Mártont egy lúernek tartod, vagy egy

tehetséges embernek, aki nem értett a

politikai nyelvét.

>> Nem tarthatom tehetségesnek azt, aki

négyből négyszer az előjelét nem találja

el a gazdasági növekedésnek. Én azt

gondolom, hogy nem lóer volt, hanem

minden áron eleget akar tenni a politika

elvárásainak, félretéve saját szakmai

felkészültségét, tudását, meggyőződését.

egyetlen cél vezérelte, hogy kiszolgálja

a politika elvárásait.

>> Ez a Della, a 24.hu gazdasági podcastja,

ahol minden a pénz körül forog.

>> Üdvözlöm a Dello nézőit, hallgatóit.

Bakajev Zoltán vagyok, a 24.hu gazdasági

podcast műsorának házigazdája. Mai

vendégem Surányi György a Magyar Nemzeti

Bank korábbi elnöke. Üdvözöllek a

stúdióban.

>> Köszönöm a meghívást.

Az adást május segíts nekem. Hányadika

van ma?

>> 19.

>> Köszönöm szépen. 19-én 11 óra

magasságában rögzítjük. És arra kérném

önöket, hogyha még nem tették volna,

akkor regisztráljanak a 24.hu YouTube

felületén oldalán.

No, a hát annyi mindenről kellene

beszélnünk, hogy szerintem szűkös lesz

az a az előttünk álló 40 perc, de

kezdjük talán azzal kicsit a

költségvetés felől, mert azért a Magyar

Nemzeti Bank

politikáját nagy bértékben meghatározza,

hogy az állam hogyan és mire költi el a

az adóforintokat. Mármint, hogy a piac

megítélése szempontjából ezek nagyon

fontos információk. Itt felvetődött a mi

nap, hogy Magyar Péter miniszterelnök

részéről, hogy egyáltalán nem olyan

állapotban van a magyar költségvetés,

ahogy azt tudni lehetett a kormányváltás

előtt. És itt nem csak a hiány

nagyságára vonatkozóan vannak eltérő

becslések, hanem a költségvetésen belül

is

rejtett, be nem tervezett

tételeket

keresgélnek most a Kármán András

stábjában. És Magyar Péter azt is

kilátásba helyezte, hogy itt büntetőjogi

felelősségre vonás is szükséges lehet.

De lehet ezt értelmezni költségvetési

tervezés esetében? Van ennek bármilyen

bünteti jogi relevanciája?

>> Valószínű, hogy ehhez a joghoz nálam

sokkal jobban ért kellene kérdezni.

olyan már volt többször is, hogy nagyon

jelentősen rosszabb állapotban volt a

költségvetés, mint amit a hivatalos

számok mutattak.

És hát nagyon jó lenne elkerülni azt a

egyébként szakmai szempontból

komoly hibát, amit 2002-ben a meg egyesi

kormány elkövetett, mert amikor átvették

a terepet egyébként a távozó Fidesz

kormánytól, akkor kiderült, hogy

nagyjából a GDP 2,2 2,3%-ának

megfelelő olyan csontvázak jelentek meg,

amelyeket rendezni kellett. A hiba nem

az volt, hogy rendezték ezeket, és talán

az sem, hogy nem tettek

büntetőfeljelentést,

hanem az, hogy ezek a veszteségek, ezek

a csontvázak nem az adott évben

keletkeztek, hanem a megelőző időszakban

felhalmozott veszteségek voltak.

Ezzel szemben ahelyett, hogy

visszakönyvelték volna az előző évekre,

az adott évre könyvelték, ami ugye azt

jelentette, hogy sokkal rosszabbnak tűnt

a 2002-es év, mint a valóság, és sokkal

jobbnak tűnt 2001, mint a valóság. A két

év között nagyjából 4% 4,5%-os különbség

volt. Ennyivel volt nagyobb a deficit

2002-ben, mint 2001-ben. Valójában pedig

azonos volt a két év hiánya. Ez ugye

azért nagyon fontos, mert a piacoknak

egészen más indikációt ad egy 8-9%

körüli deficit, mintogyha az 6, hat 6 és

fél lett volna. Másodszor nem mutatja be

a tényleges örökséget, hogy mit hagyott

a az előző kormány az utódra, és egészen

más az a mozgástér, amit így a a bejövő

új kormány

tulajdonképpen használni tud. Úgy

fogalmaztál, hogy jó lenne elkerülni ezt

látod jeleit annak, hogy ez hasonló

folyamatok játszódhatnak most le mind

2002 környékén a költségvetésnél?

>> Azt gondolom, így kívülről nézve van

néhány tétel, amit mondanék. Egészen

biztos, hogy az önkormányzatoknál nagyon

súlyos hiányok halmozódtak fel,

amelyeket például a főváros esetében már

tavaly is rövid lejáratú hitelekkel

finanszírozott. Ugye van ez a

szolidaritási járulék, amit elvonnak,

aminek a hozzájárulása, ami aminek a

indokoltsága, a mértéke legalábbis

megkérdőjelezhető.

Emellett nyilvánvaló például főváros

esetében, hogy a tömegközlekedéshez a

magyar állam jóval kevésbé járul hozzá,

mint a korábbi években. Nyilván ezt

valahogy rendezni kell.

Biztos, hogy vannak ilyen tételek a

Magyar Fejlesztési Bank mérlegében.

Biztos, hogy vannak ilyen tételek az

Exzin bank mérlegében. Biztos, hogy a a

közüzemeknél is van ilyen. Ugye mindenki

tudja, hogy évek óta súlyosan

alulinvesztált a vízcsatornahálózat,

amelyek óriási veszteséggel működnek és

elmaradt beruházások

találhatók, amelyek mind-mind implicit

államadósságok, amelyeket előbb-utóbb

rendezni kell, de hát nem volna nagyon

bölcs, hogyha az új kormány a saját

költségvetésébe vonná ezt be, és nem

tenné vissza a korábbi évekre. Igen,

csak ez elsőre úgy hallatszik, mint egy

könyveléstechnikai megoldás, miközben a

folyókiadásokat nyilván másképp érinti

ez a helyzet.

