Sziasztok! A mostani videóban újra

2026-tal fogunk foglalkozni, mert egy

kicsit azzal, hogy 2025-ben melyek

voltak a legfontosabb gazdasági

folyamatok, és ezekből mi marad velünk

2026-ra, ami miatt persze megint

izgulhatunk majd. Ugye ez egy alapvetően

optimista csatorna, semmilyen világvége

összedől a világabl nincs nálam. Azt

feltételezzük, hogy holnap is felkel a

nap, és kék lesz az ég, és ketyeg tovább

a világgazdaság, meg hogy a mögöttes

szuperciklusok alapvetően felfele

hajtják az árfolyamokat. persze hosszú

távon és hát közben lehetnek mindenféle

korrekciók, válságok meg hasonlók.

Szóval lényeg az emberek, hogy hát az

aggódás felhői még a beigli majszolás

közben is velünk maradnak. Az amerikai

gazdaság idén kábé 2%-kal növekedett.

Ezek negyedéves számok, amiket itt

látsz. Itt ami borzolta a kedélyeket,

hogy hát ketté vált a gazdaság, a nagy

giga vállalatok, különösen a techcégek

hasítottak, hát a kis vállalatok meg

kevésbé. A nagy cégek embereket fedtek

fel, a kisebb cégek elbocsátottak. Az

SNP 500 meg a Nazdak tőyeindex eddig

idén repültek, tehát lényegében a

techszektor húzta fölfelé ezt a

szárnyulást. A hagyományos iparágak

közül sokan szenvedtek. Az SNP 500

tőzsdex profitjának 30%-át a top 10 cég

hozzta. Ugye ez októberi adat azóta az

arány egy kicsit még növekedhetett is. A

lakossági fogyasztás az USÁban nagyon

egyenlőtlen lett. A top 20% jövedelmi

kategóriába tartozók adják a fogyasztást

kétharmadát, a maradék 80% meg az

1adhadát teszi hozzá. Ez látszik is, ha

megnézzük a tőzsdex komponensek eddigi

teljesítményét. A techtor ugye

bombaformában van, de az alapvető

fogyasztási cikkes cégek, wcpír,

higiéniai termékek,

alapélelmiszerelőjtók már nyomás alatt

voltak. Ez a folyamat igazából 2024-ben

már elkezdődött. Szegény Kloroxnak hát

csökken az árbevétele negyed éves

alapon. Ennek hátterében céges

átalakulások is zajnak, de főleg az,

hogy óvatosabban vásárolnak az emberek,

illetve a klasszik márkákat olcsóbbakkal

próbálják helyettesíteni. A ciklikus

fogyasztási cikkek szektorában is sok

cég gyengén muzsikál, de autógyártók,

tévés, mosógépes, szépcipős, éttermes

utazós cégek tartoznak. A magasabb

árfekvésű mexikói ételekben utazó

csipotlék grafikonján jól látszik ez a

hatás, ez a megfizethetőség. Egy egyre

több területen felmerülő téma Amerikába

is. Az elmúlt évek inflációja azért

felfele húzta az árakat. Ott is

árzékenyebbekké váltak a fogyasztók. Hát

itt jövőre ugye az adócsökkentések sok

kategóriába hozhatnak majd enyhülést,

ami az ingatlanpiacot illeti, ott a

jelzálló hitelek csökkenését várjuk.

Ugye Amerikában eléggében van fagyva az

ingatlanpiac a magas

jelzállóhitelkamatok miatt. Ugye ha

tovább vágják a kamatokat, akkor ez

lejjebb jöhet. A politikusok amúgy ott

is rendre a keresleti oldalt élénkítik.

Ugye ilyen Trump 50 éves örökölhető

jelzálókit előtt lettel, hogy a

demokraták akartak 25000 dollárt adni az

új lakásvásárlóknak. Mi most ugye éppen

adófizetői pénzből megtámogatott

alacsony kamatot adunk. Ezekkel szemben

hát az igazi megoldás mindenhol a

kínálati jóerősítése lenne,

beépíthetőség, emeletszámnövelése.

Nálunk is segítenne Amerikában sok

helyen. Minimális házméret is meg van

adva, ami ugye az olcsóbb otthonok

létrehozását kapásból elgáncsolja. Bár

ugye ezek főleg ilyen helyi

szabályozások, tehát ugye lehet lehéz

ezeket így szövetségi szinten

kiokoskodni. Az ilyen problémák miatt

lett különben a neworki polgármester ez

a Mamdáni, aki többek között a New Yorki

bérleti díjak befagyasztásával

kampányolt, ami egyébként egy olyan

ötlet, ami általában pont többet állt

vele a társnak, mint segít. Svájcban is

hasonló működik. A bérleti piac az nem

nős tagnál. Egy bankár könnyebben

bérelhet lakást, mint egy pék, mert neki

kevésbé szívesen adják ki, mert hogy

válogathatnak a bérbe vevők között.

