Sziasztok! A mostani videóban rízről,

rízzel kapcsolatos befektetésekről

fogunk beszélni. Hát a fémeket

mostanában imádják a befektetők. Így

alapvetően az változott az ipari fémek

piacán, hogy eddig csupán árutőzsdei

termékek voltak ezek, amelyeknek

hullámzott az árfolyama a

keresletkínálat függvényébe, és a

technológiai fejlődés következtében

egyre többet tudtunk kitermelni belőlük.

Most azonban hirtelen stratégiai

fontosságúak lettek, és hát főleg az USA

számára égető fontosságú, hogy ki

mennyire kontrollálja az ellátási

láncot. Mindez hát érdekes mozgásokat

indított a piacon. Hát valamint a

fémeket dollárba mérjük, és ha a dollár

gyengül az árfolymátalába, emelkedik, a

dollár meg mostanában gyengült.

Extraként még ott van az is, hogy egyre

többen, egyre kevésbé bíznak például

hosszú lejáratú állampapírokban, meg a

jegybankokba, meg a pénzügyi

rendszerünkbe. Ezért elkezdett ugye

emelkedni az arany, meg hát annak

farvizén az ezüst. Ugye ezekről a múlt

héten már beszéltünk, videók is

készültek róla. A linket megtaláljátok a

videó alatti leírásba. De nemcsak az

arany, hanem a rézis szárnya megvolt már

neki a tnánként 13000 dolláros árfolyam.

És persze hát itt is Kína az egyik

főszereplő, mint a legtöbb fém esetében.

A feldolgozott rí alapanyag

előállításának 40%-a Kínához

kapcsolódik. Az ezüstnél ez a szám, a

ritka földfémeknél 90%. Ezt a Kína

függést mérsékkelné Trump. Ugye a

kritikus ásványokból egy 12 milliárd

dolláros tartalékot szeretne képezni,

valamint támogatja az amerikai

feldolgozást. A kritikus ásványok

listáján a ritka földfémek mellett a

rész is rajta van. A kérdés, miért lett

kínai meghatározóá gyakorlatilag a föld

összes fémének az esetében? hosszú évek

alatt tudatos stratégiával alakították

ki még a 80-as évek végén, 90-es évek

elején, amikor a nyugati világban

elkezdtek szigorodni a környezetvédelmi

eljárások, akkor a kínaiak bagóért

megvették ott ezeket a

fémfeldolgozógépeket, öntödéket, és a

szabályozás azért Kínában mindig lazább

volt. Hát valamint az elmúlt

évtizedekben, főleg Afrikában, de

Latin-Amerikában is sok kitermelő

országba bányákat is megszereztek kínai

cégek. De ami ennél is fontosabb, az az

energiabőség. Kína négy év alatt a

teljes amerikai energiatermelést

hozzáadja a saját hálózatához, és a

vezetés számára a fontos iparágak azok

így olcsóbban kapják az energiát. A

filmfeldolgozásban általában különben a

hulladék újrafeldolgozását végzik

elektromos árambal. magának az

ércolvasztását

az szénnel végzik, de a lényeg, hogy

piaci alapon egy amerikai európai

öntödének egy kínaival vetélkednie

szinte lehetetlen. Lévén a kínai az nem

piaci áron kapja az energiát. Most a

részről beszélünk, de alumínium

acélgyártás terén is Kína meghatározó. A

világ termelésének 55%-a ott is náluk

van. Szóval kanyarodjunk rá a részre. Mi

a sztori ebbe? Mi az oka a

szárnyalásnak? És mi lesz ennek a vége?

A világ legnagyobb részfelhasználója hát

az Kína, ugye mindenben ők a legek

mostanában ez nem meglepő. A világ

feldolgozó ipari termelésének több mint

60%-át ők adják. És mindenben

részkábelek tekeregnek, ami elektromos.

