Miközben minden napra jut valamilyen

politikai látványosság, aközben az új

kormány elég nehéz helyzetben vette át a

gazdaságot. Hogyan lehet betömködni a

hiányt anélkül, hogy ne kelljen

megszegni a választási ígéreteket, és

mit lehet kezdeni a vagyon

visszaszerzéssel kapcsolatos

vállalásokkal? Erről szól a ma esti

adásunk, amit kedd este rögzítünk Szabó

Balázssal, a Holdalapkezelő

vezérigazgatójával. Szia Balázs,

köszöntelek az adásban.

>> Szia, én is köszöntöm a nézőket,

hallgatókat. Kezdjük az elszámoltatás és

a vagyonvisszaszerzés kérdésével, ami a

Tiszapártnak az egyik legközpontibb

ígérete volt az egész választási

kampányban. És ugye ez nem csak morális

meg büntető jogi, hanem gazdasági kérdés

is igazából, hiszen a nagy korrupció az

a gazdaságot is visszaveti. Volt egy

ilyen számítás például a portfólión,

hogy a 2024-es magyar gazdasági

teljesítményből 6500 milliárd Ft

hiányozhatott a korrupció miatt. Az élő

óriási összeg. Fog ez menni szerinte?

Tehát lehet valamilyen látható,

értelmezhető eredményt elérni ebben a

témában?

Ö

>> szerintem sokkal fontosabb lesz majd az

áttételes hatás, de először beszéljünk

közvetlen hatásokról. Tehát közvetlenül

is persze vissza lehet szerezni

valamennyi vagyont, de ezeket, hogyha

így becsülni kellene, akkor én maximum a

néhány száz milliárdosra tenném, ami nem

fogja megváltani azokat a problémákat,

amikkel ma szembenéz a magyar gazdaság

meg a költségvetés. 90000 milliárd Ft-e

a magyar éves GDP, 40000 milliárd Ft

körülbelül. Ennyi volt mondjuk tavaly

az, amit beszedtek adóban, tehát ez a

költségvetésnek a bevételi oldala. Most

ehhez képest több 100 milliárd Ft az

valami, de azért nyilván látjuk, hogy a

a nagyképen nem fog változtatni. Ami

miatt szerintem mégis nagyon fontos, és

most gazdasági kérdésekről beszélk,

nyilván morálisan is nagyon fontos, de

gazdasági kérdésekről beszélek, az az,

hogy az ösztönzők a gazdaságban a

helyükön legyenek. Tehát az, ami eddig

folyt bizonyos iparágakban, hogy akár

egy szereplő teljesen monopolizált egy

iparágat, mondjuk az építőipar vagy

annak egy van annak részein, abból ugye

az következhetett, hogy más cégek nem

tudtak felépülni, nem tudtak

versenyezni. Egy idő után egyértelmű

volt, hogy sok helyen egy-egy cég nyeri

a a közbeszerzéseket, hiszen más nem is

tudott elindulni, nem tudott megfelelni

az indulási feltételeknek. Ebből az

következett, hogy nem csak az, hogy

tehát ugye itt arról beszélünk, hogy

túlározott közbeszerzésekből szerzett

vagyonokat vissza lehet-e venni. Ugye

elsősorban itt erről szól a a korrupciós

kérdés, de de hogy en en ennek ugye van

egy csomó következménye, hogy egyébként

a az, amit túlárazottan építettek, annak

milyen volt mondjuk a minősége, akkor az

a szereplő, aki nem tudott elindulni, az

az a az mi az a kihagyott lehetőség,

amiről ő lemaradt? Ő mennyivel csinálta

volna jobban? Nem csak ár, hanem megint

csak minőség kérdésében. Ha kialakult

volna egy versenyzőpiac, az mennyivel

lett volna jobb? Nem csak az állami

szektornak, hanem a privát szektornak.

Na és a jövőben ezek 1000 milliárdok,

tehát hogy

ezek sokkal nagyobb pénzt jelentenek.

Ugye Kármán András a a pénzügyminiszter

is beszélt erről, hogy szerinte 12000

milliárd Ft a közbeszerzés aránya, ugye

most mondtam a ugye ezt lehet

hasonlítani ez a 90000 milliárdos

GDP-hez. És hogyha itt volt hát ő

20-30%-os túlároz túlárazásokról beszél,

hogyha ezt valaki beszorozza, akkor ut

ilyen 1000 3000 4000 sat, tehát ilyen

nagyon nagy számokat kap, amit ugye

elméletileg évente meg lehet spórolni,

ha ekkora túlárazások voltak, de ha csak

kisebbek, tehát lehet, hogy Kármán

Andrásnak a feltételezése túlzás, akkor

is áttételesen azt gondolom, hogy ez

1000 milliárdokat jelent. Úgyhogy ez egy

elképesztően fontos kérdés.

>> De akkor azt mondod, hogy az a ami ebből

pénzlátható lesz, az elsősorban nem az,

ami emiatt majd megjelenik a magyar

költségvetésben, vagy az állami

vagyonban, hanem ez inkább olyasmi, ami

később nem fog elfolyni úgy, ahogy eddig

elfolyt.

>> Igen. Igen. És az az sokkal fontosabb

hát visszaszerezni. Tehát képzeljük el,

hogy a minisztériumokban valakik

aláírtak túlárazott közbeszerzéseket.

Ezeket meg kell keresni. Akkor akkor

lehet, hogy meg lehet büntetni azt, aki

aláírt egy ilyen szerződést a

minisztériumban. De hogyha az adott

vállalkozó, aki ezt elvégezte, arról

nincs effektíve, nem tudom, egy

valamilyen tényadat, hogy ő visszaadott

abból a pénzből, akkor akkor azért

nehezen lehet bizonyítani már az ő

ő korrupcióját. Tehát lehet, hogy csak a

ugye a a a minisztériumban lehet

valakinek a hűtlenkezelését

bizonyítani, tehát hogy azért ez nem

lesz egy ilyen egy ilyen egyszerű menet

ennek a a pénznek a a visszaszerzése.

Tudom, hogy Balási Gyula két hete

mondta, amit mondott, és hogy ő magától

felajánlotta a cégeit. Tehát én azt

gondolom, hogy ő lesz a kivétel és nem a

nem a szabály. Igen, de ezt pont ezt

akartam kérdezni, hogy te ezt egyébként

hogy értelmezted az ő mozgását, az, hogy

tényleg elment kalosszát járni egyébként

Magyar Péter testvérének a csatornájára,

aminek talán lehetett jelentősége ilyen

szempontból. Te mit olvasol ki ebből?

>> Hát nyilván ne nem akarok az ő fejével

gondolkodni, vagy hát ezt így elég nehéz

is lenne. Ő valamiért azt használta ki,

hogy számára ez a racionális lépés

lehet, hogy félt valami rosszabbtól, nem

tudom megmondani.

>> Jó, beszéltünk most a túlárazott

szerződésekről. esetleges silány

teljesítésekről. Egyébként erre mondjuk

ilyen klasszikus példa lehet ez az

Eliosz féle, Tiborz István féle sztori

például még a 2010-es évek közepéről, de

mondjuk egy másik ilyen korrupciós

csatorna ez ugye mondjuk az ilyen a

piacoknak a totális átalakítása, amivel

szintén sokszor találkozhattunk az

elmúlt 16 évben, mondjuk a

trafikmutyikkal, trafikmutyival vagy más

ilyen koncessziókkal. Szerinted az ilyen

ügyekben van bármi mozgástér?

>> Mármint az utólagos igazságtételben?

Igen.

>> Nem a szakterületem.

Ezért nem akarok nyilatkozni róla.

Szerintem inkább jogi terület, mint mint

közgazdasági.

Nehezen látom, hogy itt elindulhatnának

elindulhatnak perek és mondják meg a

jogászok, hogy hogy itt ezt el lehet

érni valamit. Így első becslést ezt is

elég nehéznek látom.

De gazdasági szempontból egyébként

mennyire lenne jelentős, hogyha ebben

tudna valami eredményt felmutatni az új

igazságszolgáltatás?

>> Hát ugyanaz, hogy mit üzen a jövőre

nézve. A múlton ilyen szempontból nem

tudunk változtatni. A múltbeli GDP-t nem

tudjuk megváltoztatni. A múltbeni

vagyonokat nagyon nehezen tudjuk

átrendezni. Nyilván egy-két extrém

esetben ez ez lehetséges, nem több

100-as vagy több ezres esetben. Tehát,

hogy azért a legtöbb kár, ami

megkeletkezett, az nem jóvá tehető.

Hiszen de mondom, tehát azok a károk,

hogy mennyi mennyi olyan vállalkozó nem

jutott esetleg akár közbeszerzéshez,

akár máshoz, tehát akár fair piaci

versenyhez, azon buktuk a legtöbbet, és

azt nincs az a jogász, aki ezt helyre

tudja tenni. Tehát ezek az áttételes

hatások sokkal nagyobbak voltak, és hogy

ezt ezt utólag nem lehet helyre tenni.

Úgyhogy szimbolikusan van jelentősége,

de azért van jelentősége, hogy tudjuk,

hogy ha jövőben ilyet csinálunk, akkor

lehet, hogyha valaki bűncselekményt

követ el, akkor börtönbe kerülhet érte.

>> Még egy ilyen gyakran látott példa, ez a

cégharmozások kérdése. Tehát amikor

cégeket alapítottak, cégeket vásároltak

fel, aztán hízlaltak tovább állami

megbízásokkal és rejtettek el mondjuk

ilyen magántőke alapokba. Nyilván ez is

megint csak egy jogi kérdés, hogy

ezekkel vajon mit lehet kezdeni, de

mégis hogy látod, hogy ez ez valami

olyasmi, aminek neki lehet menni,

érdemes foglalkozni ennek a

felfejtésével, vagy vagy itt is annyira

nehéz lehet a bizonyítás, hogy ez nem

biztos, hogy gazdasági szempontból

értelmezhető eredményre vezetne.

>> Tehát ugye a magántőke alapoknak az

intézményét az biztos, hogy

szabályozásváltozás fogja érni. Tehát

az, hogy így el lehet rejteni a a

vagyonokat,

ez ez azt gondolom, hogy ez egészen

biztosan a a Tisza kormánynak a tehát

ezt gyorsan meg akarják majd lépni, hogy

ez ez nem maradhasson így tovább. Ög az,

hogy milyen üzleteket kötöttek a

magántőke alapokban, amik én nem tudom

kizárni, hogy nem csak NERS kötődésű

vállalkozók voltak ilyenek, tehát hogy

lehet, hogy volt aki becsületesen

alapított magántőke alapot.

