Kormos Bálint, Koby: Nem érdekelt, hogy nem győztem, csak szabadulni akartam
1179 segments
Sziasztok, én Vida Camilla vagyok. A mai
adásban pedig vendégem Kormos Bálint
Kobi, dizignner, képzőművész és
egyébként a Big Brother első szériájának
második helyezetje. Vele fogok arról
beszélgetni, hogy az elmúlt évtizedekben
hogyan alakult a politika és a média, és
mi történt vele 2002 óta. Szia!
Köszönöm, hogy eljöttél.
>> Helló! Köszi a meghívást. Kezdjük azzal,
hogy 2002 szeptemberében, amikor
beköltöztetek a Big Brother házba, akkor
te
>> olyan régen volt.
>> Igen. Akkor 21 éves voltál. És ez azért
érdekes időpont szerintem, mert ez nem
sokkal az első Orbánkormány bukása után
volt.
Politizáltál-e akkor? Mit gondoltál
akkor az akkori helyzetről? Mi volt a
véleményed?
Hát akkor még azért nem volt ez annyira,
hogy mondjam neked, ilyen mainstream
probléma szerintem.
Tehát akkor még ez teljesen finom
finomabb rendszer volt ez az egész és
meg hát fiatalban is voltam, tehát
annyira nem is foglalkoztam vele, de
szerintem más se.
>> Tehát, hogy nem érdekelt igazából
csak úgy nagyon szőr mentén.
És egyébként ekkor voltál gondolom első
szavazó, elmentél szavazni a 2002-es
választáson?
El, de
>> nem kell megmondani, hogy kire
szavaztál, de hogy ennyire azért
érdekelt a közé.
>> Jó, Fideszre.
>> Jó. Egyébként az a másik érdekesség
mellett, hogy egy olyan időszakban lett
országos ismertséged, amikor még a
kanyarban sem volt a Nemzeti
együttműködés rendszere. viszont most
így visszatekintve ez a 16 év nagyon
hosszú időnek tűnik.
>> Emlékszel-e arra, hogy hogyan képzelted
el azt, hogy milyen lesz ez a
Magyarország, amiben te felnőtt leszel?
Voltak-e a jövővel kapcsolatban ilyen
típusú gondolataid, hogy ez hogy fog
kinézni ez a társadalom?
Hát mivel, hogy tehát, hogy nem volt
ennyire sarkalatos pontja így az
életemnek a politikai, illetve nem is
szőtte át szerintem az emberek életét,
akkor
most hát amennyire filozofál egy
huszonpár éves ember erről, így igazából
így ennyi volt. Tehát hogy így se több,
se kevesebb szerintem. Jó, akkor mielőtt
folytatnánk, nézzünk meg egy bejátszót,
amiben te is szerepelsz, és utána ezzel
kapcsolatban fel fogok tenni pár
>> ideál szívatni. Jó. Igen.
>> Akkor
elmondom,
hogy a nézők szavazatai alapján,
aki a legtöbb szavazatot kapta,
és ma Magyarországon úgy gondolják, bár
én úgy gondolom, hogy mind a ketten
nyertesek vagytok, de ők úgy gondolják,
hogy a 16 millió Ftot,
aki ma hazaviszi,
Az van
>> kérek teljes csendet itt a stúdióban,
hogy tényleg mindent halljon a bentlakó.
Á,
>> tehát aki hazaviszi a 16 millió Ftot, és
remélem nagyon boldog lesz tőle.
Évidem
ó köszönöm. mindenkinek. Komolyan?
Nagyon-nagyon örülök. Úristen,
>> nagyon köszönöm mindenkinek. Szeretek
mindenkit és meg akarok venni.
Egyrészt az is érdekel, hogy személyesen
egyébként mik az emlékeid erről a
pillanatról, és hogyan érezted magad, de
az ami szerintem fontosabb, az az, hogy
talán a magyar televíziózás történet
egyik legszomorúbb pillanata ez abból a
szempontból, hogy aki legyőzött téged
ebben a műsorban, hatalmas
pénznyereménnyel, 16 millió Fttal
gazdagodhatott,
és mégsem tudott boldog életre szertni.
Ugye éveken keresztül voltak tele a
bulvárlapok azzal, hogy neki milyen
nehézségei vannak. És egy korábbi
nyilatkozatodban arról beszéltél, hogy
szerinted ebben a helyzetben azért elég
nagy felelőssége volt a TV2-nek is, meg
a televíziózás etikájának. Szerinted
pontosan miben áll ez a felelősség?
Hát igen,
ezt nehéz megfogalmazni, de alapvetően
persze nyilván aláírattak veled egy
papírt, hogy ők aztán semmire semmiért
nem vállalnak felelősséget. Nyilván ez
egy mindenki szabad akaratából azt
csináltott ott, amit akart satöbbi,
satöbbi. És nyilván a következményekért
sem felel, de hát ezt azért,
hogy mondjam, pszichológus legyen a
talpán vagy csapat, hogy ezt fölmérje,
hogy valaki ezt elbírja, valaki ezt nem
bírja el. Mondjuk egy ilyen azért
szerintem mindenki megrccsent utána
egyébként. Hát persze, hát persze,
>> persze.
>> Hát most gondold el, hogy valaki
egyrészt szerintem nem is volt bennük,
legalábbis részemről, hogy úristen, mi,
mert most mondjuk egy hasonszőrő
műsorban ugye bemennek emberek tudatosan
azért, hogy
>> hát előttetek nem volt minta igazából.
Igen, de hogy hogy ez egy ilyen
tervezett valami. Én én én igazából csak
poénból
mentem.
De hogy
tehát hogy tehát ezt ezt ezt azért nem
lehet előre ennyire
kiszám vagy vagy nagyon nehéz, hogy most
ezt valaki elbírja ezt a terhet, hogy
bemész úgy, hogy megvan a saját kis
baráti köröd satöbbi, satöbbi, és utána
meg el kell telnie, mondjuk elmegy egy,
tehát van egy ilyen műsor, kijössz, és
akkor mit tudom én, el kell telni öt
évnek, hogy mondjuk találkozzál
valakivel, aki nem ismer meg. És azért
egy idő után ö én el tudom el tudtam
aztán képzelni, hogy
fú én ezt megélem picibe, és a nem tudom
én hollywoodi sztárok, de mondjuk ugye
nyilván ők ezt akarják, kívánják, de
hogy tényleg semmilyen nyugtuk nincsen,
tehát hogy nem az van, hogy beülsz
valahova és akkor barátoddal vagy
akárkivel vagy valami és akkor anélkül,
hogy ne zaklatnának, ne jönnének hozzá.
