Sziasztok! A mostani videóban megnézzük,

hogy mi az, ami botót tehet a piaci

szárnyalás küllői közé. Elektromos

olderesek kedvéér. Mi az, ami

megállíthatja a bikapiacot?

Megbeszéljük, hogyan kattog az agya. Egy

rafkós tőzsdei cégvezetőnek beszélünk a

részvényvisszavásárlási mániáról, és

persze arról is, hogy most akkor drága a

vagy nagyon drága a tőzsdei

részvénypiac. Hát mindjárt itt a fél év

vége. Amúgy is időszerű egy kis

áttekintés. Hát azért jobb a többiek

előtt járni. Mi meg se várjuk ezt a

nyűves júliust. No hát a tőzsdei

emelkedés egyik rákfenéje az a magas

kockázatmentes hozam. Hogyha így

normális állampapír hozzam van, amit így

elfogadnak az emberek, akkor mi a franci

babrána valaki az össz-evissza hullámzó

részvénypiaca. Hát most az emelkedő

energiaárak és a megugró infláció miatt

magasabb mondjuk a 10 éves uszak

usakötvény hozzama, mint azt korábban

vártuk. Az eurozóna májusi infláció 3,2%

lett, az amerikai 4,2. És tessék, a mi

magyarunk az csak 1,8. Hát ebben benne

van az is, hogy nálunk ugye vannak

áréspok, meg ott a védett benzinár, de a

forterő is segített, kérem szépen.

Nálunk az infláció a következő

hónapokban jó esélye egy kicsit

emelkedik magyarul az 1,8-ról.

Amerikában meg a csökkenő olajár meg a

csökkenő üzemanyagárak miatt alacsonyabb

számok jöhetnek. Bár ugye, hogyha a

hormozis szoros, az csak ugyantartósan

nyitva marad. Ezelőtt három hónappal az

év második felére hát további

kamatcsökkentéseket várt a piac az új

Fedkormányzattól. Hát ez most így jól

esélyel elszállt és vélhetően az idén

marad az a fed irányadó kamatszint.

Hozzáteszem, ez jó eséllyel, nem olyan

maragy akadály a bikapiac előtt, mert az

energiaárak jó eséllyel tovább

csökkennek, hogyha tényleg kitör az

iráni béke, valamint az új technológiák

azok hagyományosan árcsökkentő hatásúak,

és hát a mesterség és intelligenciával

kapcsolatosan teljesen jogosan vannak

várakozásaink, hogy ez most is így lesz.

Szóval jövőre meg azt követő évbe

további kamatcsökkentésnek táktere

nyílik, és hát a piac az a jövőre

figyel. Hogyha pedig ugye a jövővel

kapcsolatosan alacsonyabb kockázatmentes

hozamvárakozások lesznek, hát az

lényegében segíti a piacot. Szóval ez

mégs olyan nagy akadály a bik a piac

előtt. Na de itt a második, amitől majd

megijedsz már végre remélem, ugye a

2009-es válság óta, amikor lenyomták a

kamatokat a béka popsí alá, hát a saját

részvény visszavásárlása az a

legnépszerűbb formája lett a Walleten

annak, hogy pénzt adjanak vissza a cégek

a részvényeseknek. Itt ugye gyakran

hitelből is saját részvényeket

vásároltak. Ha jelenbe ugrunk, csak idén

május végéig 665 milliárd dolláros

részvényvisszavásárlást jelentettek be

az amerikai cégek. Ugye az év végéig

fogják ezt összeveszegetni majd. Az

Apple van az élen, de saját piac

értékéhez képest talán a Sales Force a

legjelentősebb, ami az Apple-t illeti.

2013 óta már több mint 1000 milliárd

dollárt fordított a saját

részvényvásárlásra. Hát ilyen szépen

csökken a részvényszámuk. A Bloomberg

szerint az elmúlt évtizedekben 12000

milliárd dollár értékbe vásároltak

vissza a cégek saját részvényeken. És

hát ez ugye egyértelműen árfelhajtó

volt. Maga a vétel is ugye felfele tolja

az árat, illetve csökken az elérhető

részvények száma. közben az igény

irántuk már csak ugye az index követő

alapok térnyerése miatt is folyamatosan

emelkedett, így ez duplán árfelhajtó erő

volt. Ugye a cég nem lehet saját magának

a tulajdonosa, a visszavásárolt részvény

az megszűnik, kevesebb részvény között

oszik el a profit, ha nem nő a cég

eredménye. Az egy részvény utó profit

akkor is nő, hogyha a részvényszám

csökken. Ez meg ugye részvénypzitív.

Ott van ugye az öreg Michael Burry, a

nagy sortos, aki a györegszik úgy egyre

inkább szeret még jobban szembenni az

árral, és hogyha egy részvényt a piac

utál, akkor ő azt szereti is fordítva,

és a saját Substrike bejegyzése szerint

tovább vásárolta a PayPal részvényeket a

stagnáló biznis mellett. A csökkenő

részvényszámmal indokolta ezt. Még egy

utolsó gint gondolat a részvény

visszavásárlásról, aztán ejtjük a témát.

