Minden második cikk az AI, ugye a

mesterséges intelligencia hihetetlen

térhódításáról szól. Befektetőként is

nagyon sok cikkkel találkozhatsz, ami

ugye az AIból származó jellemzően gyors

pénzkeresési lehetőségekkel foglalkozik.

És hát érdekes módon néhány éve ugyanezt

láthattuk a kriptovalutákal kapcsolatban

is, akkor mindenki bitcoint, Ethereumot

meg dopcoin akart venni, és hogyha

távolább nyilván visszamegyünk az

időben, akkor pedig még még több hasonló

példát találunk. Ugye ezek a

technológiai innovációk, ezek nagyon

gyakran erőteljesen megmozgatják a

befektetők fantáziáját. És ez a hype az

az indokolatlanul felfokozott befektetői

lelkesedés vagy érdeklődés, ez gyakran

túl tudja fűteni az elvárásokat és

kiábránduláshoz tud vezetni. Éppen ezért

ebben a videóban most azt vizsgáljuk

meg, hogy miben különbözik az AI és a

Crypto Hype, és befektetőként hogyan

érdemes ezekről szerintem gondolkodni.

Tartsatok velem!

Megfigyelhető, hogy az új technológiák

körüli hype-oknak van egy

szabályszerűsége. Ezt ábrázolja ez a

Gartner Gbe. Ugye az új technológia

először eléli a lelkesedésnek a

csúcspontját, majd jön egy letörés, és

csak ezt követően történik igazából az,

hogy beárazódik az érték, vagy a valódi

értékhez közeli érték jelenik meg, ha

egyáltalán az ez az érték

stabilizálódik, ugye ez nem garantált.

Ennek a hight-nak a kezelése

önfegyelmet, illetve tudatos hozzáállást

igényel. Nem baj, hogyha vonzónak tűnik

egy technológia, de mindig kérdezd meg

magadtól, hogy vajon tényleg értéket

teremt-e, vagy igazából csak a

lelkesedés hajtja felfelé ennek már most

az árát. És ebben szerintem nagy

különbség lesz itt az AI és a kripto

között. Lássuk először is a kriptó

világát. Ugye a kriptovaluták története

2009-ben kezdődik, amikor is az a

szatosi Nakomoto á nevű valaki

kibocsátotta ugye a bitcoint. Az ötlet

viszonylag egyszerű volt létrehozni egy

olyan digitális valutát, amely

decentralizált módon bankok meg állami

szervezetek beavatkozása nélkül képes

működni. De a Bitcoin az csak a kezdet

volt. A bitcoinnak a sikerére reagálva

nagyon sok más ilyen altcoin, alternatív

kriptovaluta jelent meg, amelyek

többsége ugye a Bitcoin alapötletét

próbálta meg tovább fejleszteni. És

2013-tól kezdve szinte napi

rendszerességgel jelentek már meg ezek a

coinok, amik legkülönbözőbb célokat

hirdették, gyorsabb tranzakciók, okos

szerződések,

magánéletvédelme,

vagy vagy csak vicces mémek voltak, mint

ugye a doccoin. És ez az altcoin hullám

2017-ben érte ellen a tetőpontját,

amikor beindult ez a ICO őrület, az

Initial Coin Offering őrület. Ebben az

időszakban rengeteg kriptoprojekt

gyűjtött tőkét, úgyhogy még nem létező

termék vagy szolgáltatás tokenjeit adták

el, mint amikor részt vényt, bocsánatak

ki, nem nem működő cégre. Oké.

viszont ugye ez egy szabályozatlan piac

volt, rengeteg pénzt áramlott be és

végül nagyon sok igazából vagy semmit

nem hozott létre, vagy teljesen kudarcba

fulladt nagyon sok projekt, nagyon sok

csalás volt ezek közül, úgyhogy nagyon

sok befektető ezen ugye rengeteget

bukott. Ennek eredményeként pedig a

szabályozók elkezdtek közbelépni és a

buborék 2018-ra ugye egy kicsit kipuk,

leeresztett és hát a Bitcoin árfolyama

is jelentősen beesett. 2017 végén a

Bitcoin áram majdnem elérte a 20000

dollárt és innen kevesebb mint 4000

dollárra zuhant vissza egy év alatt.

