Sziasztok! A mostani videóban

megbeszéljük, hogy milyen pofonosztás

volt a 2025-ös év az alapkezelőknek. No

nem nálunk, hanem Amerikába. És ennek

kapcsán azon elemélkedünk, hogy vajon

nálunk meddig vásárolják meg a

kisbefektetők a magas költséggel működő

és az esetek többségében középszerű

hozzamot hozó befektetési termékeket, az

aktívan kezelt befektetési alapokat,

amelyek amúgy a magyar lakosság egy

ilyen szeretetmegtakarítási terméke. Az

elmúlt 10 évben az amerikai

nagykapitalizáció részvényeket hát nehéz

volt megverni. Mindent vittek ugye a

hozamok tekintetében. Hát most 2026-ban

a feltörekvőpiaci index, a némettős, de

a lengyel vagy magyar index is hát messz

nyomta Amerikát. Ha még a dollár

gyengülését is figyelembe vesszük, akkor

aztán teljesen lehengerlő volt Európa

győzelme. Amerikán belül ugye most is a

nagy AI kötődésű cégek hozták a

fesztivált. A súlyuk az indexben

folyamatosan nő, de a többiek, mármint a

lengyelek magyarok 2026-ban hát akkor is

többet hoztak. Mit tud csinálni ilyenkor

egy alapkezelő, amikor a sok ezzer

részvénből 10-12 viszi a hátán az egész

piacot? Hát jellemzően alul múlja, alul

teljesíti az indexet, mert a saját

szabályaik meg a kockázatkezelési elvek

miatt nem pakolhatják a befektetők

pénzének 20-25%-át

Google vagy Nvidia részvényekbe. Az

alapkezelők számára hát tovább fokozza

ugye a kedvezőtlen szituációt, hogy hát

magas díjak mellett működnek, ami tovább

csökkenti a hozamukat. Idén az amerikai

nagykapitalizáció részvénybefektető

alapoknak csak a 27-es százta magát az

indexet felülmúlni. Hogyha pedig ilyen

10 éves időtávot nézzük, akkor ez a szám

5%-ra zsugorodik. Amerikában meg

Európában is hasonlóak a számok, vagyis

az alapkezelők döntő többsége az

alumulja az indexet. Minél hosszabb

távra tekintünk előre, hát annál jobban

kiviláglik az alapkezelői szakma

alulteljesítése.

Mit csináltak erre a befektetők 2025-ben

Amerikában? Hát azt tették, amit a

józanész diktál, és amerre szerintem a

magyar kisbefektetőknek is el kéne

mozdulniuk. Több mint 1000 milliárd

dollárt vontak ki az aktívan kezelt

alapokból. A pénz nagy része 600

milliárd dollár passzív index követő

alapokban landolt. Ugye ezek azok,

amiket mi ETF formában tudunk

megvásárolni. Az ETF egy tőzsgyre

bevezetett indexet másoló befektetési

alap. Ha valaki más pénzét kezeli,

óvatosabb duhajá válik eggyel, mintogyha

saját pénzével zsonglörködne, meg

mindenféle főleg saját maguk által

kitalált szabály meg is szabja, hogy

mennyi lehet az alapkezelők maximális

kitettsége egy részvény felé. Szóval

akár megértőek is lehetnénk, de inkább

mégse legyünk azok, mert az esetek

többségében a magas díjakért cserébe hát

maximum középszerű hozamot kapnak a kis

befektetők. Az elmúlt 8-10 évben a

korábban nagyon sikeres értékalapú

befektetők alapjai is alómulták az S&P

500 indexet. Set Clarman Guy Speel is

ide sorolható. De hát 2018 óta a BKSer

is rosszabbul muzsikál, mint maga az

index. Ugye amikor minőségi, de nem

olcsó és gyors növekedésű részvények

szűk köre csinálja a fesztivált évről

évre, hát akkor ezeket nehéz

túlteljesíteni. Alacsonyabb növekedési

lehetőséget mutató. A piac által éppen

nem szeretett olcsóbb cégekkel. Á

mondjuk ez a folyamat, hogy így relatíve

kevés részvény húzza az indexet fölfele,

úgy 4% vagy az alatti szám, ez így az

elmúlt 100 évben megfigyelhető. Hát ugye

ezért nem remekeltek az elmúlt nyolc

évben ezek a klasszik értékalapú

befektetők. Tehát nézzük, hogyan

muzsikáltak a magyar alapkezelők

2025-ben a magyar alapkezelői szakma.

Hát tapasztalatom szerint nagyon bele

van szerelmesedve a feltörekvő piacokba,

különösen ugye a régiós piacokba alapból

előbb vesznek meg egy türkmén rész, mint

mint az amerikai metált, miután 40%-kal

beszakadt az árfolyama. Ennek gyökere

szerintem ott kereshető, hogy a 90-es

évek első felébe, amikor bejöttek a

külföldi befektetési bankok

Magyarországra, akkor itt a

kelet-európai meg feltörekvőpiaci

elemzői csapatot építették ki, és az ott

felnővő első magyar alapkezelő generáció

ebben nőtt bele. Aztán ezt adták tovább,

ugye ők a későbbi fiatalabb kollégáknak.

