Tisztelt hölgyeim és uraim! Köszöntöm

önöket a monetáris tanácskamat döntő

ülését követő tájékoztatónkon. A tanács

döntését és annak hátterét Varga Mihály

Magyar Nemzeti Bank elnöke ismerteti.

Tisztelettel kérem elnök urat, hogy

tartsa meg a tájékoztatót.

>> Köszönöm szépen. Jó napot kívánok

mindannyiuknak. Köszöntöm a alelnök

urakat, főközgazdász urat, igazgató

urat,

sajtó munkatársait

és kollégáimat is.

Monetáris tanács

a mai kamatdöntő ülésén áttekintette a

makrogazdasági és pénzügyi piaci

folyamatokat.

A geopolitikai feszültségek

kedvezőtlenül hatnak a globális

inflációs és növekedési kilátásokra.

A közelkeleti konfliktus lezárásának

időpontját, és így a hatások mértékét

változatlanul bizonytalanságok övezik.

A hazai eszközök kockázati felára

csökkent az országgyűlési választások

után, ami mögött többek között az

Európai Uniós forrásokkal és az

euróbevezetéssel kapcsolatos várakozások

állnak.

Ugyanakkor a kedvező elmozdulások

tartósságáról és azok inflációs

kilátásokra gyakorolt hatásáról meg kell

győződnünk.

Mindezeket áttekintve a monetáris tanács

a mai napon az alapkamatot 6,25%-on

tartotta.

A nemzetközi és a hazai fejlemények

körültekintő értékelése,

valamint az óvatos, türelmes, monetáris

politikai megközelítés fenntartása

indokolt.

Az alapkamat mértékéről a továbbiakban

is adatvezérelt döntünk.

A döntés hátterének ismertetését

a nemzetközi folyamatok értékelésével

kezdem.

Az iráni háborúval kapcsolatos

fejlemények és azok hatásainak

megítélése napról napra gyorsan

változik.

kiélezett helyzet a globális növekedési

kilátásokra lefelé,

az inflációs kilátások tekintetében

pedig felfelé mutató kockázatokat

jelent.

Ugyanakkor a hatások tartóssága

meghatározó.

Elhúzódó háború esetén a globális

konjunktúra érdemben visszafogottabb

lehet, míg a globális infláció

jelentősen emelkedhet.

A kockázatok megvalósulása esetén a

feltörekvő piacokon markánsabb lehet a

hatás.

Az energiaárakban továbbra is nagy

volatilitás.

A világpiaci olajárak és az európai

gázárak magasabbak az iráni konfliktus

előtti szintekhez képest.

A háború körüli, gyakran egyébként

naponta eltérő irányú fejlemények nagy

bizonytalanságot okoznak az energiapiaci

folyamatokban.

A konfliktus elhúzódása esetén az olaj

és gázárak magas szinten ragadása

inflációs kockázatot jelent, különösen a

jelentős energiaimporttal bíró

gazdaságokban.

A globális nyersanyagpiacon szintén

emelkedést látunk.

A műtrágya világpiaci ára lényegében a

háború kitörése óta emelkedik. Február

végéhez képest közel 50%-kal került

magasabbra a jegyzés.

Mindez előre tekintve a világpiaci

és a hazai élelmiszerárak tekintetében

is felfelé mutató kockázatot hordoz.

A teljes nyersanyagpiacot lefedő

Bloomberg nyersanyag kompozit index több

mint 10%-kal emelkedett a háború kezdete

óta.

A monetáris tanács az inflációs

kilátásokra gyakorolt hatások miatt

szoros figyelemmel követi az energia és

a nyersanyagpiaci folyamatokat.

Említsünk meg azért kedvező folyamatot

is. A globális befektetői hangulat

némileg javult, de a nemzetközi pénzügyi

piacok továbbra is érzékenyen reagálnak

az iráni konfliktus körüli

fejleményekre.

Számos kockázati indikátor a konfliktus

kitörése előtti szintre csökkent.

Ezzel szemben a hosszú hozamok a magyar

kivételével továbbra is a február végi

értékeknél magasabban alakulnak.

A dollár gyengült, míg az arany

árfolyama mostanában kicsit emelkedett.

Ez is egy érzékeny

reagálst mutat.

A geopolitikai feszültségek

következtében a külső kamatkörnyezet

magasabban alakulhat.

A piacok az idei évre az Európai

Központi Bank részéről emelkedő, míg a

Federal Reserve esetében változatlan

kamatszintet áraznak.

Ezzel a két jegybank irányadó rátája

közötti különbség előretekintve

mérséklődhet.

Itt megjegyezném azt is, hogy a Fed

holnap, az Európai Központi Bank pedig

holnap után dönt az irányadó rátájáról.