Ugye sok projekt ígérte, hogy létrehozza

azt a decentralizált technológiát, ami

ténylegesen megváltoztatja majd a világ

működését, de ezek az ígéretek kivétel

nélkül megvalósulatlanok maradtak máig

is. Bár a decentralizált pénzügyi

szolgáltatások valóban létrejöttek, de

ezeket elsős sorban spekulációs célokra

használják, és a valódi hétköznapi

pénzügyi életet ezek nem

forradalmasították.

Tehát az egyik legfontosabb ígéret az

volt, hogy a kripto lesz az új pénz,

amit bárki használhat fizetésre gyorsan,

olcsón, hatékonyan. A valóságban azonban

ez az adaptáció, ez rendkívül lassú, és

nem is annyira valószerű. Ma már talán

2024-ben mindez az emberek 6,8%-a

rendelkezett kriptovalutával

világszerte, de a tényleges napi

használat enné jóval jóval alacsonyabb.

Ugye a legtöbb ember vagy spekulatív

céllal tart kriptót, vagy mert

egyszerűen csak kíváncsi volt rá és

egyszer vett valami kis mennyiségben. Az

is probléma, hogy valójában nincs olyan

széles körben használt termék vagy

szolgáltatás, amihez feltétlenül

szükséges lenne maga. Ez a technológia.

Vannak platformok, ugye, amik elfogadják

a kriptót fizetésként, de ezek a

tranzakciók összességében elhanyagolható

mennyiséget tesznek ki, ami nem csoda,

hiszen ha fizettél már bitcoinnal vagy

bármivel, iszonyat macerás, drága,

kockázatos, lassú, borzasztó ahhoz

képest, mint egy normális utalást

elindítani. Tehát és egyébként is

kelleni fog a legtöbb embernek egy

szolgáltató, akiél nyilván lesznek

tartva az adatai, hogy tudjon utalni a

Revolute, a Coinbase vagy más tőzsde

vagy tárca. Tehát egyébként sem

decentralizált ilyen szempontból. Nem

azt mondom, hogy a kriptotechnológiának

nincs valamilyen valós potenciája.

Például ott van az Ethereum platform.

Ennek segítségével ugye a lehetőség

nyílt az úgynevezett okos szerződések

létrehozására. Ez valóban hozhat

hatékonyságnövelést például az

értékpapírok nyilvántartásában vagy

szerződések automatizálásában. Viszont

önmagában az Ethereum sem hozott létre

olyan alkalmazást, amely

nélkülözhetetlenné vált volna akár az

átlagember számára. Az Ethereum tehát

pont azért működik, mert más projektek

tokenjei épülnek rá, és a kriptovaluták

értékének jelentős részét továbbra is a

spekuláció adja. Mivel nincs valódi

széles körben elfogadott felhasználási

területük, a legtöbb ember csak azért

vásárol kriptót, mert reméli, hogy a

jövőben majd drágábban el tudja adni

valaki másnak. Az elmúlt években ugye a

pozitív hírek a kriptovóval kapcsolatban

most már rendre csak arról szólnak, hogy

melyik bank vagy melyik befektetési alap

kezelő bocsát ki új ETF-et, új

befektetési alapot, netán új tokeneket.

És egy idén nyáron megjelent cikk

például ez, hogy új kripto ETF-ek fognak

megjelenni, de az, hogy új ETF-ek

jelentnek meg, az nem azt jelenti, hogy

maga a kriptó fejlődik. Ugye a Black

Rock vagy bárki más nem azért bocsát ki

Bitcoin ETF-et, mert annyira hisz a

Bitcoin. Neki mondhatni tök mindegy,

hogy a mögöttes termék, amire

megszületik az ETF, az micsoda.

Egyszerűen arról van szó, hogy óriási

kereslet van rá sok spekuláns miatt, ami

a Black Rocknak üzlet. A kibocsátó nem a

Bitcoin árfolyamán fog keresni, hanem az

ETF meglehetősen magas költségeit teszi

zsebre kockázat nélkül. Ez neki egy

hihetetlen jó biznis a kis befektetű

spekulációin. Ő jó pénzt keres

garantáltan. És már bocsi, de igazából

ha lótrágya lenne a spekulások kedvence,

arra is létrehozná ETF-et a Black Rock,

ha kellően sokan akarnának beletenni a a

kis befektetők közül pénzt. Egyre több

bank és alapkezelő ül fel a vonatra.