És igaz, hogy egy lengyel román magyar

piacot jóval kevesebben elemeznek, mint

egy Amazon vagy Oracle részvényt. Így

könnyebb a mások által nem észrevett

gyémántot megtalálni. Az is igaz, hogy

egy ilyen piac által nem észrevett

kelet-európai gyémánt, akár ugye hosszú

évekig a piacot nem érdeklő részvény

maradhat, és hiába van igazad, ez nem

jelent feltétlen áremelkedést, bár

hosszú távon szinte biztosan, csak hát

közben a nagy világ meg elro melletted.

közben a sok 10000 elemző által vizsgált

Google is tud mondjuk éves szinten

akkora kilengéseket produkálni, hogy az

legalább évente egyszer akár egy ilyen

értékalapú szemmel is beszállható

részvény válik belőle. Szóval nézzük,

hogyan musikáltak a magyar alapkezelők

az elmúlt 10 évben. Itt a Bambos

oldaláról letölthető adatokról

támaszkodtam, és magasról toltam arra,

hogy kinek milyen benchmarkja van,

vagyis mihez méri magát. Én az S&P 500

indexhez haszonítottam őket. Hát mégis

csak ez az ethalon ebben a biznisben. Az

S&P 500 10 éves átlagos hozama 14,6%

volt. Hogyha a forint gyengülését is

beszámítom, mert hát 10 év alatt azért

gyengültünk jócskán, akkor ez 17%-os

éves átlagos hozamot jelent. Ugye azért

forintosítottam, mert a legtöbb magyar

befalap az forint alapú, még a külföldi

termékekbe fektetnek is. És a forint 10

éves gyengülésén azért ők is nyertek. a

bamos listáról csak a részvény, az

abszolút hozamú és a származtatott

alapokat vizsgáljuk. Ugye ezek tehetik

meg, hogy akár full részénybe fektetnek

az abszolút hozzamú alapok esetében.

Lényegében szabad a pálya, az alapkezelő

dönti el, mibefekteti a pénzt. A

származtatott alap az még tőkeltételes

termékeket is vásárol. Hát igaz, hogy

van olyan abszolút hozamú alap, ami full

kötvény, mert a biztonság a legfontosabb

nekik, de ő is bekerült ebbe a

kategóriába. Az elvi lehetőség, hogy

részhegyen meg fektessen, az nekik is

megvolt. Ez lett a top 10 magyar alap a

10 éves teljesítmény tekintetében. Az

SNP 500 hozamot a top 10 nem minden

tagja előzi meg. A forintos SNP 500

hozamot meg csak egy tudta megelőzni.

Ezek a díjak levonása utáni nettó

hozamok. A magyar alapkezelők ceruzája

meg hát jó vastagon fog, hogyha a

díjakat akarnak legombolni az

ügyfelekről. A részvény és abszolútamú

alapok átlagos éves díja, ami a te

hozamod bóly le, az ilyen 1,6% felett

van az MNB statisztikái alapján. Szóval

igazából ezek az alapkezelők vagy a

többségük ugye a top 10 kategóriába

ügyesebbek voltak, mint az S&P 500

index, csak hát a díjak is ott vannak.