Most tök mindegy, hogy szeretetből vagy
valami de. Hál istennek azért nekem
szeretetből jött oda mindenki, és ezt
meg is értettem, de akkor is egy idő
után azért ez tud terhes lenni nagyon.
És és ugye az is benne van, hogy az intí
szférádba, tehát ugyanúgy mintogyha a
legjobb barátod lenne, vagy én lennék a
legjobb barátja például, és ugyanúgy
átölel, átkarol meg minden, és tudod,
vadidegen emberek. Tehát, hogy azért
>> hát, mert ő látott téged, és az az
érzése, mintha ismerne, viszont te nem
ismered őt, mert ő
>> nagyon érdekes egyébként most így
visszagondolva, hogy
nagyon sok ember van, aki és így
figyelj,
katonaság, nem
a izé ötvösbe jártát te is igaz, tehát
hogy az már kikopik, hogy honnan, de
hogy rohadtul ismer az benne van, érted?
Ez is nagyon érdekes, hogy
>> igen
>> hogy működik ez az egész dolog.
>> Meg egyébként talán akkor más is volt a
tétje egy ilyen műsornak, egyrészt mert
talán a bulvármédia meg az egész
nyilvánosságszerkezet máshogy működött
és a nyeremény is az akkori értékén
magasabb volt, mint amennyit ma lehet a
annak hazavinni, aki győzni tud. viszont
ma már van social média, tehát nem
feltétlenül csak azoknak van lehetősége
valamilyen eredményre szert tenni, akik
kifejezetten megnyerték, hanem ugye
azzal is kecsegtet ez a dolog, hogyha
megismernek, utána tudsz akár az
Instagramon építeni követőbázist, akár
más social felületeken. Szóval, szóval
ez akkor még nem volt. És hogy ezért is
kérdezek rá, hogy neked egyébként
ez egy fájó pillanat volt, amikor
rájöttél, hogy nem nem ten nyersz, ami
itt látszik a felvételen, vagy erre
számítottál és tudtad előre, hogy
Párkány Évának több esélye van?
Hát valahol legelül sejtettem, de
egyébként akkor már mindegy, mindegy
volt. Tehát majd négy hónapig be voltunk
zárva, gondold el, tehát hogy ott azért
megértettem, hogy mondjuk miről szól egy
börtön. Tehát az ered miért találták azt
ki?
>> Tehát
ugye nem nem érnek olyan napi
impulzusok, nem találkozol emberekkel,
sőt még az durvább is volt egy bizonyos
szempontból, mert nem beszélgettünk kint
lévőkkel senkivel.
És azért azt azt
egy ilyen helyzetben ugye az ember
sokkalta visszapörgeti azokat a
dolgokat, élethelyzeteket, amik
történtek vele, és 15-szor is átgondol
olyan dolgokat, amit egyébként szerintem
nem tenné meg. Tehát így is hívtuk
egyébként, hogy moziz mozizás,
>> hogy csak úgy merengsz, tudod,
gondolkozol meg minden. Tehát
valószínűleg ez lehet a mondjuk egy
börtönnek, egy egy elzárás helyzetnek az
eredeti célja, hogy figyondolkozzál,
hogy miket csináltál, mit kéne
másképpen, satöbbi, satöbbi. Ráadásul a
legnagyobb flash után nekem az, hogy
egyáltalán távolba tud tudjak nézni. Ja,
igen,
>> merthogy most szerintem tévén nem nem
annyira látszó, de a kert sem volt egy
túl nagy, nagy falakkal megint, tehát
nem volt egy olyan fókusz
távolba, egészségesen, mintogy itt
átnézél egy utcán mondjuk, vagy valami,
érted? Tehát, hogy ez például egy ilyen
>> érdekes, de hogy leg legjobb így így így
ültem az autóba, és így néztem. Így a
>> tehát akkor az volt a meghatározó
érzésed, hogy jó, tök mindegy, most már
legalább kijutok.
>> Persze, persze, hát akkor már azért úgy.
>> Ja, ja, ja. És egyébként gondolom igen,
de vagy azt feltételezem, hogy nem tud
az embernek nem eszébe jutni az a
pillangó hatás, hogy vajon mi lett
volna, ha ha én nyerek ezen mennyire
gondolkodtál- el akár abból az
aspektusból, hogy akkor nem csak a te
életed alakulhatott volna máshogy, hanem
akár azér is, aki végül megnyerte ezt a
ezt a versenyt?
Hát igen, ezen egyébként nem
filozófálgattam nagyon, de hát lehet,
hogy
ugye akkor még jobban az ember fókuszba
került volna utána is, és akkor lehet,
hogy én még
én én is valószínűleg, hogy ilyen
hazavágott volna, mert mondom, tehát
hogy amikor ezt így nem kívánod, nem is
gondoltunk bele nyilván, hogy most
ekkora, akármi lesz utána.
Ott még szerintem ilyen tényleg
szerintem a feletársaság ilyen
kalandvágyból, vagy nem is tudom, tehát
hogy így nem egy ilyen kiszámítható,
hogy igen, és akkor utána Facebook,
Instagram izé influencer leszek, nem
tudom én, érted? És akkor majd 1
millióig fölrakom a a posztot a nem
tudom én, krémről. Tehát hogy ez ez így
nem volt meg. Tehát, hogy de pont ezért
is szerintem érződött, hogy ilyen
úgymond szedetvetett mindenhonnan
merítés volt.
>> És egyébként nem tudom, hogy mennyire
érzékelt, de a nyilvánosságban egyébként
nem csak a bulvár foglalkozott veletek,
hanem a az értelmiségi diskurzusokban is
megjelent médiaelemzők írtak tök sokat a
Big Brotherről. szociológusok,
kritikusok és hangkis elemér szociológus
fogalmazott úgy a műsorról, hogy kvázi a
társadalom jól vizsgázott, mert
az nyerte meg ezt a versenyt, aki talán
az összes versenyző körül a
legszerencsétlenebb körülmények közül
érkezett, és hogy ő ezt ebből azt ebből
azt olvasta ki, hogy a társadalomban
volt egy ilyen mély empátiaérzés, amikor
ezt a ezt a műs műsort nézte, és egy
olyan szempontot villantott fel, hogy
nem csak az az értelmezés lehet igaz,
hogy én itt bámulni akarom azt, hogy
mások mit csinálnak, hanem hogy hanem
hogy volt kvázi egy ilyen egy ilyen
szándék a nézőkben. Ő így olvasta ezt.
