Sziasztok! Ez itt az elemző Benyó

Ritával és Lakner Zoltánnal. Súlyog

Tamás nem mond le, hanem a velencei

bizottsághoz fordul. A Tisza kormány

közben Brüsszelben az uniós pénzek haza

hazataláról tárgyalt, Ukrajnával pedig

megállapodást jelentett be a kárpátaljai

magyarok jogairól. Közben jönnek a

látványos politikai gesztusok, például a

képviselői fizetések csökkentése. A Závc

történelmi tiszaelőnyt mér, és berobbant

a pártokon átívelő parkfenntartási

korrupciós ügy, amelyben már Fideszes,

MSZP-s, Momentumos és önkormányzati

szereplők is érintettek. témáink, tehát

bőven vannak, úgyhogy mindjárt bele is

kezdünk, de előtte arra kérlek titeket,

hogy iratkozzatok fel a Válasz online és

a Partizán YouTube csatornájára is

legyetek támogatóink. Szia Zoli,

köszönöm, hogy itt vagy.

>> Szó! Ott fejeztük be két héttel ezelőtt,

úgyhogy most ott kezdjük, hogy május

31-e lesz Sullyok Tamás határideje arra,

hogy kiderüljön, hogy lemond vagy nem

mond le, és hogy bizonyára mire mi itt

ülünk, addigra meglesz a forgatókönyve a

kormánynak arra, hogy mit fog csinálni

Sullyok Tamással, ha nem mond le. nem

mondott le, sőt ugye a velencei

bizottsághoz fordul, ami hát némileg

meglepő idáig a velencei bizottság az

nem a liblingje volt a a Fidesz érának.

De mit látunk most igazából ebből?

Szerinted az, hogy még nincsen egy ilyen

konkrét elmozdítási terv, az azt

mutatja, hogy nem találták ki, hogy mi

legyen, vagy azt mutatja, hogy egyébként

van bennük alkotmányjogi érzékenység.

Vagy pedig azért ez egy elég jó téma

arra is, hogy ezen jó hosszú ideig

rágódjon mindenki.

>> Ez a kormány biztos, hogy és személyesen

a miniszterelnök a multitaskingnek a

nagy mestere, tehát tud egyszerre számos

dolgot csinálni, de valószínűleg nem

végtelen ezeknek a

cselekvéseknek, párhuzamos

aktivitásoknak a száma. Szóval azt

követően, hogy hétfőn Magyar Péter

fölkereste, hát meghívatta magát, vagy

hát bement a Sándor palotába a

köztársasági

elnöki posztot betöltő Syok Tamáshoz,

történt egy csomó minden más a héten.

Szóval nem tudom, hogy ennek a konkrét

beígért jogszabálynak, ami lehetővé

teszi majd Solyog Tamásnak a

menesztését, az előkészületei hol

tartanak, ott ugye azon a még a Sándor

Palota előtt tartott sajtótájékoztatón,

az igazságügyi miniszter jelenlétében,

bár megszólalása nélkül arról beszélt a

miniszterelnök, az én értelmezésemben

azt körvonalta, hogy lesz majd egy ilyen

általános felmentő jogszabály, ami nem

csak Sollyog Tamást, hanem másokat is

érinteni fog, azokat, akik akiket ő

elmondotta, fölsorolt a választás

megelőzően, majd még a választás

éjszakáján és a győzelmi beszédében és

később is. És ez egy ilyen egyszeri

jogállam helyreállító, és a

tevékenységükkel a közjogi

intézményeket, degradáló személyeknek a

felmentését fogja szolgálni. Én igazából

következtetni tudok erre. Tehát

valószínűleg nem egy

nem egy ilyen felmentési eljárást fognak

megindítani, vagy nem is azt a

jogszabályt fogják használni, amiben

ugye az alaptörvény rendelkezik

ilyesmiről, hogy megállapíthatja az

országgyűlés a megválasztás

körülményeinek már fenn nem állását,

hanem hogy inkább úgy tűnik, hogy lesz

egy ilyen konkrét, én azt mondanám,

önmagát megsemmisítő, egyszerhasználatos

jogszabály, olyan, mint egy eldobható

mobiltelefon. Tehát egyszer használják

egy konkrét dologra, és utána lehet újra

betölteni ezeket a közép pozíciókat.

>> Ugye sokan ezt azért az egész kérdéskört

úgy értelmezik, hogy ez a Tiszának az

első nagy jogállamisági tesztje is.

Mertogy bár

felvonultatnak érveket, azért mégis csak

arról van szó, hogy az meglévő

alaptörvény szabályinak megfelelően

választották meg ezeket a közjogi

méltóságokat.

Ö,

és ugye felmerül az a kérdés, ez a

parlamenti vitában is többször

elhangzott, hogy ha most meg lehet ezt

tenni, meg lehet egy ilyen szabályt

hozni, akkor hogy fogjuk megakadályozni

azt, hogy egy újra és újra kétharmaddal

nyerő kormány majd a jövőben, akár 10 év

múlva, akár 20 év múlva ne tegye meg

újra és újra azt, hogy a neki nem tetsző

közjogi méltóságokat elmozdítja.

de nem az alaptörvény szabályainak

betartásával működtek. Tehát Sollyok

Tamás köztársasági elnökként

ugye ezek elég ezoterikusnak tűnő

jogszabályi helyek, hogy a nemzet

egysége meg a demokratikus

államszervezet működése feletti őrködés.

De hát amikor mondjuk rádolgoznak

titkoszolgálatok egy választási kampány

során az ellenzéki pártra, a legnagyobb

ellenzéki pártra, akkor ott a

köztársasági elnöknek, a legfőbb

ügyésznek, egy csomó közjogi

tisztségviselőnek lenne dolga. Varga Zsi

Andrást, aki a Kúria elnöke. Konkrétan

úgy lehetett kúria elnökké választani,

hogy rávonatkozóan hoztak egy konkrét

jogszabályt. Most akkor ez

alaptörvényszerű. Szóval, hogy itt a

elmesélhetjük az egész 16 év történetét.

Most odáig visszamenni, hogy például

hogyan lett a kúrja, és hogyan történt

az, hogy Baka András egyébként az akkori

egyik ombucban sem tölthette ki a

mandátumát, mert inkább kiszervezték

alól a az intézményeket. Szóval itt a

ugye ennek az egész

hibrid rezsim megközelítésnek éppen az a

lényege,

hogy hát a demokratikus homlokzat

fenntartása mögött a demokratikus

intézményrendszerek kiüresítése

történik. És nagyon fontos lenne nem

összekeverni a demokrácia működését a

demokrácia működtetésének a látszatával.

Ugye ez a látszatfenntartás volt a

lényege ennek az előző

rendszernek. azon kívül pedig hát a

valóban hát egy nem tudom, hogy az

arcátlan kifejezést használja-e, vagy

valami mást, amikor Súlyok Tamás a

Velencei bizottságot emlegeti, és

valóban a Velencei bizottság is

mindennek el volt mondva, amikor

korábban a az alkotmány alaptörvény

kapcsán mások ehhez fordultak egyáltalán

úgymond külföldi

hatalmakhoz vagy intézményekhez fordulni

merészet bárki, de hát ugye Magyarország

részéről, ugye most azért is merülhet ez

föl, mert Magyarország részéről

Trócsányi László meg póttakként azzem

így hívják ezt Vargaszsi András a a

tagja most ennek a testületnek

nagyon

>> akkor bizonyára független döntést tudn

>> hát én nem tudom hogy nekik ilyenkor ki

kell-e menni kávézni a szobából vagy

ilyesmi de mindenesetre hát ez jelzi azt

hogy ugye ezt a jelölési lehetőséget is

magához tudta ragadni az Ormánkormány az

elmúlt 16 évben, tehát kvázi valóban

saját maguk ellen kellene ezeknek az

embereknek vizsgálódni szóval nem akar

akarnám ezt ennél bővebb lére ereszteni

a dolog. Lényege mégis csak az, hogy nem

mindegy, hogy azért avatkozol bele az

alkotmányos rendbe, hogy

kiüresítsd, degradáld az intézményeket,

vagy azért, hogy helyreállítsd azt a

helyzetet, amelyben az intézmények

működni képesek. Ö Kis János beszélt

arról, a Kubitnak adott egy interjút

nagyon

meggyőzően, hogy szervesen összefügg az

intézmények és a személyek integritása.

És én azt gondolom, hogy volt ideje

bizonyítani Polt Péternek, Vargazsi

Andrásnak,

akár Sullyok Tamásnak is azt, hogy ők

képesek-e jogállami normáknak

megfelelően működtetni, vezetni,

képviselni azokat az intézményeket,

ahova őket rendelték, vezényelték,

megválasztották, kinevezték. Szerintem

ők a sanszukat ez ügyben eljátszották.

