Sziasztok! Átrendeződésben van az

ország, sőt nagyon gyors

átrendeződésben. Nagyon sokat dolgozunk

azon, hogy feltárjuk, mi minden történt

velünk az elmúlt 16 évben, vagyis miből

kell átalakulni. De bevallom, engem

legalább ennyire az érdekel, hogy mi V.

Klasszikusan egy új kormánynal az első

100 napot szokták annyi időnek venni,

amiből már lehet értékelni, hogy milyen

országot is építenek. Úgyhogy ezt az

időszakot fogjuk együtt végigkövetni.

Minden héten hozok nektek három döntést,

amit a Tiszakormány meghozott, vagy

benyújtott, vagy bejelentett,

megszavazott, előirányzott, bevezetett.

egy szóval, amit léptek. És nem csak

összefoglaljuk, hanem együtt meg is

értjük, hogy mi lesz a hatása annak,

amit a kormány csinált. Ez itt a három

lépés, az első 100 nap krónikája.

Kezdünk.

Fizetéscsökkentés a politikusoknak.

Mind álmunkba felkeltve is fel tudjuk

mondani ezt a leckét, hogy a

politikusok, mint ingyenélők az adózók

pénzé itt élősködnek, ahelyett, hogy

elmennének dolgozni, mert nem képesek

megélni a piacon.

>> Nem dolgozott sose semmit, de profi

politikus és tudja, hogy hogyan bullshit

és adja el magát. Megélhetési

politikusok.

>> Lázár János, aki piacon nem tudom, hogy

mikor dolgozott bármit is.

>> Nem az elveik szerint működnek,

>> mert nem tudom igazából, hogy mi is az a

megélhetési politikus. Hát, hogy legyen

meló munkájuk, ugye történész, jogász,

politológus és utána egész életében

valamelyik párt, vagy több pártnak a

>> azt gondolod, hogy valaki

>> munkájában állt.

>> Kétségtelen. Nem a parlamenti

fizetésemből élek, de emiatt nem vagyok

megélhetési politikus. Teljesen érthető,

hogy a NER 16 éve alatt ez a nézet

alakult ki a politikusok keresetéről, és

hogy jól rezonál az a magyar péteri

mondat, hogy olyan ember ne jöjjön

politikusnak, vagy ne maradjon ebben a

házban, aki ebből akar meggazdagodni.

>> Ezért aztán Bujdosó Andrea és Kerekes

Kalázdi Kinga olyan törvényjavaslatot

nyújtottak be, ami egyszerre több

fronton is küzdeni próbál az ellen, hogy

a politika sokba kerül. A

miniszterelnöki fizetést például bruttó

3,8 millióra csökkentik az eddigi

7,8-ról. A képviselők tisztelet díját

pedig 40%-kal csökkentik és összekötik

az éppen aktuális átlagbérrel, igaz

cserében növelik a bizottsági tagságiatt

járó extraösszegeket. Így egy képviselő

a legrosszabb esetben 1,3 milliót vihet

haza. Valószínűleg mind egyetérthetünk,

hogy ebből még azért bőven meg lehet

élni, bár olyan húzások már kicsit

fölöslegesnek tűnnek, hogy a telefondíj

megtérítését is, holott az a munkájuk

része elveszik. A csökkentéssel együtt

még mindig a középmezőnyben leszünk a

képviselők fizetését tekintve, ha azt a

lakosonkénti GDP-hez mérjük. Úgyhogy

attól a kritikától megvédeném ezt a

javaslatot, hogy ez rettentené el a

szegényebb rétegeket a képviseleti munka

felvállalásától. Sajnos rengeteg más oka

van annak, hogy a gyakorlatban ritka,

hogy munkásosztálybeli ember jusson el

választott tisztségekig. A fizetés

inkább az önkormányzati szinten akadálya

ennek, ahol a testületek maguk

szabhatják meg ezeket a

tiszteletdíjakat. amerikai kutatások

viszont egybehangzóan azt mutatják ki,

hogy ha egy kényelmes középosztálybeli

bérszínvonalat elér a politikusok bére,

akkor azon felül tovább már nem javítja

sem a munkával töltött idejüket, sem az

osztályhelyzetük sokszínűségét, sem a

korrupciómentességet,

az ha tovább emelik a bérüket. Ez a

típusú kritika tehát túlzónak tűnik. Ami

egy fokkal érdekesebb, az a

polgármesterek fizetéscsökkentése.

