amíg a világ nem tud leszokni, és

szemmel láthatóan nem is nagyon akar

leszokni a fosszélis energiahordozók

használatáról, addig az ilyen

geopolitikai kockázatok azok nemhogy

csökkennének, hanem folyamatosan

erősödnek.

>> Üdvözlöm! Ez itt a Concord podcast, egy

műsor, ahol a Concord munkatársai minden

héten alaposan megmondják véleményüket

pénzről, gazdaságról, politikáról és

mindarról, amit egy Concordos nem

hagyhat szó nélkül. Tartson velünk!

A Concord podcast mai adásban kőolajról,

benzinről, dízelről, kerozinról,

földgázról, villamosenergiáról,

atomenergiáról és úgy nagy

általánosságban az energetikai

helyzetről fogunk beszélni. A

fókuszunkban Magyarország

energiabiztonsága lesz. Mai vendégem

Holoda Attila, energetikai szakértő. Én

Jó naprid vagyok. Szia Attila!

Üdvözöllek itt a Concordé. Köszönöm

szépen a meghívást. Nagyon megtisztelő.

Figyelj, itt már beszélgettünk, mielőtt

elkezdtük volna ezt az adást. Én mondtam

neked, hogy nagyjából milyen kérdéseket

szánok, hogy akkor egész nap leszünk,

azért próbáljuk ezt szépen lehozni és

megcsinálni. Nem tudom máshonnan kezdeni

a mostani helyzetképet, mint a

nagyképpel és a hormózi szorosnál

induljunk el. Mekkora a baj jelen

pillanatban? Én a saját szakmámban azt

látom, hogy azért a tőzsdeindexek úgy

általánosságban nem nagyon veszik ezt

tudomásul. Május 19-én, délelőtt 11-kor

vesszük fel az adást.

>> Igen, ez fontos. Bár nem hiszem, hogy

május 19-én estére valaki is megnyitná a

hormózi szorost. De nagyon lényeges

ebből a szempontból, hogy valóban az

ember azt nézi, hogy mintogyha a tőzsdék

nem vették volna teljesen komoly ennek a

hormoziszorosnak a lezárását, miközben

ez egy annyira fontos csatornája a

világolaj ellátásának, hogy egyszerűen

nem lehet figyelmen kívül hagyni az

ezzel kapcsolatos dolgokat, hiszen nem

csak és kizárólag arra vonatkozik maga

ez a hatás, hogy akkor most az öbölmenti

arabszágok tudnak-e exportálni, illetve

Iránt tud-e maga exportálni kőolajat, és

ezzel részt vesz a világkőolaj

keringésében, vagy nem tud, mert ugye

innentől kezdve mindenki azzal

foglalkozna, hogy jó, hát ez akkor csak

azokat érinti, akik onnan kereskednek,

de valójában nem csupán erről van szó.

Ugye az mindenki előtt közismert, hogy a

Közelkeletről elég jelentős mennyiség

származik a a világkőolaj

kereskedelmében. Nagyjából olyan 15-20%

ezen a szoroson keresztül megy. És

hogyha az ember ránéz a szoros mostani

képére, ugye vannak ilyen hajózási

térképek, akkor azt látja, hogy

gyakorlatilag toporognak a hajók előtte

is, meg mögötte is, aki befelé vinne

anyagokat, és ez nem feltétlenül nem

kizárólagosan kőolajiparhoz kapcsolódó

anyagok, hiszen technológiáktól kezdve

sok mindent szállítanak itt, és kifelé

sem csupán a kőolajat érinti. De a

tőzsde meg valahogy úgy várakozik, hogy

jó, majd egyszer valamilyen isteni csoda

folytán megnyílik ez a szoros. Az

irániak belátják, hogy ezt a fegyvert

mégse kéne idézőjelben fegyvert kéne

használni és akkor majd minden rendbe

jön. És

talán úgy is tudom értelmezni, hogy

amikor az ember figyeli ezeket a napi

tőzsdei mozgásokat, kicsit ilyen

hisztérikusan reagál a piac egyes

amerikai és iráni bejelentésre. És

közben akkor még jönnek a különböző

érintett arab országok, akik hol ezzel,

hol azzal megpróbálnak megegyezni, akár

direktbe Iránnal is, aki ugye ezt

lezárta. De a dolognak az a lényege,

hogy a hormoziszoros jelentősége messze

túlmutat azon, mint amit mi eleve

feltételezünk. És ez valóban jelenleg

nem tükröződik a tőzsdei árazásoknál, az

elvárásoknál. Az ember normál esetben

azt gondolná, hogyha nagyjából olyan

egyötöde érintve van a világ

olajkereskedelmének, akkor mondjuk a a

kőolajpiaci, világpiaci ára az fölkúszik

150 akár 200 dollár felé is, ami ugye

azért történelmi csúcs lenne. Ugye a

legmagasabb olajár az valamikor a

2008-as válság idején volt.

Nagyjából olyan 140 és 150 dollár között

volt. És már akkor is azt jósolták, hogy

ú akár még a 200-at is elérhetjük. Ez

akkor nem következett be, de hogyha

mostani helyzet nem oldódik meg, akkor

az bizony minden egyes nappal azt

veszítjük el, hogy mennyi időbe telik

majd helyreállítani ezt a forgalmat.

>> Mikorra érezheti meg a világ, ha nem

nyitják meg ezt a szoros, hogy most már

tényleg nagyon nagy baj van.

>> Tulajdonképpen már érzi a világ. Ezt

látjuk. És ugye éppen amiatt, hogy nem

lehet könnyedén pótolni azokat a kieső

készleteket, amik most hiányoznak a

piacról, de valóban

nem egyik pillanatról a másikra megy.

Bár a tőzsde általában úgy szokott

reagálni, megtörténik egy ilyen lezárás,

vagy egy ilyen harci helyzet, és akkor a

tőzsde másnap azonnal fölszalad. Ö de

ugye azt mindenki tudja, hogy jó, hát a

a finomítóknak is vannak saját

tartálykapacitásaik, ők is

betartalékoltak, tehát azonnal nem

jelentkezik náluk, csak ugye mindenki

előre számol, hogy de mi lesz két hét

múlva, három hét múlva, tudok-e elegendő

nyersolajat szerezni, satöbbi. És

hogy mikor éjezi meg a tőzsde úgy, hogy

ez valóban mondjuk úgy, hogy komolyan

kezdi venni ezt a dolgot. Ön azt

gondolom, hogy így ahhoz már sok idő

nincs. Tehát olyan június- július

környékéig, hogyha nem változik érdemben

a helyzet, akkor bizony valóban el kell

gondolkozni azon, amit mondanak ugye az

arabországok, hogy a helyreállításhoz

legalább fél másfél év szükséges. Attól

függ, hogy melyik területet nézzük. A

Ázsiát érinti ez a legjobban, ugye ezt

gyakorlatilag az odaáramlik főleg az

olaj és a és a LNG a földgáznak is ez a

csefolyósított formája is. Akkor

Európának ez milyen áttéteken keresztül

okozza a problémákat?

>> Ugye gyorsan mielőtt ezen tovább

szaladunk, hadd jegyezzem meg, hogy a

hormózis szoroson nem csupán a az

olajipar és az olajtermékek kereskedelme

és a nyerskőolaj kereskedelme folyik,

hanem sok egyéb más. améről nem vagy nem

igazán szoktunk beszélni. Hajlamosak

vagyunk azt gondolni, hogy ez csak és

kizárólag az olajipar egyéni problémája,

ami persze majd utána legyűrűzik minden

iparágba, és annak meglesz a hatása, de

valójában nem. Am itt a nyersanyagok

tekintetében például a kén, a kénavnak a

nyersanyaga, ami ugye vegyipari

alapanyag, a műtrágya gyártás

alapanyaga, rengeteg olyan termék

érkezik ebből a térségből, ami nem vagy

nem feltétlenül a kőolajiparhoz kötődik,

de ugyanígy akadályoza, sőt a kitettsége

még talán egy kicsit magasabb. És nagyon

érdekes ebből a szempontból például az

elektronikához kapcsolódó hélium. A

világ tengeri kereskedelmében folyó

hélium szállításnak a 38%-a ezen a

szoroson keresztül megy. Na most hogyha

azt nézzük, hogy mi mindenre hat ez a

dolog, és hogy mikor fogja megérezni a

világ, gyakorlatilag azonnal

és azt látjuk, hogy hogy

igen, ugye azt, ahogy te is elkezdted

mondani, de hát ez gyakorlatilag azokat

érinti, akik onnan vásárolnak alapvetően

az ázsiai országokat. Így van.

elsődlegesen ugye a nagy ázsiai országok

India, Kína, Dél-Korea, Japán, ugye

ezeket szoktuk emlegetni. Meg itt vannak

még a kis tigrisek ugye akik szintén

innen szereznek nyersolajat. Ezeknek az

országoknak alapvetően nyers

anyaghiányuk van sok mindenből, de

kőolajból vagy éppen LNG-ből rengeteg.

Ez azt is jelenti, hogy alapvetően

Európa nem direkt módon kereskedik ezzel

az öbölmenti országokkal, sem az LNG

tekintetében, habár szeretjük azt

mondani például LNG esetén, hogy á majd

Qatarbó hozunk.

Meglepő módon az európai LNG importnak

maximum 10-12%-kal

jött származott a Katari területről.

Alapvetően mi másonnan kereskedünk.

Csak, hogy amikor világot érintő

ellátási zavar van, akkor az azt

jelenti, hogy ahol zavar van, ők egész

egyszerűen elmennek arra a piacra,

ahonnan ezt a zavart ők tudják kezelni.

És az ez az a piac, ahonnan az európaiak

vásárolnak. Az az elsősorban ez a

földközi tengeri térség,

ľkezik ugye az Európába érkező

szállítmányok jelentős része.

Megjelentek a kínai, indiai, dél-koreai

és japánvevők, és egész egyszerűen

felüligértek. Mert már megkötött

üzleteket is felülírtak az ígéreteikkel.

>> Tehát ez egyfajta ilyen energiapiaci

éhezők viadalához hasonlít. Tehát ez egy

nagyon jó kifejezés. Igen. Az

energiapiaci éhezők viadala és ugye

nekik ez létfontosságú. Ugye ezeknek az

országoknak azt tudom mondani mondjuk

talán Kína meg India kivételével, de

mondjuk Dél-Korea és Japán nekik

abszolút nincsen saját termelésük. Tehát

ők ők annyira rá vannak szorulva

másoktól beszállított nyersanyagokra,

mind a földgáz, mind a kőolaj

tekintetében, hogy még azt sem tudják

tenni, hogy mondjuk Kína azt mondja,

hogy akkor részben én mondjuk

megpróbálom szénnel pótolni, mert ugye

szénből rengeteg van Kínába a világ

széntermelésének 53%-a Kínából

származik. Az indiaiaknak van saját

kőolajtermelésük. Ugyanakkor az indiaiak

egyébként nagy világellátópiacként

működnek. elsősorban nem nyerskőolajat

forgalmazzak, hanem feldolgozott

olajterméket. Az indiai feldolgozó ipar,

tehát a kőolaj finomító ipar 5,s5é

millió barát tud feldolgozni naponta. Ez

egy borzasztó nagy mennyiség, ezt

táplálni kell. Na most, hogyha ők nem

kapnak elegendő nyersanyagot, akkor

bizony elmennek erre a piacra, vagy

éppen az amerikai piacra, hogyha honnan

tudnak, vagy délamerikai piacra, mert

ugye vannak ilyen piacok is, vagy

megkeresik az afrikai feltörekvő

országokat, akik egyre nagyobb

mértékben, egyre nagyobb falatokat

próbálnak kicsípni saját maguknak a

világ kereskedelméből, a kőolaj és a

főgáz kereskedelméből sikerrel, főleg

most ebben a szituációban. És akkor jön

a az ember, azt mondja, hogy igen, és

akkor még lenne mondjuk egy nagy pótló

készlet, mondjuk Oroszország, csak hogy

az oroszoknál meg van egy másik

konfliktus, ami ráadásul szintén

szankcióval, embargóval érintett dolog.

