Sziasztok! A mostani videóban beszélünk

az újrainduló amerikai pénznyomtatásról,

Kínáról, akik termékeikkel elárasztják a

világot, kicsit mesterséges

intelligenciáról is, mert nélkülük

mostanában nehéz videót csinálni, és az

egészet összekötjük a 2026-os várható

folyamatokkal, mert így az év vége fele

az mindig aktuális. Szóval az amerikai

jegybank szerepét betöltőfett kamatot

csökkentett, tehát ez unalmas. Ez volt a

várakozás. Az izgalmas az ezután jött.

December 12-étől első nekifutásra havi

40 milliárd dollárér vásárolnak majd a

piacon rövid lejáratú, max három éves

állampapírokat. Az előző videóban is

beszéltük, hogyha a Fed állampapírt

vásárol, akkor pénzt teremt a semmiből,

mert a számítógépükön virtuálisan,

frissan nyomtatott pénzzel fizetnek az

állampapírért. Az amerikai államadósság

legnagyobb egyedi finanszírozója a Feld,

aki 2022 nyara óta a lejáró állampapírok

után nem vásárolt újjakat, megkapták a

pénzt az államkincstártól és kitörölték

a pénzt a rendszerből. Ezt azért tették,

mert a covid után úgy elszalt velük a

ló, hogy a pénzteremtés erős inflációt

okozott. Az USA gazdasági méretéhez

mérjük a Fednél lévő állampapírhalmot.

Utóbbi ügy az elmúlt éve folyamatosan

csökkent, a gazdaság megnőtt, akkor

lényegében a 2015 alatti szinteknél

vagyunk, tehát ezek alapján akár újra a

gázpedálra léphetnek a pénzpumpát

illetően. És hát meg is tették. Egy hete

ugye arról beszéltünk a videóban, hogy

jó eséllyel egyszer ez fog történni. Hát

a fene se gondolta volna, hogy ez ilyen

hamar eljön. No de azért van különbség

emberek pénznyomtatás és pénznyomtatás

között, legalábbis a mögöttes

szándékokban is a kommunikációbát, főleg

az utóbban. a klasszik nagy pénzpumpa,

ami a 2009-es válság után volt, meg a

covid idején meg ugye utána az a

gazdaságot akarja élénkíteni, a

kamatokat alacsony szinten tartani, ami

segíti a gazdaságot, alacsony lesz a

hitel, alacsony lesz a pénzára. Az amit

most csinálnak, azt

likviditásmenedzsmentnek hívják, ez

rövidebb időre szól. Kb. 2026 áprilisig

várja a piac. A cél, hogy likviditást

biztosítsanak, az amúgy irtózatosan

nagy, 12000 milliárd dolláros gigázja

amerikai állampapírpiacnak.

Tehát miér a túróért van erre szükség?

Valami gáz van a háttérbe? Hát egyelőre

nincs. Ugye az amerikai kincstár az

elmúlt 12 hónapban, amikor állampapír

kibocsátással finanszírozta magát, akkor

ezt 80%-ban rövid lejáratú

állampapírokkal tették. Tehát itt nőtt a

kínálat, miközben ugye év vége van, sok

cégnek kell a pénz, ők is hagyományosan

ilyen ilyenkor eladnak, és el szerették

volna kerülni a 2019-es esetet, amikor a

friss pénz annyira hiányzott a piacról,

hogy egyes termékeknél így 8% felé

ugrottak a kamatok. Akkor a Fed először

ráborított egy 75 milliárd dollárt a

piacra, aztán meg havi 60 milliárd

dollárér vásároltak állampapírokat. A

mostani az ettől ugye kisebb mennyiség.

sebeket a pénz begyógyította, és

2019-ben minden bizonnyal ez a pénz

szerepet játszott abba, hogy a tőzde

szárnyalt egészen a covidig ugye azt

volt véget vetni ennek a rallinak. A Fed

szerint az akkori meg a mostani az nem

jegybanki stimuláció a gazdaságnak,

hanem biztosítás, hogy minden flottur

működjön az állampapírpiacon. De hogyha

a névtől meg a mögöttes szándéktól

eltekintünk, akkor a lényeg az ugyanaz,

új pénz kerül a rendszerbe. Eddig

2022-től egészen 2025 decemberéig,

hogyha lejárt az amerikai állampapír,

ami a Fednél volt, nem vettek a pénzből

újat. Decembertől azonban már

vásárolnak, vásároltak. Tehát ugye a

mennyiségi szűkítésnek vége. Ez különben

havi káb. 26 milliárd dollár pénz, ami

vételként jelenik meg az állampírpiacon.