Többségében, amit eddig újságírók által,

akik megkutatták, tudunk, abból az jön

le, hogy ez inkább a Neres

vállalkozóknak volt a volt az ügye. És

hát jó ezt tisztán látni ezzel

kapcsolatban. Ugye itt már maga a Magyar

Nemzeti Bank elnöke is tett egy tett egy

megjegyzést, és újságírók ezt ezt jól

látják a amit eddig nyomoztak, vagy az

az a valóság. Úgyhogy nyilván ez egy

meleg ágya lesz annak, ahol ahol el

lehet kezdeni azt a fajta nyomozást,

hogy hogy történt-e esetleg korrupció.

>> Ugye most az előbb beszéltünk már a

közbeszerzéseknél Balási Gyulának a izé

pánikékszerűnek tűnő interjújáról. Ö itt

az elmúlt egy hónapban úgy tűnik, hogy

mióta megtörtént a a kormányváltás,

hogyha nem is nagyon ilyen

zuhanórepülésben, de hogy a a n Neres

cégeknek a a részvényárfolyamai azért

esni kezdtek, mondjuk még a For-nek is,

amit leginkább olyannak szoktak mondani,

ami piaci viszonyok között is mondjuk

egy működőképes cég lenne. Lehet valami

negatív hatása a tőzsdére annak, hogyha

elhúzódik az elszámoltatás, vagy

egyáltalán ezt a visszaesést te most

hogy értékeled? Törsdinek nagyon kicsi

része van a NRES papírok. Tehát a OTP

Richter Mall, Magyar Telekom még mindig

a négy legnagyobb papír. Itt is

fontosak, tehát mondjuk a Molnán nyilván

nagyon fontos, mi történik az állammal.

Tehát nem azt akarom mondani, hogy az

egész rendszerváltozásnak,

kormányváltozásnak ne lehetnének

nyerteséi vagy vesztesei egyes papírok.

Csak azt mondom, hogy az ami effektíve

ennek a vesztese, az egy ez kis rész nem

számít igazából. olyan szempontból

szerintem számítanak a Neres cégek, és

itt nem szűkíteném le a tőzsdére, hogy

Forig vagy Opus vagy bármi más.

Tehát privát cégek, tehát olyan cégek,

amik nincsenek a tőzsdén, mint a

Mészárosnak az építőipari cégei, de

nyilván itt 1000 1000 példát lehet

mondani

mindenféle iparágakban,

telekommunikációtól a biztosító cégeken

keresztül, a bankokon satöbbi. Tehát

ugye mindenhol megvoltak ezek a ezek a

neres cégek. Tehát az, hogy ezek piaci

alapon életképesek lesznek-e, az egy

fontos kérdés olyan szempontból, hogy

akkor működik-e tovább az a modell, ami

ezt ezeket az embereket, akik benne

dolgoztak, foglalkoztatni tudja-e őket.

És akkor ugye ott lehet egy átalakulás.

Én a piaci alapon, tehát attól nem

félek, hogy néhány cég lehet, hogy

csődtbe fog menni, állami segítség

nélkül nem tud megmaradni, akkor az fog

történni, hogy sajnos el kell bocsátani

ezeket az embereket. De azért egy csomó

iparákban van olyan piac, hogy aztán

majd ezek másik ezek az emberek majd

másik cégekben fognak dolgozni.

>> De mondjuk a NER által iparágok azok

ilyen iparágak egyébként?

>> Hát ugye itt szét kéne szálazni. Tehát

például az építőiparban a a Mészáros

birodalom az annyira erős, hogy

beszéltem építőipari cégvezetőkkel, hogy

azt mondják, hogy most jelenleg például,

hogyha hidat kéne építeni, akkor nem

biztos, hogy tud más. Merthogy ott

halmazódott fel a tudás, egyszerűen

azért, mert ugye ők kaptak csak

közbeszerzést, meg ők tudtak építkezni

az elmúlt most már sok évet a lánc

felújításánál is téma volt.

>> Így van. Abszolút. És ez nagyon fontos,

hogy akkor most ugye mi a teendő? Tehát

ha akarunk tegyük fel hidat építeni,

akkor most mit kell csinálni? Hát

nyilván nem adhatjuk Mészáros Lincnek az

újabb közbeszerzést, akkor de hát közben

ugye akkor egyébként lehet külföldi

cégnek adni, tehát végezheti, nem tudom,

a Strabag, vagy egyébként hát ugye

lehet, hogy majd átalakul a a piac, de

azért ugye az megint nem lenne szép,

hogyha nem tudom Mészáros Lőrinc az

úgymond kényszerítve lenne, hogy egy

másik kormányközeli vállalkozónak adja

tovább, mert akkor vinnénk tovább, hogy

volt valahogy az MSZPSDSz kormányok,

aztán volt Simicska Lajosnak az érája,

aztán Mész. Tehát, hogy igazából

körforgás

>> és akkor és akkor mindig kell találni

egy embert, akinek a neve alatt a nem

tudom magyar nagy építőpari cég van.

Tehát ez ez nyilván ez nem egy jó. Tehát

most kéne megszakítani ezt a láncolatot.

És akkor nem tudom, hogy az a módja,

hogy ezt a céget valamiképpen nem tudom

majd az államé lesz, tehát

ilyen vagy olyan, ebbe most nem akarok

belemenni, kiegy kiegyezés, vagy pont,

hogy mészáros lőrincet esetleg bűnösnek

találják. Tehát, hogy itt sok sok útja

van, hogy hogy kerülhet ide ez a dolog,

de hogy hogy jó lenne, ha ha nem a régi

dolgot folytatnánk. És eg egy ilyen

típusú cégnél, ahol ahol tényleg hogy

mondjam, ha szétesik az a tudás, akkor

veszít valamit az ország, az az egy

bonyolult, és azzal egyedileg kell

foglalkozni. De azért ez a ritkább. Most

szerintem pont ilyen ez a hídépítés

példája akkor, de hogy azért ez a

ritkább, tehát hogy a

pénzügyi szférában, a telekommunikációs

szférában, egy csomó másik szférában,

ahol a ahol a NER cég mondjuk le

leuralta azt a piacot, vagy nem csak nem

biztos, hogy leuralta, csak egy nagy

szereplővé vált. Meg amúgy is ugye ez

úgy működött mindig, hogy a vagy

kiskereskedelemben, hogy ugye azokat a

szektorokat azok nagy különadót kaptak,

és akkor esetleg a Neres cég fel tudott

mellette épülni, mert rá esetleg nem

vonatkozott úgy a különadó, vagy pont

azért, mert a különadó olcsóbbá tette az

adott cégeket, fel tudta vásárolni a a

Neres olcsóbban a a az egyébként

eredetileg külföldi tulajdonú

vállalatot. Tehát, hogy ez ezekben az

iparákakban ez ez egy ez egy nagy kérdés

lesz, hogy hogy lesz átalakulás. De itt

azért itt azért azt mondom, hogy ha

elbuknak a ner cigek, akkor a piac az

szépen felszívja majd ezeket a ezeket a

dolgozókat, munkavállalókat. Tehát én

azért kevésbé félek attól, hogy ugye

egyébként sokan mondták olyanok is, akik

kritikusak voltak a a Fidesz érával,

hogy hát nem lenne jó azért, ha ez

összomlanna, mert hát itt akkor

gazdasági összeomlás lesz, mert hát ez a

sok nagy cég, amit már uralja a

Magyarországon egy csomó piacot, az majd

az majd összomlik, és itt maga alá temet

mindent, és ebből egy ilyen nagy

gazdasági vás lesz. Ebbe ebbe egyáltalán

nem hiszek. Tehát, hogy ez szerintem ez

a ez ez nem a realitás.

De azt se mondom, hogy hogy nem lesznek

majd érdekes történetek, cégleépítések.

Nyilván feltételezen már azért el is

indultak. Hát mondjuk a médiában nyilván

ez nagyon látványos, hogy a NER médiában

már leépítések vannak. Nyilván ez a

jéghegy csúcsa, mert mert ezt látjuk

meg. A média az van ugye elképesztően a

politikának egy fontos, vagy talán a leg

politikának a legfontosabb iparág. és

hogy de hogy ez hogy csorog át majd más

iparágban. Biztos látni fogunk hasonlóan

ehhez leépítéseket. Fel fogja szívni

szerintem a piac. Tehát ez nem ez lesz a

top 10 magyar gazdasági kérdés, hogy

hogy mi fog történni a a Neres cégekkel,

de például a Mészáros építőcsoportját

azt azt meg kell ott meg kell találni

valami egyedi megoldást. Na igen, és

erre akartam visszatérni, mert akkor ha

jól értem, akkor azt mondod, hogy

igazából az építőipar az, ahol ahol ott

viszont tényleg akár olyan szempontból,

hogy ott az a munkaerő elbocsátásán

szempontjából is súlyos problémát

jelenthet, hogy hova menjenek el

dolgozni azok az emberek, másrészt meg

olyan szempontból is, hogy ki csinálja

meg a projekteket ezután. Szóval, hogy

akkor az építőiparban ott tényleg ott

milyen kifutásai lehetnek ennek az

ügynek?

>> Hát most mondom a jogi részét

félretettem. Lehet, hogy itt az a

morális igazságosság, hogy vagy így vagy

úgy, mindenki majd a módszertant

gondolja mögé, az államhoz kerül a

Mészáros Lőrincnek a a cége. Ö és ez

lehet egyfajta megoldás. Mondom, én nem

annyira hiszek abban, hogy rá kell

mutatnunk egy következő vállalkozóra,

aki majd megkapja, vagy politikai

kapcsolatok útján megkapja. Nyilván

lehet piaci útja, hogy valahogy majd

tőle felvásárolják. Most ugye nehéz

elképzelni így a magyar viszonyok

között, hogy ez teljesen politika

függetlenül történik. Tehát nyilván a

vége az az lehetne, hogy egy versenyző

piac alakul ki. Tehát a a

például azt lehet látni, hogy

Lengyelországban, ahol Euróban nézve

drágább a munkaerő, a végén a

lakóingatlanokat olcsóbban építik fel.