Nekik ugyanis már egyáltalán nem olyan

sok jut ebből a

>> luxizásból,

>> mint az országos politikusoknak.

Jelenleg a lakosságszám szerint

differenciálva az átlagbér

másfélszeresétől a hatszorosáig terjed

az az összeg, amit kapnak. Ha ezt is

40%-kal csökkentenék, akkor például

gyakran előfordulna, hogy azok a

cégvezetők, akik felett a polgármesterek

a tulajdonosi jogokat gyakorolják,

többet fognak keresni a saját

főnöküknél. Így pedig nehezen képzelhető

el, hogy egy olyan vezető, aki alkalmas

mondjuk egy önkormányzati cég élére,

vagy akár egy piaci vállalat

irányítására, az ehelyett magára

vállalná a több terhet és anyagilag

visszalépést jelentő városvezetést.

Tehát félő, hogy pont nem az lesz az

eredmény, hogy a piacon is megélő

figurák mehetnek politikusnak, hanem az,

hogy éppen ők nem. A másik kritikát

Márkizaj Péter fogalmazta meg. Ő

tulajdonképp amellett érvett, hogy itt

az a baj, hogy a törvényhozó eleve abból

indul ki, hogy a politikusok mindig

semmit tevők, mindig lopnak, így aztán

megérdemlik, hogy kevesebbet vigyenek

haza a közösből. És nyilván ha

végignézünk a luxizo fideszes

potentátokon, akkor tényleg nehéz

amelyet érvenni, hogy miért is kéne

nekik milliókat keresniük. Viszont ha

nem gondoljuk, hogy örökre ugyanilyen

politikusaink lesznek, akkor a

szabályokat sem igazíthatjuk. Eszerint

>> vannak korruptpolitikusokat, akiket nem

a fizetés kell csökkent, hanem börtönbe

kell őket csukni.

>> A javaslat melletti legérdekesebb érv

szerintem az, amit Kármán András

pénzügyminiszter fogalmazott meg. Az 50

milliárd Ftos megtakarítás nem a hiány

egészéhez mérten jelentős, hanem azért

fontos, mert kijelöli azt az elvet,

amely mentén a teljes költségvetési

felülvizsgálatot elkívánjuk végezni.

Először az államnak és a politikai

vezetésnek kell takarékoskodnia,

és csak ezután várhat felelős

magatartást másoktól. Valóban

szimbolikus ez a javaslat abból a

szempontból, hogy a kormány úgymond

saját magán kezdi a spórolást. Az igazi

kérdés az, hogy akkor folytatják is-e

valakin, miközben a programjuk helyesen

inkább plusz forrásokat ajánl a legtöbb

társadalmi csoportnak. A másik kérdés

pedig, hogy a magukon kezdésbe miért

tartoznak bele a polgármesterek, akik

között ugye nincsenek is tiszások.

Szóval alapvetően egy szimpatikus üzenet

a tiszás politikusok részéről, hogy a

saját fizetésüket csökkentik, és ennek

mértéke sem olyan drasztikus, hogy

emiatt ne engedhetné meg valaki magának,

hogy beszálljon a politikába. De

alapvetően azért érdemes részben

tartanunk, hogy a demokrácia működtetése

és benne egy konstruktívabb ellenzék

működtetése az munka lesz majd valakinek

egyszer, mégpedig olyan munka, ami

pénzbe kerül. Tehát ha új formációkat és

élénk demokratikus közéletet szeretnénk

látni, akkor érdemes áldoznunk is rá.

Vendégmunkás stop elhalasztva.