Ugyanakkor hosszútávon azért adódik az a

kérdés, hogyha, mint tudjuk,

alkotmányozni akar majd egyszer csak a

Tiszakormány is, hogy milyen olyan

garanciákat tud és kell beépítenie a

rendszernek annak érdekében, hogy ez,

amit most látunk, ez ne ismétlődjön meg,

tehát ne lehessen egyébként

az intézményeket kiüresíteni, vagy pedig

a független hatalmi ágakat politikai

célra használni. Plusz, hogy ami most

történik, az ne egy hivatkozási

precedens lehessen majd a jövőben, hanem

valóban mondjuk akkor egy olyan új

alkotmány szülessen, ami önmagában ezt

megakadályozza.

>> Itt kulcskiavés lesz majd. A távulinak

tűnik ugyan, de a választási törvény,

tehát 1990 óta 10 országgyűlési

választást tartottak. A 10 választást

követően

hat esetben kétharmados többséggel

rendelkező kormány alakult, és abból öt

egy párti kétharmad. Szerintem ez

olyasmi, amin hát egyszer túl kellene

lendülnünk,

merthogy ez ad valamiféle garanciát arra

is, hogy azoknak a mondjuk lehetséges

alkotmány módosításra vonatkozó új

klauzuláknak legyen értelme, hogy

mondjuk örök változtathatatlansági

helyeket építsenek be. Azt hiszem, a

német német szövetségi köztársaság

alkotmányában van ilyen, vagy legyen

olyasfajta megkötés, hogy

alkotmánymódosítás akkor léphet életbe,

ha a következő

parlament is hasonló többséggel

megszavazza, és akkor ugye két cikluson

keresztül kell végigvinni a módosítás

folyamatát, de azzal be is betonozzuk,

mert ugye örök kétharmad van, akkor

persze ezt is mindig felül lehet írni.

Szóval ez szerintem egy meghatározó elem

lesz, és valójában furcsa mód talán azt

fogja biztosítani a mostani kormány

által jelenleg épített politikai,

alkotmányos örökséget, hogy ő maga

valóban el tudja engedni azt az örök

kétharmadra való lehetőséget, amit

például a mostani közkutatások

tartalmaznak a számára. Ö mondjuk úgy

tűnik, talán a itt visszaidézhetjük,

amiről azért azóta is megy a vita, a két

ciklusban vagy nyolc évben

maximált miniszterelnöki ciklus, amiről

ugye te pont azt mondtad, hogy ez sokkal

inkább Magyar Pétert vagy a Tiszát

korlátozza, csak visszaidézve, hogy hogy

önkorlátozás eddig úgy tűnik, hogy

lehet, hogy van.

Igen, én ebből a szempontból egyébként

tényleg fontosabbnak tartom a választási

törvényt, és akár a nyolc éves ciklus

korlátozás, akár egy majdani, legalábbis

arányosabb választási törvény kapcsán

egy olyasfajta igazából. Szóval egy

olyasfajta megközelítésre gondolok, és

azt szeretném, hogy mindenki értse, meg

én is jól el tudja mondani, hogy én nem

a politikusi altruizmusra

ba bozírozok itt. Szóval ez szerintem

egy elég ritka dolog.

És talán nem is várom el, hanem inkább

egy olyasfajta örökségvédelemre,

hogy hát sok olyan politikust láttunk,

aki egy ilyen önfelszámoló

hatalmi gépezetet hozott létre, ami a

saját politikai örökségét is fölzabálta.

Egyszerűen azért, mert egy ponttól a

hatalomfenntartás vált öncéllá.

Szerintem az egy létező és nem altruista

politikusi megközelítés, hogy egy olyan

szisztémát hozok létre, ami azért

korlátozó

a hatalomgyakorlást illetően, hogy ne

lehessen szétszedni mindent apró

darabjaira, akár a demokráciát, vagy a

jogállamot sem. És ennek az az ára, hogy

akkor saját magam tevékenysége elé is

állítok egy korlátot. De az azt is

jelenti, hogy mindenki mást is

megakadályozok abban, hogy szétszedje,

lerombolja, amit most létrehoztunk.

Látod-e annak jeleit, hogy amit sokan a

Tisza gyengeségének vagy veszélyeinek

írnak le nevezetesen, hogy ebben az egy

pártban legalább három, hanem négy párt

szerepel, az igazából ilyen

alkotmányjogi kérdésekben, vagy alapjogi

kérdésekben nem veszély, hanem pont,

hogy egy ilyen biztonsági forrás lehet

nevezetesen, hogy bár egy párt mégis

csak úgy működik háttérben, mint egy

koalíciós párt.

Fogalmam sincs, hogy hogyan működik. Ezt

a kérdést sok helyen föl teszik, és

talán mi is beszéltünk már erről, tehát

ilyen magán beszélgetésekben is sokan

erre rákérdeznek.

Én elméletileg el tudom képzelni, hogy

valóban a Tisza majd egy ilyen egy ilyen

belső koalíciónak, akár egy ilyen

platformók otthonának, politikai

otthonának tűnhet. Én ennek

pillanatilnak semmilyen jelét nem látom.

Én inkább azt látom, hogy van egy nagy a

rendszerváltás véghezvitelének a közös

élményét megélő

közösség ez a frakció, ami most egy

másik nagy közös élményben van benne,

hogy ők újjáépíthetik a Demokratikus

Magyarországot. És ez egy ilyen nagy

történelmi elhívás. Nagyon tiszteletre

méltó, hogy szemen láthatóan ezt a

képviselők tényleg őszintén belülről

átélik. Én egyelőre nem találkoztam

egyetlen olyan politikai kérdéssel sem,

sem szakpolitikaval, sem értékkérdéssel,

amiben akármilyen

politikai, nem tudom, választóvonal vagy

vitapont kirajzolódott volna. Ebből a

szempontból nagyon érdekes lesz majd

mondjuk a ugye szeptemberre van ígérve

egy pótköltségvetés, mondjuk a

pótköltségvetésnek a vitáját

megfigyelni, hogy abban ugye ott

elosztási kérdések nagyon élesben összeg

hozzárendelésével fognak majd lezajlani,

hogy ott fog-e valami ilyesmi látszódni.

És én most nem, hogy mondjam, nem

pusztán a politikai elemzői élvezetből

mondom ezt, hogy milyen klassz lesz azt

látni, hogyha vannak választóvonalak. De

hát igen, azért feltehetően 141

képviselő,

akik egy nagyon széles szavazói kört

fognak át. Azt gondolhatjuk valóban,

hogy feltehetően nem érthetnek mindenben

állandóan egyet, és onnantól kezdve az

lesz az érdekes, hogy hogyan tudják

menedzselni ezeket a vitákat. De én

egyáltalán nem tartom magától

értetődőnek azt sem, hogy így lesz.

Tehát lehet, hogy őket ez pont ez a

rendszerváltó közös élmény, illetve a a

miniszterelnöknek a személyes, a

választóktól szerzett személyes

tekintélye az olyan erejű, hogy hogy ez

még hónapokig vagy nem tudom, még egy

évig sem magától értető dolgy föl, mer

én most mondjuk olyanra gondoltam, hogy

mondjuk az igazságügyi

miniszterasszonyról pontosan tudjuk,

hogy a jogállomiságnak

tudója, kutatója és nyilvánvalóan nem

adná, vagy én azt gondolom, lehet, hogy

nem nyilvánvaló, de hogy nem adná a

nevét jogállamiság ellenes módszerekkel

a jogállamiság helyreállítására. Tehát,

hogy ilyenekre gond ugyanígy mondjuk

Lannert Judith valószínűleg nem adná a

nevét a szegregált iskolák, nem tudom

én, előretöréséhez. Tehát, hogy vannak

olyan pontok, ahol maga a vezető

személy, a tárcavezető személye kifejezi

azt, hogy mi maga az irány, és hogy

milyen elvek mentén

lehetséges akár a törvénymódosítás, akár

az alaptörvényátírás és a többi. De

lehet, hogy ezben naiv vagyok.

>> Nem, ez nem naivitások. Egyszerűen nem

tartunk szerintem ott. Tehát szerintem

ez egy kifutási lehetőség. Az én

fejemben inkább az van, akkor én is

megosztom veled a az én spekulációmat

ezzel kapcsolatosan. Tehát, hogy a Tisza

úgy győzött és úgy indította el ezt a

kormányzást, hogy ez a medián szavazó

pártja. Ö tehát annak a szavazónak, a

képzeletben középen álló szavazónak

politizál, méghozzá egy nagyon nagyon

nagy spektrumon szétterülve.

