tisztelt hölgyeim és uraim zavarban

vagyok hogy ilyen sokan rám akarják

szánni azt a mai estét de nem tehetek

ellene mindenesetre azt már itt is

jeleznem kell hogy az érdem amik itt fel

letettek sorolva azok nem csak az én

érdemeim hanem azoke is akik mögöttem

állnak és segítenek elsősorban a youtube

csatorna szempontjából bogya zoltánnak

tartozon köszönettel

de

rögtön azzal kell kezdenem hogy mi az

amit most nem

lesz először is én csak a saját nevemben

beszélek ami amit itt mondok az

semmiféle politikai párt semmiféle

donor szervezet vagy egyéb nem

egyeztette velem

ezek az én gondolataim és kizárólag én

vagyok érte a a felelős a másik hogy sem

adózási szakember nem vagyok se

büntetőjogász pedig mind a kettőre nagy

szükség volna

ennek ellenére

mégis hogy is mondjam annyira elkapattam

magam hogy azt gondoltam hogy teszek egy

kirándulást ezen a területen is mert bár

ahogy említettem bizonyos kompentáciáim

nincsenek meg mégis csak a múlttal

foglalkozó

egyénként talán egyéni szint szinten h

emberi szinten azt mondom hogy az

emberiség nem tanul általában a

történelemből de egyének tudnak tanulni

belőle és mindenkinek adott a lehetőség

hogy tanuljon belőle tehát igenis

hasznos foglalkozni azzal hogy mi volt

régen annál is inkább mert ezek a dolgok

relevánsak a mára sőt a jövőre is tehát

ezekkel a ezekkel a

korlátokkal kell hallgatni azt amit én

most önöknek a

következő percekben órában mondani fogok

több mint hat különböző példa fog

elhangzani amelyek nagyon különböző

helyekről közelítik meg alapvetően

ugyanazt a kérdést nevezetesen hogyan

lehet újraosztani a lapokat hogyan lehet

egy társadalmi igazságtalanságot kezelni

és mindegyik eset nagyon különbözni fog

de valamilyen tanulsága azt gondolom

ezeknek ennek ellenére lesz az a első

eset amivel foglalkozni szeretnék ez a

nagy gazdasági válság és ahogy ezt az

usában kezelték ugye sok más országban

is ez egy katasztrófát okozott de az

ahogy az usa próbálta ezt az ügyet

kezelni az azt gondolom hogy

jövőbemutató

először azonban érdemes végiggondolni

hogy em mit jelentett ez a nagy

gazdasági válság tehát hogyha

összehasonlítjuk azzal a

katasztrófaorozattal amit a

rendszerváltás gazdasági hangsúlyozná

gazdasági értelemben nagyon sok magyar

munkavállalónak jelentett hiszen a

nemzeti vagyon nagyon jelentős része

egész egyszerűen megsemmisül

és nem is föltétlenül azért mert

ellopják hanem azért mert hogy is

mondjam a például a régi ts-ek és állami

gazdaságok mint olyanok a maguk

gépparkjával összeomlanak de a lényeg az

hogy az usában a gazdasági válság az egy

szintén hasonló

recessziót eredményezett tehát az hogy

majdnem meg elződik a gdp az hogy a

bankoknak az egyharmada csődbe megy

ráadásul mindez párosul azzal hogy

egyébként egy klímakatasztrófa is van

tehát ez se ráadásul egy 21 századi

jelenség tehát már akkor voltak ilyen

esetek ez a bizonyos

porvihar probléma ami azzal járt hogy

egész egyszerűen irlatlan nagy

szántóföldek tönkrementek és a farmerek

gyakorlatilag elvesztették a termelés

lehetőségét és ez két és fél millió

ember munkanélküli válásával járt

és emellett ráadásul nem elég hogy

csökkent mezőgazdaságban dolgozók

létszáma hanem maga a mezőgazdasági

termékek ára is borzasztó mértékben

csökkent ugye ekkor volt először a

világtörténelben amikor így látványosan

elkezdtek megsemmisíteni élelmiszert

miközben az emberek egy része nyomorgott

és ezt nem tudta megvenni

és ugye az usa egy egészen különleges

hely mind a mai napig abból a

szempontból hogy

az állam nem tekintette feladatának azt

hogy minden egyes állampolgárt minden

szempontból biztosítson tehát még ma

európában legalábbis papíron a

társadalombiztosítás az legtöbb

országban szinte mindenkire kiterjed és

már a 30-as években és a 30-as évek

magyarországán a magyar lakosságnak egy

igen jelentős részére a

társadalombiztosítás valamilyen formája

kiterjedt kivéve egyébként a

mezőgazdasági munkavállalókat akik a

legszebb rászorultabbak voltak addig az

usában ekkor még csak az munkavállalók

1%-a volt biztosított ez azt jelentette

tehát ha valaki elvesztette a munkáját

akkor ott adott esetben vége mindennek

koldus lett és

és ez is mutatja hogy mennyire

óriási katasztrófát okozott az a

recesszió ami ott

történt a gazdasági válság ugye 1929-ben

már kirobban és az ezt követő évek még

súlyos recessziót okoznak mert az

államott nem mert költekezni

republikánus elnök volt azonban az

elnökválasztáson az demokrata jelölt

ugye franklindáó

roosevelt egy nagyon híres beszédet

mondott amit máig szoktak idézni és ez a

beszéd itt látható pontosabban egy pici

részlete csak nevezetesen hogy az egész

nemzetből nők és férfiak néznek ránk

akiket a kormány politikai filozófiája

elfelejt és akik vezetést valam amit a

nemzeti jólétből a jogos részesedés

lehetőségét szeretnék megkapni kötelezem

magam arra hogy újraosszam alapokat new

deal az amerikai nép számára ez több

mint egy politikai kampány ez felhívás a

fegyverek

megragadására nagyon bombasztikusan

hangzanak ezek a szavak

de mögötte egy komoly tartalom is volt

merthogy a roosvelt tényleg egy igen

kiterjedt programot próbált átverni az

ottani törvényhoz annak érdekében hogy

megváltoztassa amerikát tényleg újra

akarta osztani a lapokat

és ez egy ez egy nagyon-nagyon fontos

pontja ennek a történetnek és itt egy

kis kitérőt kell tennem hogy ugye az

állam az egy közösségi szerveződés és

mint olyan eleve újraosztja a jövedelmek

bizonyos részét ahogy a történelemben

haladunk ez az újraosztó folyamat egyre

nagyobb és nagyobb részt jelent tehát

muk a közép és kora újkorban a nemzeti

összterméknek ez egy töredéke volt amit

valamilyen formában szociálisan

újraosztottak most jóval több mint

40%-ról

beszélünk az hogy ezért milyen

szolgáltatásokat kapunk az mindenkinek

ebben a teremben is egy mindennapi

élménye tehát hogy mennyire jól működik

ez az újraosztás és ez azért fontos

kérdés mert ugye hogyha a szolgáltatás

nem megfelelő akkor vé

féelmezhetően az egyik probléma az hogy

az újraosztott szelet túl picit tehát

hogy nagyobb mennyiségű adót kéne

beszedni ahhoz hogy jobban működjön az

egészségügy és az oktatás vagy nyilván

más prioritásokat kellene megjelölni