>> A folyókiadásokat egyformán érinti, de

de tudni kell, hogy mi az, amit tényleg

a múltból hozunk magunkkal, mi a a fair,

a tiszta, a valóskép.

>> Ezt a piac számára is gondol. piac

számára ez rendkívül fontos, mert

egyébként

a bejövő kormány szenvedheti el a piac

büntetését olyan olyan döntésekért,

olyan elhalasztott és be nem vallott

hiányokért, ami a korábbi kormányt vagy

kormányokat terheli.

>> A költségvetés idei hiányát 5%-ra

emelték még a az Orbán kormány alatt.

Aztán az átadás átvételi konzultációk

során kiderült, hogy ez inkább közelebb

áll a héthez. 6,8%-ról beszélnek. Itt

szerinted meg fog állni az a mutató?

>> Nem szeretnék jósolni

ahhoz, hogy ez itt meg tudjon állni, ha

ha 6,8, az a kérdés megint, hogy ebben a

6,8-ban

mekkora az a tétel, ami nem ebben az

évben keletkezett, de pénzügyileg ebben

az évben rendezik. És mi az, amit ebből

vissza lehet, vissza kellene könyvelni

az elmúlt időszakra? Ha ezt meg lehet

csinálni és megteszik, akkor akkor

lehetséges, hogy itt megáll. Hozzá kell

tennem, hogy azért számos ígérete van az

új kormánynak.

Bízom abban, hogy ezeket az ígéreteket

nem egy lépésben kívánják végrehajtani.

Megint visszautalnék a megyesi

kormányra, ami annak következtéhetően,

hogy egy lépésben hajtotta végre, és nem

nyúlt hozzá semmi egyébhez. Ö ennek az

lett a következménye, hogy egy négy éves

vesszőfutás majd az összödi beszéd majd

a Fidesz kétharmada követ 100 napos

programra az elsősorban él rendezése

volt akkor. Igen. az fontos lenne, hogy

hogy azokat az ígéreteket, amelyeket

vállalt a kormány, az új kormány, ezeket

részben annak függvényében kezdjenek

hozzá a teljesítéshez, ahogy világosan

látják, hogy mekkora a mozgástér az

adott évben, de semmiképpen nem

egyszerre, hanem három-négy részletbe

kellene ezeket megvalósítani. Innen

nézve logikus döntés, hogy meghagyják

átmeneti időre az árrés stoppot, a

különadókat,

tehát azokat az intézkedéseket,

amelyeket egyébként kritizáltak a

Tiszapárt ellenzékben,

de most kormányon úgy tűnik, hogy meg

nem határozott időre, de prolongálják

ezeket a az intézkedéseket.

>> Ebben elég határozott álláspont van. Ö

úgy vélem, hogy ezeket az stopppokat, a

védett árat, ezeket azonnal ki kéne

vezetni több okból is. Egyrészt

politikai okokból is kifejezetten hogyha

minél később szabadul meg ettől a

kormány, annál inkább magára húzza

ezeknek a kedvezőtlen

társadalmi megítélését, piaci

megítélését. Másrészt, ha ehhez képest

még fokozatosan is akarják kivezetni,

akkor ez azt jelenti, hogy egy nagyon

komoly súlyos inflációs várakozást

építenek be a rendszerbe. Ahelyett, hogy

egy lépésben megválnánk ezektől az

elhúzott kivezetése az inflációs

várakozásokat indokolatlanul magasan

tartja. Ez ez gazdaságpszichológia.

Nem, nem a tények ugyanazok akkor is, ha

négy részletben vezetik ki a mondjuk a

kereskedelmi árést, vagy a az árstoppot,

a kereskedelmi ad kiskereskedelmi adót,

vagy az árstoppot, de de ennek mégis

egészen más a a tényleges inflációs

hatása. Végezetül pedig azért is nagyon

káros, hogyha ezt benne hagyják, mert ha

egy lépésben megszabadulnak tőle, akkor

ez egy úgynevezett egzogén tényező által

kiváltott egyszeri inflációs ugrás

lenne, ami a maginflációt nem

feltétlenül kell, hogy befolyásolja,

aminek viszont az a következménye,

hogyha a maginfláció nem ugrik meg

párhuzamosan, akkor a Magyar Nemzeti

Bank sokkal könnyebben mondhatja azt,

hogy átnéz egy ilyen külső sokk

és a kamat döntéseinél a maginfláció

viszonylag alacsony szintjéhez

kalibrálja az irányadókamatot. Ennek

pedig nagyon komoly pozitív hatása tud

lenni a gazdaságra, hogyha előbb lehet

és indokolt a kamatok csökkentése.

>> Hát ez monetári szempontból is egy

hasznosabb megoldás lenne. És akkor mi a

helyzet az extraadókkal ezek megtartása?

Az szükségszerű a költségvetés állapota

szempontjából? Ugye akkor pedig a piac

felül már régóta kritizálják ezeket az

intézkedéseket.

>> Ö az extraadoknak

az extraadok

eleve egy téves és nagyon káros eszköz a

magyar gazdaságpolitikában.

Ezekre azért volt szükség, mert az előző

kormány a jövedelemadóknál, a

személyjövedelemadónál és a társasági

adónál olyan rezsimet vitt, ami

fenntarthatatlan.

Ö hagyd mondjak erről két mondatot. Az

egy a világon nem létezik, hogy

személyjövedelem adott, ma már az ország

fele nem fizet.

Ez fenntarthatatlan.

Olyan sincs, hogy 9%-os a társasági adó,

független attól, hogy 2 10 vagy 100 vagy

1000 milliárd Ft nyeresége van

valakinek. Ennek az is a következménye

egyébként, hogy nem igaz, hogy alacsony

Magyarországon a a vállalkozásokat

terhelő adó, mert a vállal a társasági

adó mellett van az iparűzési adó, ami

megint nagyjából 8-9% társasági adó

mértékének felel meg. És vannak az

extraadók, amelyek másfélszer annyi

összeget vonnak el a gazdaságból, mint a

társasági adó. Tehát összesen ami sújtja

a vállalkozásokat ilyen típusú adó, az

nagyjából a a profitnak a 25-28%-a,

ami már kifejezetten magas elvonásnak

számít. Szóval ezektől meg kéne

szabadulni, de ha valaki átmond, B-t is

kell mondani. Hozzá kellene nyúlni a

személy jövedelemadórendszerhez is, és a

társasági adórendszeréhez is. Na most

ami a adott pillanatot jelenti

a a szektoradóknál,

van két olyan tétel, ami nem jó, hogy

van, de valószínű, hogy elkerülhetetlen

egy jó darabig. És amíg a helyzet ilyen,

addig azoknak a kivezetése

kérdéses, vagy az ésszerűséggel

kérdéses.