Amióta nyerte a magát szocialista

demokratának tartó Mamdáni, azóta már

sokan New Yorki szocialista

köztársaságról beszélnek. Hát ami jól

hangzik, de azért úgy erős túlzás még,

de persze akár az is lehet, hogy egyszer

igaz lesz. Szóval Amerikában 2025-ben a

többség az kimaradt a jóból. Ha nincs a

mesterséges intelligencia, akkor így egy

recesszióközeli állapot is lehetett

volna. Itt 2026-ban ugye a gazdaság

stagnáló nagyobb részétől talpraállást

várnak, ami különben pozitív a

piacoknak. Ami a szocialista baloldal

előretörését illeti, a New Yorki

forgatókönyv megismétlődne más nagy

városokban, az így nem lenne különösebb

meglepetés szerintem. Szemben az idén

2%-kal növekvő Amerikával Magyarországon

a legfrissebb harmadik- negyed éves GDP

adat stagnálásról szól. Az előző négy

éves adatokhoz képest. Az éves

növekedésünk az jó, hogyha fé% körül

lesz, inkább kicsit alatta. És hát ez

már a harmadik év, hogy toporog a magyar

gazdaság. Jövőre kicsivel 2% feletti

növekedés a várakozás. Az alacsonyabb

növekedés, nagyobb költségvetési hiány

ellenére a leminősítést idén megúsztuk,

ugye a hitelminősítők részéről, de

hogyha folytatódik a választási

költekezés jövőre, hát akkor már

nagyon-nagyon rezegni fog a lén. Ugye a

mostani választási költekezés hát abban

különbözik a 2022-estől, hogy nagyon sok

döntés ugye vagy költés, például az

adókedvezmények

vagy akár az otthonstart program ugye

költségvetési hatása az tartósan velünk

marad. Mondjuk az otthonstart az is így

hosszú évekre. A hitel minősítő

kifejezetten rühellik, hogyha a külföldi

adósság 30% fölé megy. Hát itt nem

segít, hogy az adósságkezelő központ

pont most tette rugalmassabbá a saját

rendszerét. a jövőben 3%-os eltérési

lehetőséget adtak maguknak ettől a

30%-os értéktől. Hát jövőre jó eséllyel

már át is lépjük ezt a 30%-ot. Ez is

jelzi, hogy hát azért az EU források

azok hiányoznak, de nagyon. Ami

Magyarország esetében különben a kérdés

számomra, hogy az oké, hogy 2026-ban

2%-ot növünk, amiért nem olyan sok, de

hát alacsony bázisok könnyű nőni. De mi

lesz azután? Hát megmondom őszintén, én

nem látom, hogy mitől fogunk itt

3-4%-okat tartósan növekedni.

vissza Amerikára, hogy sokan tartanak

attól, hogy a bankokon kívüli

magánhitelezés, a private kredit az egy

időzített bomba, ami nagyot robbanhat

majd 2026-ban. A 2009-es válság után a

bankok tőkekövetelményei szigorodtak, a

hosszú lejáratú hiteleket kevésbé tudták

adni. Hát itt a bankok által hagyott

tűrt alapkezelők, vagyonkezelők, nem

banki pénzügyi befektetési társaságok

vették át az USÁBA a bankok súlya

vállalati hitelezésbe amúgy is pici 18%

körül van. Nyugat-Európában ez a szám

40%, Kínában 85. Az amerikai cégek ugye

főleg vállalati kötvényeket kedvelik,

amelyek aztán forognak a másodpiacon,

akár tőzsírésbe vezetik őket. és hát

publikus információk, elemzések,

adatbázisok érhetőek el velük

kapcsolatban. Hát ezzel szemben a

magánhitel az magánarról nincsen

semmilyen publikus információ. Ezeknek

nincsen napi árfolyama, az értékelésük

sem feltétlenül piaci, az esetleges

veszteségek azok késve jelennek meg. A

FET szerint 1600 milliárd dollár ilyen

hitel van, mások szerint 3000 milliárd.