ahhoz hogy ez jobban működjön és akkor

itt még egy egy kérdés önök felé aki

ismeri azt a kifejezést hogy erkölcsileg

elavult az kérem tegye fel a kezét

kíváncsi vagyok hányan vannak hát

néhányan néhányan nem túl sokan nem

véletlen ez egy nagyon szép kifejezés

hogy erkölcsileg elavult egy tárgy

esetébe mégis mit jelent ugye ez egy

késői szocialista kifejezés alapvetően a

én a belügyminisztérium szóhználatában

találkoztam vele először a levéltárban

amikor mondjuk egy telefonkészülékre azt

írja a bm 3/3-as csoport főnöksége hogy

az erkölcsileg elavult vagy pedig

mondjuk a nyugati határzárra azt mondja

hogy erkölcsileg elavult és ezalatt azt

értették hogy annyira sziki az ahogy

működik hogy hogy is mondjam lejáratja a

szocializmust na most ez az erkölcsi

elavultság ez hogyha most kimegyünk

kelenföldre és megnézzük a máv épületét

vagy egyáltalán a máv működését akkor

szerintem a legjobb kifejezésemivel le

tudjuk írni azt hogy a magyar állam

vasutag hogy működik az az erkölcsileg

elavult és ez még nagyon sok más dologra

is használható ebbe az országba kínos az

a szolgáltatási minőség amit az

adófizető állampolgár ezért kap

kap roosevelt ugyan ezzel a kifejezéssel

nem találkozott de azzal a de azzal a

problémával hogy új prioritásokat kell

hogy is mondjam az állami

költségvetésben tenni azért hogy az az

óriási szociális teher ami a lakosságot

éri az valahogy hát hogy is mondjam

megoldódjon ezzel igen és ezért hát sok

mindent tett de előtte csak még ez hogy

mennyire sikeres volt ez a new deal ez

talán ez az ábra is mutatja ugye itt a

egészen kiugróan látszik most nem tudom

mindegy így is látni látni lehet a

grafikont hogy a munkanélküliség

mennyire megugrik 1930 és 33 között isá

a hihetetlen módon visszazuhan tehát

hogy bármennyi kritika is éri

közgazdászok részéről a new dealt nem

lehet tagadni hogy a foglalkoztatást azt

minden szempontból megoldotta a másik

ábra amint látjuk itt az egy főre eső

nemzeti jövedelmet hogy az hogyan

változik a különböző színek különböző

országokat jelölnek de ugy ezen a téren

is tulajdonképpen az usa ahol a

legmagasabb gyakorlatilag kezdettől

fogva a nemzeti jövedelem egy főre eső

összege itt is viszonylag hamar kilábbal

abból a hullámhegyből jöhetne a

következő

és itt pedig ez a kép azt mutatja amikor

akor roosevelt elnök aláírja a

társadalombiztosítási törvényt ez egy

nagyon fontos része volt ennek az

intézkedéscsomagnak mert ez bevonta

gyakorlatilag az amerikai munkavállalók

egy jelentősebb részét a szociális

szolgáltatásokba amibe addig nem

részesültek kérném a

következőt és maga ez a new deal ez

három részből állt az relief

megkönnyebbülést jelent ugye ez egy 100

napos program ez volt tképpen az első

olyan kormányzati hogy is mondjam

intézkedés ahol 100 nap türelmi időt is

kért az elnök

legelején eleve azzal kezdték hogy

csináltak egy bankzárlatot eldöntötték

hogy milyen bankokat lehet szanálni men

milyen bankokat nem

megszüntették gyakorlatilag a dollár

szabad átváltását aranyra de ezt azzal

is összekötötték hogy az aranyat el

kellett ugyan adni az amerikai nemzeti a

federál rizer banknak viszont az

aranyért normális piaci árat fizettek

tehát ez nem egy szocialista megoldás

volt

és le is értékelték ezután a dollárt ami

a gazdaságnak nyilvánvaló egy nagyon

nagy előnyt biztosított illetve

átütemezték a különböző hiteleket is

amelyek szorongatták a

vállalkozásokat a másik ugye a gyógyító

intézkedésekhez tartozott recovery a

minimálbél garantálása a széles

közmunkaprogramok amelyeket bevetteett

tettek ami azért is érdekes mert ez egy

nemzetközi trend tehát nem csak az usa

nyúlt a közmunkaaintézményéhez hanem

olaszország és németország is ugyanakkor

amikor azok teljesen más társalmi

berendezkedésű országok voltak

magánlakásokat építettek és ami nagyon

fontos még hogy az usában a

szakszervezeteket azt tulajdonképpen

egészen eddig az ideig meglehetősen

elnyomták ugyanis az amerikai hozzáállás

az eredetileg az volt hogy a gazdaság az

majd szabályoz a saját magát nem kell

ebbe különösebben beleszólni a munkaadó

meg a munkavállaló az tárgyalja le ezt

úgy ahogy akarja na most

gífenny sándortól

proákaottokárig elég sok olyan

keresztény szocialista gondolkodó volt

akik ugye nagyon sok mindenről nagyon

különböző dolgokat gondoltak de az

teljesen nyilvánvaló volt nekik

és ezt nemzetközi

mezőnyben mondták ezt tehát ketteler

manci püspököt is említhetném már

hosszas évtizedek k el korábban aki

rámutatott arra hogy a munkaadó és a

munkavállaló nem egyenlő fél ugyanis a

munkavállaló sokkal kiszolgáltatottabb

mint a munkaadó tehát nem lehet a

kettejük hogy is mondjam megállapodására

bízni csupán azt hogy hogy néznek ki a

dolgok és roosevelt bevezette például a

szakszervezetek különböző támogatási

formáit ami egy nagyon-nagyon fontos

része volt ennek a projektnek a

társadalombiztosítási törvény ről

beszéltem már te például az hogy

bevezették a kollektív munkaszerződést

hogy ez kötelező tehát hogy és ez is

ugye a dolgozókat vtte alapvetően mert

nem lehetett így kijátszani őket

egymással szemben jöet a következő

igen most ami érdekes new dealt miből

fizetik honnan van erre a pénz mert ez

nagyon tanulságos az egyik az hogy az

amerikai egyesült államokban a jövedel

jövedelm adórendszer egyébként is több

sávos volt de ennek a legfelső sávját

borzasztóan felemelték

79%-ra 79-re és ugye ma ez

magyarországon

15% tehát a a szélsőségesen kapitalista

usa sokkal hogy is mondjam szocialistább

megoldást választott mint amit mondjuk a

mai magyar politika választ és hát eleve

a jövedelemadó másott is magasabb volt

egyébként ebben az időben hozzá kell

tennem hogy a legfelső sávba

gyakorlatilag az usában egyetlen egy

család pontosabban egyetlen egy

adófizető eset ezek a rockfellererek

voltak

és ebből adódóan önmagában ebből nem

folyt be egy akkora összeg ami

meghatározó lett volna az amerikai

költségvetésnek nem ez volt ennek az

egésznek a lényege hanem ahogy ezt a a

következő slajd is majd mutatja de hg

nem kell oda lépnünk az hogy az emberek

igazságérzete valahogy

helyreálljon és hogy elfogadják a többi

intézkedéssel együtt ezt is

merthogy nagyon sokan úgy gondolták hogy

a gazdagokat még jobban meg kellene

