covid

időszaka volt, amikor elvileg nagyon

komoly leállások, nem elvileg

gyakorlatilag nagyon komoly leállások

voltak volt egy volt egy felpattanás, de

az már inkább 20 vagy 22 tájék volt

>> Igen. De hogy de hogy összességben ez

egy nagyon-nagyon rossz teljesítménynek

tűnik az ipar részéről és hát ugye erre

szoktuk azt mond, hogy innen szép

nyerni, de hát deát elvileg látunk

pozitív impulzusokat és azért Európa

szerte is látunk javuló tendenciákat.

Német rendelésiállomány,

európai beszerzési menedzserindex a

feldolgozó iiparban, bizalmindexek

esetében is látunk egy lassan

rendszerűen javuló, pozitív irányban

szépen kúszó változást. De hogy ebből

mikor lesz a magyar gazdaság számára a

kézzel fogható jó gazdasági

teljesítmény?

Hát lehet, hogy más

>> az novemberi adat azt üzeni, hogy a

várakozások szerinti beindulása az

európai iparnak, ami magával húzhatja a

magyar ipart, ez csúszik, ez ez

késlekedik, ez tolikát 26 második

félévére vagy az év végére

koncentrálódóan.

Igazából a kérdésem lényege az, hogy a

beinduló új hazai járműipari

kapacitások, amiket említettél a

cégeket, hogyha ezek tényleg termőre

tudnak fordulni 2020 mondjuk közepétől,

és mondjuk kedvező a külpiaci környezet,

ebben az esetben megugorhatja a 2,5%-ot

a hazai gazdasági növekedés? Ha ebben

csúszás készlekedés van, akkor a

kettőért is kapaszkodnunk kell. Én azt

gondolom, hogy igen. Tehát képes lehet

ez az exportkapacitás, ahogy hallottuk

és korábban az MMB-nek is volt erre egy

számítása, akár egy% pontot hozzáadni a

növekedéshez. Mi az ING banknál

viszonylag óvatosan számolunk. Mi azt

gondoljuk, hogy ha ennek a fele már

bejön, akkor jók vagyunk. Hogyha ebben

még nagyobb csúszás lesz, akkor tényleg

arról beszélgettünk, hogy körülbelül

2%-os gazdasági növekedés lehet. Ha

viszont a vártnál jobban fel tudják

futtatni ezeket a kapacitásokat, mert

mondjuk éppenséggel a németeknél valami

csoda folytán egyszer csak meglendül a

belpolitika, elkezdenek özönleni a

döntések, a cégek jól reagálnak erre és

beindul a németésének, mondjuk

gyorsabban lesz hatása a magyar

teljesítményre. Lehet, lehet még pozitív

meglepetés is, de jelen pillanatban

>> tényleg azt látjuk, hogy hogy annyira

sok bizonytalansági tényező van, akár a

német belpolitika, a francia

belpolitika, akár itt az orosz-ukrán

történetet, ha említjük, és akkor még

Trumpot be se dobtuk itt a pakliba.

Tehát tehát nagyon-nagyon sok mozgó

alkatrész van, és emiatt tényleg valid

az, hogy ilyen ilyen nagy sávókban kell

gondolkozni, amikor a növekedésről

beszélünk. Most én ilyen két- kés,

fél%-ot mondok reálisnak.

De lehet, hogyha mondjuk három hónap

leülnénk újra beszélgetni, akkor ennél

akár egy fél% ponttal lejjebb kéne

csúsztatni az egészet.

>> A hármat már nem tartod valószínűleg.

>> Az egy nagyon optimális, az egy nagyon

optimális szárió, mégpedig azért,

>> mert igazándiból ma a magyar gazdaság

szerintem egyensúlyi növekedési pályán

3%-nál nem tud többet. Ugye mi kell egy

tartós növekedéshez? Tőke, munka, meg

technológiai haladás. É tőke oldalán

nézzük meg a beruházási számokat. Tehát

három év olyan lejtmenet van, hogy

negatív rekordokat döntöget folyamatosan

a beruházás, mert az MNB is az inflációs

jelentésében leírta, hogy vannak olyan

szektorok ma Magyarországon, ahol még az

amortizációt sem pótolják a cégek. Tehát

elavult a gép, nem vesz újjat, nem

fektet be, nem ruház be, mert minek?

Nincsen rendelésállomány, nem tudja,

hogy hogy fog kinézni a jövője. Nagyon

sok a bizonytalanság.

Tehát jó esetben is a tőkellemény inkább

stagnál, maximum egy picikét növöget.

Ebből nem lesz nagy és dinamikus

gazdasági növekedés. A munkaerőpiaci

számokat látjuk. Igen. A

munkanélküliségiá

>> bás meg, hogy csak azt pontosító kérdés,

hogy ha el is indulnak ezek a kis vagy

nagy léptékű beruházások a gazdaságban,

ezeknek a a hozzáadott értéknövelő

hatása csak később tud jelent, tehát nem

tudja a 26-os évet már megtolni, inkább

később tud jelentkezni.

abek

itt a nagy multicégek hozzák a

beruházásokat de nem itthon állítják elő

a gyártógépeket ezeket mind importálni

kell az egész gyártósort sőt a csarnokok

>> az időigényessége miatt ez inkább 27-ben

tudna jelent

>> én azt gondolom hogy inkább ez ez 27-ben

fejteti ki a hatását hogyha lesz ennek a

beruházási javulásnak egy egy tényleg

kézzelf fogható dinamikája

Akkor ebből érdemi GDP növekedés,

hozzáadott, inkább így mondom,

hozzáadott értéknövekedés

az 27. 26-ban inkább ilyen kozmetikai

jaulást látunk egy-egy szegmensben. És

akkor ott van mondom a munkaerőpiac,

ahol gyakorlatilag egy Pécs szintű

lakosság veszett el a munkaerőpiac

kínálati oldalán. Ötödik legnagyobb

lélekszámú város Magyarországon. Egész

egyszerűen ez a 140000 fű, ez ez eltűnt

két és fél év alatt a magyar

munkaerőpiacról. ugye természetes

népességfogyás, meg ugye a korfa, tehát

mennek nyugdíjba az emberek és nincs

annyi belépő. És innentől kezdve a

munkaerőpiacról sem számíthatunk

erőteljes növekedési faktorra. Marad ez

a megfoghatatlan technológia vagy

produktivitás növekedés, amihez azért

hát azt kell mondjam, hogy sokkal több

beruházás kéne, másabb szerkezetű

gazdaság kéne jelen pillanatban

szerintem. És és mindent egybőlve ez a 2

és5 3% az ami egy ilyen környezetben,

egy ilyen gazdasági adottságok mellett

elérhető Magyarország számára. Ennél

erősebb növekedés csak két úton, módon

lehet elérni, vagy egy inflációs sokkal,

tehát túlpörgetem a gazdaságot,

vagy másik oldalon is túlpörgethetem,

csak akkor meg egy importsokkot

generálunk, felborul a külső egyensúly,

ilyet is láttunk már a környező

országokban, és a körözi kerd fog

büntetni.