Plusz még ugye havi 40 milliárd is a

piacra kerül, tehát ugye havi 60-65

milliárd dollárral több pénz lesz a

rendszerbe. Hát ez a múltban fölfele

hajtotta az eszközárakat, ingatlant,

részvényt. Ebből a 26 milliárd az ugye

lényegében a pénzmennyiség szinten

tartása. Most már nem csökken a

pénzmennyiség, és ez a 40 milliárdos

rövidtávú kötvényvásárlás, ami friss

pénznyomtatás. Ugye, hogyha nő a dollár

mennyisége, hát ugye most nő, de amit

eladnak érte, az nem változik, akkor

felmegy az ára a terméknek. Nem

véletlen, hogy a bejelentésre különben

gyengült a dollár. Trump állandóan

bántja szegény Jeron Palelt, hogy nem

nyírja, nem vágja elég gyorsan a

kamatokat, és hát tessék, most volt

kamatvágás, és úgy segít a Fed a

pénzügyminisztériumnak, ahol a legjobban

kell. Azt az állampapírtípust

vásárolják, amiben éppen eladósodnak.

valamint hát azt is megmutatta a Fed,

hogy gyerekek, hogyha pénz kell, hát

akkor mi nyomjuk, itt vagyunk. Ez ugye

részvénypzitív 2026-ra a 10 éves

kötvényhoz, ami ugye 4% fölött van,

ezért inkább ugye alacsonyabb

kamatozású, rövidebb papírokba advósodik

el az amerikai állam idén. Az amerikai

irányadó kamat meg a két éves USA

államkötvény hozzá, az most pariban van.

Mind a kettő ilyen 3,5%.

Az elmúlt 15 évben a két éves

kötvényhozat nagyon jól mutatta, hogy az

irányadókamatnak hol van a helye. Tehát

most így pariban vannak, de májusban

ugye power megy, új fedelnök jön és az

új emberrel kapcsolatosan a legfontosabb

elvárás, hogy a kamatokat még lejjebb

vágja. A két Kevin közül az egyik lesz

majd a befutó, a további kamatvágás, ez

ugye dollárgyengítő hatású. A mostani

fedkormányzók várakozás alapján jövőre

mindösszesen egy kamatvágás lesz, annak

ellenére, mint az előbb mondtam, de

ezeknek a felt kormányzói várakozásoknak

hát hagyományosan nagyon kevés közük van

ahhoz, hogy mi lesz a végén. Nem is

értem, hogy a piac miért figyeli ezt

annyira. Szerintem csak azért, mert jó a

neve. Dotplotnak hívják őket. Hát igen,

marketing az egész világ, még az ilyen

fetkormányzók világába is. Szóval,

hogyha az amerikai részvénypiacot nézem,

akkor januárban újra jöhet egy újabb

kormányzati leállás, hogyha a

költségvetés előirányzatát nem tudják

elfogadni. Ennek az esélye a Polimarket

szerint most 34%, valamint januárban

lesz egy legfelsőbb bírósági ítélet is a

Trump fámokról. Ezek okozhatnak tőzsdei

zökkenőket, de aztán ugy jön április,

amikor jönnek az adóvisszatérítések. Ez

ugye a Trump féle big beautiful B miatt

lesz. Alacsonyabb alapkamatok, amelyek

megint kedveznek a piacoknak, aztán meg

a Fed is pumpálja. A pénzt a rendszerbe.

Az egy ideig szintén részvénypzitív. Hát

pontosabban addig, amíg ezt a

tevékenységet végzik. Közben meg megy a

vita 1000errel, hogy ez a most amiben

most vagyunk, ez mesterséges

intelligencia lufi vagy nem lufi. A lufi

mekkora? Az biztos, hogy amíg nagyon sok

a szkeptikus, hogy ez lufi, addig nem

tud igazi nagy rendes lufi lenni. hogyha

a 99-es topcégek árazását hasonlítjuk

össze a mostaniakkal, akkor meg megint

azt fogalmazhatjuk meg, hogy hát messze

vagyunk még a 99-es szintektől. Ráadásul

ezek szerintem jobb minőségű cégek, mint

azok voltak 26 éve. A mostaniak tele

vannak cashsel, és sok tekintetben

nagyobb a versenyelőnyük szerintem a

saját területükön. De a lényeg, hab

buborék, hanem, hogy azok a folyamatok,

amelyekről előbb beszéltünk, tovább

csökkenő kamat, olcsó pénz, jegybanki

pénzszeremtés, mindaz segítik, hogy a

befektetők és a cégek is

kockázatvállalóbbak legyenek, ami

segítheti, hogy tényleg összehozzunk a

mi bazi nagy lufit, továbbfújva azt, ami

most van. Talán a legjobb mesterséges

intelligencia barométer, ami

rendelkezésünkre áll, az nem más, mint

az Orkör részvény, ami végül is jót

jelentett, de rosszabbat, mint sokan

remélték. Esett az árfolyam, az

árbevétel és az adatközpont rendelés

állomány kicsit kevésbé nőtt, mint

várták.