Úgy néz ki, elnapolták az úgynevezett

vendégmunkás stoppot. A kampányban ez a

lépés volt a Tisza egyik legkonkrétabb

ígérete, legalábbis abból a szempontból,

hogy konkrét dátumhoz kötötték. Eszerint

idézem őket, 2026 június 1jétől további

intézkedésig megtiltjuk az unión kívüli

nemmagyar vendégmunkások tömeges

behozatalát. Emlékezetes volt a

kampányban, amikor Magyar Péter ennek a

témának a kapcsán hát ilyen Donald

Trumpot megszégyenítő történetekkel állt

elő azzal kapcsolatban, hogy mit is

esznek a vendégmunkások.

>> A budapesti állatkertben nagyon sok

kacsa eltűnt és aranyhal, mert mertogy

ezek az emberek éheztek.

Magyar Péter néhány napja azt állította,

ezek az állatok is veszélyben voltak a

Samsung gödí gyárában dolgozó

vendégmunkások miatt, mert megették

őket.

>> Jó, Magyar Péter mentségére szóljon,

hogy Trumpnál azért sokkal empatikusabb

volt ezekkel a képzeletbeli kacsákat evő

képzeletbeli migránsokkal, hiszen ugye

kiemeli, hogy hát milyen rossz, hogy

éheznek. Mindenesetre megoldásképpen ő

is egy teljes tiltást szorgalmazott. Még

május 18-án is megerősítette köböl Anita

kormányszóvivő, illetve a kormány aznapi

határozata, hogy megkezdik a kapcsolódó

jogalkotás előkészítését. Valószínűleg

még mindig készülhetnek rá, mert a

június 1jei határidő ellenére kedden azt

írták, hogy az ügyben még nincs konkrét

fejlemény.

Nem csoda, ha elgondolkodtak rajta,

hiszen valójában bonyolult kérdésről van

szó. Először is pontosításra szorul,

hogy mit jelent konkrétan a vendégmunkás

stopp. Az Orbánkormányok által

kialakított magyar rendszer rendkívül

bonyolult. Legalább 10 különböző fajta

tartózkodási engedélyt ismer, amivel itt

dolgozhatnak emberek. Ha te vagy én nem

igazodunk ki köztük, képzeljük el, hogy

mennyire könnyű ez mondjuk egy Fülöpigi

munkásnak. Ebből a 10 féléből kettő van

célzottan arra kitalálva, hogy

munkáltatók csoportosan hozzanak be

külföldieket munkavállalás céljából, és

őket a helyi lakosságtól szegregálva

tartsák Magyarországon. Létezik olyan

engedély is, amit kifejezetten csak

akkor adnak meg, ha a cég garantálja az

elkülönítést, vagyis azt, hogy a

szavazók elől eldugja azokat a

migránsként azonosított embereket, akik

ellen amúgy 10 évig hergelt az

Orbánkormány. Másrészt a csoportos

jóváhagyás miatt ezek az engedélyek tábt

adnak az úgynevezett munkaerő kölcsönző

cégek működésének, például annak is,

amelyen keresztül Orbán Áron

üzérkedhetett a politikai befolyásával.

Az ilyen cégeknek ugye az a lényege,

hogy az embernek nem az a munkaadója,

ahol ténylegesen dolgozik, hanem maga a

kölcsönző cég. Tehát amikor Magyar Péter

egyébként teljes joggal azt mondja, hogy

>> leverik a béreket,

>> egyébként ez is milyen ügyes

kommunikációs megoldás, hogy ilyen

erőszakos dolognak fogalmazza meg, hogy

verik, értitek, hogy leverik a béreket.

Na mindegy. Azért mondhatja ezt, mert

ezeket a dolgozókat esély sincs bevonni

semmilyen munkavállalói követelésbe vagy

bérharcba. Másszóval könnyebben

zsákmányolhatóak ki. külföldiek 80%-ban

vannak itt a belvárosban, tehát hogy az

a kevés magyar kimegy, munkát beszüntet,

vagy strájkol, vagy vagy tüntet, vagy

bármi, attól egy egy beszorított,

megfélelmielt, kizsákmányolt külföldi el

fogja végezni a munkát így vagy úgy.