Ez a két ilyen különadó, az egyik, amit

eddig fizetett a MOL, illetve

assassiszem az MVM is, ami abból fakadt,

hogy ol eddig olcsóbban jött be az orosz

oj orosz gáz, és ennek a különbözetét

elvonták ezzel az adóval. Ez

közgazdaságilag indokolt. Ugyanígy

indokolt az extra profit adó, amit a

bankszektorra vetettek ki. Ugyanis a

Magyar Nemzeti Bank korábbi vezetésének

épületes hibáiból olyan túllikviditást

nyomott be a rendszerbe, több 1000

milliárd Ftot 0%-os kamattal, amit aztán

kénytelen kiszívni a rendszerből, és

erre 6,5% 6,25%-ot

fizet. Itt megint egy talált profit van,

egy windfall profit van. Ha azt

elvonják, azt befogott orral, de el

lehet fogadni. Szemben például a

bankadóval,

amit már régesrég ki kellett volna

vezetni, merthogy az annak semmilyen

alapja nincs, kifejezetten káros a

hatása és rossz, de ugyanígy van több

más ilyen adó, amelyeket ha a

költségvetés helyzete megengedi, ki

kellene vezetni. esetében tényleg

elképesztő

különbségről beszélhetünk, ami a profit

oldalon jelent volna meg, hogyha le nem

fölözi ezt az államt. Ugyanakkor az

talán fölvethető, hogyha ez a Molnál

marad, akkor olyan beruházások

valósulhattak volna meg sokkal

gyorsabban, mint ahogy most

megvalósulnak, ami például a az

energetik energiaellátási

diverzifikációt szolgálta volna. Ez egy

nem egy jó megközelítés?

kellene látnom a Mall profit

felosztását, de ami 200 milliárdos

osztalékot fizet ki, addig én erre nem

vagyok vevő. Tehát azt gondolom, hogy

amíg ilyen szintű osztalékkifizetés van,

egyáltalán nem gondolom, hogy azért nem

tudottam intenzívebben a diverzifikáció

felé ellépni, mert nem volt elégséges a

nyeresége.

Szerintem ez nem így van. Egyébként

pedig, hogy pozitív dolgot is mondjak,

úgy gondolom, hogy a MOL

lényegesen jobban felkészült a

diverzifikációra,

mint ahogy az a köznapi beszédből

kiderül, vagy a mindenki által elérhető

információkból kiderül. Ö azt gondolom,

hogy inkább az motiválja a MOLt és a MOL

vezetését, hogy amíg lehet, addig

maximálisan használják és éljenek azzal

a lehetőséggel, amivel még valamennyivel

több profitot tudnak ebből a helyzetből

kisajtolni.

>> Szükségesnek nevezted a személyi

jövedelemadórendszer átalakítását. Az

irány, a mód, ahogy a Tisza hozzátervez

nyúlni, tehát egy bizonyos jövedelem

szintig visszaállítaná az adó jóváírást.

Ez az irány, amit te helyesnek tartott?

Ö

>> ezzel teljesen egyetértek. Ö ez egy

célzott

célzott jellegű beavatkozás. Azoknak a

helyzetét javítja, akik valóban alacsony

keresettel bírnak.

>> Viszont ez még kevesebb bevételt hagy a

költségvetés. Igen, ezzel szemben nem

értek egyet a 25 év alattiak

adómentességével.

Nem értek egyet azzal, hogy duplájára

emelte a családi adókedvezményt ez a

kormány, mert azzal meg egyetértek, hogy

a családi pótlékot kell nagyon erősen

megemelni, de a kettő együtt kiüti

egymást, nem bírja el a költségvetés.

Nem értek egyet azzal, hogy a gyermekes

anyák életfotig tartó módon

adókedvezményt kapnak. Nyilván itt is

árnyaltan kell kezelni a három-négy

gyerekeseknél. Ez valószínűleg egy

helyes irány és jó irány, hogy

mindenkire ki kell ezt terjeszteni, azt

nem értem. Miközben például a gyerekét

egyedülnevelő, vagy gyerekeit

egyedülnevelőknél azt gondolom, hogy

kéne adókedvezményt adni a akár az

édesapja, akár az édesanyját, inkább az

édesanya szokta nevelni. Tehát és hát a

másik, amiről beszélni kell, az se egy

normális dolog, hogy 15% a maximális

adókulcs.

Azt az adórendszert Isten őriz

visszahozni, ami 2009

előtt volt, amikor már az

átlagkeresetnél 36% volt a marginális

kulcs. De azt gondolom, hogy egy olyan

felső két kulcsot be lehetne vezetni,

ami az átlagkereset kétszeresél, mondjuk

155él millió Ftnál 20%-ot a fölött

20%-ot

adózna, és mondjuk a háromszorosánál,

tehát ilyen 2,3 2,4 milliónál pedig

25%-ot,

tehát sem tehát nem 36-ot, nem

nem az átlagnál, hanem az átlag

kétszeresénél és háromszorosánál. Én

szerintem ezt kellene. Ez az én

szememben például meg a a határsaságadó

emelése is sokkal életszerűbb, mint a

vagyonadónak a bevezet.

>> Erre akartam rákérdezni, hogy akkor mit

gondolsz a vagyonadóról?

Kifejezetten károsnak gondolom, hogyha

az üzletrészeket is bevonják ebbe. Nem

beszélve arról, hogy nem olyan egyszerű

az üzletrész értékelése,

de ez egy kapitalista gazdaságban

kifejezetten ha az üzletrészeket így

adóztatják. Tessék megadóztatni

normálisan a jövedelmét, a profitját, de

ne de ne a befektetett eszközöket, tőkét

vagyont, mert ez káros a gazdaságnak.