És ne felejtsük el, hogy ebben a a az

arabok által arabőbölnek titulált, de az

irániak által perzsa öbölnek titulált

térségben. Nemcsak az arab országok

kereskednek, tehát nem csak Szaudarábia,

Egyesült Arab Emirátusok, Kuvait

Irak ugye mint nagy szállító, hanem Irán

maga. És ugye az irániak már nagyon

régóta küzdenek ezzel az embargó

szituációval. Ugye az Amerikai Egyesült

Államok már elég régóta sanyargatja

őket. nyilván az iszlám berendezkedés és

a a terrorizmus támogatása miatt, de

azért azt tudni kell, hogy például

Iránban van a világ második legnagyobb

földgázkészlete.

Az azt jelenti, hogy hatalmas

potenciállal rendelkeznek, és a fő

vásárlójuk pont az ázsiai ország, Kína,

amelyik hihetetlen nagy mennyiségben

vásárol Iránból nyerskőolajat és főgázt.

>> Megfejtettük akkor ezt, és ezt nagyon

köszönöm, tehát hogy egyfajta ilyen

energiapiaci éhezők viadala van. Ez

mennyire ö kezdi rajtatni a nyomát

mondjuk a fizikai olaj ö kereskedelme

jelen pillanatban mintogyha itt jönne

egyre több olyan hír, hogy kicsikét

ilyen medxes világ van, és a előző napi

alkuk másnapra már el tudnak porladni?

>> Azért érdekes dolog, mert korábban ezt

nem tapasztaltuk. Nyilván a fizikai és a

tőzsdei kereskedelem az mindig volt

köztük egy minimális különbségén egy-két

mondjuk 5 dollár, de most azt

tapasztaljuk, hogy a fizikai

kereskedelem, tehát ami arról szól, hogy

most akkor az adott tanker az hova

szállítsa le, és hol fogja lefejteni azt

a

szerződés alapján megvásárolt nyers

kőolajat, az naponta, napon belül is

változik. Azaz egymásra licitálnak a

vevők. Ö és nyilván ebből adódóan

viszonylag, hogy mondjam, kedvező

helyzetben van az, akinek éppen az öböl

térségén kívül van valamilyen elérhető

nyerskőolaj, vagy éppen LNG

szállítmánya, mert azonnal el tud ebbe a

ebbe a kupeckedésbe mélyülni, és akkor

olykor nagyon arcátlan módon viszik föl

az árakat. És olyannyira elvált ez az

utóbbi időben egymástól, hogy mondjuk

január elején volt körülbelül olyan k

dollár különbség a fizikai és a tőzsdei

ár között. Most azt lehet mondani, hogy

20-25 dollár sem ritka. Azaz

hihetetlenül szétnyílt az az olló.

Gyakorlatilag akinek tényleg van

fizikailag elérhető készlete, eladásra

kínált készlete, az arcátlan módon és

pofátlanul tudja a vevők felé emelni és

felfelé sófolni az árakat, ami azt

jelenti, hogy bizony minden egyes

vevőnél kalkulálni kell azzal, hogy és

akkor erre még rá fog jönni a finomítás,

a vegyipar és egyéb költségei, hogyan

fogok tudni majd a piacon érvényesülni.

És akkor a vége már az, hogy

gyakorlatilag a legapróbb kis műanyag

játékonák ára is fog emelkedni. Milyen

érdekes dolog, ha már ezt a háborús

helyzetet hozzuk.

>> Tehát megvan ez a dinamikus árazás, amit

a légitársaságok vezettek be. Mennyire

kell, ha egy kicsit előretekintünk a

következő 5-10 évre, mennyire kell

felkészülnünk arra, hogy itt az

energiahordozók piacán ez egy

geopolitikai zsarolási, alkudozási és

egyéb eszköz lesz? Abszolút. Tehát nem

tekinthetünk el tőle. Ugye folyamatosan

szoktunk arról beszélni, és majd nyilván

a műsor másik részében beszélünk a

megújuló energiák térhódítására is, hogy

hogyan alakulál a világnak a az

energiafogyasztása. De azt azért

mindenképpen érdemes tudni, hogy a

megújuló energiák előretörésével és

folyamatos növekedésével azt

tudtuk lefedni, amennyivel nőtt a

világnak az energiaigénye. A világ

energiaigénye folyamatosan növekszik.

Ezek közül egyébként éppen ezek az előbb

említett ázsiai országok viszik a

prímet, tehát ők borzasztó nagyon tudnak

növekedni. Mondok rá egy példát és azt

mindenki megérti, amikor volt a covid

helyzet, és a covid utáni

visszapattanást várta a világgazdaság,

az olyan jól sikerült, hogy a világia

fogyasztása a 2019-es fogyasztáshoz

képest 14-16%-kal

lettöbb. Azt mondja az ember, hogy hát

igen, ebben benne van az, hogy mindenki

megpróbálta a lemaradást behozni. Kína

önmagában 21%-kal növelte a saját

energiafelhasználását, és az a tempó az

megy előre. Az azt jelenti, hogy a

jelenlegi helyzetben is

a világ energiaellátásának

körülbelül 74-75%-a

még mindig fosszilis energiahordozóból

állítódik elő. Tehát hiába növekedett

tényleg forradalmi módon a megújul

energiákból származó energia mennyisége,

nem tudta átvenni a hatalmat. Ugye

sok-sok előrejelzés van, hogy most már

lassan utól fogjuk érni, 2030-al már

talán több is lesz, de valójában ez

mindig csak a növekedésre vonatkozik,

tehát a plusz energiák növekedésében át

tudja venni, de a teljes lefedettség

esetében még mindig annyira domináns ez

a fosszil és energiahordozó, hogy aki

ezen a piacon van, az ezt a zsarolási

helyzetet, amit most mondtál, az

gyakorlatilag ajándékként kapja a

kezébe. Tehát amíg a világ nem tud

leszokni, és szemmel láthatóan nem is

nagyon akar leszokni a fosszilis

energiahordozók használatáról, addig az

ilyen geopolitikai kockázatok azok

nemhogy csökkennének, hanem folyamatosan

erősödnek. Ö, ráadásul hiába látjuk azt,

hogy az energiaintenzitás

ö a különböző cégeknél egyre jobb

mutatókkal, tehát egyre kisebb

energiával tud ugyanakkora mennyiségű

terméket előállítani, vagy ugyanakkora

ipari termelési mutatót produkálni. De

közben folyamatosan azt látjuk, hogy

maga a világ is nő. Tehát ugye nő az

ipari termelése az igény. Mindenhol nő

az igény, a sima energia fogyasztók.

Tehát itt most nem csak azt kell

gondolni, amit mi egyszerű emberek

fogyasztunk. Az is egyébként borzasztó

érdekes, hogyha az ember megnézi mondjuk

egy 30 évvel ezelőtti házban mennyi

konnektor volt, meg mennyi eloszót

használtak, meg most hány ilyen

mindenféle kütyüket dugdosnak be.

Önmagában ez sokszorosan jelentkezik

például az ipari és egyéb területeken,

az ipari fogyasztóknál, függetlenül

attól, hogy egyébként egyre

takarékosabban használják föl. De hát

ugye a növekedés az benne van, ugye

folyamatosan azt szokták mondani, hogy

fenntartható fejlődés, ugye a

fenntartható fejlődésben az van benne,

hogy senki nem elégszik meg azzal, hogy

most ezen a szinten vagyok, növekedni

akarok, a növekedés az energia kell, az

energiát is növelem, ugyanem olyan

mértékben, mint korábban, de ez

tagadhatatlan, hogy ez nőni fog. És

ezért az fosszilis energiahordozóknak a

jelentősége a világ energiaellátásában

nemhogy drasztikusan csökkenne, hanem

gyakorlatilag együtt nő a megújuló

energiáknak a növekedésébe.

>> És itt most a tőzsdés vezértémát is

közbe kell kérdeznem. A mesterséges

intelligenciát néhány nappal ezelőtt

Jens Zenhu Hueneng jelentette ki az

Nvidia vezér ugye azt, hogy akár

ezerszeresére is nőhet rövid idő alatt

ennek az egész mesterséges intelligencia

forradalomnak az energiaigénye.

>> Hát ez

>> honnan lesz erre energiája a világnak?

Vagy itt is keletkezhet egy sok, hogy

ugye Kína és India mellett még egy

entitás vagy nagycsoport bejelentkezik

egy hihetetlen mennyiségű energiára a

technológiai behemok képében.

>> Igen. Amikor amikor megjelent először a

mesterséges intelligencia, akkor az

mindenki önmagában tekintető és

nagyszerű dolog. Tényleg örülünk neki,

hogy működik. De az ehhez tartozó

energiaigényt, azt valahogy senki nem

mérte föl. Ugye eleinte azt mondtuk,

hogy körülbelül egy mondjuk egy átlagos

Google kereséshez képest egy mesterséges

intelligenciával történő keresés és az

információk összerakása nagyjából

10-15szörös energiamennyiséget igényel.

