Sziasztok! A mostani videóban, ami

különben ebben az évben az utolsó, azt

beszéljük meg, hogy mit várhatunk a

mesterséges, intelligenciás

nagyvállalatok háza táján 2026-ban. Most

így az év vége felek, különben hát

megint az optimizmus az úr a piacokon,

pedig pár hete még azon ment a

sopánkodás, hogy jaj, de drágák ezek az

adatközpontok, tehát az ember és így a

tőzsdei piacok már csak ilyenek. Ez a

hangulat nagyon gyorsan tud fordulni.

Ebben rációt keresni felesleges.

Egyszerűen így működik az ember. Mi most

az átlagtól még lényegesen optimistább

elemző, a színes zakkóiról is ismert Dan

Ives 2026-ra vonatkozó mesterséges

intelligencia várakozásait nézzük át,

amelyeket persze jól kiegészítek

mindenfélével. Vannak ilyen megmondó

ember szerepek a Wall Streeten,

amelyiket így magukra vesznek a figurák.

Ez a Dives, a szupertech optimista és a

covid óta, amiket mondok. Hát az így

lényegében összejött neki. Szerinte a

technológiai bika piac elején vagyunk,

és még akár két jó év is hátra lehet, és

nyilván egy ilyen megmondó embertől hát

konkrét számokat is vár a publikum, így

ezeket is megmondja a top hét nagy cég

vonatkozásával. Szerinte 20%-ot fognak

menni az árfolyamok 2026-ba. Nem olcsóak

ezek a cégiek, de hát messze nem olyan

drágák, mint az 1999-es

internet lufi cégei voltak, valamint a

várárok, a Microsoft, Google, Amazon meg

a többi gigc körül még szerintem

szélesed egy kis tán. Ugye a top hét cég

adta 2025 első 3-4yed évében a teljes

S&P500 index kutatás, fejlesztés meg

tőke költésének a 29%-át.

És ha feltételezzük, hogy a dollár 100

milliárdok nagy részét jól költik el,

akkor ezekkel nehéz versenyezni, és

bebetonozza magát. Ugye a technológia

előnyét bebetonozzák ezek a cégük, a top

10 cég és a többi 492 vagy 93 között

nyílik az olló az SNP500 tőzsde

indexben, ezért a kapitalizációval

súlyozott az elhúzott a kék egyenlő

súlyú indexő. Hát itt ugye sokan azt

várják joggal, hogy hát ugye visszaesünk

vagy visszatérünk az átlaghoz és záródik

ez az olló. És csak ugyan, hát egyszer

minden extrémitás végetér, és

visszaesünk az átlaghoz általában. De

hát nem tudod, hogy mikor. Most ugye a

negyedik ipari forradalom zajlik,

legalábbis sokan mondják, én ezzel

egyetértek. Miért ne lehetne az SNP500

indexben akár 50% súlya a mesterséges

intelligencia kapcsolódású cégeknek a

mostani, nem tudom én, 36-38 helyett?

Szóval azért, mert az inga kileng egy

adott irányba, az nem azt jelenti, hogy

egyből közép felé veszi az irányt. Ez a

kilengés még akár folytatódhat. Ugye

arról is megy a vita, hogy hát

egyáltalán kell nekünk ennyi

adatközpont, hogyha meghallgatod a

Google vagy a Microsoft AI vezetőit, nem

a vezérigazgatót, mert ugye azok

jellemzően a világ legjobb értékesítői,

hanem a kettővel mögöttük álló

szakemberekre inkább jobban kell

figyelni ebbe a témába. Szóval ők is

arról beszélnek, hogy hát nagyobb a

kereslet, mint a kínálat. És a kínálat

bővítésének kettő korlátja van. Nincs

elég energia, meg nincs elég csip. Az

igény meglétét mutatja, hogy a nagy

felhőszolgáltató cégek árbevétele ebből

a biznisből, mármint a

felhőszolgáltatásból ilyen szépen növet.

Itt a rózsaszín körök ugye, hogyha a

világot nézzük, akkor a nagy techcégek

Meta, Amazon, Google, Microsoft, Oék

adatközpontjait mutatják. Hát ezekhez

még globálisan 40 GW-nyit terveznek

építeni. Különböző pénzügyi intézmények,

nagy befalapok, mint a Backstore vagy

akár bankok. Ugye 1 GW adatközpont

építése az így minimum 10 milliárd

dollár. Ugye ők a zöldek ezen az ábrán.