adóztatni de nem csak a az adó a

jövedelemadó lett hogy is mondjam

megemelve hanem csökkentve lettek ott is

az állami fizetések és a nyugdíj de a

legnagyobb bevételt az usába és ez

nagyon fontos ami miatt ezt igazán jól

lehetett finanszírozni azt az okozta

hogy attól hogy a költségvetési

egyensúlyt helyre tudták állítani és

attól hogy elkezdtek beruházásokat

méghozzá nagy léptékű beruházásokat vízi

erőműveket meg más dolgokat építeni ez

önmagában konjunktúrát teremtett és a

konjunktúrából származó adóbevételek

azok önmagában óriási tételt jelentettek

itt de emellett

korábban az us-ában egészen minimális

volt a társasági

adó megemelték ennek is a sávjait 727%

közé ahol nálunk magyarországon ez most

is csak ilenc elvileg uniós

kötelezettség lenne ezt 15%-ra

növelni németországban egyébként 29% a

társasági adó ennek az a lényege tehát

minél alacsonyabb a társasági adó annál

könnyebben tud a vállalkozó kivenni

pénzt a saját vállalkozása

hasznából minél magasabb ez az adó annál

nagyobb mértékben fog ő hozzájárulni a

közteheriseléséhez és

emellett érdekes hogy az áfa mint olyan

az az usában nem játszott különösebb

szerepet akkor se és azóta se tehát az

us-ában vannak olyan tagállamok

képzeljék el ahol nincs áfa és ahol van

ott is sokkal alacsonyabb mint a mint a

magyar adókulcs ami azért egy nagyon

fontos kérdés mert ugye az álfa az amit

mindenki egyért ugyanabban a mértékben

kénytelen lesz kifizetni hiszen egy

fogyasztást terhelő adóról van szó jövet

a

következő na most sejthető hogy ott az

usában is nem volt mindenki boldog

ezektől az intézkedésektől mertogy ez

különböző érdekeket sértett és egyrészt

a legfelsőbb bíróság ott nagyon sokáig

ennek a történetnek ellenállt mert hogy

hogy nem a legfelsőbb bíróság

kinevezettjei pont azért mert korábban

mindig a republikánusok nyertek ezeket

ugye élethosszig nevezik ki tehát nem is

olyan egyszerű tt leváltás az nem jön

szóba mind a kilenc főbíró republikánus

volt és voltak intézkedések amelyeket ők

megtámadtak illetve meg is kellett ezért

semmisíteni és újra kellett az egész

történetet gondolni azonban roosevelt

önmagában annyira hiteles és sikeres

volt a programjával hogy a következő

választást azt nem kéthmaddal hanem

3árom neyeddel nyerte meg ez azt jelenti

hogy

időben egyszerűen mivel hogy a főbírók

nagy része egyébként is már nagyon öreg

volt előbb-utóbb ezek biológilag

kikoptak a rendszerből és 38-ra hogy is

mondjam az eredeti ellenállást tehát

onnan indulunk hogy mind a kilen nine

old man kilenc öreg ember mindegyik

teljesen egységesen ellenáll aztán ez

lecsökkent a kilencből négyre akik

nagyon mindent meg akartak akadályozni

és 38-ban ez a négyes fogat is igazából

szétesett és ettől kezdve a az amerikai

legfelsőbb bíróság se állt ezeknek a

dolgoknak ellen és ami érdekes hogy ugye

a rosweltnek a saját pártján belül is

nagyon komoly ellenfelei voltak egyrészt

a demokrata párt konzervatívabb része

illetve a republikánusok azzal vádolták

hogy itt tulajdonképpen egy egy ilyen

zsidók által irányított kommunista

összeesküvés mozgatja és a cél az hogy

itt egy ilyen szovjetuniót hozzanak

létre

a másik várt meg pont a fordítottja volt

hogy hát igazából nem is nyúl eléggé

hozzá a nagy tőkéhez és tehát ez

magyarázza azt hogy miért kellett a

rooseveltnek ezt a

79%-os felsősávot bevezetni nyilván a

kommunista párt se volt elégedett

merthogy érezte hogy ez az egész

történet túl sikeres és éppen

konszolidálja azt a rendszert aminek meg

kellene semmisülnie a marxi lenini

tanítások alapján

de ahogy mondtam szerencsére a

konjunktúra és a és az a tény hogy ez a

new deal alapvetően azt jelentette hogy

nagyon sok nagyon szegény ember egy

picit többet kapott és a

teherviselést program azért inkább a

felsőbb osztályokra hárította át ebből

adódóan széleskörű népszerűséget

élvezett és roosevelt soha nem látott

politikai legitimitást is kapott a az

azokon a választásokon amelyek ezután

történtek egészen a háborúig jöhetne a

következő a következő példánk

magyarország teljesen más helyzet és

alapvetően itt az első pont a földreform

ami mint egy politikai probléma

végigkíséri szinte az egész 20 századot

ez ugye azzal függ össze hogy eredetileg

mondjuk az eszterházi család amikor

kapott 400000 holdat az uralkodótól

akkor azt azért kapta mert ebből például

bandériumokat is kellett felállítania és

küldenie hogyha háború volt igen ám de

1867-ben már mindenki elfelejtette ezt a

történetet már korábban se kellett

bandériumot köldeni tehát a koraújkor

végén ez az egész az az állandó

hadseregekkel megváltozott és akkor

magyarán az egyik oldalon volt egy egy

donáció amivel szemben viszont nem

álltak korabeli kötelezettségek és ez

ugye azért eg egy probléma pláne hogy

közben hát több millió embernek még egy

házhelye sincsen és azért már a 19

század végén fölmerült hogy valahogy itt

is újra kéne osztani a kártyákat

igen ám csak hogy a összes földreformal

az a probléma hogy a mezőgazdaságnak a

jövedelmezősége eleve alacsonyabb mint

az

iparé és én magam is gazdálkodom tehát

pontosan tudom általában sokkal töb több

eszköz kell hozzá tehát történészként az

a mennyiségű eszköz amire szükségem van

az egy laptop néhány toll és papír tehát

ennek a költségei ahhoz képest hogy mint

bortermelő milyen gépparkot kell

finanszíroznom tehát teljesen

aszimmetrikus ez a helyzet

és emiatt ezt a föld reform

problematikát igazából sose lehetett

megoldani de később ezzel még fogunk

találkozni az első világháború alatt már

felmerült az a kérdés hogy hát itt

egyesek óriási jövedelmekre tesznek

szert a konjunktúra miatt és hogy ezért

ezeket a konjunkturális bevételeket

pluszba meg kell adóztatni és 1916-ban

egy törvénnyel bevezették a hadiadót

amin aminek a legfelsőbb kulcsa 30%-os

volt és itt azért meg kell jegyeznem

hogy ne a mából induljunk ki amikor a az

állami vállal állami

megbízásokból adott esetben két három

vagy 500 s-os extra profit folyik be

valakihez amikor egy tanulmányírásnál

egy oldal mondjuk 3 400000 ft-ba kerül a

simán kikopizott szöveg és a hasonló

teljesen abszurd a szervezet bűnözés

kategóriájába tartozó ügyek olyasmi

ugyanis akkor nem igen volt még akkor is

hogyha a papírtalpú bakancsok meg