Ezt az M-al foglalkozó

vagy AI-jal foglalkozó cégek, azok már

fölmérték. Ők elkezdtek nagy

energiatermelő cégekkel direkt módon

szerződést kötni. Mi jött be nekik

először? Atomerőművekkel. Hihetetlenül

érdekes, hogy az amerikai nagy AI

fejlesztő cégek azok direkben szerződnek

energiatermelőkkel,

de valóban azt látjuk, hogy a

mesterséges intelligenciának a fejlődése

az nem is nem is egy lineáris fejlődés,

hanem ilyen ilyen exponenciálisan

kezdett el fejlődni. Ehhez tartozóan meg

a hozzás szükséges energia is. És

nagyon érdekes, mondok rá egy példát. Ö

voltam Kazachsztánban, nem olyan régen,

ahol egy mezőben ö olajat termelnek, van

valamennyi gáz. Ezzel a gázzal nem

nagyon tudnak mit kezdeni, mert a

közelben nincsen nagy gázvezeték. De hát

csak úgy simán elégetni a fáklyán, az

meg ugye a környezetvédelmi szempontok

miatt nem nagyon engedélyezett. És

megtalálták a megoldást. Ö mesterséges

intelligencia és egyébként kriptovalutát

bányászó cégeknek leszerződtek, és a

gázból direkt módon ott a mezőn, tehát

nem viszik el sehova, ott a mezőn

villamosenergiát állítanak elő. Ezek a

cégek odatelepítettek elképesztő

mennyiségű konténert, ami tele van

számítógépekkel, tele van szerverekkel,

és ott működik például ez a mesterséges

intelligencia. A másik kettőben meg

bementem, és azt mondták, hogy ja ez meg

ilyen kriptovaluta bányász hely. És

azonnal följött a dolog, hogy ugye

korábban nagyon sokszor volt olyan, hogy

hát elmentünk vagy termeltünk volna

földgázt, de annyira pici volt az adott

helyen, hogy nem érte meg például

bekötni a nagy földgázvezeték

rendszerbe. Ez most egy új teret nyílt

ezeknél a cégeknél, és azt mondja, hogy

hát tudom hasznosítani. És láttam már

ilyet, hogy a Gázprom például

Szibériában, nem a nyugat-zibériai

terület, ahonnan alapvetően sok földgázt

szállítanak Európába, vagy mondjuk

világszerte, hanem a kelet-zibériai

területen, ami sokkal alacsonyabb

infrastrukturális fejlettséggel

rendelkezik, azt mondták, hogy hát

tulajdonképpen tudok én itt belőle

áramot előállítani, és ők is erre

használják. Döbbenetes, hogy a

mesterséges intelligencia által

gerjesztett energiaigény az új

megoldásokat szül, például az

energiatermelő országoknál is, vagy az

energiatermelő vállalatoknál is, mert

azt mondja, hogy hát eddig az eddig nem

hasznosított készletet is be tudom

vetni. Mindenesetre az látszik, hogy a

mesterséges intelligencia által gerzett

energiaigény az nemhogy,

hogy mondjam, nemhogy ésszerűsíteni

például az energiafelhasználást egyik

oldalon, de olyan többlet

energiaigénnyel bír, hogy gyakorlatilag

a korábban előrejelzett

energiafogyasztási növekményt szerintem

meg fogjuk haladni jelentősen éppen

köszönhetően a mesterséges

intelligenciának. Még gyors két kérdésre

visszatérnék a hormuzzi szoroshoz, és ez

a dízel és a kerozin.

>> Mikor lehet baj Európában? Mikor ír

érezhetjük meg? Kezdeném a dízellel és

aztán a kerozin? A másik kérdésem. Ugye

Európában vannak finomítók, viszonylag

sok, de arról nem nagyon tud az európai

közvélemény, hogy az európai finomítás

kibocsátási kapacitása nem képes fedezni

az európai fogyasztást, sem dízel, sem

kerozin tekintetében. Azért nem

foglalkoztunk ezzel, mert például a az

orosz-ukrán háború kitörését megelőzően

Oroszország elképesztő mennyiségű dízelt

exportált Európai irányába. És ez majd

csak akkor jelentkezett először, amikor

amikor ugye bejöttek az embargós és

szankciós intézkedések, és akkor azt

mondták, hogy az oroszoktól nem veszünk

ilyet, és akkor bejöttek olyan országok,

akik korábban nem, vagy nem igazán

jelentek még meg az európai piacon. Az

előbb említett India is ez volt. India,

amelyik azt mondta, hogy hogy ő nagy

mennyiségben képes különböző termékeket

előállítani. És mivel itt kereskedett

egy ilyen űr ebben az ellátási piacban,

megjelent az európai partoknál és nagy

mennyiségben hozott mindel, mint

kerozint, csak hogy a mostani

hormoziszoros az éppen India az egyik,

amelyiket nagyon érinti. És ugye most

nem véletlen, hogy például az amerikai

elnök is feloldotta India számára azt a

fajta tilalmat, ami az orosz nyerskőolaj

megvásárlási tilalmat jelentette.

Gyorsan hozzáteszem, az indiaiak

korábban a az orosz-ukrán háború

kitörése előtt nem nagyon vásároltak

oroszolajat. Ők alapvetően a

közelkeletről látták el magukat nyerski

kkiolajjal. Aztán bejött ez a lehetőség,

és elsősorban ár megfontolás miatt,

hiszen az orosz olajnak sokkal

alacsonyabb volt az ára, azt mondták,

hogy akkor ezt fogjuk használni. És

bejött ez a európai üres piac, vagy

kiürülő piac, és azt mondták, oda fogok

én szállítani nagy mennyiségbe. Most azt

látjuk, hogy a hormozis szorosnak erre

is hatása van. Tehát az európai stabil

dízel ellátás, amit ugye az európai

finomítók maguk nem képesek ellátni,

ugyanez igaz egyébként a kerozéra is. Az

bizony

hogy mondjam, kezd kezd defektesedni,

tehát hogy kezdenek ilyen hiányok

kialakulni. Nem véletlen, hogy például a

légitársaságok azonnal jelezték, hogy ez

nekik nagyon nagy problémát fog

jelenteni. Gyorsan hozzá teszem, a

dízelhiány hamarabb jelentkezik, mint a

kerozinány, mert azért a kerozin

felhasználás arányait tekintve meg se

közelíti a dízel felhasználást. Ráadásul

ugye nyári időszak jön, amikor a

mezőgazdaság elkezd pörögni, a szállítás

kezd pörögni, és ugye a közúti

szállításban nagyon nagy mennyiséget

képvisel például a dízelolajnak a a

használata, vagy éppen a

mezőgazdaságban. És ez bizony jelezhet

jelentheti azt, és vannak is arra

reakciók, hogy akik hozzáférnek bizonyos

készletekhez, megpróbálnak felhalmozni

készleteket ezeken a területen dolgozók,

legyenek azok akár a légitársaságok. Ott

is tapasztaltam már ilyet, és a

kerozinból tartalékonnak. Meg vannak

olyan mezőgazdasági és szállító fuvarozó

cégek, akik most arra fókuszálnak, hogy

hogy ahonnan tudnak beszerezni

dízelolját nagy mennyiségben, és

megpróbálják a saját flottájukat ellátni

vele. Mindenképpen van egy nagyon erős

hatása a hormozi szorosnak. Milyen

érdekes, hogy eredetileg csak

nyerskőolajról beszéltünk, aztán

kiderült, hogy máris nem csak a azt

érinti ez a ez a lezárás. A földgáz

lenne az utolsó ilyen kérdésem, ha

nézzük így a a különböző csoportokat.

Ott miért volt sokkal sokkal kisebb a

sok, mint mondjuk 2021 végén 22 szinte

egész évében, amikor ugye az oroszuk

háború kitört,

>> ott is kisebb a tőzsde reakciója, mint

amit az ember egy ilyen szituációnál

feltételez. Ahogy az előbb említettem,

bár a, hogy mondjam, a a városi legendák

arról szólnak, hogy hát amikor ellencsí

van, akkor mi majd Katarból fogunk

vásárolni, de azért a közelkeletről

származó LNG mennyisége az az volt a

legeslekisebb, hogyha így megnézzük,

hogy mely térségekből jön. A legnagyobb

mennyiségben az Amerikai Egyesült

Államokból érkezik ellencsi Európába.

Azt követi az afrikai és az orosz

beszállítások. és a közelkeleti

beszállítások csak ezen felül vagy

ezalatt vannak jóval kisebb

mennyiségben. Azt tudom mondani, hogy

körülbelül fele annyi érkezett egyébként

ellencsí formájában a Katarból, mint

mondjuk akár az oroszoktól. Marha

érdekes egyébként, mert az oroszoknak

nincs olyan nagy ellencsé kibocsátási

kapacitása, mint az sokan feltételezik.

És ami nagyon meglepő, az afrikai

országok itt is kezdenek teret nyerni.

elsősorban a szahar alatti terület

országai, tehát ez a ez a Kongó, Angola,

Nigéria, Mozambik és az a térség

megjelent a piacon és egyre nagyobb LNG

kibocsátási kapacitást állítan. Tehát ők

is fejlesztik folyamatosan a saját

kapacitásukat. Ö, és miközben a

közelkelet azt mondta, hogy nekem bőven

elég ázsia, és én az ázsiai területet

fogom ellátni. Most tulajdonképpen azt

látjuk, hogy Ázsia ezért szenved LNG

hiányba, Európa meg annyira nem szenved

ettől a dologtól, és valószínű, hogy

ennek lehet az a hatása, hogy még olyan

erős

hogy mondjam, erős nyomot nem is hagyott

a tőzdei árakban a földgáz esetén, mint

akár a kőolajnál. Mondható az, hogy a

négy évvel ezelőtti sok helyzetre adott

reakció azért itt most segít, tehát hogy

Európa azért épített jócskán LNG

terminálokat, és felkészült egy

helyzetre, hogy a földgáz ellátását

diverzifikálnia kell.

>> Igen. Hát minden pánikhelyzet és minden

krízishelyzet az az arra tanítja meg

egyébként a a krízis érintett

szegmenseket, hogy hogy sokkal

gyorsabban reagáljanak az ilyen

megoldásokra. Nagyon érdekes, hogy

amikor a a az orosz-ukrán háború kitört,

ugye 2022 február 24-én, akkor Európának

volt 22 darab ellencsi lefejtő

terminálja. Nagyjából a teljes

kapacitása ezeknek a termináloknak olyan

160 milliárd köbm földgázra volt

elegendő. Jelenleg 33-nál tartunk.

És a teljes kapacitás az megközelíti a

240 milliárd köbmétert, ami azt jelenti,

hogy ma már a mag az Európában érkező

LNG mennyisége az vetegszik a vezetéken

érkező mennyiséggel. Ugye korábban azt

mondtuk, hogy a gázt azt csak vezetéken

lehet szállítani. Az olajat mindenbe

lehet, vödörbe, szekéren,

tartálykocsiba, bárhogy ahogy

szeretnénk, de a gáz az csak vezetéken.

És ugye az LNG-nek a megjelenése az

nem csak simán meg, hogy mondjam,

lehetőséget teremtett a

globalizáltságra, hanem gyakorlatilag

totálisan megváltoztatta a

földgázkereskedelmet. Abszolút

globálissá tette. Ugye a LNG-nek van egy

hihetetlen jó tulajdonsága. Ugye ez nem

más, mint gyakorlatilag metán, 98% vagy

afeletti metán mennyiség. Azt lehűjtik

-162 fokra, akkor a térfogata 600zor

lesz kisebb. Azaz egy átlagos LNG hajó,

amely körülbelül 100000 köbm, 100-1200

km LNG-t tud elszállítani folyékony

formába, akkor megérkezik a partokhoz és

visszafejtik több mint 60 millió köbm.

azért hirtelen egy nagy mennyiség. És

ugye ezt lehetővé tette, hogy

gyakorlatilag az ellencsi elkezdett

versenyezni a vezetékes földgázzal.