>> Így igaz. a kamatokon keresztül a egy

éve ilyenkor még az volt a kormányzati

mantra, hogy három kötő jel-os növekedés

elérése a cél. Ezt akarják megcélozni.

Erről beszélt Orbán Viktor is, erről

beszélt Nagy Márton is. Akkor ezek

szerint ennek a sávnak a teteje, közepe

az egy vágyállom kategória jelenleg. Én

azt gondolom, hogy igen, mondom súlyos

áldozatok árán elérhető lehet ez a 4-5%

körüli növekedés, de annak annak megint

az lesz a neve, hogy magas nyomású

gazdaság. Ezt pedig már hát a bőrünkön

tapasztaltuk a 23%-os inflációs mutatok

kapcsán. Mikor éppen mikor milyen

szegmenst néznénk?

>> 26-ról már beszéltél, de azért kíváncsi

vagyok arra, hogy a friss adatok

fényében a 25-ös növekedést, hogy látod?

A piaci konszenzus legutóbb valahol fél%

környékén volt. Ehhez képest lejjebb

kell venni

>> a várakozást.

>> Maximum 1- két tizedről beszélgetünk

már, és valljuk be őszintén azt, hogy

most 0,3 0,4 vagy 0,5 ne adj isten

micsoda f 0,6

>> nem az már szerintem nem az az egy olyan

óriási meglepetés kellene itt

decemberben, ami szerintem azért akkor

már látnánk, vagy láttuk

>> ugye a statisztikai hivatal nem közölt

részleteket az ipari adattal

kapcsolatban. az egy következő

adatközlés része lesz. Kizárható, hogy

valami egyszeri hatás befolyásolta ilyen

negatívan ezt a számot, ami egyébként jó

üzenet lenne, mert akkor az azt jelenti,

hogy decemberre ez korrigálható.

>> Ugyanazt a szerkezetet látjuk, mint

eddig, és nagyjából kettő sorban leírja

a KS azt, amit tudni kell. Igazándiból

az elektronikai ipar az, ami jól

teljesít, ezt tudjuk hónapok óta így

van. A rendelésállanyok ott futnak föl.

Ez egy céghez kötődő, egy óriási

megrendelés zömében egyébként belső

piacra. Ennyi a történet. Emellett most

éppen az élelmiszeripar tudott

valamiféle pluszt hozni, de ez kicsit

olyan, mint a kutyavacsorája. Tehát

éppen jól teljesít, éppen nem. Ez ilyen

oda-vissza, de a negyedik legfontosabb

ágazat az iparban. És a másik két

csúcskategóriás, a nehéz fiú, ugye a

járműgyártás meg az akyártás még mindig

mínuszban van. Úgyhogy elvileg a BMW már

elkezdett gyártani. Elvileg van olyan

akutyár, ami elkezdett felpörögni már,

de még mindig nem tartunk ott, hogy ezek

ezek az egész iparutatóját föl tudják

húzni. Lehet, hogy egy három-hónap múlva

elérünk odáig, de egyelőre azt látjuk,

hogy itt nem egy ágazat húzta le nagyon,

hanem hanem ugyanaz a strukturális

probléma van. Nincsen globális kereslet

azok iránt a termékek iránt, amelyeket

ma Magyarországon gyártanak, vagy

amelyekhez Magyarországon alkatrészt

gyártanak. említetted, hogy mindennek

tökéletesen össze kell állnia ahhoz,

hogy hogy elérje vagy meghaladja a

2,5%-ot. Idén a növekedés a három,

>> azt mondom meg kettő és fel az még az

még reálisan érhető. Hája a 3%-ot. Igen,

igen, igen. Optimális. Miben látod idén

a legnagyobb kockázatot a magyar

gazdaságra nézve, akár felföldön, akár a

globális világban?

hogyha így szétválasztjuk, akkor akkor

nyilván egyértelműen a globális sztori

az az igazándiból az autóipar kérdése.

Mi azt vártuk már 2025-re is, hogy végre

ez az európai hát, hogy is mondjam,

költségvetési fordulat élén a

németekkel, ez már 25-ben elkezdheti

húzni a német gazdaságot.

Ez nem jött be. talán 2020, hát inkább

2027-ben látjuk majd a ennek a ennek a

hatását akár a gyártásban,

járműgyártásban, akár mondjuk a védelmi

iipar tekintetében.

De én azt gondolom, hogy ez még mindig

egy kockázat, és ez egy pozitív

lehetőség, hogyha tényleg ezek végre

megjönnek és be tudják lódítani az

európai gazdaságot, abból profitálhat a

magyar gazdaság. És nem csak abban, hogy

jönnek az új gyárak és termelnek, mert

az jó esetleg nagy adottságként

megjelenik, hanem ezen felül még jöhet

egy plusz hatás. És akkor azt mondom,

hogy így lehet, hogy egy 2,53% elérhető.

Nyilván a negatív oldala az, hogyha itt

semmi nem nő a fű sem, akkor akkor

nincsen exportkapacitásra sem szükség.

És a belső kérdés számomra még mindig a

legfontosabb kérdés,

hogy tud-e a fogyasztás magasabb

sebességbe kapcsolni, mert nő négy éppen

5%-kal mondjuk év per év alapon. És erre

azt mondanánk egy stagnál a magyar

gazdaságban, hogy mi itt a probléma? Hát

az, hogy ennyit tud egyébként álmából

fölkeltve a magyar gazdaság. Tehát

historikusan az elmúlt 30 évet, ha

megnézzük, ennyivel tud nőni a

fogyasztás. Tehát nagyjából ott ketyeg,

ahol átlagban tud. Úgy, hogy rengeteg

pozitív impulzus éri a háztartásokat.

Jönnek a kormányzati támogatások, a

munkaerőpiacon olyan óriási nagy

probléma nincsen, mert nem több

szerzetes elszállásról beszélünk.

Mondjuk itt a a munkanélküliségben.