Ezeket a döntéseket kiemelt figyelemmel

kísérjük.

A hazai eszközökre áttérve a kockázati

felár országspecifikus tényezők hatására

mérséklődött.

Az előző kamatdöntés óta kiemelten a

parlamenti választásokat követően a

forint a régiós devizáknál lényegesen

nagyobb mértékben erősödött az euróval

szemben.

Az árfolyam volatilitása mérséklődött,

ugyanakkor továbbra is meghaladja az

iráni háború kitörése előtti mértéket.

A devizapiaci stabilitás fenntartása

kulcsfontosságú az inflációs várakozások

mérséklésében.

Az erősebb forint mérsékli az

áremelkedés ütemét, ugyanakkor az

elmozdulások tartósságáról

a deviza árfolyam kapcsán is meg kell

győződnünk.

hazai kockázati felár csökkenésének

hatására

általános és markáns hozamcsökkenés

figyelhető meg.

Ezen belül a 10 éves magyar

állampapírhozam több mint 100

bázisponttal került lejjebb.

A német hosszú hoam lényegében nem

változott, ami jelentős csökkenést

eredményezett a hozam különbözetünkben.

Az állam devizafinanszírozása is

olcsóbbá vált. A hosszú lejáratú 2033-as

devizakötvény hozama is több mint 50

bázisponttal csökkent.

Az elmúlt negyed években a

foglalkoztatás mérséklődött.

Magyarországon

a munkaerőpiaci feszesség csökkenése

mellett a munkanélküliségi ráta

nemzetközi összehasonlításban továbbra

is alacsony.

Előrejelzésünk szerint 2026 második

felétől élénkülő gazdasági növekedés

először stabilizálhatja a

foglalkoztatotti létszámot, majd kis

mértékben akár emelheti is azt. Itt újra

csak fölhívom arra a figyelmet, hogy

2024 óta azért ez a feszesség

folyamatosan enyhült a munkaerőpiacon,

tehát a munkaerőpiac is alkalmazkodik.

A költségvetés tekintetében szintén

azonosíthatóak kockázatok.

Idén márciusra teljesült az idei évre

vonatkozó pénzforgalmi hiány előirányzat

81%-a.

Emellett az új kormány gazdaságpolitikai

intézkedéseinek bejelentéséig

bizonytalanság övezi a költségvetési

politikát.

Megítélésünk szerint az inflációs cél

fenntartható elérését a fegyelmezett

költségvetési politika támogathatja.

Áttérve az inflációs folyamatokra,

az infláció 1,8%-ra

nőtt, míg a maginfláció 1,9%-ra

csökkent márciusban.

A fogyasztói ár index emelkedését az

üzemanyagok áremelkedése okozta, amit az

iparcikkek és a piaci szolgáltatások

dezinflációja

részben ellensúlyzott.

A márciusi havi átárazások mértéke a

teljes fogyasztói kosár esetében

megegyezett, míg a maginfláció esetében

alacsonyabban alakult, mint a historikus

átlag.

A márciusi előrejelzésünk alapján az

infláció 2026

har 3- negyed évétől a tolerancias

felett alakul, majd 202 második felében

tér vissza fenntarthatóan a jegybanki

célra.

A márciusi inflációs jelentés alapján az

idei év során a magas energiaárak

begyűrűzésével

folytatódik az infláció emelkedése.

Ugyanakkor az erősebb forint mérsékli az

áremelkedés ütemét. Tehát két ellentétes

hatást

látunk

ebben a tekintetben.

A március óta bekövetkezett fejlemények

inflációs hatásait a júniusi inflációs

jelentés fogja majd

átfogóan értékelni.

A lakossági inflációs várakozások

mérséklődtek az elmúlt időszakban,

ugyanakkor továbbra is magas szinten

tartózkodnak.

A mérséklődő lakossági inflációs

várakozások részben az elmúlt hónapokban

látott kedvező inflációs folyamatokból

fakadnak.

Az év első hónapjaiban a vállalati

árvárakozások némileg emelkedtek, de

továbbra is visszafogott

dinamikát jeleztek.

Az árstabilitás fenntartható eléréséhez

kulcsfontosságú a várakozások további

mérséklése. A jegybank ehhez a pozitív

reálkamat biztosításával járult és járul

hozzá.

A globális és hazai makrogazdasági,

illetve pénzügyi piaci folyamatokat

értékelve a monetáris tanács az

alapkamatot a mai napon 6,25%-on

tartotta.