Miért van ez? Hát sok sokban azért, mert

egyébként egy sokkal versenyző piac. Nem

csak azért, mert nagyobb Lengyelország

és nem tudom méretgazdaságosság van,

hanem azért is, mert ahogy felépül a

vállalatok szerkezete,

tehát nem tudom, vannak tervezők, van a

nem tudom, aki felépíti a a a betont meg

a meg a vasat először, és van aki meg

nem tudom, a belső építészetet csinálja,

és azt építi fel, és akkor ezekbe

különböző versenyző szektorok

lehetnének, ami Magyarországon még

valószínűleg annyira nem versenyző.

egyébként most én személyesen is nem

tudom építkezek és azt látom, hogy a

feleségem, aki ezt intézi egy csomó

lengyel céget lát, akitől már lehet

vásárolni, nem tudom a csapot meg az

egyéb mindenféle ilyen

belsőépíteszteket. Valahogy a lengyel

piac az ebbe tudott sikeres lenni, és

most megpróbál éppen nemzetközileg is

versenyképesebb lenni. Tehát lengyel

gyártóknak a a az építőiparban

mindenféle termékeit meg lehet venni.

Ott úgy alakult, hogy ez egy erősen

versenyző piac lesz. És hát lássd

csodát, olcsóbb lett a felhasználónak,

aki a végén építi az ingatlant.

Magyarországon mondjuk ez egy nem kis

probléma, hogy mennyit növekedtek a az

ingatlanárak. Ehhez képest nálunk épül a

legkevesebb ingatlan, és ami épül, az

például drágábban, mint egy mint a

Lengyelországban, ahol a bérek

magasabban vannak. Tehát azért itt itt

könnyű az építőiparba, hát finoman

fogalmazzak, tényleg hát óriási

problémákat találni. Tehát tehát ez egy

itt azért itt azért azt gondolom, hogy

ha a piacot hagyják dolgozni, akkor ez

nagy mértékben tud javulni.

>> És mi lesz a Neres bankokkal? Ugye ez a

amiatt is érdekes, hogy ez már korábbi

választásokon is téma volt, hogyha

mondjuk ezek a mondjuk kormányváltás

esetén mondták ezt már 2018-ban is,

hogyha majd mondjuk

bedőlnek ezek a túlhitelezett cégek,

neres cégek, akkor ez törlesztési

problémákhoz vezethet, nem fogják

megkapni a bankok a pénzeiket és

összeomlás lehet belőle. És hát azóta

mondjuk ez csak fokozódott. Nyolc évvel

ezelőtt még mondjuk az Exzin bankról

volt szó, mint ami ilyen típusú

hiteleket adott, de azóta létrejött az

NBH, ami az ország második legnagyobb

bankja lesz. Szóval ennek mi lesz a

kifutása szerinted?

>> Ezt szét kell választani. Tehát az EXIM

bank vagy akár a Magyar Fejlesztési

Bank, ugye ezek állami hátterű bankok.

Tehát itt a itt ezeket a tám ugye amúgy

is sokszor ezeket ugye az EIMBank

támogatott hiteleket ad végeredményben,

ugye, hogy tudjanak nem tudom,

exportálni a magyar cégek. Itt itt ugye

sokszor volt állami támogatás a hitelek

mögött. Ugye ennek a mértéke a a

kérdéses, de de az Eximbank az egy más

típusú dolog, mint az MBH, ami ugye hát

magánbank, mondjuk így.

>> Nyilván eddig ugye Neres meg mindenféle

állami kötődéssel, de hogy egyébként a a

az MBH-nak és minden banknak

Magyarországon azt tudom elmondani, hogy

a

nagyon jó volt az, hogy egyébként

Magyarországon magasak lettek a kamatok,

tehát az állampapírokon jól lehet

keresni, ezzel szemben a betétek

nullaközeliek vagy nagyon alacsonyak.

Tehát ebből van most egy olyan erős

casója a bankoknak. Úgy is mondhatnám,

hogy a magyar bankoknak a tőkarányos

megtörése ma olyan magas, hogy igazából

nehéz elképzelni, hogy most csődt

közelben lenne. Ezt most nem nem vagyok

MBH-nak specialistája, de úgy általában

a bankszektor, de ezenből az MBH. Tehát

nincs, én azt gondolom, hogy most nincs

ilyen veszély a a magyar bankszektorban,

hogy hogy emiatt csődtközeliek lennének

a bankok. Aki megelemzi ezt, az meg

tudja nézni, hogy a azért az NBH-nak is

hát

van van sokféle hitele, nem csak vállati

hitelezése van, ami most potenciálisan

ugye itt azt kérdezett, hogy itt van-e

kockázat. Ha itt van is kockázat, akkor

is van mint neki is lakossági

hitelezése. Ö és ugye ezen belül van

ingatlanhitelezés, meg

szabadfelhasználásul csomó részt lehet

bontani. Ugye az NBH-nak is van egy

úgymond egy múltja, ugye még a

takarékszövetkezetekből lett ez valahol,

tehát azért van van egy van egy másik

alapja is, ami ugye nem igazán kötődik a

a ahhoz, amit kérdezel, ugye a

vállalatielezéshez vagy a NRES cégeknek

a vállalatitelezéséhez. Szóval akkor ezt

más kategóriába sorolod, mondjuk, mint a

Mészáros cég csoport esetében.

>> Igen. És én most nem tehát itt most én

nem a morális oldalát fogtam meg, hanem

itt csak a gazdasági oldalát. Igen.

Tehát nem látom itt ezt a fajta

kockázatot, hogy ő tehát ő nem

közbeszerzésekből élt, vagy ezt

nyilván 1000 úton kapcsolódott az

államhoz, de de mégis nem a

közbeszerzésekből élt. Nyilván aki a

hidat építi, az meg hát hidat általában

csak az államok építenek, ezért ezért ő

meg a közbeszerzésekből él. Tehát ugye

ez egy teljesen másik piac,

>> de ugyanakkor meg politikai szempontból

lehet ott kockázat, nem? Hogyha mondjuk

a bankszektor az mondjuk jobban

megússza, mint más szektorok. Ö

>> az elszámoltatást a

>> Igen. De ezt morális kérdésként tudom

feltenni. Tehát a a bankszektorban van

nyolc bank, ugye legnagyobb az OTP,

utána van több, aki a ugye a külföldi

anyavállalatnak a lánybankja. Tehát itt

azért van egy NBH-n kívül is egy egy

működő piac, vagy NBA-val együtt is egy

működő piac. Tehát ugye ez ez itt talán

kevésbé érzékeny ez a ez a kérdés ilyen

szempontból. Tehát mondom gazdaságilag

ez nem fogja bedönteni az országot. Ez a

ez a kérdés. Szerintem egyébként a

MBH-ról is, amit beszéltem, tehát nem

nem félek attól, hogy ott ilyen nagy

probléma lenne, mint ahogy feltetted a a

kérdést, stabilan működik. És annak mi

az üzenete vagy a jelentősége szerint?

Tehát, hogy mondjuk Varga Mihály

jegybankelnök, az egyetlen olyan fontos

Fidesz által kinevezett szereplő, akinek

mondjuk kezdettől fogva nem ment neki

Magyar Péter, tehát mert a kampányban is

világossá tette, hogy ő hogy őt egy

elfogadható szereplőnek látja, aki a

helyén maradhat.

>> Szerintem Magyar Péter itt

mértéktartásul adott tanúbizonyságot,

hiszen szinte tényleg, ahogy mondod,

mindenkit felsorolt Varga Mihályt nem.

Itt ugye a pénzpiacok, pénzpiaci

kockázatokkal kellett volna

szembenéznie, azt gondolom, amennyiben

megtámadja úgy a jegybankot, hogy a

kétharmad lehetőségével a jellegi

vezetést is

cserélni kívánja. Itt több ok van. Tehát

egyrészt van ez a kockázat, amit

szeretett volna nem felvállalni. Ö,

tehát ugye amit most láttunk, a csökkenő

magyar kötvényhozamok, az erősödő

forint, ezeknek mind nem tett volna jót,

hogyha egy bizonytalanság alakul ki az

MNB jövőjével kapcsolatban. A másik

igazából az, hogy az elmúlt egy évben az

új MMB vezetés, tehát ugye Matolcsi

György utá Varga Mihály

igazából azt mutatta, hogy ők ők

egyébként egy valamiféle szakmai sapkát

vesznek föl, nem egy politikai sapkát. ö

nem csökkentették, nem tudom,

hirtelennyjéiben a kamatokat azért, hogy

rövidt távon felindulj a gazdaság, hanem

azt mondták, hogy vigyázni kell azzal,

hogy egyébként az inflációs folyamatok

fellendülhetnek. Nem feltétlenül akartak

gyenge forintot, mint ami egyébként

előtte oly sokáig egy egyért jelemezte a

magyar gazdaságot. Tehát

volt egy jó egy éve, ha úgy tetszik,

ennek a egynek a jegybanki vezetésnek,

amivel azt gondolom, hogy a Tisza

kormány tudott szimpatizálni. Én

személyesen egyébként ezt egy ezt egy jó

döntésnek is tartom.

Világos, hogy Varga Mihály előtte egy

egy fideszes politikus volt, de most

ebben a sapkájában egy egy szakmai

munkát végez, mint az MNB elnöke. És úgy

tűnik, hogy egyébként most eddig a

kommunikáció alapján, hogy ez ez működni

fog a

>> akkor rászolgált a bizalomra. Te is

>> az elmúlt egy év alapján azt gondolom,

hogy rászolgált a a bizalomra. Igen.

>> Ugye most egy kicsit a a gazdaság

állapota felé elmozdulva az nyilván már

a kampányban is, meg az elmúlt években

is világos volt, hogy komoly gondok

vannak a gazdaságban. A az inflációt is

csak ilyen

testéklégség módon sikerült igazából

kezelni. A növekedés az évek óta

gyakorlatilag nem létezik. A

beruházásokkal, a fogyasztással is gond

van. És hát ugye most Magyar Péter az

előző kormány állítása alapján 6,8%-os

államháztartási hiányról beszélt, és még

azt is bejelentette, hogy találtak 286

milliárd Ft-nyi hiányzó kiadást az idei

költségvetésben, és ez csak pár nap

elteltével. Nem világos még számukra sem

azt mondta, hogy például ez már benne

van-e a 6,8%-ban vagy nincs. Szóval ez a

hiány ez még növekedhet is. Mennyire

lehet szerinted ebben a helyzetben

tartani a választási ígéreteket?

>> Nehéz tartani.

Próbálom lefesteni, hogy mind múlik.