Ráadásul itt komoly problémák vannak

azzal, hogy a külföldieket nem lehet

ezzel adóztatni, és akkor hátrányba

kerül a magyar vállalkozó, ami egy nem

nem kíván abszolút nem kívánatos. Ö a

többi résznél pedig azt gondolom, hogy

hogy azt is figyelembe kell venni, hogy

ma a vagyonoknak

egy elég jelentős része abból adódik,

hogy a megelőző kormány egy kifejezetten

súlyosan káros politikát folytatotta az

ingatlanoknál a a lakások, házak

esetében.

Ö négy-ötzörösére emelkedett az

ingatlanárindex. Az elmúlt 15 évben

Európában kiugróan a legmagasabb.

Európában körülbelül duplázódtak az

ingatlanárak, miközben nálunk

négy-ötzszörösre emelkedtek. Nos, ezt

adóztatni nem gondolom megint, hogy

nagyon nagyon észerű volna. Öakkor

vannak olyan területek megint, amik ahol

a az igazságos vagyon és jövedelem

adóztatás az az szerintem megállna a

helyét. Mondok egy példát. Ö, az megint

nem egy normális dolog, hogy több 100

milliós vagy több milliárdos pénzügyi

megtakarításokat, ha tartós betéti

számlán tartja valaki, akkor adómentes.

Megint az fontos, hogy az átlag család,

akinek van egy klió esetleg 10 millió Ft

megtakarítása, az legyen adómentes

annak, ha tartós betéti számlán tartja,

de a 100 milliós, vagy több 100 milliós,

vagy több milliárdos, vagy több 10

milliárdos megtakarítás is adómentes

legyen, az az szerintem

>> hát a TVS-nél behoznál egy egy plafont,

>> egy összegy plafont. abszolút

>> ami abban a mindezeket ami az adózással

vonatkozó

gondolatod volt alkalmad megosztani a

Tisza pártgazdaság politikusaival Kármán

Andrással Kapitány Istvánnal vagy akár

Magyar Péterről?

>> Nem

>> nem is keresték veled kapcsolatban a

konzultációs lehetőséget.

>> Nem nem volt semmilyen hivatalos vagy

félvatalos

kapcsolatfelvétel. Ezt ősszel is

elmondtam, amikor fals módon ezt

előhozták. szívesen megosztom velük,

hogyha igénytok például,

>> hátha eljut hozzájuk. maradva még itt a

bevételi és kiadási tételeknél

ugye úgy

fogalmaztad meg, hogy úgy fogalmaztál,

hogy az lenne a szerencsés, hogyha

ezeket a tervezett intézkedéseket

porítaná az évek között a Tiszapár,

tehát nem egyszerre egy költségvetésen

éven belül döntene ezekről a ezeknek a

bevezetéséről, hanem széthúzva több évre

van

széthúzva az egészet. Mit gondolsz

arról, hogy már idén elkezdődik a

nyugdíjak rendezése?

csupa olyan kérdést érintünk, ami

nyilvánvalóan

gyökeresen eltér attól, amit a

távozókormány csinált, és gyökeresen

különbözik attól, amit az új kormány

meghirdetett.

Mármint, hogy a saját véleményem

gyökeresen különbözik. A nyugdíjak

tekintetében teljes mértékben egyetértek

azzal, hogy az alacsony nyugdíjakat

rendezni kell. megfelelő kondíciók

mellett. Tehát például aki dolgozott 30

évet vagy többet, elment nyugdíjba 10-15

évvel ezelőtt, tehát életkor szerint is,

pláne ha egyedül egyedül van a

háztartásban,

és van 100-1000

Ft nyugdíja, akkor ezeket nagyon

jelentősen meg kell emelni, ami azt

jelenti, hogy ebből a szempontból az én

fejemben az nem elég, hogy 13-14 havi

nyugdíjat kapnak, vagy a Tiszapárt

nagyjából szintén egy egy havi

nyugdíjnak megfelelő összeggel kívánja

korrigálni ezeket az ellentmondásokat.

Ebben a ebből a szempontbó a Tiszapárt

megközelítése az közel áll az én

lelkemhez vagy megközelítésemhez, de az,

hogy ő is fenntartsa a 13-14 havi

nyugdíjat, az azt gondolom, hogy hogy

egyrészt a költségvetést nem bírja el.

Ez egészen nyilvánvaló. Másrészt pedig a

magas nyugdíjaknál egyáltalán nem

indokolt a 13. havi sem. Tehát

én arra emlékszem, hogy 12 havi

járulékot fizettem, úgyhogy semmiféle

gazdasági alapja nincs annak, hogy 13-14

havi nyugdíjat kapjak, tehát hogy a

magam nevében beszéljek. Ezzel szemben

az, aki azáltal, hogy kés, hogy régen

ment nyugdíjba, és ennek következtében

leszakadt a nyugdíja nagyon jelentősen

az átlagkeresetektől,

vagy a mediánkeresetektől,

ott viszont nem egy vagy két havi

nyugdíjnak megfelelő összeget, hanem

akár 50%-os emelést, tehát hat havi

nyugdíjnak megfelelő kiegészítést is

kellene adni. Úgyhogy azt gondolom, hogy

összesen 15 havi nyugdíj kifizetésére

nincs fedezet a költségvetésben.

Lehet, hogy 1314-re,

a 13-14re van, de ezt nem nyugdíj, de

ezt nem 13 vagy 14. havi nyugdíjnak

kellene nevezni, hanem szociális

szempontból juttatott szolidaritási

hozzájárulásnak

ahhoz, hogy honfitársainknak ne kelljen

a hónap végén azon töprengenni, vagy

attól szenvedni, hogy a gázszámlát

fizetik ki, vagy a gyógyszert veszi meg,

vagy éppen kenyeret vásárol.