A bizonytalan környezet

stabilitásorientált monetáris politikai

megközelítést indokol. a geopolitikai

események, valamint az országspecifikus

kedvező pénzügyi piaci folyamatok

tartósságát, és ezeknek az inflációs

kilátásokra gyakorolt hatásait kiemelt

figyelemmel kísérjük. Ezzel összhangban

fenntartjuk az óvatos és türelmes

monetáris politikai megközelítésünket.

Megítélésünk szerint a szigorú monetáris

kondíciók fenntartása indokolt.

Végezetül

kiemelném

az előretekintő iránymutatásunk azon

részét, miszerint a bizonytalan

környezetben a tanács továbbra is

körültekintően és adatvezérelt

hozza meg döntéseit.

Ennyiben kívántam összefoglalni a

monetáris tanács mai ülésének

legfontosabb döntéseit. Köszönöm a

figyelmüket.

>> Köszönöm szépen elnök úrnak. Most pedig

a kérdések következnek. A kérdéseket

csokorba szedve gyűjtjük. Kérem, hogyha

kérdésük van, készfeltartással jelezzék

és várják meg a mikrofont. Kezdjünk

innen az indextől.

>> Köszönöm Szabó Gyula Indexől. Az első

kérdésünk az lenne, hogy beszélt-e Orbán

Viktorral választási vereség óta,

illetve egyeztet-e személyesen Magyar

Péterre? Ha igen, van, akkor király

miről beszélt? Második kérdésünk az az

lenne, hogy egy jegybank elnököt

különösen nehéz

szinte lehetetlen elmozdítani a

pozíciójába az EKB miatt. Az EKB miatt.

Ön szerint Magyar Péter tényleg az

együttműködési lehetőség miatt nem

akarja önt elmozdítani, vagy inkább az

EKB

ált ennek a EKB által okozott hatások

miatt nem akarja önt elmozdítani a

pozíciójából. végezető,

[torokköszörülés]

hogy mennyire lepte meg a választási

eredmény, és hogyan látja a Tiszapárt

gazdaságpolitikáját azokból, amely eddig

körvonalazódott, illetve erről ez e

tekintetben miről beszéltek Kármán

Andrással.

>> Köszönjük szépen, elnök úr,

parancsoljon.

>> Kiismerítette a kolléga a három

kérdéslehetőséget.

A a választások óta Orbán Viktorral egy

telefonbeszélgetésem volt. Megköszönte a

együttműködést, megköszönte a munkámat

és további

munkára biztatott. Ennyiben foglalható

össze nagyjából a telefonbeszélgetés.

Magyar Péter úrral nem volt ilyen

beszélgetés. De alapvetően az én

hatáskörömben nem is arra törekszem,

hogy feltétlenül egy miniszterelnök

jelölte beszéljek. Kármánodással volt

egy találkozó, erre majd még mindjárt

kitérek.

Ami a jegybanki,

kicsit tágítom a kérdést, függetlenséget

és pozíciót illeti, ebben a ebben a

kérdésben teljesen világos irányutatások

vannak. Három pontra hadd hívjam föl a

figyelmet. Az egyik a Európai Unió

működését biztosító szerződés, valamint

az Európai Központi Bank alapokmánya.

Ezek világossá teszik a jegybanki

függetlenségnek

a kereteit. Ezek garantálják azt a

működési biztonságot, amire minden

jegybanknak szüksége van.

Hozzá kell tennem azt is, hogy hasonló

magyar jogszabályok is garantálják ezt a

függetlenséget, de mindig is

hangsúlyoztuk, hogy a jegybank az nem

egy elefánt toronyban dolgozik. a

kölcsönös felelősségi viszonyok

tiszteletben tartásával,

minden hazai és nemzetközi intézménnyel

együtt kívánunk dolgozni és együtt

kívánunk működni. És a harmadik

megjegyzésem pedig arra vonatkozik, hogy

a pozíció függetlenségének a

tiszteletben tartása az kifizetődik.

Erre számos tanulmány IMF és más

nemzetközi OCD tanulmányok mutatnak rá.

Én azt tapasztalom most is a választások

óta, hogy az, hogy a leendő új kormány

tiszteletben tartja a jegybank

függetlenségét,

monetáris politika függetlenségét

alapvetőső soron, hiszen nem a intézmény

függetlenségéről van ebben az esetben

csak szó, az kifizetődik a piaci bizalom

szempontjából is. Ahogy látjuk az elmúlt

hetekben, mind az állampapírpiaci

hozamok, mind az árfolyam tekintetében

egy komoly piaci erősödés, piaci bizalom

tükröződik vissza.

Ami pedig a Tiszapárt programját illeti,

ebből én most nem indulnék ki

tekintettel arra, hogy az én mandátumom

nem is erre vonatkozik, hogy politikai

kommentárokat fűzzek választási

programokhoz. kormányprogram még

nincsen.