És én úgy látom, hogy Magyar Péter

kifejezetten törekszik arra szinte

minden megszólalásában. Tehát akár

csinálhatunk egyszer egy olyan műsort,

amikor nem tudom három mondatot elemzünk

egy órában, hogy úgy vannak összerakva

megnyilvánulásai, hogy azok azok sok

felé tudjanak szólni. És mivel olyan

pusztítást, rombolás, roncsolás, erózió

ment végbe az elmúlt 16 évben, rengeteg

szakpolitika terén a jogállamiság

mindenféle

ágazatában, hogy szerintem egy csomó

ideig, és igazából én erre gondolok, egy

csomó ideig a kormány úgy tud a medián

szavazónak politizálni, hogy a

kormányban ülők vagy a frakcióban ülők

és a választók széles köre is magától

értetődően egyet fog érteni, és lehet,

hogy csak nagyon soká jutunk el

olyasfajta kérdésekig, amelyek amelyek

ilyen valódi irányválasztást jelentenek.

Nem vagyok ebben teljesen biztos, mondom

még egyszer, mert mondjuk lesz egy

pótköltségvetés,

szerintem van egy teljesen teljesen

őrült adórendszerünk, amivel valamit

csinálni kell, tehát hogy ehhez, hogy

nyúlnak hozzá, az egy az egy izgalmas

dolog. De ebben is lehet járni olyan

utakat, amelyek alkalmasak lehetnek a az

ígéretek betartására és a választói

koalíció fenntartására. Én én inkább azt

olvasom ki a a kormánynak a

megnyilvánulásaiból, hogy

hogy tehát a miniszterelnök kifejezetten

azon van, hogy ezt a ezt a széles

választói koalíciót fenntartsa. Nem

tudom, hogy ez a mutatvány ez egy nagy

politikai mutatvány. Ez meddig

egyeztethető össze a költségvetés

rendbetételével, a gazdaság

beindításával, az uniós pénzek

lehívásánal,

a feltételével és feltétel rendszerével,

a társadalom jóléti elvárásaival. Ez egy

nagyon bonyolult képlet, de most

szemelhatlanag van egy nagy közbizalom,

és hát van egy van egy

van egy manverezési készsége a a

miniszterelnöknek. Szóval én is azt

tudom mondani, hogy lehet, hogy a a

Tiszapártól kiderül majd évek, évtizedek

múltán, hogy egy olyasfjta ilyen

inkubátora a a későbbi pártoknak,

amilyen a szolidaritás volt

Lengyelországban

1995 követőn ugye Lengyelországban ma is

a két legnagyobb párt a szolidaritáshoz

vezeti vissza a gyökereit,

de az is lehet, hogy ez egy olyan

pártnak bizonyul, amelyik

amelyik Nem, nem kristályosítja így ki a

saját belső platformit, platformjait.

Szerintem azt egyszerűen nem lehet

tudni. Szóval nem elkerülni akarom a

választ. Egyszerűen csak nem tudom, hogy

így lesz-e.

>> Ugye ez az egész leváltási, lemondási

kérdéskör

a jogállamiságon keresztül összefügg az

uniós pénzek hazahozatalával.

Ezt is lovagolja meg egyébként a Fidesz

körülbelül, hogy hát idáig jogállamisági

kifogásai voltak az Európai Uniónak, és

azért blokkolta a pénzt. Hát akkor

tessék most hogy lehetséges odaadni a

pénzt, amikor épp a jogállamiság

lebontására erőszakos módon készül a

Tisza? Veszélyeztetheti-e bármi módon a

mostani múlt hétvégén megkötött uniós

megállapodást

egyébként ezeknek az

intézményrendszereknek

az í módon való, vagy még nem tudjuk mi

módon való lebontása vagy átalakítása?

Hát szerintem szerintem nem igazából az

én számomra inkább az a kérdés, hogy

azokat a Szóval nem ez a rövid válasz. A

ennél két mondattal hosszabb az az, hogy

a ami ami igazából kihívás most a

kormány számára, hogy menedzselni tudja,

vagy lemenedzselni tudja, nem tudom,

hogy ez így ez egy helyes nyelvi formájá

ezt az egész jogállami átmenetet, tehát

hogy ne ragadjunk bele ebben a

szituációban túl sokáig. Ezért is volna

fontos, hogy ha már ez a folyamat

elindult, el eltelt a május és

beígérte a kormány azt, hogy lesz

konkrét jogszabálymódosítási, tehát

alaptörvény módosítási javaslat a a

Súlyor Tamás és hát társai leváltására,

akkor ez tényleg bekövetkezzen, tehát

jussunk ki ebből a szituációból

minél előbb, és mutassa meg az ország és

a kormányzat, hogy ezt tényleg azért

csinálta ezt az egész dolgot, hogy

működni tudjon A jogállamiság egyébként

az igazságszolgáltatás függetlenségének

a helyrea az egy meghatározó

szempont a a feltételeknek, a

jogállamisági feltételeknek az érvényre

juttatásában. Tehát itt van egy kényszer

is a kormányon, ha tetszik. A másik

pedig, hogy

itt nagyon fontos szakpolitikai

elvárások is vannak. Ezt kevésbé

tárgyalta a magyar közélet az elmúlt

években, hogy

minősíthetetlen minőségű szakpolitikai

tervekkel állt elő, ha egyáltalán

előállt a kormány, az előző kormány az

uniós pénzek felhasználására. És most

tényleg, ha jól értelmeztem ezt a múlt

pénteki

megállapodást

tulajdonképpen júliusban, július végére

le kéne gyártani a mindenféle alapokra

vonatkozó használható szakpolitikai

terveket, hogy azokat értékelni tudják.

És augusztus végén van egy jogállamisági

ilyen mérföldkő visszamérés. Ezt a

kifejezést használta Kármán András.

Nagyon szeretem ezeket az uniós

szaknyelvi fordulatokat. És ez a kettő

együttesen a feltétele annak, hogy

szeptemberben valóban számlákat lehessen

begyújtani. És akár még idén, ugye

Kármán András arról beszélt, hogy még

idén akár 10 milliárd euró megérkezhet

Magyarországra, ami egy tekintélyes

összeg tekintve, hogy itt ugye 16,4

milliárdnak a felszabadításáról van szó.

>> Ez az egész, ami múlt pénteken történt,

ez mennyire történelmi? Mennyire van az

benne valóban, hogy ami elsőre látszott,

az az, hogy váó, itt évek óta megy a

huzavona, és akkor most tessék, három

hete van egy kormány, az kimegy,

elintézi, hazahozza. Vagy

ez egy politikai megállapodás, amit

nagyon jól elő lehet adni, de a tartalma

az még, hogy úgy mondjam, rugalmas, és

igazából majd egy másfél hónap múlva fog

eldőlni, hogy ez valóban egy történelmi

megállapodás volt, amikor feltöltik

tartalommal.

>> Hogy mi mennyire történelmi ezt

manapság? Ugye minden történelmény,

mindenki sztár és legenda és minden

szenzáció. Szóval nyilván ezt majd

utólag el lehet dönteni, de úgy

érzékeltetném ennek a megállapodásnak a

lényegét, hogy

hogy az Ormánkormány nagyon kemény

munkával és elég nagy zajjal

rávágta saját magára az ajtót, hogy a

rávágás helyett egy másik kifejezést ne

használják az elmúlt években. És most

ennek a tárgyalási folyamatnak a pár

hetes eredményeként

ez az ajtó kinyílt, és most különböző

feltételek, eddig is ismert feltételek

teljesítése lehetővé teszik, hogy

belépjünk ezen az ajtón. És ha belépünk

az ajtón, akkor tulajdonképpen semmi más

nem fog történni, mint hogy

visszakerülünk a normális uniós

tagországi működésbe. Hát Magyarország

helyzetéről sok mindent elmond, hogy

nálunk egy, nem tudom, hat-hét éves

növekedési periódus az egy nemzedéki

élmény, és az is történelmé, hogyha

visszajutunk abba a pozícióba, ahova

egyébként 22 éve

tartozunk már az uniós belépés óta.

Szóval ennyiből nyilvánvalóan történelmi

tartalmaz szerintem egyéb politikai

érdekességeket is ez a megállapodás.

egyrészt, és ez majd a például az

Ukrajna

kapcsán létrejövő megállapodásnál is egy

fontos szempont, hogy a Magyar Péter

által vezetett új magyar kormány arról

ad folyamatosan jelzéseket, hogy nem

vétózással akar érdekérvényesíteni,

hanem tárgyalással,

az asztalnál üléssel, odaüléssel akar

érdeket érvényesíteni.