Ugye a világítótestek, légkondik,

háztartási gépek előállítása 90%-ban

Kínában történik. És az sem véletlen,

hogy a részgyártás legnagyobb részét a

kábelek adják, és ebből egyre több kell

a világnak. A kínai lakásépítő szektor

most gyengélkedik. Korábban ők voltak a

legnagyobb részfogyasztók. Most a kínai

elektromos rendszert építő cég lépett a

dobogó első fokára. A világ éves

részfelhasználása kb. 26 millió tonna

volt 2026-ban, és az S&P globál

előrejelzése szerint 2040-re közel

50%-kal fog ez növekedni 42 millió

tnára. több elemzőház is kijött különben

hasonló prognózisokkal, de azért azért

ilyen megmondom, mi lesz 15 év múlva

dolgokkal. Így alapvetően óvatos vagyok,

de fogadjuk el most, hogy igazuk lesz.

Ez az SNP globál amúgy már a humanoid

robotokba tekergő részkábelekkel is

számol, de a megújuló energiaforrások,

adatközpontok és az elektromos autók is

zabálják a részkábeleket. Utóbbiban

négyszer annyi kell, mint egy

hagyományos benzinautóba. És persze a

geopolitikai feszültségek miatt növekvő

hadi kiadások is hát növelik a réirányti

igényt. A világ népessége még jó 40-50

évig növekedni fog. A világgazdaság is

folyamatosan bővül. És minden ketyere,

amit veszünk eltromost, hát a stabilan

növekvő rész iránti igényt én elhiszem

és megértem. De mi van a kínálati

oldalon? A világ termelésének több mint

felét öt ország adja. A feltárások az

elmúlt évtizedekben lelassultak. 1990 és

23 között 239 lelőhelyet találtak, de

ebből csak 14-et az elmúlt 10 évben,

miközben a feltárástól a termelés

beindításáig vagy jó 15 év is eltellik.

Mivel a rész teljesen ipari fém, az

igényt iránta a világgazdaság, azon

belül is a kínai gazdaság állapota

határozza meg, és ha jön egy lassulás,

akkor egyből visszaesik a részigény.

Szóval a nagy bányász cégek ezért csak

nagyon óvatosan fektetnek a

kapacitásbővítésbe.