És innentől kezdve mondja azt mindenki,

hogy ráadásul mivel globalizált az

ellencsi forgalom, ugye tengereken

keresztül, nem tud egyik vagy másik

beszállító annyira kritikus pozícióba

kerülni, mint korábban mondjuk az

oroszok a a vezetékes ellátásnál, amire

mindenki azt hitte, hogy hát ez egy

olyan függőség az oroszoktól, amit nem

tudunk kiváltani. És éppen a az általást

jelzett reakciója az európai piacnak az

azt mutatta meg, hogy akár mi szakértők

is sokszor alábecsüljük az

alkalmazkodóképességét

az európai piaci szereplőknek. Mindenki

azt mondta, én magam is, hogy hát azért

az orosz gázról leválni legalább két,

két és fél év. És ehhez képest Európa

gyakorlatilag azt tudom mondani, hogy

2021-hez képest, amikor vezetékes

földgázból Oroszországból érkezett

Európa irányában napi 450 millió köbm,

most 50 és annál kevesebb 50 millió köbm

gyakorlatilag 90%-kal

lecsökkent, és senki nem hitte el, hogy

ez így van. És ugyanez igazsére. És ugye

amikor nagyon fölment az ár, az előbb

említetted, hogy milyen sokszerűen

reagált az európai piac, a csúcsár az

európai piacon ugye a holland tőzsdén

347€

volt megavattóránként. Ez olyan

sokszerűen élt az európai fogyasztókat,

meg a kereskedőket is. Nem nagyon tudtak

ezzel mit kezdeni. viszont azonnal jött

egy reakció, például az Európai Unió

vezetése részéről, és azt mondta, hogy

emberek, én hiszek a liberalizált piac

működésében, abban, hogy ez a piac

hosszútávon kiegyenlíti a

keresletkínálat szerint az árakat.

Nekünk erre se időnk, se energiánk

nincs. Ráadásul jön a tél, ugye ez a tél

nyári időszakban volt, és hogyha a tél

nagyon kemény lesz, akkor nagyon komoly

problémákkal nézünk szembe. És azt

mondta az Európai Unió, hogy hihetetlen

mennyiségű pénzt fogok szétosztani a

tagállamok között három témára. Az

egyik, hogy váltsátok ki az orosz gázt

valamilyen más eredetű gázra.

Építsetek LNG terminálokat, keressetek

például közép-ázsiai másonnan származó

földgázforrásokat.

A másik, látsátok ki a gázt valami

másra. És ez egy nagyon érdekes dolog,

mert ami hogyha megtörténik egyszer a

földgáz kiváltása valahol valamilyen

térségben, fogyasztóknál, egyebeknél, ők

már nem fognak visszatérni. Hogyha

valaki átállt valamilyen más típusra, és

ugye ez volt a szorgalmazás lényege,

hogy mit tudom én, villamosenergiafűtés,

geotermikus energiának a nagyobb

bevonatala, behozatala ebbe a a fűtési

rendszerbe. És azt mondták, hogy ha már

átálltál, nem fogsz visszaállni. És a

harmadik, ami nagyon fontos volt, hogy

az a az energiafogyasztásban, az európai

energiafogyasztásban, azon kívül, hogy

persze vannak

vannak ipari fogyasztók, a legnagyobb

mennyiségű energiapazarlás időzőjelben

az épületeknél megy el. Nagyon rossz az

épület energiahatékonysága, és ott

mindig van fejlesztési lehetőség.

Nyilván országok fejlettségétől függően

az egyiknél sokat lehet fejleszteni, a

másiknál keveset. Nálunk a volt

szocialista táborban lévő országok

esetén sokat, mert mi nagyon el voltunk

maradva ebből a szempontból. És azt

mondta az unió, hogy erre adom a legtöbb

pénzt. Szigeteljétek az épületeket,

cseréljétek ki a nyílászárókat,

gondoskodjatok arról, hogy sokkal

korszerűbb legyen a fűtésfelhasználásra

használt eszköznek a hatékonysága,

magasabb hatékonyságokat használjatok,

és erre nagyon sok pénzt adok, mert

gyakorlatilag az volt a kép nyilván a a

mi területükön talán még még

hatványozottabban is, hogy a nagy

mennyisége a felhasznált energiának

veszendőbe megy. hogyha megtanulunk az

energiával hatékonyabb állni, tudatosan

használni,

arra használni, amire igazából

eredetileg hivatott, tehát fűtsünk vele,

világítsunk vele satöbbi, és nem

pocsékoljuk az energiát, annál olcsóbb

nincs, hogy megtakarítunk. Tehát a el

nem használt energiánál olcsóbb energia

nincs. És mivel ebbe az irányba elindult

Európa, ez gyakorlatilag lehetővé tette

azt is, hogy például az LNG források

megjelenése Európánál valóban sokkal

gyorsabban vált versenytársává a

vezetékes földgázbeszállításnak.

És ez egy kedvező helyzetbe hozta

Európát, mert éppen amiatt, hogy

globalizált, könnyen lecserélhető az LNG

beszállító, nem úgy, mint a vezetékes

beszállító, akinek a végén ott csücsül a

a termelő. Az LNG-nél viszont ott csak

egy végpont van, lefejtési pont. És ad

abszurdum, Ausztráliából is tudunk hozni

LNG-t, hiszen az is nagyon nagy

mennyiségbe bocsát ki. Hogyha valami

probléma van az egyik vagy másik

ellátóval, akkor le tudjuk könnyebben

cserélni, mint mondjuk egy vezetékes

földgáz esetén. Ehhez azért hozzájárult

az az amerikai palaolaj és palagáz

forradalom, hogy itt ugye hirtelen nagy

mennyiségben megjelent olyan, amivel

azért a 2000-es évek elején nem igazán

számolt ez a szakma.

>> Hát igen, ennek van két olyan oldala

van, amivel nem vagy nem igazán

számoltunk. Az egyik az az, hogy a olyan

2005-6 környékén az Amerikai Egyesült

Államok nettó földgázimport volt. Ez azt

jelenti, hogy gyakorlatilag többet

fogyasztott, mint amennyit el tudott

saját magának termelni és akkoriban

indult meg például különböző

országoknál, elsősorban a közelkeletű

országoknál Katarnál az ellencsi

termilánoknak a fejlesztése. Az épp az

azt célozta, nem Európát célozta

alapvetően Állam oderették volna nagyon

nagyot változott borzasztó érdekes, hogy

az oroszok én voltam egy konferencián

2007-ben, akkor még az amerikaiak azok

nagyjából arra készültek, hogy ők

tartósan és nagy mennyiségben földgázt

fognak ellencsé formájában importálni.

És ott volt az akkori Gázpromnak az

egyik vezetője, aki egy előadást

tartott, és azt mondta, hogy nyugi

kedves amerikaiak, mi is most kezdtünk

el építeni nagy mennyiségben ellencsi

kibocsátókapacitást azért, hogy

benneteket ellássunk. És aztán

bekövetkezett az általad is említett

palag forradalom. Az volt az első, a

palaolaj egy picit később jött, ami

gyakorlatilag azt eredményezte, hogy

2010-től 2020-ig az Amerikai Egyesült

Államok földgázermelése 65-67%-kal

nőtt. Ezzel az Amerikai Egyesült Államok

lett a világ legnagyobb

földgáztermelője, és nemhogy önellátóvá

vált, hanem egész annyit kezdett el

termelni, hogy megjelent a piacon, mint

új beszállítója ennek az LNG-nek. Tehát

gyakorlatilag a a palagáz nélkül az

amerikaiak nem lennének sehol. Most ők

is vásárolnák például Qatarból ezt a

a folyékony főgázt, vagy éppen az

oroszoktól. De milyen érdekes a situ,

hogy az oroszok azért tudtak például

mostanság megjelenni a piacon az

LNG-vel, mert az amerikaiak miatt

kiépítettek valamekkora LNG kapacitást.

Gyorsan hozzáteszem, ez a kapacitás nem

olyan nagy, mint amiről a legenda szól.

Körülbelül annyit tudnak az oroszok

ezzel előállítani, hogy napi olyan 45-50

millió köbméternyi földgáznak megfelelő

mennyiséget értékesítenek, de nem nulla,

mert ugye korábban az oroszok azt

mondták, hogy mi itt vagyunk Ázsia és

Európa határán, Ázsiából kitermelünk,

elhozzuk Európába, vezetékre apellálunk,

és mi erre a vezetékre készültünk, és

csak azért van nekik LNG termelő

kapacitásuk, mert anno az amerikaiakra

rákészültek, És akkor az amerikaiak

annyira megváltoztatták emiatt a

globális földgázkereskedelmet,

hogy amikor ez az LNG kiépített

kapacitás egyszer csak nem talált

magának piacot az amerikaiaknál, mert

azt mondták, köszönjük szépen, már van

itt a palagázunk és borzasztó nagy

mennyiségben. Akkor mit tudtak csinálni

ezek a szállítók? Megjelentek Európa

partjainál. amivel mire késztették

Európát, elkezdtek ellencsi terminált

építeni Európába is. Ugyan még kicsit

ilyen unikumnak számított, de mégiscsak

az, amit most tapasztalunk, az mind-mind

abból eredeztethető. Tehát ilyen

értelemben az amerikai palagradalomnak

volt a hatása az, hogy Európában

jelenleg rendelkezünk ezzel a nagyjából

240 milliárdos LNG lefejtő kapacitással,

mert megjelent a partoknál ez a rengeteg

LNG szállítmány. És azt mondták, én

szívesen eladom neked nyomott áron. Nem

véletlen, hogy mondjuk olyan 2014-től

kezdődően, amikor az amerikaiaknál

nagyon beindult a paragázforradalom,

Európában elkezdett esni a földgáz ára,

és a 2014-es szinthez képest durván

45-50%-kal

csökkent köszönhetően.

Nem direkben a palagáznak, mert akkor

még az amerikaiaknál exportáltak nagy

mennyiségbe, hanem annak, hogy már nekik

nem kellett ez az ellencsé. És ez

borzasztó érdekes, hogy mi mindennel

összefügg. Na most a palagászhoz csak

annyit hadd tegyek még hozzá, hogy

eredetileg az amerikaiak palagzt ugye

elkezdtek kitermelni és helyi szinten

amit tudtak használtak, de nem a palagáz

miatt termelték a palagázt. Csak ugye

ezt nem sokan tudják, a palagázzal

együtt nagy mennyiségű gázkondenzátumot

termelnek. A gázkondenzátumot az ipari

használatban, szóhasználatban,

terminológiában úgy is hívjuk, hogy

könnyű olaj. Na most ez a könnyű olaj,

ez olyan párlat, amiből rengeteg

vegyipari alapanyag és sok egyéb más

készül. És ennek az értéke az

gyakorlatilag az olajjal együtt mozog.

Tehát az olajár ahogy mozog, ez ez volt

nekik a buli. És emlékszem rá úgy

nagyjából olyan 2010-től mondjuk olyan

14-ig tartó időszakban az amerikaiaknál

készültek olyan műholdfelvételek, hogy

gyakorlatilag ezeknél a nagy

palagázmezőknél fáklyázták a gázt, de

mint az őrült. Én láttam olyan

felvételt, ahol észak-dakotában

a mezőkellős közepén, ahol abszolút

lakott terület nincs, akkora

fényszennyezés volt, mint Chicago.

Hát annyira égtek a fáklyák. Aztán az

amerikaiak is rájöttek, hogy de hát ez

egy nagy butaság, hát most elégetjük a

gázt, persze kell hozzá nagy vezetékeket

építeni, mert azért viszonylag messze

vannak a tengerek, és elkezdtek ilyen

nagy magisztrális vezetéket építeni

azokról az északi területekről is, de

főleg ez a déli államoktól. És lehetővé

tették ezzel, hogy hát akkor egy

hatalmas nagy kibocsátókapacitás jött

létre. Hogy mennyire nagy ez a

kapacitás, ugye az előbb említettem,

hogy az oroszoknak nincs olyan túl sok.