Az elmúlt hónapokban különben egy

autóalkatrészgyártó és a Trikolor néven

futó autóhitelezésben utazó cég csődőtt

be. Ugye mind a ketten ilyen

magánhitelek által voltak

finanszírozottak. És volt itt könyvelési

család, miközben a hitelezők meg egészen

a csődig úgy értékelték a cégeket, meg a

követelésüket, hogy ott minden rendben

van. A legnagyobb szereplők ezen a

piacon, a Blackstone vagy az Apollo

Global Menagedsment, ezek bazi nagy

minden befektető alternatív befektetési

alapok. De a lényeg, hogyha valaki

szeret aggódni, akkor ezek miatt a

hitelek miatt tudsz aggódni. Jelenleg az

elemzők többsége ennek a szektornak a

méretét és állapotát nem tartja

veszélyesnek az amerikai gazdaságra. Bár

megjegyzem 2008-ban is az volt a

vélekedés, hogy az amerikai ingatlanárak

hosszabb távon nem tudnak csökkenni, így

a másodlagos jelzálló hitelekkel nem

lehet semmi baj. Hát, szóval ezek az

általános vélekedések azért nem mindig

jönnek be, de ami nekünk izgalmasabb és

az igazi nagy csatér lesz 2026-ban, az a

mesterséges intelligencia és

magánfinanszírozás összekapcsolódása.

Itt ugye nem csak az Open AIOPC meg a

sok száz kisebb mesterséges

intelligencia startupra gondolok, hanem

a teljes AI infrastruktúrára, főleg az

adatközpontukra, az Oracle, a Blue All

Capital magántőke alap közreműködésével

építi az adatközpontjait. Ugye az Oréköl

pont az a cég, a növekvő adósság és a

növekvő tőkeköltés már elkezdte

aggasztani a befektetőket. Különösen

sokolta a piacot, amikor ez a Blue All

magántőke alap a michigani Orik

adatközpont építésében már inkább nem

akart részt venni, pedig eddig kéz a

kézben dolgoztak együtt. Az Oracle

megjelenik különben még hitelezőként a

már említett Blackstone és persze vannak

banki hiteleik is. A Goldman és a BNP

páribá is ott vannak például az

adatközpont építő rendkívül dinamikusan

növekvő 5 milliárdos árbevétel mellett

15 milliárdos hitelállományon csücsölő

korvé és nagy részben ezek a

magánhitelek éltetik. A legnagyobbaktól

kaptak pénzt, mint a sokat emelgetett

Blackstone vagy a Pimko. És itt egyből

2026 legnagyobb kérdéséhez érkezünk. Mi

lesz ugye a mesterséges

intelligenciával? A szkeptikusok szerint

lufi az egész nincs szükségei

adatközpontra. A cégek mindösszesen 3%

használt AI-t lassabb lesz a térhódítás,

mint azt a piaci árazás indokolja. Ha

igaz ez az állítás, hanem hát a válasz

nem január 1jén, hanem valamikor

leghamarabb 2026 közepére fog megérkezni

szerintem, vagy legalábbis akkora fog

körvonalazódni. Az Open AI egyik alapító

kulcsembere az azóta már onnan

kicsekkolt í a Sucfcker szerint a nagy

nyelvi modellek ilyen chat GPT 5.2 kettő

fejlesztésének hát egyre kisebb az

értelme, mert hogy egyre kisebb ugrást

hoz az újja régihez képest, és különben

szépen csak ugyanígy van, ha kisebb a

hangsúly az egyre jobb nyelvi

modelleken, amelyeken jelenleg 1000errel

pörög a Google, Meta, Entropic, XAI,

akkor ugye kevesebb Nvidia, AI chip

kell, és hogyha megroppan az Nvidia

növekedése, akkor kicsit az egész

szektorba vetett hit is meginog. Bár

hosszú távon a chipeknek több mint 90%-a

az AI rendszerek üzemeltetéséhez kell,

majdnem a fejlesztéshez. Közben azért

ennek az Iának van egy Sveelligence nevű

2024-ben alapított AI cége, ami 2025-ben

kockázati befektetőktől 2 milliárd tőkét

vont be, és ezzel 32 milliárd dollárra

értékelték a céget. Szóval azért az az

is alapvetően optimista az AI-t

illetően. Itt a nagy kérdés, hogy

2026-ban látjuk-e azt, hogy az AI

költések azok elkezdenek megtérülni,

vagy még jobban megtérülni, és hogy

jönnek-e az AI-hoz kapcsolódó fizetős

szoftverek, mindenféle fizetős

szolgáltatások, és sikerrel kiveszik a

mesterséges intelligenciások ugye a

zsebünkből a pénzt. Ezt a témát

folytatjuk a következő videóban, ahol

megbeszéljük, hogy mi lehet a különböző

mesterség és intelligenciás cégek sorsa

2026-ban. Addig is hát kívánok neked sok

erőt a Réglátott rokonok elviseléséhez,

és nekik is mondd meg, hogy iratkozzanak

fel a csatornára, kövessék, valamint

osszák is meg, és hát természetesen

kommenteljenek ők is, miközben a

halászlét szürcsöik, meg a beigit

rágják. Köszönöm a figyelmet, sziasztok.

M.