Tehát egyszerűen benne akar lenni a

dolgokban. mondott is valamelyik már nem

tudom berlini azt hiszem

sajtotájékoztatóján ilyesmit Magyar

Péter, hogy lesznek vitáink, de mindig

itt leszünk és velünk mindig lehet majd

beszélni, meg lehet beszélni a dolgokat,

nem fogunk mindig egyetérteni, de

tárgyalni fogunk folyamatosan. Ez

szerintem egy alapvető üzenet. A másik

pedig, ami befelé szól, az egyfelől az,

hogy

a források

lehívására vonatkozó mostani útterv az

innentől kezdve összehasonlíthatóvá,

exakt módon összehasonlíthatóvá teszi a

mostani és a korábbi kormány

teljesítményét. Tehát hogyha ebből a

16,4 milliárd euróból, 6000 milliárd

Ftból akármennyit hazahoz az új kormány,

az több lesz, mint amennyit a

befagyasztott pénzekből az Orbán kormány

lehívhatott volna. Ugye zárójel,

Orbánnak az volt a nagy terve, hogy

miután most már talán idén is van olyan

szavazás az Európai Tanácsban a

következő költségvetési ciklusról, ami

egyhangúságot követel, hogy ő majd

kivétózza a a a pénzt, és ugye mondta is

többször, hogy odamegy egy nagy zsákkal,

és akkor nem tudom, mi fog történni,

amivel ugye az volt a probléma, hogy

hogy nem nem csak az unió belső

egységének a rontása meg ilyen magasztos

szempontok, hanem az is, hogy ők

egyébként pontosan tudják, hogy nekünk

erre a pénzre szükségünk van. Szóval,

hogy azért ez nem úgy van, hogy mi egy

oldalon így kiszúrunk velük, és akkor ha

nem kapunk pénzt, akkor fölveszünk még

kínai hitelt, és akkor az jó lesz

nekünk, hanem hát akkor szana szélyjel

adósítjuk el magunkat. A másik dolog,

ezt az bezárom. A másik dolog pedig az,

ami szintén ilyen hazai politikai

hát következménnyel jár, hogy innentől

kezdve az uniós pénzek

lehívásáért, felhasználásáért, jó

elköltéséért viselt politikai felelősség

szép, csendben, lassan elkezd

áthelyeződni a Magyar Péter által

vezetett kormányra, ami szintén nem baj.

Reket kormány azért van, hogy hogy

felelősséget viseljen, mert hát innentől

kezdve saját magának is fölállított egy

mércét. Ugye a 16,4 milliárd euró nem

csak az Orbán kormánnyal teszi

összehasonlíthatóvá a magyar kormány

működését,

hanem a május 29-én megállapodásban

rögzített ilyen maximális összeg az

fokmérője lesz annak is, hogy ez az új

kormány, ez a mostani Magyar Péter által

vezetett kormány, ez mennyire tudja,

vagy milyen százalékban tudja, és milyen

tempóban tudja lehívni ezeket az

összeget. És akkor ez már a következő

hét éves költségvetési megállapodásra is

azt mondott, hogy egy ilyen mérföldkő

lehet, vagy összehasonlítás lehet, ha

jól értem.

>> Ugye ez még a most folyó, ez a 21-27

közötti pénzekről plusz ugye a a covid

alap egyszeri pénzügyi alapról szól.

Ugye Magyar Péter valami ilyasmit

mondott, hogy ő abban reménykedik, hogy

28-l hogy elindul a következő

költségvetési ciklus, hogy a ennek a

kormányzati időszaknak a végére 28 és 30

között akár már az új hét éves pénzek is

jöhetnek.

És akkor tulajdonképpen egy ilyen

tényleg egy ilyen folyamatos ilyen ilyen

ilyen boostban

tudnánk lenni. És itt megint csak a

tárgyalási pozíciók érdekesek.

Az írminiszterelnök volt itt

Magyarországon, csütörtökön, ami azért

érdekes, mert Írország adja az uniós

elnökséget július 1jétől. És ott a közös

sajtó tájékoztatón az egyik hangsúlyos

témája a magyar miniszterelnöknek a hét

éves költségvetési tárgyalási folyamatra

vonatkozott, és ott is az hangzott el,

hogy nem

vétóval akarunk pénzt szerezni, hanem

hanem hát tárgyalással akarunk pénzt

szerezni. egyébként volt a párizsi

sajtótájékoztatón is egy megjegyzése

arrazan Magyar Péternek, hogy hát vannak

közös érdekeink Franciaországgal. Én

gondolom, hogy a mezőgazdasági

támogatásokra gondol. Tehát minthogyha

lennének valamiféle üzenetek azzal

kapcsolatosan, hogy ebben a folyamatban

nem csak benne, hanem hogyan akar benne

lenni Magyarország. Az csak egy kis

csillagos megjegyzés, hogy mikor mi

beszélgetünk, ez péntek délelőtt van,

akkor még előtte állunk a

kormányszóvivői tájékoztatónak, amin ha

jól tudom, akkor Vitézi Dávid majd a

részletekről egyébként beszél. Ö, egy

kicsit beszéljünk ennek a

lelki, filozófiai, politikai hátteréről,

ami ami talán a Fidesz és a Fidesz

szavazókra hat vissza leginkább, és

lehet, hogy a majd beszélünk

részletesebben az AVET számokról, de

lehet, hogy abban is tükröződik az is,

hogy azért hétről hétre és napról napra

egy csomó mindenről derül ki, hogy nem

úgy van, vagy nem úgy volt, mint ahogy

azt az Orbán kormány mondta. Ugye most

az uniós pénzekről és a parlamenti

vitának is ez volt a veleje

és fürdőzött is benne Magyar Péter, hogy

hát képzeljék el, semmilyen gender nem

volt ott, semmilyen migráns nem volt

ott, semmi ilyet nem kértek, hanem egész

egyszerűen azt kérték, hogy ne lopjuk el

a pénzt.

Ezek a szembesülések nap mint nap, és

ugyanígy egyébként akár a Kárpátajai

magyarok jogainak a megállapodása, ami

évek óta plakátoljuk Zelenszkit,

miközben három hét alatt sikerül velük

is megállapodni.

Ez látszik szerinted egyébként a

folyamatos Fidesz szavazóbázis

erodálódás mögött, vagy az, hogy egész

egyszerűen még mindig nem tudnak mit

kezdeni az egész helyzettel, ami történt

április 12-én? Hát több minden látszik

ez a kettő is. Én azt gondolom, nehezen

tudnám a ezeket az arányokat megmondani,

hogy mi mennyire, de az, hogy

tulajdonképpen majdhogy nem kihúzták a

konnektorból a a propaganda gépezetet,

nem teljesen a négy, mert azért még

vannak itt ilyen nem tudom, japán

katonák, akik folytatják ezeket a

harcokat a háború után is, de azért ez

nagyrészt

megtörtént. Ez feltétlenül látszik.

Látszik az, hogy hát erőtlenség van,

tehát hogy azok a választók, akik lehet,

hogy lehet, hogy nagyon sokáig

kitartottak a Fidesz mellett, most azt

látják, hogy hogy semmi. Tehát hogy mint

a tejszínhab a napon így összeesett-e az

egész, és minimum

el vannak bizonytalanodva, nem nagyon

tudják ezt

mire vélni. És hát ugye a

szavazótáboroknak is vannak rétegei,

tehát lehetnek olyan, akik akik mondjuk

sokáig a Fideszre szavaztak, de mondjuk

nem belső átélségből voltak Fidesz

szavazók közöttük. Lehetnek olyanok,

akik azt gondolják, hogy jó, hát akkor

most adjunk egy lehetőséget egy másik

fajta politikának. Szóval sokféle

oka lehet, ami ami egyszerre érvényesül.

És egyébként az a visszaesése a

Fidesznek. Én engem ez

folyamatos ámulattal tölt el, amit amit

láttunk. Ugye itt beszéltük már arról,

hogy a Fidesz három-négy hét alatt

zuhant akkor át, mint az MSZP három-4 év

alatt zuhant 2006-ot követően. Most ezt

a ugye a a Zavites

Researchnek a számait látva azt kezdtem

el tényleg csak így találomra keresgélni

az arkánumon, hogy hogy milyen korábbi

közvény kutatási adat hasonlít ehhez. És

>> most 5418 a teljes népességben a a

szavazatarán. És ugye 20 körül, bár már

a Medián és a 21 kutató is 20% körülre,

2021-21-re mérte a biztos pártválasztó

körében a a Fidesz. Szóval ez 30 évvel

ezelőtti

Fidesz támogatottsági adat, tehát a

Fidesz a 30 évvel ezelőtti

támogatottságára zuhant vissza. Kívánják

a nem kívánják, de azért elmondom a a

nézők, hogy ezt részletezzem. Tehát én

azt talál én jó, köszönöm szépen, de nem

akarok ebben elmerülni. A tocsik ügyet

követően az 96 ősz és a tocsik ügyet

követően volt egy behanása az akkori

MSZPSDS kormány mindkét tagjának. És

akkor találtam egy olyan szondat, tehát

egyébként Zá mérést, ami amiben az MSZP

22, a Kisgazapárt 26 és a Fidesz 25%-on

volt. Ez 97 február, ha jól emlékszem.