Te mennyire értesz egyet ezzel az
olvasattal?
Én azt gondolom, hogy biztos, hogy volt
benne egy ilyen is. Persze. Hát egy
ilyen emberbe,
mikor egy ilyen döntési helyzet van,
akkor jól van, az meglesz, tudod
mit csinál? Jó, rajzolgat, jó meg.
Tehát, hogy lehet, hogy így döntöttek az
emberek, nem tudom, nem volt, de
>> Ja
>> hát azért a hangistem lehet tudja, hogy
mit beszél, vagy tudta, hogy mit beszél.
>> Igen. Jó. Ezután te egyébként dolgoztál
egy ideig a TV2-nél szerkesztőként, ha
jól tudom, akkor Svábi András mellett,
és az érdekel, hogy ebből az ilyen belső
pozícióból, vagy máshogy belső pozíció,
mint a mint versenyzőnek lenni egy
valóságsóban,
szerinted mennyit változott igazából a
kereskedelmi televíziózás azóta, amióta
te ott voltál? Tehát most az etikai
dimenziókról kérdezlek, hogy az akkori
kereskedelmi tévézés szerinted mennyiben
volt más, mint a mostani? Ezt mennyire
lát láttál rá abból a pozícióból?
>> M azt gondolom, hogy nem sokat
változott, csak annyit, mint a
közbeszéd.
Tehát, hogy meg lehet nézni most kicsit
ilyen úgy hívom, hogy ilyen döglött
macskaeffektus, tehát hogy nem tudom,
hogy érted, hogy hogy hogy ez a nem
már letett arról, hogy itt
esetleg edukáljon, vagy valami olyan nem
tényleg nem azt mondom, hogy hú, aztán
mi micsoda tartalom voltunk, mert mi is
tudtunk hülyén viselkedni.
De azért szerintem a kanyarban sincs a
mostani
hasonszőrű műsorokkal. Tehát hogy
és persze nem feltétlen az a dolga egy
ilyen műsornak, hogy edukáljon, de azért
a jó ízlés határán belül mégis valahogy
úgy el kéne far vizén
evitz kérni. És és most meg szerintem a
szerkesztők is egyrészt
ugye mindenki a nézettségre persze a
nézettségre megy, és akkor nem veszi a
fáradtságot, hogy hogy utánéz, vagy hogy
belegondol abba, hogy most oké, a embert
hívok be egy műsorba, és az mit fog
generálni, vagy B-t, mert ezek
óvatatlanul is persze kiírják, nem
tudom, de nézik gyerekek, kamaszok, nem
tudom én, érted? vagy picit picit
tartalmas.
>> Akkor azt mondod, hogy rosszabb lett a
helyzet.
>> Hát sokkal.
>> Hát de azért gondoljunk bele, hogy
milyen műsorok futottak a 2000-es évek
elején. És van egy olyan olvasat
alapvetően azzal kapcsolatban, hogy
akkor még így mindenki kipróbálta magát
a tévézésben, még nem nagyon ismerték a
határokat, még nem is volt annyira benne
a műsorkészítők fejében, hogy mit lehet,
mit nem lehet. Ugye ezekben az években
volt rendkívüli nagy sikere a Mónika
Sónak, a Balázs Sónak és csomó olyan
műsornak, amivel kapcsolatban azóta már
megszülettek olyan viták, amik
megfogalmazták azt, hogy ez miért lehet
problémás, vagy miért lehet miért
lehetett ezt volna máshogy csinálni
például az emberi méltóságra való
tekintettel?
Igen, ez nyilván ez egy ez egy nagyon
végletekig körbejárható kérdés. Ugye
egyébként a azért ez a Jerry Springel
vonal
ez nyilván erre készültek műsorok
próbálják ezt ezt visszafogni, de arra
talán azért lehet mondani, ha hogy
mondjuk most egy hasonló műsor, mint
mondjuk a miénk volt abba
tudatosan
belerakni most olyan embereket,
akik még egyszer mondom, tehát nézik
fiatalok, de hogy olyan példaképekké
teszel embereket,
amik azért tehát hogy most egy
>> tehát ebben látsz igazából kifejezetten
változást. Egyébként ismerem ezt a ezt a
gondolatot, hogy sokan egyébként a Tis
szériátokra egyfajta nosztalgiával
tekintenek vissza. Mi voltunk a
vatacukorlight ezek között. Szerintem
>> ugye azt mondtad, hogy nem igazán volt
érdekes 2002-ben
számodra vagy számotokra a villában a
politikai helyzet, de a politika erősen
foglalkozott vele. Nem tudom, hogy erről
tudsz-e. Ugye volt nálok egy új
>> katonahét, amikor
>> bementek a a katonák hozzátok, és itt
tanítgattak benneteket, vagy nem nem
tudom, hogy fogalmazzak. És akkor ezzel
kapcsolatban volt egy nagy vita. Még a
parlamentnek a honvédelmi bizottságában
is szó volt arról, hogy ez milyen fényt
vett a honvédségre. És az akkori
honvédelmi miniszter Juhász Ferenc is
felszólalt, hogy ő azt gondolja, hogy
hát ez tök jó, merthogy ti akkor úgymond
népszerűsítitek a katonaságot. Tehát
volt egy ilyen
>> arc
>> meg meg az is felmerült, hogy egy
adásban az egyik
versenyző Orbán Viktort fasiszta
cigánynak minősítette. Ez azt hiszem,
hogy azt hiszem, hogy nem ment le
egyébként
>> nem ment le egyébként a a tévében, hanem
a az éjszakai közvetítésben lehetett
látni. És akkor a csatorna ki is adott
egy közlevényt arról, hogy nem
nem helyénvaló ebben a műsorban
politizálni. És és ezért is kérdezlek,
hogy persze nem
>> lehet, hogy a valamit beszóltak.
Szerintem akkor nem sokszor szóltak be,
és nem befolyásolták a műsort, de azt
hiszem volt egy-két ilyen alkalom, hogy
í erről az ne vagy valami.
>> Tehát, hogy ezt szeretném kérdezni, hogy
egyébként
az, hogy ti beszéltek politikáról, az
így bent
>> az így ezeken a helyzeteken túl
megjelent-e bármiben, vagy vagy kaptatok
erre ezzel kapcsolatban ilyen
iránymutatást, hogy inkább ne?