Ugye ezt akkor kéne csinálni, akkor kéne

venni, amikor a piac valamiért nem

szereti a részvényt, és az esik. És nem

akkor, amikor így történelmi csúcsokat

ostromlunk. Hát a PayPal ez könben jól

csinálja, de az esetek többségében a

menedzserek mindig úgy érzik, hogy hát

baromi bomba áron van az ő részvényük.

Teljesen mindegy, hogy milyen

értékeltségen van, ami hát azért a

valóságban vagyok meg őszintén nem így

van. Elvileg akkor kéne ilyet tenni,

hogyha a cég többet ér, vagy a cég belső

értéke nagyobb, mint az árfolyam. Csak

hát ez nem egy ilyen fekete-fehér dolog.

No de ennek a csökkenő kínálatnak a

vége, emberek, az a lényeg a JP Morgan

szerint az új tőzsdire lépések, Expace,

Entropic, Open AI, meg a jövőre érkezők,

Data Brix, Revolute, Stripe és a már

tőzsdé lévő cégek újabb részvény

kibocsátásai, mint például Google

Oracle, de beszélnek Metáról,

Microsoftról is. Szóval ezek együtt a

következő két évben 1500 milliárd dollár

extra kínálatot zúdítanak a piacra,

amire az 1990-es évek óta nem volt

példa. Az extra kínálat tőkét szívhat el

a meglévő részvényektől. Igaz, ez a

dózis nem egyszerre érkezik, de hát

legalább addig is félhetsz valamitől, és

akkor már volt értelme ennek a videónak.

A változás jól mutatja. A Google ugye az

elmúlt években több mint 300 milliárd

dollárt költött a cég saját

részvényvásárlásra. Ilyen szépen

csökkent a részvényszám. Most megtessék,

bum! 84 milliárd dollár

értékbenészvényeket bocsátanak ki. Hogy

van ez? A cég hosszú lejárató adóssága

is növekedett az elmúlt időszakban, de

hát teljesen rendben van a cég mérle.

Szuper, szép mérleg, alacsony adósság.

Simán kibocsáthatna a cég még 100

milliárd dollár érté kötvényeket, akkor

se lenne egy eladósodott cég. Miért nem

ezt teszi? egy tődei cégvezető

legfontosabb feladata. Már csak az öreg

Buffett szerint is a tőke allokáció,

ugye eldöntse, hová teszi a vállalat a

pénzét, és ide tartozik annak az

eldöntése is, hogy hogyan szedje azt

össze. Ha van olyan lehetőség, ami magas

megtérülést hoz, akkor be kell fektetni

a cég tőké. Ha marad még pénz ezen

felül, vagy nem látnak ilyen bomba

lehetőséget, akkor a pénzt vissza kell

adni a részvényeseknek. Törleszhetik az

adósságot, ugye ez is egy pénzvisszaadás

egyik módja. fizethetnek osztalékot,

vagy vásárolhatják a saját részvényüket.

Mivel ha a cég elkezd osztalékot fizetni

az angolsz 100z világba, akkor azt nem

nagyon lehet visszaszívni, csökkenteni,

mert egyből beszakadt rá az árfolyam

legalább 20%-ot. Így jobban szeretik a

cégek a saját részvényvásárlást, ami

egyrészt adómentes, ugye a

kisbefektetőknek felfele hajtja a cég

árfolyamát, ami hát jó mindenkinek,

főleg a menedzsmentnek ugye a premizálás

azért mindenhol árfolyamhoz is kötött,

valamint a részvényvisszavásárlás

rugalmas, hogyha akarod idén csinálod,

jövőre nem, mennyiségét is

változtathatod, és nem fog összedőlni az

árfolyam, mintogyha osztalékot

csökkentenél, ami a beruházásokat

illeti. Ilyet a Google egyértelműen

látja, hogy hova kell tenni a pénzt. a

mesterséges intelligenciához kapcsolódó

kutatásfejlesztésbe

és adatközpont építésbe, és a BGS is

beszáll 10 milliárd dollárral a

legutóbbi 84 milliárdos tőkeemelésbe 351

dolláros árfolyamon. Tehát többen

elhiszik, hogy ezen a területen csak

ugyan keresnivalója a cégnek. És az

emelkedő számok is ezt mutatják. Hát itt

például a felhő árbevételt látod, a

legalsó szürke a Googlei. Oké. Tehát

tudjuk, hogyha van extra cash a

kasszában, akkor a Google azt mind

befekteti, mert hogy nagy megtérülést

látnak maguk előtt. A cíke, vízke,

osztalékot is fizet, azt is tudjuk, hogy

ezt nem csökkenthetik, mert a piac nem

örülne. De azt még nem tudjuk, hogy mi a

fenéért bocsátanak ki részvényeket,

amikor hitelt is fölvehettek volna a

dögivel. Azért, mert magas értékeltségen

jobb biznis lehet részvényt kibocsátani,

mint magasabb környezetben hitelt

felvenni. Google-nek az aere mutatója

303%-os

hozamot jelent a befektetőknek a

profitra vetítve. Ha a Google hitelt

vesz fel, akkor fizessen mondjuk 5%

kamatot. Bár simán lehet, hogy a 10 éves

kötvénynél alacsonyabb lenne a kamcid,

merthogy sokan szívesebbet adnak kölcsön

a Google-nek, mint az amerikai államnak.