Amit a elképzelésekből ismerünk, azok

nagyjából a

februári programpontokat

tartalmazzák, de jól tudom, nyilván

amikor a konkrét kormányprogram

összeáll, ezek még változhatnak. Úgyhogy

a Kármán Andrással való diskurzusban is

én magam is erre voltam kíváncsi, ennek

milyen pontjai lesznek. tekintettel

arra, hogy ez egy informális beszélgetés

volt. Erről több részletet most nem

osztanék meg. Egy dolgot azért hadd

hangsúlyozzak.

A jegybank

második mandátuma arra vonatkozik, hogy

a kormánygazdaságpolitikáját

támogatja a jegybank.

Ezt akkor tudjuk megtenni, ha tisztában

vagyunk vele, hogy mi a kormány

gazdaságpolitikája.

Tehát az ilyen típusú beszélgetéseknek

az is az értelme, hogy ennek a

mandátumunknak eleget tegyünk. Ugye az

elsődleges mandátumunkat semmi sem

veszélyeztetheti árstabilitás elérése és

fenntartása, de szükségünk van arra a

tudásra is, hogy a kormány

gazdaságpolitikájával majd képben

legyünk.

A türelmi idő mindenki részéről, a

piacok vagy akár a jegybank részéről is

jár az új kormánynak. május 9-én ugye

parlamenti alakul és azt követően

megalakul az új kormány. És akkor a

kormányprogram ismeretében mi is azt

gondolom, hogy tájékozottabbak tudunk

majd lenni.

>> Köszönjük elnök úrnak. Következő kérdés.

Csahikó.

>> Köszönöm szépen. Elnök úr, az nem

beszélt a Kármán Andrással, a Magyar

Péter kormánya leendő

pénzügyminiszterével folytatott

megbeszéléséről.

Ő viszont posztolt a Facebookon, és itt

többek között az is szerepelt, hogy az

euró bevezetésének a célkitűzése

az előnyösen kedvezően hat a gazdasági

folyamatokra.

Elnök úr, milyen előnyét, illetve

kockázatát adott esetben látja egy

2030-as euró bevezetésének?

A másik kérdésem, hogy az ATV egyenes

beszédben Simon András volt

jegybankelnök arról beszélt, hogy 2024

januárjában ő azért távozott az Erzte

bécsi felügyelő az Erztebank bécsi

felügyelő bizottságából, mert az

Erzebbank Magyarországra nyomást

gyakoroltak az MNB részéről azzal, hogy

a bankfelügyelet majd rendkívül

kedvezőtlenül fog eljárni a bankes

esetében, ha Simor András marad a

felügyelő bizottságban.

Önök vizsgálatot ígértek. Ennek a

részletei is megismerhetőek-e már, vagy

adott esetben a eredményei?

Köszönöm.

>> Köszönjük, elnök úr, parancsoljon.

>> Ez két kérdés volt. Még egyet gyűjtsünk

össze.

>> Van-e még kérdés?

Csak annyi, hogy amikor tárgyaltak

Kármán Andrással, akkor az

együttműködést hogyan határozták meg?

>> Köszönöm szépen a kérdéseket. Azt

olvastá

bejegyzésében, hogy konstruktív

együttműködésben állapodtak meg.

>> Erre is válaszolok. Mindjárt

ami az euro bevezetés illeti, ezt a

döntést nem a jegybank hozza meg. Tehát

a jegybank

legfontosabb célja az ástabilitás

elérése és fenntartása.

Másodlagosan fenntartható gazdasági

növekedés elősegítése, a

kormánygazdaságpolitikájának a

támogatása. Tehát ez a döntés nem ránk

tartozik, de nyilván a monetáris

politikának is

adott helyzetben, hogyha ez a döntés

megszületik, akkor ehhez alkalmazkodnia

kell. és egy nagyon komoly munkával kell

támogatnia ennek a döntésnek a

kivitelezését. De ez a döntés még nem

született meg, legalábbis én még erről

kormánydöntést vagy más politikai

testületnek a döntését nem láttam.

Itt azért hadd jegyezzem meg

egy kis személyes szálat is belefűzve,

hogy

sokszor érzem azt, hogy indokolatlan

várakozások fűződnek a magyar lakosság

részéről a euró bevezetéséhez. A magyar

lakosság többsége támogatja az

euróbevezetését,

de hogyha az elmúlt évek

eurós csatlakozását visszapörgetem,

akkor nincs garancia arra, hogyha egy

alapos tervező munka nem történik meg,

akkor ez önmagában sikeres legyen. Tehát

a 11 alapító országon túl 10 ország

csatlakozott ugye az euróvezethez.