és a TCK ügy előtti időszakban vannak

ehhez a mostanihoz hasonló adatai a

Fidesznek. Hát az majdnem kell.

>> Ugye ez hogyha választókra darabra

mondjuk, akkor most úgy néz ki, hogy 4,4

millió Tiszaszavazót mutat ez a kutatás

és 1,4 millió Fidesz szavazót, ami 3

millió különbség. Tehát, hogy igazából a

különbség volt az számomra, ami

>> Persze

>> ilyen Fú! Tehát

>> hát ugye 3 milliós különbség ugye hát 3

millió 200000 szavazott vagy 300000

szavazatot kapott a Tisza a választáson.

Tehát a különbség majdnem akkora mint

amennyivel a Tisza megnyerte a

választást. Igazából az én számomra, de

ez talán egy másik beszélgetésnek a a

tárgya, vagy érdemes erre fél év múlva

visszatérni, hogy akkor milyen ez a

helyzet. Szerintem az az a magyar

pártrendszerre, meg az egész magyar

politikai rendszerre vonatkozó fontos

kérdés, hogy

hogy milyen az a pártrendszer, ahol

tulajdonképpen tehát ez a ez a 70%-os

támogatottság van a kormányzat mögött.

Természetesen a kormánynak ezt ki kell

érdemelnie, de más különben meg ez azt

jelenti, hogy politikai pártként

megfogalmazódó és a választók által

komolyan vett, legitimnek tekintett,

hitelesnek látott politikai alternatíva

nincsen.

Ez

hát mindenesetre fölvet bizonyos fajta

kérdéseket, de hát most a választó

polgárok így látják a helyzetet, és még

azt kell mondom, hogy még mindig csak

két hónap sem telt el a választás óta.

Tehát ez mondjuk ebbe a győzteshez húzás

a a rendszerváltás fölött érzett eufória

érzeteibe bőven belefér. Tehát az, hogy

én most én itt itt

próbálok valamiket mondani egy majdani

magyar pártrendszerről, ez feltehetően

nagyon is idő előtti, de mindenesetre

mindenesetre ez a ez a fajta

ellenzéknélküliség, amibe ami felé

tartunk, ez ez fel fog vetni olyan

kérdéseket is, amelyekkel hát majd

valamit kezdeni kell.

Beszéljünk egy kicsit a már félmondattal

említettük, de az ukrán megállapodásról

is, ami hát szintén történelmiként

lett bejelentve.

De hát azért valóban évek vagy sőt

évtized óta azt hallani, hogy azért

feszült Ukrajna és Magyarország között

mindig a viszony, merthogy a az ott élő

magyar kisebbségnek a jogai így vagy úgy

csorbulnak.

Most ugye születik egy olyan

megállapodás, amit egyébként magukat, a

a feltételrendszereket nem csak Magyar

Péterék, de évek óta egyébként elvileg

volt egy háttértárgyalás még a Fidesz

külügyi

küldöttsége és az ukránok között is.

Amit most látunk, az megint csak egy

olyan dolog, ami eddig is könnyen véghez

vihető lett volna, ha nincs kiplakátolva

Zelenskijel

egész Magyarország. Vagy pedig valóban,

hogy klasszikussal éljek, új novumokkal

van tele, és ez a Tisza érdeme.

>> Egyszerűen a szándékok változtak meg

valójában. Ö hallgattam

Szentványi Istvánt, aki arról beszélt,

hogy ez a 11 pont, amit még a Sárto féle

külügyminisztérium tállalt föl talán 24

elején, és amit legalábbis névleg átvett

a Magyar Péter féle kormány, és ugye

ennek alapján jutottak valamilyen

technikai megegyezésre. Szóval

a Szentványi István számítása szerint a

11 pontból

kettő az elevebb lőttség, négy már

érvényes, tehát marad akkor, ha jól

számolom öt, amiben megállapodást kell

kötni, vagy a jelen oldalán olvasható

Fedines Csilla történész,

kisebbségkutató cikke. Ugyanerről a

megállapodásról. A Csilla nagyon hasonló

következtetésekre jut például azt a

azt az elemet

hozza föl, vagy én legalábbis most ezt

idézném föl, hogy ő tudományos

kutatóként teszi azt szóvá, hogy hát

most persze lehet egy eredményként

bemutatni, hogy ezen túl magyar nyelven

is lehet a nem tudom a berekszászi

egyetemen tudományos előadást tartani,

de hát eddig is lehetett, meg egyébként

bárhol lehetett

ezt megtenni. Szóval, hogy valójában

ilyen korlátozás nem létezett. És akkor

azt mondom, hogy ez a szándéknak a

kérdése. És onnantól kezdve

tulajdonképpen, hogy a az új kormány, az

új magyar kormány bejelentette, hogy

akar tárgyalni és akar megegyezni,

onnantól kezdve szerintem elég magától

értetődő volt, hogy lesz megegyezés. De

bocsánat, ez azt jelenti, hogy könnyen

vállal most konkrét garanciákat az ukrán

kormány olyanra, ami eddig is volt, de

eddig azért nem vállalt rá, mert

legalább egy ilyen kvázi zsarolási

potenciál volt az ellenséges Orbán

kormánnyal szemben, ha jól értem.

>> Az a helyzet, hogy az a helyzet, hogy

erre a megállapodásra, a Magyarország és

Ukrajna kapcsolatának a rendezésére mind

a két országnak szüksége van. Ez talán

ez sem annyira kézenfekvő. Ugye

Ukrajnának szüksége van erre a

megállapodásra azért, hogy hát vannak

ilyen magyar igények, lehet, hogy nem

11, csak öt, akkor ezeket az igényeket

ki tudja elégíteni azért, hogy

hozzájusson az Európai Uniós

támogatásokhoz, tehát a most folyó uniós

támogatásokhoz, amelyeket az Orbán

kormány vétózott, és hogy megkezdhesse

a ki tudja mikor célba érő, de mégiscsak

Ukrajna egész identitása és stratégia

számára stratégiája számára fontos

Európai Uniós csatlakozási

tárgyalásokat, de szerintem Magyarország

számára is másért, de ugyanannyira

fontos ez. Tehát ha valaki így nyitott

füllel hallgatta mondjuk Magyar Péternek

a berlini és párizsi

sajtótájékoztatóját,

vagy a múlt heti Ursula von der lejennel

tartott sajtótájékoztatód,

mindenki fölhozta ezt az ukrán kérdést.

És bár nem része, és én ezt tartom most

is, hogy az uniós pénzek hazahozása

útivnek nem része az ukrán kérdés, de

mindenki kitette az asztalra, hogy

egyébként ezt fölhozták, erről

beszéltek, és hogy Magyarországnak

a az uniós érdekérvényesítéséhez

szükséges az, hogy ezt az egész

Ukrajnával kapcsolatos balhézást ezt

fejezzük be, és hogy Magyarország legyen

a részese annak, a közös euró európai

politikának, aminek egy sarokköve, hogy

Ukrajna sorsa az egy biztonságpolitikai,

külpolitikai és egyébként

gazdaságpolitikai kérdés az egész

kontinens számára. Megint csak azt tudom

mondani, úgy tudunk ott lenni az

asztalnál, hogyha hajlandóak vagyunk

legalább a közös álláspont dimenziójába

bemenni, aztán lehet ott nekünk külön

véleményünk, de legalább egy közös

valóságértékést el kell fogadnunk. És

még egy dolog, hogy szerintem ebből a

mostani

magyar és ukrán kormány közötti

technikai megállapodásból ugye az is

kiderül, talán ki is mondta valaki, vagy

értékelésekben lehetett hallani, vagy

lehet, hogy az Eszbiroó Zoltánnal

folytatott beszélgetések tetekben

hallottam azt, hogy hát maga a

csatlakozási tárgyalása garancia arra,

hogy ezek az ügyek, Ukrajnában,

kisebbségi jogok megnyugtatóval

rendeződjenek, hiszen hiszen nekik

feltétel, hogy ezeket teljesíteni

legyenek képesek. Tehát pont nem az a

helyes politika, hogyha kiszorítjuk őket

a csatlakozási tárgyalásból, hanem az,

hogyha behúzzuk őket a csatlakozási

tárgyalásba, mert akkor lehet ezt

valójában

számonkérni,

vagy vagy a teljesítésüket elvárni

Ukrajnától. És akkor van még szerintem

egy ilyen belpolitikai csomagja is, egy

magyar belpolitikára vonatkozó része is

ennek a megállapodásnak.