Azt látjuk, hogy a bérek azok még mindig

közel két személy mjértékben növekednek.

a reál bérek is, tehát a lakosság

elküldhető

jövedelme vagy vásárlóértéke a béreknek

az is nő egyébként, de valahogy mégsem

tud magasabb sebességbe kapcsolni az

fogyasztás. És a kulcs az szerintem még

mindig ott van, hogy egészen nem bíznak

a fogyasztók a jövőben. Félnek attól,

hogy jön egy újabb inflációs sok. Mi

van, hogyha elveszítem az állásomat?

Látják a híreket, elbocsátás itt,

elbocsátás ott. Mindenki arról beszél,

hogy három éves tagnál a gazdaság.

Tehát, hogy vannak olyan félelmek,

mélyen meghúzódó félelmek a lakosság

esetében,

>> hogy Európa háborúba viszi a kontinenst,

akár ilyenekről is beszélgethetünk.

Tehát van ez a fajta negatív spirál, ami

nem engedi kiszabadítani ezt a

fogyasztási potenciált, mert egyébként a

lakosság vagyoni helyzete, nyilván

tudom, lehet ezen vitatkozni, hogy

mekkora része milyen jövedelmi

rétegeknél van, de igazándiból az elmúlt

évek folyamán azt láttuk, hogy minden

jövedelmi ötödben javult a vagyoni

helyzet. És hogyha ezt visszaforgatják a

fogyasztásba, akkor annak ennél

dinamikusabb növekedést kellene, nem

csak GDP-ben, fogyasztásban egyértelműen

hoznia. És szerintem ez a nagy kockázat.

Erre alapoz a kormányzat is. Meg

egyébként az elemzők többsége is, hogy

2026-ban ez a fogyasztás, ez tud egy

szintet lépni, lesz egy dinamikusabb

bővülés, és akkor emellé még pluszba

esetleg bejön egy kis export, meg egy

kis beruházási fordulat, de de a zöm a

növekedésnek a fogyasztásban lesz. És

hogyha nem tud ez beindulni, akkor

megint arról beszélgettünk, hogy

hiányozni fog akár egy fél vagy egy

százalék pontyi növekedési faktor.

>> Igen, logikusan akkor a megtakarítások

között kéne lecsapódni ennek a

különbözetnek, de ott meg azt látjuk,

hogy azért a a felsőv jövedelmi

deilisekké nő jelentősebben. Alul nem

látszik, hogy olyan ugrásszerűen

növekedne ez a megtakarítás. Ezek

szerint otthon tartják és ülnek a

pénzükön

>> és vagy visszaforgatják és fogyasztanak.

azért nyilván ez a 4-5%-os fogyasztás ez

>> azon felül úgy értem amit amit hiányolsz

tulajdonképpen a

>> az igazándiból a a középső rétegeknek a

a többletfogyasztása ők azok akik

megtehetnék úgy a többletfogyasztást

hogy igazából még bőven tudnának

megtakarítani. Nyilván nem az az elvárás

a magyar gazdasággal kapcsolatban, hogy

a legfelső jövedelmi 10-et kezdjen rész

nélkül költeni, mert hogyha elkezd,

azzal se vagyunk beljebb. Most bocsánat,

nagyon pikkért leszek. Azért, mert

veszünk még három luxusiaktot. ettől nem

lesz jobb a magyar gazdaságnak, és

nyilván nem itthon gyártott, nem is

tudom, édességet fognak vásárolni, bár

csak az lenni, hogy elkezdenek nem

tudom, még többet költeni itthoni

cégektől és akkor és akkor azt látnak,

hogy elpörög a magyar gazdaságba, de

zöben nem a felső jövedelmi tizednek

kell fogyasztásban fellépnie, hanem az

alatta levő rétegeknek ők tudnak a a

magyar szereplőknél megjelenő, nem

tudom, termékeket és szolgáltatásokat

fölpörgetni, és ez húzhatná a

gazdaságot. Hát több importra jelenleg

nincsen szükség a magyar.

>> Tehát amire a kormány nagy mértékben

bazíroz, hogy oldódik az óvatossági

motívum, ezt nem látjuk, vagy legalábbis

te nem látod egyelőre.

>> Én azt gondolom, hogy

>> lassabb ütemben történik ez, mints sem a

kormányvár.

>> Lassabb ütemben történik egyrészt,

másrészt ez a nagy kockázat, hogy mi

van, hogyha még annyira sem fog ez

oldódni, mint amennyire most várjuk,

mert hogy 25-ben is erről volt szó, hogy

vártuk, hogy ez oldódjon, hiszen

emlékszem arról beszélgettünk egy évvel

ezelőtt, hogy hát majd itt jönnek a nagy

lakossági állampapírkifizetések.

tejjel mézzel folyó kánoán. Úristen, mi

lesz itt? És semmi. 4-5% anfogyasztás

ennek ellenére. Úgyhogy azért tényleg

minden jövedelmi réteg kapott ebből a

pénzből. És egész egyszerűen az

látszódik, hogy hogy ez a megtakarítási,

ez az óvatossági megtakarítás, ez egész

egyszerűen ott van még mindig, és és nem

akarnak az emberek, nem szeretnek az

emberek többet költeni, mert mi van

akkor, ha jön megint egy inflációsok?

Nem véletlen, hogy a jegybank

folyamatosan erről beszél, hogy magasak

az inflációs várakozások, addig nem tud

a gazdaság gyorsabban nőni, amíg ezeket

le nem törik. És ez ez egy nagyon furcsa

jelenség. Hát tankönyv miről

beszélgetünk mindig? Magasabb infláció,

magasabb fogyasztást jelent, hiszen

attól félünk, hogy holnap még drágább

lesz minden. Tehát inkább most költöm

el. Ehhez képest a magyar lakosság pont

ellentétesen működik. nyilván egy

40-50%-os élelmiszerinfláció mellett, az

már nem az a kategória.

>> Megégették magukat.

>> Igen. Tehát inkább tartalékot képeznek,

mert mi van akkor, ha megint jön valami

ilyen sok? Akkor mondhatjuk, hogy a

jegybank

árkamat, illetve árfolyam politikája

mellett a lakossági fogyasztási döntések

segítették az infláció csökkenését

azzal, hogy egyszerűen nem engedték rá a

piacra azt a mennyiségű pénzt, amivel

egyébként rendelkeztek és el tudták

volna költeni. Ha valóban a kormány

által várt ütemű fogyasztásnövekedés

valósult volna meg, akkor valószínűleg

az inflációs mutatónk is magasabb lenne.