Igen, de hogy ez azt jelenti, hogy akkor

a kripto jó befektetés, nem? Pontosabban

ez önmagában még nem jelenti azt. John

Meard Kanes híres közgazdász azt mondta,

hogy a piac tovább maradhat

irracionális, mint ahogy te képes vagy

pénzügyileg stabilnak maradni. És ez az

idézet arra figyelmeztetett, hogy a

piaci mániák vagy irracionális

viselkedés a piacon sokkal tovább fenn

maradhat, mint azt egy észszerű

befektető logikusan gondolná. Így már 16

éve létezik a technológia, és még mindig

nincsen egyetlen széles körben használt

termék vagy szolgáltatás sem, ami csak

azért jöhetett létre, mert a

kriptopénzek léteznek, kivéve ezól a

kriptot tőzsde, ami megint csak ugye

azon keres, hogy van másik kripto. A

lényeg az az, hogyha az átlagember

számára a technológia szinte semmilyen

valós előnyt nem tud felmutatni, korán

sem akkorát, mint a Hype körülötte. Most

nézzük meg, hogy ehhez képest, hogy fest

a mesterséges intelligencia. Ugye az AI

körülés kétségtelenül kialakult egy

jelentős hype, viszont az AI körüli hype

más, mint a kriptovilág spekulatív

őrülete, hiszen a generatív AI már most

valódi üzleti értéket teremt, bevételt

generál alig három évvel az úttörőnek

számító chat GPT megjelenése után. A

mesterséges intelligenciát használó

termékek és szolgáltatások nem csupán

ígéretek szintjén léteznek, hanem már ma

több milliárd dolláros bevételeket

termelnek. Például Chat GPT már 2024-ben

2,7 milliárd dollárt hozott, és a

várakozások szerint 2025 végére ez a

szám elírja a 4 milliárd dollárt. Most

hasonlítsuk össze ilyen tekintetben a

kriptóval. Vegyük először, hogy mennyi a

kripto felhasználók száma 16 év alatt. A

triple A jelentése szerint 2024-ben

globálisan a lakosság 6,8%-a birtokolt

valamilyen kriptovalutát. Ez nagyjából

560 millió embert jelentett. Azonban ez

a szám, ez megtévesztő, hiszen sokan

csak úgymond befektetésként,

spekulációként tartják ezeket a

kriptókat, nem pedig valódi napi

felhasználásra. A Federal Reserve

2025-ös felmérése szerint a pénzügyi

tranzakciókra a kriptót használók aránya

jóval alacsonyabb ennél, és a

bankszámlával rendelkező felnőttek

között mindössze 2%. Ezzel szemben az AI

használók száma három év alatt is sokkal

jelentősebb, mert az AI használata jóval

szélesebb körben és jóval gyorsabban

terjedt el. Ha megnézzük a legsikeresebb

appok elterjedését, akkor is azt látjuk,

hogy az AI az nagyon gyorsan

felkapaszkodott. Ebben ugye a chat GPT

appot látjuk itt, és ebben a listában az

összes app, amit látsz, gyakorlatilag

mindegyik használ valamilyen mesterséges

intelligenciát a felhasználói élményének

a javításához, különböző

algoritmusokhoz. A chat GPT mindössze a

megjelenést követő két hónap alatt

elérte a 100 millió aktív felhasználót.