Nyilván nem, szóval nem lehet teljesen a

véletlen június 3-án jelentette ez be,

június 4-én a nemzeti összetartozás

napja előtt Magyar Péter nagyon tehát

láthatan nagyon odafigyelve ezekre a a

szimbólumokra, de talán az sem volt

véletlen, hogy

Berlinben ez még elmélet volt, és mire

Macronnal megkezdődött a tárgyalás, már

történt egy bejelentés, tehát hogy

Magyarország külpolitikai és európai

politikai pozíciójának a megváltozás is

szükséges volt. És belpolitikára

vonatkozóan pedig azt is tudnám még

mondani, hogy mintogyha egy ilyen egy

ilyen szoft lendinget próbálna csinálni

Magyar Péter a a magyar-ukrán

kapcsolatokat illetően. Ugye Zelenskek a

magyarországi megítélését nagyon durván

legyalulta az Orbánkor kormánynak a

ez a karaktergyilkos

kampánya, és minthogyha azzal számolna

Magyar Péter, hogy ez egy politikai

adottság, hogy hogy

elég negatív a megítélése. Én azt

gondolom sok szemp méltatlanul Zelenski

elnöknek Magyarországon.

És úgy kell ezt a dolgot eladni, hogy mi

itt keményen tárgyalunk. És

tulajdonképpen ez egy nagyon jó

diplomáciai lehetőség, hogy hát ha eleve

Szent Iványi Istvához ragaszkodan négy

dolog teljesül, akkor azt a négy dolgot

egy nagy eredményként el tudom adni.

Senkinek nem fog különösebben fájni,

hiszen már úgy is, úgy van. Viszont ha

az a szándékunk, hogy jelezzük a

megegyezést, akkor ezt rögtön ki lehet

tenni a kirakatba. Szerintem a

magyar-krán viszonynak egy fontos

jövőbeli kérdése az az én úgy

fogalmaztam ezt meg magamnak, hogy

merünk-e majd jobban lenni Ukrajnával.

Szóval, hogy elrontódott-e annyira a

magyar közvélemény ezzel kapcsolatos

beállítódása, hogy nem szabad azt

mutatni, hogy mi egyébként ki tudunk

jönni Ukrajnával. Nagyon érdekes volt,

amiket a Ez bíró Zoltán,

>> ezt akartam mondani, hogy a az

elmelegetett Ez Bíró Zoltán interjú, ami

ma reggel jelent meg a Válasz online

YouTube csatornáján, abe ő arról beszél

azért, hogy két nagyon hasonló karakterű

emberről van szó, és ezért lehet, hogy

hogy

>> ez vagy nem. Igen,

>> igen, de hogy lehet, hogy ennek a a vége

az lesz, hogy nem Magyar Pétert húzza le

Zelenszkinnek az itthoni meg rossz

megítélése, hanem igazából az fog

látszódni a magyarok előtt is, hogyha

normálisan kommunikálnak, akkor ez egy

akár jó viszony is lehet, és akár így

megváltoztathatja

a propagandával átváltoztatott magyar

közvéleményt is. Igen, igen, abszolút

érthető volt, amit a Zoli erről

kifejtett. És mondanék még akkor ő talán

két dolgot. Az egyik az, hogy ha

bármiképpen végetér, és remélem minél

előbb a háború, akkor ott lesz egy

újjáépítés.

És alapvető érdeke Magyarországnak, hogy

ebben részt tudjunk venni. Másfelől az

Ukrajnával fenntartott jóviszony az nem

azt jelenti, hogy mindig mindenki

puszipajtása a másiknak. Tehát most

amennyire én figyelem az európai

politikákat, tehát Lengyelországnál

szilárdabb szövetségesen nincs a háború

ügyében Ukrajnának, de elég klasszul

össze tudnak balhézni mondjuk

törtelmi kérdések

megítélésében,

vagy éppen az ukrán mezőgazdasági

termékek

európai Uniós és hát Lengyelországot is

érintő kivitelét illetően. Tehát nem nem

arról van szó, hogyha szövetségesek

vagyunk, akkor mindenben egyet kell

érteni. Azonkívül ugye Merc kancellárnak

van egy ötlete arra vonatkozó. Egyrészt

tavaly volt egy mondata, amiből azt

lehetett kisilabizálni, hogy a hogy ő a

következő 10 évben nem is számol azzal,

hogy Ukrajna teljes jogi tag lenne, és

arra az időre, vagy örök időkre

megfogalmazott, vagy teljettesítő

projektként projektként megfogalmazott

egy olyan javaslatot, ami egy ilyen

tagság nélküli

európai státuszt adott volna, vagy adna

Ukrajnának.

>> Bocsánat, hogy közbevágok, csak ugye

>> hát ehhez csak föl kell csatlakoznunk

igazából. Milyen érdekes, hogy ugye

Orbán Viktor egyébként egy hasonló

dologról beszélt, hogy egy olyat

támogatnának, csak ugye mivel

folyamatosan ezt nem egy kompromisszum

kész megoldásként, és nem pedig úgy ült

az asztalnál, mint akinek van egy

javaslata, hanem úgy, mint aki a sáros

csizmát az asztalra tette, ezért ugye

bár egy értelmes javaslat se tudott

átmenni. Hát igen, közben tehát ha

bemész egy nagy tárgyalóterembe, és

közben a pincébe, vagy előtte leviszed a

pincébe a dinamit rudakat és azzal

fenyegeted, hogy fölrobbantasz mindent,

hát akkor ez, hogy mondjam, ez egy másik

fajta tárgyalási taktika. Maradjunk

ennyivel. Hát és akkor még egy

lábjegyzet, hogy ugye még a mostani

megállapodásokra is, például az uniós

megállapodásra, vagy sőt nem is ez a a

román eltévedt orosz

drónnál, ugye az volt Orbán Viktor

megjegyzése még most is, hogy a háború

párti Európához nem szabad csatlakozni.

>> Jó, hát ez tényleg felháborító. Szóval

ugye igen. Igen. Tehát ugye még a

munkácsi, most már két munkács és

munkácskörnyitámadás kapcsán is ugye az

orbáni álláspont az az nagyjából az

volt, hogy valahonnan leesnek ezek a

semleges

bombák meg rakéták. Szóval ez pontosan

az a politika, amivel a magyar a magyar

külügy kiírta magát a nemzetközi

szövetségi rendszerünkből.

>> Ugrok még egyet. Van egy

nagyon szimbolikus javaslat, de talán

egyébként azért a szimbolikum

szimbólumoknál is

konkrétabb is. Ez ugye a képviselői

fizetéseknek a csökkentése, amiről a

héten a parlamenti vita is zajlott. És

itt egy mondatra

>> hívnám fel a figyelmet. a vitában

elhangzott, hogy hogy hát hogy a a

Fidesz részéről, hogy ez egy populista

javaslat

költségvetési hibahatáron lévő szám. És

ugye ezt a hibahatárszámot, ezt aztán

meg is lovagolta több

Tiszás hozzászóló, merthogy ugye itt

ilyen 50 milliárdról beszélünk, ami

hibahatár.

Miközben mondjuk gyermekvédelemre 17

milliárdot adott az Orbán kormány úgy

bejelentve, hogy na most mekkora

hozzájárulást adunk.

Ez mutatja-e azt, hogy a szimbólumokon

túl ennek van valódi jelentősége, hogy

hogy mit kezdenek a saját fizetésükkel?

>> Akkor kezdem a költségvetéssel. Hát most

nyilván, hogyha abban gondolkodunk, hogy

ilyen 1000 milliárdos nagyságrendű

valamiféle konszolidálása szükséges a

költségvetésnek, akkor persze négy év

alatt 50 milliárd az nem olyan nagyon

sok pénz. Ha azt mondom, hogy mondjuk a

családi pótlék kilátásban helyezett

megduplázása az mondjuk körülbelül

kicsit több, de mondjuk körülbelül 300

milliárd Ft egy évben, akkor a négy év

alatt 50 milliárd az még mindig nem sok.

De azért már ez már egy közelíti ezt a

szintet. Ha azt mondom, hogy mondjuk

mennyi 120 milliárd a az MTV a egy éves

költségvetése, akkor négy év alatt az 50

milliárd az megint nem olyan nagyon

kevés. És mondjuk, hogyha ez a valóban

volt ez a 17 milliárdos szám a

gyerekvédelemmel kapcsolatban, akkor ez

megint egy másik nagyságrágnak ez

hirtelen sok pénz.