Tehát ezeket a jogfosztással járó

engedélyi típusokat kábé mindenki

szerint meg kellene szüntetni még a

vendégmunkások érdekében is, de

tisztázni kell még, hogy tényleg csak

ezeket vagy más eljárásokat is

felfüggeszteni tervez a Tisza. Maguk a

munkások helyzetén kívül van egy másik

szempont is, hogy hogyan hat ez a magyar

gazdaság egészére, ha kiesik a

vendégmunkások jelentette munkaerő. Ugye

létezik ez a fejelem, hogy a

vendégmunkásokat a magyarok helyére

veszik fel. És tényleg vannak erre

példák. A makói kontinentánál vagy a

salgótarjani bumcsunnál. Ugye az is

megtörtént, hogy a magyar munkásokat

felkérték az őket kiváltó vendégmunkások

betanítására, aztán kirúgták őket. Az

ilyen durva példák megmutatják, hogy a

vendégmunkások jogfosztottsága hogyan

ront az összes többi dolgozóhelyzetén

is. De azért nem ezek a tipikus esetek.

Alapvetően Magyarországon munkaerő hiány

van.

2025-ben legalább 65000 munkakör

számított, tartósan betöltetlennek.

>> Az extratej tejtermelő Kft. Beledi

tehenészeti telepén a munkaerőhiányt

enyhítendő indiai munkavállalók is

dolgoznak. Egyikük, Sandib Kemar, már a

telep minden feladatkörében sikerrel

helytáll.

>> Ezért ha egy cég bővíteni akarja a

kapacitásait, azt sokszor csak

úgynevezett kölcsönzött munkaerővel

tudja megtenni. Más esetekben a

vendégmunkásokkal olyan magyarokat

pótolnak, akik maguk álltak

vendégmunkásnak nyugaton.

>> Gyere, nézzük meg, hogy mennyit keres

Németországban egy tetőföldos

munkakörben dolgozó 35 éves

munkavállaló.

2023-ban 32503

EUR volt a bruttó fizetése.

2024-ben ugye munkahelyet váltott, így

41206€

lett az éves bruttó jövedelme.

>> Szóval ha a kormány gazdasági növekedést

akar, akkor nem fér bele, hogy még

nagyobb munkaerőhiány alakuljon ki. A

Tisza egyébként azzal számol, hogy van

400000 magyar, akit szerintük be lehetne

vonni a munka világába a vendégmunkások

kiváltására. Sargotal budapesti intézet

kutatója mondja, hogy ez a szám tényleg

reális, csak hogy ezeknek az embereknek

a nagy része valamilyen speciális

státuszban van. Háztartásbeli diák,

nyugdíjba készül, vagy éppen dolgozik ő

csak feketén. Tehát csupa eltérő

társadalmi csoportról van szó, akiket

lehet aktiválni a munkaerőpiacon, de

ahhoz kellenek külön erre kidolgozott

programok, és nem is feltétlen azokba a

szektorokba térnének vissza, ahol most a

legtöbb a vendégmunkás, tehát nem

mondjuk a nehéz iparba. Ezeknek a

programoknak a jobb kigondolása tényleg

indokolhatja azt, hogy a vendégmunkás

topot jobbnak látták inkább egyelőre

elhalasztani. De az is lehet, hogy a

főindok nem ez a gazdaság egészét érintő

kritika volt, hanem a munkaadók

tiltakozása. Ugye Kapitány István

gazdasági miniszter beiktatása óta

folyamatosan találkozik a munkaadók

különféle képviselőivel. ők pedig a

választások óta folyamatosan arra

figyelmeztetnek, hogy nekik milyen

nehézségeket okozna, ha le kellene

mondaniuk az úgynevezett kölcsönzött

munkaerőről. munkaadók és a HR szakma

aggodalmát fejezte ki például, de

fantasztikus, ilyet még nem hallottatok.