Szerintem egy-két ilyen alkalom volt,
amikor valamit beszóltak. Nem emlékszem
már pontosan. Lehet, hogy ekkor is
mondták, hogy hú, hát azért politiká
beszéljünk, vagy valami ilyesmivel, hogy
igazából nem ez a ja
>> műsor, ez egy másik, nem tudom, valami
ilyesmi.
>> Jó, egy ezután a kis tévéss kitérőd után
te ruházati termékek tervezésével
kezdtél el foglalkozni, a Dorkomárkának
is dolgoztál, illetve hozzád kötődik a
magyarok szurkolói márka. Igen,
>> ez a tokiói olimpiára készült. Mesélj
kicsit erről a sztoriról, mi volt a
feladat, és mi volt ezzel a ezzel a cél
igazából?
>> Ühüm.
A hát ezt még ugye én kiköltöztem
Angliába majd négy évre London
>> kicsit így besokkalt a melegem lett
satöbbi. És amikor én ott kint megjártam
ugyanúgy a Hadak útját de aztán ruhákat
terveztem egy egy nagyon nagy cégnél,
aki ilyen high street fashionést egész
Európára tolja. Tehát megterveztem egy
valamit, és azt mondjuk legyártották 800
vagy 100000 pénz számban, és akkor ez
egy terv volt. Ö és én ezt a tudást így
hazahoztam, meg közben én festegettem,
rajzolgattam, meg voltak ötleteim,
és
elküldtem a a Kukának egyébként a
Lacinak, Kollár Laci, ezúton is
köszönjük, aki tovább bította a
terveimet
Game Petinek, és így mondta, hogy
tetszett neki, meg hogy akkor csináljunk
ebből egy ilyen dorkós valami
kollekciót, nem tudom. És akkor
csináljunk belőle kiállítást.
Jött az ötlet.
Ö és akkor ugye volt ez a Kossutos
koronás sztori, ami igazából Igen.
>> Ö
>> hát emiatt
igazából a korucinfón is írtak rólad,
meg különböző sző jobboldali szervezetek
is föl akartak jelenteni minket. ö
>> hogy zavarják meg a kiáltásodat, amivel
kapcsolatban az volt a kifogásuk, hogy
szerintük ezek a pólók, amiket te
terveztél, azok kimerítik a nemzeti
elképyalázásnak a törvényi tényállását.
>> Ó, utánaan néztél. Ja.
Igen. Tehát, hogy és én nagy
csodálkoztam, hogy úristen, mi van itt,
hogy így nem lehet ezt meg így
olyannyira, hogy egyébként
bár nagy volt a sajtó nyilvánossága,
amit mindenki írt róla,
de azért például ilyen
té meg minden, az így így próbálta ezt
így kikerülni, hogy hú, hát ezt ebbe
inkább mi se nyúlnánk bele például. És
ez is nekem tök furcsa volt, hogy neked
vannak ötleteid, és egyértelmű, akinek
tényleg van kettő darab valamije, az
ránéz és látja, hogy ez ez nem arról
szól, hogy kenjük be nem tudom mi, és
akkor fúj, fúj, fúj, hanem ez csak egy
átgondolás,
>> tehát hogy inspirált téged? Abszolút.
Persze, persze. Hát még a ugye régi
pénzérmékről
m vettem le a a Kossut fejet is meg
tehát, hogy és akkor ilyen egy baseball
sapka sírjét tettem hozzá a koronához.
Tulajdonképpen ez történt.
>> Igen.
>> És akkor erre jöttek, meg akartak verni.
Nem tudom.
>> De ilyen személyes fenyegetéseket is
kaptál?
>> Hát odajöttek és meg akartak verni.
Kérdezték, hol vagyok?
Tehát, hogy így persze nyilván a
kiállítók
aranyosak voltak, mert így igazából
elzavarták őket, meg nevetséges volt az
egész alapvetően, de hogy azért nem
gondolom, hogy ez a fejlődés útja, tehát
hogy érted,
>> és valamennyire ez így megváltoztatott
benned valamit, ahogyan alkotóként
tekintesz magadra, tehát hogy olyan volt
benned utána félelem, vagy esetleg
olyasmi, ami miatt később így akár
cenzúráztad magad, vagy bármilyen?
>> Hm. Hát az, hogy cenzúz, azt nem
annyira, mert utána m azért belemerültem
a a munkába, és a éppen akkor a Dorkóval
azért elkezdte majd négy évig csináltam
ugye, mint vezetőtervező meg sok mindent
ott a bolthálózathoz is. Öt nagyon sok
olyan meló volt meg minden, ami ami nem
feltétlenül a művészetről szólt nagy
betűvel, de azért egy-két olyan cuccot,
pólót satöbbi, a Boti Cserellis cipő
például meg nem tudom, hogy azért így
tudtunk jó dolgokat csinálni.
Figyelj, ugye volt egy egy putytinos
póló is, ahol cári koronával
ilyen kicserélt testtel így feszít.
Igen.
>> És
ott meg az orosz követség jött be az
egyik boltba,
és ezt úgy tudom, mert mondták a
boltosok, hogy azonnal vegyétek ezt le
meg mit tudom én micsoda.
És közben meg az oroszok mentek be és
követelték ezt a pólót, hogy hol van, és
a pult elől eladták az összeset.
>> Hát az jó. Igen. Tehát, hogy hogy nem
tudom, tehát azért egy minimális kritika
vagy vagy valam bele kéne, hogy férjen
normális egész társad.
>> Úgy tűnik, hogy a művészi szabadságnak
azért ez tehát, hogy ez abszolút bele
14. Ez mikor volt? 14. Igen, 14-ben.
>> 14 volt egy olyan póló is egyébként,
hogy
hogy God bless Ukrain, tehát hogy én már
akkor ezt ez így borítékolható volt,
hogy azért ennek itt nem lesz jó vége.
>> És akkor mesélj egy kicsit a
magyarokról.
>> A magyarok figy ez így jött ez a ez a
projekt egyébként megnyertük. Ö mert a
akkor már én nem a Dorkót csináltam.
Ezt csináltunk-e egy céget és az az
elképzelés meg azok a tervek, amit mi
prezentáltunk
az az megnyerte. Ugye Kulcser Krisztiáné
kitalálták ezt a magyarokot, ami
egyébként tök jó
>> akkor volt a MOB elnöke, most már a
Tisza párt országgyűlésási képviselőj
>> igen és kitalálták
ezt az egész projektet, ami egy tök jól
működő, tehát ez Team GB, Team USA ezt
nagyon sok ö országnak a a
>> szurkolói márkája igazából
>> már megcsinálják. Tehát a a az ottani
olimpiai csapat megcsinálja saját mond.