hasonló újsegcikek meg megjelentek de

például a weiss manfré hogy egy konkrét

példát mondjak ő teljesen normális piaci

áron adta el a húskonzervet meg a

géppuskát és a lövegeket a magyar

államnak de természetesen keletkezett

ezen egy konjunkturális adója és ez

ennek a felső sávja volt aztán nem is

30-45%-os de csak a nyereség többlet

után és magánszemélyeknél pedig évi

13000 koronától ami mai áron 16 millió

ft éves bevételt jelent tehát viszonylag

magasan állapították azért meg a kisebb

jövedelmek nem estek ebbe bele

és

a másik pedig ami egy nagyon nagy gondot

okozott magyarországon hogy ahhoz hogy

az első világháború után azt a rengeteg

szociális problémát valamilyen szinten

kezelni lehessen ahhoz egy viszonylag

csekély állami adóbevételből kellett

viszonylag nagy összegű szociális

kiadásokat finanszírozni annak ellenére

hogy nagyon sokan ebben nem részesültek

illetve európai összehasonlításb ez

nagyjából a középmözönnybe helyezkedett

el tehát kevesebb volt mint a cseh meg

az osztrák de több volt mondjuk mint a

román vagy a lengyel vagy a jugoszláv

vagy nagyjából azoknak a szintjén állt

és így felmerül az hogy hogy ez egy

koraszülött szociális állam volt-e

miközben pont a dolog szociális részét

egyébként akik benne éltek azért kevéssé

élték át mert egy iszonatos nyomor volt

de ezt a koraszülött szociális államot

is egy nagyon nagy adóztatással tudták

fenntartani és ez a nagyon nagy

adóztatás alapvetően nem a nagy

vagyonokat érte hanem a mostani

helyzethez egyébként eléggé hasonlóan

igazából mindenkit sőt igazából a a

legvagyonosabbakat érte a legkevésbé már

csak azért is mertogy abban a korban az

adóelkerülésnek sokkal de sokkal több

lehetősége volt mint ma ugyanis nem volt

internet és a nagytestvér nem látott

minden számlát tehát ez egy teljesen

máskor ma egy kiflit nem lehet venni

gyakorlatilag hogyha valaki kártyával

fizet hogy azt az adóhatóság ne lássa az

akkori statisztikusok eleve abból

indultak ki hogy az adóbevallások a

legfelsőbb kategóriában minimum 50%

adóeltitkolással járnak

együtt jöhet a

következő ennek

dacára nem lehet tagadni hogy a horti

rendszerben volt két nagyszabású

kísérlet arra hogy újraosszák a lapokat

amire az előbb is utaltam az első ez a

nagyatádi féle földreform nagyatádi

szabó istván egy kisgazda

földművelősügyi miniszter volt és aztán

később a szocialista történetírás

igyekezett ezt kisebbíteni ennek a

jelentőségét ennek a földreformnak hogy

hát itten ez csak egy ilyen kicsi

konszolidációs próbálkozás volt hát nem

tehát annak amit 1945 után felosztottak

az 3 millió

3 millió hold volt ahhoz képest

1200zet osztottak ki 1920 és 1930 között

tehát ugye az egy harmadát ami egy elég

nagy arány ha tekintetbe vesszük hogy 45

után tényleg mindent elosztottak

ráadásul úgy osztottak el mindent hogy

eleve a akiket svábnak minősítettek

azoktól mindent elvettek egy részüket

deportálták nyugat-németországba vagy a

kevésbé szerencséseket az nend kés bikba

tehát hogy sokkal könnyebb is volt

45-ben osztogatni elvehették a komplett

egyházi vagyont és elvették a komplett

nagybtokot és ennek dacára is csak 3

millió holdig jutottak tehát ehhez

képest az hogy itt kiosztanak 1 20000000

holdat ez egy nagyon komoly fegyvertény

még akkor is hogyha maga a folyamat

elhúzódik

és nagyon sok ember jutott valamihez

tehát itt összesen ennek több mint

700000 kedvezményezettje volt a folyamat

kicsit hasonló ahhoz ami 1990 után

történik a magyar földkárpótlással

ugyanis a kis parcella az valójában

adómentes zsebpénz és pedig azért mert a

kis parcellán az aki gazdálkodik és amit

előállít azt

vélelmezhetően vagy nem fogja a piacon

értékesíteni vagy feketén fogja eladni

de hát úgy nem számít semmit hog most

eladott mit tudom én 200 kg krumplit ez

teljesen jelentéktelen

és rövid távon ezzel be lehet tömni az

embereknek a száját ráadásul el is

foglalják magukat ezeken a földeken így

hogy is mondjam nem jelentenek egy

társadalompitikai problémát de hosszú

távon a nagyatád féle földreform se

oldotta meg azt a helyzetet hogy az a

rengeteg pcike parcella ami így

keletkezett az igazából a piaci

körülmények között nem volt életképes

mint ahogy 1990 után se letettetek

életképesek azok a parcellák amik

kialakultak következő slajdot

a második és nagyon fontos esemény

igazából a 20 századi magyarország

egyetlen sikeres tervgazdasági

intézkedése ez a győri program volt

erről kevesen tudnak és ezt érdemtelenül

hozzá kell tennem hogy maga a történet

nagyon komplikált mertogy a győri

program ami egy teljesen legitim

gazdaságpolitikai intézkedés az egyik

lába volt imrédi béla new dealének a a

másik lába az az első zsidó törvény volt

ami viszont egy demokráciában minden

szempontból vállalhatatlan de itt van

egy idézet amit én hoztam és cak egy

picit ezt elemezzük hogy hangzik az

idézet amit ön mint a magyar nemzeti

bank elnöke mondott 1937-ben annak

kapcsán hogy felvázolta az akkori

miniszterelnöknek darányi kálmánnak azt

a tervet amellyel ő öt év alatt 1

milliárd pengő állami bevételt szeretett

volna beszedni amiből egy

konjunkturális gazdasági tervet ígért

ugye azt írja hogy az a kérdés hogy

bizonyos nagy nemzeti gazdasági és

társadalmi problémáink megoldását

félretesszük-e vagy pedig egy egyszeri

nagy vagyonadó formájában a nemzeti

tőkére apellálunk-e mert ha a gazdasági

célokat is meg akarjuk valósítani és a

vagyonhoz sem merünk hozzányúlni akkor

menthetetlenül belesodródunk egy

inflációba ami a nemzeti tőkének

ugyanolyan vagy nagyobb mérvűigé

bevételét jelenti mint a vagyonadó és

amelyet teljesen vakon sújt le

elsősorban azokra akik anyagilag gyengék

és kevésbé ravaszak hogy ez a réteg

elsősorban megint ai hiszékeny

keresztény középosztályunk lenne aztán

különmondanom sem kell mondta ő ez az

utolsó mondat nyilvánvaló antiszemita

motivációról tanúskodik ezt kár lenne

tagadni de a szövegnek alapvetően nem ez

szerintem az egyetlen üzenete sőt nem ez

a lényege hanem az hogy imridi béla is

látta azt hogy nem működik rendesen az

állam tehát az a mennyiségű szolgáltatás

amit nyújtani tud az szociális

olajcseppeknek tekinthető viszont minden

jel 1937-ben már arra mutatott hogy az

az embereknek nem elég tehát nem elég

nekik az hogy nem működik igazából az