Aztán jön hozzájuk irtózatosan sok

sárga, akik az új belépők, akiknek ugye

eddig sok közük nem volt az adatközpont

építéshez, de látják, hogy arra csorog a

pénz, és belevágnak a biznisbe. megy ez

a buborék, nem buborék vita

folyamatosan, aminek hát sok értelme

nincsen, hogyha jön valami új

forradalmi, ahová folyik a pénz, akkor

beengedik ott egy csomó új piaci

szereplő, akik hát megpróbálnak pénzt

keresni az új folyamatokon, és közben

biztos, hogy tútolják a dolgot, és majd

feles kapacitásokat is kiépítenek.

Szóval biztosan lesz valamiféle buborék,

mert ugye az új technológiai forradalom,

amivel pénzt is lehet keresni, meg a

buborék, azok kéz a kézbe járnak. hogyha

nincs benne buborék, akkor az nem igazi

új technológiai forradalom. Úgy

egyszerűen ez van. De a jó hír, hogy ez

olyan jelenség, ami azért összességében

előreviszi az emberiséget. Persze lesz

sok cég, aki a végén behasal, buknak

rajta. Én arra tippelek, hogy még a

kapacitásépítés így első stádiumában

vagyunk. Jó hír, hogy már végre Európába

is elkezdtek rápörögni a témára. Bár

azért az európai karikák azok lényegesen

kisebbek az amerikaiakhoz képest. A

maradékbarna körök, az az egyéb

kategória, ide tartoznak majd a

kormányzati pénzekből létrehozott

adatközpontok is. Ha ez a Bloomberg

Gábra így megvalósul, vagy a közelébe,

akkor az Nvidia piac az még évekig

növekedni fog. Ilyen véletlen, hogy

Theives 275 dolláros Nvidia célára

rukkolt elő. Az AI vasakat illetően az

Nvidia és a Tesla a két kedvenc. Az

adatközponti építés farvizén az Oracleel

kapcsolatosan is. Hát nyilván optimista

ez a Denes az feltételezi, hogy hiába a

nagy is növekvő adósság, ezek a

beruházások azért a végén busásan

megtérülnek, és 250 dolláros Ok célára

van. Az oré körről készült körben a

legutóbbi cégelemzős videó a YouTube

tagság keretébe. Ezeket még a Patreonon

is eléred. A Tesla kapcsán az önvezetési

folyamat gyorsulására számít. Szerinte

30 amerikai városba fog 2026-ban

megjelenni a Tesla robottaxi. A

hivatalos céges közlemények azok inkább

öt városról szólnak, de az biztos, hogy

a robottaxi forradalom az majd ott fog

előrelépni 2026-ban, Európába,

Közel-keleten, Japánban is megjelennek a

nagyobb szolgáltatások. Ha már

önvezetés, ugye az ilyen 1000 milliárd

feletti kapitalizációkkal szemben, a

legolcsóbb önvezetéshez kapcsolódó cég

az a kínai Bido, ugye az Apollo tartozik

hozzájuk, ami különben a legnagyobb

szereplők egyike a piacon, a VMO és a

Tesla mellett. Azt előbb láttuk, hogy

mennyi adatközpontot terveznek a földön

építeni, és azt is, hogy sok olyan

fejlesztő vág bele ebbe a biznisbe. Hát

akiknek eddig így túl sok vagy akár

semmi köze nem volt a témához. az

adatközpont üzemeltetés, építés, hát ez

egy olyan terület, ami azért ugye kell

hozzá valami speciális known tudás, és

hát hogyha mindenki ilyet akar építeni,

akkor ez a tudás felértékelődik. Így IV

szerint a hatékony adatközpont építés

specialista Nebius az felvásárlási

célpont lehet 2026-ban. És végre egy

európai bejegyzésű cég az AI piacon,

mert a hivatalos székhelye a vállalatnak

Hollandiában van. Bár a cég izraeli

hátterű, korábban orosz hátterű volt. A

Nebiusz, az orosz Yandex, vagyis a orosz

Google-t fejlesztő cég európai leányából

jött létre. A cégalapító ez az Arkáyi

Veloz már 2014 óta Izraelben él, és a

Jandex orosz részét azt így eladta

valami kremközeli vállalkozásnak, és az

újratervezett európai egységet

átnevezték Nebiuszra, és adatközpont

építésre váltottak át. Amúgy különben

adatközpontokhoz még a orosz jandexes

időkből volt azért közük, tehát így nem

a semmibő jött ez a dolog. Valamit azért

biztosan tudnak, mert most szeptemberben

bejelentettek egy 17,4 milliárdos ö éves

de a Microsofttal egy New Jersey

adatközponttal kapcsolatosan. Hogy a

Nebius felvásárolja-e valaki, azt nem

tudom, de a Google 4,75 milliárd

dollárér most vásárolt fel egy céget,

ami az adatközpontok energiaellátásában