>> Tehát egy létező koncepció, amit
>> abszolút egy működő koncepció. Ők
kitalálták ezt a magyarok Magyar névvel.
Tehát az abszolút az ő véke az a az a
knuszt leengedélyeztették igen,
hozzájárónak satöbbi, satöbbi, satöbbi.
És ez egy tök jó ötlet volt. Imádták a
szurkolók, mert ugye volt egy igény,
hogy az Adidas nem szolgálja, nem csinál
meg olyan termékeket, amit kellene, mert
most egy 70 fős teljes mondjuk téli
csapa, tehát az egész magyar olimpiai
csapatgyúróval minden egy 70 fő mondjuk
a téli olimpián, nem szolgálja ki őket,
nem csinálja neki, ez nem biznisz
satöbbi, satöbbi. És megjelentek olyan
úgymond utazós
ruhák, ami nem politer, pamút lehessen
viselni. Meg akkor már a szurkolók miért
ne vehetnének olyat, mert ugye az Adidas
nem tudták megvenni, mert nem gyártott
olyanokat. Tehát, hogy így egy igény
volt rá. Kitalálták, megcsinálták,
én megterveztem és le is gyártottuk.
Mi ezt megnyertük
a az üzlettársammal, és tök jól is ment
mindaddig.
amíg ugye ugye ott ott Krisztiánt ott
elkezdték, mert szerintem hát megbukott
mobelnöki pozíciójára, de azzal, hogy ő
távozott, azzal nem feltétlenül kellett
volna azt jelentenie, hogy a tietek is
megy.
>> Nem de igen, de hogy és egy ideig még
ment ez a jaj hozzunk be terveket meg
nem tudom micsoda. Semmi ért. Tehát,
hogy már akkor tudtuk, hogy oké, minden
szar, amit mások az előző talál ki, az
minden szar. Szerintem a mai napig most
ott állnak raktárba több 1zer darab
termék, mert mi mondtuk, hogy jó, de hát
legalább ami megvan, azt
valamit csináljuk, hasznosítsátok,
akciózzátok le, áruljátok így. Nem, nem,
semmit nem.
A közösségi médiában látható, hogy erős
tiszaszimpatizáns vagy. És
engem az érdekel, hogy az, hogy mi
történt az elmúlt 16 évben, az hogy állt
neked össze egy történeté. Emlékszem,
hogy már korábban is nyilatkoztál azzal
kapcsolatban, hogy külföldön az embernek
könnyebb szerencsét próbálnia. Tehát
akkor is már volt egy ilyen
az Orbán rendszerrel szemben kritikus
hangod. Szóval, hogy mikor érkezett meg
beléd az az érzés, hogy így zsigerileg
nem annyira egyszerű itt élni, vagy nem
annyira jó?
>> Hm. Hát legelőször amikor épp
hazajöttem, megcsináltuk a pókiállítást
és ezzel szembesülök, hogy úristen,
engem meg akarnak venni ilyen teljesen
ártalmatlan dolgok miatt, akkor
>> egyébként Angliából nem annyira
követted, hogy mi van Magyarországon,
vagy tehát akkor inkább az ottani
dolgokkal foglalkoztál, és nem annyira
figyelted az ittani közületet. Nem, egy
picit nem figyelgettem.
De nyilván azért ott tehát nem itó nem
itatódott át a tudatod azzal, hogy ez
így megy megy lejjebb lejjebb lejjebb,
süllyedünk süllyedünk süllyedünk.
>> Amikor hazajöttem, akkor már azért
érezhető volt. Ugye nem is tudom,
barátaim nagy részenek a 90%-án kezd
volt. De miért jöttél haza? Érted? Tehát
amikor ezt kérdezik, ez így megvan? De
miért jöttél haza?
Na, tehát hogy és azóta ez nyilván
rosszabb lett. Akkor
nyilván az sem tesz jót, amikor mondjuk
magadnak fölépítesz egy ilyen projektet,
tök sokat dolgozol rajta, nem tudom, mi
mi már csináltuk a magyarokkal egyébként
a
párizsi olimpiára, mert akkor lett volna
teljes lecserélése az Adidasnak.
Ja, és ez egyébként ezzel pénzt keresett
egyébként a a MOB, tehát ez pénze volt a
magyar olimpiab. Az Adidas termékből
nincs pénze.
És akkor jön a politika, és egyszer csak
így hús, ez nem kell. Nyilván ez sem
billentette át a pozitív irányba.
Tegnap előtti hír akartam csinálni egy
ilyen búcsú kiállítást, merthogy
azért nem bíztam a véletlenre ezt a
tehát én egy kicsit
hát szomorú voltam, el voltam kesb, mint
mint oly sok ember.
És mi azért már berendezkedtünk
Spanyolországba,
szinte eladtuk mindenünket. Nem tudom,
hogy kész, tehát hogy azért
és akkor most akartam csinálni egy egy
ilyen kiállítást és még most is a
kurátors srác tetszettek neki a képek,
tök jó, csináljak így csináljuk, holnap
kimegy a izé, megnézte élőben is, holnap
kimegy a az infó.
És akkor fölív, hogy figyi,
nem tudom elvállalni. De mondom, miért
nem?
>> Mert fél.
>> Aztongja átküldtem két embernek.
Hát azt mondta, hát azért itthon
ennek még nem most van itt az ideje. Meg
azért lehet, hogy az ő karrierére nézve
>> jellegében az is egy hasonló projekt
volt, mint amit 2014-ben állították ki.
Igen, körülbelül. Igen, csak ez
festmények, képek satöbbi, satöbbi.
>> De ugyanaz a típusú stílus, hogy
valamennyire játszolkel a politikai,
történelmi helyzetekkel kicsit
kifigurázva ezeket?
>> Igen. Hát mondjuk egy kép, mit tudom én,
ahogy láttad mondjuk napozó Hitlerről,
aki egyébként egy tengerparton van,
meztelenül napozik a homokban, de
rohadtul szomorú.
>> Ja, értem, értem, értem.