>> Emlékszem, hogy ez a mondásod nagyot

ment az előző kormány alatt. a

kormányhoz közálló média nagyon

felkapta, és akkor hoztak téged

összefüggésbe, ugye a Tiszával. Direkt

de egyébként arról a szintről kaptál

üzenetet

>> ezekkel a megjegyzésekkel kapcsolatban,

vagy csak fölhasználták ezeket az

állításokat a kampányokban? egy

alkalommal

módot adtak arra, hogy a Mandineren

elmondjam, hogy amit ők mondanak, az a

teljes kifordítása annak, amit én

képviselek,

mert amit én képviselek, az az, hogy

célzottan az egyedülálló, vagy nem

egyedülálló, de alacsony nyugdíjat

nyugdíjban részesülőknek sokkal nagyobb

vonalú támogatást kellene adni. És a

magas jövö magas nyugdíjasoknak nem

tudom, hogy szól lehet meghúzni, de

4-500000 Ftnál már biztosan

aki a fölött van, az már biztosan

magasnak számít. Ezeken a helyeken azt

gondolom, hogy viszont nincs helye

annak, hogy hogy szolidaritásból az

adófizetők támogassák.

>> Még egy kérdés a költségvetésről.

A Tiszakormány visszaállítja az őszi

benyújtását a költségvetésnek. Van ennek

egyébként jelentősége. Kérdezem ezt

azért, mert a az Orbán kormány mindig

arra hivatkozott, hogy a korai

költségvetéssel elég időt akarnak hagyni

a piacnak, hogy fölkészüljenek a

következő évi fiskális folyamatok.

Próbálok udvariasan fogalmazni.

Ö az Orbánkormánynak ez az érvelése, ez

minden alapot nélkülözött, annál is

kevésbé, mert nemhogy ősszel, de már jan

ősszel, ősszel

már nem volt érvényes, amit mondtak, de

amikor november-decemberben

frissítették a következő évi

költségvetést, akkor kiderült, hogy már

januárban a frissített költségvetés sem

igaz. Tehát szó nincs arról, hogy az

üzleti világ, a piacok a tavasszal

benyújtott költségvetésnek megfelelően

készülnének a következő üzleti évre.

Untig elég, hogyha ezt ősszel csinálják.

Annál is inkább, mert tavasszal fogalma,

nem hogy tavasszal, decemberben fogalma

nem volt a távozó kormánynak arról, hogy

az az év hol végződik. Ennek például az

a következménye, hogy tavaly ugye azt

mondta a gazdasági miniszter

novemberben, hogy 2,5% növekedést vár

2025-re. Ezzel szemben 0,4 lett a

növekedés, ami azt jelenti, hogy a

költségvetés szempontjából azonnal a

bázis megváltozása miatt 1%-kal megnőtt

a deficit. A annak következtében pedig,

hogy decemberben, novemberben azzal

számoltak, hogy idén 2,5é3% lesz a

növekedés. Ezzel szemben jó, ha 1-5%

lesz. Ez újabb 1%-ot ad hozzá a

költségvetési hiányhoz. Tehát teljesen

voluntarista, átgondolatlan, teljesen

értelmetlen volt a tavas tavaszi

költségvetés készítés.

>> Hagy már egy lúernek tartod, vagy egy

tehetséges embernek, aki nem értett a

politikai elvét?

>> Nem tarthatom tehetségesnek azt, aki

négyből négyszer az előjelét nem találja

el a gazdasági növekedésnek. Én azt

gondolom, hogy nem lóer volt, hanem

minden áron eleget akar tenni a politika

elvárásainak, félretéve saját szakmai

felkészültségét, tudását, meggyőződését

egyetlen cél vezérelte, hogy kiszolgálja

a politika elvárásait.

Ma már szóba került a mó, és érdekel a

véleményed arról, hogy itt volt egy

aggodalom a választások előtt, hogyha a

Tisza nyer, akkor nehéz lesz meggyőzni a

magyar gazdaság vezetőit arról, hogy

teljes mellszélességgel támogassák majd

az új kormánynak a gazdaságpolitikáját.

Közismerten jó viszonyba álltak ezek az

emberek Orbán Viktorral és köreivel.

Hogy látod, hogy végül ez egy

zökkenőmentes átállás a piac

szempontjából?

Egyelőre

egyelőre óvatos optimizmussal

figyelem a a folyamatokat.

Nyilvánvaló, ha például a hozamgörbét

nézzük, akkor legalább 100-150

bázispontoté%

kamatkockázati prémiumot kiárazott a

piac, ami azt mutatja, hogy a piac

anonim szereplői bizalommal tekintenek

az elkövetkező hónapok évek elé.

A forint árfolyamának az alakulása

úgyzintén azt mutatja, hogy hogy a piaci

várakozás az pozitív, talán túl pozitív

is, merthogy a forint árfolyama azért

a magyar gazdaság versenyképességének

szempontjából

túlzottan felértékelődött. Az

>> mai napon 360 Ft euró.

>> Ezt akkor már túl erősnek gondolod.

Igen, ez nyilván ez azt jelenti, hogy a

reálffektív árfolyam mondjuk egy év

horizontján

12%-kal fölértékelődött,

miközben a magyar gazdaság

termelékenység növekedési üteme a

nullához közelít. Tehát azt gondolom,

hogy ez ez nem

ennek a ez a szint ez nem kívánatos.

Félreértés nem kívánatos a 400 fölötti

sem.

A kettő között van nyilvánvalóan

valamilyen

>> 380 körül. nagyjából ezen a szinten azt

gondolom, hogy rendben lenne, és nem is

csak arról van szó, hogy az exportöknek

ez nem kedvező, mert mindig ezt az

oldalt hangsúlyozzák, hanem

importoldalon a magyar KKV-kat, ha ez

tartósan így marad, a magyar KKV-kat

nagyon nehéz helyzetbe hozza, mert olyan

olcsó lesz az import, ami a piacon

kiütüti őket, nem fogják tudni fölvenni

a versenyt ezzel. Most nyilvánvalóan

ugye én nagyon hosszú éveken keresztül

kritizáltam az MNB előbb korábbi

vezetésének a forint folytonos

leértékelődését

támogató politikáját, ami rendkívül

káros volt. Fontosnak tartom, hogy az

MNB újvezetése szakított ezzel a

megközelítéssel.