Ebből ha a felzárkózás vonatkozásában

nézem meg az eddig megtett pályákat,

akkor nagyjából a fele sikeresen

abszolválta ezt a csatlakozást. Egy

másik része viszont nem. Tehát csak arra

kívánok utalni, hogy itt egy komoly

munkavár minden szereplőre, aki ebben

részt vesz. Természetesen én is ismerem

a jogi részét ennek.

A jogi része az abban fejezhető ki, hogy

Magyarország az Európai Uniós

csatlakozással vállalat egy

dokumentumban, hogy bevezeti az eurót.

Időpontot azonban nem tűzött ki.

Úgyhogy ebből a szempontból a politikai

döntés megszületését kell megvárni.

És akkor ehhez lehet majd hozzátársítani

a jegybank munkáját is. Ami Simor András

úr korábbi jegybankelnök felvetését

illeti, ebben az ügyben tájékoztattuk a

sajtót a jegybank megtett lépéseiről.

Szeretném itt is hangsúlyozni, hogy új

menedzsment, új vezetése van új elnökkel

és alelnökökkel a Magyar Nemzeti

Banknak. Ebben a tekintetben is, mivel

az intézmény érintő felvetésről van szó,

a belső szabályoknak megfelelően egy

vizsgálatot folytatunk le. Én azt kértem

a kollégáimtól, hogy ez lehetőség

szerint egy rövid és gyors vizsgálat

legyen.

Állapítsuk meg azokból a dokumentumokból

amik rendelkezésünkre állnak, hogy

egészen pontosan mi történt. Én nagyon

bízom benne, hogy néhány napon belül ez

a vizsgálat lezárult, és ennek az

eredményéről tájékoztatni tudjuk majd a

nyilvánosságot.

Ami a Kármán Andrással való megbeszélést

illeti, a jegybank, ahogy mondtam, nem

elefántor csontoronyban van, hanem mi is

figyeljük a híreket és tájékozódunk a

körülöttünk zajló eseményekről. amivel

Kármán András kijelölt

felkért

pénzügyminiszter jelölt, a valószínű a

legszorosabb együttműködés vele történik

meg, ezért

volt szükség arra, hogy egy

egy első találkozón

tisztázzuk a legfontosabb kérdéseket.

Megjegyzem, már azóta is beszéltem vele

telefonon, tehát ez egy olyan

munkakapcsolat lesz, ami folyamatos és

tartós lesz. Én a jegybank részéről azt

tudom ígérni, hogy mi Kármán Andrással

és minden munkatársával jó

munkakapcsolatra fogunk majd törekedni.

>> Köszönjük elnök úrnak. Ma ne továbbik.

Bloombergel haladjunk tovább.

>> Köszönöm szépen. Simon Zaltán Bloomberg.

Pár kérdésem lenne az eurónál maradva. Ö

elnök úr mondta, hogy ez alapvetően nem

a jegybank döntése, de alkalmazkodik a

kormány döntéséhez.

Viszont szeretném személyesen

megkérdezni öntől, hogy támogatja-e

amúgy az euró bevezetését

Magyarországon, még akkor is, hogyha ez

nem az ön döntése.

Továbbá ezzel kapcsolatban, hogy ön

szerint üdvös lenne-e, amennyiben euró

csatlakozásról beszélünk, hogy ez minél

gyorsabban megtörténjen.

Ez hasznos lenne-e a magyar gazdaság

számára.

És még egy kérdés monetáris politikáról.

Érdeklődnék, hogy most úgy tűnik, hogy

egyfajta kivárás van monetáris

politikában. Említett több tényezőt,

amire várnak, költségvetési tényező,

közelkelet satöbbi, satöbbi.

[torokköszörülés] Mégis azt látjuk, hogy

elég erőteljes

forintterősödést, illetve

hozamcsökkenést láttunk

Magyarországon. A kérdésem az, hogy mi

mi lenne egyfajta trigger

a kamatcsökkentésre? Mi az, amit néznek?

Akár az EU-s pénzeknél egyfajta

bejelentés, mondjuk a a leendő magyar

kormány az Európai Bizottság részéről,

vagy a konkrét pénzek megérkezése

vagy egyéb. És egy dolgot hadd citáljak

ide, ami ma hangzott el egy másik egy

konferencián. Öbán Gábor, a Richter

vezérigazgatója volt, munkatársa beszélt

arról, hogy

hogy azt mondja, hogy jó lenne, hogyha

az ország a csökkenő országkockázati

prémium nem a forint erősödésében, hanem

a kamatok csökkenésében

jelenne meg, hogyha erre tudna

reflektálni. Köszönöm szépen.