De a lényeg, hogyha igazak ezek az

optimista várakozások, akkor 2030

körülévi 33 millió tnával elérjük a

résztermelési csúcsot, miközben az igény

40 millió fölé mehet. Tehát ugye

tartósan magasabb igény lesz, mint

kínálat. Mielőtt ugye a régi videó

magnóra és a villanymotorra a

résztartalom miatt kincsként kezdesz

tekinteni, azért fontos infó, hogy a ríz

esetében már most is 30-35%-ban

újrahasznosítás történik. Az áremelkedés

ezt az arányt növelni fogja, és a

kereslet is visszaesik annak hatására,

amikor magas az ár. Amikor például

belenyalt az árfolyam a 13000 dolláros

tolnánkénti árba, a londoni raktárokban

lévő készletek elkezdtek emelkedni,

vagyis a kereslet visszaesett, valamint

a bányák is idővel azért beruháznak

majd, hogyha a keresletet

fenntarthatónak ítélik, szóval nem fog a

feje tetejére állni a világ, valamint

ott vannak az alumínium kábelek is, csak

abból 30%-kal nagyobb átmérőkkel. ami a

részkereskedelmet illeti. Hát itt is

London, Amerika a központ. Pontosabban

így volt ez régen, de most már sáhai

határidős tőzsde feljött a második

helyre, és mindhárom helyen határidős

kereskedés zajlik, ahol a végén fizikai

szállítás van. Maga a fém pedig nagy

kikötőkben, Rotterdamban, Szingapúrban,

Peruban, Chsilében cserél gazdát. Persze

a Kína USA szembeállása részpiacon is

megjelenik. Trám 2025-ben 50%-os vámot

vetett ki a feldolgozott részre, és

piaci szereplők féltek, hogy a

finomított részre is kivett valami

hasonlót. Ezér készlethalmozásba

kezdtek. 2025-ben a szokásos mennyiség

kétszeresét vásárolták föl, és a

réaktárkészletek azok most is csúcson

vannak Amerikában. Most kábé hét havi

tartalékkal rendelkeznek a hidegháború

közepén. Ez 10 hónap volt. Tehát a 12

milliárdos Trumpféle stratégiai

nyersanyagtartalék már nem annyira hat

ezek alapján a részre. A vámoktól való

félelem, különben idén januárban is még

felfele hajtotta az árakat. A rész

Európából, Ázsiából, Amerikába

vándorolt, máshelyen is hiányt okozott,

és hát ez is mind hozzájárult, hogy az

árak emelkedtek. De ez a nyomás most

mérséklőd. Hát hogyha a grafikonokat

nézed, hát többféle árat láthatsz. Ennek

oka, hogy a londoni fémtőzsdén és ez

amerikai komexen eltérő mennyiség a

kereskedési alapegység. Londonban amúgy

25 tna az alapegység. És amikor ezt a

13000 dolláros tonnánkénti árat látod,

akkor ezt jellemzően a londoni

árfolyamból számolják. Ha elhiszed, hogy

a részkereslet nagyobb lesz, mint a

kínálat a következő években, hát akkor

nyilván vételi pozíción gondolkozom. Ha

a grafikon nézed, akkor azért jó, hogyha

ugye az emelkedő trendben van egy

korrekció. Valamit már volt, de azért

nem az igazi, de mondjuk egy ilyen

visszaesésbe azért jobban szeretek

belevásárolni.

Hogyan tudsz ugye részbefektetni? Hogyan

tudsz rézzel kereskedni? Vannak rézel

TF-ek, ezek hosszabb távú, akár már egy

éves tartás alkalmassak. Mindegyik a

határidős árfolyamot követi, a lejáró és

az új határidő között pedig gyakori

jelenség az ugrás. Ez az úgynevezett

kontangó hatás. És ezen bukni fogsz.

Fizikai rézet ETF-et én nem találtam.

Hát ugye ez full ipari fém. annyira nem

drága, hogy így rezolv érdemes tartani.

Létezik tokenizált rész is, ahol

állítólag a tokenek mögött igazi rész

van. Hát ezt a tokent így nagyobb

kriptőzsdéken, ahogy néztem, nem éred

el. Szóval a végén maradnak a

részbányász cégek. Ezek a nagyobb

részben is érintett bányásztőzsdei

cégek. Hát ott, ahol a rész adja az

árbevétel jelentős részét, Free Portort

McMorán, vagy ez a Southern Cooppen. Hát

ezért azok bizony nem olcsó Jánosok. Ez

a szép jövő, ott már beépült az árba

eléggé, de ha jön egy korrekció, akkor

ezek is érdekesek lehetnek. Ugye amikor

sokan beszélnek arról, hogy ez a rész

milyen szép, milyen jó, hát akkor az már

sajnos sokszorosan beépült az

árfolyamon, meg spekulánsok is

ráugrottak bőven, de ha hiszel a

hosszútávú folyamatba, a hosszútávú

sztoriba, akkor amikor a lelkesedés

megtörik, mert előbb-utóbb eljön, akkor

adódhat majd szerintem jóvételi

lehetőség. Addig is vigyáz arra, hogyha

itt a fémeken felbuzzdulva kis

aranylapocskát veszel, akkor nagy valami

trombita rezettcsózzanak rád. Na, ennyi

fért a mostani videóban. Köszönöm szépen

a figyelmet. Ha tetszett, segítséged

volt. Láj, megosztás, feliratkozás és

várom a kommenteket szeretettel.

Sziasztok. Jaj és ne felejtsétek,

március 18-án tűzs tanfolyam, ahol nem

csak fémekről, vagy főleg nem fémekről,

hanem mindenféle izgalmas részvényről,

befektetésről, ETF-ekről fogunk

beszélni. Köszönöm, itt voltál.

Sziasztok!