Szóval ezzel azt akarom csak mondani,

hogy ennek persze van költségvetési

jelentősége. És egyébként ha pedig a

mondjuk ugye a polgármesteri

javadalmazásokról van szó, akkor persze

ennek egy adott település

költségvetésében meg nagyon is

nagyon is van konkrét vonzata. Igen, bár

mondjuk pont az a rész, ami ha jól

értem, akkor Magyar Péter is azt mondta,

hogy azt a részt, mivel sok ellenvetés

jött a polgármesteri fizetéseknél, hogy

az azért egy bonyolultabb kérdés, azt a

részt mintogyha még finomítanák, vagy

arra hajlandóak lennének abban

módosítani.

>> Majd mindjárt erre is akkor mondok

valamit, de mindenesetre annak van

szerintem egy üzenetértéke, hogy a az

állam egy ilyen helyzetben spórol

önmagán. Ugye szerintem, hogy mondjam,

elég

rég csináljuk ezt a szakmát, bár mind a

ketten őrizzük a fiatalunkat, de hogy de

hogy szerintem emlékszünk olyan

kormányokra, ahol tehát például ha a

2006-os Fideszre gondolok, és arra, hogy

Rogán Antal mutogatta

azt az Audi típust, amiben Gyurcsány

Ferenc elmondta a reklám

kampányreklámszöveget és limuzinci az

adócsökkentés Igen. És limuzin

szocialistákat emlegetett Rogán Antal.

Ezt mondom a fiatalabb nemzedéknek, hogy

hát igen, ezt nem, ezt most nem én

találom ki, ez tényleg így volt.

Akkor is persze lehetett azt gondolni,

hogy igen, nyilván fontosak

ezek a jelképek, de hát most attól, hogy

nem tudom, hárommal kevesebb autó lesz,

attól nyilván nem fog rendben jönni a

költségvetés. Egyébként akkor is volt

egy olyan vita, hogy de Orbán Viktornak

hány kocsija volt, amikor először volt

miniszterelnök, és akkor mondta, hogy ő

egyszerre csak egyben tud ülni. Mindegy.

Szóval, hogy ez egy nagyon nagyon régre

visszamenő

probléma, de azért az, hogy mit közvetít

magáról az állam, hogy most növeli

ezeket a javadalmazásokat vagy sem, ez

nyilván valamit mutat. Persze ennek

ennek szerintem két két része van, ami

szerintem

politikai szempontból igazán érdekes. Az

egyik ez a bizonyos

bejelentés, egyeztetés. Ennek talán nem

mindegy azért a sorrendje. Ugye itt van

egy folyóvita a nagyobb városokat érintő

szolidaritási adóval kapcsolatosan, ami

hát sem nem adós, sem nem szolidaritás.

Szóval ugye ezek az orbáni

nyelvpolitikai találmányok. Ugye most az

a kormányzati álláspont, hogy egyelőre

ez a jogszabály be kell fizetni, de még

van rá valamilyen haladék, és addig

esetleg vagy megállapodnak, vagy nem

állapodnak meg.

Szóval nyilván meghatározó lesz, és

ebben az ügyben nagyon erősen

tulajdonképpen jelzésértékű ez, hogy

hogy a kormány hogyan kezeli az

egyeztetéseket, és hogy ezeknek az

egyeztetéseknek mi az időrendisége és

aztán mi a konkrét foganatja. Azért

mondom, hogy ebben az ügyben fontosak az

egyeztetések. bármilyen társadalmi

szervezettel fontos szerintem, de

mondjuk itt valóban közhatalmatra

gyakorló, viszont nem a Tiszához tartozó

politikusokkal kell megegy megegyezést

kötni. Tehát itt nem arról van szó, hogy

egy miniszter tárgyal a 30 különböző

nagyon fontos munkát végző társadalmi

szervezettel, amelyeknek mondjuk lokális

vagy ágazati jelentőségük van, hanem hát

itt tárgyalni kell mondjuk 30

polgármesterrel,

akikkel politikai de kell kötni. Tehát

ez egy másik fajta feladat. Tehát, hogy

mit gondol a kormány a erről a fajta

konzultativitásról

vagy responzivitásról, ez szerintem itt

meghatározó lesz. A másik pedig, hogy

most persze mindenki

gondol valamit a polgármester, most

kigyűjtött nem fogom fölolvasni, hogy

különböző polgármester, tehát

településméret kategóriákhoz vannak

rendelve a polgármesteri fizetések, mi

sok, mi kevés.

De mondjuk 500 fő alatti települések

polgármestere 18

Ft bruttót keres. Sok vagy kevés. Az

ország nagyobb része ennél kevesebbet

keres. Ugye itt az a probléma merülhet

föl, vagy inkább azt mondani, az a

kérdés merülhet föl, hogy egy mondjuk

egy következő önkormányzati választáson

okoz-e ez egy ilyen rekrutációs

problémát? Tehát, hogy lehet-e valakit

találni egy kis településen, hogy az

ottani ügyes bajos dolgokat intézze,

hogyha ő úgy gondolja, hogy ő ebből nem

tud megélni?

És akkor akit helyére lehet találni, ha

egyáltalán lehet valakit találni, akkor

az milyen egyéb forrásokból tudja magát

fönntartani? Tehát mondjuk ez ugye

emiatt mondják a korrupciós kockázat

növekedését. Igen. Amivel szintén lehet

azt mondani, hogy hát igen, ha nincs

annyi fizetés, akkor nagyobb a

korrupciós kockázat, de mondjuk én úgy

látom, hogy például a előző országgyűlés

képviselői viszonylag magas fizetés

mellett is többen azért bírtak korruptak

lenni. Szóval

>> igen, Ligeti Miklós ugye azt mondta,

hogy kis pénz, kis korrupció, nagy, nagy

pénz, mármint nagy fizetés, nagy

korrupció. Tehát, hogy nem a korrupció

szűnik meg, hogyha a hajlam megvan,

hanem ha sokat keresel, akkor több

pénzzel lehet csak korumpálni. Tehát

igazából nő a korrupciós

>> ennél szellemesebbet én nem fogok tudni

mondani. Szerintem ebből sem az nem

következik, hogy ne adjunk nekik

fizetést. Sem az nem következik, hogy

adjunk nekik hatalmas fizetést. De hát

ez egy olyan dolog, ami tehát ha valamit

nyilván ez mond a társadalmi

igazságérzetről,

ami szintén egy hát trükkös dolog, mert

az ember nagyon nagy igazságérzettel

rendelkezik, hogyha saját magát érintő

kérdésekről van szó, és az igazságérzete

egy kicsit elkezd kimerülni, amikor

másokról van szó. tisztelet a

kivételnek. Jelenlévők és minket

hallgatók, nyilván kivételek, de attól

ez még így van. Szóval, hogy nehéz

valóban ezt elvágólagosan megoldani, de

ez az önmagán azért takarékoskodó állam

meg

a meg az egyeztetéseknek és ezeknek a

sokféle szempontoknak a közös

átbeszélése szerintem meghatározó

szempontok. Ö ugye ennek van egy a

javaslatnak egy olyan része is, ami

igazából a frakciópénzeket és az egész

párt rendszer támogatását

veti föl, ami bár látszólag elsőre

távoli, de mégiscsak összeköti a

parkfenntartásos korrupciós botrányt

ezzel az egésszel.

könnyedén össze lehet kötni, mertogy

azért mind a kettő arról szól, kicsit a

7030, kicsit a hogyan tartja fönt maga a

kormány a saját ellenzékét,

hogyan nyújt neki olyan anyagi javakat,

amiért bele tud kényelmesedni abba az

ellenzéki szerepbe, ami nem is akarja

leváltani ezt a rendszert.

Látszik-e vagy szóval, hogy ez amit én

most itt előrevetitek, ez egy nagyon

csak az én fantáziám, vagy valóban maga

a rendszer azt a korrupció típust is

szülte, és a parlamentben is ezeket a

pénzeket ezt szülte, hogy igazából így

lehet kézben tartani az ellenzéket is.

>> Hát szerintem ez abszolút része. És

megint csak azt kell mondanom, hogy

tisztelet a kivételnek, azoknak a

képviselőknek, akik

korábbi parlamentekben ellenzékiként

bátran, valóban a személyes előnyeiket

is kockáztatva használtak parlamenti

eszközöket, vagy a parlamenten belül

használtak hát nem konvencionális

ellenzéki eszközöket, de szóval azért ne

ne tegyünk úgy, mintogyha nem ezt néztük

volna másfél évtizeden keresztül, hogy

van egy van egy kóptált ellenzék, a kópt

tehát, hogy a rendszer részévét

tételének nagyon fontos eszköze volt a a

az anyagi alapok biztosítása a

kormányzat részéről, amit ugye egy ilyen

cukor és korbácsmódszerrel alkalmaztak,

tehát hogy persze ki lehetett küldeni és

ki is küldték az állami számvevőszékát

az őrületbe kergetve a a pártoknak a a

rendes pénzügyeseit, mert nagyon sok

párban, nagyon tisztességes emberek

próbálták a

különböző abszurd És nem abszurd, de

azért többnyire inkább abszurd

jogszabályi elvárásokat

teljesíteni,

és

hát megint csak az elemi igazság érzetre

lehet azért

hagyatkozni. Tehát persze hát

vállalatóknál is vannak jól itti

jutatások, benzinpénz meg nem tudom

flottatelefon meg mi fene.