>> Köszönjük. egyetértek Orbán Gáborral,

tehát mi is azt szeretnénk, hogy majd az

előbb-utó kamat csökkenésben jelenjen

meg. A kérdés az volt a mai

kamatdöntőlésen, hogy ez a pillanat

elérkezett-e már, vagy még nem. És annyi

féle bizonytalanságot látunk a

Nemzetközi környezetben is, meg a hazai

pályán, hogy a tartás mellett

döntöttünk. Ugye a két nagy erő, ami

között a monetáris tanács is a döntését

meghozta, az egyik a külső tényezők. az

iráni konfliktus, az energiaárak, az

olaj és gázárnak, az emelkedés, aminek

inflációs hatása lesz.

Emellett felhívom a figyelmet a talán

kevéssé figyelt nyersanyagáraknak a

változására. Pont önöknek csináltam az

előbb reklámot a Bloomberg Index

emlegetésével.

Úgyhogy

ezek mind azt sugalják, hogy a külső

környezet egyelőre nem támogató a

jegybankok a monetáris politikai

irányába. És ide hadd tegyem hozzá a

nagyj jegybankok megváltozott monetáris

politikáját is. Hát azért az iráni

konfliktus óta nem volt olyan jegybank,

amely kamatcsökkentést hajtott volna

végre. Egy volt, de az annyira közel

volt még a konfliktus kitöréséhez, hogy

tulajdonképpen annak az érdemi hatása

nem látszott.

Ebből a szempontból talán kicsit hasznos

is, hogy a Európai Központi Bank és a

Fed megvárta a magyar kamatdöntést,

ami az Euró bevezetését illeti.

Az én személyes véleményem mindig egybe

fog esni a jegybank álláspontjával.

Tehát ha jegybank erről majd kialakítja

az álláspontját a kormánydöntést

követően, akkor tudom erről

tájékoztatni.

De nem árulok zsákba macskát. Hogyha

valaki rákeres egyébként az internetre,

akkor

asszem 2022-ben

érem 2 tekintetében már nyilatkoztam. Ö

tehát

itt a ha idősebb újságírók ülnek az

asztal körül, akkor emlékezhetnek arra,

hogy vannak ennek azért előzményei.

És egyébként azt elmondhatom, hogy a

monetáris tanács a mai ülésén is

tárgyalt olyan tájékoztató anyagot,

amelyik az érmetthöz vezető lépéseknek a

feltételeiről

szól. Tehát ebben a tekintetben mi

készülünk arra, ami várható. De még

egyszer mondom,

a döntést nem mi hozzuk meg. Tehát a

Bloomberg nagyon kedves volt, amikor a

Euro would be beneficial mondatot írta

le a Kárman Andrással való találkozóm

után, de ez egy kicsit elsietett mondat

még azért abban az értelemben, hogy még

a kormány sem hozta meg ezt a döntést.

bejelentések,

sajtónykozatok vannak, de döntés még

nincsen. Úgyhogy szerintem mind a

jegybanknak, mind a Bloombergnek

turalmesnek kell lenni, és megvárni

ezeket a döntéseket.

Aiszem válaszoltam minden kérdésre.

>> Köszönjük szépen. Van-e még kérdés? Most

akkor kanyarodjunk vissza ide.

M privát bankár.

>> Köszönöm szépen. Jó napot kívánok.

Imrelőrinc vagyok az ENF Privát

bankártól. Az elmúlt üléseken szinte

mindig a magyarországi kettős

kamatrendszerről kérdeztem. Úgyhogy most

hadd kérdezzem meg jegybankelnök urat,

hogy hogy számít-e arra, hogy a jegybank

mozgástere már, amit a gazdaság

élénkítésére kifejthet a kamatcsatornán

keresztül, változhat-e az új monetáris

politikai ciklusban? És még egy olyan

kérdésem lenne, hogyha amennyiben a

kormány elköteleződne az euró bevezetése

mellett, akkor ugyebár az árfolyamnak is

ha egy szűksávia

a kritériumok teljesítése érdekében,

akkor a jegybanknak lenne-e

árfolyamcélja? Köszönöm.

>> Hogyha csatlakozna az RM2,

>> akkor megszületne ez a döntés, és ugye

RM2-es rendszerben kell lennie akkor az

árfolyamunknak, hogy akkor lenne a

jegybanknak változása. Ugye jelenleg

nincs deklaráltan árfolyam célja.

Kösz. Parancsoljon.

>> Güjsünk még be egy kérdést, hogy

válaszoljak.

>> Van-e még kérdés?