Felmerülhet benned, hogy hát miért csak

ilyen kevés alap van, amelyek megélték a

10 évet. Itt ilyen 188 darabbal tudtam

dolgozni. Hát a veszteséges, rossz

hozzáam produkáló alapot így alapból

keveset találsz. Ez nem az alapkezelői

szakma géniusza miatt van, hanem sokkal

inkább marketing áel mögötte. Ami csúnya

szám, az megszűnik. A rossz eredmény

produkáló alapot legtöbbször gyorsan

beolvasztják valami nyereségesebb

alapba. Ezt a trükköt mindenhol űzik. Ez

messze nem magyar találmány. Ha a 10

éves legrosszabb teljesítménynyújtó

10-es fogatot nézem, akkor azért volt,

aki sikerrel túlélte ezt az

összeolvadást. Sportszerűségből

különböző az orosz alapokat levágtam a

listáról. Ott ilyen -18%-os 10 éves

átlagos hozamok vannak. Káb. ugye 470

magyar alap van, aminek van esélye magas

hozamot elérni, mert full részvénypiaci

kitettségük is lehet elvileg. Hát

valljuk meg, így elég kicsi az esélye

annak, hogy beletrafálsz abba a

néhányba, amilyen kiemelkedő

teljesítményt fog nyújtani. Főleg úgy,

hogy ugy ugyanazon alapkezelő a legjobb

és a legrosszabb 10-esbe is képviselteti

magát sokszor. Ugye a 188 darab 10 éves

hozam rendelkező magyar akár full

részvénybe is fektethető alap átlagos 10

éves hozama az ilyen 5,79%,

ami elég siralmas. Oké, tudom, ez nem

fair, mert nem vettem figyelembe, hogy

melyik alapban mennyi pénz van, de hát

Magyarországon sajnos amúgy is a

garantált alapok a legnépszerűbbek,

amelyek a vagyon döntő többségét

állampapírba fektetik, és jellemzően egy

sima lakossági állampapír lenyomja őket

a hozam tekintetében. Meg az is igaz,

hogy utólag tényleg könnyű okosnak

lenni, meg fikázni is könnyű, csinálni

meg nehéz, de hát az is igaz, hogy senki

nem kötelezi őket arra, hogy ezt a

szakmát űzzék. Annyi szép szakma van még

a világban, lehet sok alapkezelő az

barra jól szukrász a lelke mélyén. Ha a

Citadella alap utolsó 10 évét nézzük,

amit Zsidai Viktor kezelt, akkor a

magyar átlagtól magasabb hozamot

láthatunk. Ez a kék vonadal narancs,

SNP500. Itt is diadalmaskodik a

citadella kék görbé. Jól látszik az az

alapkezelői törekvés, hogy a vagyon

visszaesését elkerüljék, és ez nagyon

sokszor sikerül is, de vélhetően ennek

az ára ugye az ipari benchmarkoz képest

kisebb hozam. Ha a legjobb 10

kereskedésén abból kimaradsz, akkor a

hozamod a múlt alapján majdnem a fele

lesz, hogyha az amerikai piacot nézzük.

Én ezért preferálom hosszú távra a

mindig fall puzziban ücsörgést,

bevállalom a nagy visszaeséseket.

Ha az egy éves hozamokat nézzük, hát

akkor megveregedhetik a magyar

alapkezelők a saját válukat. Ott aztán

tényleg volt sziporka, köszönhetően a

lengyel és a magyar jó tőzsdei

szereplésnek. A top 15-ben kelet-európai

alapok voltak, és hát tényleg szép

eredményt hoztak. Ez meg a legrosszabb

15-ös fogat. Hát ezek közül fog jó

néhány a következő hónapokban beolvadni

más alapokba. A magyar alapkezelők magas

költsége kapcsán tudjad, hogy minél

hosszabb távra fektetsz be a

költségfaktor annál meghatározóbb 25

éves megtakarítás esetén 1% költséghatás

34%-os különbséget hoz a végeredmény

tekintetében. Azért nem mindegy, hogy

100 vagy 134 millió Ftod lesz, ami a

vagyonkezelőket illeti. Tehát ott sokan

Magyarországon 2%-os alapköltséggel

indulnak, amit persze megspékelnek még

sikerdíjal is. Hát nekik ajánlom

figyelmükbe a Buffett Partnershipet, ami

Warren Buffett vagyonkezelési

tevékenysége volt, amit 1956 és 69

között tűzött ugye még a BGshieres idők

előtt. Buffet ugye mások pénzét kezelte,

és a 0% 6% 25%-os rendszerben működött.

0% alapdíj, 6% küszöb és felette 25%

sikerdíj. Hát ez szerintem

Magyarországon is sikeres lenne. Bár

megjegyzem a világba, csak azért nagyon

kevesen vállalják be mind a mai napig.

De a lényeg, hogy 2026-ban hát legyünk

pénzügyiliek tudatosak. Én már most is

az vagyok, legyél te. És ha csak egy

órát szállsz ETF-ek világára, hát

tényleg egy új világ nyílik meg előtted,

és tényleg hosszú távon, olcsóbban,

jobbat tudsz, mint a híres alapkezelők.

Van ETF lejátszási lista a csatornámon,

ott fél óra alatt képbe kerülsz. Van

négy órás ingyenes oktatás a

bencebalázs.hu oldalon. Hát azzal már

akár iskolába is elmész tanítani. Bár ez

inkább a magyar oktatás jellemzi, de a

lényeg költséghatékonyabbat, jobbat

tudsz csinálni te magad, mint a

középszerű hozamot elérő alapkezelők

többséget. Szóval 2026-ban mozduljunk

meg, és ha teheted, kezdjél bele ebbe a

befektetés biznisbe. Persze közben

nézegesd a reklámokat a csatornámon, meg

részvényokoskodós videókat is nézhetsz

pénzér a Patreonon,on meg itt a YouTube

tagság keretében, valamint hogyha így

valakinek minden áron fizetni akarsz

tanácsadásért, akkor akár nekem is

fizethetsz. Erről látsz egy videót ott a

jobb fölső vagy bal felső sarokba. No,

ennyi fért a mostani videóban. Köszönöm

szépen a figyelmet. Tetszett segítséged

volt, lák, feliratkozás, megosztás és

hát akkor haladjunk előre a befektetés

rögösvényén 2026-ban is. Köszönöm, hogy

itt voltál. Sziasztok! o