állam abba az értelemben persze hogy ott

még maga a szolgáltatás se volt igazán

meg ma adott esetben megvan csak nagyon

rosszul működik de a lényeg az hogy isz

nagy szociális problémák voltak

magyarországon lehetett látni hogy ha

nem tesznek valamit akkor egy

szélsőséges párt adott esetben a

nyilasok óriási választási sikerhez

jutnak illetve ami még szintén nagyon

fontos hogy a magyar gazdaság egy

különböző különböző okokból

alapvetően német illetve zsidó eredetű

asszimiláns vállalkozók kezében volt

ennek jelentős része valaki bemegy a

magyar tőzd palotában például ott is

látszanak az alapítók a legtöbb név

német ez nem azért volt mert ezek az

emberek tehetségesebbek voltak mint

bárki más nem azért volt mert ők egymást

segítették a magyarok kárára hanem azért

mert hogy magyarországon a 19 század

végétől egy sajátos munkamegosztás

alakult ki nevezetesen az hogy a gentry

alapvetően az közszolgálatban az

államnál próbált boldogulni és az

asszimilánsoknak te teljesen átengedte a

gazdasági terepet merthogy a társadalmi

presztízse akkor egy jegyzőnek vagy egy

bírónak sokkal nagyobb volt mint mondjuk

egy orvosnak eleve az orvosoknál is az

állatorvosnak volt nagyobb a presztízse

mint az emberorvosnak azért mert az

állatorvos az állami mindig vagy majdnem

mindig és nem kényszerül arra hogy

koszos pénzt fogadjon el úgymond a

kunsaftól ezzel szemben egy rendes orvos

az ugye betegeket kell hogy gyógyítson

hűbéri helyzetbe kerül úgymond

pontosabban

hűbéresi be hogy nekifizetnek és az az

igazi úrnak ugye az számított abba a

korba aki csak az uralkodótól kap

valamit aki nem az uralkodótól kap az

nem és nagyon röviden lebutítva

beszéltem erről mert ez egy külön

előadás tárgya lehetne de ezt meg kell

említenem csak azért hogy bizonyos

félértéseket el tudjunk kerülni

mindenesetre

maga a győri program és érné mint a

következő slajdot amiről itt beszélünk

ez

két lábon állt az egyik a 60%-a a

bevételeknek a 27000 legnagyobb adót

fizető személy vagyonának progresszív

adóztatásával

amiben az volt a lényeg hogy semmiféle

antiszemita körülmény itt nem volt

megadva tehát csak azt nézte az

intézkedés ez ugy egy becikkelyzett

törvény mindenki megtalálja az

interneten a kíváncsi ha jól emlékszem

az 1938 évi 20

törvénycikk

tehát a 27000 legnagyobb adót fizető

vagyon progresszív megadóztatásával és

pedig úgy hogy

ezt 20 illetve 25 részletben kellett

kifizetni nem egyszerre két kulcs volt a

mezőgazdasági tőkére

514% ipari tőkére 520 és nyilván azért

mert hogy a mezőgazdasági tőkének a

megtérülése az kisebb

és ami nagyon érdekes hogy még a

magánvagyonok esetében 50000 pengő alatt

nem volt adó vagyonadó ami azért nagyon

magas 50000 pengő a gyárvagyonoknál már

egy egypengős vállalkozást is ebbe

bevontak tehát mindenkinek fizetnie

kellett

a maradék 40%-ot pedig államkölcsönből

finanszírozták és abban reménykedtek

hogy az az óriási

beruházási lendület ami majd ennek

nyomán kialakul az fog annyi adóbevételt

termelni hogy ez finansz sírozni fogja

és emellett kivetettek egy csomó

fényűzési adót meg mindenféle más ilyen

típusú adót amit most különadónak

nevezhetnénk azzal a különbséggel hogy

ott és akkor csak a luxus termékekre

vetették ezt ki tehát amire nem lehetett

azt mondani hogy a mindennapi

fogyasztáshoz tartozik sajnos a tuk

jaszut is ide sorolták de ezt el kell

hogy fogadjam igazából ezt a logikát és

kérném is a

következőt na most hogy mennyire sikeres

volt ez a győri program azt a következő

számok mutatják először is felemelik a

főösszegét 1 milliárdról 1 milliárd 600

millió ftra és a futamidőt

öt évről kettőre csökkentik tehát ez egy

egészen

brutális brutális felemelés és ezt azért

tudták megtenni mert sokkal több pénz

folyt be vagyonadóból ugyanis bár akkor

nem

volt digitális gyóntató szék de volt a

dolognak egy olyan eleme hogy az addig

eltitkolt vagyonokat legalizálni lehet

amennyibe befizetik utánuk a vagyonadót

és ezt az emberek befizették óriási

pénzek jöttek be

és legjobban mutatja hogy itt mennyire

megugrott a konjunktúra hogy még 37-38

között az állami bevételek összesen

1373 millió pengőt tettek ki

3940ben ez 4145 millió pengő volt és ez

akkor is egy óriási ugrás ha

hozzávesszük azt hogy a ö felvidék déli

sávja illetve kárpátalja közben

visszatér

ráadásul

ö pusztán fiskális szempontból a

visszatért területek azok egyébként

nyelték a pénzt tehát kárpátalja egy

sokkal elmaradottabb terület volt

amelyik sokkal kevesebb adót fizetett be

az államáztartásba mint amennyi

költségeket okozott az ottani

infrastruktúrának az üzemeltetése tehát

az hogy a gdp egy év alatt 21%-ot nőjön

ilyen a magyar tört ben szerintem nem

volt egyszer se és mindez azzal járt

hogy komplett iparágak épültek ki a

gumibloncsgyártás mellett arra is

utalnék hogy a világon 10 ország volt

ekkor amelyik harckocsit gyártott

magyarország ide tartozott románia

lengyelország jugoszlávia nem tartozott

ide akkoriban egy harckocsigyártás ez

egy nagyon magas ipari kultúrát

jelentett tehát ez egy összetett nagyon

bonyolult folyamat rengeteg különböző

alkatrész kell hozzá és az hogy ezek a

harckocsik a későbbiekben a második

világháborúban nem váltak be a

t34-esekkel szemben azért egy kicsit

igazságtalan mert a német haszkocsik se

váltak be azok is elavultak voltak a kor

szomszédos országaihoz képest ezek a

magyar halckocsik technológiailag minden

további nélkül megállták a versenyt az

akkori mondjuk exportált francia vagy

cseh járművekkel

összehasonlítva és ugye nem mellesleg

ezekből a pénzekből a a távközlés

mellett még olyan dolgok is felépültek

mint a lilafüredi kastélyszálló tehát az

ennek a győri programnak az egyik hogy

is mondjam szép mememója kérném a

következő

slajdot nagyon nagyot ugrunk

merthogy ezután a hihetetlen sikeres

program után most két sikertelenről

fogok beszámolni és nagyon érdemes

elgondolkodni a sikertelenség

okán 20 20 század végén 21 század elején

is volt és most is van szerintem magyar

választó poolgárok egy részében némi

hogy is mondjam igazságtalanság élzet és

ezért a szocialista szabaddemokrata

kormányok próbálkoztak egy egy luxusadó

bevezetésével luxusadó azt jelentette

volna alapvetően hogy ingatlant

gépjárműveket repülőgépet