Indulunk akkor legyen 7% a a

kerekköltségvetés hiány. Tehát ugye

mindenki gondoljon vissza arra az arra a

néhány számra, amit mondtam, hogy 900

milliárd körülbelül a GDP, mondjuk 40000

milliárd az adóbevétel. És akkor ugye

azt lehet mondani, hogy a ugye hogyha 7%

a GDP-re és kölcsövét azt jelenti, hogy

akkor ugye ennél a 40000 milliárdnál

ugye jóval többet fogunk költeni jó

néhány ezer milliárdal. És hát a

ráadásul még egy dolgot nem is vetettél

fel az euro zóná, tehát az

eurocsatlakozásnak a kérdését, a ami

ugye megint csak azt indokolja, hogy

nekünk előbb-utóbb el kéne érnünk a

3%-os költségvetéshiányz. Tehát nem elég

tartani magunkat, meg meg egyébként

Magyarországnak túlélni ezt a helyzetet,

túl fogja élni természetesen, ha hanem

hanem hát javítani kéne, tehát

csökkenteni kéne a költségvetési irányt.

És akkor ugye itt szembe kell állítani

egymással rengeteg tételt, ugye kiadási

oldalon

hát rengeteg tétel elhangzott.

Mondok akkor néhányan. Tehát ugye az

egyik a nem tudom egészséges termék,

egészséges élelmiszerek álfájának

csökkentése a nyugdíjon belül ugye

azoknak a nyugdíjának az emelése, akik

egyébként a az alsó sávba tartoznak,

vagy akiknek nagyon kevés volt a a

nyugdíja, az egészségügy aztán a

legnagyobb kiadás hosszú évek alatt, de

négyről 7%-ra szeretnék a GDP arányos

egészségügyi kiadásokat fentebb vinni.

Hát ezek ezek óriási számok. Tehát a 3%

GDP arányosan ugye az ugye 900 milliárd,

hogyha 900 mérg 900 milliárd az 1%,

akkor 3 x 900 az 2700 milliárd. Tehát ez

egy óriási szám, és ugye évről évre 500

milliárdal növelnék.

És akkor itt még talán nem mondtam,

igen, a a medián bér alatti medián bér

alatt keressüknek az SC csökkentését.

>> Igen, azt a következő évtől ígérik.

Igen, igen, de hogy most a következő

évekre mondom, hogy ugye itt mindegyik

olyan tétel, amiről most beszéltem, hogy

ezek nem egyszeriek, hanem ezt ha

csináljuk, akkor azok és megígértük és

csináljuk, akkor az minden évben terheli

a költségvetést. És hogy ezeket össze

kell számolni, hogy ez ezek ez mennyi

pénz. És igazából ezekből az jön ki

körülbelül, hogy ezek ilyen hát két-3000

milliárd, ha ezeket összehadjuk. Itt

nagyjából minden tétel 100, 200, 300,

400 milliárdos, amit amit említettem,

hogy az egészségügyi talán a a

legnagyobb kiadás. Ö, úgyhogy azért itt

vannak bőven ígéretek, és akkor hát egy

ilyen helyzetben, amikor már ennyi a

hiány, meg még ígértünk, ö akkor egy

csomó minden ugye rontja még ezt a

hiányt, tehát akkor 7%-hoz hozzá kell

adnom még egy még egy elég nagy szát.

Ugye 3000 milliárd, azt ha

belegondolunk, az az nagyon sok százalék

tud lenni. Ugye hát az GDP arányosan,

hogyha 3000 milliárd az ugye akkor az

azt jelenti, hogy az 3-4%-a a GDP-nek,

akkor akkor nem tudom 10%-os beszélnénk,

de ugye van nyilván egy javító oldala,

vagy egy javuló a költségvetésnek, és

akkor azt kell száma venni, hogy ez

mennyivel tudja ezt megjavítani. A

legnagyobb, amit említettünk, ugye itt

mikró szinten is beszéltünk példával, ez

a ez a korrupciónak a kérdése. Hogyha

12000 milliárdot költöttünk

közbeszerzésekre, és annak a 10%-a

megspóolható, akkor az 1200 milliárd, de

ha 30%-a, akkor az 3600 milliárd. Na

most rögtön ez egy olyan szám, ami hát

ugye már dimenziójában is látszik, hogy

majdnem hogy lefedi a az egész másik

oldalt, amennyiben az optimist, tehát

hogy régen pesszimista oldalon voltunk,

hogy nagy volt a korrupció, most meg

optimisták vagyunk, hogy megspunk.

De lehet, hogy ez csak 500 milliárd

lesz, mert nem lehet nem volt, vagy nem

volt akkora korrupció, vagy ez nem így

működik, nem olyan könnyű megspórolni,

mert most nem lehet olcsóbban dolgozni

adott vállalatokkal. Tehát azért ez egy

ez egy bonyolult kérdés, amire nem

tudjuk a választ. Tehát ez tényleg

olyan, hogy tehát amikor azt mondjuk,

hogy 500-tól k-3000 milliárdig bármi

lehet, ez a korrupciós kérdés, az azt

jelenti, hogy akkor valójában nem

tudjuk, hogy mivel kell számolnunk, és

hát ezt majd az élet megmutatja.

Szerintem ezt senki se tudja pontosan,

hogy mivel lehet számolni. Ez egyik

nagyel. A másik nagy tétel az EU-s

pénzek.

Itt a következő három évben ilyen EUs

pénzbonanza őrület lehet, amennyiben

sikerül hazahozni ugye azt, ami

felhalmozódott, de be volt fagyasztva.

GDP 2-3%-al, 3-4%-kal, óriási számok

jöhetnek évente, amennyiben ugye a tehát

van ez az RRF ugye ami a helyreállítási

alap, ami a covid oldaláról jön, meg van

a másik oldala, ami a ugye a a az a

úgymond a megszokott hét éves ciklusból

jövő EUs támogatás. És mind a kettőben

sikerül sikereket elérni, akkor itt

rengeteg vissza nem térő támogatás

jöhet. Ugye ez a másik, ami javíthatja a

költségvetést. Ennek ugye ez is és akkor

megint egy bizonytalanség kérdés. Ennek

lehet, hogy tudjuk, hogy ezek mekkora

pénzek lehetnek, hogy 16 milliárd összes

ebben van részben hitel, tehát

ennél kevesebb valamivel a az, ami

vissza nem térítő támogatás. Ennek ennek

egy része csak a csak tehát, hogy van

egy hitel rrésze, meg van egy vissza nem

térítendő támogatás, de lényeg, hogy

ugye ez nem fogja egy az egyben segíteni

a költségvetést, csak akkor, hogyha

olyanra tudjuk elkölteni, amit egyébként

a költségvetésben amúgy is költöttünk

volna, de ez tudja azt pótolni. Na most

itt megint van egy szorzó ezen az EU-s

pénzen, hogy mennyire segíti a

költségvetést. Nyilván javítja a

növekedést, meg az adóbefizetést, tehát

minden ágón segít, de mégis ezt is

nagyon nehéz kiszámolni. De ez a két

legnagyobb tétel. És akkor ugye van még

a gazdaságfejlesztésre, tehát ez a

nagyvállalati támogatás, ami amit lehet

csökkenteni. Akkor van a sport, a a

vallás, amire amire ugye azt mondják a

akik ezzel foglalkoznak. Én én sem a sem

a sem az egyházak támogatásával nem

foglalkozom, sem a sporttámogatással, de

de akik erről írnak, azok azt mondják,

hogy hogy ezek itt itt ugye nagyon sok

támogatás volt. Ez ezek azért kisebb

tételek, de hogy ezek ezek még amik

teratnak. És akkor még egy fontos tér,

hogy a ahogyan lejött most a a magyar

államkötvényeknek a hozama 2% kala 10

éves, bocsánat, az azt jelenti, hogy

egyébként a Kárván András számítása

szerint most láttam, az a az a ciklus

alatt, tehát négy év alatt az 2400

milliárd Ftot segíthet. Ez ez ugye nem

fejneh sajnos, hanem pont az ellentetját

az elején kicsit segít és a végén fog

nagyot, mert addigra tud átárazódni,

hogy minél több új hitelt vettünk fel

már olcsóbb kamattal, úgy fogja segíteni

a költségvetést. Mi az összkép? Óriási

számok vannak óriási számokkal szemben.

Nagyon sok a tényező, amiről nem tudjuk

megmondani, hogy mekkora. A kiadást

tudjuk számolni. A bevételek

bizonytalanok. EU forrásból

mennyiségítti a költségvetést meg a

korrupcióból. a kamatot tudjuk számolni,

de azért az az idő az azért hosszú idő.

Tehát az üzenet szerintem az, hogy Ja,

és persze a cél az, hogy csökkentsük,

mert be akarunk lépni az eurozónába, az

azt jelenti, hogy akkor nem hétről

kellene menni fölfele, hanem hétről

kellene menni ugye 2-3% irányába. Tehát

ez ez akkor tud jó lenni, ha a bevétel

oldalon nagyobb. Tehát igazából itt itt

akkor az lesz, hogy a a kiadás oldalon

az érdemes óvatosnak lenni, mert ha sem

mert mennyiségében és idejében is

bizonytalan ugye a bevételi oldal, akkor

biztos, hogy érdemes a kiadás oldal

óvatosnak lenni.

>> Mind ez egy olyan helyzetben, amikor

nyilván nagyon sokan várnak nagyon gyors

eredményeket, és hát nyilván jogosan is

lehet a fejér olvasni a kormánynak,

hogyha mondjuk nem egy hét után, de

mondjuk hosszú távon nem tudja

teljesíteni ezeket az ígéreteket.

Igen, én mégis, tehát én én azt gondolom

szimpatikusnak, hogyha mégis óvatos

marad a a kormányzat, egyszerűen azért,

mert az a bizalom, ami most a

pénzpiacoktól jött, ugye amit látunk

abban, hogy tehát tényleg most mindenki

gondoljon bele, hogy a magyar állam az

egy kicsit az ő pénze is, tehát ne csak

a saját magánvagyonával foglalkozza,

hanem a magyar államnak a az

államadósságával, ami ugye 75%-a a

GDP-nek, ez a akkor mondjuk legyen

valahol nem tudom 65000 milliárd Ft most

úgy körülbelül

nagyságrendeket mondok. És akkor erre mi

közösen itten magyarok fizetjük ezt a

rengeteg kamatot, ami a GDP-nek a 4%-a.

Tehát az elképesztő szám az a ugye akkor

az 3600 milliárd Ft négyz 4%-kal

számolok. És hogy

>> ez az ami most javul.

>> És ez az ami most javulhat napról napra,

hétről hétre, hogy új kibocsátások

lesznek. Igen. Tehát hogyha valaki

befizetett mondjuk egy külföldi itt

ittelező 100 Ft-ot, akkor neki 10 évig

ki kellett fizetnünk 7,5%-os kamatot.