Az az én pénzem.hu-tól, hogyha jól látom

még.

>> Lovasjudit azpénzem.hu

érdekelne, hogy az áréstopos termékeknek

a kivezetése, tehát hogyha ez megszűnik,

akkor az az inflációt mennyivel emelheti

meg?

illetve visszakanyarodva a Simor

Andrással kapcsolatos kivizsgálásra,

hogy ehhez a ha nevezhetjük vádhoz

Király Júlia is csatlakozott. Ő azt

mondta, hogy őt négy alkalommal

kényszerítették arra, hogy

távozzon a KBC-nek a a felügyelő

bizottságából, és ott csak negyedszerre

fogadták el a lemondását, de

folyamatosan érkezett szintén a jegybank

részéről a nyomás és a megkeresés a

KBC-hez, hogy hogy távolítsák- el Király

Júliát, hogy esetleg ezt is belevették-e

a vizsgálatban, vagy vagy ezután fogják.

Köszönöm szépen.

>> Köszönöm szépen.

A

kezdem akkor a kollégaíró

úr kérdésével. Ez a kamatra kettős kamat

vagy többes kamat mondjuk mondhatjukra

vonatkozott.

Mi nem árultunk zsábamacskát, tehát

mindig elmondtuk, hogy az, ha gyengítik

a monetáris politikának a hatékonyságát

a különböző transzmissziókon keresztül,

az szerintünk rossz a gazdaságnak.

Tehát

akár kamat, akár árfolyam, akár

jövedelem, akár költségvetés,

bármilyen transzmissziós csatornáról van

szó, az ország érdeke az, hogy

árstabilitás legyen, az infláció, az

inflációs cél környékén

mozogjon. Ebből a szempontból, tehát mi

ezt többször jeleztük a kormánynak, hogy

a kamatcsatorna ilyen típusú módosítása

az összességében nem teszi hatékonnyá a

monetáris politikának a működését. Abban

bízunk, hogy olyan

szakemberek kerülnek most be a

lehendő új kormányba, akik korábban így

dolgoztak a jegybankba, és talán a előző

jegybankban dolgozott kollégáknál jobban

értik majd, hogy erre miért van szükség.

A érmetto. Hát ugye ettől még messze

vagyunk, erről beszéltem már az előbb.

Várjuk meg ezt a döntést. Itt nem csak

az árfolyam, hanem további olyan fontos

kérdések vannak, amelyre egyelőre nincs

válasz, vagy amelynek egyelőre a

tervezése, az egyeztetése nem kezdődött

el.

Ugye az ÉM2-es rendszer és az Euró

bevezetése indokolná az infláció célnak

a módosítását. Most az inflációs célnak

a módosítása azért akár konkrét

reálgazdasági következményekkel is

járhat. Hát ebből a szempontból én nem

rohannék előre. Várjuk meg a kormánynak,

ha lesz ilyen típusú döntését, és utána

lehet arról beszélni, hogy ehhez a

jegybanknak, a monetáris politikának

hogyan meg milyen módon kell

alkalmazkodnia.

Ami az árés stoppot illeti, ez már a

hölgy kérdése volt.

A jegybank, amikor inflációs jelentést

készít el, vagy makropályát vázol,

mindig abból indul ki, amely azokból a

döntésekből indul ki, ami hatályban van.

Tehát a márciusi inflációs jelentésünket

is úgy tettük meg, hogy

azzal számoltunk, amit a kormány akkor

bejelentett.

Ebből a szempontból a júniusi következő

inflációs jelentésben látom szükségét

ennek a revíziójának.

Az árés stop, én itt elmondtam több

alkalommal a kamadöntő ülések után,

megváltoztatja, torzítja azt az

árképzési rendszert, ami a

kiskeresedelemben van, de ehhez a

gazdaság szereplői elkezdenek

alkalmazkodni.

Ugye korábban, jó néhány hónappal

ezelőtt mi is azt fogalmaztuk meg egy

háttérszámítás alapján, hogy akár 1% is

lehet ez a inflációs torzító hatás.

Tehát ha és amennyiben kivezetik az

inflációt a vagy vagy bocs ez jó lenne

azt vezetnék ki

kivezetnék az áréspot

akkor egy ilyen inflációs változás

történhet.

Ma már ezt nem tudjuk ennyire konkrétan

állítani, mert a gazdaság szereplői,

élve a piaci lehetőségeikkel egy olyan

bonyolult árazási rendszerbe mentek

bele, amelynek a végén ma már nem lehet

tudni, hogy pontosan ennek az inflációs

hatása milyen. hogyha figyelte a

kamatdöntő ülések utáni közleményeinket

vagy sajtótájékoztatókat,

ebből néhány hónappal ezelőtt ki

szedettük ezt az elemet, mert a kollégák

jelezték, hogy ma már ez nem állítható

ennyire biztosan. Valamennyi inflációs

hatás biztos, hogy van. Ennek a mértéke

kérdéses.