segít. Ugye ez a Nebius egy ilyen 20

milliárd dolláros cég. Hát így nem

vagyok benne biztos, hogy csak úgy

kicsenget valaki, mondjuk így prémiummal

együtt 30 milliárdot érte. Lehet, hogy

ezt a adatközpont építéshez szükséges

szaktudást azért olcsóbban is meg lehet

szerezni, ami a Google energiaellátással

kapcsolatos felvásárlását illeti, amit

előbb említettem. Hát ez is jelzi, hogy

vadul keresik az AI felhőszolgáltatók a

legoptimálisabb megoldást az

energiaellátásukra. És itt egészen

merész tervek is előjönnek. Hát szintén

a Google előrukolt a Suncatcher nevű

projekttel. amihez hasonlóról különben

Ilon Mask is beszél, meg gondolkozik, és

ami arról szól, hogy hát mesterség és

intelligencia adatközpontokat lőnek ki a

világűrbe. Egy adatközpont teljes

működési költségének 40%-át alsó hangon

az energia adja. A világ űrbe a

napenergia meg nyolcszor hatékonyabban

hasznosul, mint a földön. Megfelelő

pályán folyamatosan kaphatják a napot,

és hát a világűrben marha hideg van, így

a hűtés is megoldható energia nélkül. A

Google 81 műhold álló rendszert

szeretnek. Az első kettőt így tesz

jelleggel már 27-ben kilövik állítólag.

Azonban, hogy ez így tényleg

megvalósuljon és kijöjjön a matek, és

az, hogy az energián való spórolás az

megéri ezt az űrbeli kalandot, hát az

kell, hogy 1 kg hasznos terhet azt úgy

200 dolláros áron lehessen földküli

pályára küldeni. Ez most még azért 1000

dollár felett van bőven, de ahogy egyre

nagyobb rakétákat tudnak folyamatosan

újrahasznosítani, egyre gyorsabban, ez a

költség folyamatosan jön le. Itt ugye a

fő érintett nyilván a SpaceX, ami

különben egy 800 milliárd dolláros

árazással szeretne tőzdére lépni

2026-ban. A legnagyobb tulaj káb

43%-kalát

nyilván Elon Musk a SpaceX-ben, de a

cégben ott van a nagy tulajok között

7%-kal a Google is, akik ugye még ilyen

korai beszállók, finanszírozók voltak.

Szóval bármi is történik mostanában, a

Google az csak keres rajta, úgy tűnik,

ha már érintettük itt a felvásárlást,

meg a tőzsdére lépést, hát 2026-ban

minden bizonnyal sokat fogunk majd

ilyenekről hallani, hogy a Trump

kormányzat az kevésbé akarja elkaszálni

a mindenféle giga felvásárlásokat, mint

korábban a Biden adminisztráció tette.

Továbbra is a Google-höz kapcsolódik az

a várakozás, ami nem új, miszerint

miután ugye a tröstelenes eljárás

lezáródott, és békén hagyják őket,

mindenféle jogi akadályok elhárultak,

hogy az Apple és a Google még jobban

összeelkezzenek. A Google most kábé évi

20 milliárd dollárt fizet az Apple-nek,

hogy alapértelmezett legyen a

keresőjébe, ugye az iPhone-okon. Most

arról szólnak a hírek, hogy az Apple a

Goog-től egy komplett AI modellt vásárol

kábé évig k milliárd dollárért, amivel

ugye a Sirit fogják majd feltuningolni.

Igazából ez a hír már szerintem így

beépült az árakba, de Ave szerint, den

szerint ez így nagyon jó lesz az

Apple-nek. És a jövő év végére a mostani

4000 milliárdos Apple-ből egy 5000

milliárd dolláros, még kövérebb Apple

lesz, hogyha a cég értékét nézzük.

Érdekes fogadás, hogy 2026-ra szerinte a

Trámkormányzat beszámolt stratégiai

okokból a kvantumszámítógépes

projektekkel foglalkozó cégekbe, vagy

legalábbis lesz olyan cég, ami mé

beszáll. Ezzel is segítve, hogy ugye

biztosan az USA beelőzze Kínát ezen a

területen. Itt ugye a Rigetti és az IONQ

a két lehetséges célpont a Vedbus

elemzői szerint. Szerintem ha csak

60%-ban igaz, amit az elején elmondtam,

hogy az adatközpontokkal kapcsolatosan,

hogy így mennyi fog épülni, meg mekkora

az igény irántuk, hát akkor 2026-ban is

érdemes lesz a korrekciók esetén a

vételi gombot nyomogatni a piacokon,

mint ugyanúgy, ahogy különben 2025-ben

is így volt. Na emberek, ennyi félt az

utolsó videóban. Köszönöm szépen a

figyelmet. Ha tetszett, segítségetekre

volt, akkor lák, megosztás, feliratkozás

és hát találkozunk jövőre is. Köszönöm,

hogy itt voltatok. Sziasztok. M.