Ugyanakkor azonban vigyázni kell, hogy

ne essünk át a ló túlsó oldalára. Ugye

most az anomin befektetőkről beszéltel,

de én igazából arra voltam kiválcsió,

hogy a Csányik, Hernádik, ők képesek

alkalmazkodni erre ehhez az új

helyzethez. jelenthet-e bármilyen

kockázatot a magyar gazdaság

szempontjából, hogy hogyha itt ne adj

isten politikai alapú szembefeszülések

alakulnak ki a vezető, tehát a

topmenedzserek és a kormány között, ami

aztán visszaütet akár például az

árfolyamokban is. Látsz-e erre bármilyen

jelet, megnyugtatót vagy nyugtalanítót?

>> Nincs információm erről, de nem

gondolom, hogy itt komoly feszültségek

húzódnának.

Ezt követeli meg a piaci érdek is.

Gondolom

>> persze,

>> hogy a mindenkori kormánnyal jó jóban

kell lennie a topmenedzsereknek. Ugye

Kármán András pénzügyminiszter

fogalmazott úgy, hogy a kockázatok

csökkentésének

hatását ő szívesebben látná az

államadósság finanszírozás

mérséklődésében, mints sem a

forintárfolyam erősödésében. Ugye erről

beszéltünk az elmúlt néhány percben. A

kormány mit tud tenni annak érdekében,

hogy ez a forgatókönyv következzék be?

ne a forint erősödésén keresztül

jelenjen meg a az ország megítélésének a

javulása, hanem a adósságfinanszírozáson

keresztül.

Ugye itt szokásos tételeket el lehet

mondani. kiszámíthatóság, jogbiztonság,

tulajdonbiztonság,

a mikromenedzselésnek a megszüntetése,

a adórendszer stabilitása,

a verseny feltételeinek az erősítése, a

közbeszerzések tisztaságának a

megvalósítása,

a korrupció radikális visszaszorítása,

a úgynevezett gazdaságfejlesztési

támogatásoknak, az ingyen pénzek

osztogatásának a radikális visszavágás

ása, mert ugye ez azzal jár, hogy romlik

a versenyképesség, zombi vállalatok

túlélnek, nincs termelékenységnövekedés.

Tehát ezek mind ugyanakkor nagyon

fontosak a a mennyiségi indikátorok is

ahhoz, hogy a kormány

ne

tehát ne csak a finanszírozási

költségeken keresztül tudjon

megtakarítani, vagy hogy azon keresztül

tudjon elsősorban ahhoz az kell, hogy a

a államháztartást rendbe tegyék.

Jelenleg az államháztartás

romokban van. az államháztartás egyes

alrendszerei,

a gazdaság egésze hál isten a a az

államháztartás alrendszerei válságban

vagy válságközeli helyzetben vannak. Az

egészségügy, az oktatás, a

szociálpolitika, a kutatásfejlesztés,

a digitalizáció, a mesterséges

intelligencia, az önkormányzatok, a

közlekedés a MÁV-tól a BKV-ig és az

egyéb

dolgokig. Tehát ezek a területek

mindegyike válság vagy válságközeli

helyzetben van.

Ahhoz egyrészt ahhoz, hogy ezek

javuljanak, reformokat kell

végrehajtani. Az elmúlt 20 évben

lényegében nem történt strukturális

reform Magyarországon. Ez a minőségi

oldala.

>> Azt hiszem két szitok szóval alakult ki

az elmúlt 30 évben a magyar

gazdaságpolitikában a reform és a

megszorítás.

Amit egyébként vastagon alkalmazott az

Orbán kormány, már nem a reformot, hanem

a megszorítást

az elmúlt négy év szintiszta konzekvens

megszorítás minden területen, de esetleg

erre majd visszatérhetünk,

de de a reform a azok ennek kapcsán az

új kormányminiszterei biztató dolgokat

tártak a közvélemény elé, de a reformok

mellett Ett

lényegesen több pénzre is van szüksége

ezeken a területeken. Tehát amit én

nagyon fontosnak tartok, hogy a reform

nem megszorítást jelent. A reform nem

azt jelenti, hogy jövedelmet kell

kivonni az egyes területekről. Számos

olyan terület van, ahonnan ahova

kevesebbet kell adni. Ilyen például ez a

bizonyos gazdaságfejlesztés, amire én

elég cinikusan azt szoktam mondani, ez a

gazdaság visszafejlesztés legjobb útja,

mert fölöslegesen észerűtlenül

túlárazva, helyenként nem is tisztán

tiszta

pályán nyomtak be pénzeket. Nyilvánvaló

a kormánypropagandából ki kell szedni a

pénzt. Nyilvánvaló, hogy a

közigazgatásnak a 240-250 milliárdos

éves

költségvetése

drámaian túl

túlfűtött. Tehát

Reál árakon 2010-ben ez a 240 ez 70

milliárd volt mai árakon, és ez ment fel

220-240

milliárdra. Tehát vannak helyek, ahonnan

lehet és kell jövedelmet kivonni. Ezeket

kell átcsoportosítani

ö az említett területekre. Tehát azzal

tudja a kormány ezt elérni, hogyha a

költségvetést rendbe teszi, ha egy

hiteles programot, pályát rajzol föl

arra, hogy az államháztartás jelenlegi

hiányszintjét hogy lehet egy elfogadható

mértékre

visszavenni. És ebben az esetben a

jegybank is sokkal könnyebben képes a

saját eszközeivel

segíteni azt, hogy a hogy a hogy ne

egyoldalon az árfolyam felértékelődésén

keresztül biztosítsa az árstabilitást.

>> Erre akartam kilyukadni, hogy ez a

bizonyos kármán mondat, amit én is

idéztem, ez ez tartalmazott üzenetet a

jegybank számára is, hogy ideje van a

kamatcsökkentéseknek.