Ami pedig Király Julia

állításait illeti, ugye a két állítás

között azért van egy jelentős különbség.

Simor András konkrét személyeket

megnevezve, konkrét körülményekre utalva

tette meg az állítását. Király Júlia nem

tett ilyen állításokat. Ettől független

még nyilván, hogyha egy ilyen

vizsgálatot lefolytatunk, a kollégák

törekednek arra, hogy ennek is a

jegybankot érintő vagy a Magyar Nemzeti

Bankot érintőaival

foglalkozzanak.

>> Köszönjük szépen elnök úrnak, és akkor

egy utolsó kérdést még látok a

portfóliónál.

Köszönöm szépen. Bekájék a portfóliótól.

Kettő kérdésem lenne. Az egyik az elnök

úr említette, hogy amennyiben

megszületik a döntés a az új kormány

részéről, akkor ez egy az

euróbevezetésről akkor ez majd

együttműködést fog igényelni a jegybank

és a kormány között.

Beszéltek-e arról, hogy a jegybank mivel

tudja segíteni a kormány munkáját ebben?

Tehát milyen intézkedésekkel vagy

elemzésekkel? Tehát például most csak

egy példát mondok, terveznek-e

publikálni akár új kiadványt ezzel

kapcsolatban az euróbevezetés

feltételeinek lehetséges teljesüléséről.

A másik kérdésem pedig, ha jól

emlékszem, nem hangzott el itt a

tájékoztatón, hogy egyhangú volt-e a mai

döntés, vagy volt-e más javaslat a

tanács előtt. Köszönöm szépen.

>> Köszönjük. Ha nincs további kérdés,

akkor szeretném kérni elnök urat.

>> Köszönöm. A természetesen, ahogy már

utaltam rá, ez egy bonyolult tervezési

munkát jelent, amelyben a jegybanknak is

meglesz a saját szerepe.

Inflációs cél, árfolyam

egészen odáig, hogy mondjuk a fizetési

rendszerek harmonizációja

a bankrendszer működésének

a felülvizsgálata. Gondolok itt arra,

hogy ugye az egységes felügyeleti

működés az eurozónán belül indokolja

azt, hogy ilyen típusú csatlakozás is

történet. Tehát nagyon sok szála van

ennek a a történetnek. Mi most azzal

tudjuk segíteni talán a előzetes

döntéshozatalt, hogy mivel a euró

bevezetésének az előszobája az értetes

rendszerhez való csatlakozás, azt a mai

tájékoztatóanagunkat

ami készült, azt eljuttatjuk a kormány

erre illetékes

szereplőinek, ők is nézzék meg,

vizsgálják meg, és hogyha ez alapján

hoznak majd döntést, akkor az nyilván

egy felelősségteljesebb döntés. Tehát a

kérdésére válaszolva igen, részt

akarunkbe venni, és

ha ez a döntés megszületik, akkor

akkor ezt a munkát

a gazdasági felzárkózás és a társadalmi

jólét érdekében szeretnénk folytatni.

Ezt szeretném hangsúlyozni, hogy az

euróbevezetése az nem öncél. Ezt sokszor

elmondtam az elmúlt években. Vannak

sikeres országok, vannak kevésbé

sikeresek. Csehország, Szlovákia, vessük

össze a két országot. És így tovább. Ezt

nem akarom megismételni, de minden egyes

ország vezetése alapvetően arra

törekedett, hogy amikor csatlakozott a

euróhoz, akkor abból egy maximális

társadalmi jólétet tudjon ki hozni, és a

gazdasági felzárkózás pedig, vagy a

gazdasági lendület, fogalmazzunk inkább

így, az az gyorsuljon.

Mi is volt a második kérdés?

>> Egyhangú volt-e?

>> Ja, ja, ja. Hát egy kis izgalmat

hagyhatnék a jegyzőkönyv megjelensére,

de akkor elveszem ezt az izgalmat, ha

már erre konkrét kérdés volt. Egy

javaslat szerepelt a monetáris

tanácsztalán, és egyhangúlag hoztuk meg

a döntésünket.

>> Köszönjük szépen elnök úrnak. Ezzel

tájékoztatunk végéhez értünk. A

monetáris tanács következő kamatdöntő

ülése május 26-án lesz. Addig is jó

munkát kívánok. Köszönjük, hogy

eljöttek.

>> Én is köszönöm. Viszontlátásra

mindenkinek.