Az oroszoknak a teljes LNG kibocsátó

kapacitása az kisebb, mint Louisiana

állam LNG kibocsátási kapacitás. És

akkor el lehet képzelni, hogy azok a

déli államok közül mekkora hatalmas nagy

kibocsátókapacitás van. Nem véletlen,

hogy jelenleg azt tudom mondani, hogy

körülbelül 45-48%-a

az Európában érkező LNG-nek az az

Amerikai Egyesült Államokból jön. Tehát

így lett az Amerikai Egyesült Államok

egy ellátó, és a mostani helyzetben is

így tud egy kicsit enyhíteni a világon a

szorításon. Most is az

>> reméletlen, hogy Trumpnak mi volt a

jelmondata annak idején, amikor ő a

választási kampányra készült. Drill,

baby drill, ugye ez volt. És azt mondta

a Trump ugye néminileg rövid látó módon,

hogy akkor majd én ellátom az egész

világot kőolajjal, meg ellátom

földgázzal. Ebbe nyilván van egy nagyon

erős túlzás.

ösen annak fényében, hogy azt azért

érdemes tudni, hogy az Amerikai Egyesült

Államok maga is importál ő olajat. Ugyan

exportál is, nem túl nagy mennyiséget,

4-4 és, fél millió hordót naponta, de

ugyanennyit vagy ennél egy picit többet

is importál, elsősorban nehéz olajat

Kanadából, ugye a Kanada a fő

beszállítója. És ugye az emberek mindig

fölteszik nekem a kérdé, hogy a mekkora

hülyeség ez Kanadából veszít meg eladja.

Ö itt azt kell látni, hogy a földgázzal

ellentétben, amelyik egy szabványosított

termék, ugye alapvetően metán, ez az,

amit vezetékben vagy energy formájában

szállítunk. Ennek megvan a fűtőértéke.

Ezt ezt úgy könnyű szabványosítani, de

kőolaj az nem egy szabványosított

termék. Kőolajból jelenleg a világban

körülbelül megkülönbözhetünk

nagyjából olyan 160-165

különböző típust. Ebből kereskednek

körülbelül 50 különböző típussal.

Csak példaként mondom, Magyarország egy

picurka ország. A mi olajtermelésünk

gyakorlatilag észe nem vehető a világ

olajtermelésében. És nálunk is van öt

különböző típusú olaj, amit most

jelenleg is termelünk. Alföld 1, Alföld

2, Alföld három, demjéni olaj, könnyű

délzalai olaj és van a nehéz

nagylengyeli olaj. Egy picurka ország,

akkor el lehet képzelni, hogy mennyiféle

van. És ugye attól függően, hogy melyik

olajat termeljünk, annak más és más a

felvevő piaca. És az amerikaiak azért

vesznek kanadai olajat, mert a kanadai

olajban magas az aszfaltént tartalom,

ami útépítésnek az alapanyaga.

Amerikában elég sok utat kell építeni,

viszont a a úgynevezett nyugattexzi

keverék, ez a nagyon könnyű és nagyon jó

minőségű olaj, az meg egy nagyon jó

exportlehetőség nekik. Tehát azt

eladják, itt megveszik. Ezért van az,

hogy ad is, meg vesz is. De azt is látni

kell, hogy amikor például az amerikaiak,

Trump elnök maga ugye bejelentette, hogy

akkor fúrjatok ész nélkül, és akkor az

ellencsébe is mi fogunk ellátni

mindenkit. Nyilvánvaló drasztikusan nőtt

az amerikaiaknak a részesedése a világ

LNG piacában, különösen Európa esetében,

ahogy az előbb említettem, majdnem a

fele Amerikából jön. De azt azért látni

kell, hogy a világ legnagyobb földgáz

készletével nem az Amerikai Egyesült

Államok rendelkezik, ott a legnagyobb a

kitermelési ütem. Valóban ők a

legnagyobb termelők. A világ legnagyobb

földgáz készlete Oroszországban van. A

második legnagyobb Iránban van. Harmadik

legnagyobb Katarban. És a negyedik az az

sem az Amerikai Egyesült Államok, hanem

Turkmenisztán. Az amerikaiak az ötödik

helyen van. Ez azt jelenti, hogy hosszú

távon az, akik tartósan szereplői

lehetnek ennek a piacnak, az nem vagy

nem kizárólag az Amerikai Egyesült

Államok. Persze lehet ilyen különböző

háborús szituációkkal ezt a piacot

szűkíteni, csökkenteni, beavatkozni, de

azért azt is látni kell, hogy ha a

földgázra igény lesz, márpedig nagyon

úgy néz ki, hogy ez a legtisztább

fosszilis energiahordozó az összes közül

a szénnel, a kőolajjal összevetésben. A

legkevésbé okoz környezeti lábnyom, CO2

kibocsátás satöbbi. tartósan a földgáz

az, ami részt fog venni a világ

energiaellátásában,

akkor azok az országok lesznek igazán

nyerők, akik nagy készlettel

rendelkeznek, és ebben azért az

amerikaiakon kívül másnak is szerep fog

jutni.

>> Lassan elérkeztünk oda, hogy akkor

megérkezzünk itt hazánkba a világ

energetikai biztonsága után, vagy

energiabiztonsága után. Ö maradjunk még

egy pillanatra itt a Hormúzi szorosnál,

az iráni és közelkeleti helyzetnél,

illetve az orosz-ukrán háborúnál. Milyen

kihatásai vannak ennek a magyar

energiabiztonságra

2026 májusában?

Azt nagyon fontos tudni, hogy

Magyarország alapvetően importfüggő

ország, és mivel kisország vagyunk, és

pontosan tisztában vagyunk vele, hogy

nagy, hogy milyen készlet nagyságaink

vannak még elérhetőek a a Föld méhében,

ez azt is jelenti, hogy dominánsan így

fog és tartósan így fog maradni ez a

szituáció. Ez azt jelenti, hogy túl

kicsik vagyunk ahhoz, hogy saját

magunkat is el tudjuk látni, meg kevés a

készletünk is hozzá. Meg kicsik vagyunk

ahhoz, hogy hassunk egyébként a

világpiacra. Milyen követő állam

vagyunk. Az azt jelenti, hogyha bármi,

ha elköhintik magukat Kínába, vagy éppen

lezárják a hormózis oros, nálunk annak

azonnal hatása van, hogy más ne mondjak.

Ugye például a ugye a kőolaj ellátás

esetén ugye ment ez a hosszú polémia,

hogy akkor most urali olaj vagy nem

urali olaj, és hogy most az egyik

olcsóbb, a másik drágább. Most pontosan

azt tapasztaljuk, hogy éppen a

hormoziszoros lezárása miatt az orosz

olaj, tehát az urali

Russian Export Blendnek nevezett olaj az

drágább vagy ottan körüli árban van,

mint a brenti olaj. Miközben az

orosz-ukrán háború kitörését követő

időszakban azt tapasztaltuk, hogy elég

erősen elvárt például a Brenti olaj

árától és sokkal olcsóbban lehetett

értékesíteni.

Most azt tapasztaljuk, hogy az olcsó

orosz olaj mítosza is szépen szerte

szállt, miközben a földgáz esetén ezt

már korábban megtapasztaltuk. Ugye a az

orosz hosszútávú, orosz-magyar

hosszútávú szerződés az gyakorlatilag

hozzá van kötve a az európai tőzsdei

árhoz. E ez ez azt is takarja, hogy

ugyanolyan áron kapjuk, mintogyha máshol

vennék meg. És ugye jönnek ezek a

tévképzetek erről, hogy jó, jó, de hát

az oroszok idehozzák a határik. Na most

azt azért látni kell, hogy

ingyen konyha nincsen. Az oroszok sem

arról híresek, hogy majd ők ingyen a mi

két szép szemünkért bármit ide hoznak

nekünk. Ők építettek egy hatalmas nagy

vezetékhálózatot. Ezt úgy hívják

jelenleg, hogy török áramlat. Egyébként

majdnem ugyanaz, mint a déli áramlat.

Még a nyomvonala is hasonló. Ugye hát a

fekete tengeren keresztül Törökország

érintésével gyakorlatilag Bulgária,

Szerbia és Magyarországnál éri el az

Európai Uniót.

Ez a vezetéképítésnek a költségét ennek

meg kell, hogy térüljön. Tehát ez

alapvetően és főként a Gázprom fedezte.

Nyilván a a azok az országok is

beszálltak, amelyeken átmegy. Tehát

mondjuk Bulgária és Szerbia is nyilván

üzleti alapon. Ez azt jelenti, hogy ők

is azért szálltak be, mert ennek meg

kell térülni. Ez egész egyszerűen be van

építve az árba. Ez azt is jelenti, hogy

miközben a TTF árát is, tehát a holland

gáztőzsde árát is követi valamilyen

másfél-hét hónapos csúszással az orosz

földgáz ára, plusz még ebbe be van

építve a szállítá ide szállítás

költsége, mert azt is jelenti, hogy az

az ilyen kitettségünk

az tartósan nem fog változni. Én most

meg tudnám mutatni, hogy persze örülünk

annak, hogy Magyarországon még mindig

van nagyjából 1,8 milliárd köbméter

hazai termelés. És ez

>> a nyolc 8,3 milliárdal a a

felhasználásunk egy évben. Tehát a

20-25% körülbelül 20-25%. Gyorsan

hozzáteszem, hogy akkor is ilyen 186

körül voltunk, amikor 10 milliárd volt a

felhasználás, akkor kisebb volt a

jelentősége. És milyen érdekes, hogyha

az ember azon kezd el gondolkozni,

hogyha mondjuk hatékonyabban használjuk

fel a földgázt, nem fűtjük vele az

utcát, az udvart és egyebeket, sokkal

jobb hatékonysága, akkor tudunk a

földgázfogyasztásunkat tovább

csökkenteni, és akkor a hazai termelés

anélkül, hogy hogy túl sokat tennénk

hozzá, de mondjuk ez a szint, ez

hirtelen a jelentőségét tekintve nagyobb

százalék-ot fog lefedni a hazai

ellátásból, de

nagyon nagyon elkeserítő ránézni mondjuk

arra, hogy akkor hogy is állunk arányait

tekintve mondjuk a magyar termeléssel és

az importtal. Azt tudjuk mondani, hogy

hogy tényleg dominánsan és tartósan

importfüggőek fogunk maradni mind a

kőolaj, mind a földgáz ellátásból.

>> Rátérek egy aktuális témára. Már

beszéltünk kerozinról, dízelről. Itt én

főleg a dízel kapcsán kérdezem, de

nyilván a benzinnél is létezik jelen

pillanatban Magyarországon egy védett

tár, és ez sok európai országban is

létezik.

Ezek meddig fenntarthatóak? még kicsit

visszamegyünk, akkor elnézést, így

visszacsatolunk a a az aktuális iráni

konfliktusra.