Én ebben az tekintetben is

óvatosan optimista vagyok. Lényegében az

elmúlt 25 évben, de 2002 óta biztosan

nem tapasztaltam olyat, hogy harmonikus

együttműködés lenne a fiskális és a

monetáris politika irányítói között. Ha

ez nincs meg, akkor garantáltan nem

lehet fenntartható növekedést ezen belül

árstabilitást elő árstabilitást elérni.

Úgy tűnik, hogy most ez a

kapcsolatfelvétel nem egy egyszeri

találkozás, hanem egy folyamatos

párbeszédnek a kezdete. Ennek

következtében nagyon remélem, hogy hogy

egymást támogatva, egymást segítve a

fiskális, monetáris és persze a

jövedelempolitika, ami szintén fontos,

úgy tud együttműködni, hogy az tényleg

egy organikus, fenntartható

egyensúlyőrző. És hát egy-két év múlva

talán a jelenleg láthatóan gyorsabb

növekedést eredményez.

>> Hogyan lehet elmozdítani a jelenlegi 360

Ft-os szintről az euroár folyamát az

általad és kívánatosnak mondott 380

felé, hogy ez ne sértse a biz piaci

bizalmat.

Nyilvánvalóan, hogyha

hogyha

azokat a ha én azt hiszem, hogy azokat

az elemeket, amelyeket úgy lehet

jellemezni, hogy elfojtott infláció, ha

ezektől megválik a gazdaságpolitika

egyfelől

egy hiteles költségvetési pályát rajzol

föl másfelől,

sikerül elérni, hogy az Európai Uniós

pénzek dinamikusan elkezdjenek

visszaállni. amlani a gazdaságba, akkor

azt gondolom, hogy a jegybanknak a

mozgástere megnő abban, hogy az infláció

veszélyeztetése nélkül az árstabilitás

fenntartása mellett mérsékelje a

kamatszintet. Ha a kamatszint

mérséklődik, akkor a kamatkülönbözet a

forintkamat és a devizakamat között

mérséklődik, akkor az a forint

árfolyamát fokozatosan el tudja vinni

egy olyan szintre, ami a belföldi

gazdálkodóknak is elfogadható, és már az

még és az exportőröknek pedig már egy

olyan szintet ad, ami mellett

eredményesen tudnak működni. Ha ez a

forgatókönyv valósul meg, akkor a

jelenlegi 6,25%-os

alap két év múlva hol lehet?

Ugye nagyon sok minden függ attól is,

ami tőlünk független, tehát hogy a

világgazdaságban milyen folyamatok

vannak, hogy lesz-e egy komolyabb

árhullám Európában a hormoziszoros

mellékban lévő háború mellékhatásaként,

hogyha egy rendezett helyzetet

vizionálunk mondjuk két év múlva, és az

infláció mondjuk Magyarországon a

jegybank célértéke célsávjában van

stabil. stabilan. Tehát a kettő kötően

4%-os sávban van, akkor elképzelhető egy

ilyen 4-4,5%os

irányadókamat.

>> Beszéljünk egy kicsit az euróról. Van

egy ambiciózus programja a Tiszapártnak.

2030-ig

ígérik teljesíteni a az Euró

bevezetésének a feltételeit, és az azt

követő egy-két-három évben pedig

megtörténhetne maga az Euróvezetése.

Mennyire látod ezt hiteles pályának, és

milyen árfolyamon lenne majd célszerű

csatlakozni az eurozónához?

Nagyon a távoli jövőről beszélünk ilyen

értelemben? Ö az árfolyam a kívánatos

árfolyamszintről nem szeretnék

nyilatkozni, mert fogalmam sincs,

őszintén szólva. a ami a folyamatot

illeti, amennyiben az euróhoz való

csatlakozás egyfajta horgonyt jelent a

gazdaságpolitika

alrendszereinek, a költségvetési

politikának, a jövedelemppolitikának és

a monetáris politikának, akkor ez

akkor három négy öt év alatt

megteremthetőek a belépésnek a

feltételei.

Ö hozzá kell tennem, hogy azok közé

tartozom, akik nagyon hosszú ideig nem

nem azt képviselték, hogy minél előbb

célszerű belépni a monetáris unióba. Nem

azért, mintha nem gondolnám azt, hogy az

Európa az egyik legfontosabb és

legelőremutatóbb innovációja az Európai

Uniónak, hanem azért, mert mert a amíg

nincs Teljes Bankunió, Tőkepiaci Unió,

fiskális unió, addig olyan

szabályrendszert kell alkotni, ami hát

legyünk őszinték mesterséges és

számtalan ellentmondással bír.

Ugyanakkor az elmúlt években

én is azokhoz csatlakoztam, akik azt

mondják, hogy kívánatos lenne a belépés

két okból.

A márhogy az én álláspontomat két

tényező befolyásolja. Az egyik, hogyha

belépünk az Európai monetáris Unióba,

akkor többet soha nem lehet fölvetni azt

a kérdést, hogy Magyarország kimaradhat

az Európai Unióból, és ez mindennél

fontosabb. Ebből a szempontból.

egyetértek Orbán Viktorral, csak épp

ellentétes előjellelő azért nem akart

belépni többek között a monetáris

Unióba, mert akkor nem lehet kijönni az

Európai Unióból. Nekem ez a legfontosabb

érvem a monetáris uniós tagság mellett.

A másik érvem pedig sajnos az, hogy az

elmúlt egymás egy másfél évet leszámítva

tehát az új vezetése a jegybanknak azt

gondolom, hogy alapvetően

jól végzi a dolgát.

Az a véleményem, hogy 25 éven keresztül

a magyar

nemzeti bank vezetése visszaélt az

önálló monetáris politika

lehetőségeivel,

és még annál is több kárt okozta.

>> 25 évre visszamenőle beleértve a Simor

korszakot és a Járai korszakot is.

>> Így van. Így van. Így van. Ö sokkal több

kárt okozott a magyar gazdaságnak, mint

ami abból lenne káros, hogy az Európai

monetáris Uniónak is hát finoman szólva

nem ellentmondásmentes a a működési

kerete.