Még az is lehet, és így is láttuk

egyébként, hogy január-februári értékben

az, hogy mekkora inflációval indultunk,

ugye, és utána kellett beavat, vagy

utána döntött úgy a kormányzat, mert nem

kellett, akkor döntött úgy a kormányzat,

hogy beavatkozik. És hogyha még itt

ráöntöttünk volna még nagyobb keresletet

és és elindult volna, csak nyilván nehéz

ezt most megállítani, hogy vajon a

január-februari infláció volt az, ami

visszafogta a lakosságot megint, és

ezért kezdtek el megint csak óvatosabbak

lenni, vagy vagy ott elindult valami

költés, azért pattant, tehát hogy kicsit

néz inkább azt mondanám, hogy a a cégek

várták, hogy majd megjelenik ez a pénz

tanulva itt a 2021-es évnek a nagy

költekezési hullámát ából és azt mondák,

hogy akkor most nyomom meg az árakat,

mert úgy is jön a pénz és elköltik. Erre

a kormány belépett, és közben a lakosság

is megijedt ettől a magas inflációtól.

Tehát igazándiból könnyen lehet, hogy ez

a vastagan fogó ceruza volt az az

infláció tekintetében, ami ami így az év

elején nagyon egy ilyen nagyon szűkére

rakta végül a magyar gazdaságot, ami

meghatározta a kamatpályát, az

árfolyampolitikát és végül az, hogy a

magyar gazdaság egész egyszerűen nem tud

jelen pillanatban ennél dinamikusabban

beülni belső forrásból. biztos sorra.

Azt hittem egyébként, hogy Trump

politikáért fog fogod említeni, mint

legfőbb kockázati tényezőt. Ugye a német

jármű iipart emelted ki. Azért azt

látjuk, hogy ami a geopolitikai mozgását

illeti az amerikai elnökt, Neklás

Venezuela példájá, de itt van most már a

az asztalon Grönland.

>> Há ez egy érdekes baleset lesz.

>> Igen, igen. Az még kényesebb szituációt

fog eredményezni, de hogy látjuk, hogy

itt egyértelműen egy ilyen

akaratvezérelt politika van. Nem

értékalapon, nem a nemzetközi jogrend

szerinti döntéshozatallal és

döntésvégrehajtással,

hanem kizárólag azon múlik múlik Amerika

mozgása, hogy Donald Trump milyen lábbal

kelt föl. Ez nagy mértékben befolyásolja

nyilvánvalóan a világgazdaság és a

befektetői világ

alakulását és döntéseit.

Ez ho-e új helyzetet 2026-ban a úgy a

globális piacon, mint szűkebb régiónban

vagy Magyarországon? Tehát, hogy ez

hordozza-e magában akkora kockázatot,

ami érdemi befolyással lehet a magyar

gazdasági folyamatokra.

>> Két dolgot szerintem érdemesen

megemlíteni. Az első, hogyha valaki

szeretne egy kicsikét belelátni Trump

fejébe, akkor mindenkinek ajánlom a

napokban megjelent interját a New York

Times-ban.

eszméletlen. Tehát, hogy gyakorlatilag

azt mondja az amerikai elnök, hogy csak

és ő saját maga a maga korlátja. Se a

jog, se a szabályok, semmi nem szabgátat

annak, hogy ő hogy ő Amerika felsőbb

rendűségét és a és a politikai és vagy

gazdasági profit vezérelte döntéseket

bármi felül tud írni, csak és közelag az

ő morális iránytűje.

És akkor most gondolkozzunk-e, hogy

vajon milyen lehet ez neki, ez határozza

meg az ő döntéseit.

Azért ez egy nagyon-nagyon erős

kijelentés. hogyha sejtettük is, hogy ő

így működik. Mondom, érdemes elolvasni a

cikket. A másik, hogy amiért nem azt

mondtam legfőbb kockázatnak, hogy most

Trump mit meg merre, bocsánat,

halilagőzünk nincsen, hogy tényleg hogy

fog fölkelni holnap. És innentől kezdve

a piacok egy valamit megtik, és akkor

most jön most jön a komoly része a

válasznak.

2025-ben úgy indultunk, hogy mindenki

elkezdte Trumpot figyelni és ugye idén

lesz focivébő, úgyhogy szerintem

teljesen jó a terminológia. Ugye nem az

embert kell effektíve követnünk, hogyha

próbálunk jól védekezni, hanem azt

kitalálni, hogy hova megy a labda. Ugye

2025-ben mit csinált mindenki, a

befektetők azt nézték, hogy hol megy

Trump, mit dönt, mit fog, mit fog ő

csinálni és és megpróbálták lekövetni,

és ezért volt óriási csapkodás a

piacokon, és 2025 végére elfáradt

mindenki, és azt mondta, hogy srácok,

nem túl, fogalmunk nincsen, mit akar.

egyik pillanatban ezt mondja, a másik

pillanatban azt mondja a fedelnöke

kapcsán is, mert 86-szor gondolta meg

magát, és ezt el is mondta, hogy 86-szor

meggondolta magát, ugye idén lesz majd

új elnöke az Amerikai jegybanknak.

Tehát, hogy és azt mondták a befektetők,

hogy elég volt. Köszönjük szépen. Nézzük

inkább a fundamentumokat. Milyenek a

kamatkülönbözetek az egyes országok

között? Milyenek a növekedési kilátások?

milyen függőségei vannak az adott

gazdaságnak, akár nyersanyag, akár

politika, akár bármilyen oldalon, milyen

az adósságpályája. És 2025 végén

kicsikét így lecsatlakoztunk erről az

emberfogásos védekezésről és most

megpróbálja a piac kitalálni, hogy hogy

igazándiból hova fog menni a Laszti.

>> Ühüm.

>> Mik azok a fundamentális tényezők, amik

igazándiból valamilyen szűk mezgyén ott

tudják tartani az adott gazdaságot,

akinek éppen mondjuk az állampapírját

vagy a devizáját meg akarják vásárolni.

És ebből a szempontból, és ez most a

venezuelai példa, ez pontosan jó erre.

Szerintem, hogyha öt év ezt egy ilyen

történik, hogy Amerika lerohan egy

országot, ami nem tudom, közelkeleten

van, és már láttunk ilyet, akkor így

szerintem fenekestől fordult volna föl

minden. Most pedig így egy várándítással

mindenki elintézte. Az oláak fölmentek 4

dollárral.