És ugye azért ez látszódott,
hogy azért ráléptünk egy olyan útra, ami
ami tehát az az autókreáciának az a nagy
jellemzője szerintem, mint egy
matematikai tétel, ezt így le lehet
írni, hogy ott nincs megállás, tehát ott
a 21-re is lapot húzás van, ott nincs
az, hogy elég volt, köszönjük szépen,
most eddig így jók vagyunk és kész. Hát
de ha az a véleményed, hogy
ez egy autokratikus rendszer volt az
elmúlt 16 évben, akkor viszont most jött
egy váltás, mégis azt gondolod, hogy ez
annál tovább mutat, és
és nehezen lehet ebből kijönni a
társadalomnak, vagy hogy olyan mélyen
hatott a nem tudom, a néplélekre vagy
bármire. Most ha hiszünk ebben a
fogalomban, hogy létezik, hogy hogyan
ezen egy választás nem tud annyira
változtatni.
>> Figyelj, alb is észak óta ilyen
traumatizált
néplélek van, nép nép van.
Ezt most ha holnaptól tényleg mindenki
azon dolgozna, hogy jó fej leszek, nem
tényleg lehet kéne is egy ilyen napot
csinálni, ilyen jó fej nap, és
kipróbálni egyszer, hogy mi miben
változik. hogy mindenki megfogadja
reggel, hogy én ma mindenkivel jó fej
leszek, nem dudálok senkit, nem vágok
belé, beengedem, nem akarom nem az
anyját.
>> De azért ez egy kicsit távoli
összekötés, tehát hogy szerinted Orbán
Viktornak van köze ahhoz, hogy
Budapesten a dugóban egymásra dudálnak
az emberek, vagy szóval, hogy ez így
>> nem vetted észre, hogy egyébként
választás után így egy kicsit ilyen kalm
lett mindenki?
Nekem nincs jogosítványom. Szóval
>> tottál észre lehetett. Így mondtam is,
hogy feleségemnek mondom, de figyelj már
most már olyan
valami valami úgy úgy ér.
>> Jó, de akkor viszont nem bánod meg, hogy
végül is előrezámoltál azzal, hogy
>> nem arra akarok kilukadni, hogy annyira
traumatizáltak vagyunk szerintem, hogy
itt még el kell telnie. Ha holnaptól
mindenki azon dolgozik, akkor is egy
10-15 évnek, amire úgy
más lesz itt a az emberek, tehát hogy és
ugye a chat GPT-vel meg én megbeszéltem
ezt amúgy és iszonyat érdekes dolgokat
hozott ki, hogy
hogy hogy miért bánunk másokkal a hogy
miért nem tudunk örülni a másoknak a a
sikerének. például,
és ez tök jól kielemzi, miért van az,
hogy hogy mert nem nem fogjuk föl, hogy
mi egy csapatban vagyunk, érted? Mindig
ilyen ellenség izé van, hogy ő, mert ő
jobbos, ő balos, ő nem tudom micsoda,
azt kéne fölfogni, hogy mi egy nagy
csapat vagyunk, és ha neked jól megy, és
jó, akkor az nekem is jó lesz. Tehát
amíg eljutnánk egy olyan társadalomba,
hogy nyugodt szívvel mindenki nyugodtan
fizeti be az adót boldogan,
érted? Ezt ez nyilván az van, hogy hogy
azért ezeket azt a az érti meg igazán,
aki élt egy kicsit külföldön, és tudja,
hogy mit jelent ez, hogy nem is értik
azt, hogy figyelj, fele így, fele úgy,
nem értik, érted? Tehát magán, hogyha az
a generáció
>> biztos nem vagy
>> szocializálódna nem a kisebb, tehát hogy
átlagos szinten nincs idealizálod
annyira nem érzed azt, hogy kicsit
idealizálod a nyugat Európá mind ne nem
mindenhol van korrupció meg minden, de a
napi ö ö ö
családi vállalkozós szintánnek a a
óriási hatalmas nagy százalékában nincs
ilyen. meg se kérdezik, hogy most akkor
ennyire jelentünk be, de amúgy meg így a
többit az zsebbe adom meg mit. Itt
mindenkit az iskolától kezdve arra ö
arra vagy arra arra edződtél be, hogy
csaljál. Minden úgy van kitalálva, hogy
neked valamelyest
ha ha nem keresed a kiskapukat, akkor
rohadtul nehéz lesz. Hát hány olyan
ember, szerintem most, aki nézi, azt
mondja, hogy figyi, hát hogyha én
mindent úgy csinálnék, hogy izé, én
holnap leúszhatnám a redünnt, mert úgy
vannak kitalálva ezek a rendszerek, hogy
hogy totál gáz, totál gáz.
És és ráadásul meg na az a szemét biztos
lopta, mert ő ő biztos, hogy lop és nem
nem tisztulunk meg ilyen formán, és nem
tudunk örülni a másik sikerünk, mert
tudom azt, hogy az az én sikerem is. És
ez egészen ugye a a himnusztól
eredetzedhető szerintem. Tehát hogy most
igazán tökösek lennének, akkor
beraknának
egy népszavazást,
válasz. himnus kevésbé legyen depress.
>> Igen, mert traumatizál az is. Hát a a
bármelyik ünnepnek, a
szilveszternek mit ez a legtragikusabb
pillanata. Tehát rendesen
>> nehogy megint feljelentsenek nemzeti
elképzalázás.
>> Nem, nem, nem. De hogy figyi,
megszenvedtük már, nem megszenvedtük, de
a következő 200 évben nem akarjuk megint
megszenvedni és folyamatosan. És
egyébként azt is elemezte a chat GPT,
hogy mindig és ebből van az, hogy mindig
mindig van egy ilyen várakozás, hogy
majd majd megment minket valaki. Nem a
demokráciának meg meg ennek a résznek,
tehát hogy Münchhausen báró módjára ki
kéne rántani saját magunkat, összefogni,
dolgozni és egész egyszerűen pozitívnak
lenni, mert mert benne benne van ez az
önbeteljesítő
folyamatos. És gondold el ö ö amikor
amikor egy egész nemzet énekel valamit,
annak azért óriási jelentősége van, ha
ez
a tavaszi szél, ami és ugye ugye itt itt
háromféle önusz
stílust
egyébként föl föl lehet sorakoztatni,
ugye ez a diadalittas győztünk, nem
tudom francia himnusz meg amerikai meg
nem tudom
ö van a Van a miénk az a jaj csoda, hogy
élünk. De jó!
>> És mi a harmadik?
>> És a ezek a peremvidék, akik tényleg a a
történelem azért megtépázott ezekre az
országokra jellemző.
De hogy nekünk már az is siker, hogy
élünk. Ez a konklúzió. És van a
harmadik, ami mondjuk a japán, a fin,
aki odafigyünk, nézzél körül, figyi, tök
gyönyörű hegyek, tök gyönyörű minden. Ú,
hát vigyázzunk rá, kapcsolódjunk a
természethez, ez a mi kincsünk, ebből
táplálkozzunk, újuluj meg a japán. Ú,
nézd, hogy nő, nézd, hogy nő a moha azon
a kis kő kövön vagy kavicson.