>> Hát ugye azt szokták mondani, hogy amit

politikailag hoznak meg egy politikai

lapon hozott döntés, az gyakorlatilag

politikailag

addig fenntartható, ameddig az ország

kasszája ezt bírja. És Magyarországon is

ez a helyzet. Tehát azt ne gondolja

senki, hogy éppen a kitettségünkből

adódóan függetleníteni tudjuk magunkat a

földgáz vagy éppen a kőolaj

árváltozásoktól, ami a világpiacon

lezajlik, ha drasztikusan és tartósan

100 dollár felett marad a kőolaj ára,

akkor annak meg kell, hogy érződjön a

magyar üzemanyagok árában is. Ugye

drágábban kell beszerezni. Ezzel

segíthet egyébként, amikor amit most

tapasztaltunk, ugye az elmúlt két két és

fél három hétben, hogy a magyar forint

jellemzően erősödött egyébként a

valutákhoz képest, azaz kevesebb

forintot kell kifizetnünk ugyanannyi

olajnak a megvásárlásáért, de azért ez a

100 dollár feletti ár, ennek meg kell,

hogy mutatkozzon. És ugye mondhatjuk

azt, hogy egy ideig ezt lefedjük, hogy

ne érjön sokszerűen a fogyasztókat, és

minden európai ország megpróbálta ezt a

sok hatást egy picit tompítani.

De azt is látni kell, hogy a az itt

használt módszerek között azért

alapvetően különbség van.

Vannak olyan országok, amelyek

egyértelműen mondjuk az általmi adóhoz

nyúltak hozzá, és azt mondták, hogy vagy

idlenesen lecsökkentem, vagy tartósan

lejjebb veszem az üzemanyagokon lévő

álfának a mértékét. Ugye ez

Magyarországon nem kicsi, 27%-os áfa

azért az borzasztó nagy mennyiség.

Másik, amihez hozzányúltak, a jövedéki

adó. Ugye a jövedéki adónál azt kell

tudni, hogy van egy minimális szint,

amit meghatározott közösen az Európai

Unió, tehát nem Brüsszel előltette ránk.

Ez egy közös döntés eredménye, ami

ráadásul

euróben van meghatározva. Ez azt

jelenti, hogyha javul a forint, akkor ez

nyilván kevesebb kell, hogy legyen.

Ehhez szoktak még hozzányúlni. Éppen a

tegnapi nap erősítették meg például a

horvátok, hogy ők is lementek arra

minimálisan elfogadható szintre, amit

Euróban meg kell határozni a jövedéki

adónál. Most Magyarországon ez

bekövetkezett, de ugye nálunk még van ez

a plusz védettár, de azt is látni kell,

hogy a védett árhoz kell valamilyen

fedezet. Tehát hogyha hogyha én

drágábban veszek valamit és olcsóbb adom

valahol, akkor annak meg kell, hogy

legyen a fedezete. Vagy úgy, hogy

odaadom annak, aki ezt megteszi pluszba

kiegészítésként, és kompenzálom a

veszteségeit, vagy valami más

lehetőséget adok. Nálunk a védettár

fedezete az úgynevez stratégiai készlet.

Ugye ez minden ország, amelyik tagja a

Nemzetközi Energiaügynökségnek, ők közös

elhatározásból stratégiai készletet

tartanak fönn kőolajból, tehát

nyerskőolajból,

három különböző típusú üzemanyagból,

benzinből, dízelből és kerozinból,

valamint nálunk van még földgáz

biztonsági készlet is. De ennek az a

feladata, hogyha valami zavar van az

ellátásban, valami súlyos zavar, mondjuk

egy vezetéklyukadás, vezetékszakadás, és

éppen tartósan nem tudunk hozzáférni

a mondjuk a nyers kőolajhoz. Ö vagy

mondjuk egy olyan finomítói meghibásodás

van, ami két évvel ezelőtt volt

körülbelül, amikor az OMW-nek a

finomítójában volt egy nagy műszaki

baleset, és nem tudta tartósan ellátni

az a magyarországi fogyasztókat, a

magyarországi kútjait, akkor ő kért

felszabadítani

üzemanyagot

a stratégiai készletből, akkor

fölszabadították és azt mondták, hogy

jó, de ezt neked majd vissza kell

pótolni. Most a jelenlegi ugye a

választási kampánytól nem tudunk

eltekinteni. Egy kampányban használt

eszközként azt mondta az akkori kormány,

hogy oké, akkor én megvédem a

fogyasztókat a hirtelen emelkedő

áraktól, befixálom ezt az úgynevezett

védett áron 595 Ft és 610 Ft ugye a

dízel esetén. És ennek a fedezete az a

stratégiai készlet. De miért fedezete?

Tehát azért, mert a stratégiai készletet

azt még korábban tettük be, amikor nem

100 dollár volt az olajára, hanem

mondjuk 60. És az abból készült

üzemanyagárat vettük figyelembe. Azaz

van benne egy kis laufunk amíg ez a

készlet tart. Igen, ám, de ugye mivel

politikailag kezelik a dolgot, nagyon

nehéz erről leszoktatni az embereket, és

azt mondani, hogy jó, jó emberek,

értettük, volt egy kis készletünk, nem

hagytuk, hogy sokszerűen érjen

benneteket, de most már azért lassan

ideje lene megbarátkozni azzal, hogy

Magyarországon is üzemanyagárakat kell

emelni, mert az nem az nem pálya, hogy

az emberek simán elhiszik, például azt,

hogy a rezsicsökkentéssel lecsökkentett

á 2013 elején óta nem változott. Ott a

gázárára Magyarországon meg úgy a

világban, miközben az előbb beszéltünk

róla, hogy volt 347€ is az ár a korábbi

5 euróhoz meg 10 euróhoz képest, de

hogyha ez nem mutatkozik meg valahol,

akkor annak valahol

az árát meg kell, hogy fizessük. És

ugyanez igaz a a védett árak esetén is.

És ugyan a a stratégiai készletet

elkezdték azonnal visszapótolni, de azt

már a drágábban beszerzett olajból

előállított üzemanyagból, azaz jóval

drágábban. Itt most keletkezik egy

veszteség, és ugye a az újonnan belépő

kormány azt mondta, hogy most még

fenntartja ezt a védett árat.

Nem tudja pontosan, nem is nagyon

nyilatkoznak még egyelőre róla, hogy

meddig, de azért azt látni kell, hogy

ezen veszteség keletkezik, és ezt a

veszteséget valahol valakinek le kell

nyelni. Ez lehet a nagy kereskedő, ugye

a ML.

Lehet mondjuk a magyar szénhidrogén

készletező szövetség, amelyik ugye

disponál a a stratégiai készlet, vagy

lehetne mondjuk a költségvetés. A

költségvetést azt kizárták belőle, mert

ugye ez volt a kérése az új kormánynak,

hogy a költségvetést ne érintse. Akkor

maradt két szereplő, vagy a Molnál, vagy

a szénhidrogén készletező szövetségnél.

A szövetség az egy kötelező, hát olyan,

mint a kamara egy kicsit, az kötelező

szervezet, aki ezen a energetikai

területen dolgozik, kötelezően be kell,

hogy lépjen, és abból finanszírozzák

ezt. A jelenlegi számítások azt

mutatják, hogy nagyjából olyan 50 és 100

milliárd közé tehető az a veszteség,

amit most ebből fel fogunk halmozni, ha

csak mondjuk június 30-áig fenntartjuk,

ahogy a mostani kormány ígérte. Ez egy

borzasztó nagy pénz, és ezt valahol

vissza kell majd nyerni. Hol tudjuk

visszanyerni?

Hát nem tudom, hogy mindenki tudja-e, de

az üzemanyagok árában nálunk a készlet

úgynevezett készletezési díj be van

építve 3 F30 fillér. Az azt jelenti,

hogy minden egyes liter benzinnel

visszafizetünk ennek a magyarzi hidrogén

készletező szövetségnek. De hát ez egy

olyan mérhetetlen mennyiségű pénz ez a

100 milliárd Ft, hogy nagyjából 15 év

alatt tudjuk ezt visszafizetni. És ki

tudja még mi lesz 15 éven belül, hány

ilyen konfliktushelyzetet meg

krízishelyzetet fogunk megélni. Egy

biztos, ez az eredetileg a stratégiai

készlet nem arra szolgál, hogy megvédjük

a fogyasztókat a magas áraktól.

Nem kellene leszokni Magyarországnak

erről a fajta energetikai

kommunizmusról, amibe ez a fajta

védettár, rezsicsökkentés, ezek a dolgok

beletartoznak, mert ha már a legkisebb

sokkocskáknál, ami ugye az első fokozata

volt mondjuk ennek a konfliktusnak, ami

ami Irán és az Egyesült Államok és

Izrael között kitört, már reagálunk és

már felszabadítjuk ezeket, akkor egy

nagyobb soknál már nem marad elég

tartalék. Hát igen, ez egy örök és

állandó kérdés. Egyrészt ezt mindenki

kicsit ilyen szerzett jogként tekinti,

hogy nekünk jogunk van az olcsó gázhoz,

hiszen így is olyan szegények vagyunk,

hogy alig tudjuk megfizetni. Az

alapprobémát onnan, erről az oldalról

érdemes megközelíteni. Amikor 2004-ben

most már 22 éve beléptünk az Európai

Unióba, akkor mindenki azt mondta, hogy

előbb-utóbb elkezdjük megközelíteni az

európai jövedelem szinteket. és az

európai jövedelems szintek megközelítése

az elmaradt. Most azt nem mondom, hogy

érdeklődés hiányában elmaradt, mert

érdeklődés ugyancsak lett volna rá, de

mégis azt tapasztaltuk, hogy akár a most

megelőző kormány, de még az azt megelőző

kormányok is olyan nagyon nem

igyekeztek, hogy a munkavállalói

jövedelems szintek azok elérjék, vagy

legalábbis megközelítsék az Európai

Uniós jövedelems szinteket. Ebből

adódóan a ha nálunk begyűrűzik, ugye

ahogy szokták mondani, begyűrűzik a

világpiaci áll, de a bezagrek azok nem

gyűrűznek be, ez az okozza az

alapprémát. Tehát ugyan szívesen

leszoknánk mi erről. És hogyha azt

mondanám az embereknek, hogy figyelj, a

fizetésed

duplája lesz a mostaninak, viszont

növelünk a a az árakon, például az

energiaárakon mondjuk 45-50%-ot, akkor

azt mondaná, hogy ja, hát a duplája lesz

a fizetésem, akkor nekem is könnyebb

lesz kifizetni, ha csak 50%-kal

növekszik. Ugye mindig azt szokták

mondani, és azért rosszak azok az

összehasonlítások, hogy de nálunk a

legolcsóbb a a az energiaára, mind a

villamosenergia, mind a földgázára. Ez

igaz, de nálunk a legrosszabbak a

jövedelemszintek is. Most akkor el lehet

gondolni, el lehet gondolkodni azon,

hogy hogy vajon választaná-e azt egy

normál magyar fogyasztó, feladva ezt az

általad említett energiakommunizmust,

hogy mondjuk német bérek vannak nála,

viszont akkor azzal jönnek a német árak,

amik ugye sokkal magasabbak, mint

nálunk, és azt mondaná, hogy ja német

bérekért, vállalnám. Tehát ezt a ezt az

ellentmondást kellene feloldani. Ebben a

helyzetben sokkal nagyobb lépésekkel

kéne előrehaladni, de azonnal azt

mondják a közgazdászok jogosan, hogy

viszont a magyar termelékenység

az jelentősen elmarad a

nyugat-európaitól.