2026-os tőkeköltést 35 milliárdról 50

milliárdra emelték. Hát ennek most nem

örült a piac. Az optimisták szerint

azonban nem ezekkel kell foglalkozni,

hanem a tovább dagadó már 523 milliárd

dolláros felhőrendelés állományokra kell

figyelni. Ebből különben 300 milliárd az

az Open AI-hoz kapcsolódik. És azért

ezek messze nem ilyen visszamondhatatlan

szándéknyilatkozatok, de a lényeg, hogy

egy valamire való lufhoz adósság kell.

És hát az Oracleek van már ilyen bőven

szembe az Amazonnal, Metával, Goog-el,

Microsofttal, ahol lényegében az éves

profit mellett eltörpülnek az adósságok.

Bár itt szintén felütötte a fejét egy

olyan jelenség, ami így tőzsdei buborék

gyanús, ugyanis vagy legalábbis a

tőzsdei buborékok velejárója. Több cég

az adósságot kis jogászkodással nem

rakja be a mérlegbe. Így pés ez így nem

látszik elsőre, vagy még másodikra se. A

metálnak például van legalább 30

milliárd dollárnyi ilyen mérlegen kívüli

adósság. A lényeg, hogy a méretéhez

képest talán ez az oré köl föl a

legtöbbet az AI-ra is. És ugye ők vannak

a legjobban összemelegedve az Open

AI-jal, ahol szintén lehetnek bennünk

kérdőjelek, hogy az ambiciózus célok

azok itt csak ugyan meg tudnak-e

valósulni. Ha szerinted szükség van

ennyi adatközpontra és az Open AI

dolgait illetően is optimista vagy,

akkor az Oracle vétel. Ugye YouTube

tagság keretében lesz majd egy ilyen

videó, ahol kielemezzük a céget

közelebbről. Kicsit a dollárhoz is

kapcsolódóan a kínai külkereskedelmi

többlet már novemberben ugye új csúcsra

1000 milliárd dollár fölé emelkedett.

Úgyhogy hát az Amerikába áramló áruk

mennyisége az csökkent. Helyette

elárasztották Ázsiát, Latinamerikát,

Európát és Afrikát a termékeikkel. Ugye

a gyenge belső fogyasztás miatt a kínai

cégek azok így szétexportálják a

világot. szuper alacsony

profitmarzsokért dolgoznak, csak ugyan

ügyesek meg innovatívak, de van még egy

titkos fegyverük, ami segíti ezt az

export úthengert. Az pedig nem más, mint

az, hogy a kínai y nagyon le van

értékelve, ami nem véletlen. A kínai

jegybankációja áll a háttérben. Ugye a

kínai jegybank az lényegében ugye a

dollárhoz köti az árfolyamát a Yannak,

és minden nap megmondják a bankoknak,

hogy gyerekek, ennyi az árfolyam, és

akkor az annyi lesz. Tehát ugye a kínai

yan, az nem lebeg szabadon. Alapvetően

ez a dolog, ez így önmagában meggátolja,

hogy a kínai y az így versenytársa

legyen a dollárnak ebbe a

világpénzversenybe.

Már vannak különben olyan kínai

közgazdások is, akik olyan bátak és azt

mondják, hogy nincsen szükség ilyen

gyenge a Yuanra. A GoldmanX ugye aki így

könnyen beszél Amerikából, hát szerintük

25%-kal van leértékelve a Yuan a

dollárhoz képest. A kínai belső vezetés

körében is márítólag téma, és ezen

változtatni szeretnének. Legalábbis

vannak ilyen petykák. Egy 10%-os

2026-os juan felértékelődés az így benne

van a pakliban. Az különben egy ilyen

igazi újdonság lenne, mert ugye eddig

így szándékosan gyengítették a fizető

eszközöket, most pedig így pont az

ellenkező irányba mozdulhatnak el.

Legalábbis vannak ilyen várakozások.

Amennyiben ezt így hivatalosabb helyről

is megerősítik, vagy csak sokan

spekulálnak majd erre, akkor különben az

tőkebeáramlást okozhat ugye a kínai

részvénypiacra, valamint ugye még a

belső fogyasztás élénkítése is

izgalmakat hozhat, ami így folyamatosan

napirenden van, benne van a legutóbbi öt

éves tervbe is. Ugye a Kínába exportáló

európai cégeknek ez jót tehet, hogyha

ugye a belső kereslet erősödik. És

persze ugye a kínai belső piacra

fókuszáló cégeknek is Alibaba, JD.comnak

itt az eszembe elsőnek. Szóval 2026-ban

biztos lesz mint kapkodni a fejünket.

Lesznek ugye új dolgok, amik már egyszer

voltak a múltban, láss pénznyomtatás és

hát lehet, hogy új dolgok is lesznek,

mint például erősödő juan. Na, ennyi

fért a mostani videóba. Köszönöm szépen

a figyelmet. Tetszett segítségedre volt

feliratkozás, lák, kövesd a csatornát,

osd meg, meg hát természetesen várjuk a

kommenteket szeretettel. Köszönöm

szépen, hogy itt voltál. Sziasztok!