>> Tök érdekes, hogy
>> föl nem föl nem lehet fogni a mi
eszünkkel, hogy erről szól egy himnusz.
Tehát, hogy a társadalmi ilyen örömöt
vagy ezt az összetartozás tudatot
kellene szerinted valahogy erősíteni, és
ez azért érdekel
>> pozitív irányba, pozitív irányba bocs,
mert egyébként
a nélküled, amitől én én őszintén falra
mászok, mert ugyanerről szól, csak
Pepitában értem, értem, hogy hogy mi
mindig a rossz végén vagyunk, de ezen mi
tudunk változtatni, senki mást nem fog
idejönni egy magyar Péter és
megváltoztatni egy személyben, mert mi
ha mi Ha ha mi mi tudjuk megvál ezt csak
mi tudjuk megváltoztani senki már ő egy
szemében elvárhatjuk tőle, hogy számunk
érje el az embereket mind. Oké,
ventiláljuk ki, nézzük meg mi történt,
vegyük elő álljon bíróság elé, nem tudom
mi. De utána már a megújulásnak a tehát
hogyha ugyanabbe a ringly spelbe ülünk
bele, érted, ezt a rendszert, ezt
működtették emberek. Ez ez nem azért ö
volt, mert idejöttek egy másik
országból. Ezért érdekes ez a párhuzam,
hogy
hogy ezt az ilyen pozitív identitást
mondod, mint fontos elemnek, merthogy
akkor ez a pályádban eléggé ilyen sok
szinten megjelenik, tehát hogy
tulajdonképpen ez a szurkolói márka
kifejezetten erről szólt, vagy ezeknek
ez a funkciója egyébként, hogy hogy a
közösben megtalálni valami pozitívat és
annak legyen valami szimbolikus
megjelenítése. Szóval, hogy akkor ez a
te életedben ilyen mintázatként
megjelenik, hogy szerintem
>> én akkor ezen sokat gondolkoztam
egyébként, meg foglalkoztam is ugye a
zászlóval egyébként a színe is te
teljesen tragédia, tehát hogy megnézel
egy zöldet meg egy pirost. Na most a
magyar zászló hivatalosan pantom szín
szerinti piros és zöld, ez tragédia az a
szín már önmagában is, ha lehet ilyet
mondani, hogy egy szín trag lehet
tragikus. Na, a hivatalosan a panton
színei a azok ezért is változtattuk egy
picit meg, hogy hogy legyen egy kicsit
más. Meg azért ez az egy szempont volt,
hogyha állnak a reptéren a magyar
csapat, akkor valami olyan szín legyen,
ami másokon nincs, hogy tudják azt, hogy
ó,
>> ő még lemaradt. Tehát, hogy ennek ennek
volt egy ilyen egy egy ennyire banális
dolga is, de igen, én ezzel
foglalkoztam, foglalkozok és és nagyon
bánt egyébként, hogy hogy eddig nem
jutottunk el. És egyébként pont ilyen
sorsfordító pillanatokban lehetne
megragadni ezt a saját gorabancunkat és
így kirántani. És én most tök azt azt
érzem, mint ahogy nagyon sokan azt
érezték, hogy kint voltak a Kossutin
satöbbi satöbbi, hogy hogy most ez van.
És azért mondom ezt, hogy hogy mert
utána tehát vissza nem akarom azt, hogy
visszadöngölje ez a nép saját magát egy
idő után a Figyelj, Viktorék se így
indultak 89-ben.
És egyébként, hogyha már politika,
akkor
gondolom észlelted azt az elemzői
megállapítást, hogy sokan azt, ami most
történik az elmúlt hetekben, azt
mondják, hogy filmszínház, meg a cirkusz
van, meg folyamatos műsor, de hogy
elhangzik többször a valóságsó
párhuzamának a kifejezése arra, ami
adott esetben most történik a
parlamentben meg a politikában. Te aki
egyébként szerepeltél valóságsóban, ezt
vagy mit gondolsz erről a jelenségről
egyáltalán? Szóval, hogy van-e bármi
értelme ennek a párhuzamnak?
Valóságsó. Hát az biztos, hogy a azért a
a kommunikáció az most meg ez a a médi
médiá médiumok, nem tudom mit, tehát
hogy
most mondok egy példát. hátradől
valamelyik így és akkor
mer ezt azért mondom, mert speciálisan
ezt láttam, hogy az összes fidzes
polikus veszéett telefonját, érted és
akkor
aha és akkor és akkor ezt fölrakják,
érted Instagram, hogy hülyén odamond
valamit.
Tényleg. Tehát hogy e ezért ezért kapnak
fizetést most komolyan? Tehát hogy
mindenből eb ezt ezt csinálják. Én nem
tudom. Tehát, hogy egyébként vicces
történet, ugye kis színes. A
a
Balázs, mondjad már, milyen Balázs.
>> Orbán Balázs.
>> Nem, nem, nem.
>> Sok Balázs van a nyilvánosságban.
Kire gondolsz?
>> Német Balázs.
>> Német Balázs.
>> Német Balázs.
>> Német.
>> Ő, kérlek szépen, ő csinálta a
bemutatkozó filmemet
a Big Brotherhöz.
>> Hm.
Egy haláljó fej srác eljött Sopronba,
elmentünk csocsózni, még jött izéltem
is, hogy te figyelj már, hú, hát te már
biztos menő tévés vagy, mit hívja már
meg mindent egy sörre, tudod meghívod. H
mondom, biztos kaptál valamilyen repi
izét? Nem, nem, azt mondja, nem ez a
saját pénzem. Ja, de hát akkor így
jártál. Tehát, hogy hogy és nem tudom
elképzelni, hogy emberek, hogy
hogy tudod ilyen
amikor egy egy dologban, és szerintem
most nagyon sok kormánypárti
szimpatizást, nem tudom mi, és úgy van,
hogy egy ideig nagyon-nagyon hiszel
valamiben, és utána már nem tudod
elengedni. ez a szurkoló, ez a
hovatartozás
nak a a dolga, hogy utána nem ne még
akkor is, hogyha szar a csapat meg mit
tudom én, még még még akkor se fordítok
neki hátat, mert annó én ebbe
beleálltam, nem tudom, és valahogy
szerintem rengeteg ember így van, hogy
utá, hogy most már odatartozik, az a
közösségem, az a családom, és mennyire
ciki lenne, ha hátralépnék hármat,
elgondoltodnék az egészen és azt
mondnám, hogy basszus, ez valami tök más
irány kéne, valami teljesen ö totál más.