Semmi gyakorlatilag a piacok nem

mozdultak. Mindenki azt mondta, hogy jó

meg Grönla. Ja, hogy Grönland is. Há

mindegy, meglátjuk. Nézzük meg inkább

azt, hogy milyen növekedési pályák

vannak ezek ott. Tehát, hogy igazándiból

már belefáradt mindenki Trámnak ebbe a

ebbe a fajta politizálás meg

gazdaságpolitikai döntéshozatalába, és

nem foglalkozik már ezzel senki, és nem

reagálnak olyan hevesen a piacok erre

egész egyszerűen, hanem hanem azt

próbáljuk meg kitalálni, hogy melyik

gazdaságban van nagyobb potenciál,

kevesebb kockázattal, nagyobb

hozamlehetőség, és és most erről szól a

történet. ilyen tudomásul vették, hogy a

nemzetközi vitarendezési eljárások

részévé vált a Trumpféle megoldás.

>> Én azt gondolom, hogy igen, bele

belefáradtunk abba, hogy megszoktuk azt,

hogy ez van. Trump jön, mond valamit,

meggondolja magát, mond valamit és egy

harmadikféle dolgot csinál, és akkor a

végén azt mondjuk, hogy lehet, hogy

ugyanott vagyunk, és közben össze-visz a

piac, hogy minek reagáljunk rá? Tehát,

hogy most három percenként rákereskedni

valami meg már meg nem lehet. Tehát

ebből a szempontból én azt gondolom,

hogy ilyen így átsiklanak ezek fölött a

a döntések fölött. Nyilván ez egy más

kérdés, amikor a a NATO vezetője esetleg

katonilag akar elfogni egy olyan

országot, amely a NATO tagja, vagy hát

egy olyan területet, amelyet egy olyan

ország kontroll, ami a NATO tagja.

>> Ezt még szoknunk kell, ezt a gondolatot.

>> Szerinted a Fed elnöke, Jerome Powell

ellen induló ügyészségi eljárások,

vizsgálatok, ezek érdemi befolyással

lehetnek? úgy az árfolyamokra, mint a

piaci mozgásokra. Gondolok itt arra,

hogy idén mám május, említetted, idén

májusban lejár az elnöki mandátumba

Pávelnek. Tehát éppensége meg is

várhatnák Trumpék már ezt a pár hónapot,

de úgy látszik, hogy sürgősebb a

kamatcsökkentés, tehát hogy ennek lesz-e

hatása, és lesz-e hatása a Fed kam

döntéseire? Beadja, beadhatja-e a

derekát a Fed?

>> Egyelőre azt látjuk, hogy zajlik az

eljárás. Úgyhogy itt arról szól a

történet, csak nagyon röviden, hogy

elvileg túlköltekezt magát a Fed

felújítása során, a Fed döntéshozó

bizottság, a

>> székházfelogítás során láttunk ilyet

messze és a szabadságtér környékén.

>> És gyakorlatilag nyilván itt elindul egy

eljárás, de azonnek mikor lesz vége, meg

hogy lesz vége, én nem gondolom, hogy

itt május előtt lemondatják Pát. De még

ha le is mondatják,

semmi nem fog változni. A legfőbb

félelme a piacoknak 2025 végén az volt,

hogy mi történik a regionális Fed

elnökökkel. Ugye úgy épül föl a Fednek a

döntéshozatali

mandátuma, hogy van az elnöke, vannak

alelnökök és van a van a bizottság és

vannak regionális fedelnökök. 12 darab

ilyen régiós fedelnök van. A

legfontosabb, gazdaságilag legfontosabb

városoknak van gyakorlatilag egy ilyen

szövetségi jegybankja. És annak a feje

az, aki ilyen rotációs alapon ott ül és

dönt a kamatokról. Meg van egy állandó

bizottság. Az elnök egyetlen egy

szavazattal bír, semmi többel. Viszont

mind a 12 ilyen regionális Fed elnöknek

lejárt a mandátuma. És ugye az volt a

nagy kérdés 25 végén, hogy amikor itt

ezeket le kell játszani, és februárban

el kell dönteni, hogy kik lépnek a a

lejáró mandátumú embereknek a helyére,

mindenki attól tart, hogy egy óriási

politikai játszma lesz. Trump

megpróbálja benyomni a saját embereit,

hogy minél több ilyen kamatvágást

szorgalmazó ember legyen. Heteken

keresztül erről beszélgetett mindenki.

Elmentünk téli szünetre, visszajöttünk

és mit olvasunk? Mindenféle, nem tudom,

probléma nélkül újra választották mind a

12 embert. Ja, hogy ennyi. Ezért

beszélgettünk erről heteket. Tehát semmi

nem történt, volt egy óriási kockázat és

és nem változott semmi. Tehát

gyakorlatilag innentől kezdve, amikor

bejön az új fedelnök, egy új szavazó jön

be. Az a két ember, akiket legelsőként

Trump benyomott most a jelenlegi Fed

döntéshozói bizottságába, már ők sem

állnak ki minden feltétel nélkül a

kamatvágás mellett, hogy mindenki azt

várta, hogy tökön paszoljon át, majd itt

akkor a kamatvágást fogják támogatni. És

nem egyetlen egy ember van a Miren, aki

tényleg ilyen, mint a sükát a csengőt

úgy nyomja, de senki más. Tehát sokkal

megfontoltabb a fed, mint azt bárki

várta egyébként. Nyilván más kávéhez, de

kicsit az, mint amikor amikor jön a

magyar elnökváltás és akkor Varga Mihály

jön, és akkor majd itt nem tudom

befekszik a politikának, és mindenki

várta az egyből kamatvágásokat, és semmi

nem történt. Tehát egy éven keresztül

még gyakorlatilag majdnem változatlan

lett a kamatköryzet. Lehet, hogy most

januárban változik, de hogy hogy tényleg

az van, hogy olyan óriási változások nem

lesznek. Persze nyilván kicsikét majd

változik a Fed mandátuma. Lehát máshová

helyzik a hangsúlyt, megpróbálnak új

eszközöket alkalmazni a gazdaság

élénkítés érdekében, de nem biztos, hogy

itt csak és közatvágás lesz majd a

hangsúly. Úgyhogy ez egy ilyen pusztán

szerintem politikai szó, erőfitoktatás,

kicsit ilyen kicsinyesség. Én azt

gondolom, hogy a napvégén ennek nincsen

érdemi kamat, pályát befolyásolása

szerintem. És az, hogy most ki lesz

éppen a fedelmök, hogy van két jelölt,

mind a kettőt Kevinnek hívják. Úgyhogy

tök jó most az amerikaiakik is

nézegethetik a Kevin, nem csak mi

karácsonykor, csak ők egy másik Kevint

fognak nyilván, de hogy ennek ennek én

azt gondolom, hogy jelenleg nem lesz egy

akkora nagy horderő

impaktja, mint amit mondjuk 25 végén itt

vártunk, hogy majd itt a Fed teljesen

elmegy a másik irányba. Ha már a Magyar

Nemzeti Bank említésével hazahoztad a

kicsit a témát, mikor legutóbb

beszélgettünk tavaly januárban, akkor és

arra kértelek, hogy körülbelül vázolt,

hogyan látod a 25-ös évet, akkor az

irányokat teljesen jól eltaláltad. A

kormányhoz képest lényegesen

pesszimistább álláspontod érvényesült,

vagy annak lett igaza végül. Egy dolgot

leszámítva, ez pedig a forint árfolyama.