>> Lényegében a műsorödönk végére értünk,

de egy ügyről még mindenképpen akarok

veled beszélgetni, és ez az előző

jegybankivezetés időszakát, Matócsi

György időszakát érinti. Bizonyára

hallottál arról, hogy a Magyar Nemzeti

Bank egy ilyen vád hangzott el, hogy

nyomást próbált gyakorolni a

magyarországi Erzebank vezetésére, hogy

intézkedjenek, hogy a az Erzte Bécsi

anyankjában felügyelő bizottsági

tagságot betöltő előbb említett Simon

Andrást

távozásra bírják.

És a Simon Andrási interpretáció szerint

ez úgy történt, hogy Radomán élásítyot

behívták a Magyar Nemzeti Bankba egy

levegőtlen ablak nélküli helyiségbe, és

ott próbálták őt megdolgozni, és azt

látjuk, hogy a folyamat vége valóban az

lett, hogy Simon András távozott a vécsi

any anyacégtől. Mit gondolsz erről az

ügyről?

És ez, ha elfogadjuk, hogy ez így

történt és igaz, ez találkozik-e azzal a

tudásoddal, amit egyébként gondolsz

arról a korszakáról a Magyar Nemzeti

Banknak?

>> Amennyiben így történt, és nincs okunk

feltételezni, hogy nem így történt,

akkor ez elfogadhatatlan és felháborító

megjegyzni. Nem csak Simor Andrással

tették ezt, hanem Király Júliával

ugyanígy. Ö,

szóval ez

>> lehet, hogy másokor is megtették, csak

még nem beszélnek.

>> Ö

nem tudom, tehát nincs információm

erről.

Ez példaélküli

azt gondolom

jól jellemzi

Matolcsi György egész munkásságát. Nem

vagy nem vagyok meglepve azon, hogy hogy

ezek a

ezek a csontvázak is kiesnek a

szekrényből. De hát mondjuk a a

legnagyobbról meg nem szoktak beszélni

két dologról. Az egyik a 3200 milliárd

Ftos vesztesége a Nemzeti Banknak, ami

súlyos szakmai hibának a következménye.

Fedezetlen kamatpozíciót vállaltak be,

és súlyosan hozzájárult az Európa

rekorder 26%-os infláció létrejöttéhez.

Ezt az egész ország fizeti, fizette és

fizeti a mai napig.

A másik pedig, amiről szintén nem

szoktak beszélni, illetve tapsikolni

szoktak, sajnos úgy látom, hogy Varga

Mihály is, ez az aranyvásárlás.

Az aranyvásárláson horbilis pénzt veszít

a Magyar Nemzeti Bank és a magyar

adófizető, mert az, hogy egyrészt a a

jegybank az nem egy szerencsejáték

vállalkozás.

Az, hogy megnőtt az arany árfolyama, az

az akár Nvidia részvényeket is vehetett

volna a Nemzeti Bank, annak még jobban

megnőtt az árfolyama, és akkor még

boldogabbak lehetnénk, de ez nem a

jegybank dolga. De az az

árfolyamnyereség, az egy nem realizált

árfolyamnyereség. Tehát nézhetjük az

aranytömböket és örülhetünk, hogy milyen

sokat ér. Csak felhasználni nem lehet

semmire.

Amíg el nem adjuk.

Viszont az, hogy az aranyba tett 6

milliárd dollárt a Magyar Nemzeti Bank,

azt jelenti, hogy 6 milliárd dollár után

évente nem kapunk kamatot,

merthogy az egy nem az egy kamatot nem

fizető aktív a jegybank mérlegében. De

ez azt jelenti, hogy 10 év alatt

nagyjából 1000 milliárd Ft-ot bukott a

Nemzeti Bank azon, hogy aranyat

vásárolt.

Haszna semmi ára, költsége pedig az

egekben. Erre az MMB válassza, hogy más

nemzeti bankok is fölépítették a maguk

aranytartalékát.

Nem állnak egyedül. Rendkívül

irracionális döntés volt a többiek

részéről is. Semmire nem használható.

Amit szoktak mondani, hogy

vészhelyzetben ez milyen jó. Szeretném

hangsúlyozni, körülbelül két hét

importját fedezné, ha fölhasználható

lenne, de nem felhasználható, mert itt

Magyarországon tárolják ezt az aranyat,

úgy ezzel fizetni nem lehet.

csereeszközként nem tudják használni.

Úgyhogy ez,

hogy mondjam, a gazdaságtörténetben

sokszor és sok helyen történtek

mélységesen irracionális döntések. Ezek

egyike az, amikor arrait használnak fel.

Még egy mondatot szeretnék ehhez

hozzátenni. Ez nem megy szembe azzal,

hogy egy család szempontjából, ha van

100 megtakarítása, akkor az abszolút

észerű, hogy annak 10 20-25%-át

esetleg aranyban tartja, de ami egy

család szintjén észszerű, természetes,

racionális, okos döntés, az a makróban

egy jegybank szintjén totálisan

irracionális.

>> És ugye tudja tartani befektetési

alapban is, ami aranyra építi a

pozícióját. Tehát az eg az meg egy

liquid dolog a családz.

>> Igen, igen, igen, igen, igen. Tehát a

tehát nem egészen más a mikroszintű

észszerűség.

Az megvan, az rendben van, az indokolt,

makros szinten ez csak veszteséget okoz,

addig és ameddig nem adja el a Magyar

Nemzeti Bank. Ha most eladná, akkor

lehetne azt mondani, hogy hát

spekuláltak, nem dolga a jegybanknak,

hogy spekuláljon, de bejött a

spekuláció. az ellenkezője is

történhetne,

de bejött. És akkor azt lehet mondani,

hogy oké, ez egy ilyen szempontból

szerencsés dolog volt, de ha nem adja

el, akkor csak a költsége van. Hozzá

kell tennem egyébként azt is, hogy az

arány árfolyama persze nagyon volatilis

ugrál le föl. Három hónappal ezelőtt

5500

dollár volt egy uncia, most 4500. Tehát

ehhez képest a az az arany, amit

bámulnak, nézegetnek, 20%-kal kevesebbet

ér három hónap viszonylatában. Lehet,

hogy három hónap múlva visszamegy az

5500-ra, de lehet, hogy leesik 3500-ra.

>> Surányyi György, köszönöm a

beszélgetést.