Hiába, hogy érted a kapus már olyan
drágárul beszélne, mint mondjuk Bája
Zsolt,
még akkor is úgy mondom, jó, hát én
nekik szurkolok, érted? Tehát, hogy így
ne ne ezzel se értek egyet, azzal se,
amazz se, de azért ez az a csapat, ami
ami amit érted
>> és és pont ezt a hovatartozás dolgot,
ezt egy
országra kéne lefordítanunk agyban, és
tényleg úgy játszani, hogy hogy nem mi
vagyunk egymás ellensége. Tehát a van
hatalmas nagy történelmi hiba, ez lesz
így a történelmi könyvben, hogy na ez
volt az a pillanat, amikor magyar-magyar
ellen fordult. És ez tényleg a a olyan
előszobába lett ez megállítva, ami ha
most nincs, akkor és ez nem feltétlenül
magyar magyar Péter, hanem hanem azér
magyar emberek, az egy dolog, hogy
zseniális a kampány, zseniális volt és
úgy és visszavették azokat. Én akkor már
kikértem magamnak, amikor kokárdát csak
a fideszesek raknak föl, meg ezeket a
magyar jelképeket. Nem, nem az övé ki,
ezek a miénk,
baszki. Hát érted, mi magyarok vagyunk,
ő is magyar, ő is. Miért kell ezt ezeket
kisajátítani?
Nem ú hát a És akkor már tudod, hát úgy
vagy vele, hogy baszki, hát ez ez miért?
Miért van ez?
>> És én ezzel se szembesültem, mikor
először hazajöttem.
>> Oké.
És
>> sokat beszélek.
>> Nem, de
akkor most te el fogsz menni
Magyarországról, és arról beszélsz, hogy
közben pedig milyen fontos lenne ez a
nemzeti összetartozásnak az újbói ilyen
érzése. Látsz-e arra egyébként esélyét,
hogyha azt látod kívülről, hogy a te
ítéleted szerint meggyógyult ez a
társadalom, akkor visszajössz egyszer?
Hát nézd, családom,
sok mindenki szeretteim itt van. Egész
egyszerűen
csak amikor szembesülsz ilyen dolgokkal,
akkor így mondod, hogy m
én most egy kicsit egy jó darabig máshol
képzelem el magam. Tengerparton. Én is
újra huzalozom magamat. Ez itt most ez
sok volt. Ez itt most sok volt. És ezért
kávajöjjek egyébként, azt kell, hogy
mondjam. Tehát hogy azért ez ez egy
szomorú ö
őszak volt, m de úgy fogok elmenni
elmenni, ahogy nagyon sok mindenki
szerintem, hogy így ki tudod húzni magad
így a reptéren meg a nem tudom mi,
érted? Tehát hogy így nem tudom, hogy
beszéltél kül nyilván külföld magyar
előtte.
Ú aha. Hm. szegények, tudod, így ez
volt. Most meg így büszke lehetsz, mert
mert a történből nem tudom, hogy
először, de hogy biztosan egy nagyon
radikális pillanatba kiálltunk
magunkért. Tehát e az a demokrácia, amit
amit már köztük én is már az utolsó
utáni utáni cérnaszárt tartott össze,
>> hm,
>> mint hit. Szóval akkor azt gondolod,
hogy kell még egy kis idő, hogy ezek a
dolgokuljun?
>> Hát én merem remélni, hogy minél
kevesebb, de mondom ehhez azért
politikai akarat kellene.
Nem tudom, hogy én eddig azt mondtam,
hogy hogy ilyen bátor soha senki nem
lesz, hogy ehhez hozzányúl, és
egyáltalán fölteszi, mint kérdésre, hogy
akarunk még többet
bűnhődni, szenvedni, és elnézést kérni a
következő 100 évben is, hogy jaj, de
rossz. Ja,
>> még mindig de rossz, de nem baj, egyszer
jól, egyszer majd jó lesz. Csak a
teremtésnek pont az a lényege, hogy nem
a jövőbenni dologra, hogy ú de jó lenne
egyszer majd ez lenne meg az lenne,
hanem most
én elkezdek úgy viselkedni,
hogy hogy tényleg átélem azt, hogy hogy
jó lesz meg. Mártin azt írta, hogyha
szomorú vagy valamelyik füves könyve, ha
rossz a kedved, akkor akkor annak egy
nagyon jó módja,
hogy vidíts föl valakit. És én ezt
kipróbáltam, és működik. Komolyan? Tehát
nagyon szar a kedved. Próbáld ki,
fölvidít, ha mást nem saját magadon,
hogy figyi, annyira szar most, hogy izé.
És akkor de úgy, hogy elviszed ilyen
röhögésig, érted, valamelyik barátodat
fölhívod, hogy figy figy az történik,
hogy hát én nem tudom én és és nyilván
el lehet ezt vinni poénra és valahogy
ezt érzem, tehát hogy hogy valahogy itt
tényleg át kéne forduljunk, érted? Így a
pont át kellene billenjünk, de ez az
embereken múlik.
>> Hát akkor ez egy jó végszó, hogyha rossz
kedvünk van, vidítsunk fel másokat és
próbáljunk meg. egy ponton a ventilálás
után kicsit arra is koncentrálni, hogy
mi
>> saját magunknak kellene megújulni, és
ebben nem vagyok 100%-ig, hogy ez
sikerülhet.
>> Hát reméljük sikerül. Úgyhogy Kormos
Bánt Kobi, nagyon szépen köszönöm a
beszélgetést.
>> Szívesen
>> és nektek is köszönöm szépen a
figyelmet. Találkozunk legközelebb.
Addig is sziasztok.
Ask follow-up questions or revisit key timestamps.
A beszélgetés Vida Camilla és Kormos Bálint (Kobi) között zajlik, aki a Big Brother első szériájának második helyezettje volt. Kobi mesél a műsorban szerzett élményeiről, a korabeli médiaviszonyokról, a hírnév terhéről és arról, hogyan látta a magyar társadalmat akkor és most. Kitérnek a politikai környezetre, a művészi alkotói szabadságra, a magyarországi közélet traumatizáltságára, valamint Kobi saját tapasztalataira, melyek arra vezették, hogy külföldön képzelje el a jövőjét.
Videos recently processed by our community