Farkas Adrián vendégmunkás szakértő, a

Fülöp-szigeteki munkavállaló

közép-európai foglalkoztatásért

szövetség elnöke, de tiltakoztak maguk a

munkaerőkölcsönző cégek képviselői is.

>> Igen, a vendégmunkások jelen vannak

Magyarországon az iparban. Ög a tervezet

az az, hogy ö egy moratórium lesz a

vendégmunkások behozatalára, amíg

nyilvánvalóan fölül nem vizsgáljuk a

helyzetet, és nem rendezzük úgy, hogy ez

normális és komercionális keretek között

tudjon működni.

>> Tehát most ezt az ideiglenes stoppot

stoppolták le. Ettől még a lényeges

kérdés az maradt, hogy milyen lesz ez a

hosszútávú szabályozás. És amíg több

mint 500000 magyar külföldön dolgozik,

miközben globálisan akkorák az

egyenlőtlenségek, hogy az említett

fülöpszigeteken például 113000 Ft-nak

feedel meg az átlagkereset,

addig a külföldi dolgozók számának a

teljes lenullázása hosszú távon lehet,

hogy nem hangzik reálisan. Egy magyar

kormány a maga részéről leginkább annyit

tehet, hogy meghozza azokat a

szabályokat, amelyekkel eléri, hogy

ugyanaz a minimálbér és ugyanazok a

jogok vonatkozzanak minden itt

dolgozóra. Éppen azért, hogy a magyar

munkavállalóknak sem üresedjenek ki a

jogai, és ne csökkenjen a bérük.

Nyugdíjreform.

Magyar Péter nagyot ment azzal a

mondattel, hogy a mi hazánknak kevesebb

képviselője van, mint hófehérkének

törpéje. De úgy tűnik, néha azért igazat

ad ezeknek a törpéknek. Durró Dórának

legalábbis igazat adott a

miniszterelnök, mikor az azt követelte,

hogy vezessék be a férfiaknak is a 40 év

munkaviszony után járó nyugdíjat.

>> A Mi hazánk mozgalom azt kezdeményezi,

hogy 40 év munkaviszony után a férfiak

számára is választható legyen a

nyugdíjba vonulás lehetősége.

>> Képviselő asszony, alelnök asszony,

minden szavával egyetértek. Minden

szándékunk az, hogy ez bevezetésre

kerüljön. Magyar egyelőre csak annyit

ígért, hogy vizsgálják a dolognak a

lehetőségét, de hát ha még folyik ez a

vizsgálat, akkor épp ezért érdekes

megvizsgálnunk nekünk is, hogy mivel

járna. Na, először is, mi ez a Nő 40?

Ugye egy olyan kedvezmény, amit még

2011-ben a második Orbánkormány vezetett

be, ezzel visszahozva azt a korábbi

gyakorlatot, ami elválasztotta egymáslal

a nők és a férfiak nyugdíjkorhatárát. A

nők visszavonulhatnak 40 év munkaviszony

után, amelyből nyolcat gyermekneveléssel

is kiválthatnak. Kíváncsi leszek, ez

majd vonatkozik-e a férfiakra is. A

tapasztalat szerint nagyjából a

nyugdíjba vonuló nők fele él ezzel a

kedvezménnyel. A rendszer mérlege egy

kicsit fele más, hiszen előbb mehetnek

nyugdíjba a nők, de egyúttal arra

csábítják őket, hogy érjék be kevesebb

nyugdíjal, hiszen nyilván minél tovább

maradnak aktívak, annál magasabb

nyugdíjuk lehetne. Jellemzően szolgálati

évenként 2%-kal.