és hajókat adóztatnak meg és

ez a 2005 évi adó ez teljes kudarcot

vallott egyrészt azért mertogy

önbevallás alapjára helyezte az egészet

és a nagyon kevés bevallás érkezett

szinte annyira kevés hogy az

adóbeszedési költségei is aránytanul

magasnak ígérkeztek ráadásul az

alkotmánybíróság megsemmisítette ezt az

adónemet és egyébként teljes joggal mert

hogy semmilyen átlátható rendszert nem

tudott kínálni a törvény arra hogy

hogyan állapítsák meg az adott

ingatlannak az értékét és ráadásul nem

is volt fellebbezési lehetőség az

egyszeri döntés kapcsán

és ezért aztán ennek nekifutottak még

egyszer és kérném a következő

slajot 2009 évi

78 törvény ahol legalább lehetővé tették

már azt hogy úy mond legyen egy másodfok

tehát hogyha nem tetszett az

összegmállapítás akkor ezzel lehetett

valamit reklamálni de ennek ellenére nem

volt képes a törvény pontosan leírni azt

hogy mi alapján állapítja meg bárki is

egy ingatlanértékét ugyanis ezt nem

lehet mechanikusan és ez az

ingatlanadónak a fő

problémája egy ingatlannál mindig egyedi

mérlegelés szükséges ezt általában egy

adóbevallásba hogy minden egyes

ingatlanhoz kimenjen egy adószakértő azt

felmérje és ezek után megállapítson

valamilyen értéket tehát ez meglehetősen

életszerűtlen és nehéz és éppen ezért

aztán ezt az adót is megsemmisítik

kivéve egyébként és fontos a nagyértékű

gépjárművekre hajókra és repülőgépekre

vonatkozó luxusadót ezt a fidesz

semmisítette meg hiszen minden jel

szerint ez nem tartozik a tástalmi

igazságosság kérdésébe hogy valakinek

jachttja luxus repülőgépe van ezért ne

fizessen utána külön adót ezt döntsék el

majd a választók vogy meddig jó így

kérném a következő slajdot most

visszaugrunk egy kicsit de ez azért

nagyon izgalmas mert magam is

megdöbbentem amikor kutattam ehhez az

előadáshoz hogy hogy néztek ki 1909-ben

az állami bevételek tehát hogy mi volt

az a torta amit akkor lehetett osztani

és hogy néz ki ez a torta

most erről mutatok néhány adatot és itt

a legérdekesebbe az egészben hogy az

állami bevételeknek egy elég nagy tétele

volt az állami vállalatok nyeresége ez

majdnem a negyede és ezt a majdnem

negyedét ez szinte teljes egészében a

máv adta ebbe az a nagyon tanulságos és

akkor itt ugye ahogy a múlt mindig a

mának szól hogy a mávnak van egy

üzletága a máv cargó tehát a

teherszállítás volt mindig is a

legnyereségesebb nem a személyszállítás

nem véletlen hogy ezt privatizálták

belőle de erről még később a lényeg az

ahogy

látják hogy ez az állami nyeresége ez

mekkora nagy és itt még hozzátenném azt

hogy magyar állami vállalatokról

általában abba a kontextusba szoktunk

hallani hogy ezek veszteségesek kivéve

az mvm-et ami nyilván a paks miatt

nyereséges kell hogy legyen de például a

tokaj kereskedő áz mint olyan az egy 30

éves pénzszivattyú ehhez képest

németországban például több sörfőzde és

borászat működik úgy hogy állami

tulajdonban van és nyereséges tehát ez

nem egy lehet

vállalkozás jöhet a

következő és akkor ez a 2011 és 2023as

struktúrája az állami adóbevételeknek

ami ugye ettől viszonylag radikálisan

eltér egyrészt a állami bevételek

vállalkozásokból azok nem jelennek meg

rajta csak az egyéb alatt tehát ez egy

egészen picike szám

ami igazán érdekes hogy a eleve

viszonylag nagy áfa még tovább nőtt és

ugye ezek a különadók mellette ez tovább

nuvelik amikiket azért neveztem el

desantosnak mert ugye ráragad mindenre

tehát hogyha van egy szolgáltatás amit

egy különadó is terhel azt nyilvánvaló

hogy az érintett tovább fogja hárítani

mint ahogy a bankok is tovább fogják

hárítani mert vagy ezt teszik vagy

előbb-utóbb csődbe mennek tehát ha

továbbra is lett volna ársapka mondjuk a

benzinen akkor minden benzinkút bezárt

volna mert

nem tud vízből benzint csinálni ez van

egy ilyen furcsa törvény hogy ezt ezt

még nem oldották meg mit a

következő csináltam egy ilyen táblázatot

is annak érdekében hogy lássuk amikor

egy ilyen tortaszeretelés van tehát újra

akarjuk osztani a lapokat a tástalmi

igazságosság jegyében akkor milyen

lehetőségek vannak és ezzel hogyan éltek

a magyar történelemben

ugye vagyonadó nagyon rég volt tehát a

kora középkorú volta de hozzáteszem hogy

a vagyonadó az valójában a középkorban

elsősorban ingatlanadóként működött

tehát hogy mondjuk füstadónak hívták meg

kapuadónak hívták

és ennek általában a kulcsa nagyon

alacsony volt

örökösödési adó mint olyan ez is nagyon

sokáig volt és ha elgondoljuk azt hogy

végülis mindenkit ugyanúgy egy any szül

és a születés pillanatában még az illető

semmit de semmi mit nem tudott tenni a

társadalomért

mégis az egyik gyermek az fog rögtön

mondjuk örökölni 1 milliárd forintot

vagy mit tudom én 100 milliárdot a másik

meg kettő darab fillért hogy ez mondjuk

nem teljesen hogy is mondjam természetes

és az hogy legyen mondjuk egy

örökösödési adó ami ezt valamilyen módon

nyilvánsávosan kezeli ez nem egy

ördögtől való dolog lenne elvileg de ezt

magyarországon megszüntették tehát

közvetlen hoz hozátartozóknál nulla

teljesen függetlenül attól hogy az

örökség 1 millió 10 millió vagy 1

milliárd ftból áll miközben hát ezen el

lehet gondolkodni ez mennyire igazságos

ugye van gépjárműadó földadó ezek ezek

viszonylag minimális összegek ha azt

nézzük nyilván egy áztartásnak lehet

hogy sok de az államháztartás

szempontjából bevételként ez minimális

ugyanúgy a luxusadó is nagyon kevés

pénzt hozott 3844 között hiába volt

magas a kulcsa viszont ami érdekes hogy

mind 38-ban mind 47-be amikor bevezettek

egy komplett vagyonadót ez nagyon magas

kulcsokkal működött tehát hogy 47-ben

egészen 75%-ra felment még a ma annyira

hogy is mondjam népszerű regisztrációs

adók és különadók illetve a pénzügyi trz

tranzakciós adó ezek olyan adók amik

egyrészt nem progresszívak tehát

mindenki ugyanannyit fizet belőle és

lehet hogy nagyon pici maga a kulcs de

hát ez egy olyan dolog hogyha a

gázkereskedelemben is valaki csak

mondjuk 50 fillért keres egy

köbméteren azért

írdatlan számú köbméter eladása történik

meg

és ez az egész tábla is mutatja azt hogy

alapvetően azok a típusú adók amelyeket

önök ma ismernek azok mind abba az

irányba mutatnak hogy ez a lehető

legkevésbé legyen progresszív kérném a

következőz

[Zene]