Mondjuk magas fizetés mellett kell

lakástámogatást is adni, meg

telefontámogatást is adni, meg akkora

összegű benzinkártyát adni, vagy annak

is adni, aki mondjuk nem tart, nem

tudom, nagy üléseket. Szóval, hogy vagy

szóval, hogy egy csomó olyan dolog volt,

ami ugye olyan plusz juttatást

jelentett a képviselők számára, ami ami

talán azért tényleg indokolatlannak tűnt

és

és egyáltalán nem szolgált mondjuk

közcélokat. És ennek a fajta

kényelmességnek, ha tetszik, még hogyha

egy ellenzéki képviselő úgy is élhette

meg, hogy sok kényelmetlenség ér, még

egyszer mondom, tisztelet a kivételnek,

de azért sokan nagyon jól elvoltak

ebben. Ez az egyik dolog. A másik meg

ugye, ha tényleg nagyon klasszul

átvezetted, bocsánat, hogy kételkedtem,

a park fenntartási ügyre, azért az, hogy

hogy létezett

a még a Hagyó Miklós által létrehozott

pénzügyi

hatalmi hálózat az MSZP-n belül. Én

erről elég sokat interjúztam MSZP-s

politikusokkal, akik közül többen

önkritikusan beszéltek arról, hogy

egyszerűen

nem értették, nem látták át,

nem léptek föl

és aztán meg Mári ponton úgy érezték,

hogy nem volt erőjük, hogy ezt

megtegyék. És hát voltak, akik nem csak

nézték ezt a dolgot. Ö és aztán

tulajdonképpen a hagyóhálózatot örökli

meg a Molnár Zsolt. És az, hogy azért ez

a Molnár Zsolt féle

hatalombróker,

pénzbróker működési mód az egyik olyan

dolog, ami szétrohasztotta az MSZP-t,

amiről én váltig azt gondolom, hogy egy

többre és jobbra hivatott párt volt, de

hát hagyta, hogy ez történjen ő vele.

Tehát akkor meg mégis csak felelős a

saját

hanyatlásáért.

Ö hát ez meg megint csak egy olyan

dolog, ami hát szóval ez egy tény, és

ennek politikai következményei is

voltak, nem csak azért, hogy az MSZP

mondjuk időnként hol volt kénytelen

megállni mondjuk a kormány kritikájában,

de mondjuk az egész Botka László féle

miniszterelnök jelölti projektnek a

amiben nyilván lehet taktikai

rosszabb, jobb húzásokat fölemlíteni,

tehát lehet politikai jellemzői

megközelítésből elemezni.

Na de alapvetően az azon bukott el, hogy

ez a Molnár Zsoltféle belső hálózat

ellentartott annak, hogy az MSZP

tulajdonképpen az utolsó

aranytartalékából

ismét megkíséreljen egy baloldali

pólusképző erővé válni. Tehát

>> az utolsó utcáni ez meg Újhelyi István

volt, aki szintén körülbelül egy hónapig

próbált elnökjelölt lenni, és aztán neki

is gyakorlatilag ugyanabba a

forgatókönyvbe bukott bele, mint Buás.

történt. Ugyanez történt és sok mindent

lehet elmondani, hogy erre most hogy

helyes, vagy hogy nem helyes reagálni,

és akkor ki miért nem lépett ki korábban

az MSZP-ből, miközben persze valaki 20

évig tagja egy pártnak, lehet, hogy úgy

érzi, hogy talán nem neki kéne innen

elmenni, de hát az, hogy ez a hálózat

létezett, ez azért, hogy mondjam,

többé-kevésbé közismert dolog volt, hogy

a konkrét ügyben kimbiben van benne

és most az érintetteket védenie kell az

ártatlanság vélelme, elvének. Ezt ezt én

messzemenően elismerem, de maga a

mechanizmus és annak a létezése az egy

közismert dolog volt, és biztos, hogy

ennek vannak olyan elemei, amelyek

büntetőjogi vonzattal bírnak. Azt

hittem, hogy nehéz lesz mentálhgiénes

perceket találnom a végére, de eszembe

jutott egy ennek kapcsán, merthogy

közben azt látom tényleg itt a komment

szekcióban nálam is a Facebookon a

Válasz online ez irányú hírei alatt is,

>> hogy mivel Őrsi Gergelyt mint

polgármestert mindenki nagyon tényleg

mindegy, tehát hogy az ilyen pártokon

átéívelően szeretik és mondják azt, hogy

kiváló a választás eredményeit

megnézzük. Persze,

>> ezért valóban sokként éri egyáltalán a

gyanú is a választókat, és

úgy úgy lehet ez mentigiénes perc, hogy

azért ahhoz adjunk valami, nem tudom én

mankót vagy tanácsot, hogy attól, hogy

valaki jó polgármester, vagy attól, hogy

egy politikust szeretünk, hogyan lehet

tisztán látni, elfogultság nélkül látni,

és hogy ugyanazt, amit másnál

megkövetelünk, ö azt itt is követeljük

meg. Ö és hogyan lehet ezeket az ügyeket

objektíven nézni, és a választónak nem

az érzelmei alapján eldönteni, hogy itt

mi zajlik?

Nem beszéltük meg, hogy ezt fogod a

végére hozni, de de egy egyre gondoltunk

egyébként.

>> Milyen meglepé

>> ugye az van ezzel az egész

elszámoltatási, igazságtételi

szembenézési folyamattal, és újra

hangsúlyozom, mielőtt bármit konkrétan

mondok, hogy az ártatlanság vélelme

mindenkit megillet. Viszont akkor itt el

is kezdeném azt, amit mondani szeretnék,

hogy az ártatlanság vélelme az megilleti

azt is, akivel rokons szenvezünk, meg

akit utálunk.

És az a helyzet ezekkel a nyomozati és

később majd a igazságtételi aktusokkal,

hogy hát

el kell majd tudni viselni azt, hogyha

számunkra szimpatikus emberek

bizonyulnak bűnösnek, és azt is, hogyha

számunkra ellenszemves emberekről

kiderül, hogy ártatlanok vagy nem minden

bizonyítható rájuk. Ezzel muszáj lesz

együtt élnünk, hogyha komolyan gondoljuk

ezt az egész jogállamos dit egész

elszámoltatást.

És ennek természetesen nagyon fontos

előfeltétele, hogy hát az intézményeink

azok úgy működjenek, hogy megerősödjön

velük kapcsolatosan a közbizalom. Tehát

az, hogy az ügyészség

szelektíven nyomoz,

időben is szelektíven

végez vagy nem végez el különböző

tevékenységeket, hát ez biztos, hogy nem

erősíti ezt a bizalmat.

És az ilyen ügyeknek a tisztességes

kivizsgálása, a tényanyagnak a valódi

megismerhetősége fogja azt szolgálni,

hogy a közvélemény

meg tudjon nyugodni egy-egy döntésben.

De igen, ezzel az egész

elszámoltatással, és ezt is én

odasorolom,

egy ezzel kapcsolatosan egy fontos

tapasztalat lesz majd az, és fontos

elvárás, azt hiszem mindannyiunk

számára, hogy hát ki kell bírnunk azt

is, hogyha olyasfajta olyasfajta igazság

derül fel, amire előzetesen nem

gondoltunk, és ami nem a szívünk szerint

való. muszáj, hogy ezt el tudjuk

fogadni,

mert máskülönben itt a itt a szubjektív

meg megközelítések, egyéni ízlések

mentén fognak elrendeződni fontos közös

ügyek. És akkor nem mondom, hogy

Cseberből Vederbe kerülünk, de hát

legalábbis legalábbis egy hasonló logika

csak mások megelégedésére nyerne teret,

és szerintem nem ez a cél.

>> Én szeretem, hogy a végén mindig mondunk

fontos dolgokat. Köszönöm szépen, Zoli,

hogy itt voltál. Köszönöm szépen önöknek

a figyelmet. Ez volt az elemző.

>> Az elején tegesztelek titeket, úgyhogy a

végén el is köszönök úgy is. Szóval

sziasztok, ez volt az elemző. Én Benyó

Rita vagyok. Viszontlátásra,

viszontásra.