2020-25 áprilisában már heti 800 millió

felhasználót ért el és napi 2,5 milliárd

kérdésre válaszolt. A Microsoft coileot

több mint 33 millió aktív felhasználóval

illetve több mint 1 millió fizetős

GitHub copilot előfizetővel rendelkezett

2025-ben. Egy 2025-ös Service Direct

felmérés szerint a kis- és

középvállalkozások 77%-a

használ már valamilyen ai eszközt a napi

működésében. A fejlesztőknek még nagyobb

része használja a mesterséges

intelligenciát. A Stack Overflow 2025-ös

felmérése szerint a fejlesztők 84%-a

használ vagy tervez használni valamilyen

AI eszközt globálisan tehát inkább

milliárdos nagyságrendben van az AIT

valamilyen formában használok száma

különösen hogyha figyelembe vesszük hogy

az AI technológiákat ugye ma már

közvetetten szinte minden

internetfelhasználó alkalmazza ha

keresel a Google-brakorlatilag

alkalmazod nyilván a felfutás az emberek

izgatottsága két téma körül hasonló,

mégis üzleti és befektetői szemmel

viszont teljesen más képet látunk

szerintem. Az egyik csak addig termel

pénzt, amíg az őrület tart, a másik

viszont ténylegesen értéket hoz létre,

amiért az emberek fizetnek. Ez nem

jelenti azt, hogy jó befektetés lenne az

AI a hype csúcsán, csak azt, hogy még az

egyik tisztán spekulációs játék, addig a

másikról legalább lehet befektetésként

beszélni. Na nézzük, hogyan lehetne

ebből akkor pénzt keresni. Mielőtt bárki

azt mondaná, hogy jó, de a Bitcoinba

fektetve XY hozamot értem el ennyi idő

alatt. Jó, tisztázzuk, hogy ez egyetlen

kriptopénz utólagos kiválasztása. Az AI

cégek esetén is bőven találnánk

olyanokat, amelyek hasonló hozamokat

hoztak, és jóval kevesebb olyat, ami

pedig teljesen elvesztette az értékét.

Még simán csak csak ha rábökünk az

Nvidia részvényekre is, akkor is azt

látjuk, hogy az elmúlt 5 10 éves hozamuk

az egyébként igen hasonlóan alakult. Itt

láthattod a Bitcoin és az Nvidiaának az

évesít hozamát, illetve árfolyam

grafikonját. A magas múltbeli

árfolyamnyereség tehát mindkét oldalon

ott van, de hangsúlyoznám, hogy ez nem

szabadna, hogy a mai döntésünket

utólagosan, túlságosan befolyásolja.

Oké? Éppen ezért, mielőtt még felkapott

AI cégek részvényeire vetnéd magad,

érdemes megállni egy pillanatra és egy

másik oldalról is megnézni ezt a

kérdést. Bár a legtöbb befektető az új

technológia esetén. a technológiát

közvetlenül gyártó cégeket veszi célba,

valójában ez több szempontból sem a

legjobb stratégia. Ha visszatekintünk az

olyan nagy technológiai újításokra és

spekulatív buborékokra és azoknak az

idejére, ami mint például a vasút vagy

az internet korára, akkor

megfigyelhetünk egy érdekes jelenséget.

Sokszor nem a technológiákat biztosító

cégek értékel a legnagyobb sikert adott

kockázat mellett, hanem azok, akik ezt a

technológiát felhasználták és hatékonyan

alkalmazták a saját üzletmenetüknek a

javítására. Ezért amikor AI

befektetésekről gondolkodsz, akkor két

külön stratégia jöhet szerintem szóba.