na most az az eset hogy eladnak valamit

amiről kiderül hegy aranytojás

tolyótyúk és éppen ezért valamit vissza

kell csinálni lásd valamilyen

igazságszolgáltatást kell tenni az nem

csak egy magyar probléma

nagybritanniában is felmerült ez csak

ott alapvetően nem egy egy család húzott

ebből személyes hasznot különböző

magántőke alapokon keresztül hanem az

akkori konzervatív politikusoknak voltak

egyszerűen rossz átgondolatlan döntései

amit it nagy különbségnek tartok

egyébként úgy erkölcsileg de mindegy a

lényeg az hogy mi történt eladták az

angol közműveket és ezek után kiderült

hogy az angol közművek irdatlan nagy

pénzt termelnek akkor amikor már

magánkézben vannak és a menedzserek akik

ezeket működtették irdatlan fizetéseket

vettek fel és a labor azzal az ígérettel

indult aztán választási harc a hogy ki

fog ezekre vetni egy különadót és amikor

hatalomra jutottak ki is vetették itt le

is írom ezt az egész történetet hogy egy

egyszeri 23%-os adót vettek ki vetettek

ki az alapítási érték és a profit

termelési feltételek értéke között azaz

a privatizáció utáni négy év átlagos

nyeresége között amitnek a különbözetét

kilencszeresen felszorozták tehát ez nem

egy kis pénz volt amit ki kellett itt

fizetni és

hát felmerülnek az analógiák

akár a mávkargó esetében de még sok más

ilyen típusú privatizáció mondható

amikor egész egyszerűen meggondolatlan

dolgok történtek a magyar társadalom

szempontjából kérném a következő

slajdot a következő két slide azt fogja

mutatni hogy elvileg a mai magyar jog

nagyon is ad fogoldzót ahhoz hogy

miért teljesen legitim újraosztani a

ukat miért teljesen jogos az hogy adott

esetben a törvényhozó amennyiben erre

politikai mandátumot kap hozzányúljon

bizonyos vagyoni kérdésekhez itt látják

hogy 2011-ig is tartalmazta az alkotmány

hogy minden természetes személy jogi

személy és jogi személyiséggel nem

rendelkező szervezet köteles jövedelme

és vagyoni viszonyainak megfelelően a

közterhekhez hozzájárulni és ezt

folytatta az alaptörvény is hogy a közös

szükségletek kielégítésekhez való

kiszámítható hozzájárulás

egy fontos dolog és ugye az adótörvények

nem

kétharmadosak az adótörvények nem

kétharmadosak és nem is lehetnek azok

ugyanis a kéthármadosak lennének ez azt

jelentené hogy csak kéthármados

felhatalmazással lehet egyáltalán

kormányozni ami viszont hogy is mondjam

hogy politikai nonszens volna ez egy

nagyon-nagyon fontos pont mert itt

látszik az hogy azokat a dolgokat amiről

beszéltem azt egy feles

törvényhozási

többséggel is orvosolni lehet és ami

nagyon fontos hogy a jelenlegi

alaptörvényben is az áll hogy minden

magyar állampolgár

az állam közvetlen

ellenszolgáltatása nélkül rendszeres

vagy rendkívüli fizetési kötelezettség

teljesítésével járul hozzá a közös

szükségletek fedezéséhez a lényeg itt

talán a közvetlen ellenszolgáltatás

nélkül tehát nekem akkor is kell adót

fizetnem ha konkrétan az én fizetésemért

nem kapok semmilyen szolgáltatást tehát

nem arról van szó hogy a tb-t azért

fizettem azért én tb-t kapok hanem adott

esetben azért hogy működjön az oktatás

magyarországon másoknak ezért ungvári

kristián vagy mészáros lőrinc vagy bárki

más több adót fog fizetni még akkor is

hogyha ő már soha nem fog iskolába

járni jöhet a

következő és itt is látjuk hogy a az

alaptörvényben három cikke is van ami

ezt körülbástyázza tehát hogy adót

abszolút lehet szedni a közösségi

érdekre való hivatkozással mer

képességeinek és lehetőségeinek

megfelelő munkavégzéssel mindenki

köteles hozzájárulni a közösség

gyarapodásához a tulajdon társadalmi

felelősséggel jár és mindenkinek hozzá

kell járulni a közös szükségletek

fedezéséhez és itt gondoljanak arra amit

az elején mondtam működik-e az állam és

mi az ami ebben az államban erkölcsileg

elavult és miért az nyilván azért mert

nem költöttek rá elég pénzt és szerintem

ez pártállástól függetlenül valószínűleg

hogyha meglát valaki egy egészségügyi

intézményt vagy egy iskolát akkor be

kell látnia hogy ez méltánytalan ahogy

ott bizonyos dolgok kinéznek

méltánytalan hogy gyakorlatilag most már

egy egyetemi docens minimálbért kell

hogy kapjon miközben az ő képzett ége az

legalább 10-15 éves tanulást

feltételezett és még hosszan

folytathatnám jöhet a

következő itt igazából kérdéseket

fogalmaztam meg azért hogy a válasszal

próbáljak néhány dolgban támpontot adni

önöknek sokan gondolják azt hogy az a

helyzet amiben most vagyunk ez részben

azzal is összefügg hogy 1990 után a

privatizáció mint olyan az nem volt

kellően sikeres és pedig azért nem

merthogy az állambiztonság a vagyont

ellopta az a helyzet hogy ezt

ezt nem csak hogy nem tudom megerősíteni

hanem ez egy tévedés nagyon sokat loptak

a közös vagyonból azonban alapvetően nem

az állambiztonság volt az amelyik lopni

tudott azok szerencsétlen félnotások

voltak ebben a történetben hanem a párt

de még a párt is tehát mondjuk egy tsz

elnök vagy az üzemi párttitkár amit el

tudott lopni az ott adott esetben egy

jól rosszul inkább rosszul működő üzem

vagy az üzem egy része volt ma viszont a

lopás konkrétan úgy megy hogy egy

teljesen jól működő hogy is mondjam

vállalat részt lás mávkargó egész

egyszerűen fognak és eladnak vagy

különböző közbeszerzésekkel annak a

sokszorosát lopják el mint amit 1990-ben

el lehetett lopni és ami a

legfontosabb ha megnézzük azt a személyi

kört aki 1990-ben gazdag tudott lenni és

ez viszonylag azért erre egy csomó

statisztika van azt látjuk hogy ezen

szereplők nagy része már a legteljesebb

mértékben eltűnt a süllyesztőbe tehát

hogy nincsenek olyan típusú óriási

vagyonok amelyek a rendszerváltás

óta görgetődtek volna ugyanannak a

személynek a kezébe legfeljebb pintér

sándor nevezhetjük meg mint az üzleti

zsenit aki folyamatosan egy fontos

szereplője azt g gondolom a magyar

üzleti életnek de ez egy külön

történet ami egy külön probléma viszont

hogy ugye amikor ez a rendszerváltás

történt akkor abban mindenki hitt hogy

ez az ország fel fog fel fog zárkózni

európához csengely dées mondta hogy

európába megyünk de mindannyian és hogy

ez mennyire sikerült mentálisan

sikerült-e a lakosság el tudta-e