Ö, akkor azt mondtad, hogy 25 végén 420

környékén lesz az euró, 420 Ft

környékén, de lényegében mindenki arra

számított, hogy a 400-as szint fölött

lesz jócskán az árfolyam. Ehhez képest

voltunk, vagyunk most 380-385

között. Itt mozog ebben viszonylag s

szűk sávban mozog most a forint. Mit

néztél be? Miben látod a változást? Ugye

akkor arról is beszéltél, hogy a Varga

Miá érkeztésével a jegybank nem fog

radikális kamcsökkentési

pályába kezdeni, hanem sokkal

megfontoltabban fog haladni, mint azt

politikai alapon lehetne tőle várni,

vagy sokan várták a márciusban a

mandátumát elnyerő volt

pénzügyminisztertől. Tehát ehhez képest

is jóval erősebb

pályán mozgott a forint. És mire

számíthatunk szerinted az előttünk álló

hónapokban nyilvánvalóan április elejé

elejénél húzom meg a határidőt az

országgyűlési választásokkal bezárólag.

Hogyan látod a forint mozgását? És

milyen kamatpályavárható most?

>> Ugye az ügyfeleinknek is ez a kedvenc

témája nyilván, hogy hát nem ezt

beszéltük meg, kedves Péter, hát jó,

nyilván igen, ezt ezt ezt benéztük, de

hogy mit néztünk be? Ugye januárban,

amikor mi beszélgettünk, még nem láttuk

azt a január-februári óriási inflációs

felpattanást, de sejtettük, hogy azért

lesz egy erősebb inflációs pálya, és nem

számoltunk azzal, hogy itt majd lesznek

különböző kormányzati beavatkozások

ennek érdekében, hogy ezt, hogy ezt

lehúzzák. És és gyakorlatilag mi

történt? Az, hogy ez a magas inflációs

pálya, amit jósoltunk, az durván lejött.

Tényleg arról beszélgettünk, hogy simán

4% fölött ragadhat az infláció azzal a

decemberi mutatóval, amit egyébként

akkor nagyjából láttunk, sejtettünk. És

és ehhez képest lejjebb jött valamelyes

kamatpálya. Tehát én azt mondom, hogy

nekem az nem ment sokkal följebb, mint

mint amire lehetett volna számítani,

hanem lent tartották és ehhez képest a

komat különbözött az elég volt arra,

hogy a forintot elkezdje erősíteni. És

ami megváltozott szerintem az maga a

befektetői hozzáállás. És nyilván ezt

nem látjuk előre soha. Mi amikor

beszélgettünk egy évvel ezt a

befektetőkkel, mindenki ugye azt várt,

hogy majd ha nem tudom esetleg jobb lesz

az inflációs alatt, meg majd ha jön a

Varga, elkezdenek vágni és nyilván egy

csökkenő komat különbözet várásakor hát

az árfilam az elkezd fölfelé menni. És

ugye az volt a játék még még 2025 eleje

előtt, hogy jók voltak mondjuk a számok,

jó volt a kamat különbözet, elkezdett

erősödni a forint, és akkor erre a piac

egyből rákontozta, hogy ja hát erős a

forint, akkor itt kamatvágás lesz és

visszagyengült a forint egyből. És ugye

ez egy ilyen nagyon szűk sávban tartotta

a forintot és ez a hozzáállás változott

meg, mert jött Varga, azt mondta, hogy

itt nem nincsen kamatvágás. A piacok azt

mondják, hogy vow na erre azért nem

számítottunk. És közben ugye lejjebb

jött, lejjebb tolták az inflációt

mesterségesen. Annyira megnőtt a

kamatkülönbözet,

hogy hogy ez elkezdte erősíteni a

forintot. És a piacnál nem kapcsolt be a

régi reflex, hogy jó, hát erősebb

forint, akkor én a kamatvágás, mert

annyira erős vonalat húzott a jegybank

az új vezetéssel,

hogy hogy a piac elhitte azt, hogy itt

tényleg nem lesz kamatvágás, és engedte

a forintot tovább. Tehát tehát nem húzta

vissza a piaci várakozás vagy a

kamatvágási várakozás a forintot. És

erre nem számítottunk, hogy hogy egész

egyszerűen a piac elengedi ezt a fajta

képzetét, hogy majd itt egy erősebb

forintnál belép a jegybank, mert a

jegybank azt mondta, hogy

>> ennyit számít a hiteles jegybanki

kommunikáció.

>> Óriás itt számít. Tehát pont pont azt

láttuk, hogy hogy azt mondják, hogy ha

amennyiben, és konkrétan elmondták, ha

amennyiben el akarjuk kérni az inflációs

célt, akkor nekünk az importált

inflációra kell lőni. azt hogy lehet

megállítani? Erősebb árfolyamba.

Köszönöm. És hátradőltik. És a piacok

azt mondták, hogy lássuk meg. És

meglátták és erősödik a forint. És

ugyanezt mondja jegyb erősödik a forint.

Ugyanezt mondja, hát ezek a srácok

komolyan gondolják. És onnantól kezdve

átszakadt minden gát. És ebben volt

megint egy változás most decemberben.

>> Mielőtt még a decemberről beszélsz, hogy

látod a carry trade szerepét? Tehát

amikor alacsony kamaton szereznek

forrást és egy magas kamatozású eszközbe

jelesül a magyar eszközök befektetnek?

Szerintem a jegybank köszöni szépen,

örülennek, merthogy ez segítette a

forintársimet lehúzni, ez segítette ott

tartani az államósságra. Tehát ezt is

odaérted a piaci reakciót.