Most meg majd fizetnünk kell most ebben

a pillanatban, ha nézzük. 5,s5%-os

kamatot. A ezekből jön ki ez a hatalmas

szám, ez a 4%-a GDP-nek, ez a 3600

milliárd Ft. Tehát ez a bizalom, ez a a

pénzpiacoknak ez a bizalma olcsósította

a hiteleket, amiket mi felveszünk

magyarok, és közösen visszafizetjük

kamatkiadásként. Tehát ez egy

elképesztően fontos dolog. És hogyha

nagyon hirtelen megy a kiadás, mert

teljesíteni kell a politikai éreket, de

a bevételoldalon meg nem látszik a

siker, akkor akkor ez a visszájára is

fordulhat. A másik oldalon ugye ilyen

kockázat, hogyha a hormoziszorosnak a

problémája sokáig fennad, vagy bármilyen

külső sok van a gazdaságban, újabb

járvány, gazdasági válság Amerikából,

Európából. Tehát mindezek ugye

ronthatnak. Ugyan ez persze javíthat a

másik irányba. szoros holnapra

megoldódik, leesnek az energiárak, máris

jobban vagyunk. Ha jön egy nagy

növekedés a a nem tudom Európából, hát a

nagy 2%-os, 3%-os, tehát nem nem nagyon

nagy számokra kell azért gondolni, akkor

hogyha van nagy növekedés, akkor minden

egyszerűbb, nagyobb az adóbevétel, ez az

egész játék, amit leírtam, könnyebb.

Tehát azt akarom mondani, hogy nyilván a

pénzügyminisztérium ki tudja számolni,

hogy mi a mi a költségvetésti rontó és

mi a javító tényező. ezeket

szembeállíthatja egymással, de még a

ugye itt egy mondjuk egy öt éves

periódusban gondolkodjunk, hogyha euró

csatlakozásról beszélünk, még mindig

jöhetnek akár jó vagy akár rossz dolgok

kívülről, amit amit nyilván egyikünk se

lát, és azok majd mind, hogy nagyon

javítanak ezen az egészen, mert ha nagy

növekedés lesz, akkor nagy adóbevétel

lesz, és minden sokkal könnyebb. De mi

van, ha másik irányba megyünk, mert

mondjuk a energiaválság fokozódik, és

nagyon drága lesz az energia, akkor meg

még rontja a költségvetés hiányát az,

hogy egyébként meg kell vennünk az

olajat és a gázt külföldre, mert

Magyarországnak nincs aját termelése,

vagy érdemi saját termelése, akkor meg

az egész játék nehezebb. Úgyhogy és

igazából az a nehéz, hogy valójában úgy

kéne tervezni, hogy igazából nagyon

nehéz tervezni pont azzal, hogy ez a

hogy a bevétel oldala hogy fog kinézni.

Igen. És egyébként én most hosszan

beszéltem ilyen nagyon nagy számokról

meg tervezésről, és egy ilyen személyes

tanács, vagy nem is tudom, tehát hogy

szerintem az volt eddig nehéz a magyar

embereknek, hogy erre az egészre úgy

tekintsenek, minthogyha az ő problémájuk

lenne. Ez sokszor ez tehát a Fidesz úgy

kezelte, hogy ez az ő ügyük, a

költségvetés, az állam, a Fidesz

összefolytak egymással. Tehát a magyar

ember nem tekintett úgy az állami

vagyonra és az államadósságra sem. Tehát

a kettő ugye szemben áll egymással vagy

a költségvetésre, mintha az valahogy a

sajátja lenne. De szerintem ennél jó

momentum nincs, mintogy mindenki, akit

ez érdekel például, és most megnézi ezt

az adást, azt kicsit gondoljon bele

ezekbe a számokra, nyugodtan ossza le,

hogy mennyi az államadósságból az ő

része, nyugodtan ossza le, hogy mennyi a

költségekből az ő része. Ö nem kell neki

személyesen holnap ezt befizetnie, de

hogy ez mégiscsak mi vagyunk közösen

Magyarország a magyar emberek, és hogy

szerintem nagyon sokat segítene en annak

az országnak, hogyha legalább az

emberek, akik ezt fel tudják fogni, meg

érdeklődni tudnak ezek iránt a kérdések

iránt, egy kicsit sajátjuknak éreznék a

az országot ilyen szempontból is, mert

hogy ezek ezek el fogják dönteni sokszor

azt, hogy nekünk összességében meg

gazdaságilag milyen sikerünk lehetséges.

Tehát ez nem valami távoli dolog. Ez ez

a mi pénzünk, mi fizetjük be az

adónkból. Mire számít az, hogy milyen

mindsetben, vagy milyen állapotban

vagyunk?

>> Igen, dolog én szerintem ilyen pozitív,

én én biztos lehet látszik is rajtam, én

ilyen pozitív mindsetben és gondolati

állapotban vagyok, hogy próbálok erre az

egész kérdésre így tekinteni, meg meg

nem tudom olvasni, hogy a minisztériumok

mit csinálnak. Most nyilván gazdasági

szempontból is nézem, hogy húha a Vitézi

Dávid közlekedési miniszter majd milyen

kiadásokat tervez, de hogy igen, tehát

hogyha az ember úgy gondolkozik arról,

hogy az én pénzem, akkor az

adófizetésről is egyébként egészen

máshogy gondolkodunk. Meg egy csomó

mindenről, ami a gazdaságban van, de

maradjunk csak akkor itt az

adófizetésnél, hogy milyen szívvel

fizetünk adót, jó szívvel fizetünk, vagy

ezt egy kidobott pénznek tekintjük? Ö

innentől ha azt mondjuk, hogy nem

kidobott pénzt, hanem jó szívvel

fizettünk adót, az azt jelenti, hogy

várok is valamit. Akkor azt jelenti,

hogy el is várok valamit. Tehát lehet,

hogy számon szeretném kérni, hogy azt az

adót, amit befizettem, azon egyébként

mit kapok vissza cserébe, akkor ha ezen

el akkor nem tudom a bölcsibe jár meg

oviba jár az én gyermekem, akkor akkor

ott mit várok? Tehát elindulna egy

valami kicsit pozitívabb elvárás. A

demokrácia é az állampolgári tudatosság

aranykor

>> semmi extra, ha úgy tetszik. Ez ez igen.

Ez ez ez le van írva már sok helyen,

hogy így működünk elméletileg

demokráciában már mi évtizedek óta van,

ahol már 100 évek óta. De hogy hát ezt

ki kellene próbálni, és ez szerintem

mindenkinek a a személyes életében, az

agyában kezdődik, hogy egy kicsit elkezd

ezekkel foglalkozni, és hát ennél hurra

optimistább hangulat, mint hogy ezekkel

elkezdjünk foglalkozni, szerintem nem

lesz. Tehát mikor, hanem most.

Meglátjuk, igen, hogy ez mennyig fog fog

kitartani. Egy másik ilyen gyakori

jellemzői mondás a Tisza felbukkanása

óta igazából meg mondjuk az ilyen Tisza

szigetek szerveződése óta is, hogy a

hogy a Tisza az jelentős részben a

vidéki, kisi és középvállalkozásoknak a

pártja, vagy legalábbis részben

mindenképp. És ugye a választási

programban is írtak arról, hogy a

multikkal szemben a vidéki KKV-kat kell

támogatni, vagy általában a KKV-kat kell

támogatni, ami nyilván egy népszerű

ígéret, de igazából az elmúlt 20 évben

Magyarország költötte az egyik legtöbbet

vállalkozások támogatására állami

pénzből. Miközben igazából ez gyorsabb

felzárkózást vagy hatékonyabb gazdaságot

nem igazán eredményezett. Szóval hogyan

kell támogatni akkor a KKV-kat?

Hát szerintem a jó környezettel kell

támogatni a KKV-kat. A KKV-kat pénzzel

támogatni annak a legtöbb esetben nincs

értelme. Én szinte 99%-ban

ezt gondolom.

Lehet, hogy vannak olyan oktatási

programok, amik nem tudom, nem érnének

meg egy cégnek, és azt meg lehet közösen

finanszírozni, és abban részt az állam.

Tehát biztos találok egy-két pontot,

ahol le lehet írni, ez valami értelmes

támogatás.

>> Én abban hiszek, hogy a különadókat is

fel kellene számolni, az stopppokat is

fel kellene számolni. meg a vállalati

támogatásokat is fel kellene számolni.

Egyébként ha megnézzük, akkor GDP

arányosan van, tehát van ez a közvetlen

szám, hogy ott ott 3% is volt magyar

Magyarországon ez a szám most már

csökkent, ahogy gyengült a gazdaság, nem

tudtak ennyit elkölteni vállalati

támogatásra, de ezek ezek ilyen

iszonyatos számok. Mondok egy példát

valamennyire személyes lesz. Én egy 120

fős cégnek, egy alapkeznek vagyok a a

vezetője. És akkor szembe jött egy olyan

példa, hogy egy oktatási támogatás,

hogyha elküldjük, azt hiszem másfél

napra az összes kollégánkat erre a erre

az oktatásra, majd elmennek, kitöltik a

tesztet, amin nem számít egyébként, hogy

átmennek-e vagy megbuknak, akkor mi

kapunk mint cég 2,s5 millió Ft nyerőt

kvázi minden egyes ember után, akit

elküldtünk. És akkor ezt az állam

kifizeti nekünk, és akkor ez 120x 2,5

millió Ft nyerő lenne a

Holdalapkezelőnek, a mi cégünknek. És

hát egyik oldalról ez hát ez egy

rettentően jó dolog. Tehát a legtöbb cég

nem tud két napnyi munkával, nem tudom

fejenként két és fél millió Ft pénzt

termelni. Tehát ez ez elképesztően jó.

Másik oldalról belegondolok, hogy

úristen, hát ezt az állam minek adná

nekünk oda? Mi mi hogy jöttünk, hogy

lettünk mi erre jogosultak? Vagy vagy

miért is csinálnánk ezt? És nem is

csináltuk ezt, merthogy egyszerűen

tehát, hogy

szerintem ez egy ez egy nem helyes dolog

a mi részünkről ezt a támogatást igénybe

venni, de akkor felteszem a kérdést,

hogy akkor hány olyan cég van még az

országban? És egyébként nem tudom a

választ, de hogy hány olyan cég van,

akinek ilyen típusú támogatást nem

kellene adni ezért a képzésért cserébe.

>> Na igen, de hogyha azt mondod, hogy

99%-ban ezeket meg kéne szüntetni, akkor

annak mi lenne a következménye? Tehát

gondolom egy csomó kisvállalkozás nem is

élné túl.