sajátítani azokat a azokat az

attitűdöket amit egy nyugati fejlett

piacgazdaságban az embereknek használni

kell itt ez azt gondolom ez nem sikerült

annyira jól mertogy mind a a

demokráciának mint önértéknek a

tisztelete ez sem hogy is mondjam

terjedt el kellő mértékben és az

hogy ahogy például meg lehetett vezetni

embereket magyarországon lás

dezsisökkentéssel és mindenféle az állam

által kiszórt pénzekkel amik egyébként a

szocializmusnak a legrosszabb évtizedeit

idézik valójában amikor állami

juttatásokkal fillérekkel megveszik

egyébként a

legelesettebbek politikai szavazatait ez

nem járul hozzá a demokratikus öntudat

növeléséhez ami viszont egy piacgazdaság

működtetésének is valahol az alapja

összefüg a jogállamisághoz és a

piacgazdasághoz való viszony hát igen

sajnos összefügg tehát lehetséges

természetesen hogy távolkeleten kiválóan

lehet működtetni piacgazdaságokat úgy

hogy ott nincs jogállam azonban azt

gondolom hogy az európai kultúr körbe ez

nem megy tehát ott ahol nincs jogállam

ott a piacgazdaság se fog működni már

csak azért sem mert nincsenek meg a

szükséges fékek és ellensúlyok például

amelyek a lopást megállítják ami meg

azért fontos mert hogyha lehet lopni

akkor nem kell piaci alapon

működni és végül milyen lehetőségei

vannak szimbolikus jóvátételnek és itt

jön a következő slide talán mertogy mit

értünk szimbolikus jóvátétel alatt

illetve hogy hogy megy ez de azzal

kezdeném hogy ugye a jelenlegi magyar

miniszterelnök orbán viktor kijelentette

hogy semmiféle vagyonóról hallani se

akar tehát ő ezt egyértelműen is

becsületesen megmondta

ezzel szemben a magyar történelemben

többször voltak már rensszerváltások

amikor nagyon alaposan hozzányúltak

vagyonhoz sokszor nem is jogállami módon

teszem hozzá és ezt senki se kívánhatja

de ha megnézzük ezeket a jogi

felelősségre vonásokat

amelyek jogállami módon

történtek németországban

nyugat-németországban 1945 után vagy

magyarországon a rendszerváltás után

akkor egy ilyen feleem más képet kapunk

mert mindkét esetben megállapítható hogy

a bűnösök nagy része ugyan nem nyerte el

a büntetését de legalább németországban

bíróság elé állt csak aztán felmentették

magyarországon még ez se következett be

mert hogy péter gábortól kezdve hosszú

azoknak a sora akik még csak egy

bíróságra se kellett hogy

menjenek

de nagy különbség van abban hogy

németországban pont azért mert eljárni

legalább eljártak vizsgálatokat

csináltak ezek a vizsgálati anyagok

bekerültek a levéltárakba ahol olyan

történészek mint ék kutathatják és

publikálják ma senki se mondhatja a

német lakosságból azt hogy én nem tudtam

hogy mit csinált a nagyapám merthogy

100z és 100z ezer és ezer tanulmány cik

megírta hogy mit csinált ott van feketén

fehéren ennek az egésznek a

dokumentációja és a német állam

szerencsére elég sok pénzt költött arra

hogy ez közkincsé is váljon lehetséges

hogy azokat az embereket nem dugták ott

börtönben nem ítélték el viszont

nyilvánosságot kaptak legal á ezek a

történetek és hosszú távon maga a

nyilvánosság ténye is azt gondolnám hogy

gyógyító és a legjobban ezt a magyar

példa mutatja ugyanis magyarországon a

rendszerváltás után ez ketté vált akik

akartak jogi felelősségre vonást azok

nem akartak nyilvánosságot akik meg

nyilvánosságot akartak azok nem akartak

jogi felelősségre vonást nagyjából így

lehet leírni

a liberális oldalnyyilvánosságot

szeretett volna de ellenezte mondjuk a

sortűzpereket a akik a sortűzpereket

akarták azok meg nem akarták azt hogy az

állambiztonsági múlt megismerhető legyen

holott ez csakis és kizárólag együtt tud

működni külön-külön az egyik a másik

nélkül viszonylag kevésbé lesz hatékony

nem sokat ér és ilyen szempontból azt

gondolom a legfontosabb

egy jövendőbeli igazságtétel esetében

amikor azokat a szervezet bűnözői

köröket felelősségre vonják nem csak az

it élet és a konkrét vagyonnak a

visszavétele lesz hanem legalább ennyire

fontos a nyilvánosság mert lehetséges

hogy nem lehet mindent

visszavenni

azonban valamilyen módon a társadalomnak

egy leckét kell ebből kapnia hogy mi az

mi az az út amire nem lépjen még egyszer

és ez nyilvánosság nélkül nem fog tudni

működni és ide sorolódik az a kérdés

hogy mi várható egy ilyen megújult

adórendszerről mert hogy ez az

előadásrészben arról is szólt hogy a

társadalmi igazságosságot egy új

adórendszerrel azért jelentős mértékben

meg lehet oldani de nem tökéletesen

teljes igazságot nem lehet tenni és

nyilván nem is cél az hogy vannak

mondjuk teljesen jól működő

vállalkozások amelyekbe a ner

bevásárolta magát és nincs értelme

ezeket önmagában tönkretenni azért csak

mert egy neres vállalkozó vette meg

azonban a helyzet sokkal könnyebb

2025-ben mint 100 évvel vagy akár csak

30 évvel ezelőtt is volt mert ahogy már

az előadásom elején is utaltam arra

gyakorlatilag ma fizetésekbe a

transzparencia soha nem látott mértéket

ért el és ez csak folyamatosan növekszik

tehát a nagy vagyonokat a nagy lopott

vagyonokat eleve azok akik ezeket

eltulajdonították politikailag

működtetik nem széfekbe és aranyrudakba

tartják hanem iparágakba

ettől ez a történet átlátható és adott

esetben

részben különböző jogi eljárások alanya

is lehet illetve

megadóztatható és ilyen szempontból az

adórendszer nagyon is része tud lenni a

jogi igazságtételnek de a jogi

igazságtételt nem

pótolhatja azoknak az eljárásoknak

mindenképp meg kell történnie külön

amelyek arról szólnak hogy miért vettek

annyi lélegeztetőgépet és hogy volt

erről hatástanulmány ha volt akkor azt

kell felelősségre vonni aki ezt leírta

ha meg nem volt akkor a politikai

megrendelő felelőssége azt gondolom hogy

egyértelmű de ez már nem az én

asztalom végül jelent- veszélyt hogyha

egy adórendszer burkoltan

antikapitalista természetesen

jelentzt mindenképp elkerülni kívánom

hogy valaki úgy menjen el ebből a

teremből hogy ungvári krisztián azt

mondta hogy minden gazdagot adóztassunk

rommá nem erről van szó azonban hogyha

nem nem működik az állam csak azt tudom

mondani hogy akinek több van annak

többet is kell raknia a közösbe nagyon

szépen köszönöm a figyelmüket

[Taps]