Tehát ehhez mi kell a

termelékenységünket kell növelni, meg

egyébként a versenyképességét a

cégeknek. Ugyanakkor látható az is, hogy

például a versenyképesség esetén

Magyarország borzaszó nagy hátrányban

van. Miért? Többek között a

rezsicsökkentésnek

köszönhetően. Mert ugye a lakossági

rezsicsökkentés az azzal járt, hogy az

ipari és kereskedelmi fogyasztók és

szolgáltatóknál ott sokkal nagyobb lett

az emelés. Mit okoztunk ezzel? azt, hogy

például a magyarországi kis és

középvállalkozások

nem tudnak versenyezni a német, olasz,

francia egyéb versenytársaikkal, mert

itt sokkal magasabb az energia. Miért?

Mert a rezsicsökkentésből adódó

különbséget átterheltük rájuk. Azaz

globálisan kellene kezelni ezt a

kérdést, akkor tudnánk leszokni jó

szívvel a energiakommunizmusról,

hogyha ehhez társulna az, hogy az

Európai Unióban való jövszokott

jövedelemszinteket sokkal

drasztikusabban tudnánk elérni. Ehhez

viszont az kell, hogy hatékonyabban

működjünk. A hatékony működéshez meg mi

kell? Mondjuk azt, hogy ne sújtsuk az a

magyarországi nagy fogyasztókat, ipari

fogyasztókat. a magas energiára kicsit

azt mondja az ember, hogy de hát ez egy

ilyen 22-es csapdája, melyikhez nyúljak

először

>> mindenképpen

az lesz, vagy az kell, hogy legyen ennek

a hatása, hogy egyrészt a terheiket

csökkenteni kell ezeknek a

vállalkozásoknak. Az is elképzelhető,

hogyha valóban, és most meg fog nyírni,

mondjuk úgy a korábban azért eléggé

erősen a NER

területére rászabott, nem versenypiacnak

nevezhető gazdasági működésben, a cégek

elkezdenek egymással versenyezni, a jók

életben maradnak, ők el fogják kezdeni a

saját növelt mellékenységüket növelni,

elkezdik növelni a béreket, és hogyha

ezzel elindul, akkor szépen fokozatosan

lehet csökkenteni például a

rezsicsökkentésből

ből származó támogatás mennyiségét

azzal, hogy hozzányúlnak az

energiaárakhoz. Nem egyik pillanatról a

másikra, azt nem fogja elviselni.

Ráadásul politikailag annak egy nagyon

rossz hogy mondjam, üzenete lenne, de

az, hogy fokozatosan hozzá kell nyúlni,

hogy mind a két irányba, egyrészt a

jövedelemszintek, másrészt az

energiaárak szintjén el kellene kezdeni

egy picit piacosabban gondolkodni.

Ez, hogyha nem indulunk el, akkor 10 év

múlva is ugyanerről fogunk beszélni.

eljövök hozzád egy podcastra 10 év

múlva, és azt fogod kérdezni, hogy hát

nem sikerült leszokni erről a

energiaakommunizmusról. Mi a probléma?

Az a probléma, hogy nem merünk

hozzányúlni. Viszont ehhez nagyon fontos

az energiát jól és tudatosan kell

fölhasználni. Jelenleg nem jól

használjuk az energiát, még az sem, aki

azt gondolja, hogy igen. Mertogy sokkal

nagyobb potenciál van az energia

megtakarításban,

mint amennyit feltételeztünk róla. Ugye

ezt rendszeresen meg szoktam kapni, hogy

te te azt akarod, hogy otthon

fagyoskodjanak az emberek. Nem, én azt

akarom, hogyha valaki 24 fokba szeret

otthon ülni, az üljön 24 fokba. Csak a

24°ok eléréséhez kevesebb energiát

használjon föl, mint korábban. Ne fűtsük

az udvart és az utcát, mert hogyha

fűtjük, akkor egész egyszerűen nem

tudunk előre lépni, akkor ugyanaz a

csapdahelyzet van, amit most látunk,

hogy jön a sárga csekk és az embereket

sok hatásszerűen éri, hogy úristen,

mennyit kell fizetni. Hát az én

jövedelmem nem tudja ezt rendesen

fedezni. Tehát megint visszakanyarodtunk

oda. Jövedelem, hatékonyság,

termelékenység, magasabb

jövedelemszintek, magasabb energiaárak.

Ha nem indulunk el ebbe az irányba,

hanem folyamatosan az emberekben, hogy

mondjam, e

>> az olsó energiának ezt az illúziója van

gerjesztve. Hogyha gerjesztjük ezt az

illúziót, annak annak a kárát látjuk.

Miért? Mert az olcsó energia illúziója

az egyúttal energiapazarlásra is

ösztönzi az embereket. A most csúnya szó

a pazarlás, mer mindig megkapom utána,

hogy én nem pazarlok, mert a pazarlás az

az, amikor direkt engedi ki valaki az

energiát. Nem, itt azt kell látni, hogy

miközben energiaszegénység tekintetében

nagyon rosszul állunk, ez azt jelenti,

hogy az emberek jelentős részének, főleg

akik szegénységi küszöb alatt vannak,

elképesztő megterhelést jelent az

energiaköltségeknek a kifizetése, és

sokszor nem is boldogulnak vele, és

nagyon sokan tartoznak például az

energiavállalatok felé. Közben az ember

elmegy ezeknek a embereknek a

lakóházába, azt látja, hogy na ő az, aki

a legtöbbet kiengedi a levegőben. Miért?

Mert rossz az energiahatékonysága,

de nem azért, mert ő tudatosan pazarol,

hanem van, amikor így készültek ezek a

lakóépületek. Na most saját erejéből ez

nem fog tudni változtatni. És itt jön be

a kormány felelőssége, hogy a kormány

felelőssége ne arra terjedjen ki, hogy

én majd szabályozom és lent tartom az

energiaárat, és ezt a hamis hamis

illúziót keltem. Megtanítom az embereket

jól gazdálkodni az energiával, úgy, hogy

ne fagyoskodjanak. Tehát a spórolás és

az energiaosság az nem ugyanaz. Spórolás

az az, hogy hidegbe ülök, fölveszek még

egy pullóvert. Én nem ezt akarom. Azt

akarom, hogyha valaki 24 fokba szeret

ülni, üljön úgy, csak kevesebb

energiával érje el. Hogyan? Segítsünk

neki ebbe. Azt látom, hogy ebben vannak

nagy hiányosságok, mind pénzügyi

oldalról, mint edukációs oldalról. Tehát

a következő nagy lépése tulajdonképpen

Magyarországnak az energiabiztonsága

felé, vagy egy igazi game changer

hosszútávú koncepcióként az lehet, hogy

az energiahatékonyságon óriásit javítson

ez az ország.

>> Hát ez a ez a alfája és omegája

egyébként a a magyarországi energia

felhasználásnak. Ez ugyanaz egyébként,

mint a a Csak ezt nem vették úgy az

ember, hogy nem nézték párhuzamosan. Ha

én energiatakarékos autót használok,

vagy mondjuk elektromos üzemű autót,

sokkal kisebb energiával, meg tudom

teremteni magamnak azt a lehetőséget,

hogy A-ból B-be eljussak. Tehát nem azt

mondtam neki, hogy ne menjél le A-ból

B-be, hanem álljál meg hamarabb. Nem, de

miközben hogyha valaki azt mondja, hogy

de hát én majd úgy spórolok az áramban,

hogy nem fűtöm fele a izét, és akkor

fagyoskodok otthon, az azt jelenti,

mintogyha azt mondanám neki, hogy ne

menjél a-ból B-be, hanem menjél csak

C-be, állj meg hamarabb. De hát nem

jutottam el a célomhoz, nem kaptam olyan

meleget, mint szerettem volna. Tehát

ebből a szempontból az

energiatudatosságunk

az csorbát szenved, mert egyik helyén

belátjuk az energiatudatosságot.

Mindenki arra törekszik, hogy ú vettem

egy nagyon jó kis autót, te olyan

fogyasztása van, mindig ezt szokták

mondani, olyan szuper fogyasztása van,

hogy alig fogyasz valamit 100-on. Na,

akkor nézzük meg a másik oldalról, hogy

akkor mondd el, hogy most akkor

telepítettem egy, mit tudom én,

valamilyen új fűtési rendszert, te ilyen

szuper fogyasztása van, vagy mondjuk

szigeteltem a házat, te azt tudod

mennyit tudtam megspórolni vele? És

döbbenetes, hogy mennyit lehet ezzel

egyébként megspórolni. Ugye a örök és

állandó példa Magyarországon nagy

mennyiségű azoknak a lakóépületeknek a

száma, amit úgy hívunk, hogy kádárkocka.

A kádárkockát valamikor ebből a B30-as

téglából készültek, amelyeknek a

szigetelése, hát mondjuk úgy, hogy

nagyon csapnivaló, tehát egy jelentős

része, a felhasznált energia 40-45%-a

kiment a falakon meg az ablakon

keresztül.

Viszont ezek az épületek alkalmasak

arra, hogy szigeteléssel, födém, fal,

nyílászáró cserével drasztikusan

lecsökkentsük a a fogyasztásukat

30-40%-kal.