>> Abszolút, abszolút odaértem, hogy ezt

hagyta az MMB, elfogadta, sőt örült

neki. Nyilván most a célszer könnyen

mozgó tőke, azért azt tudjuk, hogy é és

nagyon-nagyon nem érdemes megijeszteni

ezeket a befektetőket és és nagyon

szépen sikerült lemenedzselni azt, hogy

nyilván ezért szépen elkopott ez az

óriási forrótőkeállomány a forint mögül.

nem is erősödik, mert tovább beálltunk

ebbe a 385-390

közötti sávba. Még mindig azért

támasztja az árfolyamot a forrópénz, de

már közel sem akkora mértékben, mint

mondjuk hat hónappal ezelőtt. És és

igazándiból ez egy eszköz volt, egy

kockázatos eszköz, nagyon jól kellett

menedzselni, ezt sikerült megoldani. És

most ebből úgy tűnik, hogy sikerül úgy

pestesen fogalmazva kifarolni, hogy nem

szállt el az árfolyam. Tehát nem az

volt, hogy azt mondja az MNB, hogy akkor

most már most már itt megvagyunk az

árfolyam, mi szeretnénk kamatot

csöngkenteni és így mindenki bedobta a

gyeplőt és menekült, hanem azt mondák,

hogy rendben van végül is. Hát 3%

környékre bejön az infláció, hamarosan

lehet egy picit alámegy átlagban 3%

körül lesz 2026-ban

6,5%-os

végül is miért ne? Jó, oké, akkor

vágjátok. És így elfogadta a piac, és

megint csak, mert a jegybank jegybankot

hitelesnek nézik, és nem én mondom, nem

én döntöm el, hanem minden egyes

befektető ak, aki ott ül, nem tudom, New

Yorkban, Londonban, Amszterdamban,

Frankfurtban, Los Angelesben, bárhol, ők

úgy látják, hogy ez a jegybanki vezetés,

ez alapvetően szavahető. És hogyha azt

mondja az MNB, hogy ezt ezért csináljuk,

ennek ez lesz a hatása, és ha valami

ebben változik, így fogunk lépni, azt

mondja a piac, hogy oké, én ezt én ezzel

rendben vagyok, én ezt elhiszem nektek.

>> És hogy fogadták a hírt, hogy

decemberben változott a jegybanki

kommunikáció, pontosabban a monetális

tanács kommunikációja, és kiolvashatóvá

vált az a szándék, hogy előbb-utóbb a

kamatok csökkentését

ről fog dönteni a tanács.

>> El is értünk a 2026-os Ft pályához. Erre

azt mondja a piac, hogy akkor bekapcsol

a régi reflex, kicsit erősödik a forint,

mert jönnek mondjuk kedvező hírek. Oké,

a jegybank akkor kamatot fog vágni,

puff, visszagyengül a forint. Tehát most

lesz az áprilisig mindenképpen szerintem

ugye visszajök szűk sávban, mondjuk egy

ilyen 380 és 390 között fog tudni

ingadozni a forint, és nagyjából ennyi

lesz a történet. Ez pedig

>> tehát nem várod, hogy a 400-as szintig

visszamászon.

>> Én azt gondolom, hogy Én azt gondolom,

hogy nem. Az MNB sem engedheti meg

szerintem azt sok szempontból, sem

gazdaságpolitikailag,

halkan megyez, valószínűleg politikailag

sem, hogy nagyon elmenjen 400 fölé az

árfolyam. egy választások előtt megint

négyessel kezdő eurofint árfolyam az nem

biztos, hogy politikailag jól jönne.

Tehát ebből a szempontból én azt

gondolom, hogy van egy olyan vörös

vonal, amit az MNB figyelni fog

mindenképpen, de de jelen pillanatban

nagyon úgy úgy néz ki, hogy minden

rendben van, és működhet akár egy

januári kamatvágás is. A piac beárazott

két kamatvágást már biztosra az első

negyed évben már egy harmadikon is

gondolkoznak. Tehát elkezdett megjelenni

ez a fajta várakozás a befektetők

körében. És látjuk a forint még mindig

nem ért a 390-es szintet. Amikor

legalábbis beültem a stúdióba előtte még

nem tartottunk ott. Három.

>> Te mennyit vesz? Hányot vág?

>> Hát pont

>> és hány bázisbont nyit. Pont ma

gondolkoztam ezen. És hogyha januárban

tényleg kamatot vágnak, mert mondjuk azt

látjuk itt 13-án, hogy a decemberi

infláció 3%-os, vagy az alatti, és

szerintem ez bejön, akkor ebben az

esetben januárban kamatot fognak vágni.

Pont itt a beszélgetésünk délelőttjén

nyilatkozott Varga Mihály is beszélt

nyilvánosan is. Elmondta, hogy a

decemberi inflációs adat nagyon fontos,

a szolgáltatás inflációt figyelik.

Szerintem az is alacsony lesz. Ö úgyhogy

én azt gondolom, hogy januárban jön a

kamatvágás. Ha januárban jön, akkor

viszont jön februárban is és márciusban

is. Tehát én most azt mondom, hogy nagy

valószínűséggel há

>> 25 bázispontos közökkel, tehát ez 75

bázispont. És akkor maradéknék benne az

év végéig.

>> Hát ezt majd meglátjuk, hogy mi lesz a

választásokkal arra, hogy reggel a piac

pro kontra meglátjuk megnézzük.

>> Ugye az tudjuk, hogy a kamatcsatorna

igazából nem működik, hiszen a államilag

támogatát,

>> de a forint miatt fontos, ugye,

>> de a zárfólyam miatt viszont viszont

nagyon fontos.

az hogy fér össze ezzel a változó

monetáris politikai kommunikációval,

hogy eközben pedig, hiszen ezt már

október vagy az ősz közepén is tudtuk,

hogy az év jövő év elején, 26 hát most

idén év elején elkezd lecsorogni az

infláció akár a kettő kötőel 3%-os

tartományba is. Közben végig azt

kommunikálta a jegybank, például Kurali

Zoltán alelnök, és aki itt ebben a

stúdióban is arról beszélt, hogy amíg az

ár és top intézményét fönntartja a

kormány, addig nem nagyon látnak

lehetőséget arra, nyilván más tényezőket

is figyelembe kell venni, de hogy nem

nagyon látnak lehetőséget arra, hogy

kamatot csökkentsenek, és a jegybank

mindig addig néz, ameddig az intézkedés

hatálya tart. Most februárig prolongálta

legutóbb a kormány ezt az ár és

intézkedést, de azt látjuk, tudjuk már

kormányzati nyilatkozatokból is, hogy az

sem kizárt, hogy nem csak a

választásokig, de még azon túl is

valamilyen formában fönntartják ezt. Én

ezt elég régóta mondom, hogy szerintem

erre készül a kormány, de ez egy

sokadlagos megjegyzésem volt. Tehát

miközben fölmarad az árésop intézménye,

a jegybank mégis csak elindulhat a

kamatcsökkentés irányába. ezt hogy lehet

ö egy logikai térbe hozni.