A részvényszám 2%-kal nő. Hát ennyivel

kevesebb jut a mostani részvényeseknek a

profitból. Hát cserében nincs

kamatfizetési kötelezettség. Ugye

osztottam, szoroztam, vagy pontosabban

nem nő a kamatfizetési kötelezés.

Osztottam, szoroztam, gyököt vontam, és

a Google esetében kábé ugyanaz jött ki,

mint amikor a kamat lecsökkenti az

adózás előtti eredményt, aztán meg a

végeredményt. Tehát nem járnak

rosszabbul a befektetők ezzel. Most

persze ha hitelt idővel visszafizeti a

cég, a többi részvény az pedig velünk

marad. A lényeg, hogy részvényt

kibocsátani a hitelfelvétel helyett,

akkor jó biznisz, hogyha nagyon magasan

értékelt a részvényed. Ady isten túl

értékelt a menedzsment szerint, illetve

hogyha a cég már ugye el van adósodva

rohadtul, de még mindig kell a pénz,

mert nagy terveik vannak. Az Ori például

azért emel 20 milliárd dollárt tőkét,

mert ők tényleg el vannak adósodva.

Mivel a Google nincs eladósodva, így

levonhatjuk azt a következtetést, hogy a

menedzsment szerintet nem olyan olcsó a

részvény, ami nem jó ír a befektetőknek.

Oké, lehet, hogy cég konzervatív, sőt

igazából az konzervatív, nem akarnak sok

hitelt, meg tudják, hogy mégtó sok pénzt

fognak elkölteni mesterséges

intelligenciára, az idei pénzköltésüket

195 milliárd dollárra emelték. Ugye ez

AI-ra fog elmenni java részt, és hát a

következő évben se fog ez csökkenni, sőt

inkább nőni fog. Tehát összefoglalva az,

hogy sok új cég jön be, hát tőkét

szívhat el a meglévőktől. Bár ugye ez

fokozatosan két év alatt fog megtörténni

az, hogy a cégek, akik eddig ugye

visszavásárolták magukat, elkezdtek

részvény kibocsátani, hát szintén

intőel, hogy itt a menedzsment szerint

ez már jó bizniszel adni a részvényt,

vagyis szerintük sem olcsó. Ha esetleg

mégse lesz iráni deal, ami most ugye úgy

tűnik, hogy lesz, akkor meg hát a

magasabban ragadó kamatszint, az meg

megint nem jó a részvénypiacnak. Ugye

itt van három kockázat, csak hogy úgy

retteghessünk egy kicsit. Közben a

tomboló optimizmus közepette, ahogy

ilyenkor lenni szokott, hát egyre több

befektetési bank emeli az idei évvégi

SNP 500 célárát. Hát a 8000 pont az most

már ilyen általános várakozás lesz. Ez

ilyen nagyon messze különben nincs is.

Az árazások vaskosak, de messze nem lufi

árazás. Ráadásul hát bitang erős

profitnövekedéseket látunk a háttérben,

ami ugye alátámasztja az S&P 500 eddigi

menetelését, legalábbis a goldmanzak

szerint, és főleg az AI

infrastruktúrához kapcsolódó cégek

sziporkáztak itt ugye nem csak az

árfolyam terén, de a profitnövekedés

terén is. Ha maradnak a szép

profitnövekedések, hát egyelőre nem

látszik, hogy mi fújna el ezeket, akkor

a Tesla nélküli magnificent részvények

azok nem drágák, így max feráron

mozognak. Hát a korrekció van vagy lesz,

akkor én arra tippelnék, hogy megveszik

ezeket, mint ahogy eddig is történt. Azt

meg majd januárban megbeszéljük, hogy

bejöttek-e ezek a 8000-es jóslatok.

Nyilván találgatás részemből, de hogyha

Magyarországon lenne polymarket, nem

lenne blokkolva, én arra fogadnék, hogy

még idén menet közö belenyalunk a

8000-es pontba. Aztán ha csak ugyan

berobban az AI mánia, úgy rendesebben,

mint az internetm mániával történt 30

éve, hát akkor jöhetnek még olyan

meglepetések, hogy ihaj. De addig is ne

felejtsetek el félni, amíg a piacon sok

a rettegés, hát addig rendes lufi

nincsen sehol. No, ennyi félt a mostani

videóba. Köszönöm szépen a figyelmet. A

következő három hétben nem lesz videóm,

mert elutazok nyaralni. Úgyhogy a

esetleges elvonási tünetekért előre is

elnézést kérek, de aztán visszajövök és

folytatjuk. Szóval köszönöm szépen a

figyelmet. Ha tetszett segítségedre volt

lájk, feliratkozás meg szokott még egy

lenni, de azt elfelejtettem. Meg meg hát

a kommenteket várom szeretettel.

Köszönöm, itt voltál. Sziasztok. S