>> Ebben nem vagyok biztos. Tehát

én azt gondolom, hogy ez lehet, hogy

nehéz időkben jól jött egy kis

kiegészítés, de hogy hát ha vár egyrészt

ha nem éli túl az, aki csak ilyenekből

tud élni, akkor annak nem érdemes

működnie. Tehát hogyha valaki csak

állami támogatásokból tud élni, akkor

nyilván rá nincs igény a piacon, akkor

az ő munkavállalóimai dolgoznak egy

másik cégben, esetleg egy nagyobb

cégben. Lehet másik KKV, vagy vagy már

vagy multinacionális cég. Tehát, hogy a

az, hogy az, hogy ilyenekkel tartsunk el

vállalatokat, ugye ezeket hívják zombi

vállalatoknak, amikor ők vannak,

léteznek, mert nem tudom, létezniük

kell, meg eltartja őket valamiféle

támogatást, de hogy hát ez ez rossz a

gazdaságnak. Tehát, hogy

>> zombivállalatok

>> a zombivállalatok rosszak a gazdaságnak.

Hát most mi is ketten kimennénk ide az

utcára, alapítanánk nem tudom egy

limonádést, akkor vehetnénk egy csomó

limonádét előtte, és aztán nem venné meg

tőlünk senki, akkor azt gondolom, hogy

belátnánk, hogy ez nem volt jó ötlet,

mert nem volt igénye a termékünkre, nem

kezdenénk el állami támogatásért

lobbizni, vagy de hát mindenképpen

limonádét szeretnénk elmondatni. Sajnos

senkit nem érdekel ez a dolog, nem jött

senki vendí. Tehát most a példa persze

bagat el, de hogy azért látni kell, hogy

valahol erről is van szó, és egyszerűen

azért, mert valaki működött 10-20 évig,

annak nem biztos, hogy működnie kell

hosszú távon. egyébként csak annyit

akarok mondani, hogy ez a magyar KKV

szektornak a versenyképességének a

hiánya. Ez ez mivel kicsit rosszabbak

vagyunk, mint a mint a régiós

versenytársaink, de egyébként itt nem

extra rossz helyzet. Tehát ez minden

régiós országban, tehát

Lengyelországban, Romániában,

Csehországban satöbbi, ott van az, hogy

a multik nagyon hatékonyak, és a és a

hát a helyi helyi kis és

középvállalkozások pedig pedig kevésbé

hatékonyok, vagy a vagy a tehát a magyar

csellengyel satöbbi tulajdonú

vállalkozások. Mégis a cél az, hogy ezek

közül valószínűleg nem a kicsik, hanem a

közepesek, nagyobbak, vannak, akik

hatékonyak lehetnek, azok legyenek

később versenyképesek, és hát ez tudja

ez tudja húzni a a gazdaságot.

>> Lehet, hogy abban van valóban hasonlóság

a környező országokhoz képest, hogy ott

sem olyan hatékonyak nyilván, mint a

multik. Ö viszont most a napokban a G7

is foglalkozott ezzel a témával, és ott

azt arról írtak, hogy az is probléma a

magyar KKV-kal, hogy ezek eleve túl

kicsik és túl nagy arányban

foglalkoztatnak embereket, tehát hogy

nagyon sokan dolgoznak, túlságosan

sokan, pont a legkevésbé hatékony

vállalatoknál.

Ezt így látod-e? És ez ez mennyire van

így más országokban?

>> Hát most nem ismerem a kis és közel

fállalkozásokon belüli régió

statisztikákat. Ö de hát ez maga a

termelékenységnek ugye tehát ez a

termelékenységnek definíciója az, hogy

sokan dolgozunk, nem hatékonyan. Valóban

ez a ez a probléma. Most egy nyilván

visszametnénk rengeteg egyéni vagy

néhány fős vállalkozás van, aki kvázi

kényszervállalkozó valahogy el van,

lő az állami támogatásokra. Nem

gondolom, hogy ez a nem tudom, magyar

vállalkozásoknak a jövője. Mindemellett

nem azt mondom természetesen, hogy ne

lehetnének sikeres egyéni vállalkozók,

csak az, aki ilyen zombi

vállalkozásként, tehát aminek nincs

helye a piacon, az azt azt nem érdemes

megmond.

>> Azt azt meg lehet becsülni, hogy hány

zombi van? Ö

>> én nem tudom megbecsülni. Hát ugye most

szerintem papíron van több 100z magyar

cég. Az, hogy melyik folytat aktív

tevékenységet, nem tudom a jóval

kevesebb satöbbi. Tehát, hogy ezt most

nem tudom, nem tudom mit helyben

>> politikai kockázat viszont van ebben,

nem? Tehát pont azért, hogyha azt

mondjuk, hogy jór részt mondjuk ez a

párt, ami most hatalomra került, ez

részben mondjuk pont erre a közegre is

támaszkodott, akkor mondjuk ennek a

struktúrának nekimenni az megint egy

olyan kockázatnak tűnik, amit elég nehez

bevállalni. Ö

>> ezt egyébként nem így látom. Szerintem a

gazdaságfejlesztési pénzek nagyobb

hányada valójában a multikra ment el,

hogy őket ide csábítsuk. Tehát ez nem

arról szólt, tehát a támogatások nagy

része nem a KKV-khoz ment az én

értelmezésem vagy megértésem szerint,

hanem hanem a multicégekhez ment, és

általában azokban a szektorokban, ahol a

a szektorban versenyzők, azok könnyen

tudnak helyszínt váltani. Tehát a Fidesz

előszeretettel adóztatta

és teremtett elég nehéz helyzetet

különadókkal, minden egyébbel az olyan

cégeknek, akik már itt volt a kétzedek

óta, és nem könnyen mennek el. És hát az

ilyen ipari, tehát amikor fel kellett

húzni egy gyárat, azoknak meg

elképesztően pozitív környezetet,

autóipar satöbbi teremtett, mert hogy ők

irántuk meg versenyzett, hogy legyen.

>> Láttuk a akyártásban is

még csak munkaerő teremtés, vagy munka,

tehát munkahely teremtést sem vártak el

bizonyos esetekben.

>> Igen. Bár én meg azt gondolom, hogy

azért, hogy munkahelyet teremtsenek, ma

már az utóbbi években nem volt értelme

fizetni. Ez lehet, hogy a 2013-ban meg

négy-ben még értelmes volt, de már

nagyon régóta nem értelmes azért fizetni

önmagában.

Tehát, hogy visszatérve, igen, tehát a

az eredeti kérdésre nem nem gondolom azt

egyébként, hogy ez ez önmagában

politikailag kockázatos lenne. Ezek az

emberek egyéb tudnak dolgozni, akkor nem

vállalkozóként, hanem hanem

munkaerőként. Tehát ez nem azt jelenti,

hogyha egyébként közeljes

foglalkoztatás, közeljes foglalkoztatás

van a gazdaságban, akkor nem azt

jelenti, ezek az emberek ne tudnának

elhelyezkedni. Hogyha az lenne a döntés,

hogy nem adok nekik támogatást, és

mindenki munkanélkül és az utcára kerül,

akkor ez egy nagyon nehéz morális

helyzet is lenne, meg nehéz politikai

helyzet. Én eléggé meg vagyok rá

győződve, hogy nem ez a helyzet ma a

magyar gazdaságban. Ennyire messze nem

rossz a helyzet, tehát ezek az emberek

tudnának munkát találni máshol. Úgyhogy

én én nagyon a mellett vagyok, hát amit

elmondtam, hogy ezeket a torzító

dolgokat, mint amit a két és fél milliós

oktatási pénzről említettem, ami most

egy ilyen személyes példa volt, de hogy

a különadóktól kezdve itt már olyan

torz, olyan játékok vannak, tehát csak

azt akarom mondani, hogy mindenki

képzelje azt el, hogy van egy vállalat,

legyen az egy fős, öt fős, 10 fős, 1000

fős, és hogy abbon hányan gondolkoznak

azon, hogy hogy kerüljük el a különadót,

és hányan gondolkoznak azon, hogy hogy

nyerjük meg a vállalati támogatást. Ez a

legnagyobb baj. egyébként nálunk is, hát

nálunk ugye mi egy nagyon, én egy nagyon

szabályozott vállalatban működöm, mert

ugye mi egy pénzügyi felügyelet által

szabályozott vállalat vagyunk. Az Európa

szinten ugye nagyon-nagyon szabályozott,

nem magyar specifikus csak a történet.

Tehát egyre több embert foglalkoztatunk

a complianceben, hiszen a legfontosabb

sokszor a ugye a felügyeleteknek meg a

szernek, hogy minden iszonyatosan

ellenőrizve legyen például nálunk. És

aztán ugye van egy csomó szabály, hogy

mondjuk a mi befektetésselban kötelezően

állampapírt kell tartani, vagy

tranzakciós adót kell fizetni, vagy a

devizára kivetettek a devizaváltásra

adót, ami aztán nagyon kevés bevételt

hoz a költség, satöbbi, satöbbi. És

akkor ezen dolgoznak emberek. Akkor

nálunk ugye nincs vállalati tám, tehát a

támogatás oldalon nem nagyon van ember,

aki ezzel foglalkozik, de hogy egy csomó

cégben meg azt képzelem, hogy a

fordítottja van, mondjuk ők kevésbé

tettek a kül által, akkor mi lesz? Akkor

egyébként az fog történni, hogy akkor

vagy esetleg elbuktam a különadón

rengeteg pénzt, akkor megpróbálom

visszaszerezni mindenféle támogatást.

Akkor hogy tudom kanyarintani a cégemet

úgy, hogy egyébként beleférjek

ilyen-olyan támogatásokba? És akkor

végén felteszem a kérdést, hogy akkor ki

foglalkozik az alapbizszel? Ki az, aki

növekedést akar? Ki az, aki azon

gondolkozik, hogy az ügyfelemnek, a

vevőmnek mi a legjobb? Mi a problémája,

amit én meg akarok oldani? Az

ügyfelemnek meg a vevőm?

>> Ez egy egészségtelen működés.