Tehát az állam úgy köt többet a

nyugdíjakra, 2024-ben például 467

milliárd Fttal többet, hogy az nem

magasabb nyugdíjakhoz vezet, hanem

tulajdonképp alacsonyabbakhoz. Igaz,

több nyugdíjas ember számára. A férfiak

40-es javaslat ugyanezt az alkut, hogy

több évig, de kevesebb nyugdíj tenné

elérhetővé a férfiak számára is. Az

ötletnek tagadhatatlan előnye lenne,

hogy megszüntetné a nemek közti

különbségtételt, mégpedig nem is úgy,

hogy a nőktől elvenne bármit, hanem a

férfiaknak adna. Ez a különbségtétel egy

nőknek biztosított igazságtalan előnynek

hangzik. Pedig valójában nem is előny

volt a nőknek, hanem inkább a helyüknek

egyfajta kijelölése az orbáni

világképben. Őket előbb látták

gondoskodó szerepekben, maradjanak

otthon nagymamaként, visszavonulhatnak a

munka világából. Ráadásul a férfiak

átlagosan hét évvel rövidebb életet

élnek ma Magyarországon. Tehát sok férfi

úgy fizeti egész életében a

nyugdíjárulékot, hogy végül aztán nem is

éri meg a korhatárt. Az tehát több

szempontból is jogos igény, hogy a

férfiak és a nők ebben a kérdésben

kapjanak azonos elbánást. De felmerül,

hogy ezt ne az eleve fele más megítélésű

nők 40 kiterjesztésével, hanem egy

átfogóbb reformmal valósítsák meg. Itt

van például az a nyugdíjreform, amelyet

Magyar Péter és a Tisza programja a

kampányban beígért, és amit a gyerekek

szerint a mai adás sztárja, Kármán

András szerdán is megerősített a

parlamentben.

>> Még a nyugdíjrendszerben is külön

fókuszt kapnak a kisnyugdíjak

felzárkóztatása

és a minimálny nyugdíjnak a jelentős

emelésével fogjuk ezt az idős

korosztálynak a a a leszakadását

megfordítani. Úgyhogy ez a rövid

válaszom, hogy itt jelentős változásokat

tervezünk és meg fogjuk valósítani.

Ahogyan Kármán utal rá, Magyarországon

továbbra is mindössze 28500 Ft a

>> tehát a nyugdíj a minimum

>> bérminim

>> bérminimum esetén és a garantált bér

garantált na mi a mi a minimálnyog

ilyen minimum

>> azért nem tudom szó segítset

>> igen a szó amit Nagy Márton keres az a

minimál nyugdíj ez az ami 18 éve nem

emelkedett és a mai napig 28500 Ft

A Tisza programjában azaz igen komoly

javaslat szerepel, hogy ezt 120000-ig

kellene emelni és a 120-10000 közti

nyugdíjakat is infláció felett növelni.

Bevallom, én Durródóra ötleténél

fontosabbnak tartom a Tisza eredeti

javaslatát. Mielőtt arra költenénk, hogy

több nyugdíjas legyen, először arról

érdemes gondoskodni, hogy kis nyugdíjas

ne legyen egy sem. Erre a célra pedig

megfelelőnek tűnik az az eszköz, amelyet

a baloldali kormányok egyébként végül

mindig elvetettek, de a Tisza még

megteheti, hogy ne mindenkinek ugyanazt

a kicsi nyugdíjemelést adják évről évre,

hanem a megélhetést egyáltalán nem

biztosító összegeken emeljenek többet,

drasztikusan többet. Szóval azt láttuk,

hogy van három alapvetően mindenkinek

fontos cél. Az első lépés igazából a

politika integritásáról szólt. A második

arról, hogy hogyan emelkedhetnének a

bérek.

A harmadik pedig arról, hogy hogyan

lehetne igazságos nyugdíjrendszerünk, de

hogy ezeken a célokon belül mit érdemes

tenni pontosan, milyen elvek szerint

valósítjuk meg őket, és ha ez már

megvan, akkor hogyan kell a részleteket

kidolgozni? Na, ezek már olyan kérdések,

amiken mindig van tér vitatkozni,

úgyhogy tegyétek meg, vitatkozzatok

egymással, vagy akár velem ezekről a

lépésekről, mert az egésszel ez a

célunk, hogy figyeljük közelről és

hétről hétre tegyük vitatárgyává, hogy

hogyan is néz ki az új Magyarország,

amit az új kormány létrehoz. Ennek

érdekében jövő héten is jövök újabb

három lépéssel. Sziasztok!

เฮ