Na most, hogyha valakinek azt mondják,

hogy eddig Mariné 10000 Ft volt a

gázszámla, most meg csak 6000 lesz,

akkor annak örülünk, igaz? És akkor

elkezd gondolni, jó, jó, de hát nekem

fiam, hát nekem arra nincs pénzem, hogy

én itt az egészet körbeszigeteljem. És

ugye az embereknek ebből a szempontból

nem adtunk segítséget. Tehát valójában a

kormány, mindenkori kormányzatról

beszélek, nem csak a előzőről, abban

követte el a hibát, hogy nem tanítottuk

meg az embereket ezekre a módszerekre,

hogy hogyan lehet ez, és most sem tudják

pontosan. És nem is várj el mindig

mindenki attól, hogy az egyszerű

fogyasztó az legyen energetikus. Hát nem

lesz energetikus, de adhatunk neki

segítséget energetikai oldalról. Tehát

az nem úgy van, hogy hát én most egy

krózus vagyok és akkor körbeszigetelem a

házamat, mert azért az embereknek a

98%-ának

nincs erre pénze. És akkor nézzük meg,

hogy mit tudunk segíteni. Mi az, ami a

legnagyobb hatékonyság? És hogyha egy

energetikai szakértővel leül mondjuk az

XY fogyasztó, és azt mondja, hogy van

egy ilyen házam, ekkor készült, így néz

ki, ilyen nyílászárók, ilyen falak

satöbbi, és azt mondja, hogy hát akkor

ne azzal kezdjük, hogy körbeszigeteljük

a házat, mert a bűnös életben nem fog

megtérülni ebből a 3 4 5000 Ft-ból,

hanem mondjuk nézzük meg, hogy mi az,

ahol a legtöbb energia kimegy. És akkor

mindig úgy szokták kezdeni, hogy

nyílázáró födén,

és majd csak utána jönnek a falak. És

akkor megnézi, hogy meg egyébként milyen

a fűtőeszköz. Úristen, egy 19607080-as

években készült fűtőeszköz nyilván, hogy

borzasztó rossz hatékonyság. Hát akkor

nézzük meg, cseréljük. Erre azt fogja

mondani, hogy nincs rá pénzem. Oké, itt

jön be az állam, meg mondjuk akár a

önkormányzatok felelőssége, ha lennének

forrásaik, de ugye remélhetőleg majd

lesznek, hogy akkor segítsünk nekik

egyrészt fölmérni, hogy mi a

leghatékonyabb, másrészt adjunk nekik

forrásokat, akár hosszútávú

kedvezményesítellel vagy éppen

támogatással, mert hogyha belegondolunk,

hogy mondjuk mennyit fordítottunk akár

rezsicsökkentés kompenzálására,

azért, hogy drágábban vettük a a gázt,

mint amennyért odaadtuk a lakosságnak,

drágábban állítottuk elő mondjuk a

villamosenergiát, mint amennyire

odaadtuk. Ezt kompenzálni kellett. Ha

ezt a kompenzációra fordított pénz egy

jelentős részét nem erre fordítanák,

hanem arra, hogy odaadtuk volna a

lakosságnak, hogy tessék ezekre a

szigetelésekre, korszerűsítésekre,

energiahatékonysági intézkedésekre,

akkor már előrébb tartanánk, nem

fogyasztanánk 8,3 milliárd köbm

földgázt. Nem akkora lenne a példa az

energiahatékonyságnak a mutatója, hogy

most jelenleg azt tudjuk mondani, az

épületeink 70%-ánál ez a 40-45%-os

energia, ez megy ki veszendőbe és

pocsékoljuk az energiát, pedig nem

akarjuk pocsékolni. Tehát itt tényleg

itt a tudatosság a lényeg, meg az, hogy

egyáltalán odafigyeljünk arra, hogy

akkor hogy is használjuk az energiát. az

energetikai tudatosság és itt a a

megtakarítási lehetőségeken túl még

annyira szeretnélek kérni így az adásunk

legvégén, hogy hogy a különböző

energiaforrásokat nézve a magyarországi

energiabiztonsággal kapcsolatos

legnagyobb veszélyeket nézzük meg egy

pillanatra, meg a lehetőségeket, hogy

hogy

ezen a viharos tengeren, ami azért a

világenergia piacán van, hogy tud

Magyarország relatíven jól elevezni? És

akkor kezdjük ezt a kőolaj, benzin,

dízel, kerozin. Tehát gyakorlatilag

ezzel, hogy hogy itt mik a veszélyek

Magyarországgal kapcsán, és mik a nagy

lehetőségek.

>> Ugye a veszély Magyarország kapcsán, bár

én veszélynek nem mondanám inkább

adottság, a amiről az előbb beszéltünk,

hogy mi tartósan és dominánsan importra

szorulunk az energiahordozók

tekintetében. Földgáz és kőolaj esetén.

Ö villamos energia esetén már nem

ennyire erős a kitettségünk, hogy sokkal

jobb a helyzet, de mivel az első

kettőnél nagy a a kitettségünk, nagyon

fontos az, hogy míg el nem jutunk

például az energiahatékonyságnak egy

magasabb fokára, addig is az

ellátásbiztonságunkat stabilizáljuk. Az

ellátásbiztonság stabilizálása az nem

csak abból áll, hogy mindig megtaláljuk

a legolcsóbban értékesítőt, hanem

elkezdjük diverzifikálni az útvonalakat,

és elkezdjük diverzifikálni az eladókat,

akikkel mi kapcsolatba kerülünk. Ez nem

mindig arról szól, hogy mindegyik

egyforma áron fogja eladni, de a a

biztonságunk az, hogy mondjuk akármilyen

zavar esetén ne legyünk kiszolgáltatva

csak és kizárólag egy eladónak,

hoz fontos az, hogy több lábon álljunk.

Ugye ez egyébként is azt szokták mondani

az emberek, hogy a több lábon állás az

egyfajta stabilitást jelent. És ugye azt

látni kell, hogy mondjuk a 30 évvel

ezelőtti Situhoz képest, amikor

Magyarországra egyetlen egy

földgázvezeték érkezett, ugye ez volt a

testvériség vezeték. Ö most azt tudjuk

mondani, hogy gyakorlatilag része

vagyunk a nagy-e európai integrált

földgázrendszernek, össze vagyunk kötve

valamennyi szomszédos országunkal, és

most is áramlik egyébként minden

irányból, ahol összekötöttük a földgázt.

Ráadásul Magyarországnak van egy nagyon

jó geopolitikai helyzete azzal, hogy mi

tranzitággá váltunk, azaz vannak olyan

országok, akik rajtunk keresztül szerzik

be a saját földgázkészít

>> és még a tárolói kapacitásunk is

relatíve nagy a magyar fogyasztáshoz

képest.

Ez egyébként megint nyilván megélne egy

misét, de az előbb említetted a 8,3

milliárd köbméteres fogyasztásunkat, a

magyar földgáztárolói kapacitás 6,5

milliárd köbm. Az azt jelenti, hogy sok

országgal szemben mi a földgázárolóink

aktívabb használatával sokkal nagyobb

biztonságba tudjuk magunkat. Hiszen ha

mondjuk teljesen feltöltjük a főgázt

tárolóinkat, akkor a teljes éves

fogyasztásunk 72%-a benn van. Na most

vannak olyan országok, és akkor mondok

ilyen nagy bezegszágokat, Franciaország,

Olaszország, Németország, ahol még az

egy ne4ét sem képesek betárolni, pedig

fizikailag nagyobb az állomány, nagyobb

a tárolói kapacitás, mondjuk a

németeknél 23,8 milliárd köbm, tehát ők

fogyasztanak 100 milliárdot, tehát még a

negyed sincs benne. Tehát mi egy jó

helyzetben vagy ez egy nagyon jó

pozíció. Sőt, olyannyira jó, hogy és itt

szoktam elmondani, hogy talán még egy

kicsit sok is nekünk, de ha már ebben a

kedvező helyzetben vagyunk, mert

történelmileg így alakult, hogy nekünk

több tárolónk van, akkor mi lenne,

hogyha szomszédos országokkal összefogva

sokkal egységesebben próbálnánk, mondjuk

akár a V4 országokkal, vagy mondjuk

Románia, Szerbiával,

Horvátországgal kiegészülve, a meglévő

lehetőségeinket felajánlva ennek a

közösségnek máshonnan szintén hasonló

lehetőségeket hozzák be, ami meg nekünk

nincs. Például ugye nekünk nem nagyon

vannak

folyóvizes meg szivattyús víztározó

erőműveink. Nem is nagyon van rá hely,

ahova tudnák, de vannak a környező

országokban, ahol ezt meg lehetne

oldani. Miért nem fogunk össze? Tehát én

azt látom, hogy a az országoknak le

kellene arról szokni, hogy önmagáuk

akarják megoldani minden egyes

problémájukat. energetikai

cserekeskedelem átnyúlva egyes kicsit ez

a fajta együttműködés ez előrevihetne és

például stabilizálná azt a fajta

helyzetet amiről az előbb beszéltünk

hogy oké földgázban nem állunk rosszul

földgáztároló ügybe de hát import

tekintetében rá fogunk szorulni mondjuk

arra hogy máshonnan származzunk de mivel

rengeteg vezetékünk van minden

szomszédos országb meg tudjuk oldani azt

hogy hogy akár még az oroszgáz nélkül is

el tudjuk látni Magyarországot

földgázzal mert A fizikai kapacitás

elegendő. Ezt mindig szokták ugye

vitatni, de akkor elmondom ezt a számot.

A az ukrán vezeték és a török áramlat

nélkül a Magyarországra érkező vezetékek

összkapacitása éves szinten 13,6

milliárd köbm. Mennyi a fogyasztásunk?

>> 8,8,3. Tehát több mint más. Így van. Nem

véletlen, hogy maga az MVM

vezérigazgatója mondta tavaly

decemberben, hogyha valóban bekövetkezik

az, hogy le kell válnunk az orosz

gázról, hogy az Európai Unió előírta,

akkor meg fogjuk tudni oldani máson. A a

fizikai adottságaink megvannak hozzá,

szerződésekkel le kell fedni, mert most

nincs. Miért nincs? Van egy hosszútávú

szerződésünk az oroszokkal. Kőolaj

esetén helyzet hasonló, és akkor csak

két vezetékünk van. De ez a csak két

vezetéket azért mindenki úgy kezelje,

hogy a az európai finomítók jelentős

részének csak egy vezetéke van. Az

európai finomítók 86%-ának csak egyetlen

egy betápláló vezetéke van. 14% az,

akinek van kettő. Ezek mi is vagyunk.

>> És itt Magyarország

>> és itt Magyarország benne van. Tehát

ebből a szempontból nemhogy azzal

kellene szórakoznunk, de mi csak akkor

Ukrajna felől fogjuk, és csak az orosz

olajat, mert nekünk a másikkal nem

tudunk mit kezdeni. Egyrészt ez nem

igaz. Másrészt

hogyha már van két vezetékünk, akkor

legyünk már annyira okosak, hogy

kihasználjuk. Ugye mindig azt szoktuk

mondani, minden ország Európában

azt az energiatermelő egységet

használja, ami neki rendelkezésre áll.

Most hiába mondanám azt a mit tudom én a

egy olyan országban, ahol sose fúj a

szél, hogy használtok tengeri

szélerőműveket. De hát se tengerünk, se

szelünk annyi nincs. Akinek meg az van,

az meg azt fogja kihasználni. Ha nekünk

van két vezetékünk,

kőolajolajvezetékünk, használjuk ki,

tudjuk használni ki. Ráadásul nagyon úgy

néz ki, hogy ezek a vezetékek még ha nem

is egymással a versenyekben, de egymás

kiegészítő kapacitásként mondjuk úgy,

hogy a piacra amikor elmegyek alkudni,

akkor az nekem egy nagyon jó pozíció

szemben azokkal a finomítókkal, akiknek

csak egy betápjuk van, mert azt mondom,

hogy ja, hát ha te ha nem adod ennyien,

akkor elmegyek a másikra, ezt nem

mindenki tudja megengedni. Tehát ezt a

fajta diverzifikáltságot itt is

erőltetni kell. villamosenergia

tekintetében jobban állunk,

ott azt tudom mondani, hogy ott ugyanúgy

része vagyunk a az Európai

villamosenergia hálózati rendszernek, de

még több kapcsolatunk van. Tehát nem úgy

van, hogy minden egyes országgal van egy

átmenő vezeték, hanem Szlovákiából talán

három vagy négy ilyen kapcsolódási

pontunk van. Ez azt jelenti, hogy a

villamosenergia kiegyensúlyozása

az európai vagy ebben a közép-európai

térségben gyakorlatilag megoldott. Ö és

a villamos energiának az áramlása és a

határeszteöző kapacitásokon keresztül is

nagyon jól megoldot. Az alapprobémát azt

jelenti, és akkor rákanyarodok a

megújulóra, hogy nálunk egy kicsit

féloldalas lett a megújuló energia

használ.

>> Nagyon erősek vagyunk napban, nem?

>> Nagyon nagyon tehát abban forradalmien

erősek vagyunk. Én most meg tudnám

mutatni, ugye itt ez csak beszélgetés,

de azt tudnám mondani, hogy amikor

2010-ben indult Magyarországon mondjuk a