>> Így van. És hogyha egy egy meg két fős

szerintem a vidéki kis és

középvállalkozás, én nem így

tekintettem, én úgy tekintettem, hogy

sokszor ezek élet, tehát most nyilván

vannak nem életképesek, meg élet, de van

egy csomó életképes, és azoknak

szerintem nem biztos, hogy olyan jó volt

ez a

>> ez a rendszer. Egyszerűen egy más

adózási rendszerben lehet, hogy többet

tudnak elkérni a piacon. Tehát, hogy nem

feltétlenül kell azt gondolni, hogy hogy

sok cég egyébként vagy a hogy mondjam, a

a nagyobb cégek, akik működnek a magyar

késők nem gondolom, hogy csak a

választámogatások útján élnek meg.

nagyon lesújtó lenne ez a helyzet. Ö

nyilván megér egy kutatást ö nem tudom

több hónappal szakértőkkel. Tudom, hogy

újságírók dolgoznak rajta, de ezt azért

nagyon nehéz megkutatni ezt a ezt a

kérdést most, hogy Tiszakormányban

valószínűleg azók is jobban elérhetőek

lesznek. Tehát abszolút érdemes ezzel

foglalkozni. hogyha már szóba került itt

a munkaerőpiac, meg hogy mennyire van

teljes foglalkoztatás, vagy mennyire

nem, ugye azt is vállalta az új kormány,

hogy június 1jétől vendégmunkás toppot

hirdet, tehát hogy több új vendégmunkást

már nem lehet majd elvileg behozni

Magyarországra. Ennek milyen

következményei lesznek szerinted?

>> Én ezzel nem értek egyet Tiszakormánynak

ezzel a javaslatával, vagy hát ez akkor

valószínűleg így is lesz.

Egyszerűen azt gondolom, hogy túlzás, a

nulla túlzás. Tehát ha Magyarországnak

azt látnánk, hogy az a problémája, hogy

a nem tudom ugye itt úgynevezett

gazdasági bevándorlók elöntenének

minket, lenyomják a a magyar béreket,

akkor akkor értem a tehát hogyha a lónak

annak az oldalán lennénk, akkor értem

ezt a ezt a vitát.

>> De amúgy bocsánat, ilyen ilyen

mikroszinten amúgy sok ilyen tapasztalat

van. Tehát mondjuk most nemrég pont a a

szabolcsi nyírbátori választókerületben

forgattunk, amiatt, hogy ott milyen

váratlan győzelmet aratott a a Tisza,

amire talán sokan nem számítottak. És

mondjuk ott is kiderült, hogy ez egy ez

egy tökre az ott élők számára egy

hétgazapi tapasztalat, hogy mondjuk

azért nem kap nem jut munkahelyhez, mert

vendégmunkásokkal töltötték fel.

Azt a makros számok alapján

mikrohelyzetről beszél makros számok

alapján azt beszélem, hogy azt gondolom,

hogy ez a kisebbség. Tehát van

körülbelül 4 és fél millió magyar ember,

aki dolgozik és mondjuk maximum, vagy

azt hiszem körülbelül ilyen 100000

foglalkoztatott van. Ugye Fülöpszigetek

ilyenek kínaiak nyilván most ukránok

satöbbi.

>> Talán talán ők vannak a a legtöbben,

vagy nem tudom bangladesi, pakisztáni

futárok a akik akik a ugye itt Dominózus

elhangzott, hogy nem lesz, aki

kiszállítsa a pizzát.

hogyha hogyha őket kitiltjuk.

Tehát azt mondom, hogy ez egy mérték

kérdése. Magyarországon is már van egy

csomó olyan munka, ami akkor tudunk

megcs már van olyan, most ez furcsán

hangzik, de van olyan gazdagors ország,

Magyarország, hogy valamennyit tudjon

fizetni külföldi munkaerőnek és ezek van

még jó részt olyan munkák, amit a

magyarok talán már kevésbé szeretnek

megcsinálni. Tehát a gyárakban nagyon

monoton munkák, szerintem tipikusan

ilyenek, ahol a Fülöp szigetek

dolgoznak, és egyetértek vele. Nyilván

le tudsz menni akkor ezek szerint

Nyírbátorba, és biztos még sok másik

helyre, ahol azt tudja valaki mondani,

hogy helyettem a Fülöp szigetek ott

dolgozik, hát ő sokkal többet bevállal,

mint én és kap bért, és ezért neki

rosszabb. Én nem hát meg nem véletlenül

kampány ezzel gondolom Magyar Péter.

Tehát hogy

>> igen, de szerintem a kampány, én azt

gondolom, hogy ennek van egy társadalmi

kérdése, hogy egyszerűen a bevándorlók

iránt érzett

gyűlölet, amit már a Fidesz

felkorbácsolt, ott van emögött a dolog

mögött, hogy egyébként ezt azért, hogyha

valaki azzal kampányol, hogy nem

szeretnék bevándorlókat, az ma

Magyarországon azért összességében

általában, hogy mondjam, pozitív

várakozásokkal lehet ezzel kampányolni.

Tehát látom azt, hogy hú, hát itt laktam

a faluban, és eddig soha nem láttam

külföldieket, most meg ilyen mindenféle

ázsiaiak itt sétálgatnak csoportostul,

hogy ez most akkor ez kinek, hogy

csapódik le. Szerintem van mögötte egy

ilyen társadalmi kérdés is. Gazdaságilag

egyetértek azzal, hogy az nem jó, hogyha

túlzásba esünk, csak szerintem ettől még

messze messze nem értük el.

Ez egy ilyen példám, már máshol

elmondtam, hogy tehát mondjuk most

képzeljük el Bécset, ami nagyon

hasonlóan néz ki, mint Budapest, csak

minden fel van újítva, és azért sokkal

szebbnek tűnik. Pedig ugyanazok az

épületek épültek meg közel a 19. század

végén, meg a 20. század elején, de

Bécsben, ahol egyébként két és félé

háromszorosak Euróban a fizetések, ott

egyébként hát ők elég gazdaguk ahhoz,

hogy egyébként építőiparban, ne csak a

saját építőiparok dolgoznak, mert van

egy csomó vendégmunkás ebben a

szektorban és ők ezzel megengedhetik

maguknak, hogy külföldi, tehát van annyi

pénzük a jól exportáló cégeikből, hogy

egyébként vásárolhassanak külföldi

munkaerőt, és például az építőiparba

emiatt több mindent felújíthassanak,

vagy emiatt jobb infrastruktúruk legyen.

Ez most csak egy példa, de hogy azt

akarom mondani, hogy azért azért

szerintem nem az van. Tehát azzal, hogy

azt mondjuk, hogy kitiltjuk és köszönjük

szépen, ez lehet, hogy okoz valamiféle

bérnövekedést, de lehet, hogy

összességében Magyarország, mármint a

azokon a az az alsó rétegnek ozva

valamekkora bérnövekedést, de

összességében lehet, hogy kevesebbet

fogyaszthatunk el az országban, ami meg

megint csak mindenkinek jó. Tehát

gazdasági hatása ennek nem ilyen könnyen

el lehet mondani, hogy fekete-fehér,

hogy hogy erre lenne valami valami

egyértelműen jó százalék. És én se tudom

megmondani, hogy a 4,5 millió magyar

mellett akkor most a kettő, a három, az

öt vagy a 10 vagy a egy jó válasz. Erre

nehéz, de hogy én azt gondolom, hogy

azt, hogy így levágjuk nullára, nem

vagyok benne biztos. És a tudást is

megszüntetjük egyébként, hogy hol

lehetne külföldieket jól alkalmazni,

vagy vagy szóval, hogy tehát az az, hogy

ettől így teljesen elvágjuk magunkat, én

ezt soknak érzem. Én egyértem mindezt

úgy is tartod, hogy februárban 10 éves

csúcson volt mostan munkanélküliség.

>> Igen, mert az a 10 éves csúcs sem olyan

magas ebben a ebben a pillanatban.

Tehát, hogy

tudom, hogy jóval rosszabb a helyzet, de

hogy egyébként 2016-ban és 26-ban is

rengeteg helyen munkaerőhiány van, tehát

nem 10%-os munkanélküliség az a 10 éves

csúcs. Mondhatnám úgy is kicsit

populista ezt a mondani, hogy 10 éves

csúcson a munkanélküliség, hanem hanem

egy ilyen 5% körüli csúcs. Tudom, hogy

volt már nem tudom 3,5% között is, de

>> akkor ez nem olyan drasztikus növekedés,

hogy most miatt akkor aggódni kellene.

Hát

>> hogy nincs a

>> nem ettől. Igen. Tehát azt mondom, hogy

lehet, hogyha olyan válság van a

világban, hogy megint 10 lesz, akkor

majd aggódjunk azon, amikor az akkor

lesz. De hogy egyelőre én nem látom azt,

hogy hogy lenne. Nem gondolom azt, hogy

10%-os munkanélküliség lesz

Magyarországon.

Könnyen lehet, tehát fordulhat. Jó.

Szerintem tehát nem gondolom azt, hogy

drasztikusan rossz irányban fordulnának

innen a a dolgok. Ez az én beestésem.

Természetesen mindig bármi törté.

2009-es válságot, a covidot, háborút,

satöbbit. Ugye az elemzők azok okosak. A

mikor beszélni kell, a jelen folyamatból

kivetítik a jövőt, de ezeket senki én

sem más sem láthatja.

>> Utolsó témánk

Donald Trump rendszeresen posztol arról,

hogy most már aztán minden megoldja az

iráni válságot, meg a hormuzi szoros

köröli problémát. Nem sikerült

megoldania, tehát most is nagyon-nagyon

kevés

hajó jut át

ugye ezzen a szoroson, ami nagyon fontos

a a nemzetközi olajkereskedelem

szempontjából, de igazából nem lett

ebből eddig különösebb összeomlás. Ez

meddig tartható szerinted? Most mi az mi

az oka annak, hogy igazából nem jutott-e

az olajár sem olyan magasságokba, mint

ahogy akár korábbi válságok esetén

láttuk?

>> Igyekszem itt is felfesteni a számokat,

de először egy ilyen szubjektív dolog.

Én egy alapközülbe dolgozom, ott ülünk a

csapatban, és hát csomó elemzést

olvasunk a a világról, az a munkát

vásárolunk elemzéseket, hogy azt a jó

befektetési döntéseket hozhassuk,

hozhassunk. És akkor ezekben az

elemzésekben, amikor először kitört a

háború, a tehát február 28-án indult, és

akkor ugye ha most utána számolunk,

akkor május végén most leszünk mondjuk a

három hónapnál, ugye március, április,

május. És hogy mindig írták, hogy hát

olyan hat hét hat hétig még bírjuk, mert

még be még ugye mennek a hajuk, még a

hajók már elindultak, azok még

beérkeznek a az olaj meg a

gázszállítmányokkal,

de azért előbb-utóbb elfogy és akkor

tehet az idő, és akkor megint hat,

megint hat. Tehát azt akarom mondani,

hogy mindig ilyen pozitív meglepetések

lettek, hogy hát most már mindjárt baj

lesz, már félni kell, de aztán de aztán

valahogy valahogy mégse lett baj. És

hogy ez ez miért van? És akkor itt itt

muszáj számszíteni néhány pontot. Tehát

mondjuk 100 millió hordót

termelünk és fogyasztunk el mi együtt a

nagy világ így naponta. Ugye egy hordó

az nem tudom 165 l, tehát ezt így

mindenki mögé tudja képzelni. És hát a

az ilyen első blikre, amikor elmondtuk,

hogy ez a hormoni szoros, ez mennyire

fontos, akkor elhangzott, hogy hát ott

20 millió hordó megy. Tehát az 1de-e az

ugye brutális kiesés, hogyha ez ez ez

innentől fogva hosszú távon kiesik.