Az egyik, hogyha anai infrastruktúra

cégekbe, hardware meg szoftver cégekbe,

mint ugye az MVD, AMD, Alpha, Microsoft,

ilyenekbe fektetsz, ugye ők azok, akik

közvetlenül kapcsolódnak az AI

technológiához, és gyakorlatilag

csákányt árulnak az aranyásóknak, ha

lehet így mondani. A másik kategória az

az AIT sikeresen alkalmazó cégek, akik

kiássák az aranyat. Ezek azok a

vállalatok, akik az AIT felhasználják és

integrálják a működésükbe, ezzel

drasztikusan javítva a

versenyképességüket és

eredményességüket. Az AIT alkalmazó

cégekbe való befektetés több előnnyel is

jár. Egy, hogy nincs akkora hype

körülöttük, olcsóbban lehet befektetni

ezekbe a cégekbe, így magasabb hozamot

remélhetünk. Kettő, sokkal többféle

cégről beszélünk, és sokkal jobb

diverzifikáció érhető el, azaz

alacsonyabb lesz a kockázat. És három,

hogy nem csak az AIból keresnek pénzt

ezek a cégek, így kevésbé sérülékenyek

és jobban kiszámíthatóak. Megtámasztja

őket a bevétel, ha úgy tetszik. Ez nem

azt jelenti, hogy nem érdemes a

portfóliónkban közvetlenül az AI cégekbe

is akár befektetni. Sokkal inkább arra

szeretnék rávilágítani, hogy az igazán

nagy érték sokszor nem ott van, ahol

legelőször keresnénk, és és nem kell,

vagy talán nem is szabad lemondanunk a

diverzifikáció előnyéről ahhoz, hogy

részesüljünk az AI technológiából

befektetőként. Nézzünk meg néhány

iparágat, ami sokat nyerhet az AI

alkalmazásából. Az első a

szórakoztatóipar. Ugye az AI

segítségével sokkal költséghatékonyabban

készíthetnek filmeket és sorozatokat.

Például ugye a Netflix-nek az egyik

skifi sorozatában egy épületnek az

összeomlását már generatív a készítették

el, promptal gyakorlatilag, ami tizedére

csökkentette a munkaidőt és a

költségeket. A második a bankok és

biztosítók. Ugye az AI chatbotok, az

automatikus ügyfélszolgálatok akár

20-30%-kal csökkentik a cégek működési

költségeit, miközben gyorsabb és jobb

ügyfélkiszolgálást is lehetővé tesznek.

Ugyanígy az AI alapú kockázatkezelés is

nagyban csökkenti a pénzügyi

veszteségeket, ezáltal növelheti a

profitokat. Harmadik gyógyszeripar,

egészségügy. Ugye a gyógyszercégek a

olcsóbban tudják a kutatásaikat

csinálni, gyorsabban tudnak új

gyógyszereket felfedezni az AI

segítségével, illetve a az AI-val

tervezett gyógyszerek klinikai

sikeressége úgy tűnik, hogy meghaladja a

hagyományos módszerekkel készített

gyógyszereké, tehát gyorsabb lesz a

gyógyszer kutatás. A negyedik a

marketing és tartalomgyártás. Ugye az AI

lehetővé teszi, hogy a marketing

ügynökségek hatékonyabban, gyorsabban,

tömegesen gyártsanak akár személyre

szabott tartalmakat, ezáltal csökkentve

a kiadásaikat és jelentősen növelve a

profitjukat. Vagy ott vannak az

energiacégek, energiacégek, ugye nem

meglepő, de az AI rengeteg energiát

fogyaszt. Így ugye az energiaipar is

nagy nyertese lehet az AI AI

robbanásnak. Ugye például a globális

adatközpontok energiaigénye 2030-ra

a elvileg akár a duplájára is nőhet ugye

az AI miatt. Vagy ott vannak a rejtek,

ugye ezek az ingatlanbefektetési

társaságok. A rejteknek is jelentős

hasznot hozhat maga az AI. Főleg például

itt gondolhatunk a különböző

adatközpontokra,

amiknek amik igen jelentős bérleti

díjakat generálnak az azokat működtető

cégeknek. Szóval, hogyha a portfóliódban

szerepelnek ezek az iparágak például,

akkor úgy is sokat nyerhetsz az ain,

hogy valójában nem játszod meg a

hype-ot. És az igazán nagy nyertesek

sokszor azok, akik a technológia

segítségével új szintre tudják emelni a

bizniszüket. Nyilván ők többet kell,

hogy nyerjenek a technológián, hiszen

amúgy nem fizetnének érte. Lényeg

igazából, hogy hogy helyén kezeljük

ezeket a hype-okat, és ne az árfolyam

emelkedésére fókuszáljunk, hanem a

mögöttes cégek bevétel termelő

képességeire. Tehát olyan portfóliót

kell létrehozni, ami meglovogolja az új

technológiákat, de de nem fog áldozatul

esni egy technológiai buborék során sem.

Ehhez viszont szükséged van egy jól

követő tudományos alapokon nyugvó

befektetési stratégiára. Ha téged is

érdekel, hogy hogyan alakíthatsz ki egy

ilyen befektetési stratégiát, akkor

gyere el a következő pénzügyi szabadság

alapozó tréningre, ahol megtanulhatod a

tudatos befektetés alapjait.

Nagyon-nagyon köszönöm szépen, hogy itt

voltál. Sok sikert kívánok, csak így

tovább. Hajrá!