>> Ugye ez volt a decembernek a nagy

meglepetése alapvetően, hogy elemzői

háttérbeszélgetéseken, befektetőkkel

való kommunikációsen is ez volt tényleg

az alapvetés, hogy amíg rrés stop van,

addig itt nem nagyon akarunk mozogni.

Nyilván azért a jegybank is próbál

proaktív lenni, és nyilván ők sem, nem

tudom, barlangban élnek, tehát pontosan

látják, hogy mi lehet a politikai

szándék. talán még jobban is sejtik,

mint mi. És azért várható volt, hogy

lesz legalább még egy hosszabbítás május

végéig, mondjuk. De és valóban

elkezdődött az a fajta mantra, hogy hát

még tovább, még hosszabb ideigárjá

megjegyzem, az Európai Bizottság

egyébként kötözettségszegési eljárást

indított velünk szemben, úgyhogy majd

lehet, hogy majd három év múlva

meglátjuk, hogy akkor itt tényleg ez nem

volt jó. galaktikus távolságra van.

>> Igen. De hogy szerintem az történt, hogy

hogy azt mondta az Member, hogy oké,

erős annak a kockázata, hogy ezek sokáig

velünk lesznek. Most montrázhatjuk mi

még tovább ezt az ár és topos sztorit,

de akkor beragadunk egy olyan helyzetbe,

amivel az életben nem fogunk tudni

kijönni. Tehát gyakorlatilag lovat

kellett váltani a verseny közben. Ez

van. És azt mondták, hogy oké, nézzük

meg, hogy mi lenne akkor, hogyha

elengedik a záréstopot, és elkezdték

meginterjúzni a cégeket, tehát

készítettek felméréseket.

Mi ehhez nem férünk hozzájuk, látják,

hogy milyen reakciók vannak, valamit

kommunikálnak belőle, nem tudjuk való

valójában a számokat mögötte, de de

valóban elképzelhető az, hogy azt

mondták a cégek, hogy megint olyan

régóta beleszaladtunk ebbe, és egyébként

a cégek zöme lehet, hogy arra számít,

hogy valamilyen formában ezek az

intézkedések itt maradnak, hogy azt

mondták, hogy ők nem fognak ezzel

foglalkozni, hogy ak most

visszahúzogatják oda az árakat. És akkor

azt mondta az, hogy jó srácok akkor úgy

néz ki, hogy nem lesz egy olyan heves

piaci visszaigazadás, mint amire mondjuk

hat hónap ezt gondoltunk. Azt is látjuk,

hogy egyébként a a piac elfogadná már a

kamatvágás tényét, az infláció

alapvetően rendben lesz, és igazándiból

valószínűleg ez az árésstop is még

tovább velünk marad, mint amit egyébként

bárki hivatalosan, nem tudom kommunikált

eddig. Akkor kezdjünk el arról

kommunikálni, hogy ha és amennyiben jók

lesznek a fundamentumok, és akkor megint

visszatérünk ugyanebbe a sztorba, hogy

nem az embert követjük, hogy mit mond a

Nagy Márton, vagy mit mond Orbán Viktor,

hanem mik a fundamentumok. És ez alapján

azt mondta az MMB, hogy hát kérem

szépen, akkor itt akkor itt logikus

lehet egy kamatvágás. bedobták

decemberben, normális piaci reakciót

kaptak, tehát nem volt egy ilyen

400-igal árfolyam, és innentől kezdve

tényleg az van, hogy hogy lépésről

lépésre lehet haladni, és hogyha

megengedi a piac, nincsen óriási, nem

tudom, felboldulás, stabil a forint

árfolyama, jók az inflációs mutatók,

akkor lehet kamatot vágni. Az más

kérdés, hogy amiről beszéltünk ennek a

lefelékornak az év elején, és azért

egyelőre szerintem egyedül vagyok még

ezzel, szerintem simán 155%-ba benézhet

az infláció itt februárban, de utána

lesz ennek egy visszacsapása. Nyilván ár

és stop intézkedéstől függően, hogy hogy

meg milyen formába, de mondjuk ha

feltételezzük, hogy ki vezetik, simán

lehet, hogy azért az év végére, 26

végére 4-5%-ban visszacsap az infláció,

tehát azért ész nélkül nem lehet kamatot

vágni, mert mondjuk valami kamattöbblet

kell azokra a hónapokra is, amikor

megint mondjuk 4%-ra felugrik az

infláció. Tehát ezért mondom azt, hogy

3x25 bázispont szerintem simán belefér,

hogy esetleg még többe az valószínűleg

majd az év második felében derül ki,

amikor már látják itt a a 26 végi 27

elejű inflációs profilt, akkor lehet már

azon gondolkodni, hogy esetleg még

többet vágjanak. Nyilván sok múlik a Fed

kamatdöntésén. Az sem mindegy, hogy mi

történik az európai gazdasággal. Ugye

beszéltünk arról, hogy várjuk azért a

beindulást a németektől, az eurozóna

gazdaságától, de ha ez elmarad, hát

akkor az európai központi mégis egy

olyan helyzetbe kerül, hogy folyamatosan

ugye most már cél van régóta az

infláció, tehát nem magas, nem

importáljuk a magas inflációt. Az

Európai Unió elérte az inflációs az

eurozóna, bocsánat 2%-on van, de hogyha

belassul a gazdasági növekedés, akkor az

EKB-nak kamatot kell vágnia. Tehát ez

megint csak az MNB-nek a mozgásterelét

növeli, hogy akkor lehet a Fed is vág,

az a az Európai Központ bank is vág, a

románok is vághatnak, a csehek is

vághatnak, megint előkerült ez a téma. A

lengyelekt akkor miért ne? Tehát

beleférhet. Tehát lassan szerintem egy

ilyen 75 bázispont körvonalazódik, mint

egy ilyen, mint egy ilyen alapvonal. És

akkor nyilván kockáztatók függvényében

lehet esetleg eggyel kevesebb, de lehet

akár eggyel vagy kettővel több is még.

Virovác Péter, köszönöm a beszélgetést.

Önöket pedig arra kérem, hogy ha nem

tették volna meg a műsor alatt, akkor

regisztráljanak a 24.hu YouTube

felületén, kommenteljenek, lájkoljanak,

állítsák be az értesítést, hogyha az

elsők között akarnak értesülni a friss

tartalmainkról.