>> De hát a gazdaság az rövidtávon nagyon

jól tudott alkalmazkodni. Tehát egyrészt

van egy vezeték, ami Szaarábi így

keresztül szelí, tehát nem kellett

hajókon mindent vinni, akkor rögtön lett

5 millióval máris beljebb voltunk a 20

milliós kiesésből. Akkor kiderült, hogy

hát lehet azért egy-két millióval többet

termelni, mert ugye fel mennek az árak,

vannak termelők, akik akik tudnak lépni.

Akkor

kider ugye hajó az valóban egyébként az

nagyon leesett, tehát tizedére huszadára

esett ott, hogy hogy mennyi hajó tud ott

ott ott menni. Kiderült, hogy vannak

tartalékok. Elkezdte mindenki

felhasználni ezeket a ezeket a

tartalékokat.

Kína magára vállalta idézőjelbe azt,

hogy a vegyiparát időszakosan

visszafogja. Úgy néz ki, hogy még vannak

készleteik, kész készleteik, tehát

megint csak tartalékokból

élünk. Úgyhogy rövid távon úgy tűnik,

hogy egyébként így-úgy, ja, orosz,

bocsánat, orosz tanker hajók ugye

szankciós

szankciós szankcionálva voltak az orosz

tankerhajók. Most akkor nem

szankcionáljuk őket. Tehát azért úgy itt

ott tudtunk tés így is maradt egy hiány,

tehát amit amit nem tudunk bepótolni

itt. És azok, akiknek nagyon ezek a

nagyon olajigényes ö iparágak ezek ezek

kénytelenek kevesebbet működni, tehát

van már gond, de hogy azért ezek a

tartalékok még úgy tűnik, hogy

kitartanak. Ugye Amerika elkezdett

sokkal több finomított olajat

exportálni, tehát hogy reagált a piac.

Na most a probléma az csak az, hogy nem

kitermeléssel és hosszútávú megoldással

ragált a piac, hanem részben a a

tartalékoknak az egyébként okos meg jó

felhasználásával, amivel nincs is gond,

mert ez pont egy ilyen helyzet.

A gond az, hogyha ez tényleg sokáig így

marad. Nem tudjuk, hogy mikor üt be a

baj, de beüt a baj, tehát ez nem

maradhat így örökre vagy hosszú

hónapokra. Így is meg fog látszani egy

csomó termék árában, de hogy az, hogy

ilyen a tőzsdék beessenek rá érdemben,

hogy hogy tényleg mindenki erről

beszéljen, hogy ez ez a mindennapokban

erősen hat, az azért még ezek szerint

még hat hétre van, hogy én is ilyen okos

elemző legyek, mint akiket olvasok. Nem

tudjuk, nem tudjuk mennyire van, de nem

bírja örökké. Tehát ez a helyzet, ez nem

fenntartható. Lehet, hogy még hat hétig,

vagy még kétszer hat hétig működik.

Utána azért utána azért nagyobbak

lesznek a gondok. Tehát az

energiaintenzív iparáak állnak le

először. Egyébként nem lesz ellátási

hiány, tehát Magyarország meg tudja

venni az olajat, de drágább lesz. Ez

ilyenkor mindig az fog történni, hogy

amit nem tudunk megtermelni, meg nem jön

nem jön nem jön ide, hogy

elfogyaszthassuk, ugye a az lesz, hogy

ugye akinek a legjobban megéri

lekapcsolódni erről az egészről, az az

lesz így. És hát ezek az energiaintzív

iparágak

olajban is, meg ugye a mert ugye ez a

gáz gázt is érinti hasonlóan, még hogyha

hogyha az egy kisebb piac is, meg meg

nem is ekkora mértékben. Úgyhogy úgyhogy

ez egy elé elég nehéz ügy. Ö és és vár

itt mindenki vár. Mi egyébként azt

látjuk, tehát a Holdban mi azért inkább

most pesszimisták vagyunk ebbe az

irányba, hogy azért óvatosabban

választjuk meg a részvényitettségünket

is. Tehát nem válunk akkora kockázatot,

mert úgy látjuk, hogy azért azért itt

most a a tőzsde egyelőre optimista,

tehát nem foglalkozik vele. Egyébként a

tőzsdén is lehet látni a két éves

gázárakat, olajárakat, hogy ott ott már

a visszarendeződést árazzák. rövidtávon

ugye látszik a probléma, most nem tudom

104 a a az olajnak az ára per hordó,

előtte volt 70 6070 körül, tehát nagy

emelkedés van a a jelenben, de hogy két

év múlvára már mindenki megoldást áraz,

és azért ez egy lehet, hogy egy kicsit

optimista. Ráadásul a szakemberek meg

azt mondják, hogy hat-nyolc hónap

visszaépíteni azt a ugye lerombolódtak

eszközök. Úgyhogy ez egy érdekes kérdés

Magyarországra nézve is.

>> Utolsó kérdés. Meddig kell eltartania

ennek a válságnak ahhoz, hogy mondjuk

megint olyan szintű infláció legyen

Magyarországon, ami ilyen 20% feletti,

amit négy-öt évvel ezelőtt láttunk?

>> Azért ezt most ezt most nem látni, tehát

azért nagyon más a helyzet nagyon sok

szempontból. Egyébként hadd tegyek még

egy hosszút megjegyzést. Tehát nem olyan

magas még most sem még a tehát a most

mondtam a 104-es olajárt, ami ugye a

jelenlegi ezt ugye úgy mondják, hogy a

spot olajár az az magasan van. De ha

belegondolunk a 2010-es évek elején is

volt ilyen magas olajár, akkor

szegényebbek voltak a gazdaságok

a maihoz képest és meg válság után

voltunk, és mégis kibírtuk. Ugye sokan

mondják a 70-es éveket, ott egyébként

voltak nagy kiesések és tovább voltak

ilyen nagy kiesések. Tehát azért ütöttek

be a 70-es évek olajválsági, de egy

dolog azért folyamatosan oldódik, hogy a

tehát pont 50 évvel ezelőtt vissza

összehasonlítva ott két,s fél hordót

használtunk fel egy egység GDP-hez, ma

pedig egy egységhordót használunk fel

egy GDP-hez. Ugye nagyon csökkent az

iparnak a mértéke, és nagyon nőtt a

szolgáltató szektornak a a mértéke

közben a gazdaságban. Tehát ahogy

megyünk előre, úgy lesz a világban egyre

kevésbé fontos az olaj, és ez nekünk

azért segít.

Úgyhogy, úgyhogy ez ezek ezek a dolgok

azért afelé mutatnak, hogy egyébként

segítik a helyzetet. ami volt ugye az,

hogy persze három éve sem volt már magas

az olajintzitásra, mégis 20% lett az

infláció, az nagyon más gázárak mellett,

tehát a gázt is érinti ez a ez a

probléma, de nem olyan mértékben, mint

akkor. Ugye ott az orosz gáz kiesett,

Európa 40%-ban orosz gázt importált, és

az a 40% orosz gáz ma még, tehát ma is

importálunk orosz gázt, talán egy

számjegyű százalék, tehát nem tudom

5-6-7%-ot, de ugye annak kellett ott

hirtelen csökkennie. az brutálisan más

volt, mert a gázár nagyon fontos volt

Magyarországon. Ugye az határozza meg

egyébként az áramnak az árát is, az

iparban is ott van a fűtésszámlákban,

tehát a az brutálisan beütött. Ö ugye a

gáz árakban is teljesen mást ugye

csúcsolott. Ugye azt láttuk, hogy

20-30€/ megwás gázárakhoz szoktunk, ott

300 fölött van. Most lehet, hogy a 30

EUR/ megwattóra 50-re felszaladt.

Egyébként a két év múlvaira már a tőzsde

lehet, hogy optimista, de körülbelül

ilyesmit vár, mint ami tavaly nyáron

volt. Nem, nem tud olyan bűk, szerintem

a gázban nem tud most olyan történni.

Egyszerűen mások a fundamentumok, mint

akkor. És Magyarországon ez nem tud

szerintem ilyen helyzetbe kerülni ebből

a válságból, mint mint amiben akkor

voltunk. És egyébként a világban is az

inflációk most éppen lefelé jöttek, a

készletek éppen magasabbak voltak. sok

szempontból agráriumba satöbbi, majd

szépen romlik el a helyzet, tehát nem

nem jó, meg a nem tudom műtrágya ára

ugye a gáz árával együtt nagyon fel fog

menni. Tehát vannak problémák, nem azt

mondom, csak egy egy jobb helyzetből

megyünk ebbe bele kevésbé hirtelen.

Tehát egészen sok minden nagyon más,

mint akkor volt. És és én most nem

számítok ezért messze-messze ilyen

helyzetre. Még akkor sem, ha viszonylag

sokáig fenn marad ez a ez a helyzet. Én

is bízom abban, amit mindenki mond, hogy

Donald Trump a novemberi választásokra

kénytelen lesz valami megoldás, merthogy

teljesen katasztrofális eredményeket fog

elérni, hogyha hogyha ezt nem oldja meg.

Úgyhogy hát Európának ez meg egy ez meg

egy szükséges dolog.

>> Előbb-utóbb talán valamelyik fogadkozása

már tényleg be fog jönni. Szabó Balázs

nagyon köszönöm, hogy eljöttél és hogy

elmondtad ezt nekünk. Gyere majd máskor

is.

>> Én köszönöm a lehetőséget.

>> Nektek pedig köszönjük a figyelmet. Az

elmúlt nagyjából egy órában Szabó

Balázssal, a holdkezelő

vezérigazgatójával beszélgettem a magyar

gazdaság kilátásairól, a neres

korrupciós csatornákról, és hogy ezeknek

milyen kifutásai lehetnek, de volt szó

munkaerőpiacról és még egy sor más

fontos dologról. Zárásként már csak

annyit kell még elmondanom, hogyha van

lehetőségetek, akkor támogassátok a

Partizánt, hogy erre milyen módotok van,

milyen lehetőségetek van. Erről az

információkat megtaláljátok a leírásban.

Én Szurvilős voltam. Köszönöm, hogy

velünk tartottatok és tegyetek így

legközelebb